Kezdőlap Blog Oldal 78

Szatellit Irodalmi Szeminárium 1. évad 3. rész – Mi közünk hozzá?

szatellit irodalmi szeminárium

Szatellit, kémlel és elkísér, adó és vevő, látó és hallgató, irodalmi terepasztal, ha úgy tetszik; irodalmi mező, dzsungel, díszkert, az irodalmi élet lakótelepére szerelt parabolaantenna.  Márciusban, az f21.hu Születésnapi Kulturális Minifesztiválján mutatkozott be a Szatellit Irodalmi Szeminárium, azóta pedig már túl van a programsorozat az első két estjén. A harmadik szabad-szeminárium témája a kortárs irodalmi intézményrendszer és a közoktatás viszonya lesz a Kis Présházban június 2-án. 

f21

„Szatellit arra vállalkozik, hogy az irodalmi élet kérdéseire választ, anomáliáira alternatívát keressen. A beszélgetések során tudást cserélünk, terepfelmérünk, de a nélkülözhetetlen analízisen túl a képzeletünket is igyekszünk felszabadítani.” Így fogalmazták meg a SzISz célját a moderátorok, Kustos Júlia és Fehér Renátó. A fő kérdések: Mitől lehet közös ez a szakma? Mitől lehet otthonos ez a tér? „A Szatellit a felhők öncélú fürkészése helyett a jövőt térképezi fel, konkrét és gyakorlati kidolgozásba kezd. Ventilálás helyett proaktivitás. Apátia helyett aprómunka.”

A harmadik alkalom témája a kortárs irodalmi intézményrendszer és a közoktatás viszonya lesz: „De nem a hagyományos panelekkel beszélnénk róla  inkább azt térképeznénk fel, hogy mit tud szállítani a kortárs irodalmi szakma a középiskolába. Van-e túl a NAT-szorításon és az ad hoc írólátogatásokon? Van-e ilyesmire idő, szükség, forrás? Kinek szól a »rendhagyó irodalomóra«? Spontán a műfaj vagy lehet módszertana? Mivel és hogyan készül az ideális vendég? Mi a részeredmény és mi a végcél?” (A Facebook-esemény leírásából)

A harmadik alkalom vendégei: Arató László, a Közjáték projekt, Ungvári Sára

Időpont: Június 2. 18:30

Helyszín: Kis Présház

Esemény: https://fb.me/e/1UaiQASzu

Moderátorok: Kustos Júlia, Fehér Renátó

szatellit irodalmi szeminárium
Szatellit Irodalmi Szeminárium

Arató László: 1996 decembere óta a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Jelenleg az ELTE esztétika tanszékének doktoranduszaként a tanítási program esztétikai-irodalomelméleti hátterének (Hagyomány, hatástörténet, módszer) pontosabb kifejtésén dolgozik. Ahogy bemutatkozásában fogalmaz: „Soha nem a versenyekre vagy a felvételire való felkészítést tartottam a magyartanár fő feladatának. Tanárként is, tankönyvszerzőként is úgy gondolom, hogy olvasókat kell nevelnünk, olyan befogadókat, akik képesek a művel való találkozásra, akik ezt a találkozást az ön- és világértelmezés izgalmas kihívásaként tudják megélni.”

Közjáték projekt: A Közjáték egy fiatal költők és írók által létrehozott önkéntes hálózat, melynek lényege, hogy rendhagyó irodalomórákon, illetve műhelymunkákon keresztül első kézből beszéljünk az irodalomról a diákokkal. Velük együttműködve eltérő olvasásmódokat, megközelítéseket keressünk adott szövegekhez, megmutassuk nekik, hogyan lehet játszani a nyelvvel, illetve hogy miért és hogyan érdemes irodalommal foglalkozni.

Ungvári Sári hallgató, drámapedagógus, aktivista. Az egy éve elindult LEMMA  Lehetőségek a Mai Magyartanításban nevű csoporttal a pálya előtt álló és pályakezdőket szeretnénk megszólítani: szerveztünk konferenciát, workshopokat, most tábort. A lemma egy olyan bizonyított állítás, ami önmagában akár érdektelennek is tűnhet, de elengedhetetlen kiindulási alap egy nagyobb cél eléréséhez  ezt a kiindulási alapot szeretnénk a közösségben megteremteni egymás számára, egy egymást támogató pályakezdőkből álló hálózatot létrehozva.

Kustos Júlia (Szombathely, 1996) költő, kritikus, szerkesztő. Első verseskötete áprilisban jelent meg Hullámtörő címmel.

Fehér Renátó (Szombathely, 1989) költő, író. A Hévíz folyóirat szerkesztője. Kötetei: Garázsmenet (2014), Holtidény (2018), Torkolatcsönd (2022).

Kiemelt kép: Szatellit Irodalmi Szeminárium  1. é. 3. e.

TikTok és ipari forradalom: a fast fashion térnyerése

A divatipar a világ második legkörnyezetszennyezőbb iparága[1]; egyedül az üzemanyaggyártás előzi meg a sorban. De pontosan mi történik a gyárakban és a szeméttelepeken? Mi fán terem a fast fashion, és miért káros? Mi köze van az első ipari forradalom munkásmozgalmainak a Zarához és a TikTok-hoz?

f21

A fast fashion, avagy gyors divat a 21. század legelterjedtebb ruhagyártási- és vásárlási módszere. Ebbe a szektorba tartozik a H&M, a Zara, a Bershka és a legtöbb nemzetközi ruhabolt, amivel találkozhatunk egy budapesti plázában. Ez a textilipari ágazat azonnal reagál a globálisan megjelenő fogyasztói igényekre, és a trendek váltakozásának megfelelő gyakorisággal frissíti a kollekcióit. Ez a szimbiotikus kapcsolat kereslet és kínálat között azonban teljesen figyelmen kívül hagyja az ökológiát és az etikát. Amikor megvásároljuk az éppen divatos farmernadrágot, sokszor bele sem gondolunk, milyen komoly felelősséggel jár ez a döntés.

