Kezdőlap Blog Oldal 54

Átadták a Színikritikusok díját

A Színházi Kritikusok Céhe negyvenharmadik alkalommal rendezte meg hagyományos díjátadó gáláját az Örkény Színházban.

A Színházi Kritikusok Céhe idén is elismerésben részesítette az előző színházi évad kiemelkedő művészeti törekvéseit. A rangos eseményen számos kiváló alkotó tevékenysége megmérettetésre került. A Színikritikusok díjának átadását összesen 16 színikritikus véleményezése előzte meg, kivéve a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás kategóriát, ahol egy hat fős zsűri döntése volt irányadó. A díjátadó házigazdája Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója volt.

A fővárosi kőszínházak közül a Katona József Színház gyűjtötte be a legtöbb jelölést; több kategóriában képviseltette magát az Örkény Színház, valamint egyes kategóriákban a Budapesti Operettszínház, a Radnóti Színház, a Budapesti Bábszínház és a Thália Színház alkotói is a jelöltek között szerepeltek. A vidéki színházak közül a Miskolci Nemzeti Színház, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a Budaörsi Latinovits Színház, Kőszegi Várszínház, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a debreceni Vojtina Bábszínház is képviseltette magát. A Kárpát-medence színházcsináló közösségei közül a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és a Komáromi Jókai Színház alkotóit jelölték a díjra. A független társulatok jelöltjei között a Narratíva Kollektíva, a Forte Társulat, a Szkéné Színház, a Trafó, a Manna Produkció és a Stúdió K Színház alkotói is megfordultak.

Ebben az évadban a Katona József Színház művészeit díjazták a legtöbb kategóriában. Nem várt fordulatként, a legjobb magyar dráma kategóriában Spiró György Főtitkárok című drámája és a Térey János–Bíró Bence–Dömötör András szerzőhármas Káli holtak című színházi szövege is díjat kapott. Noha a két szövegmunka műfajában, nyelvezetében merőben eltér, nem fér kétség hozzá, hogy az alkotók joggal osztozhatnak a Színházi Kritikusok Céhe elismerésében.

Spiró drámája betekintést enged a második világháborút követő szocialista rendszer kártékony működésébe. A darab nyelvi megmunkálását jelentős levéltári kutatás előzte meg, amely nem csupán a mondanivaló hiteles átadásához járul hozzá, hanem egyúttal hatékonyan tágítja a múltfeldolgozás színpadi megvalósulásának lehetőségeit. A különböző valóságrétegek egymásra épülése izgalmas olvasmánnyá, színpadi szöveggé teszi a művet.

A másik díjazott szöveg, a Káli holtak Térey János azonos című regényén alapszik, amelyet Dömötör András rendező és Bíró Bence dramaturg adaptáltak színpadra. Térey olykor kissé nehezen követhető regénye tematikájában is színházért kiált: a szövegben egy komplex referenciákkal átszőtt színházi világ elevenedik meg. A regény több szálon futó cselekményének abszurd részei gyakran visszaköszönnek Dömötör és Bíró átiratában is, a színház önmaga tükrévé válik.

Mácsai Pál a Színikritikusok díja gálaműsorán, Forrás: Színházi Kritikusok Céhe

A legjobb előadás díját ugyancsak megosztva kapták az alkotók. Elismerésben részesült Dömötör András rendezésében a Káli holtak című előadása, valamit a Melancholy Rooms című előadás, amelyet Tarnóczi Jakab rendezett, mindkét alkotást a Katona József Színház fémjelzi. Utóbbi előadás kiemelendő újításai között szerepel a szokatlan térhasználat, az egyén térhez kötöttségének és kitettségének felvillantása. A kortárs színházcsinálók előszeretettel kísérleteznek a színpadi tér értelmezésének kitágításával, ez érvényesül Tarnóczi rendezésében is, hiszen a szűk, elszigetelt terek mintegy tovanyúlnak a színpad valóságán, eljutva a néző saját térérzékeléséig.

A legjobb rendezésért járó díjat Dömötör András vihette haza, szintén a Káli holtak című előadásért. Dömötör a bravúros színpadi szöveg megalkotásán túl bravúros rendezői kvalitásról is számot adott az előadás színpadra állítása során. Dömötör intermediális eszközök sorát hívja segítségül az előadás felépítésében, így egyaránt jól érvényesülnek a színházi és a filmes elemek is.

A legjobb szórakoztató előadásért járó díjat a Miskolci Nemzeti Színház Producerek című előadása kapta, amelyet Béres Attila rendezett. A nagysikerű darab, film és Broadway-musical eredetileg Mel Brooks nevéhez fűződik, ugyanakkor Béres rendezése mégis újszerű, releváns színházi megoldásokat kínál, feldúsítva az előadást néhány frappáns utalással, amelyek tárgya a magyar rögvalóság érzékeltetése.

A legjobb független előadás díjában a Narratíva Kollektíva Demerung (Csehov Meggyeskertje) című előadás részesült, amelyet Hegymegi Máté és Kovács D. Dániel rendezett. Csehov tétova drámája korunkban is aktuális kihívásokra világít rá, amelyben nagy hangsúlyt kap a vágyott előrejutás, a megelégedés lehetetlensége, a felelőtlenség kérdése. A rendezőpáros elegánsan öltözteti kortárs köntösbe a dráma mondanivalóját.

A legjobb gyerek-/ifjúsági színházi előadás díjában a Lili és a bátorság című előadás részesült, amely a Kőszegi Várszínház, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a debreceni Vojtina Bábszínház együttműködéséből született Somogyi Tamás rendezésében. „Vajon mihez kell nagyobb bátorság: bemutatni egy félelmetes kötéltáncszámot a cirkuszigazgató előtt vagy elmondani egy nyomasztó titkot az anyukánknak?”

A legjobb női főszereplő díját a Stúdió K Színház művésze, Pallagi Melitta kapta Heilbronni Katica szerepének megformálásáért, míg a legjobb férfi főszereplő díjában a Katona József Színház művésze, Tasnádi Bence részesült a Káli holtak című előadásban nyújtott alakításáért. Az előadás másik kiemelkedő alakítása Fullajtár Andrea nevéhez köthető, aki ezzel A legjobb női epizódszereplő kategória díját is bezsebelhette. A legjobb férfi epizódszereplő díját Mészáros Béla vihette haza az Isten, haza, család című darabban nyújtott szerepléséért, amelyet ugyancsak a Katona József Színház színpadán láthatott a nézőközönség.

A legjobb díszlet díja a Katona József Színház alkotója, Giliga Ilka nevéhez fűződik, a Melancholy Rooms című előadás látványvilágának megálmodásáért. Az előadásban elhangzó zene megkomponálói, Bencsik Levente és Hunyadi Máté részesültek A legjobb zene díjában. A legjobb jelmez díját az Örkény Színház alkotója, Nagy Fruzsina vihette haza az Esterházy Péter 33 változat Haydn-koponyára című művének átiratából készült, azonos című előadás jelmezeinek megvalósításáért.

Életműdíjban részesült Cserhalmi György, Kossuth-díjas színművész. A legígéretesebb pályakezdő Borsi-Balogh Máté, az Örkény István Színház színésze lett, A Jövő díjat pedig, szintén megosztva, a TIE (Theatre in Education, az ernyőfogalom magyar megfelelője: komplex színházi nevelési előadás) meghonosításának két úttörő társulata, a 30 éves Kerekasztal Színház és a 25 éves Káva Kulturális Műhely kapta meg. A Színházi Kritikusok Céhének különdíját az AlkalMáté Trupp vihette haza.

A Színházi Kritikusok Céhe évről évre keményen küzd a hiánypótló, és mind színháztörténeti, mind kortárs-közéleti jelentőségű Színikritikusok díja fenntartásáért. A gálán a Színházi Kritikusok Céhe köszönetet mondott azoknak a nagyköveteknek, akik idén szeptember folyamán több mint 2 millió forint adományt gyűjtöttek össze, amelyet a Céh a jövő évi gála megrendezésére fog költeni.

