Kezdőlap Blog Oldal 32

A koncentrációs tábortól a francia divatvilág csúcsáig – Véronique Mougin: Ahol a tű átfér

francia_divatvilág_f21

„Ahol a tű átfér, átfér a fonál is” – tartja a francia közmondás, ami nagyjából annyit tesz, hogy az alma nem esik messze a fájától. Hogyan jut valaki Beregszászról a koncentrációs táborok után Párizs divatházainak élére? A családi szakma, a szabóság addig utált jelképe, a tű a haláltáborban Tomi megmentőjévé válik, majd egy csodás karrier alapjává. Véronique Mougin: Ahol a tű átfér. Igaz történet alapján.

A cím sejteti, hogy Tomi egyszer majd szabó apja nyomdokaiba lép. Pedig a regény elején a dolog még nem így áll. A tizennégy éves fiú egyenesen gyűlöli apja szakmáját: vízvezeték-szerelőnek készül. Az unalmas férfiöltönyöknél sokkal jobban izgatják a szép lányok, az indiánregények, a filmek. Tomi nyughatatlan, nehezen kezelhető gyerek, sosem csinálja azt, amit kérnek tőle. A bar-micvóján* tudja meg, hogy anyja csak nevelőanyja, később azt is, hogy vér szerinti anyja születésekor meghalt. Onnantól kezdve mintha még jobban meg akarná gyűlöltetni magát „áruló” apjával és „hamis” anyjával.

Már ennyi is pont elég lenne egy érzékeny lelkű, lázadó kamaszfiúnak, de akkor a háború még jobban beleszól a sorsába. Tomi valóban kezelhetetlen, hiszen amikor apja munkaszolgálatra megy, eladja vasalóit, hogy cukrot és mozijegyet vehessen az árukból. Szinte fel sem fogja, mekkora tragédia készülődik. Amikor a családot deportálják, apa és fiú elszakad a többiektől: Gabitól és Tomi anyjától. A fiú egy kamasz kegyetlen őszinteségével írja le a tábori körülményeket és azt, micsoda kreativitásra van szükség a túléléshez. Apja például szabónak jelentkezik, amikor varrni tudó embereket keresnek. Tomi konstatálja, hogy ő mennyivel jobb körülmények között dolgozhat a szabóműhelyben, ezért amikor az SS-ek legközelebb varrni tudó emberek után kutatnak, felteszi a kezét. Ugyan az apja visszarántja karját, mondván, nem tud varrni, felejtse el ezt az őrültséget, ő mégis szerét ejti, hogy felvegyék a varrodába. Onnantól kezdve megváltozik az élete.

francia_f21

A szabályokat mindig felrúgó, lázadó személyisége pedig megtalálja az utat a túléléshez. A felszabadulás után más ember lesz. Egy ember, akinek rémálmai elűzéséhez a megszállott munkára, szenvedélyes varrásra van szüksége. Egy deportált, akinek a lelke ugyan félig a lágerben maradt, de mégis az haute couture tündöklő csillaga lesz, és Brigitte Bardot-nak, Édith Piafnak tervez ruhát, sőt Grace hercegnő kosztümkabátját, John Lennon esküvői öltönyét és Pompidou asszony, a First Lady ruháját is ő tervezi.

Hosszút út vezet ugyan a Champs-Élysées fényes szalonjáig, melyet Antoine úrral vezet később, de Tomi eltökélten dolgozik a sikerért. És közben mindenkit megbecsül, aki lelkileg, szellemileg támogatja: Marcelt, akit pótapjaként szeret, és akinek varrodájában fotókkal, élettörténetekkel teletűzdelt „zsenifal” mutatja be, hogyan tudtak emberek a semmiből a legnagyobb dolgokat létrehozni. A kötet vége tehát divattörténeti kalandozás is, sőt annál sokkal több. Egyfajta óda a szépségről, a textilek, szabások, színek tökéletes találkozásáról, melyben a test egy istennő szobrává nemesedik, a nők személyisége pedig mutathatja valódi karakterét, és kitörhet a régebbi korok fűzőként szorító béklyóiból. A Lanvin, Dior, Balenciaga tervezőkről szóló himnikus részek szinte elandalítják az olvasót, és rádöbbentik, hogy a ruhatervezés valójában nem más mint mások álmainak megvalósítása a saját álmaink segítségével. Az Ahol a tű átfér egy hihetetlen igaz történetet mutat be – egy olyan fájdalmakkal és csodákkal teli életet, amelyet csak a 20. század képes produkálni.

A koncentrációs tábortól a francia divatvilág csúcsáig megismerhetünk egy csodaszámba menő életet, amit vakvágányra vitt a történelem, de végül megmentett a szépség. Tomi tizennégy éves. Makacs, éles eszű, lázadó szellemű és huncut. Amikor felmászik kedvenc fája tetejére, lányokról fantáziál és mindarról, amit el fog érni a jövőben. Zsidó lévén deportálják az édesapjával és a legjobb barátjával együtt. Hogy mentse az életét, azt állítja, ért a szabómesterséghez, ettől kezdve a csíkos rabruhákat kell megfoltoznia. Ami blöffnek indult, szerelem lesz első látásra: Tomi rájön, egyszerűen imád varrni, és e hivatás jelenti számára a kiutat. Az Ahol a tű átfér szinte hihetetlen, mégis igaz történet, amely a koncentrációs tábortól a francia haute couture szédítő csúcsáig, egy ragyogó jövő felé ível, miközben bemutat egy regényes életpályát, egy végletes fordulatokkal teli sorsot, amelyet csak a huszadik századi valóság hívhatott életre.

Mert ilyen az élet, a legdrágább dolgaid, amik veled voltak sok-sok éven át, amiket annyira szerettél, hogy szinte már nem is vetted észre őket, amikről azt gondoltad, hogy soha nem fogsz elszakadni tőlük, egyszer csak eltűnnek, minden előjel nélkül, anélkül, hogy tudomást vennél róla, és ott maradsz mulyán, egyedül, kifosztva, egy nagy lyukkal a szívedben.”

*A barmicvó jelenti a zsidó 13 éves fiúgyermeket és az ezen örömnap alkalmából tartott lakomát. Ez a kor keleti mértékkel mérve megfelel a férfinemnél a teljes pubertás korának, ekkor lesz a zsidó ifjú magán- és vallásjogilag nagykorúvá.

Kiemelt kép: pexels.com

Forrás: 21.szazadkiado.hu

Melyik streamingszolgáltató éri meg a legjobban 2023-ban?

streaming

Öt alternatíva, ha már unod a Netflixet. 

2023. február 14-én, kedden érkezett meg a magyar háztartásokba a SkyShowtime. A Magyar Filmadatbázis három szempont alapján – ár, katalógus jellege és hogy hány eszközről nézhetőek a tartalmak – összehasonlította a legfontosabb streaming platformokat, hogy a felhasználóknak könnyebb legyen eligazodni az egyre bővülő kínálatban.

Magyarországon jelenleg a Netflix a legdrágábban elérhető streamingszolgáltatás, igaz, immár három különböző csomagból választhat a néző: 2490, 3490 és 4490 forintos áron. Ők voltak az elsők ezen a piacon, hatalmas könyvtárral rendelkeznek – köztük magyar alkotásokkal is –, de mára a mennyiség érezhetően kezd a minőség rovására menni. Ráadásul a jelszómegosztásban szigorítások várhatóak, ami sokakat késztethet majd az előfizetés lemondására.