fast fashion
Forrás: Daily Sabah

A fast fashion termelési modellje a túltermelés és túlfogyasztás dinamikáján alapszik. A ruhák minősége a termelés gyorsaságával egyenes arányban romlik; a nagyvállalatok célja a kereslet folyamatos fenntartása, így a tartós ruhadarabok gyártása nem jövedelmező a számukra. Emiatt az átlagos európai fogyasztó ma kétszer annyi ruhát vásárol, mint tizenöt éve. A cégek azonban így sem tudnak minden legyártott terméket eladni: a H&M például 3 milliárd eladhatatlan ruhadarabot termel évente. Mivel a trendek váltakozása miatt ezeket a ruhákat képtelenek visszaforgatni a kollekcióikba, és sok országban kemény adókat vonnak maguk után, a cégek legtöbbször szeméttelepekre öntik vagy elégetik őket.

Az eladott ruháknak is komoly hatása van az ökológiára: a pamuttermelés a világ káros permetezőszereinek negyedét nyeli el évente, egyetlen pamutpóló elkészítéséhez pedig csaknem háromezer liter vízre van szükség. A szintetikus anyagok ennél is veszélyesebbek: minden mosásnál mikroműanyag részecskék szabadulnak fel belőlük, melyek visszakerülnek a természetes vizekbe. A poliészterből vagy nylonból készült ruhák évente olyan mértékű kárt okoznak az óceánokban, mint 50 milliárd műanyag palack.

De miért nem látjuk a médiában ezt az óriási mennyiségű szennyezést? Az úgynevezett greenwashing” (zöldre mosás) angol kifejezés arra a jelenségre utal, amikor egy nagyvállalat félrevezető módon fenntarthatónak bélyegzi a termékeit, fenntartva az etikus fogyasztás illúzióját. Ide sorolhatjuk például a H&M-et: a vállalat ugyan részt vett a Greenpeace fenntarthatósági kampányában, és minimalizálták a pamuttermesztés során felhasznált permetezőszer mennyiségét, gyártási modelljükön és a ruhaégetési praktikákon azonban nem változtattak, az üzletekbe kerülő ruhák többsége pedig továbbra is mesterséges – nem lebomló – anyagból készül. Az újrahasznosítás is fontos szerepet játszik a greenwashing reklámaiban, ugyanakkor globális szinten mindössze a ruhák 12%-a kerül újrahasznosításra.

Forrás: medium.com

A textilipar már az első ipari forradalom során húzóágazatnak számított, ugrásszerű profitorientált fejlődése így nem példa nélküli. Amire azonban fontos kitérnünk, azt már a 18. és 19. század fordulópontján megjelent munkásjogi törekvések is megpróbálták forradalmasítani: a dolgozók helyzetét ebben a globális rendszerben.

A kollekcióváltások gyorsaságát a globális ellátási lánc teszi lehetővé. A nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és eladása mind más-más országokban történik, így lehetővé téve a minél rövidebb kifutási időt (a Zaránál ez két hét, a H&M-nél nyolc). Ez egyrészt a nyersanyagok utaztatása miatt légszennyező, másrészt nehezebben visszakövethetővé és szabályozhatóvá teszi a termelést.

A globális divatipar legnépszerűbb márkái számos sajtóbotrányba keveredtek már a dolgozóik kizsákmányolása, az embertelen munkakörülmények és a szakszervezetek ellehetetlenítése miatt. A Zara brazíliai gyáraiban például gyakori a 16 órás munkanap, 2017-ben Törökországban pedig 140 munkást egyszerűen nem fizettek ki a munkájukért – ekkor több dolgozó kétségbeesett üzeneteket varrt a ruhák belsejébe, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét az embertelen munkafeltételekre.

De mi köze van ennek az egésznek a TikTok-hoz, a néhány másodperces videók megosztására szánt népszerű alkalmazáshoz? Aki gyakran használja ezt a közösségi média platformot, biztosan találkozott már aSHEIN haul kifejezéssel. Ezekben a videókban hatalmas ruhaadagokat csomagolnak ki a vásárlók, melyeket a SHEIN internetes weboldalról rendeltek.

A SHEIN sajátossága az alacsony árfekvés: a H&M-hez képest akár feleakkora áron kínálnak a globális trendhez alkalmazkodó ruhadarabokat. Azonban ezeknek szinte mindegyike szintetikus anyagból készül, és a rendkívül alacsony kifutási idő (5-7 nap) eredményeképpen a minőségük garantálja, hogy hónapokon belül egy szeméttelepen végzik. A SHEIN teljesen online formában működik, ellátási lánca így teljesen lekövethetetlen, ellehetetlenítve a jogi felelősségre vonás lehetőségét és a munkásjogok védelmét. Ezek az etikai és ökológiai akadályok azonban nem feltétlenül ismertek a TikTok-on publikáló influencerek előtt, akik így tovább népszerűsítik és támogatják a márkát.

Forrás: medium.com

De léteznek-e alternatívák? A tradicionális válasz a turkáló, azonban ez társadalmi problémát von maga után: ha a jómódú fogyasztók tömegesen az alsóbb társadalmi osztályok felruházását szolgáló turkálókba áramlanak, az árak jelentősen megemelkednek, ezáltal megfosztva a szegényebbeket a – sokszor – egyedüli ruházkodási lehetőségüktől. Ez a kérdéskör tehát jóval összetettebb választ kíván: a társadalom, a fogyasztás és a termelés viszonyának teljes újragondolását.

