Traumákat feldolgozni az ember a pszichológusával szokott, de Finy Petra könyvében egy nemzet, a magyarság traumájáról van szó, amit sem elfeledni, sem kitörölni nem lehet. Az Atheneaum Kiadó gondozásában megjelent Kerti szonáta azonban nem(csak) erről szól, hanem a kiszolgáltatott ország lakosságának szinte reménytelen megmozdulásait mutatja be három generáción keresztül, ezzel olyan nőknek emléket állítva, mint Ember Judit, Rajk Júlia vagy éppen Hodosán Róza, akik tagadhatatlanul a rendszerváltást megelőző kor hősei voltak.
Annyi rosszról szól a regény, hogy elgondolkozunk: ezeket tényleg ugyanolyan emberek tették, amilyenek mi is vagyunk? Gyilkosságokról, nők megerőszakolásáról, pusztításról, éhezésről ír a szerző, az emberek barbárok, brutálisak (és ehhez nem kell a régmúltba visszamennünk: Afganisztánban a tálibok újra bevezették büntetésként az emberi csonkolást; ha azonban közelebb tekintünk, egy szomszédos országban éppen háború dúl, ahol olyan embertelenségeket követnek el, amelyeknek jó része nem kerül majd napvilágra). Mégis, a mondatok gyönyörűek, csengésük, az általuk megjelenített képek tényleg szonátává varázsolják a könyvet.
Az írónő visszaadja az emberiségbe vetett bizalmunkat, igen, ilyenek is tudunk lenni, teremteni, alkotni csodákat, de sajnos másmilyenek is, velejéig romlottak. Hol rejlik az ember igazi énje? Mennyire tud lealacsonyodni, és milyen magasságokba képes felemelkedni? Milliókat kiirtott az ember, háborúzott, nőket erőszakolt meg, kisgyerekeket darabolt fel, és pont ez teszi a világot olyan veszélyessé. Nem tudhatjuk, hogy melyik a valódi arca, csak reménykedünk, hogy a jobb, amelyik épít és nem rombol, amelyiknek nem az a célja, hogy másokat eltaposson.
Pszichológiailag bizonyított, hogy a rossz élmények jobban megmaradnak, az elménkbe vésődnek, mint a jók. A háborúk, a megszállások, a szocializmus – ezek a magyarság emlékei, melyek közös identitásunkat formálták, és máig feldolgozhatatlan traumákat okoztak, a hazaszeretetnél is erősebben összetartják a nemzetet. Még azok is tisztában vannak azzal, hogy milyen volt a szocializmusban élni, akik jóval utána születtek. Az örökös rettegés a nemzet sajátja, ami azóta sem múlt el, csak most másban leledzik.
A szocializmus időszakában senkiben sem bízhattál meg. A rendszer sivárságában az emberek még inkább keresik az emberséget, a biztonságot a kapcsolataikban, amikor a legközelebbi családtagodról sem tudhatod, hogy kicsoda, nem szervezték-e be, nem zsarolják-e valamivel.
Frida családja megannyi titkot rejt: évekig nem beszéltek a múltról, feldolgozatlan traumákat temettek el mélyen magukban, emiatt a gyerekek lenézték a szüleiket, ám a lány szempontjából éppen a legjobbkor feltárják múltjuk eddig rejtegetett epizódját. Frida a történetet hallva elgondolkozik azon, hogy helyes-e az, amit tesz, nem sodorja-e veszélybe a szüleit, mégis pont édesapja biztatja, menjen szembe a rendszerrel, ne hódoljon be neki, mert nekik, fiataloknak nem szabad azt érezniük, amit ők naponta átélnek.
Az emberek inkább hallgatnak, mert nem tudhatják, ki a besúgó, hol helyeztek el poloskát, hallgatnak, hiszen abból nem lehet baj, hallgatni arany, hallgatni nem kínzás, nem börtön. Ezt Finy Petra is megjeleníti a regényben, hiszen alig van párbeszéd a szövegben, mégis a tettek, a szereplők gondolataival átszőtt cselekmények mind érzékeltetik a vállukat nyomó teher súlyát: a szabadság szomorú hiányát.
Súlyos dolgok hangzanak el a könyvben, de olyan könnyed nyelvi megfogalmazásban, hogy – ha nem is üdítő olvasni, hiszen a besúgás, mások megfélemlítése miként lehetne az? – úgy érezzük, a megtörtént eseményeket díszcsomagolásban nyújtja át az író a történelemkönyvek száraz ismeretanyagával szemben. Mintha a nagyszüleink, szüleink mesélnék el a bipoláris korszakban megélt éveiket.
Forrás: Fortepan / Chuckyeager tumblr
A regény összes szereplője kapcsolódik a rendszerhez, ahogy az akkori ember sem tudott kívül kerülni a körön, bármennyire is igyekezett, hiszen a Párt, a politika mindent átjárt, átitatott. Ha nem szolgáltad ki, akkor lázadtál, ha kiszolgáltad, a többiek irigykedtek rád a jómód miatt, de közben lenéztek a szolgalelkűségedért. A Kerti szonáta feltárja a rendszer legmélyebb titkait, és bemutatja azt, hogy semmi sem fekete vagy fehér, ahogy senki sem velejéig romlott vagy teljesen jó. Sokszor a szeretet, a másikért való aggódás kényszeríti az embert olyan helyzetbe, amiből önszántából menekülne.
A könyv bemutatja a belügy legmocskosabb módszereit, melyekkel még az utolsó erejükkel is próbálnak egymás ellen fordítani barátokat, anyákat, apákat és gyerekeket. Ahogy egy jó regényben lennie kell, világossá válik a szereplők kapcsolatának kusza hálója, valahonnan korábbról már mindenki ismeri egymást. Legalábbis az idősebbek, a fiatalok pedig kezdetben az eltitkolt múlt, a hallgatás miatt nem értik a rendszerben már rég reményvesztett szüleiket, öregeket, amíg minden a felszínre nem kerül.
Rendszerellenes tevékenységeikkel nem akarják szüleiket is veszélybe sodorni, mindent megnehezít, hogy nem csak a saját életükért kell aggódniuk. Egyazon rendszer szülöttei és ellenségei, sokszor pont ezért torpannak meg a különböző akcióik során: a szüleik már megszenvedték a magukét, tudják, milyen a börtön, mennyire lélekölők a kínzások, és hogy a III/III-as ügynökök a legmegátalkodottabbak. A kisember hatalomvágya a legveszélyesebb, a lelkileg megnyomorított, el nem ismert elvtárs a belügy legjobb katonája, ott aztán van lehetőség elnyomni másokat, bosszút állni olyan sérelmekért, amiket egyvalaki okozott, mégis az egész világra lehet haragudni miatta.
Forrás: Fortepan / UVATERV
Az akkori rendszerben senki sem tudhatta, ki a barát és ki az ellenség, vagy ki válik ellenségből baráttá és cinkostárssá. A rendszer erős (volt), sokszor érthetetlen, hogy az emberek miként tudtak ilyen rettegésben, állandó félelemben élni, de aztán eszünkbe jut: az emberek még erősebbek. Az idők folyamán jöhetett bármilyen rendszer, túléltek, alkalmazkodtak és lázadtak, szervezkedtek, ha arra volt szükség.
A könyvben és az akkori rendszerben különösen igaz, hogy senki sem az, mint aminek látszik, mert van egy szerep, amit a külvilág számára játszik és a valódi énjét, érzéseit, gondolatait csak a látszólagos biztonságban meri megmutatni. Limitálni kellett a kapcsolatokat. Még a szerelem sem őszinte, azt is megmérgezi az állam, a szocializmus légköre, amikor a gyenge lábakon álló eszméket az emberek félelmével támogatták, mert a rendszer az elnyomás, a rettegés – mint egy táplálék nélkül maradt virág – először elszáradt, aztán végképp elporladt volna. A Kontroll Csoport igyekszik elvonni a táptalajt a mérgező növény elől.
