Kezdőlap Blog Oldal 13

Petőfi megkerül, aztán mégsincs meg – Bánki Éva: Petőfi-vírus (Ajánló)

bánki éva f21.hu petőfi-vírus

Bánki Éva első ifjúsági regénye, a Petőfi-vírus borzalmasan megfertőz mindenkit, aki kézbe veszi, és egy kicsit el is gondolkodtat azon, milyen érzés 2022-ben általános iskolásnak lenni. A Petőfi bicentenárium alkalmából készült regény nem csámcsog a múlton – épp ellenkezőleg, a költő jellemét a 21. századi világban ismerhetjük meg.

Adott egy tizenhárom évesekből álló hatodikos (a történet második felében már hetedikes) osztály tele kamaszproblémákkal. Szoronganak másságuk vagy viszonzatlan szerelmük miatt, és sorra írják a dolgozatokat az iskolás lét mókuskerekében. Az élet tehát egy budai angol tannyelvű, elit suliban is pontosan olyan, mint bárhol máshol, egyetlen kivétellel – melléjük szegődik egy furcsa, kárpátaljai srác, Petőfi Sándor.

A történet naplóbejegyzéseken keresztül bontakozik ki, így az olvasó őszintén láthat bele az osztály tizenöt tagjának fejébe. Ez az elbeszélési mód könnyedén visszacsalogat bennünket is abba az időszakba, amikor még iskolások voltunk, hiszen a naplóbejegyzések a történetben – és a valóságban is – úgy működnek, mint egy furcsa, időutazásos álom, amelyről később is csak sejtjük, hogy megtörtént, mégis maximálisan fel tudjuk fedezni akkori önmagunkat a lapokon.

A gyerekek olyan érzéseket, gondolatokat osztanak meg a naplóikban, melyeket mások, sőt önmaguk előtt is alig-alig mernek felvállalni. Például a híres felmenőkkel megáldott Ottó igazából nem is szeretne középpontban lenni, Réka, a mozgássérült lány kiszolgáltatott helyzetét csak a regények és képzelt világok oldhatják fel, Dani pedig még mindig keményen gyászol, és Sanyi (azaz Petőfi) az első olyan ember az életében, akit igazán közel érez magához.

Bánki Éva (forrás: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu)

Bár az osztály tagjai nagyon különböznek egymástól, két dologban azért biztos, hogy egyetértenek: a barlangot, amiről Sanyi beszélt nekik, és ahol állítása szerint egy párhuzamos világ húzódik, mindenképp fel kell fedezni; és ezt kizárólag felnőtt felügyelet nélkül szabad megtenni, teljes titokban.

Pedig szerintem a felnőtteknek is szüksége lenne egy Petőfi Sanyira. Egy olyan életvidám, örök optimista srácra, aki mindenkiből csak a legjobbat hozza ki, akivel mindenki jóban van, és aki egyik pillanatról a másikra lesz az osztály legjobb barátja és az iskola sztárja. Sanyi ugyanis már érkezése pillanatától kezdve lenyűgöz és felbolygat: a barlangfelfedező expedícióra könnyedén veszi rá az egész osztályt, még azokat is, akik egyébként nem szeretik a kalandokat. Hosszas tervezgetés és Sanyi előkerülése után végül 2022 szeptemberében nyoma vész egy egész osztálynyi gyereknek a budai hegyekben.

És odalent a barlangban – ahová egyébként az iskola pincéjén és egy nagy szekrényen keresztül vezet az út –, megmozdul valami; hogy a gyerekek fantáziája, a forradalmakkal teli múlt vagy csak képzelet, azt nehéz eldönteni. Petőfi Sanyi nemcsak az osztálytársaival, de velünk is a bolondját járatja. Miközben a gyerekek expedíciója egyre veszélyesebbé válik, úgy kerülünk szép lassan egyre távolabb a valóság talajától, és már maguk a gyerekek sem tudják biztosan, mit látnak vagy hallanak a járatokban.

Bánki Éva kamasznyelven, mégsem gyerekesen beszél a mai kiskamaszok világáról, mintha még ő maga is az volna. Szereplői hús-vér, gondolkodó, érdeklődő fiatalok, akikben mind olyan lelki folyamatok játszódnak le, melyek túlmutatnak a látszólagos elitségen és a mai kor sztereotípiáin is. A gyerekek, akik iskolásként megtapasztalták a COVID járványt, és a digitalizáció korának leggyorsabban fejlődő szakaszában élnek, tudják, hogy háború zajlik a szomszédságukban, mégis képesek gyerekek maradni, a történet végére pedig igazi csapattá kovácsolódnak. Mert a barlangban tapasztalt dolgok mindenkit megváltoztatnak.

„Ha életben vagy, írj!” — kéri Ottó, Sanyi egyik osztálytársa a történet elején. „Nem vagyok életben, de írok. PS.” – válaszol Petőfi Sándor.

Bánki Éva: Petőfi-vírus, Kolibri Kiadó, 2023.
Kiemelt kép: f21.hu

Újabb falba ütköztünk – Kritika az Akkor éjjel című filmről

Akkor éjjel

A tavalyi cannes-i filmfesztiválon debütált Akkor éjjel depresszív és erős társadalomkritikát megfogalmazó alkotás. 

Szerző: Solymos Kristóf

A crime-mystery műfajban szokatlan módon itt egy olyan, megtörtént eseményeken alapuló ügy részleteit követhetjük nyomon, amit sosem oldottak meg. Ez pedig egyszerre hálás és veszélyes terep. A dokumentarista hozzáállás ebben a műfajban megannyi sorozatot tett már osztatlanul sikeressé (pl. Unsolved Mysteries), de a játékfilmes megközelítés sokakban hiányérzetet hagyhat. Ugyanis ahogy az előzetesben, úgy a film első percében is rögtön közlik velünk: ennek az ügynek (mint ahogy a gyilkossági ügyek körülbelül 20%-ának) nem lesz kielégítő lezárása. A cél a kilátástalan helyzet bemutatása a nyomozók szemszögén keresztül. 

A történet szerint Clara (Lula Cotton-Frapier) egy klasszikus kisvárosi lázadó karakter, akit egy nap egy házibuliból hazafelé menet leöntenek benzinnel, majd felgyújtanak. Az alapvetően csendes környéket sokkolják a történtek, így minden lehetséges fronton megindul a hajsza az elkövető után. 

Dominik Moll filmjében fontos szerepet kap az áldozat részletes karakterrajza, motivációinak megismerése és ezeken keresztül egy fontos társadalmi üzenet megfogalmazása. Clara saját és a barátai elmondása szerint is mindig a „rosszfiúkra” bukott, és mint ilyen, könnyű áldozat lehet valakinek, aki nem csak a felszínen „rossz”. A gyanúsítottak is erre a kategóriára szűkülnek. Clara exei és alkalmi szexpartnerei kerülnek a két nyomozó, a perfekcionista Yohan (Bastien Bouillon) és a lobbanékony Marceau (Bouli Lanners) célkeresztjébe, majd hamar kiderül, hogy szinte bárkinek lehetett motivációja és lehetősége is végezni a lánnyal. 