Jegyzetek

[1] Érdemes itt megemlíteni, hogy bár sok helyen valóban a második legszennyezőbb iparágként emlegetik a divatipart, erre nincsenek ellenőrizhető statisztikák, bizonyíthatóan a harmadik-negyedik helyre tehető – olvasható a társadalomtörténész és divatkutató Szentesi Rékával készült interjúban.

Források:

https://digitalcommons.bard.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1033&context=senproj_f2016

https://impactpolicies.org/en/news/226

https://www.youtube.com/watch?v=fIRhADBHgVE&list=WL&index=140&t=86s

Kiemelt kép: medium.com

Udvaros Dorottya és András Ferenc is életműdíjat kap a Magyar Filmakadémiától

életműdíj

Több nagyhatású művész is elismerésben részesül a Magyar Mozgókép Fesztiválon. 

f21

András Ferenc Kossuth-díjas rendező, Huszti Péter színművész, Rófusz Ferenc Oscar-díjas animációs rendező, Szakács Györgyi jelmeztervező és Udvaros Dorottya színművésznő kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal. A magyar filmművészet legendás operatőre, a nemrégiben elhunyt Hildebrand István életművét posztumusz díjjal ismerik el. Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2022. június 11-én este Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában kerül majd sor.

András Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek két film is elég volt ahhoz, hogy beírja nevét a magyar mozgókép történetébe. Az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét társadalmi szatírája a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt, míg a Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. Utóbbi filmet június 12-én 21 órakor Balatonalmádiban, a Wesselényi Strandon óriás kivetítőn láthatja majd a közönség.

Huszti Péter a főiskolát Várkonyi Zoltán osztályában végezte el, aki később a hetvenes évek egyik legnagyobb közönségsikerében, a Fekete gyémántok című Jókai-adaptációban rendezte őt, amit június 11-én 14 órakor vetítenek Veszprémben, a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Huszti több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel. 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutása mellett színházi rendezőként és íróként is elismertségnek örvend.

Rófusz Ferenc Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért kapta meg az akadémia elismerését. 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított. 2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben – a megálmodása után 40 évvel – sikerült bemutatnia Az utolsó vacsorát. Június 10-én 11 órakor a Latinovits-Bujtor Játékszínben a közönség válogatást láthat alkotásaiból.

Rófusz Ferenc A légy című filmje.

Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a nyolcvanas évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit, legyen szó Ralph Fiennesról A napfény ízében vagy Jakab Juliról a Napszálltában.

Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a filmes mellett a magyar színházi életnek is megkerülhetetlen alakja. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál, Szabó István vagy Jancsó Miklós. Játszott az ikonikus magyar krimiben, a Dögkeselyűben. A Te rongyos élet! című szatírájában kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel. Bacsó Péter filmjében június 10-én 23 órakor láthatják a fimbarátok a Latinovits-Bujtor Játékszínben.

Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt. Pályáját a Filmhíradó operatőreként kezdte, a hatvanas években. Keleti Márton és Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióiban dolgozott, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait. Stílusát a kísérletező kedv is jellemezte, amelynek legszebb példája Bódy Gábor Psychéje. Emléke előtt egyik legkiemelkedőbb munkájával, a ritkán látható Katonazene vetítésével tiszteleg a fesztivál, mely június 12-én 17.30-kor a veszprémi Hangvillában lesz látható.

Kiemelt kép: Udvaros Dorottya a Te rongyos élet! c. filmben

Hamarosan debütál a Bereményi Gézáról készült dokumentumfilm

Bereményi Géza

A Bereményi kalapja című kreatív portréfilm a legendás dalszövegíró, filmrendező és szépíró Bereményi Gézát mutatja be interjúk, új Cseh Tamás-klipek, filmrészletek és archív felvételek segítségével. A Bereményi kalapja a Magyar Mozgókép Fesztiválon debütál, ahol három kategóriában – Legjobb egészestés dokumentumfilm, Legjobb rendező, Legjobb vágó – is Magyar Mozgókép Díjra jelölték. A Bereményi-portréfilmet Veszprém után a Margó Irodalmi Fesztivál záróeseményén is levetítik, a mozikban 2022 szeptemberétől láthatja a közönség.

f21

Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. Először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert, aztán novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. A Bereményi kalapja portréfilmben Tóth Barnabás kíséri és kérdezi végig Bereményit az életén. Beszélgetőtársát Bereményi, mint fiatal rendező kollégát, és mint egykori gyerekszínészét (aki tíz évesen az Eldorádó című filmjében épp a gyerek Gézát alakította) avatja be a titkaiba. 

Csejdy András kreatív producer, a film ötletgazdája elmesélte: „A nyolcvanas évek elején talált el Cseh Tamás és a Megáll az idő. Életre szóló hatást gyakoroltak rám – amikor a nyomukba eredtem, kiderült, hogy mindez a Bereményi fejében született meg. Onnantól kezdve olvastam, hallgattam, néztem mindent, amihez Bereményinek bármi köze volt. Később össze is barátkoztunk, majd amikor befejeztem a Copperfieldet, azt éreztem, hogy filmet kell csinálni a Gézáról, a Gézából, a Gézával. Mégiscsak róla, általa szól az elmúlt 50 évünk. Bereményi szereti, mi pedig büszkék vagyunk rá.” 

Bereményi Géza így emlékszik: „Amikor nagy nehezen belementem, hogy forgassunk rólam egy filmet, fogalmam sem volt, hogy mire mondok igent. Azt találtam ki, hogy én színész vagyok, csinálom, amit mondanak: beszélgetek Tóth Barnával, meg majd Járai Márkkal is összehozunk valamit. Nagy élmény volt, jó fárasztó, de szerettem. Amikor megmutatták a félkész változatot, tényleg tetszett, várom, hogy újra megnézhessem és hogy mások is lássák.”