A mű nem egy lüktető cselekményfolyam, hanem egy végig fojtó, nyomasztó történet, ahol a fiatalok rendszert aláaknázó tevékenysége gyógyír a lélekre. Kezdetben halvány világosság az alagút végén, de a könyv végére a fény egyre erősebb lesz, és ha nem is egy jobb világ ígéretét csillantja fel, de valami mást, valami újat.
Forrás: Fortepan / Chuckyeager tumblr
A Kerti szonáta olyan, mint a történelemkönyv egy fejezete, csak sokkal szebb képekkel mondja el a valóságot, néha annyira szép szavakkal, mondatszerkezetekkel, hogy az juthat eszünkbe, ez a két szó, mondatrész hogyan lehet együtt ennyire szép és egyébként is, a sok szörnyűség ellenére miért elégül ki a lelkünk, miközben a történetet olvassuk?
A könyvben végig ott van a kert, a növény motívuma (ahogy a gyönyörű borítón is, amely önmagában képes eladni a könyvet), mintha egy lián indái szőnék körül a szereplőket, a helyszíneket, amiken végigkapaszkodva egyre több aspektusát ismerjük meg a múlt szégyenteljes darabjainak, amikor a legközelebbi hozzátartozódban sem bízhattál, mert mindenki lehetett bárki farkasa.
Ez a mű mégis feleleveníti a rendszer ellenségeinek erejét, bemutatja a nők kitartását, meg nem alkuvását és az emberi értékek legfontosabbikát, a küzdést, törekvést egy jobb jövőért. Képes olyanoknak is közelebb hozni a hetvenes, nyolcvanas évek történelemformáló eseményeit, akik kevésbé fogékonyak erre, bár az kiviláglik, hogy (nagyon helyesen) nem ez a szerző elsődleges célja. Ez a történet mementó mindazoknak, akik a szocializmus szorításában, annak szétesésén dolgoztak, akár a börtönt, az életüket is kockáztatva.
Dalelemző cikksorozat a legnagyobb hatású magyar dalokról. Kortalan dalok: Kex – Zöld-sárga, zöld-sárga.
Alkotói szuverenitás a rendszer szorításában
A mai magyar zeneiparban alighanem elképzelhetetlen egy zenekar, melynek repertoárja 3-4 eltérő stílust lefed, műnemeket váltogat, világzenével, prózai, lírai szövegekkel, paródiával, színházi elemekkel, peformanszokkal vegyítve ad koncerteket, mindezt többnyire váltakozó szereplőkkel a színpadon. A Kex végletes rendszertelensége, és megalkuvást nem tűrő alkotói és előadói szuverenitása valószínűleg a mai közegben sem lenne hosszú távon fenntartható.
A szocialista pártállam szorításában két eseménydús és nagysikerű évet tudhattak maguk mögött, ami után a frontember Baksa-Soós Jánoselhagyta Magyarországot, a zenekar pedig feloszlott. E két év alatt (1969-71 között) nem jutottak el stúdióban rögzített nagylemezig, leghíresebb dalaik élő felvételeken keresztül, illetve a koncerteken szerzett élmények formájában kerültek a köztudatba.
A Zöld-sárga közönségkedvenc Kex dal volt, és ha a körülményekből kifolyólag slágerré nem is válhatott, olyan előadók mint Cseh Tamás vagy Hobo – akiknek fontos előképük volt a Baksa-Soós vezette zenekar – közvetlenül vitték tovább a szerzeményt.
A dal lényegretörő formátuma nélkülöz mindenféle zenei sallangot, technikai díszletet. Súlyos és komoly téttel bíró üzenetet rajzol ki, amelynek sajátos nyelve és motívumrendszere, szürrealista kifejezésmódja egészen elemi képeket, élményeket, hangulatokat villant fel. A merész szöveg legizgalmasabb részei:
Zöld-sárga, zöld-sárga Hangyák lejárata Tollasgyík szemében áll egy kis leányka
Darazsak harcolnak Fogaik csattognak Halálos sebeket Ejtenek eleget (…) Halála közeleg Országa megremeg Magyar volt a lányka Magyar a hazája
A szöveg absztrahálása lehetővé teszi, hogy kiemeljük bárhonnan, és beemeljük bárhova. Ez a komplex forma a 70-es években szokatlan volt, pláne a homogenizált, politikailag koordinált zenei fősodorhoz viszonyítva.
A Kex-hatás
A dal nem volt végleges, mondhatni, sohasem lett készre írva. A váz adott volt, de az i-re a pontot mindig az aktuális helyzetben, spontán módon tették fel, eltérő megoldásokkal. A Kex rögtönzésen alapuló alkotói habitusa, és művészeti koncepciója, a közvetlenségben és az adott pillanatra adott reakcióban volt megragadható. Ez szükségszerűen a Kex élményének megfoghatatlanságához és pillanatnyiságához vezetett.
A zenekarra mindvégig jellemző volt ez a performatív hozzáállás, a koncertjeik eltértek egymástól, saját dalaik képleteit is minduntalan felborították, átszervezték. Ilyen értelemben erősen népies vonulatot idéz a zenekar, mert a népdalok éneklésére használt dallamok is csupán tájékoztató jellegűek, az azoktól való egyéni eltérés helyénvaló.
Forrás: ujforras.hu
Ez a művészi szabadság és kiszámíthatatlanság ugyanakkor hosszú távon egy önfelemésztő gyakorlat. Egy olyan zenekar sorsa, amely nem hajlandó a működő struktúrákhoz igazodni, illetve amelynek a dal, mint a jogi és kiadói bürokrácia által meghatározott zenei termék elégtelen, előre megpecsételt.
A Kex tulajdonképpen az első art rock zenekar volt Magyarországon. Rock zenekarként vers és népdal feldolgozására nem volt példa a korábbiakban. A Zöld-sárga, zöld-sárga már első pillanatra népies rezgéseket kelt. És valóban, a Hej páva, hej páva című moldova-csángó népdal keleties témájával könnyen megfeleltethető a dallamvezetés.
A műfaji kavalkád ugyancsak kikacsintás a népművészetek felé. A népművészetben nincsenek műfaji határok, a művészi kifejezés igénye minden kategóriát és sablont felülír. Ebben a helyzetben az alkotás életszükséglet, funkciója életfunkció. A művészetek iparosodását kerüli ki ezzel a zenekar; azt a fázist amelyben már az alkotásnak az eladhatóság érdekében kategorizálhatónak kell lennie, és amelyben valamilyen tömeget kiszolgáló – leginkább szórakoztató – magatartással válhat érvényessé.
A dal utóélete
A dal különleges úton jutott el 2019-ben a nemzetközi közönség elé. Az Amerikában kultikus KEXP rádió stúdiójában játszotta el a Kex feldolgozásokra specializálódott Qualitons a dalt. A zenekar hű maradt Baksa-Soósék művészetéhez – ők is alaposan kimozdították a művet alaphelyzetéből. Bátran bízhatunk benne, hogy még számos előadónál visszatér újabb és újabb alakban a Zöld-sárga, zöld-sárga, amely abszolútdalként független koroktól, trendektől, és stílusoktól egyaránt.
Idén a Kóspallagi Írótanya ismét Budapestre költözik, az V. Budapesti Írótanya Napok keretében a Déli pályaudvar melletti Nyitott Műhelyben rendezik meg az eseményt.
A rendezvényre olyanok jelentkezését várják, akik betöltötték a 15. életévüket, de még nem múltak el 20 évesek, és nyitottak a szakmai fejlődésre, szívesen dolgoznának a szövegeikkel közösségben. A jelentkezéshez szükséges egy rövid bemutatkozás csatolása.
Próza, vers kritika és az idei évtől műfordítás kategóriában lehetséges a pályázat beadása, maximum öt oldalnyi pályamunkákat várnak a szervezők. Fontos, hogy a pályázati anyagban legyen legalább egy, még nem publikált szöveg.
A jelentkezéseket a kospallagi.irotanya@gmail.com címen fogadják.
Határidő: július 15.
A beküldött szövegek alapján augusztus 1-ig minden jelentkezőt értesítenek a pályázatok eredményéről.