Akkor éjjel
Forrás: Volksrant.com

Ahogy telik az idő, egyre inkább összefolynak az események, és a nyomozók megszállottá válnak. Ezt az érzelmi hatást erősen kihangsúlyozza a statikus világ lefestése a látványon és operatőri munkán keresztül. A fakó színek, hosszú, kitartott beállítások a nyomozás megélését mutatják meg a nézőnek. 

Moll azonban félre is vezeti a befogadót, hogy fenntartsa a lehetőséget az egyéni megfejtések számára is, ami a krimitörténetek egyik fontos, elsősorban a nézőknek szánt „csemegéje”. A rendező azonban elszántan igyekszik hangsúlyozni a történet mögött rejlő tanulságot is. Egyre kategorikusabban közli a nézővel, Clara valójában már rég nem önmaga a történetben, hanem egy elvont, projekcióktól hemzsegő objektum, amit azonosítanak a promiszkuitás és felelőtlenség minden negatív jelzőjével. A film szerint a férfiak dominálta társadalomban a nő préda, akire nemcsak a veszélyt jelenti a férfi, hanem a megmentéséért is férfiak felelnek. Ez a megfejtés ugyan kicsit leegyszerűsített, mégis tagadhatatlanul megalapozott. A film tételmondata Yohan szájából hangzik el: „Valami nincs rendben a férfiak és a nők között…”

A mű legfőbb szégyenfoltja mégis maga a gyilkosság-jelenet, ami sajnos árnyékot vet erre az egyébként ízléses filmre. A felgyújtás ugyanis túldramatizált, így szinte már a film elején elbagatellizálja az egyébként fontos és izgalmas premisszát. 

A film végső konklúziója azonban mindenképp progresszív és üdvözlendő. Yohan ugyanis a visszatérő elemként feltűnő körbe-körbe biciklizést követően a történet végén már a természetbe tart, ami szépen szemlélteti a toxikus társadalmi környezeten való felülemelkedés egyetlen valódi eszközét: az elengedést.

Kiemelt kép: Jelenet az Akkor éjjel c. filmből (forrás: cannes-i filmfesztivál)

Less is bore – Memphis Milánó

Szakítani akartak a minimalista design trendekkel és az unalmas nappalikkal. Akkorát újítottak, hogy David Bowie 400 darabos kollekciót épített ki tárgyaikból. A Memphis csoport egy olasz formatervezési kollektíva nevét jegyzi, mely az 1980-as években alakult meg és definiálta a korszak stílusjegyeit.

Szerző: Szenczy Bálint 

Eredet és misszió

Az Ettore Sottsass által alapított csoport 1980. december 11-én alakult meg, fiatal formatervezőket és építészeket foglalt magába. A csoport neve Bob Dylan „Stuck Inside of the Mobile with the Memphis Blues” című számából inspirálódott, reflektálva arra az igényre, hogy ez a közösség szeretné megtörni az addig megszokott stílusirányzatot, valami újat és váratlant alkotva. A mozgalom az anti-design szemlélet egyik vezető képviselője volt, ami az addig megszokott konvencionális és „jóízléssel” szembemenő, a funkcionalitásra csupaszítást megtagadva született meg Olaszországban.

A memphis csoport tagjai egy Tawaraya boxring ágyban. Forrás: historia-disenio-industrial.blogspot.com

Háború és művészet

Ahhoz, hogy megértsük, mi formálta a csoportnak ezt a merőben új, radikális hozzáállását a tervezéshez, először arról kell beszélni, hogy milyen formatervezési szemlélet uralkodott azt megelőzően. A manapság reneszánszát élő, mid-century modern bútorok a „good design” mozgalom termékeiként születtek meg. Ez a gondolkozás – amely a háború utáni 1930-as években alakult ki az Egyesült Államokban –, a modernizmushoz hasonlóan a díszítés helyett a tiszta forma hangsúlyozása, a visszafogott színvilág és a megfelelő anyaghasználat jellemezte. A mozgalom égisze alatt olyan legendás tervezők alkottak, mint az amerikai házaspár Charles és Ray Eames, európai szinten pedig a finn Eero Saarinen és olasz Gio Ponti nevét érdemes megjegyeznünk. A hatása alatt készült formatervek közé főleg épületek és bútorok tartoznak, de a mindennapi tárgyak, például a konyhai eszközök, a háztartási tárgyak és a kerti szerszámok is megtalálhatóak.

LCW szék, 1947/1949, Charles és Ray Eames. Fotó: Jürgen Hans

Karakterisztika

Ezzel szemben a Memphis csoporton erősen érződik az art deco és a pop art hatása: stílusjegyeit felismerhetjük az élénk, merész színekről, aszimmetrikus formákról és szokatlan anyagok használatáról. Olyan termékeket hoztak létre, köztük designer bútorokat, világítótesteket, kerámiákat és textíliákat, amelyek szeszélyesek, játékosak voltak. A tárgyak célja nem a tömeggyártás és a hozzáférhetőség volt, hanem egyfajta kijelentés és állásfoglalás a funkcionalizmus ellen. Legelső kollekciójuk is rendhagyó módon került bemutatásra az 1981-es milánói Salone de Mobile-én. Prototípusok kerültek bemutatásra, a hagyományos, gyártásra kész darabokkal ellentétben. A közönség részéről az első visszajelzések nem voltak pozitívak, ma már azonban ha visszatekintünk a készített tárgyakra, felismerhetjük, hogy azok úttörőek voltak.

Jellegzetes mintájuk és formájuk miatt szinte az összes lakóteret azonnal átalakítják. Forrás: designmuseum.org

A Bowie-kapcsolat

Egy ilyen műgyűjtő volt a legendás zenész, David Bowie is, aki a videóklipjeiben és fellépéseiben is használta a bútorokat. Bowie személyes gyűjteményének számos darabja ma már a mozgalom legikonikusabb és legmaradandóbb darabjai közé tartozik.
Megvette Sottsass 1981-es Ashoka lámpáját, valamint 1985-ös Ivory asztalát, amely ma a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum állandó gyűjteményének része. De a Memphis kevésbé ismert tagjait is felkutatta, például a Los Angeles-i Peter Shire-t, akinek a gyűjteményben szereplő darabok között szerepel a Big Sur nevű, elbűvölően aszimmetrikus kanapéja is. Utólag visszatekintve méltó helyen voltak ezek a tárgyak, mivel ezek a merész darabok egy olyan ember tulajdonában voltak, aki maga is nonkonformista ikon volt, bár kevesen tudtak Bowie memphisi bútorok iránti vonzalmáról. A festmények helyett, melyek érintetlenül lógtak volna a falain, Bowie valóban használta ezeket a bútorokat, amikor nem múzeumoknak adta kölcsön őket.