Bereményi Géza
Bereményi Géza a filmben. Forrás: Kováts Zsófi/Filmworks

A film sok zenével, sok filmrészlettel és sok baráttal – Bagó Bertalan, Cserhalmi György, Cserna-Szabó András, Gödrös Frigyes, Jánossy Lajos, Járai Márk, Ónodi Eszter, Sőth Sándor, CanTogay – rajzolja meg Bereményi Géza portréját. A Bereményi kalapja egyik jellegzetessége az a hat videoklip, melyekben az alkotók újonnan forgatott fikciós jeleneteket kevertek össze régi híradófelvételekkel –Budapest ostroma, ’56-os harcok, balatoni hippik – és kultikus játékfilmek – Eldorádó, Megáll az idő, Csapd le csacsi, Made in Hungária – jeleneteivel. Ez nem pusztán formai játék, hanem a szöveg és a kép, a múlt és a jelen, a fikció és a valóság egymásra vetítése, ami Bereményi munkásságát, szemléletét is illusztrálja.

Papp Gábor Zsigmond rendező elmondta: „A forgatás első napjaiban volt egy kis szemérmesség és távolságtartás Gézában. A jég akkor tört meg, amikor az Illegalitásban című szám klipjében egy kommunista kádert kellett alakítania, akkor teljesen felvillanyozódott. Amikor pedig Járai Márkkal – a Halott Pénz énekes-gitárosával – dalt komponáltak Bereményi konyhájában, akkor konkrétan belecsöppentünk a varázslatba: láttuk, hallottuk, ahogy megszületik egy Bereményi-dal, pont úgy, mint ötven évvel ezelőtt, Cseh Tamással.”

A Bereményi kalapja rendezője Papp Gábor Zsigmond, producere Herner Dániel, kreatív producere Csejdy András. A dokumentumfilmet Lovasi Zoltán fényképezte, vágója Bartos Bence, a zeneszerzői Cseh Tamás, Darvas Ferenc és Járai Márk. 

A dokumentumfilmet a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Margó Irodalmi Fesztivál után 2022 szeptemberétől a mozikban is láthatjuk. 

Kiemelt kép: Kováts Zsófi/Filmworks

A vikomt, aki mindenkit megvezetett – Kritika A Bridgerton család második évadáról

Bridgerton

15 hónappal az első évad nagysikerű premierje után 2022. március 25-én megérkezett a Netfix egyik legsikeresebb sorozatának, a Bridgertonnak a folytatása. A Julia Quinn regénysorozatán alapuló történelmi, kosztümös sorozat második évadja már közvetlenül a megjelenése után nézettségi csúcsokat produkált, többek között a saját rekordját is megdöntve. De vajon tényleg olyan jó, mint amilyennek a statisztikák szerint tűnik?

f21

Julia Quinn sosem gondolta volna, hogy a filmes világból bárki is felfigyel egyszer a műveire, hiszen az írónő saját szavaival élve: „mi vagyunk a könyvkiadás csúnya mostohagyerekei ” – annak ellenére, hogy a romantikus könyvek jelentik a legnagyobb bevételt a kiadók számára. 2017-ben aztán, 17 évvel az első Bridgerton-regény megjelenését követően, Shonda Rhimes amerikai producer és író, a Grace Klinika alkotója meglátta a lehetőséget az írónő szórakoztató történelmi regényeiben, 2020. decemberében pedig a széria első évada óriási sikerrel debütált a Netflixen.

Az 1800-as évek elején játszódó kosztümös történet az angol arisztokrácia előkelő világába kalauzolja a nézőit/olvasóit, ahol a fiatal arisztokrata lányok – és persze anyák – fél élete a párválasztás és családalapítás körül forgott. 

Az első évad a nyolcgyermekes, félárva Bridgerton família első eladó sorba került lányának, Daphne-nak (Phoebe Dynevor) a sokszor humoros, máskor szexuálisan erősen túlfűtött első szezonját mutatja be a londoni társaságban, nagyjából végigkövetve az eredeti regény történéseit és eseményeit

Daphne, és a gyermekkori dadogása miatt traumákkal küzdő Simon Basset (Regé-Jean Page), Hastings hercegének története 62.549 millió óra megtekintést produkált a megjelenését követő első 28 napban, ezzel a Netflix történetének legnézettebb angol nyelvű sorozatává válva, így egyenes út vezetett ahhoz, hogy a Bridgerton-könyvek további részei is a tévéképernyőn végezzék.

Bridgerton
Jelenet a sorozatból. Forrás: IGN

Kár, hogy a második szezonban a karaktereken kívül nem sok minden egyezik az eredeti regénnyel, és hogy a kifejezetten könyvhű, bár némely történetszál esetében már ott is kissé torzított első évadot követően a második felvonás már inkább hasonlít egy brazil szappanoperára, mintsem az eredeti Julia Quinn-regényre. 

A vikomt, aki engem szeretett című eredeti regény, és így A Bridgerton család második évada is Anthony Bridgerton (Jonathan Bailey), az apa nélkül maradt nemesi család legidősebb fiúgyermekének, így a család fejének párválasztását és megházasodását követi nyomon. 

Bár azt nagyon fontos megemlíteni, hogy maga a sorozat történelmi szempontból egyáltalán nem korhű, ettől eltekintve a második évad kifejezetten erősen indul, és az alkotók remekül vezetik fel a cselekményt. A probléma nagyjából az évad közepén kezdődik, amikor az eredeti történet eseményeivel ellentétben a főszereplő karakterek sorsát teljesen más irányba viszik el, valószínűleg azért, hogy legyen mivel kitölteni a nyolcepizódos évadból fennmaradó három-négy részt. Így azonban egyszerre válik unszimpatikussá a női főszereplő, Kate (Simone Ashley) kifejezetten erős, tekintélyt parancsoló, karakán karaktere, húga, a mindig kedves és megértő, de rettentően naiv Edwina (Charithra Chandran) pedig szép lassan egy sajnálatra méltó hisztérikává fordul át – erre viszont legalább minden oka megvan.

