Így és ilyennek láttuk a 29. Művészetek Völgyét

f21.hu 2019. aug. 2. 0 0

A 29. Művészetek Völgye kétszázezer látogatójával, nyolcvanezer “bentlakójával”, 1500 programjával és 35 helyszínével maga az áttekinthetetlenség, a kultúra és a művészetek labirintusa – igaz, szörny helyett valami teljesen más lakik a mélyén. Az eső ugyan elmosta napi tudósításunkat, most azonban a tízet egy marokban kíséreljük meg összefogni két, merőben különböző szemüvegen át.

Véget ért a harmincéves évforduló előtt álló Művészetek Völgye. Tíz nap nagyon hosszú idő, elsőre nem is tudtam mást, mint írni egy nagyon szentimentális cikket arról, hogy számomra egy jó pszichológussal ér fel ez a fesztivál, ahová elmész szándékkal, személyiséggel, képességekkel, és azzal jössz el tőle, amit legjobb tudásod szerint össze tudtál szedni. Voltam már úgy is, hogy napokig nem bírtam az otthoniakkal beszélni miután hazajöttem, mert annyira hiányzott az az érzés, az a szabadság, amit, megkötésekkel ugyan, már látom, hogy Kapolcs, Dörögd és Petend bizony biztosít.

Lépjünk túl ezen, mert idén nem sírtam, szomorú is csak azért voltam, amire az utolsó beszámolómban olvasható szőke fiatal hölgy utal. Eszerint a hétköznapok autokorrekciója hajlamossá tesz arra, hogy elfelejtsem a nagyratörő céljaimat és megelégedjek azzal, amim éppen van, viszont ennyi színes ember, ilyen sokat megélt és elért figura közt forgolódva feltámad a vágy, hogy van ebben az életben több és nincs is olyan messze.

Annak ellenére, hogy általánosságban elégedetten távoztunk, felmerült néhány olyan ötlet, olyan vonal, amit lehet, hogy érdemes lenne megfontolni résztvevőknek és szervezőknek egyaránt. Rengeteg gyermeket látni völgy-szerte, erre épült gyermekek és kísérőik számára váltható karszalag, társasjáték, dedikált udvarok, állatsimogató, azonban pedagógusként óhatatlanul felmerült bennem a gondolat, hogy egy ilyen izgalmas helyszínen, biztonságos közegben a gyermekmegőrzőt magasabb szintre is lehetne vinni. Rendkívül minimális anyagi befektetéssel és humántőkével erre a tíz napra a gyerekek kaphatnának saját völgyet, a Völgymunkások között valószínűleg így is sok a pedagógus-hallgató vagy eziránt érdeklődő, de a nyári szabadságukat töltő kollégák közül is biztosan akadnának tapasztalt, vállalkozó szellemű jelentkezők.

Érdemes lenne összerakni egy nyolc-tíz napos tábori programot, amikbe teljesen eszközigény-mentes ismerkedő játékoktól a helyi adottságokat kihasználó agyagozás és lovaglás, de természetjárás és a sokféle művészeti ág bevonásával készülő foglalkozások mind elférnének. Sok olyan helyszín van, ahol a gyerekek ébrenléte alatt a felnőttek amúgy is alszanak, így nem kellene külön udvart találni és a szülők kipihenhetnék magukat, aztán jöhetne a fülvédős Panoráma-koncert, vagy egy kincskeresés, de kalandjátékok, kihívások, filmnézés, interaktív és legfőképpen indirekt tanulás dögivel. Az lenne az igazán értékes ebben a tíz napban, hogy az év közben kimaradó, ám emberileg fontos ismeretekre úgy kerülhetne sor, hogy közben nincs távol a szülő, mégis önálló, vezetett programokon szórakozhatnának a kisebbek. Különösen átfedésre alkalmas udvarok közé sorolnám a néphagyományokat ápoló Folk Udvart, a Momentánt, jellegénél fogva a Gólyát, amit minden évben máshogy hívnak, de az attól még Gólya; Kőbánya is izgalmas színtér lenne, vagy a Globe változhatna egy-egy órára mesebeli kastéllyá, aminek egyébként is kinéz. Nem a spanyolviaszt találtam fel, félreértés ne essék, hiszen ahogy említettem, léteznek gyermekek számára programok, kiváló lehetőségek, azonban ezek teljes embert kívánnak a szülőtől. Nagyon becsülöm őket, de lehet, hogy a gyermekek is tudnának olyan kis közösséget kialakítani, amilyet annak idején, még a gyerekek előtt ők. Emiatt egy összefüggő, tábor-jellegű megközelítése a dolgoknak ugyanazon a mezőn ugyanazzal a gárdával, kevés befektetéssel egyszerre két csapatnak okozna örömet.