A zenész élete során több, mint 400 darabból álló gyűjteményt épített, amely 2016 novemberében egy Sotheby’s aukció keretein belül került eladásra. Fotó: Moises Showroom

Meghatározó darabok

Bowie Let’s Dance című 1983-as klipjében a háttérben feltűnik Ettore Sottsass Carlton könyvespolca. Érdekessége, hogy ez a tárgy egyben működik válaszfalként, szoborként és komódként. Az alján megtalálható fekete-fehér kacskaringós mintázat pedig Sottsass saját fejleszetése, amit bacterio mintának nevezünk.
Martine Bedin 1981-es Super Lamp lámpáját úgy lehet magunk után húzni, mint egy kutyát a pórázon, ami a kollektíva játékos stílusát szemlélteti. Négy kis ipari kerékkel és préselt acélból készült, élénk kékre lakkozott alvázzal rendelkezik. Az ívelt háton szabadon hagyott izzók úgy nyúlnak ki, mint egy stegosaurus páncélja. Háziállat-szerű tulajdonságai személyesebb kapcsolatot tesznek lehetővé a termékkel, mint a csoport néhány absztraktabb termékei.

A Nathalie Du Pasquier által tervezett, lenyűgöző Riviéra szőnyeg 1983-ban készült, és nepáli kézművesek szakértő kezei által gyapjúból készítették. Eklektikus varázsa élénk mintázatba rendezett vibráló színeiből ered, amelyek két szimmetrikus keretet alkotnak a középpontjukban lévő dinamikus, stilizált virágos tájképnek.

Bal oldalt a Riviéra szőnyeg, jobb felül Martine Bedine lámpája, alatta pedig Ettore Sottsass legendás könyvespolca.

A Memphis ma

Napjainkban a mozgalom minden alkotása gyűjtői darabként van számon tartva, így a magas kereslet és alacsony kínálat miatt az emberek máshogy idézik meg ezt a stílust. A fogyasztási szokások átalakulásával —a tömeggyártás megtagadása— , az újrahasznosított bútorok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Unikális helyzet ez; a potom összegért megvásárolt bútort ízlésünk szerint restaurálhatjuk, így illesztve bele életterünkbe. Sokan inspirálódnak a csoport geometriájából és színhasználatából, mikor felújítanak egy bútort, ezen kívül pedig különleges képessége az ilyen bútoroknak, hogy kiváló társalgásindító hatással rendelkeznek.

Örökség

Játékos formákkal, okos radikalizmussal és merész kompozícióval gyakorolt hatást a Memphis csoport a design világára. Az amerikai televíziózás méltán népszerű adása, a Pee-Wee’s Playhouse pedig segítette ennek az új stílusnak a megismertetését, mivel a műsor esztétikája a radikális dizájnról és az 1950-es évek giccses ruházatáról szólt. A csoport által híressé tett stílusjegyek szerepeltek benne és nagy hatással volt a gyerekekre, összességében a kultúrára.

A Memphis-dizájnt olyan műsorok nyitójelében is felfedezhetjük, mint a Saved By The Bell, és sok más vállalkozás is beépítette az ütköző színeket, az egymáshoz illeszkedő formákat, a geometrikus vonásokat és a spirálokat a kreatív anyagaiba.

A Memphis Group – és maga Sottsass – célja az volt, hogy újítók legyenek, ugyanakkor provokatívak is. Tervezők új generációját inspirálták, akik elutasították a modernizmus minimalizmusát, és egy játékosabb, kifejezőbb esztétikát fogadtak el. A csoport hatása a mai napig megfigyelhető a kortárs formatervezésben, ahol a tervezők továbbra is új és izgalmas módon feszegetik a forma, a szín és az anyag határait.

Például az 1981-es ASHOKA porcelánlámpa lehetett ihlet a Balenciaga 2010/11-es őszi-téli szezonban bemutatott többszínű, blokkcsíkos ruhája esetében.
Az utána következő generációk számára Sottsass lehetővé tette, hogy a fiatal tervezők megértsék, milyen érzelmi megközelítés hoz létre ikonikus designt.

Kiemelt kép: commons.wikimedia.org

Egy hét múlva kezdődik az idei KAFF

2023. június 21-én, szerdán kezdődik a 16. KAFF, ahol öt napon át 60 órányi animációt és megannyi színes programot élvezhetnek az ingyenes fesztivál látogatói. 

A közönség többek között válogatást láthat az idén 60 éves M. Tóth Éva, a 70. születésnapját ünneplő Horváth Mária, a szintén 70 esztendős Tóth Pál és a 80 éves Ternovszky Béla munkásságából. 

Nyolc egész estés film pereg majd a versenyprogramban, melyek között a világ legrangosabb animációs filmfesztiválján, Annecy-ban, Bucheonban, az Európai Filmdíjon és a Tokyo Anime Award-on is díjat nyert alkotások is szerepelnek. 

Versenyen kívül fut majd három egész estés európai film, de látható lesz Kovásznai György egy ritkán vetített munkája és Buda Flóra Anna cannes-i nyertes 27 című alkotása is. Az idei fesztivál új kezdeményezése a KAFFFER művészeti vásár, ahol öt művészeti egyetem tehetséges hallgatói saját készítésű portékáit fogják árusítani.

A nyolc egészestés versenyfilm mellett három egész estés európai film fut majd az idei KAFF-on. Június 21-én 10 órakor a Malom Moziban vetítik Anca Damian A sziget (The Island) című filmjét, mely zenés mesében tárja elénk Robinson Crusoe történetének egy szürreális komédiában tálalt újraértelmezését. A film vizuális költészettel és szimbolizmussal nyújt aktuálpolitikai kritikát egy olyan világban, ahol mindenki a maga Paradicsomát keresi.

KAFF
Jelenet A sziget c. filmből

Június 22-én 10 órakor szintén a Malom Moziban pereg Signe Baumane alkotása, a Szerelem házassággal fűszerezve (My Love Affair with Marriage), mely a belső nőiesség lázadásának történetét mondja el. Aznap 14 órakor ugyanott Naes Kajssa Titina című filmje lesz műsoron, melyben az olasz léghajómérnök nyugodt mindennapjait éli szeretett kutyájával. Egy nap a norvég felfedező, Roald Amundsen felkeresi őt, hogy tervezzen neki egy léghajót, amivel hozzáláthat az Északi-sark meghódításához.

Június 23-án 19 órakor a Hírös Agórában a Rövidfilmek versenyének 3-as blokkján belül lesz látható többek között Buda Flóra Anna 27 című alkotása, Lantos Júlia Olivér, az óriás című műve, A szív kertje Hegyi Olivértől, Mira Zénótól a Jelenlétről vagy Mariai Gábor Hermit Island című munkája. 

