A Prae Kiadó hat újdonsága a Margón

Orbán Bence 2019. okt. 8. 0 0

A Prae Kiadó hat új könyvvel jelentkezik a Margó Irodalmi Fesztiválon. Közülük három a művészi-szórakoztató irodalomhoz áll közel – így Molnár T. Eszter regénye, ami a modern nőiség, hazátlanság, globalitás kérdéskörét járja körül; Pintér Tibor két idősíkon futó, zene-bázisú krimije; valamint a Műút főszerkesztőjének, Zemlényi Attilának az új verseskötete. A további három könyv tanulmánykötet a kultúratudomány és a színház területéről. 

Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete (regény)   

208 oldal – 2990 Ft

„Anyám már akkor tudta, amikor behúztam magam után a kaput. A kutya nyüszítéséből hallotta, vagy a nehéz lépteimben és a cipőm egyenetlen kopogásában ismerte fel. Mindig tudta, gyerekkorom óta, előtte a nagyanyám is, és korábban a dédi. Anyám volt az utolsó az anyák sorában. Ölükbe eresztették a stoppolt zoknit, letették a hámozókést, úgy füleltek, félrehajtott fejjel, aztán aprót bólintottak, csak úgy, maguknak.”

Teréz az idősgondozóként dolgozó egyedülálló anya, a falusi idillben élő kisgyerekes orvosnő és az egyetemi város magányos patológusa. Ő az, aki elhagyta az országot, ahol mindent jól ismert, hogy idegenek között keresse a szabadság és a felejtés lehetőségét. Három nyelven gondolkodik és hallgatja el a gyerekkor emlékeit. Teréz története töredékes és mégis univerzális elbeszélése egy trauma utóéletének.

Borítóterv: Dániel András

A kötet bemutatója október 11-én (pénteken) este 8 órakor lesz a Kazamataszínpadon. Az esemény itt érhető el.

Pintér Tibor: A harmónia tébolya (krimi)

Sorozat: Krimi Ma

2018 oldal – 2990 Ft

Kevés veszélyesebb dolog van, mint egy régi-régi tárgy, amelynek nem ismerjük a rendeltetését, amely hívogatón csillog, de fogalmunk sincs, ki és mi célból készítette. A történész Marco kezébe véletlenül kerül egy ilyen, ezüstből készült apró eszköz, és nem tud rájönni a rendeltetésére. Ahogy nyomozni kezd, egy sötét történet bontakozik ki a szeme előtt. A szálak a 18. századba vezetnek, egy koperi internátusba. Első ránézésre minden mozzanat hétköznapi, a kor szelleméhez illeszkedő: egy megszállott zenetanár és egy csodás hangú fiú története, akik az 1700-as években a mester és tanítványa klasszikus sorsában osztoznak. De ami kettőjük között történik, az sem nem ártalmatlan, sem nem idilli. Marco lassan megérti, hogy bár a múlt mögötte van, kíváncsisága jelenvalóvá teheti a századokkal korábbi, rejtélyes történetet.

Pintér Tibor zeneesztéta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. Legfőképp a 18. század zenéjét  kutatja. Orgonán, csembalón és zongorán játszik.

A Krimi Ma sorozat korábbi tagjai: Molnár T. Eszter: Szabadesés, Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra, Cserháti Éva: A Sellő titka

Zemlényi Attila: Csonthéj (versek)  

76 oldal – 2790 Ft

Borsod, Szerencs, Miskolc — az édes és kegyetlen magyar csoki és vasvidék szerencsevadászai és felsültjei a szereplői Zemlényi Attila hol harsány, hol érzékeny, hol ravasz, hol pimasz, de leginkább vagány „életes” verseinek. Tizenegy év után jelentet meg új gyűjteményt a Műút főszerkesztője — hangja érces és lágy és kihagyhatatlan. (Antal Balázs)

Zemlényi Attila költő, a Műút című folyóirat főszerkesztője.

L. Varga Péter: Más tartományok – Változatok fiktív és valós terekre

Sorozat: Prae Kultúratudomány

416 oldal – 3490 Ft

A szakirodalomnak, valamint az utazási irodalomnak beláthatatlan a bibliográfiája. Jelen kötet nem kíván hozzájuk szorosan kapcsolódni, nem a tér szerepéről értekezik irodalmi és mozgóképi alkotások kapcsán, és nem is bocsátkozik fejtegetésekbe az utazás narratív, pszichológiai vagy lételméleti vonatkozásait illetően. Mégis arról próbál néhány gondolatot megosztani, hogy a rendkívül különböző, fiktív és valós terek miként teremtik meg a lehetőségét nem csupán az ember önértelmezésének, hanem annak is, hogy körbetekintve lássuk mindazt a másságot, ami körbevesz bennünket, legyenek mégoly távolinak és idegennek tetszők. A más terekről elgondoltaknak e helyütt mindig az olvasással kell összekapcsolódniuk, akár tényleges olvasmányélményről van szó, akár filmről, esetleg eltérő műfajok és médiumok sokaságáról. A fiktív terek tehát nem kizárólag elképzelt irodalmi világokat jelentenek, hanem a műfajok reflexióját, egyfajta metakritikai létezéspontot, amely a szövegvilágok közti átjárhatóság kihívásaira irányítják a figyelmet.

