A világot szétszerelni – Pályakezdők részére indít pályázatot az Athenaeum Kiadó
Az Athenaeum Kiadó A világot szétszerelni pályázatára várja 35 év alatti írók és költők olyan műveit, amelyek a közvetlen jelen történéseiről és problémáiról szólnak.
Mágikus történet varázslat nélkül – Rádai Andrea: Tündérek a tajgán
Rádai Andrea Tündérek a tajgán című könyve Oroszországba kalauzolja a fiatal olvasókat.
Sous les pavés, a Nagy Búkakő! – Kovács Attila: Föld alatti kaland tigrissel és...
Kovács Attila, alias Holden Rose Föld alatti kaland tigrissel és buszokkal című, Rátkai Kornél rajzaival díszített gyerekkönyve egy vérbeli kertvárosi szürreál, vagy stílszerűen szub-reál felfedezésére invitálja olvasóit.
3+1 gyerek- és ifjúsági könyv gyászfeldolgozáshoz
Az elmúlt évben több olyan szöveg került íróink kezébe, amelyek a halál és a gyász feldolgozásában kívánnak segítséget nyújtani. Jelen cikkben ezekből elevenítünk fel hármat, továbbá egy friss megjelenésről is hírt adunk.
Kihirdették a Libri irodalmi díjak nyerteseit
Az eredményt egy rendhagyó online díjátadó gála keretein belül jelentették be.
György Alida naplója a FISZ „napközis” táboráról
A Fiatal Írók Szövetsége idén 9. alkalommal rendezte meg Budapesten a FISZ tábort, ezúttal a járványhelyzetre való tekintettel rendhagyó, napközis verzióban.
Navigálás az élet turbulenciájában: Mély merülés Meg Mason Bánat és öröm című könyvében
Meg Mason Bánat és öröm c. műve egy mesterien kidolgozott regény, amely rávilágít a mentális egészség, a kapcsolatok és az emberi tapasztalatok összetettségére.
Az elbeszélhetőségekről – A #olvassnádast vendége: Sipos Balázs
A #olvassnádast programsorozat harmadik vendége Sipos Balázs volt.
Élet a közösségi médián túl – Patricia Lockwood: Erről nem beszélünk
Patricia Lockwood a kortárs amerikai irodalom egyik legizgalmasabb, legprovokatívabb fiatal szerzője. Magyarországon idén jelent meg Erről nem beszélünk című kötete, mellyel 2021-ben felkerült a Booker-díjra esélyes írók listájára, 2022-ben pedig első regényével megnyerte a Dylan Thomas-díjat.
Osztott csatamező – A sakkjáték szimbolikája a 20. század prózairodalmában
Hogyan lett a sakk a társadalom legkedveltebb játéka? Milyen hatással volt a 20. század (főként az első, háborús felének) prózairodalmára és a szerzőkre? Mi köze lehet a háborúhoz egy ilyen ártatlannak tűnő játéknak?