„Mi csak élünk, ahogy tudunk, ahogy hagyják” – Alföldi az Átriumban
"Egyik pillanatban a felszínes vicceken nevetünk, a másik pillanatban pedig villámcsapásszerűen áll be a néma csönd egy sokkoló tény hallatán."
„Egyáltalán nem fog fájni” – Dolgok, amikért érdemes élni a Centrál Színházban
Egy hétköznapi nő korántsem hétköznapi listájáról szól a Dolgok, amikért érdemes élni című előadás a Centrál Színházban.
„És akkor azt mondta, hogy mi nem is cigányok vagyunk, hanem romák” – Szegeden...
„Lehetnék szőke szépség… vagy díszcigány! A kaméleon ugyanis bármilyen sorba be tud állni és meg tud felelni."
A hamis hangok története – Florence Foster Jenkins élete a Játékszínben
A Játékszín egy híres és máig kacagtató történetet állított színpadra.
A Krakken művelet az Átriumban
Két totálisan különböző világ és értékrend ütközik.
„Érzem a felelősség súlyát” – Horgas Ádám javaslata a színházi összefogásra
Teljes körű összművészeti összefogásra szólítja fel a magyar színházi élet tagjait Horgas Ádám, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője.
„Louis elment és úgy ment el, ahogy” – A Maladype Színház előadása
"Lényegében egy letisztult, okkal absztrakt, de egyúttal egyszerűségében gyönyörű előadást láthatunk a sajgó emberi lélek által elbeszélve hiányról, szeretetről, ürességről és feldolgozásról."
Van-e út haza? – A Jeditanács összeül a Trafóban
A Trafó House-ban játszott előadás a hazatérés ősi, ám hétről hétre újra felbukkanó kérdéskörét járja be.
Háztűznézőben – Ascher Tamás rendezése a Katona József Színházban
A szereplők bizonytalanságról, kételyekről, csalódottságról, szorongásról beszélnek: magáról az emberről és annak „kis” problémáiról.
„A háttér dolgozik, a háttér előtér” – Mesél a bécsi erdő az Örkényben
A bécsi erdő mesél, Mesél a bécsi erdő.