KAFF
Lantos Júlia: Olivér, az óriás

Igazi kuriózumnak ígérkezik június 24-én, szombaton 14 órakor a Hírös Agórában Kovásznai György Ça Ira, a Francia Forradalom dala című rövidfilmjének vetítése, melyet követően Fülöp József animációsfilm-rendező, Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, Turai Balázs és Kreif Zsuzsanna animációs rendezők, Másik János, a Habfürdő zeneszerzője és Kovásznai György lánya, Kovásznai Dorottya részvételével kerekasztal beszélgetést tartanak Mit jelentp nekünk Kovásznai címmel.

Kiemelt kép: Jelenet a Hol van Anne Frank c. filmből (forrás: 2023.kaff.hu)

Csontváry a Szépművészetiben – 170 éves a világ legnagyobb napútfestője

Április 14-től, 60 év után újra Csontváry Kosztka Tivadar festményeit láthatjuk a
Szépművészeti Múzeumban. A festő 170. születési évfordulója alkalmából a múzeum
feleleveníteni a magyar festészet excentrikus alakjának munkásságát, és a mögötte rejlő
egyént, világszemléletét és egyedi hitvallását, melyek sokat segítenek sajátos műveinek
megértésében.

Csontváry Kosztka Tivadar nevét nem kell bemutatni a magyar közönségnek. Irizáló színei, árnytalan formái és óriási perspektívái egyedülállóak hazai és minden bizonnyal nemzetközi viszonylatban is. 170. születési évfordulójára nyitott a Szépművészeti Múzeum kiállítást. Ez az életmű szempontjából rendkívül jelentős, mivel 60 éve láthattunk utoljára Csontváry-festményeket a hősök terei múzeumban. Ekkor Németh Lajos művészettörténész így nyilatkozott a festőről: „elérte hát, amit akart, amiért élt.” Valóban, Csontvárynak ez a mértékű (hazai) elismerés hiányzott a pályafutásából.

Fotó: Herczeg Orsolya

A tárlat képeit közösen a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum szolgáltatta, e két intézmény őrzi a legnagyobb számban Csontváry alkotásait, illetve magángyűjteményből is került kiállításra néhány alkotás.

Ahogy belépünk az épület Ión-Pergamon Csarnokába, a tárlatnak helyet adó térbe, először átfogó képet kapunk a patikusból lett festő életútjáról, levelezéseiről és utazásairól. Utóbbi rendkívüli mértékben meghatározza Csontváry munkásságát, hiszen nyughatatlanul kereste a grandiózus panorámákat vagy – ahogy ő nevezte – látlatokat.

Kezdetek és elutasítás 

Azonban, mint minden festő, ő is először tanulmányokat festett müncheni, párizsi és karlsruhei iskolákban. Müncheni korszakából modellekről készült erőteljes szénrajzokat láthatunk, melyeken alig észrevehető Csontváry későbbi, egyedi stílusa. Ahogy beljebb haladunk, már az ismerős Csontváry elevenedik meg előttünk, Castellammare tengerpartjai, Jajce vízesése, Athén templomromjai csalogatnak magukhoz. Ezen festményei azonban csupán próbálgatások voltak, felkészülés a legnagyobb energiájú látlat megfestéséhez. Végül ezt a motívumot a baalbeki naptemplomban fedezte fel, melynek harminc négyzetméteres vászna katartikusan hat a kiállítás legnagyobb terének központi falán.

Fotó: Herczeg Orsolya

Csontváry levelezései az életmű megértése tekintetében elengedhetetlen forrásként szolgálnak. A Keleti Gusztávhoz írt levelei, melyek közül láthatunk is egyet a tárlaton, többek között rávilágítanak arra, hogy Csontváry festői munkásságának kezdete egyáltalán nem volt sétagalopp. A Mintarajziskola igazgatójától elutasító szavakat kapott, mikor alkotói és tanulási szándékát kinyilatkoztatta.

Égi sugallat nyomán

A patikust azonban ez mégsem tántorította el, hiszen ekkorra már égi sugallatnak volt megtapasztalója, mely számára kijelentette: ő lesz a világ legnagyobb napútfestője, nagyobb Rafaelnél is. Csontváry ekkor 27 éves volt, ám komolyabban festeni – vagyis iskolákban – csupán 41 éves korában kezdett. Képeit tehát mindössze 15 év alatt alkotta meg.

Fotó: Herczeg Orsolya

„Ez a világ energia és művészettel párosult bölcselettel van szerkesztve, s egy szellemi erő által életre keltve.” (Csontváry, 1910). Csontváry világnézetét már festői munkássága előtt mélyen áthatották a transzcendens, már-már profetikus gondolatok, azonban vallása folytonos változásokon ment keresztül. Nem köteleződött el egy világvallás, sem ezoterikus irányzat mellett, mi több, a katolikus egyház és a korában népszerűvé vált teozófia tanait is elvetette, közel-keleti utazásait pedig mintha egyenesen azzal a célzattal tette volna, hogy a bibliai történetek hamisságát bebizonyítsa.

Fotó: Herczeg Orsolya

Ezzel szemben egész életében sajátos vallás kifejlesztésén dolgozott, melynek középpontjában a Nap és annak energiája állt. Innen ered a „napút” kifejezés is, ami tehát Csontváry esetében sokkal több a Föld Nap körül megtett útjáról, melynek kopernikuszi elméletét a festő idősebb korára egyenesen meg is cáfolt. A napút sokkal inkább szól a Nap sugaraiban érvényesülő mögöttes erőről, mely a földre érve különböző színekben és melegségekben csapódik ki. Csontváry a rózsaszínt és a pirosat tekintette a legnagyobb energiájú színeknek, nem véletlen, hogy e színek sok festményén – beleértve a legmonumentálisabbat, a Baalbeket – visszatükröződnek.

Örökség 

Életében nem talált megértésre. Míg Párizsban elismerő szavak illették, hazai szinten gúnyos kritikák sokasága zúdult rá, pedig éppen arra vágyott, hogy országát a fejlődés útjára terelje alkotásaival és életfilozófiájával. Halála után azonban változott a megítélése. Gerlóczy Gedeon építésznek köszönhetően maradt fenn Csontváry hagyatéka, aki nem csak megmentette a képeket a pusztulástól, hanem fáradhatatlanul dolgozott megítélésük felvirágoztatásán.

Fotó: Herczeg Orsolya

Azóta monográfiák, kutatások és előadások tömkelege született a festő életéről és munkásságáról, nem is beszélve arról a tényről, hogy magyar viszonylatban a legmagasabb aukciós leütési árakat Csontváry festményei képviselik. Pilinszky János így jellemezte a festőt: „Színei élénkek, de valójában belülről izzanak, egy megjelölhetetlen, lokalizálhatatlan fényforrástól: az ártatlan mindentudás napjától, a lélek erejétől. […] sajátos panteizmusa bűvöletében él – annak prófétája, sőt remetéje.