Sokat javít a történeten, hogy a korábban főként színpadi szerepeiről ismert angol színész, Jonathan Bailey remekül alakítja a családfői szerepet betöltő, testvérei miatt folyton aggódó, rendkívül sármos Anthony Bridgerton karakterét, de ennek a karakternek a hitelességét is nagyban befolyásolják a sztori fordulópontjai. Emellett pedig végre főszerephez juthatott és megmutathatta a tehetségét Simone Ashley is, akit korábban csak a Szexoktatás egyik mellékszereplőjeként ismerhettünk.

Kate, Edwina és Anthony borzalmas szerelmi háromszöge mellett az évad során kicsivel több bepillantást nyerünk más karakterek, például Eloise és Colin Bridgerton, valamint Lady Whistledown életébe is, ami, bár szintén nem kifejezetten könyvhű, de mivel nem valószínű, hogy az adaptáció megéli azt, hogy a könyvsorozat mind a nyolc részét feldolgozza, így ez betudható a nagy sikereket aratott, de sok szempontból ellentmondásos és elégedetlen visszajelzéseket kapó második évad egyik üdítő pontjának. 

Kár, hogy ezzel a szállal olyannyira előrerepítik a történetet, hogy így várhatóan Benedict Bridgerton lesz az egyik olyan karakter, akinek a története feledésbe merül, pedig az eddig látottak alapján Luke Thompson fantasztikusan formálhatná meg a herceg karakterét Hamupipőke Julia Quinn által megírt történetében. 

Összességében A Bridgerton család második évada tökéletes példa arra, amikor az eredeti könyvhöz képest a filmadaptáció valóban csak a jéghegy csúcsa, ráadásul egy olyan jéghegyé, amiből valaki már elkezdett jégszobrot faragni.

Kiemelt kép: TMDb.com

Irodalom három keréken – Így fog kinézni a szegedi Tricikli Fesztivál három napja

tricikli fesztivál

Az idén nyáron Magyarkanizsán és Sepsiszentgyörgyön is megrendezett irodalmi fesztivál Szegeden hét helyszínen, több mint tizenöt kortárs költő és író részvételével fog megvalósulni, felnőtt- és gyerekprogramokkal egyaránt. 

f21

Június 17–19. között ismét felbolydul a város, a szegedi fesztiválok sorába tavaly bejelentkező Tricikli Fesztivál – Irodalom három keréken elnevezésű rendezvény ugyanis a város több intézményében, vendéglátóhelyén és közösségi terében jelentkezik könyvbemutatókkal, zenei produkciókkal, kéziratlicittel, kiállítással és délelőtti gyerekprogramokkal.

A kezdeményezés egyik fontos célja, hogy az irodalom és az olvasás népszerűsítése mellett a fenntartható közlekedés eszközeit ajánlja a látogatók figyelmébe. Mint a szervezők korábban írták, tervük, hogy úgy juttassanak el mindenkit egyik programról a másikra, hogy közben se a kerék, se a hangulat ne legyen lapos. A kerekeken közlekedőket június 18-án délután egy különleges emléktúrára is várják, amelyen Balog József és Turi Tímea vezetésével József Attila szegedi tartózkodásához kötődő helyszínekre látogathatnak el az érdeklődők.

A fesztivál részletes programját a Facebook-oldalon közlő posztból kiderül, hogy a három nap alatt személyesen találkozhat a közönség többek között Kemény Istvánnal, Závada Pállal, Krusovszky Dénessel, Tóth Réka Ágnessel, Szeles Judittal vagy a Szegeden élő írók közül Bencsik Orsolyával, Hász Róberttel, Orcsik Rolanddal és Szilasi Lászlóval. A nemrégiben újranyitott Jazz Kocsma kertjében is lesz program – ott Csepregi János, Dániel András és Kollár Árpád közösen írt, Nyuca bestiárium című könyvét mutatják be.

A Megálló Közösségi Ház és Kövér Béla Bábszínház június 18-án, valamint 19-én délelőtt családi- és gyerekprogramokkal készül. Míg előbbi helyszínen a szegedi bábszínház interaktív játékai, kézműves vásár, bábkészítés, bográcsos ebéd, és nem utolsó sorban, Krusovszky Dénes, az Azóta őzike című gyerekverseskötet szerzője várja majd a kicsiket-nagyokat, addig a Kövér Béla Bábszínház vasárnapi programján kiscsoportos túrák formájában nyerhetnek betekintést a kíváncsi érdeklődők a kulisszák mögé, ahol megtudhatják, hogyan jut el a varázslat a könyv lapjairól a műhelyen át egészen a nézőtér elé.

A Tricikli Fesztivál programjai ingyenesen látogathatóak – kivéve hármat. „Az ezekre megváltott jegyekkel a fesztivál megvalósulását támogatjátok” — írják a szervezők. A Tour de Grand, Tour de Jazz és Tour de Bábszínház fantázianévre hallgató jegyeiket a tixa.hu felületén, a következő linken lehet megtekinteni: https://tixa.hu/tricikli2022.

Tricikli, 2021. Fotó: Takács Borisz

Tricikli Fesztivál – Irodalom három keréken • 2022. • Szeged

RÉSZLETES FESZTIVÁLPROGRAM

JÚNIUS 17. • PÉNTEK

14:00 – Kék Elefánt kávézó – A Tricikli Fesztivál hivatalos megnyitója és a Prae Kiadó szerzőinek bemutatkozása. Vendégek: Balogh Endre, Péczely Dóra, Szeles Judit és Tóth Réka Ágnes.

16:30 – Somogyi-könyvtárKemény István Állástalan táncos című könyvének bemutatója. A szerzővel Klajkó Dániel beszélget.

