Egy hónap múlva – június 1. és 7. között – új helyszínen, a Puskin Moziban rendezik meg a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált. Az esemény Friss Csillag nevű programjának révén második alkalommal kerül fiatal színészek munkássága reflektorfénybe: idén Tóth Zsófia és Babinchak Atanáz a két Friss Csillag.
A Friss Hús az évek során egyhetes nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát: összesen több mint 50.000 nézővel büszkélkedhet, a programban idáig 900 filmet láthatott a közönség. Június első hetében a legfrissebb magyar és nemzetközi versenyfilmeket felvonultató blokkok mellett tematikus vetítésekkel és szakmai programokkal tér vissza a fesztivál.
A Friss Hús szervezőinek fontos célkitűzése, hogy a fesztiválon a filmrendezők mellett más tehetségeknek is teret adjanak. Ezért hívták életre a Friss Csillag nevű programot 2022-ben, amellyel sokoldalú pályakezdő színészekre kívánják felhívni a figyelmet. Tavaly Nagy Katica és Váradi Gergely került a középpontba.
A Friss Csillag tehát pályájuk elején járó, ám már komolyabb eredményeket elért művészekre fókuszál. A program segíti a kiválasztott színészeket az előttük álló feladatok megoldásában, például karrierjük tervezésében. A fesztivál ideje alatt a szekcióhoz kapcsolódó beszélgetések bemutatják a színészi lét mindkét oldalát: a rivaldafénnyel, korai hírnévvel járó sikerek melletti bizonytalanságot, illetve a sikerekhez vezető kemény munka legfőbb állomásait. A Friss Csillagokat bemutató esemény a szervezők reménye szerint tanulságos lehet más pályakezdő színészek számára is.
Tóth Zsófia a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanult színész szakon, jelenleg a Katona József Színház művésze. Több színházban és független produkcióban is megfordult, emellett számos rövidfilmben (Tinder meccs, Szerelem bohóca, Csönded, Kiáltás) és ismert sorozatokban (Apatigris, A besúgó) is kapott már szerepet. Jelenleg Till Attilával forgatja az És mi van Tomival? című nagyjátékfilmet.
Babinchak Atanáz harmadéves az SZFE fizikai színházi koreográfus szakán, Horváth Csaba és Rába Roland osztályában, rendszeresen szerepel rövidfilmekben (köztük a 2019-es Friss Húson különdíjas Apám szíve címűben), emellett filmrendezőként is aktív: Kábelek című filmje a tavalyi Friss Hús versenyprogramjában szerepelt, azóta első egészestés filmjén (Only My Honesty Matters) dolgozik.
Az idei Friss Csillagokkal személyesen is lehet majd találkozni a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon a Puskin Moziban, sőt mindketten láthatók lesznek az idei fesztivál versenyprogramjában is. Tóth Zsófia a Kiáltás és a Pitvarszk című rövidfilmekben szerepel, míg Babinchak Atanáz a Sárkánykor főszereplőjeként tér vissza a szemle programjába.
A fesztiválon vetített filmekben sok tehetséges fiatal színész mutatkozik majd be, mellettük pedig a szakma legismertebb alakjai is feltűnnek, sokszor meglepő szerepekben. A szervezők hamarosan bejelentik majd a XI. Friss Hús hivatalos versenyprogramját.
A Friss Hús plakátja Babinchak Atanázzal
A fesztivál idén új helyszínen, a Puskin Moziban, minden eddiginél több filmmel és változatosabb programkínálattal jelentkezik június 1. és 7. között.
Kiemelt kép: Az idei fesztivál plakátja/szerkesztett
Június 21–25. között tartják az idei Kecskeméti Animációs Filmfesztivált.
32 ország 420 alkotása közül az előzsűri immár kiválasztotta a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramját. Nyolc film jutott be az egész estés animációk versenyébe, melyek között a világ legrangosabb animációs filmfesztiváljain, Annecy-ban, Bucheonban, az Európai Filmdíjon és a Tokyo Anime Award-on is díjat nyert alkotások is találhatóak. 7 európai TV-speciál, 18 európai és 13 magyar sorozat, 19 magyar rövidfilm, 26 magyar alkalmazott animáció és 28 magyar diákfilm versenyez június 21–25. között Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjén.