Fotó: Herczeg Orsolya

Bár a kiállítás rövidnek mondható, a képek mégis hosszú időre magukhoz láncolják a látogatót. A képek megtekintésére július 16-ig van lehetőség, utána átkerülnek az idén 50 éves pécsi Csontváry Múzeumba.

Kiemelt kép: Herczeg Orsolya fotója

Elhunyt Cormac McCarthy

Cormac McCarthy

A Pulitzer-díjas szerző 89 éves volt. 

Cormac McCarthy halálhírét magyar idő szerint hétfő este jelentette be a Penguin Random House kiadó. McCarthy otthonában, természetesen úton vesztette életét. A róla szóló megemlékezések kiemelik, hogy a szerző Tennesse államban született, első regénye a Gyümölcskertész volt, legnagyobb sikereit pedig a 2005-ben és 2006-ban megjelent Nem vénnek való vidék és Az út hozta el számára, hiszen mindkettőből számtalan díjra jelölt filmadaptáció is készült. Ezek mellett fontos művei közé sorolják a Véres délkörök és a Vad lovak című munkákat. Pályafutása egésze során kerülte a rivaldafényt.

Cormac McCarthy
McCarthy néhány művének legújabb kiadása (forrás: nyugatiter.blog)

McCarthy neve gyakran szerepel a múlt század legfontosabb amerikai íróit rangsoroló listákon, halálakor Stephen King kora legnagyobb szerzőjének nevezte, Pan Macmillan, a McCarthy-könyvek brit kiadója szerint pedig ő volt a világ egyik legnagyobb hatású alkotója.

Kiemelt kép: Cormac MacCarthy (forrás: Telegraph.co.uk.)

Csipegetés a Friss Hús filmjeiből

Idén június 1. és 7. között, tizenegyedik alkalommal került megrendezésre a nagy népszerűségnek örvendő Friss Hús, melynek ezúttal rendhagyó módon a Puskin mozi adott otthont. A közönség több mint 80 vetített film közül választhatott. 

A fesztiválon bemutatott alkotásokat több kategóriában is díjazták a magyar és a külföldi versenyprogramon belül, továbbá a Pitchfórum filmtervei, valamint a Balázs Béla Forgatókönyvíró Pályázat szövegei is elismerésben részesültek. 

Női győztesek az idei Friss Húson

Középpontban a fiatalok

Mind a nemzetközi, mind a magyar programban helyet kaptak animációs filmek is. A hazai kategóriában például Buda Flóra Anna 27 című alkotása nyerte el a fődíjat, amelyben a rendező egy, leginkább a fiatal generációt érintő témát dolgozott fel kitűnő vizuális stílusban. Egyszerre meghökkentő, kissé pimasz és mégis őszinte módon sikerült ábrázolni egy fiatal felnőtt problémáit, illetve a főhős fantáziavilágát, kezdve a szexuális vágyaktól egészen a szülői házban ragadás frusztrációjáig.

Hasonló témát dolgoz fel Hegyi Olivér A szív kertje című munkája, melyet különdíjjal tüntetett ki a zsűri. Főszereplője egy éppen felvételiző fiú; az ő lelki világába, szorongásaiba és azok feloldásába nyerhettünk betekintést a rendező sajátos képi és nyelvi világa által, melyet szarkasztikus humorral fűszerezett. 

Friss Hús
Jelenet A szív kertje c. filmből

Nagy Dániel A fürdés című kisfilmjében egészen más oldalról közelít a fiatal felnőttek világa felé, hiszen a nézők itt csak külső szemlélői egy négy főből álló társaság tóparti nyaralónál töltött napjának, amire inkább a kiüresedés érzése jellemző.

Hozhatnék példaként más alkotásokat is, melyek ugyan más irányból közelítenek, de többségükre mégis jellemző, hogy az útkeresés és felnövés toposzát hordozzák magukban, és úgy jellemzik a húszas, fiatal harmincas generációt, mint akik megrekedtek, akik számára nem sok lehetőség áll rendelkezésre. Kis magyar valóságok, életképek ezek, amelyekkel, ha nem is egészen tud azonosulni a néző, mindenképpen ismerősek számára. 

Előttem az utódom

Természetesen más, több generáción átívelő problémákat érintő alkotások is szép számmal felsorakoztak a fesztiválon. Ilyen volt például az élőszereplős filmek kategóriájában Gyimesi Anna Affrikáta című alkotása, mely elnyerte a fődíjat. Klára, a főszereplő (Kovács Adél) egyedülálló anyaként neveli lányait, nyaralásuk során azonban kénytelen szembenézni saját életével, az önfeláldozás hozadéka és a vágyai között megfeszülő ellentéttel.

A vágyak ugyanis kortól függetlenül mozgatórugói az ember életének. Erre nem is tudnék jobb példát hozni, mint Rudolf Olivér Kaktuszember című filmje, ahol Tibor és Alíz egészen lírai módon bemutatott kapcsolata jelent meg. A film kissé groteszk, de mégis nagyon emberi módon ábrázolja a két idősebb karakter hétköznapjait és sajátos, zárt kis világát. 

Ebben a kategóriában megemlíthető még Holczer Sára és Imre Ábris Te, aki vagy című filmje, ahol egy apa-fia viszony, pontosabban annak hiánya jelenítődött meg, vagy Szelesztey Bianka Pragma című alkotása, amelyben pedig egy családi kép tárult elénk, és az anya és lánya közti viszony éleződik ki. 

Friss Hús
Szelestey Bianka: Pragma

Térben és időben is kalandozhattunk bizonyos filmekben. Farkas Marcell Sárkánykor című alkotása például, ugyan csak sejtetve, de mégis egy fantáziavilágba repítette a nézőket, amelyért el is nyerte a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének különdíját. Cibulya Nikol Mária Terézia szül című filmje pedig az időben kalauzolta vissza a nézőt, abba a korba, ahol még érvényes volt az uralkodónők nyilvános szülését előíró törvény.

Összességében azt gondolom, hogy a szervezőknek idén is sikerült egy színes, tartalmas programot összeállítani. A többi kategória díjazottjairól a Friss Hús honlapján lehet olvasni. 

Kiemelt kép: Pillanatfelvétel az idei Friss Húsról (fotó: Sivák Zsófia)

Szöveg és zene határán – Folytatódik az Atmosphere rendezvénysorozat

Atmosphere cikkborító

Június 14-én folytatódik az Atmosphere programsorozat, ezúttal Borda Rékával, Ferencz Mónikával, Garaczi Lászlóval, Horváth Florenciával, Moskát Anitával és Závada Péterrel, Nagy István zenei kíséretével. Az f21.hu-t is üzemeltető Nyolc Ág Stúdió és az Auróra együttműködésében megvalósuló Atmosphere rendezvénysorozaton minden hónapban kisérleti felolvasások keretében költők, prózaírók és egy zenész alkotói együttállása biztosítja az átszellemülés lehetőségét.

