Kezdőlap Blog Oldal 69

Borús és napos idők – Napló a Művészetek Völgye harmadik és negyedik napjáról

Művészetek Völgye

Eddigi itt tartózkodásom alatt vasárnap alakult ki a legnagyobb tumultus: a buszok, az utcák látogatottsága sokszorosára nőtt. Ugyan, az utak nehezen voltak járhatók, a programokon így is szép számmal jelentek meg az érdeklődők.f21Mindennapi életünk tele van nehézségekkel. Kevesen gondolnánk azt, hogy mennyi buktatója lehet egy pszichológiai terápiának, hogy hogyan lehet a kezelést értelmetlenné tenni. A Filmio Pajta Színpadon ezzel a témával foglalkozott a Képmás-est: Mi történik velünk a pszichológusi díványon? című kerekasztal-beszélgetés, amelyet a Nézőművészeti Kft. élő színpadi játékkal támogatott meg. A puszta szövegelemzéssel szemben ez a megközelítés sokkal átélhetőbbé tette az adott szituációkat. A beszélgetés legfontosabb konklúziója szerint minden, a beteg épülésére szolgáló beszélgetés tanulságait a páciensnek saját maga, és nem környezetének alakítására kell használnia.

Az est legnagyobb meglepetése és öröme számomra, hogy a Pajtasátorban A halál után helyett a csodás Moszkva tér című filmet vetítették le, amely szememben a kétezres évek elejének talán legnagyobb hatású magyar generációs mozijaként él. Rendhagyó ajánló következik.

Karaktereink az 1989-es rendszerváltozás idején állnak életük nagy próbatétele, az érettségi előtt. „Ki a csöcs az a Nagy Imre?” – hangzik az ironikus kérdés a filmben. A kor szlengjének hiteles használata nagyon sokat ad az éra hiteles ábrázolásához; aki nem volt budai tini, az is tökéletesen át tudja érezni azt. Számomra ez a film Gothár Péter Ajándék ez a nap című filmjével mutatott világképi hasonlóságot.

Művészetek Völgye
Stamler Emma fotója.

Este a Platon Karatev zenekar koncertjére látogattam, ahol csak a felső sorban tudtam leülni. Az előadásnak inkább a zenei, instrumentálisabb része tetszett. A zenekar sokszor két nyelvet használt; egyszer magyarul, egyszer angolul énekeltek, és nem igazán fedeztem fel kohéziót az előadott dalok között.

Hétfőn egy kisebb csöndre lehetett számítani a Művészetek Völgyében. A hétvégének vége lett, és a helyi lakosok közül sokan elmentek dolgozni. A város kihaltsága jobban emlékeztetett egy vasárnapra, mint egy hétfőre… Ekkor látogattam el a Momentán színpadhoz, ahol a Momentán Társulat nyújtott színvonalas előadást. Az éjjel-nappal momentán egy félig improvizatív esemény volt, ami a francia forradalom utáni illuminátus háttérhatalmak szervezését keltette humorosan életre.

A hangulat és a színészi játék számomra messze kiemeli őket a társulatok közül. Az előadás mélyen szatirikus jellege nagyon jót tett a darabnak, hiszen talán csak itt nem volt érezhető a szokásos erőlködve odafigyelés, mint a többi előadásnál. A megcélzott fiatal közönségből kifolyólag a témát újszerű műfaji megközelítésében dolgozták fel, amely ötvözetet képzett a történelmi királydrámák és a sci-fi között. (Ebben a tekintetben az irodalomban is látunk hasonló irányokat, megnevezhetjük itt például Gáspár András Gáspár Föld 2 záróvizsga című könyvét.)

Az előadás végeztével megéheztem, így meglátogattam a Kossuth utcán a Juhtúrós Lepényt, ami az egyik legjobb gyorséttermi döntésnek bizonyult. Itt a házi készítésű juhturó előidézte a jóleső érzést, amikor az ember egész nap kószál a fesztiválon, keresve a lehetőségeket, megtalálva egy szelet nyugalmat és melegséget, amit elfogyaszthat.

Taliándörögdön játszott a Duckshell zenekar, amire ajánlással mentem, és abszolút nem csalódtam. Az igazi pörgős instrumentálok, értelmezhető szövegek, kicsit folk-punk jellegű zene hozta a kötelező hangulatot, elsőfellépős zenekarként nem is várhattunk volna jobbat. Este Vígántpetenden az önsimereti diszkó BPM Therapy programja közben magyar népmeséket vetítettek. Megismertem egy ötvösmestert, akitől ugyan nem lehetett árut venni, mert ő is táborozó volt, viszont érdekes történeteket mesélt megrendeléseiről. Izgalmas és szemet felnyitó volt a beszélgetés, hisz még a Művészetek Völgyében is ritkán hall az ember ilyesmit. Különben a DJ-setup rendben volt, jó volt a zene, de már hatalmas fáradtság lett rajtam úrrá, így hazamentem, és nyugodtan vártam a szerdát.