A rendezvény nem „ottalvós” tábor, a helyszínen lesz ebédelési lehetőség augusztus 26-án és 27-én.
A rendezvényen való részvétel díjmentes.
A program ideje alatt amellett, hogy szöveggondozó műhelyekre is sor kerül, szakmai előadásokon, beszélgetéseken is részt vehetnek a jelentkezők.
12.00–13.00-ig regisztráció, megérkezés
14.00 Bordás Máté, Kustos Júlia, Vajna Ádám új köteteinek bemutatója
16.00 Műhelyek
19.00 Kultúra és társadalom – Beszélgetés Buka Virággal (kultúrakutató, a Fordulat társadalomelméleti folyóirat szerkesztője, a Helyzet Műhely tagja)
Augusztus 26. péntek
10.00 Bemutatkozik a Partizán csatorna Helyközi Járat című riport-sorozata – Vetítés és beszélgetés Herr Martinnal, az alkotók egyikével és Horányi Péterrel, a MOME doktoranduszával a sorozatról, a magyar dokumentumfilmekről, szocioriportokról és a Youtube közegéről
14.00 Műhelyek
19.00 Beszélgetés Vonnák Diánával Látlak című kötetéről, műfordítói tevékenységéről
„Amikor páncélban vagy, a dolgok könnyebben lepattannak rólad” – magyarázza Shona Innes A harag olyan, mint a páncél című lapozójában. Az Ölelj meg! sorozat első két kötete 2021 nyarán, a következő kettő az év őszén jelent meg, idén tavasszal pedig a Pagony Kiadó újabb két könyvvel örvendeztette meg az olvasókat.
A kiadó Shona Innes frissen megjelent köteteinek párosításában a második megjelenés logikáját követte: A barátság olyan, mint a libikóka egy absztrakt fogalmat, míg A harag olyan, mint a páncél egy mindennapi tapasztalatot, érzést ismertet. A lapozók célja továbbra is az, hogy a világ sokszínűségéről és önmaguk működéséről beszéljenek a legfiatalabbaknak. A rövid szövegeket, akárcsak a sorozat előző részeinek esetében, Agócs Írisz csodálatos rajzai kísérik.
Nehéz anélkül beszélni ezekről a könyvekről, hogy ne csak a korábban leírtakat ismételjem. A barátság olyan, mint a libikóka című kötet A család olyan, mint a süti felépítését követve mutatja be a barátság fogalmát, működését és feladatát. A két lapozó párhuzamos szerkesztése a feldolgozott témák fontosságával magyarázható, hiszen célközönségének szocializálóját elsősorban ennek a két kapcsolattípusnak a minősége határozza meg.
A libikóka-metafora középpontjába az egyensúlyba kerülés és az eltolódás állandó mozgása kerül: ahogy a libikóka egyik, majd a másik irányba billen, úgy alakul a rajta ülő, ezáltal összekapcsolódó két fél hangulata és helyzete: „Van, hogy úgy érzed, a felhők felett jársz, miközben a barátod szomorú”. A kibillenés ugyanakkor nem feltétlenül okozza a barátság megszűnését, hiszen nem szállunk le a libikókáról, csak mert az éppen emelkedik vagy süllyed. Ennek megfelelően a kötet végig a problémák helyrehozhatóságának lehetőségét hangsúlyozza, miközben olyan megoldási stratégiákat javasol az olvasóinak, mint a problémák megbeszélése, egymás jobb kedvre derítése vagy idő adása a történtek átgondolására.
Talán te is bántani akarod őt, de ettől csak minden rosszabb lenne. Nem állna vissza az egyensúly” – figyelmeztet a szöveg.
A libikóka ellentétes vagy éppen egyensúlyba kerülő mozgásának szimbolikáját Agócs Írisz időjárási képeken keresztül érzékelteti. Egyensúly esetén, az oldalakon vidám, nyári képeket láthatunk, míg a kibillenés pillanatát az egyik oldalról továbbra is napsütéssel, a másikról viszont borús, esős idővel ábrázolja az illusztrátor.
Az Ölelj meg! sorozat legújabb kötetei. (felhasznált képek: pagony.hu)
A rajzokon nagy hangsúlyt kap – a szerző és a rajzoló világára egyaránt jellemző módon – a különbözőség és az elfogadás fontossága: a barátkozó állatok egymástól távol élő fajokból származnak (például a kenguru és a bagoly), vagy egymás tökéletes ellentéteiként jelennek meg (például az elefánt és a kismadár). A boldogan nevető és játszó figurák még inkább kiemelik a kötet üzenetét a barátság minden különbséget átívelő erejéről, amit a szöveg sugall ugyan, de végül egyértelműen nem mond ki.
Shona Innes könyvének állításai a barátság működéséről és a nehéz időszakokon való átlendülés stratégiáiról nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt olvasók számára is segítséget, vagy akár vigaszt nyújthatnak. Előfordulhat olyan időszak, amikor hosszabb ideig nem beszélsz a barátoddal – magyarázza a könyv –, de „egy nap aztán úgy döntesz, hogy visszamész a régi barátodhoz. Beletelhet egy kis időbe, mire újra egyensúlyba kerültök.” A kötet azzal a végtelenül kedves és pozitív üzenettel zárul, hogy a hosszabb ideig kibillent kapcsolatok is újra egyensúlyba kerülhetnek, hiszen a barátság helyrehozható, a libikóka újra visszalendíthető, de össze nem törhető. „Sőt, talán nevetni is fogtok a régi bajokon.”
A kiadó rendkívül tudatos döntésének tekinthető, hogy a barátságról szóló lapozó párjaként A harag olyan, mint a páncél című kötetet választották. A harag a szomorúság mellett az egyik első negatív érzelem, amit kisgyerekként megtapasztalunk. De vajon tényleg rossz dolog-e dühösnek lenni? A kötet a páncél-metaforán keresztül egyfajta védekezési stratégiaként mutatja be a haragot, ami beborítja a testet, illetve megvéd a sérülésektől és a fájdalomtól.
Az Ölelj meg! sorozat eddig megjelent kötetei. (forrás: pagony.hu)
A lapozó több oldalról közelítve ragadja meg a harag bonyolult természetét. „A haragnak hatalmas ereje van (…) A harag erőt ad” – hangsúlyozza az egyik oldalon Shona Innes, de rögtön figyelmeztet is: „Ha páncélt hordasz, az emberek nehezebben tudnak szeretni.” Ezen a ponton a kötet mintha kissé elveszítené a fókuszát, és a haragot összemossa a magunkba fordulással, ami bár szintén egyfajta védekezési mechanizmusként funkcionál és elválaszt másoktól, a kettő mégsem teljesen azonosítható egymással.
A szöveg részletesen bemutatja a harag fizikai tüneteit és tapasztalatait, majd az előző kötetekhez hasonlóan megoldási stratégiákat javasol, mint a kibeszélés, vagy A gondolatok kertjében már részletesebben bemutatott meditációs gyakorlat. Agócs Írisz rajzai tökéletesen illeszkednek ehhez folyamathoz, a harag leírásánál egy tűzokádó sárkányt és egy homlokráncoló macit láthatunk, akik később, a düh kiadása után, békésen mosolyogva babáznak és rajzolgatnak. Az illusztrátor az állatmesék hagyományos metaforáihoz nyúl vissza, a páncél bemutatásánál összegömbölyödő sünit és házába bújó teknőst láthatunk, míg a düh tüneteinél a sárkány képe jelenik meg.
Alapvetően nem könnyű pozitívan megítélni egy olyan érzelmet, mint a düh, hiszen általában annak inkább romboló, mintsem építő hatásaival szembesülünk. Shona Innes könyvének célja, hogy megmutassa a düh megélésének hasznos lehetőségeit is, ily módon segítve olvasóit, hogy jobban megismerjék, kezeljék érzéseiket, és ezáltal saját magukat.
Akárhányszor csak haragot érzel” – írja a szerző a kötet utolsó soraiban –, „mindig tanulsz valamit a gondjaidról és saját magadról.”