A díjazottak listája:

A legjobb új magyar dráma / színházi szöveg

Spiró György: FŐTITKÁROK
Varga Zsófia–Tarnóczi Jakab (Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész művei alapján): ISTEN, HAZA, CSALÁD
Térey János–Bíró Bence–Dömötör András: KÁLI HOLTAK

A legjobb előadás

ISTEN, HAZA, CSALÁD – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab
KÁLI HOLTAK – Katona József Színház; rendező: Dömötör András
MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab

A legjobb rendezés

ISTEN, HAZA, CSALÁD – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab
KÁLI HOLTAK – Katona József Színház; rendező: Dömötör András
MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab

A legjobb szórakoztató előadás

ILLATSZERTÁR – Jászai Mari Színház, Tatabánya; rendező: Szikszai Rémusz
PRODUCEREK – Miskolci Nemzeti Színház; rendező: Béres Attila
VESZEDELMES VISZONYOK – Budapesti Operettszínház; rendező: Kiss Csaba

A legjobb független előadás

DEMERUNG (CSEHOV MEGGYESKERTJE) – Narratíva Kollektíva; rendező: Hegymegi Máté, Kovács D. Dániel
AZ ÉGŐ HÁZ – Forte Társulat–Szkéné Színház; rendező: Horváth Csaba
NAGYMAMÁVAL ÁLMODTAM – Trafó – Kortárs Művészetek Háza; rendező: Göndör László, Laboda Kornél

A legjobb gyerek-/ifjúsági színházi előadás

A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI – Manna Produkció; rendező: Maróthy Anna Zorka
AZ OSZTÁLY VESZTESE – Budaörsi Latinovits Színház; rendező: Kolozsi Angéla
LILI ÉS A BÁTORSÁG – Kőszegi Várszínház–Mesebolt Bábszínház, Szombathely–Vojtina Bábszínház, Debrecen; rendező: Somogyi Tamás

A legjobb női főszereplő

HARTAI PETRA – Katharina Blum elvesztett tisztessége; Budaörsi Latinovits Színház
PALLAGI MELITTA – Heilbronni Katica; Stúdió K Színház
POGÁNY JUDIT – Az ajtó; Örkény István Színház

A legjobb férfi főszereplő

LÁSZLÓ ZSOLT – Don Carlos; Radnóti Színház
OROSZ ÁKOS – Don Juan, vagy az apák kínja; Komáromi Jókai Színház–Szkéné Színház
TASNÁDI BENCE – Káli holtak; Katona József Színház

A legjobb női epizódszereplő

BODNÁR ERIKA – Melancholy Rooms; Katona József Színház
DANIS LÍDIA – A revizor, 10; Jászai Mari Színház, Tatabánya
FULLAJTÁR ANDREA – Káli holtak; Katona József Színház

A legjobb férfi epizódszereplő

FODOR TAMÁS – Tigris; Stúdió K Színház
HAJDUK KÁROLY – Sirály; Szigligeti Színház, Szolnok
MÉSZÁROS BÉLA – Isten, haza, család; Katona József Színház

A legjobb díszlet

FRANKENSTEIN – Budapest Bábszínház; tervező: Hoffer Károly, Keresztes Tamás, Varga Vince
KÁLI HOLTAK – Katona József Színház; tervező: Dömötör András, Kálmán Eszter, Szöllősi Géza
MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; tervező: Giliga Ilka

A legjobb jelmez

33 VÁLTOZAT HAYDN-KOPONYÁRA – Örkény István Színház; tervező: Nagy Fruzsina
AZ AJTÓ – Örkény István Színház, tervező: Szabados Luca
MOSZKVA–PEKING TRANSZSZIMFÓNIA – Katona József Színház; tervező: Zeke Edit

A legjobb színházi zene

AZ AJTÓ – Örkény István Színház; zeneszerző: Matisz Flóra Lili
A CSÓKOS ASSZONY LOVAGJAI – Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka; zeneszerző: Szerda Árpád
MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; zeneszerző: Bencsik Levente, Hunyadi Máté

A legígéretesebb pályakezdő

BORSI-BALOGH MÁTÉ – Örkény István Színház
MAJOR ERIK – Weöres Sándor Színház, Szombathely
MENTES JÚLIA VIRGINIA – Thália Színház

Kiemelt kép forrása: Színházi Kritikusok Céhe

#Szépírók25 – Ötnapos fesztivállal ünnepel a Szépírók Társasága

szépírók f21

Idén 25 éves a Szépírók Társasága, ennek jegyében rendezik meg a Szépírók Őszi Fesztiválját október 26. és 30. között Budapesten.

A fesztivál programjait úgy állították össze a szervezők, hogy azok tükrözzék a Szépírók Társaságának összes fontos tevékenységét: a Szociális Alapon keresztül a szakmai szolidaritást, a Let’s Meet / Versopolis / BE(p)ART programokban a nemzetköziséget, a folyóirattalálkozóval és a Szépíró-díjak átadásával pedig a hazai irodalmi élet támogatását. Az ötnapos irodalmi ünnep több helyszínen zajlik majd, köztük az online térben is.

Október 26-án a Nyitott Műhelyben Fehér Renátó és Kustos Júlia vezetésével, Balogh Endre hozzászólásával irodalompolitikai kérdéseket fognak körbejárni a résztvevők, valamint a Szépírók Szociális Alapjának helyzetét teszik mérlegre.

Október 27-én a Werk Akadémián a kulturális aktivizmusé és a podcasteké lesz a főszerep, Solti Hannát (Vénusz Projekt), Fórizs Mátyást (444) és Kadarkai Endrét Pion István kérdezi majd saját műsoraik születéséről, működéséről és céljáról.

Október 28-án a Három Hollóban nemzetközi költészeti esttel várják a közönséget, két olasz költő, Gaia Ginevra Georgi és Valentina Colonna mellett Borda Réka és Závada Péter képviseli majd a magyar irodalmat. A részvevőket Lévai Balázs kérdezi majd, verseiket pedig Bánky Sára olvassa fel.

Október 29-én szintén a Három Hollóban a magyar irodalmi folyóiratok helyzete lesz a téma, szóba kerül majd a Kalligram, a Látó, a Székelyföld és a Műút. De ugyanezen a napon adják át az idei Szépíró-díjakat is.

Október 30-án pedig az online térbe költözik a Szépírók Őszi Fesztiválja, ugyanis ezen a napon bemutatkoznak a Szépírók Társaságának 25. születésnapja alkalmából készült videóüzenetek.

szépírók f21

A Szépírók Őszi Fesztiváljának részletes programja:

Az idén 25 éves Szépírók Társasága bemutatja: Szépírók Őszi Fesztiválja2022. október 26–30.

október 26. szerda, 18:00 | Nyitott Műhely, Budapest

Szociális AlapSzatellit a Fesztiválon: irodalompolitikai beszélgetés a Szépírók Szociális Alapjáról. Felkért hozzászóló: Balogh Endre. A beszélgetést vezeti: Fehér Renátó és Kustos Júlia. A Nyolc Ág Kultúraközvetítő Stúdió és a Szépírók Társasága közös rendezvénye.

október 27. csütörtök, 18:00 | Werk Akadémia, Budapest

Let’s TalkPodcastok és kulturális aktivizmus – Az ötlettől a megvalósításig, témaválasztás, kérdések és kihívások. A Szépírók Társasága Erasmus+ projektjének budapesti eseménye. Vendégek: Solti Hanna (Vénusz Projekt), Fórizs Mátyás (444), Kadarkai Endre. Moderátor: Pion István

október 28. péntek, 19:00 | Három Holló, Budapest

VersopolisNemzetközi költészeti est. A Versopolis egy jelenleg összesen 39 ország 320 költőjét bemutató európai költészeti platform. 2014-ben jött létre, a Szépírók Társasága 2020 óta a tagja. Vendégeink: Gaia Ginevra Georgi, Valentina Colonna (Olaszország), Borda Réka, Závada Péter. Moderátor: Lévai Balázs. Közreműködik: Bánky Sára

október 29. szombat | Három Holló, Budapest

15:00 Közgyűlés (zártkörű esemény, csak a Társaság tagjai számára)

18:00 BE(p)ART – Határtalan irodalom. Folyóiratok találkozója: Kalligram, Látó, Székelyföld, Műút. Szervező: Karádi Éva

20:00 A 2022-es Szépíró-díjak átadója. A kuratórium tagjai: Deres Kornélia, Péntek Orsolya és Németh Gábor. Közreműködik: Németh Róbert

október 30. vasárnap, 18:00 | Online

A Szépírók Társasága 25. születésnapja alkalmából készült videóüzenetek online premierje


TÁMOGATÁS

A Szépírók Társasága az ország legnagyobb, független irodalmi szervezete. Támogassátok őket, hogy a minőségi magyar irodalomnak ne csak múltja, hanem jelene és jövője is legyen!

Adománygyűjtő oldal: https://adjukossze.hu/adomanygyujtes/2585

SZOCIÁLIS ALAP

A Szépírók Társasága Szociális Alapját az üzleti és a kulturális élet között híd-szerepet betöltő Summa Artium Alapítvány kezeli, az adományokat ide várjuk: Summa Artium Alapítvány, MagNet Bank 16200010-10071036. A közleményben kérjük feltüntetni: Szépíró Alap, Adomány. A 200 ezer Ft fölötti adományokhoz szerződéskötésre lesz szükség, e remélt esetekben kérjük a szándékot a Társaság e-mail címére jelezni (szepiroktarsasaga@gmail.com).

SZÉPÍRÓK TÁRSASÁGA

A Szépírók Társasága írók, irodalomtörténészek, kritikusok, fordítók és irodalomszervezők egyesülete. 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy a korszerű irodalomszemlélet, a hatékony érdekképviselet és a demokratikus kultúrpolitika fóruma legyen. Alapszabálya így fogalmaz: „A Szépírók Társasága egymás irodalmi munkásságát megbecsülő és szellemi tekintetben egymáshoz közel álló írók által létrehozott szakmai, érdekvédelmi és szolgáltató szervezet.” A Társaság rendezvényei elősegítik a színvonalas kortárs irodalom és az olvasók találkozását, a kortárs irodalom tudományos vizsgálatát és a róla szóló kritikák megszületését. Programjai között hagyományos író-olvasó találkozók ugyanúgy szerepelnek, mint középiskolásokat és egyetemistákat megszólító oktatási programok vagy szélesebb közönséget vonzó fesztiválok. Együttműködik hazai és nemzetközi irodalmi és kulturális szervezetekkel.