19:00 – Grand Café – Ráolvasás: Závada Pál Apfelbaum. ​Nagyvárad, Berlin című könyvének zenés bemutatója. A szerzővel Bombitz Attila beszélget. Zene: SimpPetiet Band. A belépés jegyhez kötött.

22:00 – Grand Café – Éjszakai mise. A fesztiválra meghívott szerzők közös felolvasása és ünnepi kéziratlicit.

tricikli
Ráolvasás Darvasi Lászlóval, Orcsik Rolanddal és Lengyel Zoltánnal. Tricikli Fesztivál, Grand Café, 2021. Fotó: Takács Borisz

JÚNIUS 18. • SZOMBAT   

9:00 – Megálló Közösségi Ház – „Árral úszni mindig öröm, csengőt csenget, aki kijön. Gólyalábon ott a Kaló, bábsimire gyertek, hahó!” – Testközelben a Kövér Béla Bábszínház interaktív játékai és különleges akármijei. Kézműves vásár, bábkészítés, no meg bográcsos ebéd a szakállas szakácstól. Gyerekverseit az árnyas udvarban felolvassa: Krusovszky Dénes. A szerzővel Katona Alexandra beszélget.

16:00 – József Attila Kerékpáros Emléktúra Balog József és Turi Tímea vezetésével

18:00 – Agárúr kávézó – A szegedi négyesfogat. Felolvas Bencsik Orsolya, Hász Róbert, Orcsik Roland és Szilasi László. A helyszínen Tar Brigitta kiállítása.

20:00 – Jazz KocsmaDániel András–Csepregi János–Kollár Árpád bemutatja: Nyuca bestiárium. A szerzőkkel Taskovics Viktória beszélget.  Utána: Szeged Soul – DJ Kő. A belépés jegyhez kötött.

tricikli
Baka István kerékpáros emléktúra a 2021-es Triciklin, Balog József és Darvasi László vezetésével. Fotó: Ács Péter

JÚNIUS 19. • VASÁRNAP

10:00 – Kövér Béla Bábszínház – Mesétől a színpadig: hogyan jut el a varázslat a könyv lapjairól a műhelyen át a nézőtér elé? Kiscsoportos túra a kulisszák mögött, középpontban a Mara és a pillangófül című történettel. A színház előtt Versetmondó Messzelátó és Dániel András. Utóbbi dedikál. A belépés jegyhez kötött.


A Tricikli Fesztivál programjai ingyenesen látogathatók, kivéve hármat. Az ezekre megváltott jegyekkel a fesztivál megvalósulását támogatjátok. A férőhelyek száma korlátozott. 

JEGYINFÓ: https://tixa.hu/tricikli2022

További információ: 

Tricikli Fesztivál: facebook.com/triciklifesztival 

Szutorisz Szabolcs: szutorisz.sz@gmail.com; 06 30 787 4781

Petró Annamária: petro.annamari@maszk.hu; 06 30 697 2004

Kiemelt kép: Tricikli Fesztivál | Kicsi Tihamér

ZÖME FESZT a Duda Éva Társulat szervezésében

Zöme Feszt

Június 10–12. között a Duda Éva Társulat szervezésében mutatkozik be az első fenntarthatóságra fókuszáló összművészeti és közösségi fesztivál, a ZÖME FESZT. A Zöld Összművészeti Fesztiválon az előadóművészet és a környezetvédelem kapcsolódásával létrejövő hazai színházi-, tánc-, gyermek- és ifjúsági programokkal találkozhatnak az érdeklődők.

A ZÖME FESZT egyedülálló zöld eseményén az előadások mellett klímaválságról, tudatos otthonról, étkezésről szóló szakmai beszélgetésekkel – Földes Eszter, Döbrösi Laura és Papp Endre közreműködésével –, öko-divatbemutatókkal, tematikus filmvetítésekkel, slam poetryvel, performanszokkal várják az érdeklődőket, így gazdagítva a budapesti fesztiválpalettát.

A nagytermi előadásokhoz a Ház összes terét belakva, a zöld fesztiválprogram jegyében, a Jurányi Ház olyan csapatai csatlakoznak, mint a Tünet Együttes, a Bélaműhely Sound Art és Szűcs Edit divattervező. A programban szerepel többek között a Slam Poetry Magyarország, a Dumaszínház, az Itt és Most Társulat, Ökoanyu, Vetlényi Alma, a Manócska Társulat, a K2 színház, a KL Színház, a MOME hallgatói, valamint a Duda Éva Társulat.

zöme feszt plakát
A ZÖME FESZT plakátja

A ZÖME FESZT keretében első alkalommal valósul meg a Jövő Nézőiért – Zöld Színház Projekt szakmai fóruma is, amelyhez több mint húsz kulturális intézmény csatlakozott.

Emellett gyakorlati workshopokon vehetnek részt a fesztiválozók: a legkülönfélébb ökotudatos kézműves programokkal készülnek a szervezők, legyen szó natúrkozmetikumról, vászontáskáról, vagy ékszerkészítésről újrahasznosított műanyagból.

Napközben a gyerekeknek szóló környezetvédelmi témájú előadásokkal, fenntartható kézműves foglalkozásokkal és különféle fejlesztő játékokkal várják a családokat, gyerekeket, a programok többsége ingyenes, illetve egyes programok előzetes regisztrációhoz kötöttek. Az esti táncszínházi előadások, valamint az ifjúsági- és gyermekprogramok támogatói jeggyel tekinthetők meg.