A volt felesége, Amber Heard ellen indított rágalmazási perét megnyerő Johnny Depp közös albumot ad ki júliusban Jeff Beck gitárossal – írta meg a The Guardian.
Depp a virginiai esküdtek ítéletre várva két koncerten is fellépett Nagy-Britanniában Beckkel. A színész-zenész a Gatesheadben rendezett újabb koncerten lépett fel vendégelőadóként. Beck az estén a közönségnek elmondta: öt éve találkozott Depp-pel, és azóta egyfolytában nevetnek, de közben egy közös lemezt is készítettek. „Nem tudom hogy történt, de júliusban már kint lesz” – tette hozzá a színpadon.
A tervezett közös lemezről először 2020 áprilisában tett említést Depp az Instagramján. A bejegyzésben „drága barátjának, testvérének és gitárhősei egyikének” nevezte a zenészt. A lemezfelvétel alatt egy számot már előzetesen kiadtak: John Lennon Isolation című dalának feldolgozását a koronavírus-járvány miatti karanténidőszakra rímelve. Depp akkor azzal ajánlotta a számot, hogy „Lennon költői szépségű prófétikus szavai miatt Jeff és én úgy éreztük, hogy szövegeinek mélysége különösen illik ahhoz, ami most történik”.
A Karib-tenger kalózainak főszerepét alakító Depp régóta zenél, többek között a Hollywood Vampires együttesben Alice Cooper és Joe Perry mellett.
Szomorú apropója van az idei AWS turné sorozatnak, mely most Győr, Pécs, Debrecen, Székesfehérvár, Veszprém után utolsó állomására, Budapestre érkezik.
Örs halála nagy csapás volt a zenekar és a rajongók számára. A június negyedikén utolsó, budapesti állomásához érő, hat állomásos koncertsorozat köszönetnyilvánítás Örs életének, és egyben munkásságának elismerése is. A turné során a zenekart hat énekesbarátjuk kíséri végig, hogy együtt elevenítsék fel és énekeljék el azokat a dalokat, melyeket korábban Örs énekelt.
A zárókoncerten sem lesz ez másként, a közönség találkozhat többek között: Áron Andrással (Lazarvs, Trillion, Apey), Kovács Palival (Paliék), Molnár Bálinttal (ex-Insane), Nagy Zoltánnal (ex-Phrenia), Stefán Tamással (Meristem), Venyige Balázzsal (A Király halott).
Ahogy a turné korábbi állomásain, az előzenekar most is A Király Halott zenekar lesz, akik megteremtik számunkra a már ismert alaphangulatot. Ez a zárókoncert egyben egy új kezdetet is jelenthet az AWS számára, de mindenképpen egy kiváló hétvégi programnak ígérkezik.
A moly.hu csapata immár nyolcadik éve osztja ki az olvasói véleményt képviselő Merítés-díjakat. A gyerekirodalmi top tíz után a közösség szerint legjobbnak ítélt ifjúsági regények tízes listáját is elhoztuk nektek.
A Merítés-díj célja, hogy az év legjobb könyvének kiválasztásakor ne csak a szakma juthasson szóhoz, hanem maguk az olvasók is. A 20 tagú, a moly.hu különösen aktív tagjaiból álló zsűri kezdetben csak szépprózai kötetek közül választotta ki a legjobbakat, majd 2016-tól líra és gyerekirodalom, 2017-től pedig ifjúsági irodalom kategóriával bővült a díjazás.
A Merítés-díjra az adott naptári évben megjelent első kiadású magyar könyvek esélyesek. A május végére közösen kiválasztott 10 könyvet a továbbiakban minden zsűritag önállóan rangsorolja, ez alapján születik majd meg a végleges sorrend. Ebben a fázisban a közönségnek is lehetősége van kiválasztani a számára legkedvesebb kötetet a listáról.
Az idei zsűri tagjairól, az előző évek nyertes könyveiről és a díjazás folyamatáról bővebb információ a Merítés-díj weboldalán és Facebook oldalán érhető el.
A shortlisten helyet kapó könyvek listáját és a zsűri laudációit az alábbiakban változatlanul közöljük.
A Merítés-díj ifjúsági irodalmi tízes listája 2022-ben a következő:
Bakó Liza: Csíííz!
Tilos az Á Könyvek, 2021
Egy elsőkönyves szerzővel találkozhattok, akinek a könyve tele van humorral. Egy lány a főszereplőnk ebben a kötetben, akinek nem úgy alakul az első éve a gimiben, mint ahogy gondolta, vagy szerette volna. De a szülők, úgy döntenek, hogy leköltöznek a Balatonra és új életet kezdenek, így a mi főszereplőnknek is új lehetőségek adódnak. Egy nyári tábor öt napját követhetjük nyomon. Van itt minden, ami kell, új barátságok szövődnek, itt a fotózás, természetesen a szerelem is felüti fejét, és hol máshol, mint kis hazánk nagy tavánál. Kell-e ennél több? Többen is méltatták a kötetet, a teljesség igénye nélkül:
@Kicsibogár: „Humoros, kellemes és kedves Bakó Liza nyári ifjúsági regénye. Kellő arányban van benne mondanivaló, cselekmény és vicces részek. A karakterek is érdekesek, a helyszín igazi strandkönyvvé teszi.”LINK
@kratas: „Aranyos és könnyed kis regény, aminek még komolyabb mondanivalója is van, szóval még ilyet! Adott benne minden, ami kell egy klassz kis ifjúsági regényhez: baráti- és családi kapcsolatok, elfogadás, információ morzsák és a vége nagyon ötletesen lett megoldva. A karakterek ötletesek, szerethetőek.”LINK
@krlany: „Kifejezetten pozitív könyv. Sok minden előkerül benne. Sosem késő változtatni az életeden – akár úgy is, hogy más környezetbe költözöl, pláne, ha a családban többeknek is szüksége van erre –, vagy akár a hozzáállásodon is. A kortárs csoport megtartó ereje mennyire sokat számít, a barátnők, a barátok és a banda, de az sem utolsó, amikor a családod is rendben van, figyeltek egymásra. A Pálvölgyi családban és Siófokon jó tininek lenni, miközben kalandok is vannak ezerrel.”_ LINK
forrás: moly.hu
Bernáth Zsolt: Holnapelőtt, tegnapután
Cerkabella, 2021
Ő már egy termékenyebb írónk, már 2007-ben is jelent meg írása. A zene és a spiritualitás többször is felbukkan a könyveiben, talán még az időutazás is idetartozhat. Ebben a könyvében sem kevésre vállalkozik főszereplője, Orsi, mint az El Camino megtételére. Persze ez nem az Ő ötlete volt, és rengeteg kalandba veszünk részt vele, még úgyis, ha egyszerre, mint a rák elkezdünk hátrafelé lépkedni.
@Chöpp így nyilatkozott róla: „Izgalmas, szórakoztató, informatív, exkluzív időutazós történet. Mondhatni Út az Útban. Nem elég, hogy maga a Camino, de ráadásul fel- és visszapörgetett, csupa meglepetés! Biztos vagyok benne, hogy az olvasni szerető fiatalok kedvence lesz a könyv.”LINK
@Gelso ez tetszett benne nagyon: „Orsi egy belevaló, szabad csaj, akinek az a gyengéje (na, és a sors is ezt mérte rá), hogy segítsen mindig azokon, akiknek szüksége van a segítségre, mégpedig az általa nyújtott segítségre, amit pont ő tud és képes nyújtani.”LINK
@Noémi_Zsófi_Tóvári véleménye pedig a következő: „A cím egyből megfogott. Sok időutazós könyvet olvastam már, de olyat még nem, ahol minden egyes nappal távolabb kerül a szereplő a saját idősíkjától. Érdekes gondolat, kalandos történet egy csodaszép környezetben.”LINK
forrás: moly.hu
Ecsédi Orsolya: Sárkányugatás (Kell egy csapat 3.)