A kiemelt kép a Szépírók Társaságának 2021-es őszi fesztiválján készült

A kígyó, a denevér, a patkány és a pók bemegy a cukrászdába… – Harcos Bálint: Felhőcukrászda

harcos bálint felhőcukrászda pagony

Harcos Bálint, a kortárs magyar gyerekirodalom vitathatatlanul fontos szereplője az Évtized Gyerekkönyve-díjas Boszorkánycica után ismét egy varázslatos történetet tárt a kisebbek elé, újfent verses mese formájában. A bevált receptnél maradva, ám új főhősökkel debütált a Felhőcukrászda.

Amióta az eszünket tudjuk, javarészt olyan mesebeli állatok kerülnek főszerepekbe a gyerekirodalom világában, akikért a valóságban is előszeretettel rajongunk és akiket aranyosnak tartunk – kutyák, macskák, nyulak, medvebocsok, teknősök… Harcos Bálint azonban legújabb könyvének főhőséül négy olyan állatot választott, amelyektől az emberek zöme talán a legjobban ódzkodik: egy kígyót, egy pókot, egy patkányt és egy denevért (utóbbira az elmúlt években ráadásul különösen rájár a rúd).

Éppen ez a „kirekesztettség” adja a kötet kiindulópontját: ők négyen egy velejéig romlott, lusta varázsló segédei, aki a négy népszerűtlen állattal végeztet el minden csínyt, amihez kedve támad. Egy nap azonban a négy bajtárs (név szerint Nünü, Habók, Zazi és Lulla) megelégeli, hogy nem lehetnek a maguk urai, és hogy parancsra elkövetett gonoszságaik miatt csak még tovább rontanak állatfajtájuk egyébként sem makulátlan imidzsén. Ezzel veszi kezdetét a Felhőcukrászda története: hőseink útnak indulnak, hogy megvalósítsák saját álmaikat, bármily rögös is legyen az út.

felhőcukrászda
Bognár Éva Katinka illusztrációja a kötetből (forrás: Pagony)

Mint a legtöbb mesében, itt is értelmezhetőek metaforikusan maguk a karakterek és a történetük, fejlődésük is. A könyv öt fejezeten keresztül mutatja be a négy barát útkeresését, ebből az első egy prológus, ahol megismerjük a szereplőket és az alapszituációt, a továbbiakban pedig mind a négy főhős kap egy saját fejezetet. A szöveg egyik erőssége mindenképpen az, hogy az író nem szokványos figurákat helyezett a középpontba, ami mindig tanulságos és érzékenyítő lehet egy jól megírt történeten keresztül.

Különösen érdemes ezeket a könyveket úgy olvasni a gyerekeknek/gyerekekkel – a Felhőcukrászda a kisebb, óvodás korú közönséget szólítja meg elsősorban –, hogy a szülő nemcsak felolvassa a történetet, hanem együtt értelmezik is a hallottakat és böngészik a könyv illusztrációit. A négy népszerűtlen állat történetén keresztül például könnyedén rá lehet térni az előítéletek elkerülésére és az elfogadás fontosságára. A könyv kifejezetten hatékony lehet erre a célra a „célcsoport” számára.

Az pedig további pluszpont, hogy jó eséllyel a szülők sem fognak unatkozni a Felhőcukrászda olvasása közben, mert az alkotók néhány olyan apróságot is elrejtettek a könyvben – leginkább az illusztrációban –, amelyek inkább számukra lesznek humorosak. Ilyen például, ahogyan az ablakpárkányon ülő patkány Business című könyvet olvas, mikor egy új üzlet megnyitásán dolgozik három társával.

Az viszont kissé zavaró, hogy elszórtan feltűnnek „menő” szófordulatok, szlengek a kötetben, amelyekkel mintha szintén az idősebbek kedvére akart volna tenni az író, viszont ezek jórészt erőltetettnek érződnek az egyébként nagyjából 6 év alattiaknak szóló nyelvezet közegében.

A Felhőcukrászda illusztrációi mellett sem mehetünk el szó nélkül, hisz azok legalább akkora mértékben tesznek hozzá a könyv élvezeti értékéhez, mint maga a szöveg. Bognár Éva Katinka rajzai humorosan, szerethetően ábrázolják a négy barátot, és az illusztrátor izgalmasan alkotja meg az összes várost, ahová kalandjaik során eljutnak a szereplők. Aprólékosan kidolgozott minden oldal, engem éppen ezért olyan klasszikusra emlékeztetett, mint a Tesz-Vesz város mesekönyvek, amelyeket bújva gyerekként órákat lehetett eltölteni a részletgazdag illusztrációk bogarászásával.

Harcos Bálint Felhőcukrászdájában tehát megvan mindaz, amit gyerekként szerettünk, és amit minden bizonnyal a mai gyerekek is szeretni fognak: a szerethető karakterek, tanulságos történetek és humoros, kedves, részletgazdag illusztráció, ugyanakkor a szerző még épp kellemes mértékben haladt a korral is.

Kiemelt kép: f21.hu (szerkesztett)
Bognár Éva Katinka illusztrációjának felhasználásával (forrás: Pagony)

Széles vásznon az év videóklipjei – Beszámoló a VI. Magyar Klipszemléről

Klipszemle

A magyar zenék klipjeinek elsőszámú versenye az idén 6. alkalommal megrendezésre kerülő Magyar Klipszemle, ahol évről évre összegyűjtik a szakmabeliek a műfaj legkiemelkedőbb alkotásait. Az idei 664 beküldött videóból 90 jelölt és 16 díjazott került ki, köztük a magyar popszféra színe-java, kiegészülve rétegzenei előadókkal és klipjeikkel. Az Akváriumban tartott október 13-i díjátadón koncertek, workshopok egészítették ki az eseményt.

Az alapítók Miki357, Vermes Orsi, Vida Vera az idei versenyen rögzítették: manapság már van tétje a minőségi klip készítésének. Ebben a Szemlének is elvitathatatlan érdemei vannak: évről évre nagyobb presztízsértékekkel bírnak a szakmai díjak, elismerések, amelyekre bárki pályázhat – amennyiben valami különlegeset alkotott.

A rekordszámú nevezett anyagra és a klipműfaj látványos evolúciójára magyarázat a vizualitás értékének növekedése. Mára megkérdőjeleződött az az alapvetés, miszerint az előadók elsősorban audioélményként hatnak. A vizuális kommunikáció minden színtéren egyre fontosabb, a klip műfaja ennek tekintetében kiemelkedő felülete egy-egy produkciónak. Emellett fordulópont volt a járványidőszak is. A digitális térbe kényszeredett művészek, akik az éves koncertszám elmaradása helyett összedobtak egy-egy klipet, alighanem azt konstatálták: érdemes volt, több emberhez eljutnak, több eszközük van önmaguk definiálásához.

Az estét koncertek vezették fel, a képen a Ricsárdgír közönsége. / fotó: Illés Péter

Alapvetően a klipek műfaja is ki van szolgáltatva a legnagyobb megosztófelületek belső algoritmusainak, amelyek többnyire a mainstream és a felkapott tartalmakat részesítik előnyben. Emellett számos, kiemelkedő művészi értékkel bíró, de kisebb elérési körű tartalom eltűnik a videómegosztó oldalak túlkínálatában. Ennek ellensúlyozásában is szerepet vállal a Klipszemle, amely 16 kategóriájával beenged számos experimentális és szubkulturális stílust, műfajt és technikát jelöltjei-díjazottjai közé. A művészeti szféra piaci aránytalanságainak kiegyenlítése különösen fontos zeneipari küldetés – a kulturális
diverzitásunk múlik mindezen. A klipszemléhez hasonló színvonalú rendezvények jó eséllyel javítanak a helyzeten (különösen bízhatunk a Hajógyár munkájában, akik a rendezvényen ünnepelték egy éves fennállásukat).

A műsorvezetők: Hajós András és Till Attila / fotó: Illés Péter

A jelöltek 13:00 órától estig tartó vetítései során rengeteg értékes anyaggal találkozhattak a nézők idén is a Klipszemlén, akár kevésbé ismert nevek előadásában is.  Olyan feltörekvők is eljutottak díjakig, mint franciskadalma, Bozo vagy Sisi, akikről korábban nem biztos, hogy hallottunk.

A 16 kategóriát a domináns klipkészítési irányzatokra szabták. A klasszikusabb szempontok mellett (legjobb vágás, legjobb operatőr, legjobb performansz) kiosztották a legjobb dili, legjobb sztiló, vagy a legjobb mood elismervényeket is, amelyeknek jelentéseit a két műsorvezető, Hajós András és Till Attila is nehezen fejtette meg, jelöltjeik között mindenesetre nagyszerű alkotások sorakoztak.