Ugyanakkor arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a platform filmjei az utóbbi években a legnagyobb világsztárokat is felvonultatták, lásd A szürke embert Ryan Goslinggal és Chris Evansszel, saját frachise-okat építenek (Tyler Rake: A kimenekítés és a hamarosan érkező folytatás), rendszeresen szerepelnek a filmjeik az Oscar-mezőnyben (Az Ír), és olyan eredeti sorozatokkal tarolják le a világot, mint a Stranger Things, a Nyerd meg az életed vagy a Wednesday.

streaming
Wednesday (forrás: ELLE)

A Magyar Filmadatbázis ABC rendben haladva szedte csokorba a streaming piac további alternatíváit. Az Amazon Prime Video egyik előnye, hogy benne van az Amazon Prime-ban, így az előfizetőknek csomagrendeléseikhez ingyenes szállítás jár. Csupán havi 899 forintért műsortárát a gigászi katalógus mellett az eredeti produkciók tekintetében olyan sorozatok fémjelzik, mint A periféria, A fiúk című (anti)szuperhős sorozat, a Jack Ryan-széria, de olyan kasszasikerek is náluk vannak, mint A gyűrűk ura, illetve A hatalom gyűrűi című előzménysorozat. Egyidejűleg akár három eszközről is lehet nézni, és van egy 30 napos ingyenes próbaidőszaka, amely alatt tesztelhető, valóban tetszik-e a kínálat.

streaming
Jelenet A hatalom gyűrűi c. sorozatból (forrás: CNN)

Az Apple TV+ havi 1890 forintért 5 egyidejű eszköz használatát kínálja. Elsősorban olyan minőségi sorozatokban utazik, mint például a Servant vagy a 11 Emmy-díjas Ted Lasso, megtartva a heti premier klasszikus hagyományát. Általában igényes tartalmakat sugároznak, amelyekben mindig van legalább egy nagy sztár, jusson csak eszünkbe az Oscar-díjra jelölt A kiút Jennifer Lawrence főszereplésével. Saját gyártású filmekben is egyre erősebbek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tavaly három Oscar-díjat nyert CODA. 

streaming
Jelenet A kiút c. filmből (forrás: Variety)

A családosok kedvence lehet a Disney+, amely havi 2490 forintért kifejezetten sok szinkronizált tartalmat, főként családi filmeket és vígjátékokat sugároz és négy eszközről lehet egyidejűleg streamelni. Övék az egyik legszélesebb katalógus, hiszen minden benne van a Marveltől, a Star Warstól, a Walt Disney Picturestől, a Pixartól, a Staron át a National Geographicig. Ráadásul a Disney filmek általában alig másfél hónappal a mozipremier után már felkerülnek a platformra, nem volt ez másként a közelmúltban a Fekete Párduc 2 esetében sem. Az amerikai ABC tévécsatorna tartalmai is itt láthatóak, sok, főként nőket érdeklő témával, a FOX felvásárlásával pedig még tovább bővítették a katalógust. 

streaming
Angela Bassett a Fekete Párduc c. filmben (forrás: IGN.hu)

Az HBO GO helyét vette át a rendkívül széles palettát lefedő HBO Max, amely három eszközről nézhető egyszerre. Havi 2390 forintért a felnőttek talán itt válogathatnak a legnagyobb eredeti katalógusból. Olyan sorozatok láthatóak itt, mint a Trónok harca, a Maffiózók, a Sírhant művek, a Sárkányok háza és a The Last of Us. Ráadásul az HBO Maxon a Warner Bros. összes filmje – pl. a Batman vagy az Elvis – csupán néhány héttel a mozikba érkezésük után már elérhetőek. Mindeközben a gyerekek is jól szórakoznak, hisz a DC-képregények adaptációi, a Harry Potter-filmek és a Cartoon Network tartalmait itt nézhetik meg.

Sárkányok háza
Milly Alcock és Emily Carey a Sárkányok házában (forrás: 24.hu)

Végül kedden debütált hazánkban a hatalmas könyvtárral rendelkező SkyShowtime, amely havi 1990 forintért (indulási akcióban mindössze 999 forintért) a Peacock és a Paramount Plus tartalmai mellett a Sky és a Showtime, az NBC, a CBS és a Comedy Central sorozatait és az MTV műsorait, a Paramount Pictures, a Universal Pictures és a DreamWorks Animation filmjeit, a Smithsonian Channel dokujait és a Nickelodeon gyerekműsorait hozza. Itt tudjuk streamelni többek között a Top Gun: Mavericket, a Minyonokat, valamint a Jurassic World franchise-ok filmjeit, illetve olyan sorozatokat, mint a Kevin Costner nevével fémjelzett Yellowstone vagy a Tulsa King Sylvester Stallone-val. Az új szolgáltató magyar tartalmat is kínál: ide érkezik A besúgó és az Aranyélet két évada is.

streaming
Sylvester Stallone a Tulsa King c. sorozatban (forrás: HobbyConsolas. com)

A hazai palettát színesíti továbbá a kizárólag magyar filmeket kínáló Filmio (1190 Ft/hó), a hollywoodi sikerfilmekben erős Telekom TVGO (a FilmKlubban több mint 6000 film nézhető 1500 Ft/hó áron), az elsősorban művészfilmekre koncentráló Cinego (1790 Ft havonta, vagy 18 900 Ft évente) és a nemrégiben indult RTL+ (1990 Ft/hó) is, mely A király című Zámbó Jimmy-sorozattal azonnal berobbant a köztudatba.

 

REFLEXIÓ 2023 – Képző- és iparművész hallgatók munkáit várja a B32 és a Karinthy Szalon

reflexió

Művészeti felsőoktatásban résztvevő hallgatók jelentkezését várja a B32 Galéria és Kultúrtér és társintézménye, a Karinthy Szalon 2023-as évre meghirdetett REFLEXIÓ mentorprogramjára és pályázatára.

A REFLEXIÓ mentorprogram tehetséges képző- és iparművész hallgatók számára szeretné biztosítani a professzionális művészeti környezetben való megjelenést, továbbá célja megkönnyíteni a fiatal alkotók felsőoktatáson kívüli szakmai integrációját.

A B32 Galéria és Kultúrtér és a Karinthy Szalon minden hónapban három kiállítást szervez, melyekre kiállításonként öt képző- vagy iparművész hallgató jelentkezhet. A pályázók feladata, hogy a kiállítás anyagára – akár az egész kiállítás tematikájára/koncepciójára, akár egy tetszőlegesen kiválasztott műalkotásra – reflektálva elkészítsék tetszőleges technikájú és tartalmú művüket.

A pályázat keretében elkészített és benyújtott művekből minden hónapban online kiállítás lesz látható a B32 Galéria és Karinthy Szalon felületein. A mentorprogram ideje kilenc hónapot ölel fel, ezt követően független szakmai zsűri és a B32 Galéria és a Karinthy Szalon kurátori csapata választja ki a program teljes időtartama alatt született alkotásokból a 15 legjobbat. Ezek a művek a B32 Galériában saját pop-up tárlatot kapnak. Az eredményhirdetést 2023 év végére, míg a mentorprogram nyerteseinek kiállítását 2024 februárjára ütemezik a szervezők.

Hogyan épül fel a mentorprogram, mik a pályázat legfontosabb részei?

  1. A pályázó kitölti a regisztrációs űrlapot (max. 150 fő). A pályázat csak a visszaigazoló e-mail megérkezésével válik érvényessé, amelyben a pályázó személyre szabott azonosítója is megérkezik.
  2. A visszaigazoló e-mailben kapott linken keresztül a pályázó megjelöli, hogy melyik hónapban és melyik kiállítótérben bemutatott kiállítás anyagára reflektálva szeretné elkészíteni alkotását (max. 5 pályázó/hónap/kiállítótér).
  3. A pályázó az általa kiválasztott helyen és hónapban (lehetőleg) személyesen megtekinti a tárlatot.
  4. A pályázó a tárlat megnyitójától számított két héten belül elkészíti, befotózza, címmel, adatokkal (technika, méret) és leírással ellátva beküldi a 6. pontban megadott pályázati e-mail címre a műalkotását.
  5. Minden tárlat láthatóságának utolsó hetében online kiállításon jelentetjük meg a pályázók műveit.
  6. A pályázó a pályázat időtartamának végeztével (2023 november) eljuttatja a B32 Galéria és Kultúrtér épületébe az alkotást.
  7. A pályázat időtartamának lejárta után hattagú szakmai zsűri választja ki a művészeti szempontból 15 legjobbnak ítélt alkotást.
  8. A 15 nyertes pályázó munkáiból 2024 februárjában pop-up tárlatot rendezünk a B32 Galéria és Kultúrtérben.

Kik alkotják a szakmai zsűrit?

