Kötetbemutatók, minikönyv-kiállítás, költői est várja az érdeklődőket Veszprémben, az ünnepi könyvhéten.
A rendezvényre tizenkét kiállító érkezik – közölte szerdai veszprémi sajtótájékoztatóján Kilián László, a program koordinátora.
A rendezvényszervező elmondta, hogy a június 8-13. között zajló programsorozatnak két megnyitója lesz. Június 8-án Csányi Vilmos akadémikus, másnap Grandpierre Attila fizikus, csillagász, író nyitja meg a rendezvényt.
A könyvhét programjában szerepelnek könyvbemutatók, szerzői dedikálások, június 12-én pedig a közép-európai költők estjét rendezik Bábel csendje címmel a megyei könyvtárban. Június 8-án minikönyv-kiállítás nyit a Dubniczay-palotában.
A könyvhét programjainak fő helyszíne a veszprémi sétálóutca lesz.
A Gasztrosorok nevű rovatunkban szeretnénk veletek megismertetni olyan hagyományos magyar ételeket, amelyek egy tájegységen, településen vagy egy népcsoportnál jellemzők. Az első cikksorozat képzeletbeli asztalára minden alkalommal úgy helyezzük el a terítéket és a különleges ételeket, hogy azokat saját, személyes benyomásainkkal is megfűszerezzük, így okozva maradandóbb élményt. A cikk szponzorált tartalom.
A kenyér mindennapjaink része, mégis kevés alkalommal állunk neki, hogy sajátunkat elkészítsük, hiszen egyszerűbb megvenni egy kiváló pékségben vagy egy átlagos élelmiszerboltban. Való igaz, hogy a kenyérsütés nem megy egy csettintésre, mivel sok időt, türelmet és tapasztalatszerzést kíván meg a készítőjétől, ám ha lelkiismeretesek vagyunk, úgy az eredmény leírhatatlan. Ahogyan a Gasztrosorok eddigi részeinél is, úgy a kenyérsztori is személyes történeteimből fog kisülni.
Ha a koronavírus-járványnak egyetlen pozitívuma volt, akkor az kétségkívül az, hogy anyukám elkezdett egy kovászt nevelgetni, hogy abból megpróbálja elkészíteni élete első kovászos kenyerét. A gimnáziumi korszakomban, miután hazaérkeztem az iskolából, folyton Szirmai Gergely (videóblogger, filmkritikus) hangjától harsogott az étkező. A covid idején, miután anya hazaérkezett a munkából, folyton Szabi a Pék hangjától harsogott a helyiség, mivel Szabi online adta át a tudást követőinek. Tehát a folyamat úgy nézett ki, hogy az itthoni kenyérevolúció legelején anya Szabi élő videóját nézte és mozdulatról mozdulatra megtanulta a kenyérkészítés fortélyait, ami aztán később már videó nélkül is ment.
Eleinte nem gondoltam volna, de a kovászos kenyér annyira a mindennapjaink része lett, mint másnak a bolti. Anya napi rutinjába pontosan úgy ivódott bele a kenyérsütés, mint a család többi tagjának a fülébe a tészta csapkodásának a hangja, amit majdnem minden másnap hallunk, és akkor tudjuk: reggelre bizony ropogós kenyér csücsül a konyhapulton.
A sütés első alkalma óta nem csak az elkészítés folyamatai fejlődtek és váltak rutinossá, hanem a konyhafelszerelések arzenálja is kibővült, amelyek a kenyérkészítést teszik gördülékenyebbé és látványosabbá. Itt a kenyérvágó pengétől a szakajtón át egészen a kenyérzsákig sok új lakója lett a konyhának.
Fontos tudnivaló, hogy a Nagymama kedvence lisztnek bár aranyos a csomagolása, ha komolyabban akarunk a kenyérsütéssel foglalkozni, úgy a speciális, kifejezetten a kenyérsütéshez ajánlott lisztekkel is meg kell ismerkednünk, hogy a végeredmény minél ízletesebb legyen.
A kovászos kenyér receptje és készítésének folyamatai:
565 gramm BL100 királybúzaliszt
100 gramm BL220 királybúzaliszt
225 gramm kovász
450 ml víz
16 gramm só
Először a lisztet és a vizet összekeverjük, majd körülbelül egy fél órát hagyjuk, hogy a liszt minden részecskéje megszívja magát vízzel. Ezt követően a kovászt is hozzáadjuk, és elkezdjük dagasztani a tésztánkat, a folyamat végén pedig meghintjük egy kis sóval, amit szintén belegyúrunk. Következőnek egy feszültséglevezető, ám fontos lépés jön, amiről már tettem említést néhány sorral feljebb: a csapkodás. A szó legnyersebb értelmében, a tésztánkat megfogjuk és (általában) egy fa deszkának csapkodjuk. Ennek a lényege, hogy minél több levegő jusson a tészta „rostjai” közé. Ezután a tésztát egy olajozott edénybe helyezzük, hogy a csapkodást kipihenje, és ha jól dolgoztunk, láthatjuk, hogy buborékos lesz.
A körülbelül fél órás pihenőt követően elővehetjük origami tudásunkat, mivel a hajtogatásé lesz a főszerep. Háromszor kell hajtogatni, 30 perces pihenőkkel. Először a tésztát kinyújtjuk, mint ahogyan a rétestésztát szokás, és ezt jobbról balra összehajtogatjuk, majd visszahelyezzük az edénybe. Ezt az eljárást laminálásnak is szokták nevezni. Különben, amíg a tésztánk pihen, éppen van időnk elolvasni a rétesről szóló Gasztrosorokat. A második technika a sziromhajtás, amit az edényben végzünk, úgy, hogy a tészta egy részét kihúzzuk az edény szélére, majd visszahajtjuk. Ezt többször megismételjük, így is gondoskodva arról, hogy sok levegő jusson a kenyerünkbe. Harmadik alkalommal ugyancsak használhatjuk a sziromhajtást.
Az utolsó hajtás után szintén 30 perces pihenő, majd az edényből kivéve a formázás következik, amely lehet vekni vagy akár cipó is. A kenyeret kis kelés után azonnal sütőbe lehet helyezni, de érdemes egy éjszakára a hűtőbe tenni, ahol az eredményesség érdekében még fontos folyamatok mennek végbe a tésztában. A sütés előtt a kenyérvágó penge segítségével izgalmas formákkal tehetjük látványosabbá a kenyerünket, amelyek a sütés során kibontakoznak.