Könyvmolyképző, 2021
Szerintem ezt az írónőt sem kell már nagyon bemutatni senkinek. Több kötete is megjelent már, amiket az ifjúságnak írt. Pl. a Pokkernapló, illetve a Kell egy csapat előző részei, de több antológiában is helyett kapott, verseket is ír. A mostani könyvét is átszövi nem kevés humora és fantáziája. Hiszen Zizu, Anka és Báti újabb kalandokba keveredik, hiszen Ulriknak nyoma vész, Lóri bácsi pedig megöregedett.
@csgabinak is megtetszett a harmadik része a sorozatnak: „és ez a kaland azonnal belopta magát a szívembe, szinte repültek az oldalak, ahogyan olvastam – és az idő is, mivel villámgyorsan sikerült elolvasnom a könyvet. Pörgős cselekmény jellemzi a regényt”LINK
@Nikolett0907 csak áradozott róla: „Három barát, három nyomozás plusz egy csipetnyi varázslat adja annak az egyenletnek az eredményét, amitől ez a történet ismét egyedivé válik és az olvasó le sem akarja tenni a könyvet. Hiszen hol olvashatunk kutyából lett sárkányról vagy sárkányos ebről? Egy furcsa fiúról, aki a bújkálások mestere, vagy a mester „gyermeke”? És mi van akkor, ha ebből a katyvaszból csak akkor van menekvés, ha az idő hajlandó segíteni? Igen, jól olvasod, ez maga az őrület, de garantálom, hogy nem akarsz kijózanodni, csak vedd kézbe a könyvet!”LINK
@PTJulia sem marad le azoktól, akik csak pozitívumait zengik, reménykedik, hogy lesz még következő része, megjegyzem én is: „Ennyire összeszokottak, hogy képesek az egész osztályt (és némi boszorkányokat és varázslókat is) maguk mellé állítani. Nyomozás, veszélyek, egy elszabadult sárkány; egy inkább elveszett, mint menő srác, egy idős őrző – s csodák, csodák sorban. De nem a misztikum, hanem a gyerekek jó szíve, kreativitása miatt.”LINK
forrás: moly.hu
Fróna Zsófia: Démonok közt (A fegyverforgatók 2.)
New Line, 2021
Ha nem is első könyve az írónőnek, de az első sorozatának második kötete ez. Nem véletlen tör előre vele. Illusztrál is emellett, igazi tehetség. A fegyverforgatók sorozat második részében Megaira nevű főszereplőjére és fegyverére SetanCober-re új kalandok várnak. A Legfelső Tanács a segítségét kéri és felbukkan Edward is. Megnek életét kockáztatva is nehéz döntéseket kell hoznia.
@porcellan örült, hogy megfejtette a csattanókat: „Az egész történet alapötlete kiváló. Második év kezdődik a fegyverek házában. Megaira rengeteg új információt tud meg a családjáról és a fegyveréröl is. (Roppant büszke vagyok magamra, mert a két giga csattanót, már az első kötetben megfejtettem.) Nagyon izgalmas véget kapott szóval tűkön ülve várom a folytatást.”LINK
@PTJulia is csak áradozott róla: „Az első résznél már leírtam sok, az egész sorozatra érvényes véleményemet. Most csak annyit fűznék hozzá, hogy rég olvastam már éjjel órákig, álmosan, de könyvet letenni képtelen, s 01.22-kor a befejezés után még el kellett kezdeni a harmadik részt is… A démonok világa itt egészen különleges, azt a bizonyos démont pedig egyre jobban megkedveli az ember.”LINK
@Noémi_Zsófi_Tóvári két mondatban is elmondta a lényeget: „Csak ismételni tudom magam: ez a sorozat egy remekül felépített, humorral fűszerezett, kalandokkal teli fantasy történet, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek!”LINK
forrás: moly.hu
Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Pagony, 2021
Ez a szerző is sokrétű, hiszen 27 saját könyve is napvilágot látott, és 32 antológiában helyet kaptak már alkotásai. Mesék, versek, ifjúsági kötetek jellemzőek rá. Ebben a történetében 1956-ba látogatunk el, nem titok a forradalom és szabadságharc idejében négy fiatal társaságában, akik saját szemükkel látják, milyen is lehet ez a valóságban.
@ap358-hoz is közel került a kötet: „Az ilyen könyveket kéne kötelezővé vagy ajánlottá tenni az ifjúság számára. Történelmi, tanulságos, erkölcsi kérdéseket boncolgat, és mindezt olyan rejtetten és gördülékenyen belecsempészve a sorokba, hogy az nem tűnik előírt fejtágításnak.”LINK
@Ibanezt bár nem vonzotta a korszak, ezt mondja róla: „A kötet jól átadja a hangulatot, nemcsak a forradalom pillanatait, de az akkori életet, a lakásmegosztástól kezdve a téeszeken át a továbbtanulásig és az embereknek szóló dagályos propagandákig.”LINK
@porcellan meg is könnyezte a kötetet: „Körülményeket vetítenek élénk, érzéseket tudunk átélni (sírtam is a könyvön) és nekem is érdekes volt ezekről az eseményekről olvasnom, közelebb került hozzám.”LINK
forrás: moly.hu
Kolozsi Angéla: Jenci néni és az okostelefonok
Pagony, 2021
Az írónő első könyve 2014-ben jelent meg, de a más írásával is találkozhattunk már antológiában is. Az idei könyve a Szekeres családról és mobiltelefonokról szól, de talán több is van emögött. A korosztályok közösségi médiához való hozzáállása is szerepet kap, és a végén még egy csattanó tanúi is lehetünk. Itt is többen is véleményezték a könyvet, lássunk hát párat:
@Nikolett0907 így vélekedik, illetve ezeket a kérdéseket teszi fel: „A régi kor szellemében élő, szigorú idős hölgy telefon elkobzással bünteti a felelőtlen fiatalt, melynek igen sajátos következménye lesz. Vajon mi történik, ha egy régmúlt idők magányos lelkét „elragadja” az internet segítő kópéja? És vajon a család feleszmél-e, hogy egy taggal kevesebben vannak? Ezekre és természetesen számos más kérdésre is választ lelsz, ha kézbe veszed a könyvet.Saját meglátásom szerint a történet egy igen fontos témára hívja fel a fiatalok figyelmét, mégpedig az internet adta csapdákra.”LINK
@porcellan véleménye: „Minden kiskamasznak kötelezővé tenném, hogy rávillantós képet kapjanak a Digitális eszközök adta lehetőségekről és árnyoldalakról is.”LINK
@Kicsibogár pedig így gondolja: „Hiánypótló ez az ismeretterjesztő és okító mese, vagy csak én nem olvastam még ilyet a témában. Az internet és az okostelefon, a világháló előnyeit és hátrányait mutatja be Domi és Jenci néni történetén keresztül. Mindezt teszik kedvesen, viccesen, és szerintem reálisan, megmutatva azok hátrányait és előnyeit. A kis kegészító történeteket pedig külön füzetben is terjeszthetnék az iskolákban, a szexuális felvilágosítás mellett ma már digitális felvilágosítás is dukál, hogy az emberek el tudjanak igazodni a virtuális világban, amiben felnőttként is nehéz elmerülni, nemhogy gyerekként, vagy kezdő-idősebbként. A vége pedig megmelengette a szívem.”LINK
forrás: moly.hu
Ling-Balogh Erna: Amikor beüt a cukor
Kalliopé, 2021
Egy újabb első könyves szerző mutatkozik be a palettán. Egy 13 éves cukorbeteg kislány és családja szemén keresztül lehetünk tanúi, milyen is ez a világ igazából. Milyen is lehet ez a családjának, neki magának is. Nem egy szokványos vagy könnyű téma ez, és nem árt, ha jobban megismerkedünk vele. Lássuk hát, mit is gondoltak zsűritársaim a könyvről:
@Gelso: „tininyelven láttatja is és hallatja is magát ez a betegség, és bár egyáltalán nem felhőtlen a cukorbeteg tinik élete, mégis felülemelkedik a könyv ettől és ráébreszt arra bennünket, hogy igen, a diabétesz rányomja az árnyékát a mindennapokra, de a betegséggel érintett tinik is tudnak felhőtlenül nevetni, szórakozni, kirándulni, szeretni, szerelmesnek lenni stb.”LINK
@kratas: „Remek szereplők, kedves történet, valós problémák, könnyű, de a figyelmet végig fenntartó cselekmény, le a kalappal. Megfelelő mennyiségű humor, dráma, nagyon jó volt minden egyes része. De nagyon sokat tud adni a könyv mindenkinek. Mert igaza van, egy ilyen betegség nem csak azt érinti – bocsánat, nem is betegség, hívjuk állapot változásnak, ahogy az egyik szereplő is nevezte – akinél kiderült, hanem a környezetét is.”LINK
@Noémi_Zsófi_Tóvári: „Nagyon sokat tanultam ettől a könyvtől. A cukorbetegség számomra egy nagyon távoli dolog. Tudom, hogy létezik, voltam már cukorterhelésen, de gyakorlatilag ennyi (volt) minden tudásom. A történetét tekintve egy kicsit tipikus tini sztori, de a cukorbetegséggel megspékelve igen tanulságos olvasmány. A borítója nekem nagyon tetszik, illetve a végén lévő fogalom tár is hatalmas plusz pont.”LINK
Ismét egy első könyves szerző, úgy látszik, hogy tobzódunk bennük, hál istennek! Ezt az írónőt sem kell félteni, egyből több fontos témába nyúlt bele. Leginkább a válást vette górcső alá, egy tini szemén keresztül, de a faji megkülönböztetés és a származás is szóba kerül, valamint az alkoholizmus, neonácizmus felszínét is megkapargatjuk általa, mindezt egy fiataloknak teljesen fogyasztható formában.