Bálványos Anna, a Ludwig Múzeum főmuzeológusa, a Velencei Biennálé Iroda koordinátora

German Kinga művészettörténész, a MOME Elméleti Intézetének oktatója

Somosi Rita művészettörténész, a Budapest FotóFesztivál kurátora

Vizi Katalin, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatója

Horváth Dániel festőművész, művészpedagógus

Jurecskó László művészettörténész, műkereskedő, a MissionArt Galéria egyik tulajdonosa

Mik a jelentkezés feltételei, és milyen fontos határidőket kell észben tartani?

A pályázatra jelentkezhet minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező képző- és iparművészeti felsőoktatásban résztvevő diák. A mentorprogramra határontúli magyar hallgatók is jelentkezhetnek. Egy hallgató csak egy pályaművet nyújthat be.

Kérjük, a jelentkezésnél a pályázók vegyék figyelembe, hogy a pályamű elkészítésére maximum 2 hét áll a rendelkezésükre!

A pályázat szervezői fenntartják a jogot, hogy a sértő-, uszító- vagy immobilis pályaműveket visszautasítsák.

A programra való jelentkezés határideje: 2023. február 28.

A jelentkezés linkje: https://forms.gle/ibr9eQePkaWvqpvFA

A pályázat időtartama: 2023. március – 2023. november

További információ a reflexiopalyazat@ujbuda.hu e-mail címen keresztül kérhető.

„A társadalomra még nagyon sok finomodás ráfér” – Kollár-Klemencz László interjú

Kollár
Fotó: Illés Péter

Otthonában látogattuk meg Kollár-Klemencz Lászlót, akivel új lemezéről, önazonosságról, az archaizáló 21. századi emberről, dalszövegekről, jövőbeli terveiről beszélgettünk. Árvai Csenge interjúja.

Január 15-én jelent meg A folyó című albumotok és jövő héten február 24-25-én lesz a lemezbemutató. Mesélsz nekem kicsit arról, hogy hogyan született meg ez az album, hogyan születtek meg a dalok?

Mindig van egy elképzelésem, hogy mi mentén csinálok egy albumot, meg milyen szövegek, üzenetek legyenek benne. Most is maradni szerettem volna a természet témájánál, de közben belekezdtem egy könyvbe, ami az ember és az állat kapcsolatával fog foglalkozni. Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha párhuzamosan egy zenei anyag is születne ebben a témában, így indult el A folyó

Egy ilyen gondolatot, alap irányultságot egy könyvnél tök egyszerű megcsinálni, de ehhez képest egy album sokkal nyitottabb, hiába találok ki valami koncepciót, az album úgyis fog hozni olyan dalokat, amik ebbe nem férnek bele. Így volt ez A folyóval is, csomó szerelmes dal jött például, necces hogy tuszakolom bele. De aztán hagytam, hogy így legyen. Ezért is lett folyó a címe, sok mindent összegyűjt, mint egy folyó, sok témát, gondolatot, sok érzést. Az életünknek az a folyamata jelenik meg, amit a folyó is szimbolizál. 

Egész évben dolgoztam rajta, aztán nyár végére nagyjából összeállt a teljes anyag szövegben és zenében is. Ilyenkor megmutatom a zenekarnak a dalokat, amiket én egy szál gitárral felveszek. Elkezdjük összejátszani őket, aztán elmegyünk stúdióba, felvesszük, így születik meg az album, így született meg A folyó is. 

Örültem, hogy most képes voltam ilyen sok munkát belerakni egy albumba, mert általában azért annyi minden van körülöttem, annyi mindent csinálok, annyi minden érdekel… Ez korlátoz abban, hogy egy dologban el tudjak mélyülni ténylegesen. Minden egyes dologban, amiben elmélyülök, várom, hogy már túl legyek rajta, és mehessek a következő dologba. De most visszafogtam magam, hogy ezt ne csináljam és igenis dolgozzam ki a dalokat rendesen.

Fotó: Illés Péter

Korábbi interjúkban beszéltél arról, hogy most jön egy izgalmas szakasz, amikor neked és a zenekarnak is a részetekké válik az album. Hol tart most ez a fázis, hogy érzitek a dalokat, hogy állt össze ez a fejedben? 

Alapvetően már ahogy a dalok csírái születtek, érezhetően jó irányba mentek, jó dalok jöttek elő, a zenekar szerette őket. Még több reneszánsz, kicsit liturgikus zenét akartam beletenni a hangzásba, ami részben szerintem sikerült is, de emellett olyan zenei világok is jelentek meg, amiket nem akartam, latin, bossa nova témák. Van ez a latin melankólia, ami találkozik ebben az albumban a Kárpát-medencei melankóliával.

Valaki azt írta, hogy „táncos melankólia”. Itt próbáltunk ebben a szobában, csomó felvétel itt készült, mikor újra visszahallgattam a felvételeket, itt táncoltam egyedül az Angyalokkal táncolokra, olyan érdekes tempó, de például a Tűsarkú is. Volt a zenekar részéről olyan igény, hogy vegyünk be több ilyen dalt. Alapvetően sok lassú dal van, és érezni a koncerteken, hogy a közönség megmozdulna. Akkor is, ha szereti ezt a hangulatot, jó lenne egy kis tánc. 

De emellett több olyan ember, aki hallgat és szeret bennünket, jelezte, hogy ez azért nehéz lemez, többször meg kell hallgatni. 

De ez igazán tök mindegy, mert ha mi (a zenekar) szeretjük és nagyon hiszünk az erejében, akkor meg fogja találni a helyét ez az album is. Szerintem nagyon fogja szeretni a közönség ezt az albumot is, de nem adja magát oda könnyen.

Fotó: Illés Péter

Kicsit visszakanyarodnék a reneszánszra, honnan jön ez a törekvésed?

Látod ezeket a bútorokat, képeket, székeket. Engem ez az egész archaikus világ mindig is vonzott, amikor elmentem egy várba vagy régi múzeumba, és ott ült egy portás, mindig  vágyakozva néztem, hogy de jó lenne portásnak lenni egy várban. 

Szeretem ezt a világot, főleg a középkori környezetet, ahol még – az én elképzelésem szerint – egységben éltek az emberek a természettel. A korszak zenei világa is rettenetesen vonz, a felfokozottság és az életszeretet, ami ezekből a zenékből árad, de közben a természetesség is ott lakozik. A korábbi albumoknál is izgatott, hogy hogyan lehet ebbe a mai balladisztikus világba belehozni egy ilyen régi zenei hangzást. 

Az archaikus hangzás mellett sok olyan témáról írsz, ami a 21. századi ember sajátja. Ott vannak például a Katónak írt dalaid, akit szerintem a Beszéljünk, Zoli-val elindítottál egy úton, ami a modern nő életéről, helyzetéről mesél. Ez folytatólagos az ő szólamaiban, de úgy érzem, most direkten építed ezt az utat tovább a Háziasszonyok dalával és a Tűsarkúval. Tudatosan állítod őt ebbe a szerepbe? 

Igen, tudatos, abszolút. Egyszerűen a Katónak annyira jól működött a Beszéljünk, Zoli, például voltunk egy vidéki gimiben, ahol a lányok azt mondták, hogy nekik a Kató az istennő és a Beszéljünk, Zoli egy himnusz. Gondoltam, ha írok a Katónak újabb dalokat, akkor ilyen jellegűeket fogok. 

Egyébként, ő azért annyira nem egy ilyen női harcos karakter, nincs annyira benne az életében, de neki is van hova nyúlnia, mikor egy rossz férfi-nő viszonyt kell kifejezni, neki is vannak ilyen tapasztalatai. Meg is kérdeztem tőle, hogy „benne vagy, hogy most ennek az élére állsz?” és mondta h „ok, persze, végülis miért ne”, és szerintem nagyon jól áll neki.

Fotó: Illés Péter

Azt gondolom, hogy ezek hiánypótló dalok a magyar könnyűzenében. Kevesen beszélnek az érettebb kapcsolatokról, arról, mi történik a házasság után, hogyan érzi, mi foglalkoztatja a nőt egy ilyen élethelyzetben, meg úgy alapjáraton arról, hogy mit érez, gondol, él át a nő. Van feminista éned? 