A háromtagú egész estés előzsűrinek – Csákovics Lajos rajzfilmes, rendező, Elsässer Klaudia, a Pannonia Entertainment művészfilm-forgalmazó alapítója és Tóth László István animációs szakember – igen nehéz dolga volt az egész estés európai animációs filmek előválogatásakor. A 27 nevezett munka közül 23 már több rangos fesztivált megjárt. Miután a felhívásban semmi nem zárta ki, hogy AI, azaz mesterséges intelligencia hozzon létre filmalkotást, a nevezések között olyan is volt, melynek elkészítésében segített az AI. Végül az alábbi nyolc egész estés animáció került be a 16. KAFF versenyprogramjába.
Az ismert francia gyerekkönyv-sorozat címszereplője elevenedik meg Benjamin Massoubre és Amandine Fredon tavaly Annecy-ban a legjobb film díját elnyert A kis Nicolas – Eljött a boldogság ideje! című filmjében. Két djíat is bezsebelt az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon az Európai Filmdíjas Kutyáknak és olaszoknak tilos! című francia–olasz–svájci alkotás, Alain Ughetto munkája, melyben Luigi gyalog kelt át az Alpokon, hogy Franciaországban kezdjen új életet. Jean-Christophe Roger és Julien Chheng luxemburgi és francia Ernest és Celestine: A dallamok útján című filmjében a medve és az egér ezúttal visszatér Ernest szülővárosába, ahol azt kell tapasztalniuk, hogy betiltották a zenét. Ezt nem hagyhatják annyiban!
Jelenet az Ernest és Celestine c. filmből
A portugál Nuno Beato My Grandfather’s Demons című filmjében a nagyvárosban élő Rosa nagyapja váratlan halálával rájön, hogy olyan helyen él, melyhez nem tud kapcsolódni, s ahol nem érzi, hogy szeretetet kapna. A szintén portugál José Miguel Ribeiro Bucheonban két díjat nyert, Angolában játszódó Nayola című munkája a 25 éven át tartó polgárháború három generáció nőtagjaira gyakorolt hatását ábrázolja. Fájdalmas titkokra derül fény és egy döbbenetesen váratlan találkozás nagyot fordít a történeten. Ari Folman izraeli rendező Hol van Anne Frank? című filmje Kittyt, a kislány képzeletbeli barátját követi nyomon.
Két magyar film is indul, mind az európai, mind a magyar egész estés versenyben, melyeket a napokban hívtak meg az idei Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválra: Gauder Áron a Kojot négy lelke című filmje az indián teremtéstörténeten keresztül arról beszél, hogy miként élhetünk harmóniában a környezetünkkel, amíg nem késő. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta rotoszkóp-animációval készült Műanyag égbolt című alkotása pedig 100 év múlva, a jövőbe repíti a nézőt, amikor már lehet, hogy késő… A házigazda, a Kecskemétfilm nem nevezte versenybe saját alkotását, a Toldit, de versenyen kívül vetítik majd Jankovics Marcell utolsó alkotását, mely szintén meghívást kapott idén Annecy-ba.
A versenyprogramok mellett tematikus panorámavetítések, retrospektív válogatások, filmszakmai konzultációk és mesterkurzusok, valamint workshopok, kiállítások színesítik majd a fesztivál kínálatát, melyen a részvétel ingyenes.
Kiemelt kép: Jelenet a Műanyag égbolt c. filmből (forrás: KAFF)
Milyen lenne egy forró polgárháború a mai Magyarországon? Hogyan nézne ki egy kettészakadt ország? És legfőképpen: hol jobb a csapolt Kőbányai, az Aurórában vagy a Gólyában?
Többek között ezen égető kérdésekre keresi a választ a Neon-Budapest című szatirikus cyberpunk/neonoir, amely a Ｎｅｏｎ Ｇｅｎｅｓｉｓ Ｋｕｎｓáｇ 3 elnevezésű mémoldal gondozásában jelenik meg május 12-én.