Lássuk mit is gondoltak erről a többiek:
@Chöpp: „Madarász Éva szépen felültetett egy hullámvasútra. Mégpedig egy múltbéli szürke, nyálkás, hűvös, fájdalmat megidézőre, meg agy napfényes, színekkel, illatokkal és érzelmekkel, meg új varázslatok örömével kecsegtető jelenbélire. És egyszer fenn, egyszer lenn. Tudod, mire számíthatsz, mégis megfeszülnek az izmaid a lefelé úton, visszafojtod a levegőt és kivárod mindig türelemmel, mi lesz a vége, és a felfelé vezető izgalmas út biztonságába kapaszkodsz.”LINK
@krlany: „Rengeteg jó témát behozott, amivel a középiskolások nap, mint nap szembesülnek, de még mindig nem beszélünk róla eleget (válás, egyedülálló anya, szubkultúrák, ideológiák, kisebbségek, származási különbségek, előítéletek stb.). Aztán ott vannak a tipikus tini problémák, az új iskola és az odavaló beilleszkedés, barátok, szerelem, kortárs közösségek, és a családi drámák, az azokkal járó szorongás és bűntudat, a családnak való megfelelési kényszer, az önállósodás lépései, a testvéri viszonyok, a közösség megtartó ereje, az egymás mellett való kiállás”LINK
@PTJulia: „Annyira, de annyira jól megragadja a kamaszlét hullámzó lelkivilágát! Jogos ég jogtalan sérelmek, fájdalmak, barátságok, szerelem, sulis élet… S mindeközben komoly társadalmi témák, amik -reménység szerint- szintén foglalkoztatják a fiatalokat.”LINK
forrás: moly.hu
Ruff Orsolya: Volt egy ház
Manó Könyvek, 2021
Az írónő, nemcsak ír, de fordít is. Több kötete is megjelent már, így sokaknak ismerős lehet. Ebben a regényében egy házról, és annak titkairól lesz szó. Egy kislányról és annak családjáról, halálesetről és megújulásról, és még a második világháborút is érintjük. Erről a kötetről is élvezet volt válogatni az értékelésekből:
@ibanez: „Mostanában olvastam pár gyerekeknek való holokauszt-könyvet, inkább mondanám mesét, el is gondolkodtatott, hogy vajon mi az a kor, ahol lehet úgy beszélni-elmesélni egy történetet, amiben ez a téma is szerepel, hogy a gyerek már megértse a benne foglalt üzenetet, ugyanakkor ne rémüljön halálra és legyenek rémálmai (persze valószínűleg gyerek és nem korfüggő, érettségtől függ a dolog). Ez a könyv pont eltalálta a megfelelő egyensúlyt és „szépséget”, hogy egy kalandos történetbe a szomorú realitást is belefonja.”LINK
@Kicsibogár: „Csodálatos könyv, tele varázslattal és szeretettel, de egyben viharfelhőkkel is.”LINK
@Nikolett0907: „Vajon mi köze van egy rejtélyes baziliszkusznak és egy kalóznak mindehhez? És vajon a múlt szomorú emlékei gyógyír lehetnek –e a jelen fájdalmas pillanataira? Nos, erre és még számos más kérdésre is választ fogsz találni kedves olvasó, de egy biztos, a lelked ezer darabra fog törni és már nem a kérdésekre keresed majd a válaszokat, hanem a lelked lenyomatait szedegeted, hogy újra összeilleszthesd.”LINK
forrás: moly.hu
Wéber Anikó: Örökszerda
Pagony, 2021
Az írónő már 22 megjelent kiadvánnyal büszkélkedhet. Emellett antológiában is szerepet kapott már, nem is egyben. Ez a kötete azon csemetéknek szólhat, akiket érdekelhet az időhurok, a nyomozás és egy kis sci-fi, ugyanis itt mindez adott volt, persze a gyermekek szintjén, de mit ne mondjak, én is remekül szórakoztam. Csak úgy, mint a többiek:
@csgabi: „A két szálon futó cselekmény plusz izgalmat csempészett az olvasásba. Mintegy történet a történetben, olyan volt ez a szál, extra feszültséget teremtve az amúgy sem feszültségmentes történetbe, hiszen bármit is tettek főhőseink, újra és újra szerda volt – még azután is, hogy rájöttek, mi okozhatta ezt, és úgy hajtották álomra a fejüket, hogy sikerült rendbe hozniuk, ami félresiklott.”LINK
@Ibanez: „Nagyon izgalmas kis ifjúsági kötet, ami abszolút nyerő volt, hogy rögtön az elején belecsapunk a lecsóba, nincs hosszadalmas bemutatkozás, leírások, semmi, gyakorlatilag rögtön beindulnak az események. A közös nyomozás megkezdésével a szerdák is mindig mások lesznek, ráadásul kapunk egy kis Agatha Christie életérzést is”.LINK
@kratas: „A szereplők szimpatikusak voltak, a nyomozás izgalmas, a karakterek képesek voltak a fejlődésre és örülök nagyon a végének is. Igazán léleksimogató kis mese, köszönöm, hogy olvashattam.”LINK
A tízes lista kihirdetésével elindult a közönségszavazás is. IDE kattintva te is kiválaszthatod a kedvencedet!
Kiemelt kép: f21.hu (szerkesztett) Felhasznált kép forrása: a Merítés-díj Facebook oldala
Bár itthon még augusztusig várnunk kell, hogy 2017 és 2018 után újra fellépjen nálunk isDua Lipa a Sziget egyik nyitóprodukciójaként, napjaink egyik legnépszerűbb női előadója május 23-án a szomszédunkban, Ausztriában járt, ahová a legnagyobb magyar rajongók is ellátogattak, hogy élőben hallják az énekesnő második nagylemezét, a 2020-ban megjelent Future Nostalgiát.
2021 januárjában az amerikai Rolling Stone zenei magazin a pandémia áttörő popsztárjának nevezte Dua Lipát, arra célozva, hogy a mostanra háromszoros Grammy-díjas énekesnő második nagylemeze, a Future Nostalgia alig néhány nappal azután jelent meg, hogy a világ legtöbb országában karantént rendeltek el. Ez alatt az időszak alatt pedig drasztikus fordulatot vett a korábban csak feltörekvőként asszociált előadó karrierje.