Énem nincsen, de azt látom, hogy a társadalomra még nagyon sok finomodás ráfér, hogy itt jobban menjenek a dolgok és, hogy mindenki jobban érezze magát, pl. a nők is. Csomó finomodás, csomó olyan folyamat van betokosodott állapotban, amit észre sem veszünk, én magamon sem.

Például ahogy találkozok veletek, figyelnem kell arra, hogy neked is köszönjek, nem az van, hogy két férfi találkozik, a nőnek meg csak odabiccentek. Itt kezdődik a probléma, ezt vettem át az apámtól, hogy a férfinak köszön, a nőnek odabiccent, nem volt egyenrangú félként kezelve. Jellemző beszélgetésekben is, hogy a nő mintegy kísérő elem ott ül és végignézi, ahogy a két férfi mondjuk a fociról beszél három órán keresztül, és senkinek nem esik le, hogy kérdezzük már meg, hogy te miről akarsz beszélgetni. 

Egyszerű, hétköznapi problémákat mondok, de ennek aztán ezer rétege van, amikben változás kell, hogy létrejöjjön. Valószínűleg folyamatosan történnek is kisebb-nagyobb változások. Ezek a dalok is talán ezt segítik, hogy finomodjon az egész, és mindenki a maga értékei szerint legyen valóban kezelve és felemelve.

Neked ez a programod a jobb társadalomért. 

Mondjuk például ez az egyik, de közben a természet, meg egy csomó minden más is. Ha programról beszélek, ami most engem igazán izgat, az az ember-állat viszony, amit nagyon elveszítettünk azzal, hogy kiléptettük magunkat egy egoista központtá az egész természetben, az egész világon. Minden dolog ránk mutat, közben minden más áll körben és néz csodálkozva, hogy mit csinálunk. 

Ez egy nagyon veszélyes dolog. Rá kell jönnünk, hogyan tudunk visszaállni a körbe. Fel kell ismernünk, mi mindent kapunk vissza ezáltal. Gondoljunk akár a saját belső jelzéseinkre, ha nem érezzük jól magunkat, észre tudjuk venni, lehet, nem kellett volna annyi sört innom tegnap este, de lehet, hogy ma reggel ténylegesen pihenni akar a szervezetem. 

Észre se vesszük már a testünk üzeneteit, és rengeteg dologról maradunk le, óriási tudásról, ami régen a mindennapok része volt és ma meg posztokból akarjuk megtudni, hogyan éljünk, de közben nem figyelünk oda önmagunkra, holott mindannyian tudjuk, hogy hogyan kellene.

Fotó: Illés Péter

Említetted, hogy erről és az ember és állat kapcsolatáról írsz könyvet éppen. Milyen terveid vannak még, mi fog veled a következő időszakban történni? 

Ez egy nagyobb cucc, nem fogom tudni elkapkodni ezt sem, szerintem ez a következő időszakot, 1-2 évet bőven lefed. Illetve van a Zabolátlan lovaim nevű trióm, amivel jövőre szeretnénk egy új albumot, új dalokat kihozni. Zenében ez, de igazából a könyv és az írás az, amire fókuszálni szeretnék. 

Egyéb dolgok vannak persze, most legjobban az izgat, hogy erőfeszítéseket tegyek, hogy induljon be egy dalszerző képzés vagy szak az ELTE BTK-n. Mert az, amit én csinálok, és az, amit nagyon régóta csinálnak emberek, Bob Dylan, Tom Waits, Viszockij, Cseh Tamás, Másik János, Víg Mihály, sok-sok dalszerző és dalnok, az nincs megbecsülve. Azt gondolom, hogy irodalmi értékű szövegekkel dolgoznak balladisztikus zenei környezetben, és felmérhetetlen nagy értékeket adnak át, de ma ez be van söpörve a szórakoztatóipari zene alá, és nincs elfogadva, támogatva, nincs meg a méltó helye. Lehet, ezt onnan kellene kezdeni, hogy kiemeljük ebből, és elkezdjük magas szinten oktatni. Elkezdtem dolgozni a BTK-val, beindult egy folyamat, ha minden jól megy, lehet, egy kortárs dalszerző szak lesz az eredménye. 

Ez is egy program? Szebb jövőt a dalszövegnek?

Igen, óriási kultúrája és múltja van, de így, oktatási szinten nincs összefogva. Mondjuk, annak idején az erdélyi népdalgyűjtők balladákat, történeteket gyűjtöttek, amiket a falusi emberek énekeltek egymásnak, mert történeteken keresztül adták át a tudást, az információt. Ezek a balladák voltak azok, amik az első gyűjteményekben megjelentek, ennek egyenes folytatása egy klubban éneklő dalénekes, aki egy szál gitáron, vagy zongorán értékorientált, irodalmi szövegekkel megpróbál dalokat énekelni. Ami ugyanúgy generációkat fog meghatározni és generációk fognak tőle értékeket tovább vinni.

 

Kiemelt kép: Illés Péter

Elstartolt a REUNION – Irodalmi pályázat középiskolásoknak

irodalmi pályázat f21

A Mester Galéria és Közösségi Tér idén is meghirdeti középiskolásoknak szóló irodalmi pályázatát. Az elmúlt években a REUNION-ra közel 400 pályázat érkezett, a díjazott művek publikációs lehetőséghez jutottak, a díjazottak közül pedig többen is felolvastak a Múzeumok Éjszakáján. Ha Te is írsz verset vagy novellát, akkor ezek a szövegek most előkerülhetnek az asztalfiókból, mert ez a pályázat neked szól. 

Pályázati feltételek

  • Pályázni vers és novella kategóriában lehet. Egy szerző akár mindkét kategóriában
    pályázhat, de összesen maximum 3 művel. (A prózai szövegek terjedelme ne haladja
    meg a 8000 leütést.)
  • Csak publikálatlan írással pályázhatsz (a közösségi médiás posztolást is
    publikációnak tekintjük).
  • Tematikai megkötés nincs.

Határidők

  • A pályamunkák beérkezésének határideje: 2023. április 17.
    (A nevedet és a műved címét tüntesd fel a pályamunkádat tartalmazó csatolt
    Word-dokumentum címében is.)
  • A pályázatokat e-mailben várjuk a mestergaleria@gmail.com címre.
    (A Tárgy mezőben tüntesd fel: Reunion irodalmi pályázat)

Díjazás kategóriánként

  • A díjazottak műveinek a kortárs magyar fiatal irodalom egyik fontos platformján biztosítunk megjelenési lehetőséget.
  • A díjátadóra egy felolvasóest keretében kerül sor a Mester Galériában június elején.
    1. helyezett: E-book olvasó
    2. helyezett: könyvcsomag
    3. helyezett: könyvcsomag

További információ:

irodalmi pályázat f21
Forrás: facebook.com/mestergaleria
Kiemelt kép: thoughtco.com

Összművészeti esttel búcsúzik a 15 éves FÉLonline.hu

fél borító f21

Utolsó estjére készül a FÉLonline.hu, amely a tavalyi év végétől a 2007. óta a felületen megjelent szövegek online archívumaként működik tovább. A 2023. március 6-án megrendezésre kerülő összművészeti eseményen a FÉL szerzőinek különleges felolvasásán túl pop-up kiállítást, kortárstánc-előadást láthatnak majd a nézők, de lesz spoken word, versfeldolgozások is hallhatók majd, sőt, a szervezők egy, a lap fennállásának 15 évét összefoglaló filmet is levetítenek. 

Az esten a vezető, fiatalok által szerkesztett kortárs művészeti lapok, periodikák is képviselteik magukat: a Nincs folyóirat, a Rost irodalmi lap és az f21 magazin alkotóinak felolvasása után izgalmas kerekasztal-beszélgetés során ismerkedhetünk meg a 2020-as évek első felének lapszerkesztőivel, szerzőivel.