Igen, jól olvastad, drága bölcselő barátom, először fordul elő a magyar könyvpiacon, hogy egy mémoldal jelentessen meg egy sci-fi kisregényt. És nem is akármilyet!
A kezdetben szellemes töredékekben megjelenő írások minden egyes megjelenéssel egyre komorabbá és egyre szatirikusabbá váltak. Az ellentmondás nem véletlen: a Neon-Budapest világa egyszerre kőkemény konfliktusokkal operáló sci-fi noir és görbe tükre kis hazánk politikai-közéleti csatározásainak.
A cybertérben egyre nagyobb népszerűségre szert tevő írások most egy epikus történetté állnak össze, amiben van szerelem, árulás, viszály és még gördeszkák is!
Neon-Budapesten két erő csap össze: a népiesek és az urbánusok. A kibékíthetetlen ellentét végül kettészakítja az országot: Neon-Budapestre és a Vidékre. A két identitás képviselői élet-halál harcot vívnak egymással a hegemónia megszerzéséért. Küzdelmük elkeseredett és eldönthetetlen, lehet, hogy végül a sötétben bujkáló harmadik erő fogja megszerezni a szuperpozíciót?
A könyvet ajánljuk azoknak, akik szeretnék kipukkasztani a véleménybuborékjukat, azoknak, akik kevesellték a budapesti jeleneteket a Műanyag égboltból, és azoknak, akik szeretnék látni, hogyan is nézne ki egy forradalom a fővárosban. Figyelmeztetünk, az élmény jobban gyomron fog vágni, mint egy Red Bull-lal lefőzött presszókávé. A könyv rengeteg érzelmet, egyedi, durranós kézfogást, zöld Domingo dohányt, suhanó gördeszkázást és fontos témákat (mint például a feminista építészet) tartalmaz.
Május 12-én a Ｎｅｏｎ Ｇｅｎｅｓｉｓ Ｋｕｎｓáｇ 3 oldalán elérhetővé tesszük azt a zárt csoportot, amelyen keresztül a könyvhöz tartozó Patreon-linket is közzétesszük. A Patreonon 1000 forintba fog kerülni a könyv. A csoportban továbbá megoszthatjátok saját történeteiteket, fan-artjaitokat és gondolataitokat, hisz a Neon-Budapest az az álom, amit közösen építünk. Amennyiben összejön elég tőke, akkor elkészítünk 5 darab puhakötésű nyomtatott példányt, amit majd a legtöbbet adakozó támogatóinknak postázunk el.
Politikailag nem korrekt tartalom! A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg szekértáborát vagy véleményvezérét!
Az idén május 19-én, pénteken rendezik meg az Artmozik éjszakáját: a Budapest Film filmszínházai közül a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban és a Tabánban láthatók filmek a különleges napon.
Az Artmozik éjszakáján kora estétől másnap hajnalig lehet értékes és izgalmas filmeket nézni, egyetlen karszalag megvásárlásával. A mozimaratonon többek közt premier előtt vetítik az Akkor éjjel című francia krimit, visszatér a mozikba David Lynch Dűnéje, Quentin Tarantino Jackie Brown című alkotása és sok más mellett Martin Scorsese kultikus zenei dokumentumfilmje, Az utolsó valcer is.
De az olyan, az országos bemutató előtt látható alkotások mellett, mint a Nem kapjátok meg a gyűlöletem és a Röfi, korábbi kedvenc sikerfilmek is visszatérnek az Artmozik éjszakájára, mint a Moonage Daydream, a Kokainmedve, a Larry vagy a Tár.
Az összes helyszínre érvényes karszalag 4800 forintos áron érhető el az artmozik pénztárában, továbbá online is megvásárolható.