L. Varga Péter tanulmányokat, esszéket, kritikákat és útinaplókat tartalmazó kötetében a magas- és a népszerű kultúra egymás mellé helyezése révén a más-más valós és textuális terek oly módon tartják meg (nem feltétlenül esztétikai értelemben vett) különbségüket, hogy közben óhatatlanul is egymásba nyílnak, provokálják egymást, érintkezésbe lépnek.

Hallgatás – Poétika, politika, performativitás

Szerkesztette: Fodor Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Palkó Gábor

Sorozat: Prae Kultúratudomány

416 oldal – 3490 Ft

Bizonyos kulturális és történeti körülmények között irodalomnak hívják azt az intézményt, amelyben mindent el és ki lehet mondani, illetve amelyik a megszólalás semmilyen formáját nem zárja ki eleve. Ennek az intézménynek a tanulmányozásából azonban ritkán hiányzik a hallgatás formáira, funkcióira, egyáltalán mibenlétére vonatkozó kérdés. Ennek okai könnyen beláthatók: ahhoz, hogy valami vagy valaki megszólalhasson, másvalaminek, másvalakinek vagy másvalamiről – hallgatni kell. A beszéd ebben az értelemben  erőszakos: veszi és így elveszi a szót, hallgatásra kényszerít, sőt önnön feltételét is valami másnak a(z el)hallgatásához köti, mondhatni a hallgatást önmagába írja be. Jelen kötet arra tesz kísérletet, hogy a hallgatás poétikai, politikai és performatív aspektusait filozófiai, valamint irodalom- és kultúratudományi összefüggések közt vegye számba.

A kötet szerzői: Balogh Gergő, Bednanics Gábor, Bengi László, Bónus Tibor, Dánél Mónika, Dávidházi Péter, Dobos István, Eisemann György, Fodor Péter, Fogarasi György, Horváth Kornélia, Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, L. Varga Péter, Mezei Gábor, Simon Attila, Smid Róbert, Szávai János, Szirák Péter, Tátrai Szilárd

Szabó Attila: A valós színterei – Színház, közösség, múltfeldolgozás

Sorozat: SzínText

188 oldal – 2990 Ft

A kötet tanulmányai abból a szociológiai előfeltevésből indulnak ki, hogy nem csak azt érdemes vizsgálni, hogyan hat a színházra a valóság, hanem azt is, hogy hogyan használja a „való élet” a színházi hatásokat. Azért is van szükség a performativitás fogalmának e tágabb értelmezésére, mert az utóbbi bő évtized során a színházi kínálat jelentős bővülésének lehettünk tanúi világszerte. Nagyszámú új működési forma, megközelítés, téma és funkció került be a színházi érdeklődés látókörébe. A dokumentarista színház, a részvételi színház, a társadalmi dráma, az immerzív színház térhódítása bizonyítja, hogy nem túlzás a színházi kontextusban is egyfajta társadalmi fordulatról beszélni, mely számos új lehetőséget, formát és problémát hozott felszínre. Emellett a múltfeldolgozás a közép-európai régióban is önálló paradigmává vált, az égető társadalmi és közéleti kérdéseket érzékenyen feldolgozó színházi nevelés is egyre nagyobb teret nyert mind a független, mind a kőszínházi területen. Ezért a kötetben olvasható, a közösségek és közönségek reprezentációját vizsgáló esettanulmányok a színházszociológia, a művészet és valóság kapcsolatának új lehetőségeit keresik, illetve ezek elemzésére tesznek javaslatot. A kortárs magyar színház és a magyar színháztörténet mellett Moldova, Lengyelország, Hollandia, Anglia, Észtország és az Egyesült Államok színházi előadásai és drámái szerepelnek a 2008–2018 között keletkezett tanulmányokban.

Szabó Attila színháztörténész, tanár. 2009 óta az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, 2014 óta igazgatóhelyettese, a digitális fejlesztések koordinátora.

Tags: bemutató, irodalom, könyv, kötet, krimi, kultúra, Margó, Prae, Prae Kiadó, prae.hu, próza, újdonság, vers Categories: IRODALOM
Related Posts