A lemezen többek között olyan dalok szerepelnek, mint az óriási slágerekké vált Don’t Start Now, Physical, Love Again, Break My Heart és a 2021-es évek legtöbbször streamelt dala, a Levitating.
Bár mint mindenki másnak, neki is halasztania kellett a 2020 áprilisára tervezett Future Nostalgia világturnét, ez a két év azonban pont arra volt elég, hogy Dua Lipa igazán nagy ismeretségre és elismertségre tegyen szert.
Az énekesnő alig 2 héttel ezelőtt azt nyilatkozta a Vogue-nak, hogy szeretné, ha az idén februárban végre elindult turnéjának 90 perces koncertjei alatt a közönsége teljesen elfeledkezne a világban zajló eseményekről és gondokról, a műsorát látva pedig ez egyáltalán nem egy elrugaszkodott elképzelés.
A világturné európai részében az egyre nagyobb népszerűségre szert tevő brit énekesnő, Griff melegíti be a közönséget néhány saját dalával, nem sokkal este 9 után pedig türelmetlen morajlással, fel-felhangzó kántálással kezdi követelni a közönség az este fő előadóját.
Dua Lipa rengeteg táncos és háttérénekes kíséretében, rózsaszín „catsuit”-nak nevezett kezeslábasban érkezik meg a színpadra a Physical című dalával, majd az egyik első igazán áttörő slágerével, a New Rules-zal szántja fel a háromszög alakú színpadból kinyúló hosszú kifutót.
Dua Lipa. Forrás: cheatsheet.com
A műsor négy nagy elemre bontható szét, amik az énekesnő átöltözéseivel, és a táncbetétekkel együtt váltakoznak. A főként Future Nostalgia dalokból álló, disco sorozat után a kezeslábast leváltva, Dua egy káprázatos fehér bodyban jelenik meg újra a színpadon, a háttérben egy lassan felfújódó óriási homárral, ami talán az énekesnő We’re Good című számában megemlített szigetre utal. Az este pedig ezzel egészen más, rövid időre kicsit nyugodtabb hangulatot vesz, amit aztán újra felpörgetnek a mások közreműködésével készült dalokkal.
Elhangzik a népszerű skót DJ-vel, Calvin Harris-szel közös One Kiss, a 2017-ben kiadott Electricity, és a legújabb, Elton Johnnal közös Cold Heart is, ami alatt a táncosok és Dua Lipa is kicsit megpihennek, és a színpad egy fokára húzódva, egy szivárványos zászlót magukra terítve ringatóznak, mielőtt a következő átöltözéssel kilövik magukat az űrbe.
Az este zárószakaszával a hol disco, hol rock and roll korszak elemeit idéző műsor igazán értelmet ad az album és a turné címének, hiszen a korábban, a színpadon koktélokkal görkorcsolyázó táncosok most testhezálló űrruhát viselnek, a kivetítőkön forgó disco gömb pedig űrhajóvá válik.
A múlt nosztalgiájából a jövőbe érkezünk, ahol Dua Lipa a közönség feje fölött lebegve adja elő az album korábban már említett legtöbbet játszott dalát, míg végül az este záróelemeként mindannyiunk kellemetlen exeit elküldi a fenébe a Don’t Start Now című dalával, amit 2021-ben három Grammy-díjra is jelöltek.
Ebben a profi, táncosaival együtt mozgó, egy pillanatra sem mozdulatlan előadóban aligha fedezhető már fel az a koszovói kislány, akinek az esetlen mozgásán és színpadi jelenlétén néhány évvel ezelőtt még előszeretettel viccelődtek a saját rajongói is.
A Future Nostalgia Turnét a popkultúrával foglalkozó amerikai E! Online a 2022-es év legjobb 15 turnéja közé válogatta már most, és nem hiába, hiszen Dua Lipa és a csapata olyan színvonalas előadást nyújt, ami trónfosztással fenyegeti a pop korábbi hercegnőit.
Kiosztották a Romániai Írók Szövetségének 2021-es díjait május 30-án Tîrgu Jiu-ban. Ugyanott a magyar nyelvű irodalom kategóriájának elismeréseit is átadták. Utóbbi kategóriában a Prae Kiadó szerzőjének, Káli Istvánnak, és a Prae Kör munkatársának, György Alidának.
A Romániai Írók Szövetsége Kisebbségi Bizottságának javaslatára a magyar nyelvű irodalomért a zsűri a díjat a Marosvásárhelyen élő Káli Istvánnak ítélteKlastrom utca kettőcímű regényéért (Prae Kiadó, Budapest – Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2021). A kötet itt vásárolható meg a kiadó webshopjában.
A Klastrom utca kettő fülszövege
Amerikából tér vissza Tomi nagyszülei egykori városába, Marosvásárhelyre a ’90-es évek elején, hogy egyetemi kutatásához az ott történt feltáratlan rablásokat vizsgálja, amelyek zsidókat és magyarokat egyaránt érintettek. A Klastrom utca kettő bátran és nyíltan mesél a 20. század három jelentős korszakáról mikronézetből: a náci és a szocialista diktatúráról, valamint a rendszerváltoztatásról. Nem tesz egyenlőségjelet a két elnyomó rendszer közé, nyíltan, de elsősorban személyes, emberi oldalról közelít a témához, és a kiszolgáltatottság különböző formáit írja le.
A Klastrom utca kettő generációs regény is, amelyben a fiatalabb korosztály tesz kísérletet az idősebbek életvilágának, élettörténetének megismerésére, mely kísérlet végkifejlete egyúttal pontos jellemzést ad az aktuális korról is.
Mi, olvasók egy kicsit mind Tomik vagyunk: a jelen kényelméből és megváltozott világából nehezen érthetjük meg, érezhetjük át az elmúlt korok szenvedéseit. Sokszor közömbösek vagyunk mások megpróbáltatásai iránt – a regényt olvasva viszont megpróbálhatjuk átérezni elődeink és embertársaink nehézségeit, valamint megismerni a múlt traumáit.
Káli István író (eredeti családi nevén Király) Marosvásárhelyen él. A Mentor Kiadó alapítója, a marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárok szervezője.
Debütdíj
A magyar nyelvű, első könyves író-költőnek járó debütdíjat György Alida kaptaHármasszabálycímű prózakötetéért (FISZ, Budapest, 2021). Egy székelyföldi faluban élő, gyerekszemmel beszélő narrátor hangja szövi át a kötet novelláit, amelyből egy zárt, hagyományos világ bontakozik ki. A szerző jelenleg Budapesten él és alkot, a Prae Kör munkatársa is. A prae.hu portálon itt olvasható a könyvéről pár gondolat.
A napokban egy ismeretlen férfi megpróbált tortát vágni a Mona Lisa „arcába”. Habár a festmény sértetlenül megúszta, köszönhetően a golyóálló üvegfalnak, az akció híre bejárta a világsajtót. Nem is csoda, hiszen az egyik legikonikusabb festményről van szó, aminek az évszázadok során számtalan parfrázisa és paródiája látott napvilágot.
A Louvre múzeumban mindig óriási tömeg tolong a híres, de méreteiben valójában nem is olyan hatalmas (53 × 77 cm) festmény előtt. A parókát viselő, ismeretlen tortadobáló feltehetőleg azért tettette magát kerekesszékes idős hölgynek, hogy a múzeum szabályait kihasználva könnyen átjusson a fotókat készítő sokaságon, elég közel a nagyjából 337 milliárd forintra becsült műtárgyhoz.
Még nem tisztázott, hogy a cél a Mona Lisa megrongálása volt vagy egyszerűen csak a figyelem felkeltése. Egy turista videóra vette, ahogy kivezetik a férfit, aki közben a következőket mondta: „Gondoljatok a Földre! Vannak, akik elpusztítják a Földet. Gondoljatok bele! Az összes művész azt mondja, hogy gondoljatok a Földre. Ezért tettem ezt. Gondoljatok a bolygóra!”
A magát környezetvédő aktivistának nevező 36 éves férfit az eset után őrizetbe vették, és egy pszichiátriai intézetbe szállították. A rendőrség „kulturális tulajdon megrongálására tett kísérlet” ügyében indított nyomozást.