Duda Éva független művészként hozta létre önálló együttesét, a Duda Éva Társulatot, amely az elmúlt tíz évben Magyarország vezető független formációi közé emelkedett. Munkájuk során szorosabb kapcsolatot kívánnak létesíteni az ismert és progresszív színházi műfajok között. Ez a híd lehetőséget ad az elrugaszkodott, merész és komplex táncművészeti alkotások értékelésére. Missziójuk, hogy újabb közönséggel és társadalmi rétegekkel ismertessék meg a kortárs művészetet, ezen belül is legfőképp a kortárs táncot.

zöme feszt
Bélaműhely Sound Art – ZÖME FESZT

A Társulatot régóta foglalkoztatja a klímaválság, a környezetvédelem, a jövő és az emberi felelősség kérdése. Tagjai elhivatottak az ökológiai lábnyomuk csökkentésében, és filozófiájuk részeként nézőiket is arra ösztönzik, hogy előadásaik megtekintése mellett proaktívan csatlakozzanak hozzájuk környezettudatos akivitásaikban egyaránt. Az elmúlt években több programot is szerveztek a fenntarthatóság jegyében, többek között a Cserebere-vásárt, az Önkéntes júliust, a Véradást, és az Adománygyűjtést – e misszió következő állomásaként kerül megrendezésre hagyományteremtő jelleggel a ZÖME FESZT.

A fesztiválon kerül bemutatásra a Társulat legújabb, zöld projektjének keretén belül megvalósuló táncfilmje, amely különböző természeti jelenségekhez kapcsolódó helyszíneken mutatja be a kortárstánc, a mozgás szépségét és helyezi azt párhuzamba az ember által folyamatosan rombolt természet segélykiáltásaival.

A Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház meghatározó helyszíne a főváros kulturális életének, pezsgő színfoltja a kortárs művészeti közegnek. A ZÖME FESZT otthonaként is szolgáló Jurányi Ház egy stabil, közös otthont biztosít a független színházi és alkotóművészeti szektornak és a napi működésükben segíti a társulatokat a szükséges infrastrukturális háttérrel. A budai miliőben egy olyan kulturális centrum, „kortárs művház” jött létre az elmúlt 10 évben, ahol a színházbarát generációk találkozhatnak egy kávéra, színházi előadáson vagy kreatív foglalkozáson vehetnek részt együtt. A számos ifjúsági- és gyerekprogramnak köszönhetően aktív közösségi élettel töltik meg az egykori oktatási intézményt. A Ház elkötelezett a zöld törekvések mellett, számos programot rendez a fenntarthatóságra fókuszálva, illetve külsős tematikus produkciókat és workshopokat lát vendégül.

 

Kiemelt fotó: Dömölky Dániel

Weeber Luca Borbála: Házi

Weeber Luca Borbála f21

Házi című versével Weeber Luca Borbála lett az f21.hu első alkalommal kiírt verspályázatának tizedik helyezettje, melynek témája az ökológia volt. Az öttagú szakmai zsűri shortlistjére tíz vers fért fel, ezeket hétről hétre közöltük Kortárs rovatunk Öko-líra sorozatában, az alábbi a sorozat utolsó darabja!

f21

Weeber Luca Borbála – Házi

Mi huszonegy nap huszonegy évhez képest?
Most még sötét, csend és meszes falak.
Körbeforog veled a világ. Nem test
tart melegen, hanem hogy vártalak.

A mérleg nyelve veled helyre billen.
A csend megtörik, csak zaj és zaj van,
a gondolat, hogy repülni kéne innen
egy reggel felébred minden fészekaljban.

Akik nem ismerjük a repülés természetét,
egymásra se nézve jövünk mind elő,
szárnyak nélkül, a karunkat tárva szét,
és csak félünk. Szívünk forró teflonserpenyő.

Weeber Luca Borbála f21
Weeber Luca Borbála

Weeber Luca Borbála (1999, Budapest), költő, pszichológushallgató.

Kiemelt kép: Hieronymus Bosch – Gyönyörök kertje (szerkesztett – forrás: Royal Institute for Cultural Heritage Photolibrary)

A Margó 2022-ben is a legjobb első prózakötet szerzőjét keresi!

Margó f21

Margó Irodalmi Fesztivál immár nyolcadik alkalommal keresi a legjobb első prózakötet szerzőjét. 

A Margó-díj magas szakmai presztízzsel bíró elismerés, amely a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsíti, és legfőbb célja, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket.

A nyertes a díjjal nemcsak 500 ezer forintot, hanem kiemelkedő mértékű kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap.

Az előző évekhez hasonlóan a Bookline a Margó-díj kiemelt támogatójaként 10 000 000 Ft értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. Könyves Magazinon pedig egy éves tárcasorozatot indíthat a díjazott.

A kiválasztás folyamatáról a Könyves Magazinon lehet olvasni, ahol az olvasók követhetik a jelölés folyamatát, sőt, fény derül a döntősökre is, és végül kiderül, ki kapja a Margó-díjat.

A díjra minden olyan magyar nyelvű szerző által jegyzett első prózakötet nevezhető, amely 2021. július 1. és 2022. június 30. között jelent (vagy jelenik) meg és kereskedelmi forgalomba került.

Margó f21
Forrás: Margó Irodalmi Fesztivál

A nevezés folyamatáról

Ki nevezhet?

  • A pályázaton kizárólag olyan magyarul publikáló szerző indulhat, akinek korábban még nem jelent meg prózakötete.
  • A pályázaton elindulhat olyan szerző, akinek korábban már megjelent más műnembe (líra, dráma, nonfiction stb.) tartozó könyve.
  • A könyvet a kiadó vagy a szerző nevezheti.

A nevezés feltétele:

  • A könyv 2021. július 1. és 2022. június 30. között jelent vagy jelenik meg.
  • Kizárólag olyan könyvek indulhatnak, amelyek kereskedelmi forgalomba kerültek.
  • A szervezők a nevezett művet digitális formátumban (pdf, e-könyv stb.) a margofeszt@gmail.com címre várják.