A kenyérsütést már csak azért is érdemes kipróbálni, mivel egy roppant izgalmas folyamat és a végeredmény felér egy varázslattal, hiszen az ezek alapján elkészített kenyérben benne van az ember szíve és lelke. További erős érvek még, hogy a boltival ellentétben a házi kovászos kenyérnek az állaga nem romlik néhány nap után, nem lesz ehetetlenül száraz, és bár fontos, hogy legyen benne levegő a héj mögött, nem csak azt fogunk találni.
Remélem, meghoztam néhány ember kedvét ahhoz, hogy legalább egyszer megpróbálkozzon a kovászos kenyér elkészítésével, aztán ki tudja, lehet úgy lesz, mint nálunk: minimum hetente friss, ropogós és saját házi kovászos kenyér.
Kortárs, az f21.hu rovata pályakezdők és rendszeresen publikáló szerzők részére. Ezúttal Horváth Florencia versét olvashatjátok.
Horváth Florencia – Lecke
Igaz, hogy miattad ismerem a szavakat, de apámtól
tanultam meg a fákat, az erős tölgyet és a szelíd nyírt, hogy
ha elég sokáig nézem a lombkoronát, talán évekig, az ágak
majd felkarcolják az eget, és megláthatom mögötte egyetlen
pillanatra az Úristent. Két évtizede már csak a növényekben
hiszek, épületekben, állatokban, a kavicsok koccanásában,
az anyagsurrogásban, abban, ahogy minden sejt kicseréli
önmagát. Az emberek beszéde jelentéktelen zaj fülemnek,
úgy engedem el, mint szél a papírfecnit, útszéli szemetet,
egy kicsit játszom vele, aztán elválok tőle, mintha ott se
lett volna soha. Pedig érinteni vágyom, magamban hosszan
ismételgetem az összes valaha hallott mondatot, de a hazugság,
a mérhetetlen csalás folyton arra késztet, a következőt várjam,
hátha jobb lesz. Mintha fájna a nyugalom, úgy járom az erdőt,
úgy járom a parkot, várom, mi jön szembe, mibe akadok bele,
mit kell kikerülnöm. Apám mondata, hogy nézd, a levele
alapján könnyű megállapítani, ez bükk, azóta harsog
fülemben, a gesztenyefáról szóló ismertetői nyomják fejem.
Gondolatban próbálok félrehajtani minden ágat, hátha épp
kitakarják a rést, hátha kitakarják azt az arasznyi sebet,
amin át titokban belátni az égbe, és ami mögött, ha egyszer
megmozdul valami, kiderülhet, mindennek értelme volt.
***
Horváth Florencia (fotó: Kiss Dávid)
Horváth Florencia 2002-ben született Celldömölkön, jelenleg Budapesten él. Az ELTE magyar-színház szakos hallgatója, a FISZ tagja, verseket, kritikákat, cikkeket ír, nyaranta kreatív írást tanít gyerekeknek. A Kötetlenül című beszélgetéssorozat állandó moderátora. 2021-ben Móricz-ösztöndíjat, 2022-ben a Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevelét, 2023-ban Ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást nyert. Első verseskötete megjelenés előtt áll.
Kiemelt kép: Claude Monet – Under the Pine Trees at the End of the Day (szerkesztett)
Justine Triet francia rendezőnő Anatomy of a Fall (Egy bukás anatómiája) című filmjének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Ruben Östlund svéd rendező által vezetett zsűri.
A 44 éves rendezőnő a harmadik nő az új-zélandi Jane Campion (Zongoralecke) és a francia Julia Ducournau (Titán) után, aki átvehette a fődíjat a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjén. Az Arany Pálmát Jane Fonda amerikai színésznő adta át a francia rendezőnőnek.
A fődíjas film a francia Alpokban játszódik, ahol holtan találnak egy írót. Bár felesége (Sandra Hüller) állítja, hogy a férje öngyilkos lett, a nőt vád alá helyezik a férfi meggyilkolásának gyanújával. A film kétharmadát kitevő per a művészházaspáron belüli dinamikát és a független nőket érintő társadalmi előítéleteket vizsgálja.
A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Rudolf Hössnek és családjának mindennapjairól szóló The Zone of Interest (Érdekvédelmi terület) című filmnek, a brit Jonathan Glazer rendezésének ítélte. A radikális dráma – amelyet több külföldi kritika is a Saul fiával állít párhuzamba – Martin Amis brit író azonos című, 2014-ben megjelent regénye alapján készült. Míg a Saul fia szubjektív szemszögből, a gázkamrákban dolgozó egyik sonderkommandós nézőpontjából láttatja a koncentrációs tábort, addig Jonathan Glazer a haláltábort körülzáró fal túloldalán élő nácikat filmezi, mégpedig saját szavai szerint „nem szörnyekként, hanem átlagos emberekként”.
Jelenet a Zone of Interest c. filmből (forrás: Vox.com)
A legjobb rendezés díját a francia-vietnámi Tran Anh Hung vehette át a The Passion of Dodin Bouffant (Dodin Bouffant szenvedélye) című kosztümös filmjéért, amelyet Marcel Rouff A szenvedélyes ínyenc, Dodin Bouffant élete és szenvedélye című könyve alapján készült, Juliette Binoche-sal és Benoît Magimellel a főszerepben.
A zsűri díját a Fallen Leaves (Hulló levelek) című melankolikus finn alkotás, Aki Kaurismäki rendezése érdemelte ki. A Kikötői történet, A múlt nélküli ember, A remény másik oldala vagy a Leningrad Cowboys menni Amerika című filmek alkotójának legújabb tragikomédiája két magányos emberről szól, akik véletlenül találkoznak a helsinki éjszakában, és megpróbálják megtalálni első, utolsó és egyetlen szerelmüket. Az egyszerű és pozitív kicsengésű alkotás egyes jeleneteiben olyan filmrendezők előtt tiszteleg, mint Bresson vagy Chaplin.
A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést a Bolti tolvajok című filmjével 2018-ban Arany Pálmát nyerő japán Koreeda HirokazuMonster (Szörny) című filmjének története kapta, amely egy iskolai zaklatási esetet dolgoz fel több síkon, minden érintett szemszögéből.