Anger Zsolt díjat ad át. / fotó: Illés Péter

A kurrens előadók közül két-két díjat kapott a Carson Coma, Azahriah és Hundred Sins – bár fontos megemlíteni, hogy itt elsősorban az előadók mögött álló videós stábtagok (operatőrök, rendezők, stylistok) részesülnek elismerésben, akik sokszor a zenészektől függetlenül rakják össze egyedi elképzeléseik alapján a dalok háttéranyagait. Díjat nyertek olyan nagy hatású dalok klipjei, mint a Szív (Krúbi), a Kösz (Elefánt), vagy a Könnyű (Analog Balaton). A legnagyobb hagyománnyal bíró elismerést, az Év klipje kategóriát, ezúttal a Slow Village zsebelte be Storytell című dalának klipjével.

Idén zsűri volt:

Anger Zsolt színész-rendező
Lábas Viki  énekesnő
M. Deák Kristóf  Oscar-díjas rendező
Stámusz Dániel rendező-operatőr
Szentgyörgyi Bálint rendező-forgatókönyvíró
Szombat Éva fotográfus
Turai Barna digitális tartalomkészítő
Varga Ferenc újságíró.

Az idei díjazottak:

Legjobb klip: Slow Village – Sztoritell

Közönségdíj: Hundred Sins, Azahriah – Mindent megbocsájt

Legjobb rendezés:
arany: Anima Sound System – Öltöztessél fehérbe /// Diplo and Miguel – Don’t Forget My Love
ezüst: Elefánt – KÖSZ
bronz: ODESZA feat. Ólafur Arnalds – Light of Day

Legjobb operatőri munka:
arany: DESH – DRILL
ezüst: franciskadalma – Howlin’
bronz: Analog Balaton – Könnyű

Legjobb koncepció: Krúbi – Szív

Legjobb vágás: Blahalouisiana – Sokat bír

Legjobb látvány: Beatrick x Co Lee – Iceberg

Legjobb performansz: Sisi – Kezeket fel

Legjobb alakítás: Esti Kornél – Most kéne kezdenünk

Legjobb sztori: bongor – Oxigénhiány

Legnagyobb dili: Carson Coma – Immunissá válunk

Legjobb styling / jelmez: Carson Coma – Osztálytalálkozó

Legjobb animáció: ROB ZOMBIE – Shake Your Ass-Smoke Your Grass /// Subotage – Children of Metroid

Legjobb image klip: Horváth Tamás x Majka – Nekem te ne

Legjobb sztiló: Azahriah – Four Moods

Legjobb mood videó: Slow Village – Nem megyek

Legjobb ötlet: Bozo – Annyi szép lány van

Zsűri különdíj: ODESZA feat. Ólafur Arnalds – Light of Day

Zene x Látvány Hajógyár különdíj: franciskadalma – Howlin’

Szervezők különdíj: Gentry Sultan feat. Antal Géza – Aranyláncos Józsi

Absolut különdíj: kristoaf, Lil Frakk, Hundred Sins – Melodráma

A kiemelt kép Illés Péter munkája

A Srí Lanka-i Shehan Karunatilaka nyerte a rangos brit irodalmi díjat

A Srí Lanka-i Shehan Karunatilaka szatirikus regénye nyerte a rangos brit irodalmi elismerést, a Booker-díjat – számolt be róla kedden a BBC hírportálja.

A gyilkos Srí Lanka-i polgárháború idején játszódó The Seven Moons of Maali Almeida (Maali Almeida hét holdja) természetfeletti történet: egy fotósról szól, aki arra ébred egy nap, hogy meghalt, de van egy hete, hogy megkérje barátait, keressék meg a fotóit és leplezzék le a háború brutalitását. A díjat Kamilla, III. Károly brit uralkodó felesége adta át a hétfő esti ceremónián. A nagy presztízsű elismerést az Egyesült Királyságban megjelent, angol nyelvű szépirodalmi mű szerzője kaphatja, és 50 ezer font (23,7 millió forint) pénzjutalom jár mellé.

A ceremónián a díjnyertes író elmondta, hogy 2009-ben, a polgárháború után, „amikor heves viták dúltak arról, hány civil halt meg és kinek a hibájából”, eldöntötte, hogy „ír egy kísértethistóriát, amelyben a halottak szempontjait is be tudja mutatni”. A bírálóbizottság vezetője, Neil MacGregor a regény témaválasztását, ügyességét, merészségét és vidámságát dicsérte. A művet „túlvilági noirnak” nevezte, mely „az olvasót az életen és a halálon keresztül száguldó hullámvasútra ülteti fel”. A bizottság döntése egyhangú volt – mondta el Neil MacGregor, hozzátéve, hogy a szűkített listára került hat alkotás mindegyike „valójában egy kérdésről, az egyéni élet értelméről szól”.

A díj átvételekor Karunatilaka elmondta, reméli, „tíz év múlva is nyomtatni fogják a könyvét egy olyan Srí Lankán, amelyik tanul a történeteiből, és a The Seven Moons a könyvesboltok fantasyrészlegén, sárkányos és egyszarvús regények között kap helyet, és senki sem fogja realista prózaként vagy politikai szatíraként olvasni”. A díjátadó díszvendége Dua Lipa popénekes-dalszerző volt, aki olvasási szenvedélyéről beszélt, az olvasást „a világ egyik legmélységesebb örömének” nevezte. Elmondta, hogy a szűkített lista mind a hat regényét olvasta, és „imádta őket”.

A szűkített listán szerepelt még az angol Alan Garner Treacle Walker című regénye, az ír Claire Keegan mindössze 116 oldalas Small Things Like These című könyve, a zimbabwei NoViolet Bulawayo Glory című könyve, az amerikai Percival Everett The Trees című regénye, valamint a szintén amerikai, Pulitzer-díjas Elizabeth Strout szerelemről, magányról, veszteségről szóló Oh! William című könyve. A szűkített listára felkerült, de nem díjnyertes szerzők egyenként 2500 fontot (1,16 millió forintot) kapnak, és könyvük különleges kötésben jelenik meg. Tavaly a dél-afrikai Damon Galgut The Promise című regénye nyerte el a Booker-díjat.

MTI

Kiemelt kép: The Booker Prizes/Twitter

World Press Photo – Ahol a szavakon túl a képek beszélnek

World Press Photo_f21

Idén is a Magyar Nemzeti Múzeum ad otthont hazánkban a World Press Photo kiállításnak. A tavalyi évből az egész világot megrendítő és a sajtó figyelmét felkeltő eseményeket láthatunk. Ami ennél is fontosabb, hogy olyan történeteket is megtekinthet a befogadó, amiről valószínűleg ez idáig nem hallott.

Mi a World Press Photo?

A World Press Photo 1955-ben, Amszterdamban alapított nonprofit szervezet, mely a világ legrangosabb sajtófotó-pályázatáért felelős. A szervezet célja, hogy a világ népességét olyan történetekkel és eseményekkel ismertessék meg, melyek gyakran nem látnak napvilágot az országokban vagy bizonyos részleteket elhallgatva jelennek meg. Másik céljuk, hogy a professzionális sajtófotósokat és fotóriportereket támogassák, ezért minden évben meghirdetik sajtófotó-pályázatukat, ahova különböző kategóriákban várják a fotós munkákat.

A beérkezett munkákat egy független fotós szakemberekből álló zsűri bírálja el. A pályázók lehetnek hivatásos sajtófotósok, és egy újság vagy ügynökség is elküldheti az elmúlt évben általa legjobbnak ítélt hírhez kötődő képét.

A fotók válogatása a következők szerint történik: az adott évben mely történések voltak és lehetnek a világra a legnagyobb hatással, mely eseményekről fontos, hogy tudomást szerezzen a közönség, és ezeket mely képek mutatják be a legjobban.

Változások 2022-ben

Idén két nagyobb változás is történt a World Press Photo történetében. Az egyik, hogy a képek előzsűrizését regionálissá tették, vagyis hat regionális és egy globális zsűritag értékeli a beérkezett anyagokat. A műveket mostantól afrikai, ázsiai, európai, észak-és közép amerikai, dél-amerikai, dél-kelet-ázsiai és óceániai régiók szerint bírálják és díjazzák. A másik változás az volt, hogy a korábbi években megszokott kategóriák helyett idén négy kategóriába küldhették be a pályázók a munkáikat: egyedi fotó, hosszú távú munkák, képsorozat és szabadon választott formátum.

Mi történt 2021-ben?

2021-ben is meghatározta életünket a koronavírus-járvány, az éghajlatváltozás következtében történt katasztrófák, illetve az ezekre adott környezetvédelmi megoldások is. Minden régióban meghatározó történetek láttak napvilágot emberi jogi küzdelmekről, közösségi megmozdulásokról és felháborodásról, a nők helyzetéről, személyes történetekről, illetve az egész világot érintő és megdöbbentő eseményekről.