A Fiatal Írók Szövetségének könyvvására teszi még színesebbé a búcsúest programját: az esten a FÉLonline.hu szerzőinek a kiadónál megjelent könyvei megvásárolhatók. A helyszínen vehetők át a FÉL_búcsúbazár merchandise tárgyai, és az idén késő őszre tervezett Emlékkönyv is nagy kedvezménnyel elővásárolható majd.

félonline f21

A FÉLonline.hu búcsúestjének részletes programja:

Maczák Orsolya Rita pop-up kiállítása 18 órától az est végéig látogatható majd

18:30-tól az L1 Egyesület metro action című performansza látható. Koncepció: Ladjánszki Márta 

  • előadók: Koroknai Zsolt, Ladjánszki Márta, Varga Zsolt. A metro action nem megszokott helyszíneken mutatkozik meg, így 2010-ben Ladjánszki Márta és Varga Zsolt kettőseként a Kisföldalattin (M1) közlekedve lehetett a performansszal találkozni; 2020-ban Koroknai Zsolttal kibővülve az M3-as metró vonalának néhány állomásán futhattak bele az utazók az előadásba, de előadták már piacon, erdőben, a Balaton-parton, művésztelepen és kiállítóterekben is

Búcsúgig, a FÉLonline szerzőinek szöveges, zenés vetítéssel kiegészült előadása 19 órától látható

  • szövegeiket felolvassák: Balázs Zoltán, B. Horváth László, Biró Zsombor, Borsik Miklós, Csillik Kristóf, Elter András, Endrész Aliz, Fehér Enikő, Gerebenics Nóra, Hodászi Ádám, Jahoda Sándor, Katona Ágota, Kerber Balázs, Körtesi Márton, Mokos Judit, Orbán Krisztina, Soltész Béla, Szarka Károly | zene: Girl in the Mirror, Csizmás Kinga | spoken word: Mészáros Péter

A búcsúgig után a FÉLonline.hu egykori szerkesztőivel beszélget Vincze Bence

20:30 után a színpad a fiatal lapoké és szerzőké: bemutatkozik a Nincs, a Rost és az F21

Az est zárásaként 21:30-kor a FÉLonline.hu fennállásának 15 évét összefoglaló film kerül bemutatásra, melyben az archív felvételeken túl megszólalnak a lap egykori szerzői, szerkesztői. 

A FÉL_búcsúbazár tárgyai és a készülő könyv mellé a jegyet ajándékba adják a szervezők! 

A tárgyak és a könyv itt érthető el: https://felonline.hu/bucsubazar/ 

A jegy ára február 28-ig elővételben 1000 Ft, amely a FISZ könyvvásárban 100%-ig levásárolható! 

A helyszínen 2000 Ft (melyből 1000 Ft vásárolható le).

Online jegyvásárlás: https://tixa.hu/FEL_bucsuest 

Pecsorinok Bergman szigetén – A Korunk hőse hatása Ingmar Bergman filmjeire

Bergman

Ingmar Bergman a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakja. Munkásságát sokféleképpen értelmezték, ütköztek filmjeinek interpretációi és az életműből levont konklúziók. Maga a rendező sem tudott azonosulni egyes értelmezési kísérletekkel: Feneketlen szakadék választ el magyarázóimtól” – szól a Bergman-idézet Győrffy Miklós könyvének nyitányaként. (Győrffy, 1976)

Különösen nagy a nézeteltérés Bergman témáit illetően. Konszenzus főként stílusában, az egzaktabban definiálható technikai vonások meghatározásában született, míg filmjeinek tartalma vitás maradt. Kovács András Bálint tisztázta a bergmani tematikát, felszabadította az életművet a filozófiai mélységek és világmagyarázatok erőltetett elemzéseitől. „Fel sem merült, hogy egy művészről beszélünk és nem egy filozófusról. (…) Ha Bergmant istenkereső egzisztencialista filozófusnak nézzük elsősorban, csak laposságokat találunk benne (…)” (Kovács, 2007) A szerző felvázolta Bergman történeteinek visszatérő elemeit és gondolatait, az önéletrajzi hatásokon át Isten és a szeretethiány kapcsolatáig, a párkapcsolati problémákig, a művész és közönsége közti szakadék gondolatáig. 

Bergman témái között szintén problémásan elemzett, de állandóan visszatérő mozgatórugó a pszichológia. Természetesen ezt Kovács is belefoglalta a Bergmant elsősorban művészként, emberként megközelítő munkáiba. Fontos kiemelni az emberközpontú felfogást, mert egyesek a pszichológiai témát is hajlamosak voltak tudományos, pszichoanalitikus módszertani megközelítésből vizsgálni, ami igencsak eltávolítja a nézőt Bergman világától. A lélektani elemek ezekben a művekben elsősorban nem a pszichológia tudományának ismertetését, hanem az emberi kapcsolatok és érzelmek megértését szolgálják. Ennek szerves részét képezik a Kovács által is felvázolt mentális betegségek ábrázolásai, amik a karaktereket és viszonyrendszerüket árnyalják. 

Ahogy Bergman mondta az American Film Institute hallgatóinak: „(…)nem tudok semmit az üzenetről, szimbólumról vagy bármi hasonlóról. Mindig meglep, mikor emberek erről kérdeznek. Én csupán kapcsolatba akarok lépni velük, elmesélni nekik egy történetet, együtt lenni, érezni az emberekkel. Ha ragaszkodok az üzenethez, minden félresikerül” (Shargel, 2007). Ezekkel a mondatokkal a rendező a nyomozó-elemző viselkedést elhagyó, bizonyos értelemben passzív, érzelmileg azonban nagyon is aktív befogadói attitűdhöz nyitja meg az utat. Így intimebb kapcsolat jöhet létre a történet, annak szereplői, illetve a néző lelkének mélységei között.

Ez nem az enigmatikus jegyek felszámolását jelenti, pusztán rávilágít a filmek kevésbé tárgyalt rétegére, új megvilágításba helyezve a pszichológia szerepét is. Nem csupán lelki problémák és mentális betegségek művészi ábrázolásáról vagy a terápia módszereinek feltárásáról van szó, hanem olyan lélektani tartalomról, melynek gyökerei a romantika irodalmának első nagy pszichológiai regényeihez nyúlnak vissza. A Persona és annak témáját megelőlegező Csend című filmekben egyaránt látjuk, ahogy egy kisfiú, Jörgen Lindström szerepében, Mihail Jurjevics Lermontov Korunk hőse című regényét olvassa. Az 1840-ben megjelent művet az orosz irodalom első nagy lélektani regényeként tartják számon. Témámat e képsorok jelentőségéhez vezetem vissza; párhuzamot vonok Lermontov és Bergman lélektani ábrázolásmódja között, arra keresve a választ, miként inspirálhatta a Korunk hőse Bergman művészetét. 

Bergman
Forrás: Twitter.com

Társadalmi görbetükrök, menekülő közönség 

Regénye előszavában Lermontov kritizálja olvasóit, miután szembesült műve negatív fogadtatásával. Az utólag hozzáadott előszó nyitányként is egy lélektani problémát fogalmaz meg, előrevetíti a regény történetének lényeges aspektusát, az orosz társadalom szembesítését önmagával. Kérdést tesz fel az olvasónak: „(…) ha hinni tudnak minden tragikus és romantikus gonosztevő létezésének lehetőségében, miért nem hisznek Pecsorin valóságában? (…) ez a jellem, még ha kitalált is, miért nem lel önöknél kíméletet? Nem azért-e, mert több igazság van benne, mint amennyit kívánnának?” Majd fontos gondolat következik a művész szerepéről: „(…) szükség van a keserű orvosságra és a maró igazságra (…) Elég az is, hogy könyvem megmutatja a betegséget; hogy miképp kellene meggyógyítani – csak az Isten tudja.” (Lermontov, 1840)

A modern művészet visszatérő gondolata, hogy a társadalom is egy lélek, elnyomott problémákat, szorongást hordozva magában. Ezeket a művész felszínre hozza, emiatt közönsége elutasítja, távolságot akar tartani tőle, hogy fenntartsa a távolságot saját magától. Lermontov olyan problémákat ábrázolt, melyekkel az orosz ember nem akart szembesülni. A Persona nyitómontázsát követő Korunk hőse-kötet jelentését árnyalja, hogy ebben a montázsban Bergman saját addigi pályájára reflektál; a Börtön, a Farkasok órája és a Rítus című filmekben megjelenő problémák itt súlyos önreflexióba torkollnak, ahogy a szerző számot vet saját pályájának, szerepének alakulásával, melynek végpontján közönsége feláldozza őt. Ezt követi a kép a Korunk hősét olvasó kisfiúról. Lermontov előszavában ugyanazt a problémát írja le, amit Bergman életművének egy bizonyos szakaszában tematizált, és amire a Persona nyitányában is reflektált; a művész és közönsége közti szakadékot. 