A Mona Lisa útja
Da Vinci halála után I. Ferenc francia király vásárolta meg a festményt. Majdnem hároszáz éven át a közemberektől elzártan, csak francia uralkodó osztály gyönyörködhetett a Mona Lisa szépségében, míg Napóleon hálószobájából végül a Louvre gyűjteményében kötött ki. Bár a festményt 1804-től kezdve bárki megtekinthette, és a művészettörténészek sem győzték dicsérni, világhírre csak a következő évszázadban tett szert.
Az ellopott festmény
Vincenzo Peruggia, a Louvre munkatársa 1911-ben csempészte ki Da Vinci híres alkotását a múzeumból. Nem sokkal rá, az eltűnt Mona Lisa híre bejárta a világot. A rendőrség tanácstalan volt. Még Guillaume Apollinaire és Pablo Picasso neve is felmerült a gyanúsítottak között.
A párizsi rendőrség már 1909-ben nyilvántartásba vette Peruggiát. Forrás: commons.wikimedia.org
Mindez úgy történt, hogy egy bizonyos Géry Piéret nyomravezetői díj reményében felkereste a Paris Journal nevű lapot és elmondta, korábban két ibériai szobrot lopott „barátainak” a Louvre-ból. Ezután terelődött a gyanú előbb Apollinaire-re, aki Piéret korábbi munkaadója volt, majd a költő barátjára, Picassóra. Apollinaire helyzetén az sem segített, hogy egyszer azt mondta, fel kéne gyújtani a Louvre-t, a lopott szobrokat pedig Picasso vette meg a költő akkori titkárjától. A két művész bár ártatlan volt a Mona Lisa ügyében, a kitoloncolás lehetőségétől annyira pánikba estek, hogy megpróbálták a Szajnába hajítani a műtárgyakat, de végül nem tudták rászánni maguk.
Balról jobbra: Picasso (1908) és Apollinaire (1916). Forrás: commons.wikimedia.org
Apollinaire a tárgyaláson mindent beismert: Piéret felbujtását, lopott műtárgyak birtoklását, a bizonyíték eltűntetésére tett kísérletet. Picasso ezzel szemben azt alította, soha nem is találkozott a költővel, el is sírta magát a bíróságon. A komédiába átcsapó tárgyaláson világossá vált, hogy a két művésznek semmi köze a Mona Lisa eltűnéséhez, így végül mindketten szabadon távozhattak.
A két művész esetét illetően a források sok helyen ellentmondanak egymásnak. Egy anekdota szerint állítólag épp Picasso terelte a gyanút Apollinaire-re. Mikor a költő számonkérte barátját, miért keverte ekkora bajba, Picasso azzal érvelt, hogy egy kis kellemetlenség árán világhíressé tette Apollinaire-t. Még ha ez kétséges is, annyi bizonyos, hogy a Mona Lisát eltűnése tette világhírűvé.
A Mona Lisa visszakerül a Louvre-ba (1914). Forrás: commons.wikimedia.org
Peruggia végül 1913-ban bukott le, miután megpróbálta eladni a festményt egy firenzei műtárgykereskedőnek. Állítása szerint a hazafias érzések vezették arra, hogy visszajuttassa a Mona Lisát Olaszországba, azonban egyes teóriák szerint a személyes haszonszerzésnek nagyobb szerepe lehetett. Erre utal Peruggia egy leve is, amiben apjának arról ír a lopás után, hogy egy csapással megcsinálja a szerencséjét.
A hírnév ára
A visszakerülését követő években elsőként talán Marcel Duchamp űzött tréfát az egekig magasztalt festményből. Az alkotás alapjául egy turisták körében népszerű képeslap szolgált, amin a Mona Lisa orra alá Duchamp egy kis bajuszt rajzolt, a lap alá pedig L.H.O.O.Q. feliratot ragaszott. A cím egy szójáték, franciául úgy olvasható: „Elle a chaud au cul”, ami magyarul nagyjából jelentheti, hogy „Forróság van a fenekében” vagy „Forró a feneke”. A trágár kifejezés egy nő szexuális nyughatatlanságára utal.
Marcel Duchamp: L. H. O. O. Q. (1919). Forrás: commons.wikimedia.org
Duchamp readymade alkotásának hatására alkotta meg önarcképét Mona Lisaként Salvador Dalí 1954-ben, Philippe Halsman fotós közreműködésével, aki emellett is sok ikonikus képet készített a szürrealista festőről. Később Dalí paródia-paródiáját az izlandi Erró hasznosította újra egy kollázs kompozíciójához. Amióta elkészült, az eredeti festménynek számtalan parafrázisa született, főként a 20. században, de jóval a világhír előtt is.
Forrás: pinterest.com
Azonban a Mona Lisát más fajta „támadások” is érték az elmúlt száz évben. 1956-ban egy férfi kénsavval próbált kárt tenni a festményben. Ugyanabban az éveben egy másik férfi, aki azt alította, hogy szerelmes a műtárgyba, egy kővel törte át védelmező üvegét, és sikerült enyhén megsértenie a képet. Ezután 1960-ban kapta meg golyóálló üvegpajzsát a mű, ez azonban nem szegte kedvét mindenkinek.
Balról jobbra: Eugène Bataille fotó illusztrációja a Le Rire viccmagazin számára (1887); Robert Henri a Broadway táncosnőjét, Marguerite Agnielt festette meg Mona Lisaként (1929). Forrás:commons.wikimedia.org
Egy kerekesszékes nő festékszóró sprayvel rontott neki az alkotásnak, amikor 1974-ben Tokióban állították ki. 2009-ben egy orosz nő teás csészét vágott az üveghez dühében, amiért nem kapta meg a francia állampolgárságot. Magyar viszonylatban még szóba hozható – mint bulvár jelenség – Varga Viktor, aki egy csókkal „támadta le” az alkotást. A kis performanszról szinte csak a hazai sajtó számolt be.
Muszlim Mona Lisa
Annál nagyobb felháborodás keltett Michel Houellebecq Behódolás című regényének magyar borítója, amin a Mona Lisa nikábot viselve látható. A Magvető kiadásában megjelentett könyv már a fordítás, sőt a publikálás előtt botránykönyvnek számított. Ebben nagyban hozzájárult a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségét ért terrortámadás utáni társadalmi feszültség, aminek enyhülését feltehetőleg nem segítette, hogy a regényben Houellebecq Franciaország számára iszlamista hatalomátvételt vizionált.
Forrás: alexandra.hu
A francia sajtó a magyar borítót iszlámellenesnek bényegezte, ami a szélsőjobboldal narratíváját erősíti. Nyáry Krisztán, a Magvető akkori igazgatója úgy nyilatkozott az ügyben, hogy nagyot hibázik, aki ilyen üzeneteket vél kiolvasni a borítóból. Az ügyben Tófalusi Ágnes, a regény fordítója azt mondta a Népszabadságnak: „…az iszlám csak egy metafora…”, és hogy a regény „…inkább szól a hatalmi mechanizmusokról, a politikai pártok egymáshoz való viszonyáról, összeállásukról, szétválásukról és a korrupcióról, mintsem vallási kérdésekről.”
Utólagos vélemény
Talán nem lett volna a könyvborítóból akkora botrány, ha nem a Mona Lisát ábrázolja, ahogy feltehető, hogy a tortás akció se keltett volna ekkora visszhangot a sajtóban. Kétségtelen, hogy a Mona Lisa egy ikonikus műtárgy, a nyugati kultúra egyik kiemelt jelképe, ha nem az első számú. Bármi történik körülötte, mindig lesz hírértéke. Továbbra is lesznek parafrázisok, paródiák és persze árucikkek, amiket a Mona Lisa képével próbálnak majd eladni. Egy bögre, póló, kulcstartó vagy selfie erőltetett bizonygatása annak, ami mindezek nélkül is világos: a Mona Lisa mindenkié, maga az emberi kultúra.
Kiemelt kép: Andy Warhol: Colored Mona Lisa (1963). Forrás: Christie’s