World Press Photo_f21
Tüntetők csúzlit és egyéb házi készítésű fegyvereket használnak a biztonsági erőkkel szemben a mianmari Rangunban, 2021. március 28-án. (fotó: névtelen szerző a New York Times számára, forrás: worldpressphoto.org)

Miért járjunk World Press Photo kiállításra?

A World Press Photo az egyik legjobb kiállítás arra, hogy a fotósok munkáját elismeréssel nézhesse a közönség, de legfőképp azt a célt szolgálja, hogy felnyissa a szemünket a világban zajló kegyetlenségre, elnyomásra, a médiában terjedő álhírekre, erőszakra. Olyan országok történetei és eseményei kerülnek előtérbe, melyekről nagyon keveset vagy semmit sem tud az átlagos hírfogyasztó. Azonban egyéni felelősségünk az, hogy akarjuk megismerni ezeket a történeteket és merjünk elgondolkodni rajtuk. A World Press ugyanis lehetőséget ad arra, hogy tisztán lássuk azt, ami körülöttünk zajlik és velünk történik.

A sajtó- és dokumentarista fotósok, haditudósítók olykor az életüket is kockáztatva készítenek el egy-egy képet. A sajtófotózás műfaja őszinteséget követel meg: a fotós azt kell, hogy reprezentálja a képén, ami valójában történt, amit az adott helyszínen látott. A kép bármi nemű torzítása már a történet elferdítését is jelentheti. Mindegyik műnek önálló hangja van: érzelmeket, történeteket, fájdalmat, erőszakot, a természetbe való emberi beavatkozást közvetítik. Az alkotások azonban megkövetelik a befogadó háttértudását, saját élményeit és érzelmeit, információit ahhoz, hogy aztán szubjektív véleményt tudjon formálni az adott társadalmi kérdésről, eseményről. Így válunk mi is a kép részévé.

Mi vár az érdeklődőre a 2022-es kiállításon?

Minden évben nyomasztó végigsétálni a termeken, miközben a képeket nézzük és a művek értelmezését segítő szövegeket olvassuk. Idén is olyan erős fényképeket választottak ki a közönség elgondolkodtatására, mint: az amazonasi esőerdőben zajló erdőírtás vagy a 2013–2021. között Ukrajnában készült fotók, melyek a 2022-es ukrajnai háború előzményeit dokumentálják. A Capitolium megtámadásáról és a tálibok Afganisztánban való hatalomátvételének következményeiről szóló sajtófotók is erősen hatnak az emberre.

Mégis a legelgondolkodtatóbb történetek és fotográfiák azok, melyek Európából nézve távolinak tűnnek. A kiállítást nézve lehet felismerni azt is, hogy a nyugati sajtó – beleértve a hazait is – mennyire kevés hírt ad vagy elbagatellizálja az Ázsiában és Afrikában zajló konfliktusokat. Az, hogy Európában és Amerikában milyen hatalmi és politikai játszmák zajlanak, eltörpülnek amellett, amit egy visszamaradottabb országnak kell átélnie: mindennaposak a tüntetések az elnyomó kormányzatok és a fegyveres erők ellen; a nigériai gyerekek félnek iskolába menni, mert az iszlamista csoportok és fegyveres bandák sorra rabolják el őket, hogy váltságdíjat követeljenek értük – ezzel a nyugati szekularizmus ellen is tiltakoznak.

Az, hogy például a beduin nők megítélése és az egyiptomi médiában való hamis és sztereotip módon való ábrázolása még mindig téma, egyszerűen felháborító. A Kanadában talált, több ezer őslakos gyermek sírjának emlékére állított keresztekről készült kép láttán pedig összeszorul az ember gyomra. Idén is teret kaptak olyan művek, melyek az őslakosok életmódjait és technikáit dokumentálták, úgy, mint: az ausztráliai őslakosok teknősvadászatát, illetve az árterek felégetését és a futótüzek megelőzését.

World Press Photo_f21
Vörös ruhák függnek a kereszteken az út mellett az őslakos gyerekek emlékére, akik a Kamloops Helyi Indián iskolában haltak meg. (fotó: Amber Bracken a New York Times számára, forrás: worldpressphoto.org)

A sok halálesetet, erőszakot, egyenlőtlenséget, országon belüli konfliktusokat megjelenítő alkotások között a görögországi erdőtüzekről készült kép is megjelenik. A kép maga megrendítő, ugyanis egy idős asszony van a középpontban, akinek arca jajveszékelést tükröz, miközben mögötte látszódik, hogy nagy területen ég az erdő. A történetben mégis az a szép, hogy ez az asszony nem csak önmagáért, hanem az egész faluért kiabált és leplezte le fájdalmát. Reménységre ad okot, hogy otthona sértetlen maradt, így a kép háttértörténetével kiegészülve kaphat némi megnyugvást az ember.

World Press Photo_f21
Panayiota Kritsiopi jajveszékel a házát közelítő erdőtűz miatt a görögországi Evia szigetén fekvő Gouves faluban 2021. augusztus 8-án. (fotó: Konstantinos Tsakalidis a Bloomberg News számára, forrás: worldpressphoto.org)

Mit tehetünk mi?

Azt hiszem, az is kulcsfontosságú kérdése a kiállításnak, hogy kaphat-e az ember feloldozást mindarra a szörnyűségre, amit a világban nap mint nap elkövet, és ami megjelenik a World Press képein. A legtöbb esetben nem vonják felelősségre a bűnösöket, mert a politikai hatalom védelmezi őket vagy nincs is rá kapacitása és türelme a hatalomnak, hogy ezzel foglalkozzon, esetleg szemet huny afelett, ami történik.

Ezen a ponton vonja be a World Press Photo azokat, akik megnézik a kiállítást. Már azzal tettünk valamit, ha elgondolkodunk ezeken a kérdéseken, ha felismerjük azt, hogy valami nagyon nem jól működik ezekben az országokban, ha nem megyünk el a felmerülő problémák mellett egy vállvonással csak azért, mert „úgyis távol élünk tőle”. Felelősségünk van abban, hogy foglalkozunk ezekkel a történetekkel, ugyanis ezek már egyaránt meghatározzák az emberiség történelmét és jövőjét.

A kiállítás iránt érdeklődök egészen október 30-ig tekinthetik meg az idén díjazott munkákat.

Források:

mnm.hu

worldpressphoto.org

Kiemelt kép: worldpressphoto.org

New Yorkban lesz a Veszélyes lehet a fagyi tengerentúli premierje

Veszélyes lehet a fagyi

Szilágyi Fanni első mozifilmje, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Veszélyes lehet a fagyi a ma kezdődő New York-i Filmhéten debütál a tengerentúlon. 

A fesztivál nemzetközi válogatásában a már befutott rendezők mellett az elsőfilmes alkotók is bemutatkozhatnak. A szervezők emellett ügyelnek a sokszínűségre, és felhívják a figyelmet a film közösségformáló erejére. Idén két kategóriában 13 alkotást mutatnak be, emellett a versenyen kívüli retrospektív programban máig meghatározó klasszikusokat is meg lehet majd tekinteni.

A Veszélyes lehet a fagyiban a radiológusként dolgozó Adél és a jó anyagi körülmények között élő, egypetéjű ikertestvére történetét látjuk megelevenedni a vásznon. A két nő a külső hasonlóságok ellenére máshogyan definiálja magát, mindketten a másik életét irigylik. Konfliktusokkal terhelt kapcsolatukba Ákos színrelépése hoz váratlan fordulatot.

A fesztivál szervezői kiemelték, hogy Szilágyi Fanni rendező korábbi kisfilmjeivel (A kamaszkor vége, A csatárnő bal lába életveszélyes, Minden vonal, Orsi és Tienshinhan) már bizonyította, hogy eredeti módon és érzékenyen képes nehéz témákról beszélni.

A kettős szerepben látható Stork Natasa, Patkós Márton, Szabó Máté, Csikász Ágnes és Bódy Magdi főszereplésével készült Veszélyes lehet a fagyi producere Pataki Ági és Kenesei Edina, forgatókönyvírója Lányi Zsófi. A filmet Szilágyi Gábor fényképezte, vágója Ördög Zsófia, zenéjét Kalotás Csaba szerezte.

Szilágyi Fanni első filmje november 17-től lesz látható hazánkban, a Mozinet forgalmazásában. 

MTI
Kiemelt kép: Stork Natasa a Veszélyes lehet a fagyi c. filmben (forrás: Roboraptor.hu)

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

irodalmi rendezvények f21

Könyvbemutatók, konferenciák, beszélgetések, díjátadók, zenés irodalmi estek, versenyek, késelés, emlékévi események, gyermekirodalom – minden, ami csak kellhet egy irodalomkedvelő mozgalmas hetéhez az ősz közepén. Egy helyen a hét legfontosabb irodalmi rendezvényei. 