Stamler Lili


Ha összegezni kéne a Művészetek Völgye nyújtotta fesztiválélményt legegyszerűbben egy hatalmas, színes kavalkádként tudnám leírni.

A legkülönbözőbb embereket szólították meg határon innen és túlról a programfüzet által kínált műsorok. Kiemelendő a Völgy szellemisége, amely 29 éve töretlenül szolgál a fesztivál alapjaként. Az emberléptékűség terén a szervezők teljesítették ígéreteiket, az emberek feltételek nélkül segítettek egymásnak amiben csak tudtak, akár a szakadó eső ellenére is.

Legnagyobb élményként a 30Y fergeteges koncertjét tudnám kiemelni, amelyen még nem is sejtettük a másnap érkező vihart, amiben a Kiscsillag zenekar még végig tudta játszani a teljes setlistet, az ezután következő jubileumát ünneplő Szabó Balázs Bandája sajnos egyetlen dal erejéig tudott csak kiállni a nézők elé. A legismertebb versfeldolgozásukat, egy Radnóti verset adtak elő, a közönség soraiban és a színpadon is csalódott könnyekkel vegyült a nyári zivatar esője.

A fesztiválon első alkalommal vettem részt, a tíz nap alatt viszont kellő rutint szereztem ahhoz, hogy akár a szervezők által tervezett térkép nélkül is tájékozódni tudjak a különböző udvarok között. Őszintén bevallva, a fesztivál sok esetben jelentett szakmai megterhelést is (a kempingezés pedig fizikait), ezek kipihenésére alternatív programokat választottam több esetben is Kapolcson és környékén. Minden leendő Völgylakó figyelmébe ajánlom a fesztivált övező túralehetőségeket, a Klastrom-romot, a taliándörögdi búzamezőket, a Völgy felett tornyosuló hegyvonulatot.

Mit ajánlok a 2020-ban megrendezendő 30. Művészetek Völgye fesztivál résztvevőinek?

Első látogatóként rengeteg hibát vétettem, amelyre mindenképpen fel szeretném hívni a hozzám hasonló első Völgyezők figyelmét, hogy ne kerüljenek ezekbe a hol kínos, hol idegesítő helyzetekbe.

Elsőként az időbeosztást említeném: senkinek sem ajánlom, hogy minden programon feltétlenül ott akarjon lenni, sokkal inkább buzdítanám arra, hogy próbálják ki azokat az újdonságokat, amik az ismeretlen meglepetéseit hordozzák magukkal. Számomra ilyen élmény volt az SZFE Globe színpada, ahol jobbnál-jobb színházi előadásokat láthattam (mint a Lakásavató, vagy az Anfitrión).

Mindenképpen tekintsék meg a Gombor Kiállítást, amely évről évre hozza el a fesztiválra a legprogresszívebb modern festészeti irányzatokat.

Hozzanak eső ellen bármilyen védőfelszerelést, mert nem kellemes végigugrálni rövidnadrágban és pólóban szakadó esőben egy koncertet sem. Próbálják ki a Kék Abrosz feliratú vendéglátó helyeket, mert jó minőségű, házias ételeket készítenek az oda betérőknek.

Utolsó tanácsként pedig azt javasolnám, hogy legyenek nyitottak a fesztivál szellemiségére, lélegezzenek együtt a Völgy lakóival, vegyék át azt a ritmust amelyben a programsorozat zajlik, tegyék félre az otthoni és munkahelyi problémákat és érezzék jól magukat.

Gráczer Asztrik

A képek a napi tudósításinkból valók

Tags: 29. Művészetek Völgye, fesztivál, Kapolcs, kultúra, Művészetek Völgye, nyár, Taliándörögd, Veszprém megye, Vigántpetend Categories: VILÁG
Related Posts