A jelentkezés határideje: 2022. június 30. éjfél

A beérkezett könyvekből a Könyves Magazin szerkesztőiből álló előzsűri választja ki a rövidlistát, a győztesről pedig ősszel dönt a szakmai zsűri.

A Margó-díjat 2022 októberében, az őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitójával összekötött ünnepélyes díjátadón veheti át az idei év legjobb elsőkötetes prózaművének szerzője.

Korábbi díjazottak

  • Tóth Benedek: Holtverseny (2015)
  • Milbacher Róbert: Szűz Mária jegyese (2016)
  • Szöllősi Mátyás: Váltóáram (2017)
  • Mécs Anna: Gyerekzár (2018)
  • Fehér Boldizsár: Vak majom (2019)
  • Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb (2020)
  • Halász Rita: Mély levegő (2021)
Kiemelt kép: margofeszt.hu

Lapcsánka, tócsni vagy cicege? – Elstartolt a Gasztrosorok

gasztro_f21

A Gasztrosorok nevű rovatunkban szeretnénk veletek megismertetni olyan hagyományos magyar ételeket, amelyek egy tájegységen, településen vagy egy népcsoportnál jellemzők. Az első cikksorozat képzeletbeli asztalára minden alkalommal úgy helyezzük el a terítéket és a különleges ételeket, hogy azokat saját, személyes benyomásainkkal is megfűszerezzük, így okozva maradandóbb élményt.

f21

A krumplit általában a szegények étkével azonosítják, hiszen ez a zöldség szinte bármilyen mélységű szegénység esetében is elérhető volt. A magyar konyha esetében a mai napig egy állandó hozzávalóról beszélünk a krumpli (burgonya, pityóka) képében, amelyből rengeteg ételfélét készítünk. Gondoljunk csak a krumplifőzelékre, krumplis tésztára, krumplipürére, rántott krumplira, hasábkrumplira, főtt krumplira, héjában sült krumplira, vagy éppen a mai cikkünk fókuszában álló lapcsánkára.

Az első alkalommal tehát a magyar konyha egyik állandó alapanyagából készülő ételt hoztuk Nektek, amely a lapcsánka. Úgy is hivatkozhatunk rá, hogy tócsni, röszti, bere vagy cicege. A krumpliból készülő ételt elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye környékén nevezik lapcsánkának, amelyet személy szerint a Lakitelek Népfőiskola által szervezett Kisvárda Kollégiumban végzett kutatásaim során ismerhettem meg. Egészen pontosan az említett megyében található Szabolcsbákán jártunk, ahol Margit néni nem csak megmutatta, de együtt készíthettük el vele a helyi specialitást.

gasztro_f21

Először is meg kell hámoznunk a nyers krumplit, majd nagy lyukú reszelőn le kell reszelnünk. A mennyiség természetesen attól függ, mennyit szeretnénk készíteni, de érdemes minimum fél kiló krumplival számolni, amelyből 3–4 adag lapcsánka már biztosan az asztalra kerül. A következő lépés, hogy elővesszük a lisztet és a lereszelt krumplihoz annyit adunk, amennyit – ahogyan Margit néni mondta – felvesz a krumpli. Ez alatt azt kell érteni, hogy állandó keverés mellett annyi lisztet kell hozzáadnunk a reszelt pityókánkhoz, ameddig lágy állagú nem lesz. Ezután következhet a fűszerezés: só, bors, fokhagyma és zöldségzöldje. A fűszerek arányait saját ízlésünk szerint adagoljuk.

Amíg ízleljük a krumplis masszánkat és azon gondolkodunk, hogy kell-e bele még bors, addig a serpenyőnkbe már önthetünk egy kevés olajat (1–2 dl), majd lassú tűzön kezdhetjük melegíteni. Amikor az olaj már felmelegedett (érdemes a krumplis masszából egy cseppet beletenni az olajba, ha serceg, akkor megfelelően felmelegedett az olaj), olyannyira, hogy már ki tudjuk benne sütni a lapcsánkát, úgy elérkeztünk a következő lépéshez.

A kész masszából fakanállal merítünk és az olajba helyezzük, ahol körülbelül tenyér méretű korongokat formázunk belőlük, majd kis idő elteltével megfordítjuk a korongot, hogy mindkét oldala megfelelően megsüljön. Margit néni elmesélte nekünk, hogy régen ezt mindenki sparhelten készítette, de természetesen a modern konyhai főzőlapok ettől még nem jelentenek hátrányt. A sütési folyamat nem tart hosszú ideig, ügyeljünk rá, hogy ne égessük meg egyik felét sem. Akkor készül el, ha mindkét oldal aranybarnára sül, ekkor egy tányérra ki is vehetjük, melegen tálalhatjuk.

gasztro_f21

A lapcsánkát önmagában, akár tejföllel is fogyaszthatjuk, de természetesen bármilyen főétel köreteként is megállja a helyét. Érdemes figyelembe venni, hogy a lapcsánka esetében egy meglehetősen olajos ételről beszélünk, így figyeljünk arra, hogy hirtelen sokat ne együnk belőle, mert akkor a hasunk nem biztos, hogy kedvelni fogja a szabolcsi ínyencséget.

Ennek kapcsán Margit néni megosztott velünk egy másik, hasonló receptet, amely során nokedlitészta állagúra keverték a krumplit és nokedliszaggatóval szaggatták ki, majd vízben főzték ki. Ezt ugyancsak tejföllel vagy savanyú káposztával fogyasztották és az étel nehézsége miatt nyögőnek nevezték, hiszen ha sokat evett belőle az ember, úgy hasfájás lett a vége.

A lapcsánka elkészítése tehát egyszerű, a végeredmény pedig nagyszerű, laktató. Vigyázzunk, mert sok lapcsánkának nyögés a vége!

Ti ismertétek a lapcsánka receptjét? Felétek is így hívják az efféle ételt?

LEGUTÓBBI CIKKEK