A legjobb női alakítás díját Merve Dizdar török színésznő vehette átNuri Bilge Ceylan Anatóliában játszódó alkotásának (About Dry Grasses) főszerepéért, míg a legjobb férfi alakításért a japán Jakusho Kōjit díjazta a zsűri, aki a német Wim Wenders Japánban játszódó Perfect days (Tökéletes napok) című filmjének főszerepét alakítja. Az egyszerű történet főhőse egy egyedül élő és hallgatag, ötvenes évei végén járó férfi, akinek munkája Tokió nyilvános illemhelyeinek takarítása. A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Thien An Pham vietnámi rendező kapta.
Jelenet a Perfect Days c. filmből (forrás: Vulture.com)
A cannes-i fesztiválpalota Lumière termében rendezett díjátadó első elismeréseként vette át a rövidfilmes Arany Pálmát Buda Flóra Anna a francia-magyar koprodukcióban készült 27 című animációs filmjéért. Az elismerést Enyedi Ildikó, a válogatás zsűrijének elnök adta át a rendezőnőnek.
MTI
Kiemelt kép: Jelenet az Anatomy of a Fall c. filmből (forrás: Deadline.com)
Május 22-én hétfőn a méltán híres és elismert Pentatonix lépett fel a Papp László Sportarénában, ahol teljes értékű képet adtak eddigi életművükről, dalok széles spektrumát mutatták fel. Voloscsuk Renáta beszámolója.
Az acapella banda előtt Ellie Dixon fiatal popénekesnő lépett fel, kinek zenéje enyhén vattacukor illatú volt ugyan, de a nézők hamar megadták magukat a pozitivitásának. Első dalait még hűvös, tartózkodó taps fogadta, a kevesebb mint 30 perces fellépése utolsó dalát már lelkes üdvrivalgással búcsúztatták a nézők. A fiatal előadó és producer, mint ahogy azt a koncerten is elmondta, maga írja és hangszereli dalait. A fellépése során is bebizonyította, hogy mind zenei hozzáértése, mind hangja és az általa teremtett atmoszféra is már adaptálható egy nagyszínpadra, jóllehet még nehézkesen tudja megtölteni azt energiával.
Ellie Dixon / Fotó: Herczeg Orsolya
A 2011-ben alakult Pentatonix megtöltötte az Arénát, ugyan a koncertre a rajongóknak 3 évet kellet várniuk, mivel a covid többször is közbeszólt, de a befogadók visszajelzése alapján megérte várni. A formáció elsöprő sikert aratott, és a két órásra sikerült fellépésük folyamán a hallgatóság figyelmét folyamatosan fenntartották. A jól működő dramaturgiával felépített számlistával a zenekar tagjai a közösen előadott dalok között külön-külön is szórakoztatták a nagyérdeműt. Nem került sor sem felesleges szócséplésre, sem pedig szünetre a koncert teljes időtartama alatt.
Elsőízben Scott Hoying, a banda baritonja szervezett spontán kórust a nézőtéren, és Bruno MarsTalking to the moon méltán híres dalának refrénét énekeltette fel a közönséggel, ötszólamú harmóniát alkotva velük. Ha ennyi éneklés nem lett volna elég a látogatóknak, Kevin Olusola (a beatboxos) és a viszonylag új tagnak mondható Matt Sallee (a basszus) énekeltek a nézőkkel, 80-90-es évek pop dalait, valamint igazi klasszikus rock dalokat. Felcsendült a Backstreet BoysI want it that way című slágere, de szólt még Bon Jovi, illetve a QueenWe will rock you című dala is.
Pentatonix / Fotó: Herczeg Orsolya
Kevin Olusola a koncert folyamán egy kisebb önálló részben bemutatta, milyen jól bánik a csellóval, valamint hogy a hangszert, a klasszikus zene dallamait és beatboxot milyen mesterien ötvözi.
Külön részként a Pentatonix visszatért az acapella éneklés tradicionális módjához a My heart with you előadása során, a klasszikus módszernek megfelelően egy mikrofont körbe állva énekelték el a dalt, amellyel egy meghittebb és még szívszorongatóbb hangulatot teremtettek az amúgy is könnyfakasztó dalhoz.
Nemrégiben kiadott új albumjuk saját szerzésű dalaiból a tőlük már megszokott stílusban és feledtébb találékony módon, egy számba gyúrva adtak ízelítőt a rajongóknak. Felcsendültek még a koncert során a jól ismert feldolgozások is, mint például a Sound of silence, Get Lucky, Halelluja és persze a kihagyhatatlan Bohemian Rhapsodyval zárták a koncertet. Az egész koncert jól felépített, a koreográfiák mind aprólékosan megtervezettek voltak, és a fellépők hibátlanul teljesítették is őket.
Az egyetlen csalódást talán csak a helyszín felkészületlensége okozhatta, ugyanis azok a nézők, akik esetleg távolabb helyezkedtek el a színpadtól, áldozatul estek az Aréna operatőreinek borzalmas munkájának. Az aktuálisan bevágott kameraképek gyakran elmosódottak voltak, és néhol nem is szerencsések, bár a koncert második felére már ezek a körülmények is normalizálódtak, így semmi sem álhatta útját az arlingtoni acapella kiteljesedésének.
Az elmúlt években egyre több tabutémáról szóló könyv jelenik meg a hazai gyermekirodalomban, így a halállal kapcsolatos témák is mindinkább előtérbe kerülnek. A társadalmi tabukat feszegető mesék a félelem enyhítésére és a gyász feldolgozására is szolgálhatnak. Ebből, másrészt a történetek szórakoztató mivoltából adódóan pedig gyakran a kedvencek polcára kerülnek.
Ezen kiadványok sorát bővíti Molnár Krisztina Rita A víz ösvénye című könyve, amely az Alexandra Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2016-ban. A kiadó kisebb gyerekeknek és kamaszoknak egyaránt ajánlja a viszonylag rövid terjedelmű mesét, azonban segítségül szolgálhat a szülőknek is, akik nem tudnak mit kezdeni a halál fogalmával. A kötet családi felhasználását erősíti, hogy a történetben jelentős szerepe van az összetartásnak, az egymásra figyelésnek. (Az írónő egyébként hasonló értékeket képvisel Maléna kertje című művében is, mely szintén jó választás lehet a családi mesékre vágyók számára.)
Gyerekmese a gyászról
A víz ösvényének főszereplője, a tízéves Tamás az asztmával és anyukája, Iza elvesztésével küzd. A történet során a kisfiú és nevelőanyja, Eszter közös kirándulásának lehetünk résztvevői. Mint kiderül, Iza és Eszter iskolás koruk óta ismerték egymást. A megható történet a számára fontos két anyakarakter barátságáról fordulópontot hoz el a szenvedő kisfiú számára. A könyv jól szemlélteti, hogy az elmélyített kapcsolatnak, a közösen töltött időnek gyógyító ereje van, amit mindkét szereplőn érzékelhetünk.