Lélektani tartalom és formai önreflexió

A Korunk hőse megjelenését megelőző évtizedekben az orosz irodalom elfordult a lírától, hogy a gondolatokra és fordulatos cselekményekre fókuszáló prózát részesítse előnyben. Puskin elbeszéléseiben saját írástechnikájára reflektálva hangsúlyozta, hogy szakít a formához nem passzoló lírai allűrökkel. Korabeli műveiben előfordulnak olyan sorok, mikor a szerző elmondja, hogy bocsájtkozhatna hosszas leírásokba, de mivel prózát ír, így inkább a cselekményre tereli a szót. „Ha csupán írói kedvtelésemnek hódolnék, feltétlenül részletesen leírnám a fiatalok találkozásait (…) az olvasók általában nem rajonganak az aprólékos leírásokért, éppen ezért rövid leszek (…)” (Puskin, 1831). Dacos feszesség volt ez, nem megvetése, de időszakos elvetése a költőiségnek.

Később Lermontov, mintha tudta volna, milyen elvárásokat teremtett a megújuló Puskin, a Korunk hősében ugyancsak dacosnak érződő visszafordulást tett. Helyenként megjelennek az elbeszélésben a költői kifejezés érvényét és szükségessét hangsúlyozó reflexiók. Regényének elbeszélője egy ponton azt írja, jól tudja, hogy mindenki a történet folytatására kíváncsi, de ő most megáll, hogy leírja a kaukázus szépségét. Ezt a költőiséget felfoghatjuk a forma felé érzett odaadás és tisztelet kifejeződésének. Lermontov nem feltétlen azért ír a tájról, mert kifogásolná a feszes prózát, de mindenképp fontosnak tartja megőrizni a formára irányuló figyelmet, a kifejezés és stilizálás hatását. „Még öt versztát kellett ereszkednünk a jeges sziklákon s a süppedő hóban, hogy a Kobi nevű állomást elérjük. A lovak kimerültek, mi meg dideregtünk; a hózivatar zúgása egyre erősödött, mint a mi hóförgetegeinké; de ennek a vad nótái szomorúbbak és búskomorabbak voltak. (…) Te is, te száműzött – gondoltam magamban -, siratod a szabad, tágas pusztaságot! Ott van helyed, ahol hideg szárnyadat kibontsad, itt fojtogat a szorosság, mint a sast, mely kiáltozva veri magát vasketrece rácsaihoz.” (Lermontov, 1840)

Bergman
Mihail Jurjevics Lermontov (forrás: Moscovery.com)

Ezzel a prózapoétikai folyamattal analógiába hozhatók a klasszikus hollywoodi elbeszélésmód és az absztraktabb, reflektáltabb modern film közti különbségek. Különösen, ha megfigyeljük Maya Deren gondolatait a filmművészetben megjelenő költészetről. Deren horizontális megközelítésnek nevezi a cselekményre fókuszáló, célorientált narratív szerkesztést, és vertikálisnak, ami ezen túlmutat, és az érzelmekkel, benyomásokkal, a formai kifejezéssel foglalkozik. Deren szerint ez a vertikális sík maga a költészet (Maas, 1963). Bergman minden filmjében jelen van ez a költőiség, mégis, a vertikális hatások általában egy hagyományos hollywoodi stílus keretei között valósulnak meg, így filmjei, tartalmi mélységeik ellenére horizontális síkon működő alkotásra asszociáltathatják a nézőt. 

A Persona erős kivétel. Ahogy P. Adams Sitney írja: „(…) Egyik Bergman film sem hangsúlyozza ennyire egyértelműen a filmi illúzió törékenységét” (Sitney, 1986). Bergman formanyelvi önvizsgálatba kezd, a film egy projektor szikrázó ívfényével indul, és annak kioltásával zárul, a kettő között pedig valahol felgyullad egy képkocka. Ezeknek a gesztusoknak számos radikálisabb megfelelőjét találhatjuk a modern prózában, de a romantika korabeli Lermontov részéről ez egy történet röpke megakasztása a tájleírás erejéig. Lermontov a leíró nyelv szépségével, Bergman egy kigyulladó képkockával viszi a formát a puszta cselekményesség sodrásából vertikális, vagyis költői síkra. A két szerzőt összeköti, és a Personában ábrázolt Korunk hőse-kötetet árnyalja, hogy Lermontov és Bergman is megtöltötték lélektani elbeszélésüket formai önreflexióval.

A lélektaniság szerepe az elbeszélésekben

 A „lélektani” címkét az orosz irodalomban Lermontov műve nyerte el először. Míg Puskinnál is megvoltak az emberi érzelmeket, motivációkat elemző aspektusok, Lermontovnál ezek cselekményszervező hajtóelemek. Az irodalomelméletben a lélektani regény kritériuma ez a fajta pszichológiai szervezettség (Király, 1982). Ez viszont egy definíciós probléma, mivel ezekben az elbeszélésekben a hatás nem csupán ennek a szigorú kritériumnak mentén érvényesül. Puskin elbeszélései érzelmileg mélyreható cselekményekkel és karakterábrázolással rendelkeznek, hiába nem passzolnak az irodalomelmélet által definiált lélektaniság fogalmába. Ezért ezt a történettípust tágabban, a tudományos precizitás igénye nélkül jellemzem: lélektani történetek azok, melyek cselekményei és szereplői visszatükrözik a befogadó belső világát és érzelmi működését, hatásukat pedig a legbennsőbb tartalmak felébresztésével érik el

Bergmannál ez a hatás a mélyelemző tudományosság feloldásával társul. Filmjeinek lélektani jellege abban rejlik, hogy mélyrehatóan befogadhatók bárminemű analizálás nélkül. Sitney tanulmányában a Persona egy páciens szemszögéből bemutatott pszichoanalitikus terápia ábrázolása; ezzel némiképp szembefordul Otto Kernberg korábbi írásával, melyben a szerző a nárcisztikus betegek indulatátviteli folyamatának bemutatásaként értelmezi a filmet (Kernberg, 1975). Mindkét munka szükséges ahhoz, hogy megértsük a Persona szubliminális tartalmait, de fontos, hogy hátrébb lépjünk ezektől a megközelítésektől, mikor a mű egészét nézzük. 

A Csendben és a Personában Jörgen Lindström kezében tartott Korunk hőse kontrasztot hordoz magában, egy nagyszabásúnak és komplexnek megítélt művet látunk egy látszólag azt befogadni éretlen gyermek kezében. Ezek a kategóriák már a néző berögzült fogalmi és értékítélői rendszerének eredményei. Valóban a Lindström alakította Johan lenne éretlen a Csend cselekményében, aki a komplexusok, az önzőség és a traumák befolyásolta felnőttek között kitartóan keresi a szeretetet? Nem lehet, hogy ez a fajta korlátoltság juttatja odáig a filmnézőket, hogy bizonyos művek csak bizonyos szemüvegeken át nézhetők? 

Bergman
Jelenet a Csend c. filmből (forrás: Apolló Mozi)

Johan a Korunk hősét olvasva nem egy megfejtésre szoruló művel, hanem az emberrel lép kapcsolatba. Lermontov lélektaniságának gyökere nem a szigorúan definiált műfajpoétikai fogalomban rejlik, hanem a „Johanok” megszólításában. Az olvasóban, aki hajlandó mélyebb kapcsolatba kerülni környezetével és önmagával. A befogadóban, aki hagyja, hogy Bergman megszólítsa, és akihez Bergman mindig is szólni akart. 