Stamler Emma galériája

Kiemelt kép: Stamler Emma

Egy könyv, ami ismeri a mai fiatalokat – Nyulász Lelle: Rajtam kívül

rajtam kívül

Ahogyan egyre idősebb leszek, egyre többet küzdök azzal, hogy leromboljam a média és popkultúra által rám erőltetett elvárásokat. Aki ma válik felnőtté, annak elkerülhetetlenül szembe kell néznie ezzel a kiábrándulással, hogy igazi boldogságot és elégedettséget élhessen meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiataloknak olyan történetek, filmek készüljenek, amik őszintén mesélnek az életről. Egy jó ifjúsági regénytől én ezt várom el – Nyulász Lelle első regénye, a Rajtam kívül pedig nem okozott csalódást. Sőt.

f21

A Rajtam kívül igazán frissnek számít, 2022 júniusában jelent meg a Tilos az Á Könyvek gondozásában. A történet középpontjában Márk áll; a gimnazista fiú Balatonszárszón tölti a nyarat, és váratlanul egy különleges lányba botlik. Rózival hamar összemelegednek, az egyéjszakás kalandnak tervezett este viszont váratlanul folytatásba torkollik. A történet folyamán közelebbről megismerkedhetünk a két fiatallal és barátaikkal, Somával, Ciánnal és Zsófival. Mindezt Márk nézőpontjából követhetjük végig, ami elsőre furcsának hathat, hiszen a hasonló történetek elbeszélői leggyakrabban lányok, az írónőnek azonban nem okoz problémát egy 18-19 éves srác fejébe bújnia: Márk nézőpontja jól tud érvényesülni, és hiteles marad.

A fiú karaktere eleinte nem sok különlegességet tartalmaz, jól ismert figurája az ifjúsági irodalomnak: laza, könnyen csajozik, és nem vágyik komoly kapcsolatra. Ám Nyulász Lelle nem hagyja, hogy a főszereplőjéből klisé legyen: felkaparja a fiú viselkedése mögött rejlő okokat és indítékokat. A sablonkarakter bekerül a való életbe, cselekedetei néhol helyesek, néhol pedig vezekelnie kell a korábban elkövetett hibáiért. Az írónő egyáltalán nem kíméli Márkot gyengeségei miatt, jól bemutatja az olvasónak, hogy bizony egy ilyen, a romantikus történetekben vonzónak feltűntetett személyiség nem mindig előnyös a valóságban. A fiú aztán hamar fejlődni kezd, és szerethető, kedves, sokoldalú szereplővé érik.

rajtam kívül

Nyulász Lelle írói stílusa könnyed és precíz. Kiegyensúlyozottan vezeti a cselekményt, jól adagolja az eseményeket. Kimondottan erősnek éreztem néhol a dramaturgiai vonalát a kötetnek, ami meglepő és hatalmas fordulatok helyett a valóságosságra törekedett. Hiányoznak a regényből a hatalmas érzelmi kitörések és eget rengető megoldások, és ez nekem tetszett: tetszett, hogy hiteles volt és ismerős, hogy nem csak a középiskolai mindennapok kiegészítői – a szalagavató táncpróbák, a zenék, a cigiszünetek vagy a faktok – voltak olyanok, mintha a saját életemből emelték volna ki őket, hanem a gondolatok és érzések is. Középiskolás gyerekek középiskolás problémákkal. Sajnos, sok szerző elfelejti, hogy ennyi bőven elég, és a hatás kedvéért plusz súlyokat raknak a történetbe, ahelyett, hogy magasabb szintre emelnék őket. A Rajtam kívülben nem szerepel temérdek témakör, de ez szerintem inkább előnyére vált, mint fordítva.

A szerző tömör stílusa ellenére is felvet sok olyan kérdést, ami egy mai fiatal fejében is megfordul: a szülő-gyerek konfliktus, a pályaválasztás, az iskolai bántalmazás és a rasszizmus is megjelenik a kötetben. Nem kapnak több időt ezek a témák, mint a mi hétköznapjainkban, és nem történnek meg durvábban vagy gyakrabban, mint a mi életünkben. De épp ez a hasonló arány az, ami élethűvé és fenyegetővé teszi a jelenlétüket: könnyen tovább olvashat az olvasó, ám érdemes (lenne) megállni. Az író senkire nem erőlteti rá a megfelelő hozzáállást, de jelzés értékűen felmutatja ezeket a problémákat is.