Erre a gyógyulásra utal a cím is, amely összetett jelentéseket hordoz magában. A víz jelenthet megtisztulást, ezzel utalva Tamás lelkének és testének gyógyulására, másrészt kifejezheti a tudatalattit mint feneketlen, titokzatos óceánt. A víz ösvénye tehát a kisfiú gyógyulásához és gyászfeldolgozásához vezető út. A cím emellett utalhat Lillafüredre, a gyógyulás helyszínére is.
Miután Tamás tudomást szerez nevelőanyja és édesanyja ismeretségéről, egyre több hasonlóságot vél felfedezni anyukája és saját maga között. Attól függetlenül, hogy szerette már nincs vele, ugyanúgy él a szívében. A gyászfeldolgozást segíti az is, hogy Eszter őszintén beszél saját gyermekkori szorongásairól, ezáltal tudatosul Tamásban, hogy mások is élnek meg nehéz helyzeteket. A nevelőanyuka az élet pozitív dolgaira is sok szép példát hoz fel, ezzel reményt gyújtva Tamásban és az olvasóban egyaránt.
A lelki megkönnyebbülés és a betegségtől való megszabadulás egyidejűleg mutatkozik meg a történetben. Tamás érzelmeinek kibontakozása, részletes leírása segítségül szolgálhat a hasonló helyzetben lévőknek saját érzéseik megértéséhez. Az elbeszélői pozíció folyamatosan váltakozik a két karakter között, így megismerkedhetünk mindkét nézőponttal, így a regény nemcsak a gyermekek, de a felnőttek számára is optimista gondolkodásmódot, világnézetet közvetít. Középpontban a szeretet gyógyító ereje áll, emellett számos esemény szemlélteti az elfogadás, az elégedettség, a hála, a bizalom és a türelem jelentőségét.
A gyászoló gyermeknek nagy szüksége van az anyai szeretetre, a biztonságérzetre. A helyzetét nehezíti, hogy mostohatestvérei olyan életet élnek, melyet ő már nem tud megtapasztalni. A kisfiú karakterén keresztül egyértelművé válik, hogy erősebben van jelen benne a veszteségélmény érzése, mint az eltávozó sajnálata. Ez magyarázatul szolgál a gyermekben kialakuló haragra a halott szülő iránt:
Az jó, hogy Iza szép volt és békés és erős. De iszonyúan haragszom rá. Néha kiabálni szeretnék vele, vagy rángatni a ruháját, visszarángatni ide, hogy miért nincs itt? Miért, miért, miért? Hogy hogy mert meghalni? Akkor minek növesztett engem a hasában?”
Szembetűnő, hogy a gyászoló kisfiú keresztnevén emlegeti édesanyját, Izát. Eközben Eszterre sem tekint saját szülőjeként – hiába ápolnak bensőséges, közvetlen viszonyt, képtelen anyának szólítani őt:
Eszter, Eszter, Eszter. Szeretem kimondani a nevét. Ha valami rossz történik velem, vagy izgulok, először az ő neve jut eszembe. Ha azt mondom magamban, Eszter, azonnal tudom, hogy nem vagyok egyedül.”
A szeretet, amely mindenre megoldás, elsősorban az örökbefogadás nehézségeinek feloldásában játszik szerepet. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy Tamás először nevezi anyának Esztert a kirándulás végén.
Részlet A víz ösvénye című könyvből (forrás: talaldki.hu)
A bizalom a régi és újonnan szerzett kapcsolatokban is kulcsfontosságú érték. Tamás a kirándulás során megismeri Vali nénit és unokáját, Zsombort. A fiú egy csonka család gyermeke. A megértés és őszinteség szinte azonnal barátságot kovácsol kettőjük között. Egy gyászoló kisfiú számára nehéznek bizonyulhat a mások felé való nyitás, viszont ez a jelenet ösztönözheti az olvasót a barátkozásra.
Az emberi értékek és kapcsolatok gyakran a művelődéssel párhuzamosan jelennek meg. Egy jelenetben például Herman Ottó és József Attila beszélgetésének lehetünk tanúi, amikor szobraik Tamás képzeletében életre kelnek. Építő jelleggel beszélgetnek arról, miért szükséges hálát adni mindenért, amink van, és elengedni mindazt, amin már nem tudunk változtatni. A párbeszédben József Attila versrészlete színesíti a történetet:
Olykor lehajtom forró homlokom, Fáradt szemem lehunyva csendesen, S az álom, s ébrenlét homálya küzd, Ragad magával szárnyas képzetem…”
Az irodalom mellett a Télapó itt van és a Kalózdal az almaszószról mondókák, valamint az Ozirisz és Ízisz dala című opera szövegeivel megismerkedhet az olvasó. A szöveg dőlt betűvel jelzi a dallamos részeket, így könnyen felismerhetőek.
A 96 oldalas könyv nyolc fő, ezen belül harminc kisebb fejezetből áll. Vannak, amelyek a múlt fájdalmait idézik, és vannak, amelyek a jelen szépségeit taglalják – ez lehetőséget ad az olvasónak, hogy lelkileg és mentálisan is megpihenjen. A történet fejezetenként váltakozó elbeszélői nézőpontja ugyan nehezítheti az értelmezést, az egyszerű mondatok azonban megkönnyítik az olvasást. A könnyebb befogadást elősegítheti a közös olvasás, amit a könyv és a betűk mérete lehetővé is tesz.
Simonyi Cecília a könyv borítóján is megtalálható illusztrációja (forrás: Molnár Krisztina Rita blogja)
A szimbólumok (madár mint lélek; eső mint megtisztulás; hold mint az elhunytak égbe lépésének jelképe) és a szebbnél szebb illusztrációk is megkönnyítik a szöveg és a gyászfeldolgozás megértését. Simonyi Cecília képein keresztül az olvasó könnyedén merül el a történetben. A könyv borítója a legérdekesebb, főként azért, mert a szeretet minden irányból körbeveszi a gyógyuló kisfiút: Tamás bal oldalán a fentről vigyázó Izát szimbolizáló madár, jobb oldalán pedig a földi létben segítő anyuka jelenik meg. A padon ücsörgő Eszter és fia feletti fény az égi segítségnyújtást szimbolizálja.