Mindkét említett film reflektál a lélektaniság definíciós problémájára; hogy a pszichológiai töltet nem rendszer-, hanem érzelemközpontú megközelítésben keresendő. Reflexiók az orosz lélektani irodalom alakulására, ahol Lermontov előtt is írtak az ember lelkivilágáról, az elemzői kényszer mégsem hagyta, hogy a belső világ feltáróiként emlékezzünk ezekre a szerzőkre. Tisztelet ez Lermontovnak, aki megszólította az embert, a nyitott olvasót, az önmagával szembesülni képes befogadót. 

Felhasznált irodalom:

Győrffy, M. (1976). Ingmar Bergman. Budapest: Gondolat Kiadó. 

Kernberg. O. (1975).  Borderline Conditions and Pathological Narcissism. New York: J. Aronson. 

Király, I. (1982). Világirodalmi lexikon VII. (Lanf–Marg). 154–155. o. 

Kovács, A. B. (2007). A lélek mélyéről. Filmvilág, 2007/6. 

Maas, W.  (1963). Poetry and the Film: A Symposium. Film Culture, No. 29, 1963, pp. 55-63 – a szerző fordítása

Shargel, R. (2007). Ingmar Bergman Interviews. Mississippi: Mississippi University Press (a részletek a szerző saját fordításai). 

Sitney, P. A (1986). Kinematography and the Analytic Text: A Reading of Persona. The MIT Press, October, Autumn, 1986, Vol. 38, pp. 112-130 – a szerző fordítása

Kiemelt kép: Jelenet Ingmar Bergman Persona c. filmjéből (forrás: IMDb.com)

Budapest madártávlatból – Trogmayer Éva: Frida és Gubanc Budapesten

frida és gubanc f21

Bár a 2022-es év madara egy harkályféle, nevezetesen a zöld küllő volt (az idei év a barkóscinegéé), most mégis érdemes egy tavaly ősszel, a HVG Könyvek Kiadó gondozásában megjelent, Budapestet egy kanári és egy veréb szemszögéből bemutató gyerekkönyvre figyelnünk. Trogmayer Éva Frida és Gubanc Budapesten című könyvének segítségével egy olyan fővárost ismerhetünk meg, mely egyszerre állít emléket letűnt koroknak és fordítja tekintetünket a velünk élő újdonságok felé.

A Frida és Gubanc Budapesten két tollas címszereplője, vagyis Frida, az Andrássy út egyik villalakásából részben kíváncsisága miatt, részben véletlenül a városba keveredő úri kanári, illetve a városi vagány Gubanc, a Budapest minden kis zegzugát ismerő veréb Egervölgyi Lilla régi képeslapokat idéző illusztrációin suhanva köt életre szóló barátságot. Az elsősorban a kisiskolás korosztálynak szánt kötet a történetmesélés mellett négy kategóriába sorolt információs buborékokkal (történelem, látnivalók, természet, játék és kaland) segíti a városi terekben történő eligazodást. Olyan, madarak és emberek számára egyaránt fontos információmorzsák ezek, melyek a kinti-benti, lenti-fenti világok találkozásáról mesélnek. Ezeket az érezhetően kevésbé „gyereknyelvű”, szakmailag Zubreczki Dávid által lektorált várostörténeti összesítőket, szövegrészleteket a történettel szimultán olvasva olykor sajnos ki is zökkenthetünk az egyébként izgalmakkal teli, fordulatos krimiből.

Hőseink története nagyjából a Kodály köröndnél, vagyis Mici néni lakásánál indul, ahonnan Frida a néni undok macskája miatt kénytelen elmenekülni. Az addigi körülményeinek köszönhetően félénk kanári a kisföldalatti megállójába tévedve hamar segítségre és egyben idegenvezetőre talál Gubanc személyében. Gubancról idővel kiderül, hogy régóta vadászik rá a garázda kóbor macska, Gizda, aki a város összes „alvilági” állatával szövetkezve kész bármikor véget vetni a veréb életének.

A macska elől menekülve a két kismadár együtt járja (vagyis repüli) be a Városliget kulturális és természeti helyszínei után a Margitsziget, az Országház, a Deák tér, a Lánchíd, a Várnegyed, a Gellért-, Sváb- és János-hegyek, a Normafa, a Millenáris, a Bálna, a MÜPA, valamint a Füvészkert és a Nyugati pályaudvar területét. E vargabetűs útvonal állomásait a belíven található madárlábnyomos térkép, valamint a fényképszerű, néhol felülnézeti, igazi „madártávlatos” ábrák segítségével azonosíthatják a kis olvasók. A történet a budapesti kalandok hiánytalan lezárása után is folytatódik, hiszen Frida és Gubanc Danika, az állatbarát kisfiú segítségével Szeged, s egyben egy újabb készülő kötet felé veszi az irányt.

frida és gubanc
Forrás: a HVG Könyvek Facebook oldala

A könyv talán legnagyobb erőssége a vonzó külalak és a minden részletre kiterjedő információs adalékok mellett a történet epizodikusságában, forgószínpadszerűségében rejlik: egy-egy helyszínen sosem töltenek annyi időt szereplőink, hogy az olyannyira unalmassá váljon, hogy az olvasónak elmenjen a kedve a hely megtekintésétől. További pozitívumként mindenképp kiemelendő a karakterek sokszínűsége, hisz Frida és Gubanc mellett olyan alakok tűnnek fel Budapest egén és terein, mint Málé mama, a Szent István Bazilikában élő, nagyothalló bagoly (a város legkedvesebb madara), a hiú, pénzsóvár varjúvezér, Vlad, a megbízható denevér, egy meggyvágó, és igen, még egy zöld küllő is.

Sorukból talán épp a kissé esetlenül antropomorfizált narrátor, Frida tűnik ki, kinek minden részletre kiterjedő elbeszélése helyenként csicsergően naplószerű, a dialógokat pedig madárhangos függőbeszédben tolmácsolja. A kanárilány, bár a szenvedélyes tévénéző Mici néni mellett megtanult egyet s mást a nagyvilágról, bizonyos kijelentései ennek ellentétéről, s így írói következetlenségről (vagy tán épp gyermeki nézőpontról) tanúskodnak. Frida Mici néni unokájától tudja például, milyen a város, mi az a Biodóm, és meg tudja nevezni az állatkert összes vadállatát is, viszont a földalattit nem ismeri. „[A] sötétből egy hatalmas és hangos, sárga szörnyeteg bukkant elő” (10) – így Frida, aki elviekben tudhatta, mi a metró, nem ismerte föl, hiszen még sosem látta azt.

Egy helyütt Frida egyébként ki is jelenti, hogy „igaz, nem vagyok nagyvárosi kanári” (24), miközben éppenséggel kifejezetten nagyvárosi, azonban nagyviláginak tényleg nem mondható. Frida mosolyogtató emberszerűsége, vagy talán inkább érezhető emberalkotottsága olyan további mozzanatokban is megnyilvánul, mint amikor megvárja, hogy „elmúljon a [rosszulléte] a hallucinációkkal együtt” (12), illetve azt is szívesen megtudnánk, anatómiailag hogyan kivitelezhető egy madárvigyor (12), vagy hogyan esik le egy madár álla (?) a döbbenettől (24).

Nem hiába került azonban a Frida és Gubanc Budapesten az Év Könyve 2022 30-as toplistájára, hiszen elolvasása kiváló ürügyet biztosít egy alapos (és meglehetősen hosszadalmas) városnéző sétára. A cselekménybe az informatív Budapest-történetek mellett egyfajta madárbarát szemlélet is vegyül, melyet továbbgondolva rájöhetünk, miért is volna jó Danikához hasonlóan óvni, segíteni (városi) madarainkat.

Kiemelt kép: f21.hu

 

A Starbucks Magyarország idén is meghirdette Kávéköltők pályázatát

starbucks f21

A Starbucks Magyarország idén ötödik alkalommal hirdeti meg versíró versenyét, a Starbucks Kávéköltők pályázatot, amelynek tiszteletére a kávézólánc idén limitált példányszámú újsággal és a verseket megjelenítő pohármatricával is készül.

Az idei év pályázatának témája a Természet, amellyel a kávéház a környezettudatosságra hívja fel a figyelmet. A jelentkezéseket 2023. március 24-ig várják a szervezők. A Starbucks idén második alkalommal együttműködik a Fiatal Írók Szövetségével (FISZ).