A Rajtam kívülben a szerelem is épp olyan mértékben jelenik meg, mint a mi életünkben, nem mindent elsöprően és megmásíthatatlanul. Rózi és Márk közeledése esetlen, de megható és vonzó, pont a tökéletes hatást fejti ki az olvasóra: megmutatja neki, hogy bizony egy tiniszerelem – na meg általában véve a szerelem – „csak” ennyi, és mégis milyen sok! A szerző időt szán arra is, hogy felhívja a figyelmet a különböző párkapcsolati modellek problémáira. A futó kalandok okozta lelki sérülésekkel küzdő, vagy a magánytól való félelemből randizó lány képe is felsejlik a történetben. Zsófi és Soma viszonyán keresztül pedig a barátságból kialakuló románc kétségei, aggodalmai és kérdései is kibontakoznak.

rajtam kívül
Nyulász Lelle

Az egyéjszakás kalandok, a megcsalás és a megbélyegzés témakörén keresztül a regény a női-férfi szerepkör társadalmi megítélését is boncolgatja. Márk karaktere rávilágít arra, hogy a túlerőltetett maszkulinitás káros következményekkel járhat, Rózi kapcsán pedig megláthatja az olvasó, hogy a női szexualitás még nem tabumentes. Mindkettőjük viselkedése és értékelése reálisan van bemutatva, a szerző nem szépít a társadalmi reakciókon.

Nyulász Lelle Rajtam kívül című regényében nem riad vissza attól, hogy őszintén elénk tárja, milyen ma fiatalnak lenni. Karakterei nem szuperhősök: könnyen elmenekülnek, ha úgy érzik, túl nagy a nyomás. Verekedéskor néha alulmaradnak, és nincs mindig egy jó kontrázásuk, ha beszólnak nekik. Ám ezek a szereplők szerethetőek és élethűek, és segítenek abban, hogy a fiatalok jobban elfogadják és megtalálják önmagukat.

A történet lezárása nem válaszol meg minden kérdést, nem varr el minden szálat, nem ad minden szereplőnek elégtételt. Ezt kicsit kevésnek is érezhetnénk, de mégsem az: ez is ráerősít az őszinte mesélés hangulatára. Az író úgy zárja le a történetet, hogy szinte ismerjük a folytatást, szinte ismerjük a következő fejezetet, mert az akár a mi életünkből is származhatna.

A könyv prológusába a kiadó weboldalán, IDE kattintva olvashatsz bele.
Kiemelt kép: f21.hu

 

Asztalon az esztena?

gasztrosorok_f21

A Gasztrosorok nevű rovatunkban szeretnénk veletek megismertetni olyan hagyományos magyar ételeket, amelyek egy tájegységen, településen vagy egy népcsoportnál jellemzők. Az első cikksorozat képzeletbeli asztalára minden alkalommal úgy helyezzük el a terítéket és a különleges ételeket, hogy azokat saját, személyes benyomásainkkal is megfűszerezzük, így okozva maradandóbb élményt.

f21

2018-ban jártam Erdélyben, amely utazásom ugyancsak, az előző Gasztrosorokban említett Értékfeltáró Kutatásokhoz kötődik. A gyönyörű Gyergyószárhegyen tapasztalhattam meg életemben először az erdélyi emberek végtelen vendégszeretetét. Az itt megszerzett és megélt élményekből külön rovatot lehetne indítani, azonban a gasztronómia témakörében maradva ki kell emelnem a falu egyik lakóját, Elemért, aki egy különleges receptet osztott meg velünk.

Elemér állattartással foglalkozik és egy esztenával is rendelkezik. Az esztena nem egy különleges erdélyi haszonállat, hanem egy nagy területen fekvő legelő, ahova a falu (vagy környező települések) állatait Szent György napján kihajtják és egészen Szent Mihály napjáig tartják őket a füves területen (áprilistól szeptember végéig). Elsősorban juhokkal foglalkoznak, de tehenek, esetleg kecskék is előfordulnak. Aki élni szeretne a lehetőséggel, az kvázi bérbe adja az állatait erre az időszakra, amely során Elemér és a pásztorai gondjukat viselik, vigyáznak rájuk, megfejik őket.

esztena_f21

Rendhagyó életformát választ az, aki esztenával foglalkozik és éppen ennek kapcsán került elő az esztenás berbécstokány (szopós bárányból): a szalonnát felkockázzuk, majd üstben ropogósra pirítjuk. Ezek után kivesszük belőle a szalonnát és félretesszük. A keletkezett zsiradékon megpirítjuk a frissen vágott bárányhúst. 1-2 db hagymát aprítunk a húsra és folyamatos kevergetés mellett lassú tűzön készítjük az ételt. Ezek után öntünk hozzá egy kis tejet, megvárjuk míg karamellizálódik, majd utána túrót morzsolunk az étel tetejére. Megvárjuk míg besűrűsödik, majd utána sóval, borssal és csomborral (borsikafű) ízesítjük. Az elkészült ételt puliszkával és pirított szalonnával fogyasztjuk.