A természet színeiben pompázó rajzok végigkísérik a szöveget. A fehér a letisztultságot, a zöld a nyugalmat, a sárga a vidámságot, a lila a tudatosságot és a nosztalgiát is jelentheti. A jelentőségteljes rajzok és a családterápiával, fejlődéslélektannal kapcsolatos események olyan olvasmánnyá varázsolják a történetet, amely egyből nyomot hagy szívünkben. A családtagok ugyanis, még ha nem is vérszerintiek, egymás legnagyobb tanítói.
A streamingplatformon minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmje, a Macskafogó és folytatása, a Macskafogó 2. – A sátán macskája, valamint a Modern edzésmódszerek című 1970-es rövidfilm lesz ingyenesen megtekinthető.
Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész május 23-án ünnepelte 80. születésnapját. A számos nemzetközi koprodukcióban – például a Pumukli című népszerű rajzfilmben is – közreműködő Ternovszky Béla első önálló rajzfilmje az 1970-ben készült Modern edzésmódszerek volt, amely számos magyarországi és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. Az abszurdba hajló kisfilm a versenysportban eluralkodó szadisztikus edzéseket figurázza ki, forgatókönyvét Nepp József írta.
A Macskafogó, Ternovszky Béla első egészestés alkotása 1986-os bemutatásakor több mint négy és félmillió nézőt vonzott, a következő évben Oscar-delegálták, és azóta is az egyik legnépszerűbb magyar rajzfilm. A macska-egér civilizáció közegébe helyezett akcióvígjáték a Csillagok háborúján és a James Bond-szérián ironizál, legendás figurái, gyakran idézett párbeszédei mára hivatkozási alappá váltak. A húsz évvel későbbi folytatás, a Macskafogó 2. – A sátán macskája megjelenésekor, 2008-ban a legnézettebb magyar mozifilm lett. A második rész forgatókönyvét szintén Nepp József írta.
A Filmio gyereknapi rajz- és ifjúsági filmválogatásában ezek mellett olyan régi kedvencek szerepelnek, mint a Vuk, a Ludas Matyi, a Szaffi, a Vízipók-Csodapók, a János vitéz, illetve a Vili, a veréb, az újabb alkotások közül pedig a népszerű Kufli-filmek, a Salamon király kalandjai vagy a Lengemesék.
A hazai részvételi kultúra feltérképezése érdekében 2023-ban fokozott figyelmet fordítunk azokra a kezdeményezésekre és alkotásokra, amelyek valamely módon kapcsolódnak a törekvéshez. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány legújabb, a Kolibri Kiadó gondozásában kiadott idegennyelvi fejlesztőkönyve mind elkészítésének módjában, mind célzatosságában fontos példája a hazai részvételiségnek. Korábbi cikkünkben már írtunk a könyv budapesti bemutatójáról, ezúttal pedig kritikát közlünk róla.
Hosszú utat járt be a Tűzoltó utcai Gyermekklinikáról indult Amigos a gyerekekért Alapítvány, melynek fő tevékenységeként egyetemista Amigók csempésznek vidámságot évek óta a tartós kezelésre szoruló gyerekek mindennapjaiba. A játékos (nyelv)tanulást népszerűsítő nonprofit szervezet idén, a Kolibri Kiadó gondozásában, Varsányi Orsi rajzaival jelentette meg negyedik saját kiadványát, mely még a kórházi ágyból is képzeletbeli utazásra hívja az idegen kultúrák iránt érdeklődőket.
Már a szervezet korábbi, Nyelvi kavalkád címmel kiadott kötete is a nyelvtanulásra specializálódott: tizenhat különböző nyelv legalapvetőbb szavainak, kifejezéseinek megismerését formálta játékos feladatokba. Ennek mintájára jelent meg további két „amigós” munkafüzet (angol és német nyelven), illetve egy játékos küldetésfüzet-sorozat, melyben két szuperhős, Abigél és Aladár keresik föl a világ különlegesebbnél különlegesebb tájait.
Elődeihez hasonlóan az Egy világraszóló felfedezés I. – Nyelvi kalauz kalandoroknak sem csupán „belső használatra” készült, hiszen a színes, kellemesen informatív kiadvány a kórházi falakon túl is nagy segítség lehet például a (kis)diákok idegennyelv-választásában. A kalauz nyolc országot (Ausztrália, Ausztria, az Egyesült Királyság, Hollandia, Jordánia, Kanada, Olaszország és Portugália) mutat be nyelvi és kulturális szempontból, a gasztronómia, a szleng, a hagyományok és ünnepek, a nevezetességek, a történelmi személyek és a popkultúra témaköreit érintve, a gyermekatlaszok statisztikai sajátosságait a nyelv- és útikönyvek sokszínű világával ötvözve. Némelyik rejtvény vagy feladvány megoldásához internetes segítségre lehet szükség, ezeket a kötetben okostelefon-ikonnal jelölik, így buzdítva az olvasókat egy önálló, „köteten túli” kutatásra, mely tán a kalauz valódi céljaként is értelmezhető.
Az Amigos a gyerekekért Alapítvány kötete (forrás: Kolibri Facebook)
Országismertető kalandjainkon Matyi, a kis világutazó kísér bennünket (az önkéntes segítő Amigók mellett). Helyenként idegen eredetű szakkifejezéseket magyaráz, másutt feladatmegoldásra invitál, a fejezetek végén pedig az adott ország nyelvén búcsúzik. Az egyes országok ismertetői kedves, sematizált térképpel kezdődnek, rajtuk információbuborékkal, többek között az adott ország fővárosának, pénznemének, államformájának és esetenként uralkodójának megnevezésével (a kötet annyira új, hogy az Egyesült Királyság uralkodója már III. Károly).
Mivel valószínűleg a kis olvasókat is a hasukon keresztül lehet a legjobban megfogni, így minden „valódi” utazás egy magyar nyelvű gasztronómiai ismertetővel indul, melyeket általában ételes feladatok, menütervezők vagy épp idegennyelvű receptes talányok követnek. Ezeknél több helyütt – például már az első, az Egyesült Királysággal foglalkozó fejezetben is – előfordulnak egyes és többes számhoz kapcsolódó, apróbb egyeztetési hibák (az „eggs” például „tojásként” és nem „tojásokként” szerepel, ugyanígy a „mushrooms” sem csak egy darab „gomba”).