MTI
Kiemelt kép: Jelenet a Larry c. filmből (forrás: Port.hu)
A két részben megjelenő cikkben a Maroon 5 albumborítóinak változását fogom bemutatni; főként a vizuális megjelenésről, az elgondolkodtató ábrázolásmódról, a képek mögötti rejtett üzenetekről, valamint a képek mögötti tartalmakról lesz szó. A zenekar közel 25 éves múltja számos meglepetést tartogat a mai napig mindazon rajongóknak, akik azt hitték, ismerik őket, csak azért, mert a dalaik szövegét szinte kívülről tudják; mind pedig olyan embereknek is izgalmas lehet a különböző nézőpontok felfedezése, akik egyáltalán nem ismerik a bandát. Folytassuk tehát az ötödik albummal.
A 2010-es borítójukon a színeket tekintve pasztell árnyalatok dominálnak, mint például a bőr színe, a törtfehér, vagy a krémszín. Egy meztelen női alak áll a középpontban, helyesbítve ül egy be nem vetett ágyon, saját karjain kívül egy rejtett, a képen nem ábrázolt alak karjaival is egyaránt ölelve. Leginkább az érintések fontosságát hangsúlyozza, ahogy az az album nevében is benne van: Hands All Over (Kezek mindenütt). A bizonytalan szerelem ábrázolását láthatjuk, ahol szükség van a megerősítő kezekre, amik soha nem hagynak el. Az album egyik kiemelkedő dala erről szól; ennek a jelentéseként, értelmezéseként tekintem a „Never gonna leave this bed” sort (ami egyben a dal címe is), mely lefordítva úgy hangzik, hogy „Soha nem hagyom el ezt az ágyat”. A borító összhangba kerül a dal egy részletével, valamint a háttérben megbújik a ragaszkodás is egy szerelemben, szerelemhez.
2012-t írunk, először rápillantva a képre megviselt, összezavarodott figurák ábrázolását látom. A szövegben tervek, változások, elvesztegetett idők jelennek meg, de ami a borítói megjelenést illeti, a leglényegesebb a túlzsúfoltság. A borítón megjelenő hasonló színek (árnyalatbeli különbségekkel) egységes összképet adnak. Megjelenik egy színkavalkádot hányó figura, a szövegben is jelzi a szerző, hogy még egy szerelmes szám, és azon nyomban rosszul lesz.
A szerelem színesen jelenik meg, a tündérmesékre is a színpompás megjelenés jellemző, feltehetőleg a szerelmét is így képzelte el, ami kudarcba fulladt, hisz a „boldog vég” (happy ever after) mégsem lett boldog. Ezt elég sokszor kihangsúlyozták mind a szövegben, mind a sok meggyötört ember képével a borítón. Megjelenik a döntésképtelenség a szerelem kapcsán, a lázadás. Elmondhatjuk tehát, hogy nem hiába Overexposed (Túlexponált) az album neve.
A képen láthatjuk a pirossal/vörössel megvilágított V alakú neoncsövet egy puszta közepén. Ahogy azt már korábban említettem, a vörös szín melegséget áraszt, jelen esetben inkább figyelemfelkeltő hatása van, hiszen ez az ötödik albumuk, mióta Maroon 5-ként léteznek a nagykönyvben. A V mint római ötös, megerősíti a banda öt tagját, illetve a frontember ugyanebben az évben házasodott meg, tehát számára mind az albumuk megjelenése, mind a házassága a győzelmet jelentik. Angol nyelven a győzelem ’victory’, akár ennek a szónak a kezdőbetűje is lehet a borítón ékeskedő V jel.
Bár nem szembetűnő, de ha alaposan megvizsgáljuk az albumborítót, a háttérben feltűnik a zenekar neve a hegyoldalban, csakúgy, mint a híres Hollywood felirat Kaliforniában, ezzel is tükrözve a népszerűségüket, illetve az eddigi dalok okozta óriási sikereket. Mindezt egy homályos kék színben ábrázolták, ami amúgy is a távolságot, a hidegséget jeleníti meg, emellett ellentétet alkot a pirossal.
Az albumon lévő számok közül az egyik címe Maps (Térképek), ez összhangban van a borítóval, hiszen egy puszta közepén, ahol semmi nincs, elkél egy térkép, ami utat mutat, egy jobb élet felé, amit annyira hiányolnak a szövegben is.