Kállay Eszter / Szőcs Petra – Október 17. 17 óra

Helyszín: Kelet Kávézó és Galéria

Kállay Eszter költő, kritikus, műfordító és Szőcs Petra költő, filmrendező, forgatókönyvíró részvételével folytatódik a Hass, alkoss, gyarapíts – Alkotás vs. anyaság beszélgetéssorozat, amelyben anyává váló művészekkel beszélgetünk az alkotáshoz való viszonyukról, a szülés elementáris élményéről, a testi tapasztalatok és az énkifejezés különböző formáiról.

Moderál: Szekeres Dóra (litera.hu)

A sorozatról: Mi az a mindent elsöprő erő, ami az anyává váláskor felszabadul? És hogyan lesz műalkotássá? Változik-e az anyaság előtti alkotókedv, hogyan mozdulnak el a súlypontok? Hogyan változtat a világlátáson a gyerekek és a család inspiráló és kimerítő közege? Hogyan birkózik meg az újdonsült „anyuka” azzal, hogy a környezete kizárólag a gondoskodó, áldozatkész szerepben akarja lát(tat)ni? Mivel büntetik, ha ettől eltérően viselkedik, ír, gondolkodik, és hogyan hat ez vissza arra, amit megalkot? Mi számít a mai napig tabutémának az anyasággal és az anyaság ábrázolásával kapcsolatban? Kell-e, hogy művészként megjelenjenek ezek a témák? Mire van idő, ha aludni sincs idő?

Hass, alkoss, gyarapíts – Alkotás vs. anyaság című sorozatunkban nemrég és régebben anyává váló alkotókkal, írókkal, művészekkel beszélgetünk az alkotáshoz való viszonyukról, a szülés elementáris élményéről, a testi tapasztalatok és az énkifejezés különböző formáiról, vagy arról, hogy a szülés, szülővé válás után miért lesz egy egyetemi tanárból dúla vagy épp szoptatási tanácsadó.

irodalmi rendezvények f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig / A borítókép Ali Rose Mary munkája

Az Írók Boltja Könyvösztöndíj ünnepélyes átadása – Október 18. 17 óra

Helyszín: Írók Boltja

Az utóbbi évek hagyományát folytatva idén is átadják az Írók Boltja Könyvösztöndíját.
Az idei zsűrit Rácz Péter költő, műfordító, Nemes Z. Márió költő, kritikus és Andócs Andrea, a bolt munkatársa alkotja.

A 120 000 Ft értékű könyvutalvánnyal járó díjat minden évben egy 35 év alatti szépirodalom területén alkotó szerző könyvhéttől-könyvhétig terjedő időszakban magyar nyelven megjelent könyvéért ítélik oda. A díjazottat Nemes Z. Márió laudálja.

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

Egy bor egy novella – Szász Júliával – Scruton BELVÁROS – Október 18. 18 óra

Helyszín: Scruton Belváros

A Facebook-esemény leírásából: ,,Ez nem csupán egy bor és egy novella. Mindezek tetejében interaktívan megvitatjuk gondolatainkat, érzéseinket a Szerep című novelláról, méghozzá nem is akárkivel, egy kiváló magyar színművésznővel, Szász Júliával. Emlékezzünk meg együtt a Kossuth-díjas írónőről, és hagyjuk, hogy az ő emléke hasson át minket egy különleges, interaktív beszélgetés keretén belül. Engedjük, hogy a múlt és a jelen, a civil és a művész összemosódjon. Olvasd el te is a novellát és beszélgess velünk!”

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

,,Ne írjatok rám semmit” Simon Márton versei Henri Gonzo zenéivel – Október 18. 18 óra

Helyszín: Barabás Villa

A tavaly őszi kötetbemutató alkalmával már belehallgathattunk, milyen lenne ez a kooperáció, vagyis hogy tudnak-e együtt létezni Simon Márton szövegei Henri Gonzo kíséretével. A válasz egyértelmű igen, méghozzá kiválóan – erre bizonyíték ez az este is új és régi versekkel, zenékkel, figyelemmel kifelé, befelé, ahogy csak lehet.

Simon Márton (1984) költő, műfordító, a Szépírók Társaságának tagja a saját irodalmi témájú Instagram-fiókjának indulásáról: „Amikor elkezdődtek a bezárások, kialakult egy krízishelyzet, aminek akkor még nem nagyon láttam a feloldását. Cserébe azt gondoltam, hogy ha lehet, közben próbáljunk meg valami értelmes dologgal foglalkozni. Ebből lettek ezek a felolvasások. Azt korábban is tapasztaltam, hogy nagyon sokan érdeklődnek a költészet iránt, a kortársak iránt – az irodalom iránt általában –, de ezek a csatornák sokszor hiányosak vagy kizárólag kereskedelmi alapon működnek. Átfogó, általános csatorna egyébként azóta sem létezik. Mindenki a saját istállóját képviseli. Én úgy gondoltam, hogy minden cél és „ha” és „de” nélkül, hovatartozástól függetlenül egyszerűen csak verseket fogok olvasni.”

Henri Gonzo a pandémia alatt ismerkedett meg Simon Márton költővel, akinek a versei nagy hatással lettek rá. Emiatt elkezdett ő maga is magyarul jegyzeteket írni, verseket megzenésíteni, dalokat magyarra fordítani, majd idővel saját dalokat írni magyar nyelven, ami eddig egy teljesen ismeretlen terep volt számára.

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

Tehetséggondozás – lapszámbemutató // SzIF 2022/4. – Október 18. 18 óra

Helyszín: Bookta

A Szépirodalmi Figyelő nemcsak a folyóirat megjelentetésére és a könyvkiadásra fordít kiemelt figyelmet, hanem saját szakmai utánpótlás-nevelésére is: műhelyeire és az online felületen megjelenő fiatal szerzőkre, valamint azokra a fiatal irodalomtörténészekre és kritikusokra, akik indulása szorosan kötődik folyóiratunkhoz. Jelen lapszám összeállítását éppen ennek a kapcsolatnak a felmutatása szervezi. A kritika- és tanulmányrovat, valamint az Idegen horizontok is a laphoz, műhelyeinkhez, valamint irodalom- és kultúratudományos érdeklődési körünkhöz közel álló szerzők szövegeit tartalmazza.

A tehetséggondozás tematikájú lapszám bemutatóján többek között a pályakezdés kerül a fókuszba.

A beszélgetést moderálja: Veréb Árnika.

Beszélgetőpartnerek: Bálint Bernadett, Pinczési Botond és Vincze Richárd.

A rendezvényt megnyitja Vass Norbert, a lap főszerkesztő-helyettese / Vincze Ferenc, a lap főszerkesztője.

irodalmi események a hétre f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

FSA-verseny József Attiláról, Jordán Tamás zsűrielnök – Október 18. 20:30

Helyszín: Gödör

A 60 perces estjét követően, rövid szünet után Jordán Tamás lesz az elnök a Földalatti Slam Akadémia József Attiláról és a naplójáról szóló slamversenyének a zsűrijében, aminek a közönségből 2-2 nő és férfi lesznek a tagjai.

A Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben címet viselő írás József Attila személyes vallomása magáról, kétségeiről, az elveszettségéről. József Attila 1936. májusában, a Japán kávéházban maga elé tett egy füzetet és nekilátott teleírni azt. Akkoriban, mint neurotikus beteg, Gyömrői Edit kezelése alatt állott. A pszichoterápiában ma is használatos eszköz a beteg írásainak elemzése. Ilyenkor az a feladat, hogy a páciens írjon ki magából mindent, írjon megállás nélkül, ha nem jut eszébe semmi, akkor is írjon, ha mást nem, olyan szavakat, melyek az előző szóról jutnak eszébe. Ezért a „szabad ötletek” kifejezés a címben. Két ülésben – mert az írást később otthon fejezte be. Meghökkentő őszinteséggel vall József Attila, és ezt Jordán Tamás ugyancsak meghökkentő módon adja elő.

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

Késelés Villával: Írók a ketrecben. Mit adott nekünk a könyvpiac? – Október 19. 20 óra

Helyszín: Nyitott Műhely

A Facebook-esemény leírásából:

Ezúttal Turi Tímeával, a Magvető Kiadó szerkesztőjével beszélgetünk, akinek nemrég jelent meg Írók a ketrecben című esszéje, melyben irodalom és irodalmi piac viszonyát mérlegeli. https://www.es.hu/…/turi-timea/irok-a-ketrecben.html

Milyen történeti lépésekben vált piaci tényezővé az irodalom? Miképpen hatnak vissza piaci tényezők az irodalmi termelésre és az irodalmi nyilvánosságra? Hogyan próbáljuk megőrizni az autonómiánkat? És hogyan próbáljuk meg előnyünkre fordítani a helyzetet? Milyen logikák alapján működik a piac ma, mit ad nekünk, és mit vesz el tőlünk? Mi a könyvkiadók és a szerkesztők kiemelt felelőssége?

A 20:00-kor kezdődő est házigazdái Csete Soma és Vida Kamilla.

f21 Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig / fotó: Gyulai Gaál Krisztián (forrás: Fortepan)

Realizmusok I. – tudományos konferencia – Október 20. 9 órától október 21. 14 óráig

Helyszín: Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Realizmusok I. Realizmusfogalmak címmel rendez tudományos konferenciát a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya. A sorszám azt jelzi, hogy a rendezvény a realizmus különböző aspektusait vizsgáló tanácskozássorozat első része, amely ezúttal a realizmusfogalmak azonosítását, elkülönítését és tisztázását tűzi célul.