Egyeztetési problémák egyébként a magyar nyelvű szövegrészletekben szintén előfordulnak, szó- és szófordulat-ismétlésekkel együtt; mintha a nyelvi sokszínűséghez sok helyütt sajnos magyar nyelvi egyszerűség párosulna. Mindez persze magyarázható lenne a kötet fejlesztőkönyv-jellegével, ám – és ez egyben hátránya és előnye a kiadványnak – a kalauznak nincs konkrétan megadott célkorosztálya.
Fotó: Szögi Péter (forrás: az Amigos a gyerekekért Alapítvány weboldala)
A kötet legklasszikusabban nyelvkönyvre emlékeztető része a minden fejezetben megtalálható szlengszavas táblázat, melyekből azonban néhol hiányzik a pontos nyelvjárás és az éppen összehasonlított helyi dialektusok megnevezése. Ez prominensen talán csak az Egyesült Királysággal, illetve annak országaival foglalkozó fejezetben van jelen, de Jordániába „látogatva” például a szlengszavak mellett a mindennapokban is fontos alapkifejezésekkel is megismerkedhetünk, mintegy „csereként”.
A nyelvi-kulturális ismerkedés részeként a hagyományokhoz és ünnepekhez, látványosságokhoz, nevezetességekhez és történelmi személyekhez frissebb, divatosabbnak feltüntetett popkulturális listák is csatlakoznak: zenekarok, énekesek, sportolók, színészek és egyéb közszereplők nevei (foglalkozásként a kötetben már a TikToker is megtalálható), kissé esetlen dalszöveg-fordítási feladatok, egy Harry Potter-kvíz, illetve összefoglaló keresztrejtvények és labirintusok.
Ahogy a könyv végéből akár ki is vágható útlevélbe gyűlnek a matrica-vízumok, úgy lebeg folyamatosan előttünk egy második világutazó könyv ígérete, melyben kilenc, szintén ismertebb és nyelvileg „elérhetőbb” országgal ismerkedhetnek majd meg a kis kalandorok. Az Amigósereg által írt és lektorált kalauz összességében és apróbb tematikus-nyelvi-logikai hibái ellenére is igényes kiadvány, kreatív készségfejlesztő könyv, mely valódi segítség lehet a mindennapos nyelvtanulási stratégiák fejlesztésében, élvezetesebbé tételében. Azt azonban, hogy mi is az a címben ígért világraszóló felfedezés (azon túl persze, hogy nyelveket tanulni remek), talán nem is fontos megtudnunk…
Kiemelt kép: Az Amigos a gyerekekért Alapítvány weboldala
Egy hét múlva, június 1-én indul a XI. Friss Hús Budapest Rövidfilmfesztivál! A magyar és nemzetközi versenyprogram, valamint a tematikus blokkok mellett elismert hazai és nemzetközi szakemberekkel tartott beszélgetések, networking események színesítik a szemle programját. A közönség találkozhat az idei Friss Csillagokkal is a Puskin Moziban.
A programok idén a filmek életútját és a filmesek karrierválasztásait érintő kérdéseket helyezik fókuszba: sorozatírásról, az animációs filmek és a tökéletes pitch rejtelmeiről, a filmek marketinglehetőségeiről, filmfesztiválok jövőképéről, illetve az új technológiák nyújtotta lehetőségekről is szólnak a workshopok és beszélgetések. Természetesen a hagyományos rövidfilm pitchfórum sem maradhat el! A programok ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. Itt lehet regisztrálni.
Bemutatkoznak a Friss Csillagok
A Friss Hús szervezőinek célja, hogy a filmek rendezői mellett tehetséges fiatal színészekre is ráirányítsák a figyelmet – ezért hívták életre a Friss Csillag nevű programot 2022-ben. Az idei év Fiss Csillagai Tóth Zsófia és Babinchak Atanáz lesznek, akikkel személyesen is lehet majd találkozni a fesztiválon. Az érdeklődők nem csak legfrissebb rövidfilmjeiket láthatják a Puskin Moziban, hanem a vetítést követő beszélgetésen többet is megtudhatnak a fiatal színészek előtt álló feladatokról, felívelő karrierjükről.
Időpont: 2023. június 2. péntek, 17.00
Helyszín: Puskin, Metropolis terem
Director’s Club
A fesztivál alatt a Puskin kávézójában délutánonként a versenyblokkok előtt az előző napi premierek alkotóival kötetlenül lehet beszélgetni filmjeikről és a filmjeikben érintett témákról.
Időpont: a blokkok vetítését követő napokon 16.00–17.00 óra között
Helyszín: Puskin kávézó
Jelenet a Mária Terézia szül c. filmből
SZAKMAI PROGRAMOK
Frissek és rövidek – befutófilmek és alkotóik
A Friss Hús befutófilmjeit évek óta a MOME hallgatói készítik egy szemináriumi projekt keretében – feladatuk a lehető legkevesebb megkötéssel minél egyedibb befutófilmek megvalósítása. Idén egy beszélgetés és vetítés keretében mutatkoznak be az alkotók, illetve a fesztivál ideje alatt a mozi területén található kivetítőkön is lejátsszuk az utóbbi évek befutófilmjeinek színes termését.
Kötetlen beszélgetés a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média design Ba szakos hallgatóival a Friss Húsra készített befutófilmjeik alkotófolyamatáról.
Időpont: 2023. június 1. csütörtök, 19.00
Helyszín: Puskin, Metropolis terem
Hogyan legyek sorozatíró? – kerekasztal-beszélgetés
Mi előzi meg a sorozatok gyártási munkálatait? Fókuszban az ötlet, írás, fejlesztés a televíziós sorozatok világában. Sokszor a tapasztaltabb filmesek (rendezők, írók, producerek) számára sem világos, miben különbözik egy sorozat írása, fejlesztése, előkészítése egy nagyjátékfilmétől, hogy pontosan mit jelentenek a sorozatok szerepkörei (író, producer, showrunner, rendező), és mi az elvárás ezekkel szemben – erről beszélgetünk elismert írókkal, producerekkel, showrunnerekkel.
Időpont: 2023. június 2. péntek, 12.30
Helyszín: Puskin, Metropolis terem
PITCHFÓRUM
Magyarország egyetlen rövidfilmes pitchfórumának célja, hogy lehetőséget teremtsen fiatal filmes alkotóknak előkészületben lévő projektjeik prezentálására és azok megvitatására. A nyilvános pitchfórumon a beérkezett pályázatok közül tíz projektet mutathatnak be az alkotók (rendezők/forgatókönyvírók/producerek). A legjobb filmterv a fiatalon elhunyt producerről elnevezett Lovas Nándor-díjat kapja, amely pénzjutalommal jár.