A Maroon 5 legutóbbi albuma 2017-ben jelent meg, és a Red Pill Blues címet viseli. Az ötlet a Mátrix-filmekből származik, arra utal, hogy a választott pirulák miként vezethetnek be minket az alternatív világba, esetleg hogyan vezethetnek abból ki.
Képesek voltak megragadni az élet adta lehetőséget és alkotni valami újszerűt. A What Lovers Do (Amit a szerelmesek csinálnak) című számuk valami teljesen más volt, mint bármelyik zeneszám egyike a Songs About Jane című albumukról (igaz, hogy a fő téma itt is a szerelem volt, csak más hangzásban). Több mint 20 év a zeneiparban meghozta a kedvet számukra ahhoz, hogy újra fiatalnak érezzék magukat, csak most itt, a 21. században, hiszen az album borítóján a már 7 tagból álló zenekar látható a Snapchaten talált szűrőket magukra öltve. Ez egy kicsit játékosabb, gúnyosabb megközelítés, mint amilyennek az előző albumokat lehet mondani. Érződik benne a mai társadalom kifigurázása, megfogalmazódik benne egy kritika. Az egyik számuk szövegében az alábbi sor ad erre magyarázatot: „All you gave me was a plastic” („Minden, amit adtál, egy műanyag volt”). A műanyag szó jelen esetben utalhat a hamis, a természetellenes dolgokra, lényeg, hogy semmiképp sem valódi. Ahogyan a borító is „szépít” a művészeken – ha nem is épp szépít, mindenesetre elfedi a valóságot a csillogással –, úgy párhuzamba állítja a mai társadalmat a valódisággal. Ez szólhat az egyéniség elvesztéséről is a modern világban, ahol a megszerkesztett, túleffektelt képek jöttek divatba, vagy épp a valahova tartozásról, melynek szemléltetése sablonokon keresztül, azok segítségével jelent meg.
A Maroon 5 haladva a korral, s valami újat alkotva ásta bele magát egy társadalmi probléma közepébe, erős hangsúlyozással a mögöttes tartalmakat illetően. A borító a tartalommal együtt ellentmondásos is, hiszen egy elcsépelt, sablonos technikát alkalmaztak, viszont a zenekar közel sem lesz ettől átlagos. Azt mondhatjuk, hogy a pop műfaj kimagasló zenészeiként vannak jelen újabb és újabb alkotásaikkal egyaránt, nem vesztve el ezzel az évtizedek óta tartó hírnevüket.
Adam Levine azt nyilatkozta a Julia Michaels-szel való közös munkájuk során – ami egy duett az albumon –, hogy
minden jó pop slágernek csak viccesnek, fényesnek és sötétnek kell lennie egyszerre”.
Végezetül azt gondolom, hogy a szavak sokkal inkább tükrözik egy kép mondanivalóját, mint maga a kép önmaga. Ám ha mind a kettő egyszerre jelen van, összetett gondolatok halmaza jelenik meg a fejünkben. A lényeg mégis az, hogy ne csak a monumentális, feltűnő dolgokat keressük a képeken, hanem szemléljük meg annak hátterét is, lássunk mögé, gondolkozzunk el, hogy mi lehet annak az üzenete.
Amikor új képeket látunk, új érzéseink, benyomásaink lesznek és összehasonlítjuk azokat a már tárolt mentális képeinkkel. Összefüggéseket keresünk, következtetéseket vonunk le. Egyes képekre azért emlékszünk, mert érzelmileg kötődünk hozzájuk, ha sokáig nézegetjük, az idő múlásával állandóan jelen lesznek elménkben, ezáltal elkezdjük azokat hasonlítani másik képekhez. Ha ismerjük a körülöttünk lévő világot, nyitottan szemléljük azt, könnyebben tudjuk elemezni a képeket, hisz az is egy életből kiragadott pillanat megörökítése.