Az Atmosphere eseménysorozattal a szervezők nem titkolt célja, hogy felülírják azokat a hagyományos művészi megnyilatkozáshoz kapcsolt asszociációkat, amiktől a hazai művészeti közeg néhány ígéretes próbálkozás ellenére máig nem tudott megszabadulni.

Ez most nem beszélgetés lesz, nem vita és nem kerekasztal szépirodalmi szövegek kíséretében. A cél egy olyan zenés és vizuális élményekkel kísért felolvasás, amely az érzékekre hatva teremt meg egy nem mindennapi flow-élményt. Átszellemülés, atmoszférateremtés, a művészeti rétegek által nyújtott kikapcsolás.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

f21.hu – A fiatalság százada (@f21.hu) által megosztott bejegyzés


Vincze Bence, a rendezvénysorozat főszervezője az Atmosphere előkészületeiről, elindításáról: „2021-ben egy hónapot Mariborban töltöttem, ahol számomra igazán intenzív sokkélmény volt, hogy a kulturális rendezvények szervezése során mekkora hangsúlyt fektetnek a különböző művészeti ágak harmonizálásába, közelítésébe. Összehasonlíthatatlan a hagyománya a magyar kultúraszervezéssel, sokkal inkább nyit egy szélesebb közönség felé, nagyobb energiákat tesz az új művészet-fogyasztók megragadásába anélkül, hogy ehhez populáris eszközöket kellene alkalmaznia. Egyszerűen azzal a filozófiával dolgoznak, hogy egy adott művésznek és kultúrafogyasztónak nem csak a saját körébe érdemes járni, hiszen az alkotói és befogadói létnek is egyaránt fontos eleme a széles ismeretség, a más szférákkal, más beállítottságú emberekkel való találkozás. Ez persze egy szerencsés helyzet eredménye, amiben a gazdag bányaváros háttértőkéje és a Berlinből a 20. század végén beszivárgó underground művészet találkozik. Minden hétre jut egy-egy olyan esemény, ahol a flow-t az teremti meg, ahogy az electrot, az irodalmat és a képzőművészetet olvasztják egybe. Fantasztikusak élményt nyújtanak az ilyen estek! Mindemellett nagy lépés, hogy sokkal gyakrabban igyekeznek teret keresni a kevésbé színpadi művészeti produktumoknak, mint az irodalom vagy a képzőművészet. Itthon például gyakran panaszkodik az irodalmi szféra arra, hogy nincs széles befogadóréteg, ugyanazok fogyasztják az irodalmat, mint akik csinálják. Azt gondolom, ezt szakmai kerekasztalok és beszélgetések keretében nem is lehet szélesíteni, ahova a kortárs irodalomban kevésbé jártas olvasó nem is mer elmenni. Ki kell nyitni a kapukat, és ha szükséges, egymást támogatva kell a különböző művészeti ágakat erősíteni. Tehát az Atmosphere nem egy légből kapott ötlet, ebből merítettünk és ezt szeretnénk megteremteni vele, hatást és flow-élményt.” 

Annak érdekében, hogy ennek elérését megkönnyítsék, a teret heverőkkel, párnákkal rendezik be, illetve a fénytechnika, animáció is kiemelt szerepet kap. A tökéletes kényelem megteremtéséhez bárki hozhatja magával a kedvenc párnáját, pokrócát vagy bármilyen heverőt.

Mivel a Nyolc Ág Stúdió egyik legfontosabb küldetése a mentorálás, ezért minden Atmosphere eseményen a meghívott felolvasók után biztosítanak felolvasási lehetőséget fiatal költőknek, íróknak is egy open mic keretében.

Időpont: Június 14. 19:30

HelyszínAuróra pince

Jegyek: 1500 Ft,- (a jegyek a helyszínen válthatók meg, ugyanitt megvásárolhatók lesznek a felolvasók korábban megjelent kötetei is, emellett támogatói jegy vásárlásával segíthetsz a nehéz helyzetbe került Élet és Irodalomnak is).

atmosphere
Seres Lili Hanna felolvas az első Atmosphere eseményen (fotó: Vincze Márton)

Az évad első Atmosphere estjéről készült beszámolók:

Prae.hu – https://www.prae.hu/article/13489-beboritott-ter/

„Ahogyan egyébként a három művészeti ág okozta révület is felemelő, meghökkentő volt, pedig irodalmi eseteken a megterhelőbb szövegek miatt olykor egy idő után már nehéz figyelni. Itt a zene oldotta a hangulatot, a megszólalók színpadra lépése közötti zenés blokk segítette a befogadást.”

Elte Online – https://elteonlinenew.elte.hu/…/ellebego-szovegek…/

„Mindezek fényében személy szerint nagy reményeket fűzök az Atmosphere-sorozathoz. A vizuális kontextus, az elektronikus zene és a szöveg magával ragadó egyveleget alkot – főleg azoknak ajánlható, akiket nem szerzők, hanem maga a művészet érdekel. Az biztos, hogy én teljesen megrészegülten dugtam ki a fejem az Auróra udvarára a szeánsz után. És ha ebben az Atmosphere-nek nem is kizárólagos, de biztos, hogy jelentős szerepe van.”

atmosphere
Fotó: Vincze Márton

Fellépők:

Borda Réka (Szeged, 1992) költő, író, szerkesztő, a MOME PhD szakos hallgatója. Első kötete (Hoax) 2017-ben, első regénye (Égig érő csalán) 2022-ben jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában. Utóbbi Margó-díj, Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj és Írók Boltja Könyvösztöndíj shortlistes lett. A Könyves Magazin támogatásában futó Panodyssey platform magyarországi nagykövete, valamint a Kóspallagi Írótanya fiatal tehetségeket felkaroló tábor egyik szervezője.

Ferencz Mónika költő, múfordító. Két kötete jelent meg, a legutóbbi Búvárkodás haladóknak címmel.

Garaczi László 1956-ban született Budapesten, 1981 óta publikál, vers, novella, regény, dráma, esszé, forgatókönyv műfajban. Számos elismerésben, díjban részesült. Utolsó könyve: Weszteg (regény, Magvető Kiadó, 2022). Könyvei németül a Droschl Verlagnál jelennek meg.

Horváth Florencia 2002-ben született Celldömölkön, jelenleg Budapesten él. Az ELTE magyar-színház szakos hallgatója, a Fiatal Írók Szövetségének tagja, verseket, kritikákat, cikkeket ír, nyaranta kreatív írást tanít gyerekeknek. A Kötetlenül című beszélgetéssorozat állandó moderátora. 2021-ben Móricz-ösztöndíjat nyert, 2022-ben a Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevelét vehette át. 2023-ban a Ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatás nyertese. Első verseskötete megjelenés előtt áll.