Időpont: 2023. június 2. péntek, 14.00
Helyszín: Puskin, Metropolis terem
From Pitch to Perfect | Egy rövidfilm hosszú élete
Minden egy jó ötlettel kezdődik, és ez igaz a rövidfilmekre is. De hogyan tovább? Hogyan lesz egy jól leírt történetből jól megírt és megrendezett kisfilm, ami komoly nemzetközi fesztiválpotenciállal is bír? Julie Marnay, a European Short Pitch programigazgatója és idei Friss Hús zsűritag betekintést ad a nemzetközi pitchelés sajátosságaiba, és bemutatja a European Short Pitch program nyújtotta nemzetközi lehetőségeket.
Időpont: 2023. június 3. szombat, 13.00
Helyszín: Puskin mozi, Metropolis terem
Let the Right One In – Létezik titkos recept a fesztiválsikerre?
A megfelelő rövidfilmes fesztiválstratégia kialakítása szinte külön szakmává nőtte ki magát. De mit várnak el a fesztiválok? Van-e titkos receptje annak, hogy minél jobb helyekre eljuthasson a filmünk? Nemzetközi filmfesztiválok vezetőivel beszélgetünk arról, milyen szelekciós elv alapján döntenek a lineup-ról, de szó esik a kamu-fesztiválokról is.
Időpont: 2023. június 3. szombat, 14.00
Helyszín: Puskin, Metropolis terem
Magyar fesztiválok jövőképe
A közelmúlt és a jelen kihívásai, illetve az átalakuló filmnézési szokások nagy kihívások elé állították a hazai fesztiválokat. Hogyan vészelték át az elmúlt időszakot, és milyen terveik vannak a közönségük megtartására, esetleg növelésére? Milyen jövőképe van a magyar fesztiváloknak? Hogy tudják bővíteni a közönségüket?
Időpont: 2023. június 3. szombat, 15.30
Helyszín, Puskin, Metropolis terem
Pillanatkép a 2021-es Friss Húsról
Fókuszban: Kuba Czekaj
Az idei fesztivál egyik kiemelt vendége és egyben a magyar versenyprogram zsűritagja a kortárs lengyel film egyik legerősebb hangjaként számon tartott rendezője, Kuba Czekaj, aki rövid- és nagyjátékfilmjeiért számos rangos elismerést zsebelt be eddigi pályafutása során és jelenleg új Netflix sorozatát készíti elő. A rendező rövidfilmes munkásságával egy vetítéssel egybekötött beszélgetésen ismerkedhet meg az érdeklődő közönség.
Időpont: 2023. június 3. szombat, 16.00
Helyszín, Puskin, Amarcord terem
Hogyan add el a filmed és kinek?
A filmek marketingjét, nézőtervezését sosem lehet elég korán kezdeni, legyen szó akár rövidfilmekről, nagyjátékfilmekről, fesztiváloztatásról, moziforgalmazásról vagy streamingről. Mennyit számít a pénz és mennyit a kreativitás? Hogyan tervezzünk, és milyen csapatban gondolkodjunk? Hol vannak a nézők?
Időpont: 2023. június 4. vasárnap 15.00
Helyszín: Puskin kávézó
Hazai-reneszánsz
A 11 évvel ezelőtt tragikusan fiatalon elhunyt Hazai Attila novellái reneszánszukat élik. Felfigyeltek hazai műveire a fiatal filmesek, többen kisfilmjük alapanyagául használják, ezekből láthatnak a nézők válogatást, amelyet beszélgetés követ az alkotók és irodalmár vendégek részvételével.
Időpont: 2023. június 4. vasárnap 17.30
Helyszín: Puskin kávézó
Filmzene-tudatosság workshop
Az interaktív foglalkozás célja, hogy segítse a filmkészítők zenei és hangi koncepcióinak tudatosabb kialakítását. A résztvevők inspiráló gyakorlatokon keresztül fedezhetik fel a zenei karakterfejlesztés lehetőségeit, a történetmesélést segítő hangi dramaturgiát, miközben praktikus szempontokat és szókészletet kapnak a zenei instruáláshoz, a rendező–zeneszerző kommunikációhoz. A workshopot dr. Alpár Balázs médiazeneszerző tartja.
Időpont: 2023. június 5. hétfő 13.00
Helyszín, Puskin, Annie Hall terem
Animáció + szakma
A Magyar Animációs Producer Szövetség és a nemrég létrejött Magyar Animációs Művészek Egyesületének tagjaival beszélgetünk a szerepükről, a magyar animáció helyzetéről itthon és külföldön, támogatási hiányosságokról, tartalomfogyasztási szokásokról, szívfájdalmakról és büszkeségekről.
Időpont: 2023. június 5. hétfő 16.45
Helyszín: Puskin kávézó
Dot & Line bemutatja:
Menő kortárs magyar animációs alkotók hozzák el kedvenc filmjeiket a Friss Hús és a Dot & Line közös vetítésére. Az utóbbi évek legjobb animációi – Andrasev Nadja, Buda Flóra Anna, Bucsi Réka, Hegyi Olivér, Horesnyi Máté, Kreif Zsuzsanna, Turai Balázs, Szakály Réka Anna és Herczeg Zsófi, a Dot & Line alapítója ajánlásával. A vetítés után ők beszélnek a filmekről.
Időpont: vetítés: 2023. június 5. hétfő 18.00, beszélgetés: 2023. június 5. hétfő 19.30
Ezúttal Déri Anna Elengedett kezek című novelláját olvashatjátok Kortárs rovatunkban.
Elengedett kezek
Apám mögött lépkedek, hosszan hallgatunk. Van köztünk huszonöt év. Körülvesz minket a mérhetetlen magány. Apám ugyanígy lépkedett öreganyám mögött az én koromban. Köztük csak huszonhárom év volt, de még szorítóbb magány. Öreganyám színes kendőt hordott a fején, de már fiatalon az álla alatt csomózta össze, mint az idős asszonyok. Apám sosem látta öreganyám haját, otthon sem eresztette le a vállára soha, pedig apám sokszor elképzelte, ahogy fésüli.