A Maroon 5 nyolc albumát elemezve azt mondhatom, a képek mit sem érnek mögöttes tartalmak nélkül. Egy képnek végtelen sok értelmezési lehetősége van, ezért egy remek illusztráció számos értelmezési lehetőséget tár elénk. Mindez mély betekintést igényel (főként) a szövegíró magánéletébe is. Számomra ez a több mint 20 éves visszatekintés a zenekar életébe több volt, mint elemzés. Teljes átszellemülést jelentett, egy-egy élethelyzetbe való belemerülést, egy saját darabot mind a magánéletükből, mind a hírnevükből egyaránt. Átfogó képet kaptam a változás varázsáról, legfőképp arról, hogy a szerelem jelensége milyen alkotásokat képes létrehozni a művészek közreműködésével, s mind képekben, mind szavakban hogyan kerül ábrázolásra.
A zenekar a mai napig él és fennmaradt a köztudatban, azzal a különlegességgel, hogy nem csupán a legújabb számok hangzanak el napjainkban a rádióban, hanem egészen a kétezres évek elejére visszamenőleg is hallhatjuk felcsendülni a kezdeti sikerek nagy dallamait.
Felhasznált irodalomjegyzék:
Lester, P. M., 2014, Visual Communication. Images with Messages. Wadsworth: Cengage Learning. (6th edition)
YouTube, 2017, EXCLUSIVE: Adam Levine Spills the True Story Behind Maroon 5’s ‘She Will Be Loved’. Elérhető az interneten: https://www.youtube.com/watch?v=STgSzhCdTsc (2020. 06. 22.)
Korábbi cikksorozatunkat folytatva mostantól minden héten összeszedjük a hét legizgalmasabb popkulturális híreit, aktualitásait.
Az éhezők viadala is előzményfilmet kap
A 2010-es évek egyik legnépszerűbb young adult műve volt Suzanne Collins disztópiája, amelyből Jennifer Lawrence főszereplésével készült négy filmből álló adaptáció. Az alkotások szépen teljesítettek a kasszáknál, így nem meglepő, hogy hamarosan bővül majd ez a fikciós univerzum is. A rettegett Snowden elnök fiatalkorát bemutató film novemberben érkezik a mozikba, a főszerepben pedig az eddig kevésbé ismert Tom Blyth-ot láthatjuk majd.
A mellékszereplők névsora azonban most is impozáns: Rachel Zegler (West Side Story), Hunter Schafer (Eufória), Jason Schwartzman, a Trónok harcából ismert Peter Dinklage és az Oscar-díjas Viola Davis is tiszteletét teszi majd a moziban. A rendező ezúttal is Francis Lawrence, aki Az éhezők viadala-mozik jelentős részét is dirigálta. Az előzményregény Énekesmadarak és kígyók balladája címmel jelent meg itthon, így minden bizonnyal a film is ezt az elnevezést fogja viselni.
Nagyrészt Magyarországon forgatták a Pulitzer-díjas regény adaptációját
A Netflix nemrégiben tette közzé a Láthatatlan fény című sorozat előzetesét. A streamingóriás tájékoztatása szerint a miniszéria november elején érkezik, az epizódokat Shawn Levy (Stranger Things) rendezte. A Pulitzer-díjas regény Anthony Doerr munkája, és a második világháború idején mutatja be egy vak francia lány és egy német fiú egymásra találását.
A két főszereplőt Aria Mia Loberti és Louis Hofmann (Dark) alakítják, de Mark Ruffalo és Hugh Laurie is feltűnik a négy epizód során. Ahogy említettem, a sorozatot nagyrészt hazánkban forgatták, és már az előzetesben is több magyar helyszín ismerhető fel.
Frankenstein történetét értelmezi újra Yorgos Lanthimos új filmje
A legismertebb kortárs görög rendező ismét neves színészekkel kalauzol el minket a viktoriánus korba. Legújabb filmjének alapja Alasdair Gray Poor Things című regénye, mely egyfajta Mary Shelley-átirat; a műben egy zseniális tudós hoz vissza a halálból egy fiatal lányt. Utóbbit Emma Stone, előbbit Willem Dafoe játssza, de a korábban már szóba kerülő Mark Ruffalo, Ramy Youssef és Margaret Qualley is feltűnik majd az egyébként szintén hazánkban forgatott moziban.