Moskát Anita 1989-ben született. Végzettsége szerint biológus, később szerkesztőként dolgozott Budapesten, jelenleg szabadúszó. Irha és bőr című regényéért Zsoldos Péter-díjat kapott. Eddig megjelent kötetei: A hazugság tézisei (2022), Irha és bőr (2019), Horgonyhely (2015), Bábel fiai (2014).

Závada Péter 1982-ben született Budapesten. Verset és drámát ír, olykor fordít. Az ELTE Esztétika szakán tanít. Színpadi szövegeit az Örkény, a Katona és a Stúdió K is játssza. A Negyed folyóirat szerkesztője, a Délkör tagja.

Roadrage Meets Catharsis – Napló a Magyar Mozgókép Fesztiválról

A hagyományos kritikák mellett személyesebb élménybeszámolókkal is jelentkezünk az idei Magyar Mozgókép Fesztiválról. A benyomásairól Király Csenge Katica számol be. 

A távolsági közlekedés a következő a következő nap sem segített sokat rajtam. Kezdtem realizálni, hogy ez ennek a helyváltoztatási formának a sajátossága, sőt a szervezők is számoltak vele a háromhelyszínűség okán. Az első pénteki beszélgetések 16:00-kor kezdődtek a Hangvillában, Jókor, jó helyen címmel. Miként a műsorfüzetben nem tudtam fellelni, reméltem, hogy a pályakezdők lehetőségeiről szól majd.

A buszra való várakozás közben megismerkedtem egy harmadik gyerekét a napokban váró családapával, elmesélte, hogy a második gyerekének születésekor a felesége majdnem elvérzett a veszprémi kórházban. Miután beértem a belvárosba, kikerültem a könyvfesztivál standjait, nehogy megint minden pénzem eltapsoljam 500 forintos Esterházy kiadásokra. Veszprém város kétarcúságáról több helyivel is sikerült beszélgetnem. Az egyik oldalon áll a történelmi belváros lenyűgöző szépsége, artisztikus kávézók és ücsörgős teraszok sokasága, a másik oldalon a koros férfiak karcos stílusa helyenként Madrid külvárosával vetekszik.

Leellenőriztem a vetítés helyszíneit, a késés minimális esélyeit eliminálva, majd összemosolyogtam egy nővel, akinek egy öregúr arról magyarázott egy kávézóban, hogy „miért idéz mindenki Esterházytól, miközben Rejtőtől soha”. 

Magyar Mozgókép Fesztivál
Hangulatkép a fesztiválról (forrás: Magyar Mozgókép Fesztivál Facebook)

A Jókor, jó helyen című szakmai beszélgetés előtt a Nekem te vagy könyvbemutatójába is sikerült belehallgatnom. A könyv A másik érintése című film regényváltozata. Buvári Tamás elmeséléséből kiderült, hogy elsőként film forgatókönyvként írta meg a történetet, majd regényben is, aztán ezután született meg a film végleges, átdolgozott szkriptje. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a mű fő témája „emberi érintés”.

A Jókor, jó helyen szakmai beszélgetésben Farkas Franciska, Gryllus Dorka, Mészáros Máté, valamint egy rangos magyar castinghálózat szervezői beszélgettek a színészi indulásról és lehetőségekről, statisztériák szerepéről és hasonló kérdésekről.

A beszélgetést követően pár perccel kezdődött A másik érintése című film vetítése. Magamban gratuláltam Buvári Tamásnak, amiért sikerült olyan filmcímeket kitalálnia, melyeket kivételesen nehéz megjegyezni. A film a fesztiválhoz hasonlóan a Balatonon játszódik, azonban meglepő módon nem a jelenben, inkább egy disztópikusan összemixelt jövőben. Ezen a Magyarországon egy ismeretlen, DND-fedőnevű vírus jelenik meg, ami megakadályozza, hogy az emberek egymáshoz érjenek és kései, eldurvult fázisban dührohamot vált ki belőlük. Főhősünk a fiával élő, elvált Misi (Orbán Levente) és a fiú (Cservák Zoltán), Kolos kísérletező tudósok egy csoportjához fordul, hogy megszabaduljon a vírustól – egyetlen esélyük egy közös utazás.

A másik érintése világa meglepően immerzív. Ez egyfelől a magyar tájak és környezet újraesztétizálásának köszönhetően történik meg, de emellett a két főszereplő színészi játéka is sokat hozzátesz az élményhez. Holott komoly kihívások előtt álltak: a klasszikus apa-fiú kapcsolat hallgatását kellett kiforgatniuk.

Buvári Tamás szituációs humora és szociális érzékenysége is meghökkentően pontos, utóbbi főként az apró mozzanatokban nyer teret. Mint a VR-kalandparkban egyensúlyozó kisiskolások, a benzinkutas utcai harc vagy a mellékszereplők („Ma nem jár a komp. A kapitány úrnak szülinapja van”).

Ha egy negatív jellemzőt kéne kiemelnem, a film dramaturgiáját mondanám: a mozi ritmusa a játékidő kétharmadáig kifejezetten feszes, utána azonban kicsit mintha nehézkessé válna a sok, különben mesterien létrehozott anyag. Okozhatja ezt az is, hogy minden utópiát/disztópiát nehéz lezárni, A másik érintése mégis jobb ennél, a tizedik perctől fogva az volt az érzésem, hogy ha abban a szent minutumban zárulna a film, akkor is teljesnek érezném. 

A nap második premierje (Sas Ágnessel felosztottuk a feladatokat, én premierezek, ő díjkiosztózik), a Mellékszereplők nem sokkal A másik érintése zárlata után kezdődött, egy másik helyszínen, így a színészek egy részének is át kellett mennie. A martfűi rém rendezőjének, Sopsits Árpádnak a legújabb filmje részben emlékfilm, Telek Balázs fotós- életművész munkái adják az alapját.

Telek Balázs: Máté (Forrás: Wayback Machine/nessim.hu)

Ugyanakkor elképesztően nehéz szó- és gondolatláncokba önteni azt a művészetelméleti kavalkádot, amit a Mellékszereplők jelentett. A film egy pap portréfotózásával kezdődik, az atya a fotós kérdésére a gyóntatásról mesél. Később megismerjük a község polgármesterét, feleségét, a fényképész párját és azokat a rendkívül szövevényes szálakat, melyek összekötik őket. Továbbá a filmben minden színész a saját nevén szerepel, a polgármester (akit a rendező játszik) Árpád, felesége Farkas Franciska, a fotográfus Jászberényi Gergely, Edina, az agyagozónő Dömök Edina. A film a művészeti ágakon kívül a férfiség és a nőiség mibenlétéről is gondolkodik, lacani, de minimum feldmári mélységekben. A rendezőt és a színészeket Gyöngyösi Lilla, a Filmtekercs főszerkesztője kérdezte a vetítés végén, ahol az is kiderült, hogy Sopsits Árpád volt a Rejtő-idézetekről szóló bon mot szerzője is.