Legyél te is Starbucks Kávéköltő!

Szeretsz verseket írni? Úgy érzed, eljött az idő, hogy az asztalfiókból a munkáid nagyobb közönség elé kerüljenek? Jelentkezz a Starbucks irodalmi pályázatára, és mutasd meg a tehetséged!

A kiírás témája

A Starbucks idén ötödik alkalommal hirdeti meg versíró felhívását, amelynek témája a Természet. A felhívás témájával a természet és a környezet fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Olyan alkotásokat várunk a pályázatra, amelyek bemutatják, mit jelent a pályázó számára a természet, hogyan kapcsolódik hozzá.

Nyeremény

A pályázók közül zsűri választ ki 5 döntőst, akik a záró eseményen szélesebb közönség előtt adják elő Pályaműveiket. A zsűri az 5 döntős Pályázó közül választ egy végső győztest annak szakmai ismeretei alapján.

Minden döntős Pályázó (tehát 5 döntős) a Szervező által felajánlott 20.000,- Ft értékű ajándékcsomagot kap. A győztes 30.000,- Ft értékű ajándékcsomagot kap, továbbá a Fiatal Írok Szövetsége által összeállított könyvcsomagot, és az általuk 2023 nyarára szervezett irodalmi táborba is részvételi lehetőséget nyer.

Hogyan pályázz?

A pályázatodat 2023. március 24. éjfélig küldd el a starbucks@flowpr.hu e-mail címre.

A pályázaton részt vehet minden 14. életévét betöltött magyar nyelvet értő és beszélő személy. Pályázni egy darab magyar nyelven megírt, nyomtatásban még meg nem jelent, illetve nyilvánosság számára más formában közzé vagy hozzáférhetővé nem tett saját verssel lehet.

A vers terjedelme maximálisan szóközzel 4000 karakter lehet, műfaját tekintve lírai alkotás. A pályázat két részből áll: az írott lírai mű, valamint annak videóra rögzített előadása.

További információ a pályázat szabályzatával kapcsolatban és a jelentkezés részleteiről a Játékszabályzatban olvasható.

A zsűri tagjai

Seres Lili Hanna, költő, A prae.hu és az ELTE Online rovatvezetője. Az ELTE BTK doktoranduszaként a kortárs magyar irodalom szegénységábrázolásával foglalkozik. Első verseskötete Várunk címmel 2019 áprilisában jelent meg a FISZ gondozásában.

Pion István költő, slammer, újságíró, szerkesztő. Első verseskötete Atlasz bírja címmel jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában, első regénye várhatóan 2024-ben kerül a könyvesboltok polcaira. A Starbucks Kávéköltők pályázatát értékelő zsűrinek a kezdetek óta tagja.

Csalár Bence, nemzetközileg elismert divatújságíró és kreatív szakember. Megjelent könyvei: Színfalak mögött – A magyar divat (2020), A fenntartható divat kézikönyve (2022)

További részletek: www.starbucks.hu/hu/kavekoltok

Kiemelt kép: Könyves Magazin

Társadalom és kultúra – Programajánló // 2023.02.20–02.26.

Társadalom és kultúra

A héten többek között a nemnövekedés gazdaságtanáról, az oktatás digitalizációjáról, valamint a részvételi költségvetésről szóló izgalmas beszélgetéseket ajánlunk figyelmetekbe.

02.21. | Szájensz Szeánsz x Szabadegyetem: A nemnövekedés gazdaságtana | Beszélgetés Pogátsa Zoltánnal

társadalom és kultúra
Forrás: a Szájensz Szeánsz Facebook-eseménye

Kedden a Szájensz Szeánsz szervez izgalmas beszélgetést a nemnövekedésről:

„A nemnövekedés azon a gondolaton alapul, hogy a termelést és fogyasztást csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségek visszafogása és a környezetvédelem érdekében oly módon, hogy az ne jelentse a jólét csökkenését, az egyén túlzott áldozatvállalását. A mozgalom tagjai a tankönyvi közgazdaságtannal szemben határozzák meg magukat, támogatják a környezetterhelés megadóztatását és a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését. Szerintük egyszerre beszélhetünk gazdasági, szociális, ökológiai, energetikai, politikai és demokratikus válságról, nem tartják a GDP értékét önmagában elegendőnek egy gazdasági állapot elemzéséhez.
Kik a mozgalom tagjai? Hogyan szeretnék megoldani a fennálló válságokat? Mit jelent a »ne vásárolj semmit« nap? Beszélhetünk nemnövekedés mozgalomról Magyarországon? Ha te is kíváncsi vagy a válaszokra, vagy esetleg feltennéd saját kérdéseidet Pogátsa Zoltánnak, gyere el február 21-én!” – írja a Szájensz Szeánsz a beszélgetés Facebook-eseményében. 

02.23. | Felforgató digitalizáció az oktatásban

Forrás: Az esemény borítóképe.

Az eseményen többek között olyan kérdésekre keresik a választ a meghívott előadók, mint például: hogyan hat gyermekeink fejlődésére a digitalizáció? Milyen hatással van a mentális egészségünkre? Milyen korábban el sem képzelhető előnyökkel szolgál? Hogyan demokratizálja az oktatást, milyen módon hat a gazdaságra és a termelésre, és persze hogyan jelenik meg a mindennapjainkban? Mit tanulhatunk Európában és az egész világon élenjáró finn oktatási rendszertől?

További infóért kattints ide!

02.23. | Rubicon-est: A rendszerváltozás kihívásai – a taxisblokád. A Blokád című film vetítése

Forrás: Rubicon Intézet

„A Rubicon Intézet bemutatja: Kónya Imre a rendszerváltozás hiteles kortanúja, akivel beszélgetünk a Független Jogász Fórum létrehozásának szükségességéről, az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal üléseiről, az MDF-ben uralkodó légkörről, és természetesen Antall József miniszterelnökkel ápolt kapcsolatáról, az SZDSZ-szel kötött megállapodásról. Hogyan vált az először gazdasági okból indított, illetve gazdasági jelenségnek hitt tüntetés egyből politikai töltetűvé? Mi volt a titkosszolgálatok szerepe? Köbli Norbertet pedig a film készítésének nehézségeiről, a ma is élő szereplők filmhez való viszonyulásáról kérdezzük majd.”

További információért kattints ide!

02.23. | Részvételiség? Részvétem! // 1. rész // Részvételi költségvetés: amikor a köz szórja a közpénzt

Forrás: Kétfarkú Kutya Népfőiskola
„Néhány éve Magyarországra is betört az az őrület, hogy az állampolgároknak bele kéne szólnia a döntéshozatalba. Sőt, már a döntések előkészítésébe, ráadásul: lakossági szinten, és olyan érzékeny területen is, mint a költségvetés! Persze, hogy ez is külföldről jött.
Néhány önkormányzatban már idehaza is elkezdték alkalmazni a részvételi költségvetést – populárisabb nevén: közösségi költségvetés –, amikor is az össz-büdzsé egy minimális részét úgy költi el az önkormányzat, hogy a lakosok közvetlenül javasolhatnak erre projekteket, fejlesztéseket, és elvileg ők is dönthetnek róluk.
Mennyire sikeresek az eddigi próbálkozások idehaza, és min múlik a siker?” – írja az eseményt szervező Kérfarkú Kutya Népfőiskola.

02.24. | Fiatalnak lenni Közép-Európában

Forrás: Ezer Gyerek Egyesület / Republikon Intézet
Az Ezer Gyerek Egyesület – együttműködve a Republikon Intézettel – nemzetközi konferenciát rendez a fiatalok társadalmi szerepvállalásáról.
„Az eseményen magyar és külföldi szakértőkkel, valamint társadalmilag aktív fiatalokkal, civil szervezetek, diákmozgalmak és hallgatói önkormányzatok képviselőivel beszélgetünk arról, hogy Közép-Európában, és különösen Magyarországon a fiatalok hogyan és miképp tudják alakítani saját jövőjüket.”
A részletes programért katt ide!
Kiemelt kép: Kollázs az események borítóképéből. 

LEGUTÓBBI CIKKEK