Lanthimos legutóbbi, A kedvenc című filmjét több Oscarra is jelölték, így minden esély megvan arra, hogy ezzel az alkotással is találkozunk majd a jövő évi díjszezonban.
Jelenet a Poor Things c. filmből (forrás: Deadline.com)
Kiemelt kép: Jelenet Az éhezők viadala előzményfilmjéből (forrás: Vulture.com)
„Az emberek változnak is, meg nem is. Az emberek fejlődnek is, meg nem is. Alice előtt megjelent egy grafikon, amelynek egyik tengelye azt mutatja, mennyire változott a személyiségük a gimnázium után, a másikon pedig az látszik, hogy hány mérföldre költöztek el otthonról. Könnyű ugyanolyannak maradni, ha az ember ugyanazokat a falakat nézi.”
Emma Straub, aNem vagyunk már gyerekekszerzőjének új könyve egy lélekmelengető időutazás. A könyv főhőse, Alice beleragadt a saját, langyos kis pocsolyájába, ami egy idő után már túlságosan kellemes és biztonságos ahhoz, hogy elhagyja. Míg körülötte az évek során mindenki elköltözött, családot alapított, karriert épített, addig ő megrekedt a kamaszkora díszletei között. Van egy kiszámíthatóan unalmas, de biztos állása (a volt középiskolájában), egy csodálatos barátnője (akinek a gyerekei lekötik minden idejét), és mindig van kivel ágyba bújnia (de a kötöttségek ijesztőek). A lelke mélyén érzi, hogy nem olyan teljes az élet így. Hogy lehetne másképp. Hogy lehetett volna másképp.
Alice szeretett apja, Leonard Stern világhírű sci-fi író, és haldoklik – az okot nem tudják, a szervei sorra mondják fel a szolgálatot. Leonard Idővándorok címmel regényt írt két időutazó fiútestvérről, Alice pedig egészen a negyvenedik születésnapjáig azt gondolja, hogy az időutazás csak afféle kitaláció. Egy elázott, magányos ünneplés után felébred, és újra tizenhat éves. 1996-ot ír a naptár, és itt a lehetőség, hogy egy sorsdöntőnek hitt nap végre másképp alakuljon. Mit kezd vajon a fejben negyven, testben újra kamasz Alice a helyzettel?
A Holnap ilyenkor érzékenyen és gyengéd humorral mutat be egy szeretetteljes apa-lánya kapcsolatot. Beszél a gyászról, az elengedésről és a barátságról, miközben visszarepíti az olvasókat a kilencvenes évek jellegzetes miliőjébe. A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában, Szabó Olimpia fordításában jelenik meg.
A népszerű szerző emblematikus alkotásokon keresztül foglalja össze az amerikai film történetét.
Valószínűleg minden filmbolond az álmából felverve is tudna idézni a Casablanca, A keresztapa, a Szárnyas fejvadász vagy a Ponyvaregény jeleneteiből. Habár legtöbbünk számára az amerikai filmkultúra jelenti az elsődleges kikapcsolódást (vagy az inspirációt), mégis az a helyzet, hogy Hollywood fordulatokban gazdag története még az elkötelezett cinefilek számára is ismeretlen.
Az amerikai film rövid története arra vállalkozik, hogy vázlatos, de átfogó képet adjon az amerikai film közel százharminc éves történetéről, annak legjelentősebb klasszikusain keresztül bemutatva izgalmas árnyalatait: a stúdiórendszer „aranykorától” egészen az olyan jelenségekig, mint a nagy ívű változásokkal járó hollywoodi reneszánsz, vagy a kilencvenes években berobbanó függetlenfilmes hullám, aminek leghíresebb alakja Quentin Tarantino volt. A műben Lichter többek között olyan filmeket elemez, mint a Türelmetlenség, a Virradat, a Bonnie és Clyde, vagy épp a Toy Story.
Jelenet a Bonnie és Clyde c. filmből (forrás: Port.hu)
A szerzőről
Lichter Péter filmrendező, filmesztéta, a PTE BTK Filmtudományi Tanszékének adjunktusa, a Prizma folyóirat szerkesztője. Ez a kilencedik filmtörténeti ismeretterjesztő kötete.