A konferencia részletes programja: https://fb.me/e/33pqMRVRd

irodalmi rendezvények f21
A kép Vachter János fotójának felhasználásával készült

Majdnem negyven – könyvbemutató&beszélgetés Bendl Verával – Október 20. 19 óra

Helyszín: Tompa17

,,…körútnak gyermekei, ismeritek-e, láttátok-e az én szerelmemet, azt, aki szép, mint az almafa az erdőnek fái között, okos, mint a fény villanása téli délelőtt, tökéletes, mint a felújított pályán sikló Combino villamos, amely időben érkezik, és nem csukja be az ajtaját előtted?”

Egy könyv a kamaszosnak tűnő, mégis felnőtt szerelemről, a sötétségről, és arról, hogyan nézzünk azzal szembe, hogy az élet hirtelen végesebbnek látszik, mint korábban. Vannak-e válaszok, és alakulhatott-e volna minden másképp, vagy jobb elfogadni annak a szükségszerűségét, ami van, akármilyen kiábrándító is?

A beszélgetésen szó lesz női és nem női irodalomról, fikció és valóság kapcsolatáról, traumákról és állítólagos megoldásokról meg az irodalom határairól. Mészáros Sándor kérdezi a szerzőt, Huzella Júlia olvas fel részleteket a regényből.
A belépés díjtalan, helyek korlátozott számban, érkezési sorrendben.

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

Nemes Nagy Ágnes 100 – „Viszonylagos öröklét” #8. / Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes és mi – Október 20. 19 óra

Helyszín: MOMkult

Az irodalmi beszélgető-sorozat nyolcadik eseményén a fókuszba a XX. századi magyar irodalom két kultikus írója, két kortárs, barát – Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes – kerül, illetve a kortárs szerzők kapcsolódása. Milyen kapcsolódások, utazások, költői és baráti szálak fűzik össze őket, elemezzük a két alkotó helyét, kapcsolatát, akár költői összefonódását, és azt, hogy Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János hangja és költészete, lírája és prózája milyen hatással van költő vendégeinkre – miként kapcsolódnak hozzájuk, mennyire szétszálazható vagy tettenérhető a munkásságukban, mennyire megszólítható a két költő-előd…

Az esten zenei felolvasószínházzal és beszélgetéssel készülnek a szervezők.

Az október 20-i esten Juhász Anna irodalmár vendégei Simon Márton költő, Izsó Zita költő, Hafner Zoltán irodalomtörténész és Ratkóczi Huba zenész.

irodalmi rendezvények f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

FISZ Líraműhely Mezei Gábor és Szabó Marcell vezetésével – Október 20. 19 óra

Helyszín: Itt és Most Társulat

Folytatódik a FISZ líraműhelye Mezei Gábor és Szabó Marcell vezetésével. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők 2022. október 20-án, 19 órakor, az Itt és Most Közösségi térben. A verseket az alábbi e-mail címekre lehet előküldeni: gmezeig@gmail.com; sabmarc@gmail.com

irodalmi rendezvények f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

Pagony Szalon – Október 20. 19 óra

Helyszín: Bartók Pagony

A Facebook-esemény leírásából: Itt az ideje, hogy a mesekönyvekről, gyerek- és ifjúsági irodalomról egy őszinte, önfeledt, tartalmas és inspiratív diskurzusnak teremtsünk hagyományt! Ezért álmodtuk meg a Pagony Szalon programsorozatot, amelyet minden hónapban a Pagony kávézóban rendezünk meg este, főleg felnőtteknek, szülőknek, alkotóknak és a téma iránt érdeklődőknek. Az adott hónapban mindig górcső alá vesszük az elmúlt időszakban megjelent kiadványokat, méghozzá úgy, hogy egy kötetlen beszélgetésre hívunk benneteket és az írókat, illusztrátorokat!

A rendezvény alatt a Pagony és a Tilos az Á könyveket 20%-os kedvezménnyel vásárolhatod meg, és a helyszínen természetesen lehetőséged adódik majd sok szerzővel és illusztrátorral dedikáltatni is!

Meghívott alkotók: Agócs Írisz, Bán Zsófia, Berg Judit, Czernák Eszter, Dávid Ádám, Kerékgyártó István, Kiss Judit Ágnes, Metzing Eszter, Mészöly Ágnes, Monszport Vivien, Rátkai Kornél, Vadadi Adrienn, Vészits Andrea, Wéber Anikó.

A kapcsolódó könyvek listáját a Facebook-eseményben tekinthetitek meg!

Házigazdák: Bagossy Laura, a Tabán Pagony üzletvezetője, Hajdu Zsanett, a kiadó marketingese, Kovács Eszter, a Pagony és a Tilos az Á kiadó főszerkesztője és Vinczellér Katalin, a kiadó pedagógus munkatársa.

irodalmi rendezvények f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

Masri Mona Aicha // kötetlenül – Október 20. 19:30

Helyszín: Kis Présház

Masri Mona Aicha 1993-ban született Budapesten. Református lelkész, verset és prózát ír, első regénye megjelenés előtt áll. Szövegeit többek közt a Litera, az Élet és Irodalom és a Műút közölte. Az esemény során műveiből is felolvas.

A beszélgetést Horváth Florencia költő, kulturális újságíró moderálja.

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig 

Kiss Dávid: Medvék bolygója – kötetbemutató – Október 21. 18 óra

Helyszín: Fill the Winebox

Kiss Dávid első, Medvék bolygója című verseskötetének budapesti bemutatója.
Köszöntőt mond: Sütő Csaba András költő, a kötet szerkesztője.

A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Bende Tamás költő, szerkesztő.

Közreműködnek: világzenei felvezetővel Élő Csenge Enikő költő, író, előadóművész (ének) és Molnár Boldizsár előadóművész (gitár), valamint a szerző felolvasása alatt Bércesi András előadóművész (zongora).

Az esemény végén a szerző dedikálja a kötetét, amely a helyszínen is megvásárolható lesz. A kötet megjelenését és a rendezvény megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

„Kiss Dávid verseit egyfajta komolyság jellemzi. Érett, néhol egyenesen bölcs ez a líra, amit érdekesen ellenpontoz szerzőjének fiatal volta. A komolyságot úgy értem, hogy nyilvánvalóan, minden igaz, amit leír: a tájak, az ősök, a beszédmódok, vagy a szerelmes elvesztése.

Az igazat persze ne tévesszük össze a valódival: Kiss Dávid versei néha váratlanul átcsúsznak a fantasztikumba, majd vissza: szlalomozik évtizedek és évszázadok között, nyelvek és nevek között, szerte a Kárpát-medencében. (Van is szójegyzék a kötetben!)
Én örömmel olvasom, örülök, hogy a költészetet lehet így is használni.”

(Nádasdy Ádám)

„Beírások” antológia bemutató felolvasóest és kiállítás – Október 21. 18 óra

Helyszín: Móricz Zsigmond Gimnázium

A Móricz Zsigmond Gimnázium második alkalommal adott ki egy, a diákok írásait tartalmazó antológiát. Ennek alkalmából felolvasóestet rendeznek, ahol az antológiába bekerült diákok olvassák fel műveiket, valamint Vida Kamilla, Fehér Renátó és a Kovács ikrek fognak felolvasni a saját műveikből.

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

,,A föld ismétlődő emlékei” / Nemes Nagy Ágnes Budapestje / Vendég: Trokán Nóra – Október 22. 10 óra

Találkozó: Városmajori Jézus Szíve templom

,,Hiszen annyian itt körülöttem, akár a séta kezdetén… Már mennek. Már messze tőlem, feljebb, már kicsinyülve. Menetelésük, mint egy hullámzó út maga. Akár egy égre-csúszó légifelvételen, felfelé billenő látóhatáron, már csak egy út, egy földtani meder.” – Milyen volt Nemes Nagy Ágnes városképe? Hol szeretett sétálni, hol élt, hol volt otthon, merre ült le, kivel, hol találkozott? Melyek voltak budai otthonai és melyik kávézóban és presszóban találkozott barátaival, hol írt, dolgozott?

A #NemesNagyÁgnes100 centenáriumi sorozat keretében júniusban indul útjára a NemesNagy-séta, amely során a sorozat szerkesztőjével, Juhász Anna irodalmárral és minden alkalommal egy-egy színművész vendéggel járhatjátok be a XX. század egyik legjelentősebb költője, Nemes Nagy Ágnes életének fontos helyszíneit Budapesten: megismerve alkotói és családi történeteket, háborút, barátságokat, megidézve verseket, napló-részleteket és leveleket.