Magyar Mozgókép Fesztivál
Pillanatkép a beszélgetésből (forrás: Magyar Mozgókép Fesztivál Facebook)

Az arisztotelészi katarziselmélet szerint „a nézői tetszésnek össze kell kapcsolódnia az indulatokkal való megtisztulással és a szenvedélyektől való megszabadulással” – ehhez mérten a Mellékszereplők katarzisok és ráismerések sorozatát nyújtotta,  ennek sok esetben a színészek zsenialitása (Farkas Franciska és rengeteg felkiáltójel) is okozója lehetett, de az is, hogy a rendező bízott a színészeiben. Mint mesélte, volt, amikőr ő játszott és a többiek rendezték. 

Elvből tartózkodom az egyedül történő filmnézéstől, mivel részben az életem is egy film és néha már annak az élethű továbbadásával is bajok vannak. A film médiuma a fény; a vászon/képernyő és azon felül a filmklub. Ha komolyabban belegondolok, ebből a meggyőződésből tudott kirángatni a Mellékszereplők – apparátustól és környezettől függetlenül engedett a világában létezni. Azt hiszem, ez az az önfeledtség, amelyet a film rajongói a műforma legtisztább állapotában keresnek és találnak. 

Kiemelt kép: Magyar Mozgókép Fesztivál (Facebook)

Kihirdették az Év Gyerekkönyve díjak idei nyerteseit!

év gyerekkönyve díj 2023 f21.hu

Június 10-én, az Ünnepi Könyvhét keretein belül adták át a Libri és HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum Év Gyerekkönyve díjait, valamint a kiemelkedő szerzői, illusztrátori vagy kiadói munkát elismerő HUBBY-díjakat. 

Már nyolcadik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve díjakat. A szakmai elismerés egyben az alkotói sokszínűséget is ünnepli, hiszen a független, öttagú zsűri döntése alapján a díjat gyerekkönyvírói (a 0–6, illetve a 6–12 éves olvasóközönséghez szólva), ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, továbbá innovációs és ismeretterjesztő kategóriákban adják át az előző évben megjelent, kiemelkedően színvonalas munkák készítőinek.

A díjazás különlegessége, hogy a márciusban már nyilvánosságra hozott shortlistekről a szakmai zsűri mellett egy gyerekzsűri is kiválaszthatja a kedvencét.

Az idei évben először a díj támogatója, a Libri is kiosztotta saját különdíját az eseményen.

A szakmai zsűri tagjai

Fábián László tanár, Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium

Gerhes Gábor képzőművész

Kelemen Réka HUBBY-tag, irodalomszervező, gyerekirodalmi szakértő

Kérchy Anna, egyetemi oktató, Szegedi Tudományegyetem BTK

Nádori Lídia műfordító

év gyerekkönyve díj 2023
Forrás: HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum

A 2023-es Év Gyerekkönyve díjak nyertesei

A szakmai zsűri díjazottjai

Az Év Gyerekkönyv Írója (6 év alatti kategória)

Gimesi Dóra (Emma csöndje, Pozsonyi Pagony)

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória)

Jeney Zoltán (Balatoni kacsavész, Lampion könyvek)

Kemény Gabi (A konkrét hiúz, Móra)

Az Év Ifjúsági Írója (12 év feletti kategória)

Dániel András (Jaj, ne már, Tilos az Á Könyvek)

Az Év Illusztrátora

Grela Alexandra (Hol készül a művészet?, Csimota Könyvkiadó)

Az Év Fordítója

Kövesdi Miklós Gábor (Paddington megoldja, Mojzer Kiadó)

Az Év Leginnovatívabb Könyve

A nagy Lötty, Kövér Béla Bábszínház

Az Év Ismeretterjesztő Könyve

Kalas Györgyi: Pavlova kisasszony és a dobostorta, Horváth Ildikó illusztrációival, Pozsonyi Pagony

A Libri különdíjasa

Képtelen képrablás antológia, Rubik Anna illusztrációival (Pozsonyi Pagony)

Ahol a vászon és a lélek összeér − Révész Emese−Grela Alexandra: Hol készül a művészet?

A diákzsűri díjazottjai

7–12 éves kategória

Wéber Anikó: A gondolatolvasó (Pagony kiadó)

A diákzsűri tagjai:

Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Budapest IX. Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium

A szászrégeni Petru Maior Kollégium 5–7. osztályos diákjai

A marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportlíceum 5–7. osztályos diákjai

14+ éves kategória

Keszthelyi Gréta Kata: Vékony jégen (Menő könyvek)

A diákzsűri tagjai:

A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 9. osztályos diákjai

A Ceglédi SZC Közgazdasági és Informatikai Szaktechnikum 10., 11. és 12. osztályos diákjai

Illusztrációs kategória

Grela Alexandra (Révész Emese: Hol készül a művészet? Csimota kiadó)

A diákzsűri tagjai:

Az Ajkai Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Sportiskola és Kollégium 10–11. osztályos diákjai

Bánki Donát Intézményegységének gimnáziumi és technikumi képzésben résztvevő diákjai

A Dr. Mező Ferenc Általános Iskola 6–7. osztályos diákjai

Ismeretterjesztő kategória

Vibók Ildi: Szuperdió (Pagony kiadó) és Bajzáth Mária: Kerek élet fája – Jeles napok mesekalendáriuma (Lampion Könyvek)

A diákzsűri tagjai:

A Szegedi Piarista Gimnázium 7–8. osztályos diákjai

A HUBBY különdíj

A HUBBY Magyar Gyerekkönyv Fórum ebben az évben is kiosztotta a HUBBY-díjat, ami nem az éves aktuális könyvtermést szemlézi, hanem a szerzők, illusztrátorok, kiadók vagy gyerekirodalmi szakemberek eddigi munkásságát ismeri el.

2023 HUBBY-díjasa

Berg Judit és Rofusz Kinga

„Szinte természetes, hogy generációk nőnek fel Ruminin, hogy Maszattal nyugtatjuk meg a síró kisebbeket, a várban nyomozunk kamaszhőseinkkel vagy éppen Füttyös Vilkóval lengézünk a nádasban. Ahogy azt is már-már természetesnek vesszük, hogy az Otthon című könyv nemcsak a lampedusai silent book pályázat különdíját vitte el, hanem a bolognai könyvvásáron Crossmedia-díjat nyert” – hangzik el a szervezet indoklásában.

A 2022-es év díjazottjairól itt adtunk hírt:

Megvannak az idei Év Gyerekkönyve díjak és HUBBY-díjak nyertesei!

Kiemelt kép: f21.hu

 

LEGUTÓBBI CIKKEK