Korábbi kötetei: A láthatatlan birodalom (2016), Utazás a lehetetlenbe (2018), 52 kultfilm (2018), Kalandos filmtörténet (2019, Kránicz Bencével közösen), Steven Spielberg filmjei (2020), 52 hátborzongató film (2021), A hollywoodi alakváltó – Steven Soderbergh féktelen filmművészete (2022).
A 2011-ben elhunyt énekesnő naplóját és dalszövegeinek kéziratait hamarosan nyilvánosságra hozzák. Az Amy Winehouse: In Her Words című könyv idén nyáron fog megjelenni.
Az eddig még kiadatlan folyóiratainak, kézzel írt szövegeinek és személyes fotóinak gyűjteménye hasonló lesz, mint a 20 évvel ezelőtt kiadott Journals, ami a jól ismert Nirvana együttes énekesének, Kurt Cobain amerikai zenész írásainak és rajzainak gyűjteménye.
Az In Her Words bensőséges és privát betekintést nyújt egy generációs tehetség elméjébe, aki 27 évesen tragikus körülmények között elhunyt. Lisa Sharkey, a HarperCollins kiadó szerkesztője szerint a „rendkívül személyes és feltáró könyv” a művész személyes gondolatait, érzelmeit is bemutatja.
A kiadó Winehouse családjának jóváhagyásával augusztus 29-én adja ki a színes, 288 oldalas keményfedeles könyvet. Az énekesnő szülei, Janis és Mitch Winehouse új előszót adnak az In Her Words című könyvhöz:
Amy jegyzeteinek és töprengésének gyönyörű, új gyűjteménye, ami Amy másik oldalát mutatja be – a vidám és szellemes oldalát. Meg akartuk osztani ezt Amy rajongóival, hogy ők is élvezhessék Amyt, az ő szavai szerint”
— nyilatkozta Mitch és Janis Winehouse.
Az énekesnő hagyatékát kezelők az In Her Words című könyv eladásából befolyó összes jogdíjat az Amy Winehouse Alapítványnak adományozzák, ahol súlyos alkohol- és gyógyszerfüggőségben szenvedőket tudnak támogatni és segíteni a gyógyulás felé vezető úton.
A budapesti Lengyel Intézet szervezésében 2023. május 2–5. között kerül megrendezésre a 29. Lengyel Filmtavasz – Másképp. Az fesztivál mottója arra utal, hogy az idei filmmustra kicsit más lesz, mint az eddigiek. A szervezők szándéka azonban továbbra is változatlan marad: a cél a lengyel filmművészet legújabb és legizgalmasabb alkotásainak bemutatása.
A Lengyel Filmtavasz idei programjából nem maradhatott ki az IÁ, Jerzy Skolimowski Oscar-díjra jelölt frappáns filmje. Aranyszobrot végül nem nyert, ám ez nem akadályozta meg, hogy szerte a világon ismertté váljon a kedves szamár megható története és reflexióra késztessen minden nézőt az ember és a természet törékeny kapcsolatáról.
Bemutatásra kerül Paweł Matuszyński igaz történeten alapuló, megindító filmdrámája, a Nem hagytak nyomokat, amely a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált. A film a 19 éves Grzegorz Przemyk, egy varsói érettségiző tragikus történetét beszéli el, akit 40 évvel ezelőtt vertek halálra a kommunista milícia tagjai.
Jelenet a filmből (forrás: Łukasz Bąk)
Végül, de nem utolsósorban a Virtuális Történelmi Színház (Wirtualny Teatr Historii) keretében hat VR-film lesz látható, melyek mindegyike egy különleges, izgalmakkal teli időutazásra invitál. A Virtual Reality (Virtuális Valóság) technológiának köszönhetően a néző évtizedekre visszamenő események középpontjába kerül, s szinte testközelből válhat részesévé az egyes szereplők kalandjainak.
Másképp, de a szónak a legjobb értelmében lesz másképp a 29. Lengyel Filmtavasz idén tavasszal!