Vendég: Trokán Nóra színművész

A séta 10.00 órakor indul, két óra hosszú, a füleseket a kezdő állomáson kapjátok meg. A találkozási pont a Városmajori Jézus Szíve templom. A séta ára: 2000 Ft / diák: 1000 Ft

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

Nők az erdélyi irodalomtörténeti kánonból – Október 22. 18 óra

Helyszín: Fuga – Budapesti Építészeti Központ

A Fiatal Írók Szövetsége szervezésében megvalósuló két részes beszélgetéssorozatot az a jelenség hívta életre, hogy a női írók és a női irodalom kevéssé van jelen az irodalmi kánon(ok)ban az oktatástól kezdve a szakmai rangsorokon át a könyvkiadásig – és adott esetben a különböző irodalmi díjak odaítéléséig. Szeretnénk ezeket a kérdéseket nem a kvótaszemlélet kötelező érvényűségével kezelni, hanem azon túlmutatva és nemzetközi viszonyrendszerbe helyezve. Magyarországi, erdélyi és vajdasági meghívottainkkal két estet szervezünk, melyek közül az első az irodalomtörténeté, a második pedig a legfrissebb kortárs irodalomé.

Nők az erdélyi irodalomtörténeti kánonból

Az Erdélyi Magyar Nőírók című kötet szerzői a teljesség igénye nélkül foglalkoztak olyan erdélyi magyar szerzőkkel, mint Berde Mária, Thury Zsuzsa, Erdélyi Ágnes, Ignácz Rózsa, Varró Ilona, Hervay Gizella, Várady Emese, Adonyi Nagy Mária, Polcz Alaine és egy kortárs, fiatal szerző, Mãrcutiu-Rácz Dóra.

Kik ismertek máig és kik merültek feledésbe? Milyen poétikai vagy kontextuális okok állhatnak e mögött? Mi lehet a nők által írott művek (re)kanonizálódási folyamatának a sajátossága? Vonhatunk-e párhuzamokat az erdélyi, a magyarországi és a vajdasági irodalommal? – Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ október 22-én, szombaton délután a FUGÁ-ban, ahol Balázs Imre Józseffel és Vallasek Júliával Szarvas Melinda beszélget majd.

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

Nők és a kortárs irodalmi kanonizáció – Október 23. 19 óra

Helyszín: Fuga – Budapesti Építészeti Központ

Van egy nő. Ír. Eddig nem is volna probléma, de az asztalfióktól távolodva egyre kacifántosabb az irodalmi szcénában való megjelenés, hát még az ottmaradás. Elfogadó és elutasító levelek a folyóiratok és könyvkiadók szerkesztőitől, felkérések, lemondások, kései publikációk nagysokára és váratlan szövegínség: „Kedves Szerzőnk, küldhetnél már valamit, rég közöltél nálunk”. Vajon milyen egyéni utak vezetnek a kortárs irodalmi kánonba? Mit tapasztaltak és tapasztalnak meghívott szerzőink? Mit gondolnak a nőként való érvényesülés lehetőségeiről és akadályairól?

Sirokai Mátyás, költő, a FISZ Könyvek sorozat egyik szerkesztője kérdezi meghívott vendégeinket – Kustos Júliát, Ferentz-Anna Katát és Vörös Annát –, akik mind viszonylag friss tapasztalataikról adhatnak most számot az érdeklődőknek. Felolvasás és könyvvásár is lesz!

Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig f21
Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig
Kiemelt kép: Irodalmi rendezvények a hétre – Október 17-től 23-ig

Anya-féle házi szőlőbefőtt

szolobefott_f21

Mi, Borsodban a befőttet nem desszertnek szánjuk (mert hallottam már innen-onnan furcsa történeteket); a befőttnek a második mellett van a helye, úgymond „kiváltja” a savanyúságot. Feltételezem, hogy mindenki evett már barackbefőttet, de szilvából is, esetleg készülhetett eperből, vagy a flancolás kedvéért a boltban leemelünk egy konzerves mandarint – isteni. Az almakompót is gyakori falun, de ki evett már szőlőbefőttet?

Előkészületek…

A leszüretelt, megmosott, ép, ropogós szemű szőlőket (fontos, hogy azért ne túl érettet szedjünk, mert szemezés közben széthasadhatnak) finom mozdulatokkal lekapkodjuk a fürtről, majd újból átmossuk (mert itt-ott lehetnek még rajta bogarak) és leszűrjük.

Az előkészített befőttes üvegeket forró vízzel tisztára mossuk, majd lefelé fordítjuk, kiszárítjuk. Az üvegekbe óvatosan belerakjuk a lecsöpögtetett szőlőszemeket, úgy, hogy ne nyomódjanak össze, de minél több férjen bele (kicsit megütögetjük az üveg alját). A szőlővel telerakott üvegek tetejére egy késhegynyi tartósítószert (szalicilt vagy nátrium-benzoátot) teszünk, ami azért fontos, hogy a szirup ráöntésekor az belemosódjon az üveg tartalmába (különben csak ott „libeg” a tetején).

Akkor jöhet a szirup!

Egy liter vízhez amit először felforralunk fél kiló kristálycukrot teszünk, ezt összeforraljuk, belőle szirupot készítünk. Ne hagyjuk elfőni, amikor felforrt, azonnal zárjuk el alatta a gázt. A szirupot hagyjuk kicsit hűlni, addig előveszünk egy akkora fazekat, amibe az összes üveg belefér, annak alját a dunsztoláshoz kibéleljük fehér (nem színes!) írólappal ha nem teszünk bele papírt a nagy láng következtében könnyen elpattanhat az üveg.

Miután kicsit hagytuk hűlni, az elkészült híg állagú szirupot ráöntjük a szőlőre, majd a megtöltött üvegeket langyos vízzel felöntjük, körülbelül az üvegek feléig, méretükhöz igazodva, de semmiképp ne lepje el őket.

Alágyújtunk, felforraljuk, megvárjuk míg rotyogni kezd, és azonnal el is zárjuk. (Más gyümölcsöket azért kell még forrástól tovább főzni, mert keményebbek, mint a szőlő.) Egy éjjelt lefedve az edénybe „saját vizében” hagyjuk kihűlni, így lesz a tartósítás teljes!

Ezután tároljuk a pincében vagy a spájzban, felbontás után pedig mindenképpen a hűtőben!

A fotókat Szőke Lilla készítette

Indul a Pagony Szalon! 

pagony szalon

Gyerek- és ifjúsági irodalmi témájú beszélgetéssorozatot indít a Pagony kiadó. A havi rendszerességgel megrendezett eseményeknek a Bartók Pagony kávézója ad majd helyet.

A hagyományteremtés céljával létrehozott Pagony Szalon eseményein a Pagony és a Tilos az Á Könyvek friss megjelenéseit ismerhetik meg a részvevők önfeledt, tartalmas és kötetlen beszélgetés keretein belül a meghívott írókkal, illusztrátorokkal.

A Pagony Szalon első programja

2022. október 20. csütörtök | 19 óra | Bartók Pagony

Meghívott alkotók

Agócs Írisz, Bán Zsófia, Berg Judit, Czernák Eszter, Dávid Ádám, Kerékgyártó István, Kiss Judit Ágnes, Metzing Eszter, Mészöly Ágnes, Monszport Vivien, Rátkai Kornél, Vadadi Adrienn, Vészits Andrea, Wéber Anikó

A beszélgetéshez kapcsolódó könyvek

Agócs Írisz: Tekla madarai

Bán Zsófia – Nagy Norbert: Vagánybagoly és a negyedik Á – avagy mindenki láthat mást

Berg Judit – Rátkai Kornél: Rumini és a látóüveg (Most én olvasok!-sorozat, NAGYBETŰS szint)

Czernák Eszter – Rátkai Kornél: Sárkánysuli

Dávid Ádám – Kasza Juli: Koppány dalokat ír (Most én olvasok! 3.)

Kerékgyártó István – Metzing Eszter: Emma, aki Leó Kabrióval megmentette a Földet

Kiss Judit Ágnes – Egri Mónika: Cirka és Firka

Mészöly Ágnes – Takács Viktória: A sünimentő akció (Most én olvasok! 2.)

Vadadi Adrienn – Monszport Vivien: Barkamesék

Vészits Andrea: Boszorkánysziget 28 73 (Időfutár-sorozat)

Wéber Anikó: Gondolatolvasó (Abszolút könyvek-sorozat)

pagony szalon 1
Forrás: A Pagony Facebook oldala

Az esemény házigazdái

Bagossy Laura, a Tabán Pagony üzletvezetője

Hajdu Zsanett, a kiadó marketingese

Kovács Eszter, a Pagony és a Tilos az Á kiadó főszerkesztője

Vinczellér Katalin, a kiadó pedagógus munkatársa.

Az esemény alatt a Pagony és a Tilos az Á könyvek 20%-os kedvezménnyel vásárolhatók meg, továbbá a helyszínen természetesen lehetőség lesz a könyvek dedikáltatására is a jelen lévő szerzőkkel.

Az programhoz tartozó Facebook esemény ide kattintva érhető el.

„A jó mestermunkát nagyon nagyra értékelem” – Interjú Kovács Eszterrel

Kiemelt kép: Pagony

LEGUTÓBBI CIKKEK