Kimérten gyalogoltak végig az utcán, néhány kutya a kerítés túloldalán kísérte útjukat. Apám próbálta elkapni öreganyám kezét, mert félt a dühtől remegő ebek ugatásától, de az egyre szaporázta lépteit. A folyó melletti töltésen indultak a másik falu felé, ahol apám nagyanyja és annak anyja lakott. Már tavaszodott, de a fagytól még szürkésfehér volt a föld, a sárba mély barázdákat vájtak az arra járók, apám úgy bukdácsolt öreganyám után, hogy majdnem nyakát törte. Bátyja kinőtt kabátját viselte magán, még nagy volt rá, befújt alá a szél, érezte ahogy megdermedtek a végtagjai. Még közelebb voltak az otthonhoz, mint a másik faluhoz. Apám menekülni próbált.
— Édesanyám, kérem, fázom — emelte felé a fejét.
— Magam is — mordult rá az asszony.
— Engedjen hazamennem — kérlelte tovább.
— Jössz és punktum!
Rendszeresen meglátogatták apám anyjának anyját és nagyanyját. Julcsa mamának és Pataki mamának hívták őket. Apám nem szeretett hozzájuk járni, mert Julcsa mama akkor is elverte, ha jó volt. Minden alkalommal előkerült a felmosórongy, azzal csapdosta meg a tarkóját. De még a sárszagú rongynál is orrfacsaróbb bűz volt Pataki mama mellett, aki már alig tudott mozogni. Az ágyban fekve dirigált Julcsa mamának és rendre bepisilt. Julcsa mama pedig egyre ritkábban segített rajta, így a húgyszagot beitták a falak a szobában. Minden áporodott volt abban a házban. A kis szobában nem volt más, csak egy kredenc és a sovány nő elveszve a párnák között. Régen Julcsa mama mindig felültette a vendégek érkezése előtt, mint egy játékbabát, de azon a napon magára hagyta, Pataki mama esetlenül kapálózott, majd visszazuhant. Apám segített rajta, megemelte a testet, párnát tolt a dereka alá. Öreganyám nézte. A szeme nevetett.
Pataki mama mindig adni akart valamit apámnak, de sosem fogadhatta el, mert öreganyám árnyékként követte a mozdulatokat. Az idős asszony egy papírfecnit szorongatott ujjai között és annyiszor próbálta apám zsebébe csempészni, apám meg az ujjai közül elcsenni, de sikertelenül. Úgy hitte, a lapon egy családi titkot akar elmesélni neki Pataki mama, egy titkot az anyjáról meg Julcsa mamáról. Egyszer Julcsa mama leültette apámat meg öreganyámat a konyhán és bement Pataki mama szobájába, öreganyám pedig nekilátott a főzésnek, apám kileste őket a kulcslyukon. Julcsa mama az öreg fölé hajolt, szorította a kezét. Pataki mama alig bírt védekezni, de csak nem akarta odaadni a papírt. Végül szájához emelte és lenyelte.
— Ki kell menned a hegyre, fiam — mondta Julcsa mama apámnak, miközben feltette főni a vizet a sparheltre.
Apám nagyokat pislogott. Sosem volt még a hegyen. Tudta, hogy van ott egy szőlősora a Julcsa mamának, meg a férjének, Károly papának, de nem látta azt a saját szemével addig soha. Károly papát is csak kevésszer, mert ritkán jött csak le a hegyről. Tavasztól őszig ott töltötte minden éjszakáját. Nem lehetett tudni, miből él. Julcsa mama néhanapján küldött fel ennivalót egy másik gazdával, de nem volt éppen hálás feleség.
— Eriggy mán, nem hallod? — csapta tarkón öreganyám.
— Izenem nagyapádnak, hogy délután négyre találjon haza — zsörtölődött Julcsa mama —, Péter barátja várja itthol délután.
A szőlőhegy a falu fölé magasodott, nem volt nehéz megtalálni, csak azt a két sort, ami a családhoz tatozott. Apám tudta, hogy a szőlő bajos növény. Könnyen megfázik, elreped, hamar melege lesz, elrohad, metszeni kell, aztán kapálni, kötözni, nyírni, szüretelni. Ezért a sorok között a legszebbet kereste, hiszen, ha Károly papa minden idejét a szőlősben töltötte, a bogyóknak ragyogniuk kellett a levelek között.
Apám részegen lelt rá öregapjára a szőlősor végén álló pincében. Nem úgy nézett ki, ahogy apám emlékeiben élt, elfogyott, összement, mint akiből kiszívták az életet. Stokedlin ült és nyakalta a tavalyi bort. Az évek alatt szépen elhervadt a hegyen. Amikor unokáját meglátta, rá sem ismert, csak betessékelte, hellyel kínálta, felé nyújtotta a borosüveget. Apám nem mert ellenkezni, szájához emelte, az első korty után lekonyult a szája a savanykás létől, de folytatta, mert Károly papa unszolta tovább. Az öreg ujjaival fésülte szakállát, miközben valami háborúról morgott, apám semmit sem értett, csak azt látta maga előtt, ahogy megy az anyja után és nem éri őt el, itta tovább a bort. Mire Károly papa befejezte a mesét a régmúlt időkről, egy kicsit kijózanodott és kérdőn fordult a sokat változott unoka felé. Apám addigra már nem tudta megmondani, hogy mit keres ott. Két üveg bort ivott meg egy ültő helyében, mert rájött, hogy enyhül tőle a magány.
Ahogy megpróbált felállni Károly papa mellől, megszédült, és beverte a fejét a legközelebbi hordóba. Nehezen tudták megmenteni az életét. Utána már nem ment neki semmi. Sorra rontotta el a dolgokat, és nem hitt többé semmiben.
Lemaradva megyek apám mögött az utcán, most én is fázom. Húsz meg huszonöt meg huszonhárom meg ki tudja hány év magánya ül közénk. Apám felé nyújtom a kezem. Ő ridegen zsebre vágja a sajátját. Esetlenül bukdácsolok utána.
Déri Anna: 2002-ben született Körmenden, jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, közéleti újságíróként dolgozik az ELTE Online-nál. Gimnáziumi évei alatt, 2018-ban megnyerte a szombathelyi Weöres Sándor Színház Családom és egyéb állatfajták címmel meghirdetett novella-pályázatát. Szövegeit eddig a Népszava, az Új Bekezdés, a ROST, a Pannon Tükör, a Csillagszálló, az Apokrif és a Vigilia közölték.
Kiemelt kép: Xie Lei képe alapján, forrás avant.arte