A berbécstokányból Elemér a pásztorainak is szokott vinni, hiszen ez egy tipikus esztenás étek, ahogyan a nevéből is kiderül. Minden nap kijár az esztenára, hiszen a pásztorok megélhetése tőle függ, ő látja el őket. Volt szerencsénk a kutatócsoporttal testközelből megnézni milyen egy igazi esztena. Ottjártunkkor összesen 10 kuvasz vigyázott a nyájra, akik nélkül igencsak hamar megcsappanna a létszámuk, hiszen a medve- vagy éppen farkastámadások gyakoriak arrafelé. Elemér elmondása szerint manapság szinte csodával határos, ha valaki a szakmában rendes pásztort talál. Két román pásztor dolgozott neki, akik éjjel-nappal az esztenán éltek és ellátták a feladataikat.

esztena_f21

Elemér ízletes berbécstokányát mi is megkóstolhattuk, amelyhez egy másik különlegességet is kaptunk, mégpedig a hordóban savanyított káposztát. Öröm volt megismerni egy életformát és annak részleteit, gasztronómiai különlegességeit.

Te hallottál már az esztenáról?

Szarvas Ferenc nyerte a PesText írópályázatának szakmai díját

szarvas ferenc f21

A PesText világirodalmi fesztivál 2022-es, „Forrás” hívószóra kiírt irodalmi pályázatán a zsűri döntése alapján a szakmai díjat Szarvas Ferenc Outsourcing című alkotása nyerte. Ezt az írást, illetve a másik tizenegy döntős művet elsőként a SZIFONline-on közlik, és július 25-étől augusztus 20-ig szavazni is lehet arra, hogy melyik pályázó nyerje a közönségdíjat.

f21

Idén kétszáznál is több anyag érkezett a Forrás jeligével meghirdetett PesText pályázatra. Az előzsűrizés során ismét a rövidprózák taroltak, de azért beférkőzött a legjobb tizenegybe néhány vers és kísérleti szöveg. Alapos előválogatást követően a főzsűrizést Halász Rita, Bartis Attila és Cserna-Szabó András végezte. A zsűri döntése alapján a szakmai díjat Szarvas Ferenc Outsourcing című alkotása nyerte.

Szarvas Ferenc 1972-ben Debrecenben született, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi karán szerzett MBA végzettséget. Több mint húsz éve informatikával foglalkozik, jelenleg is egy informatikai vállalkozást vezet. Másfél éve jár Lackfi János kreatív írás kurzusára, azóta ír rövidpózát és verset. Írásai a Szószóró, a Felhő Café, az Art’húr és a Szófa irodalmi portálokon jelentek meg.

A szakmai és közönségdíjas alkotásokat lefordíttatják angolra, valamint megjelennek a fesztivál zinjében is. A szerzők bruttó 200-200 ezer forint jutalomban részesülnek, és meghívást kapnak a 2022-es PesText fesztiválra.

szarvas ferenc pestext f21

A világirodalmi fókuszú PesText ősszel negyedik alkalommal valósul meg Budapesten a Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) szervezésében. Az esemény tervezett időpontja: 2022. szeptember 28. – október 1.

Az idei PesText kiemelt vendége lesz Vlagyimir Georgijevics Szorokin, a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb képviselője, A jég, a 23.000, A fehér négyzet és a Garin doktor szerzője. További fontos fellépők: Sjón, Max Porter, Marie Aubert, Erlend Loe, Bridget Collins és Jonathan Culler lesznek.

A PesText fesztivál részletes programja a fesztivál honlapján és Facebook-oldalán lesz hamarosan olvasható.

Kiemelt kép: Háló Margot fotója Szarvas Ferencről

Megérkezés, feltámadás – Napló a Művészetek Völgye első két napjáról

Amikor először hallottam a fesztiválról – már magam sem tudom mikor –, eldöntöttem, hogy egyszer eljövök, megnézem a völgy festői tájait. Várakozásaimat felülmúlva kellemes hangulat, rengeteg ember nyüzsgött a Művészetek Völgye első napján, egy élettel teli közösség fogadott magába, a csendes, dunántúli falu tája az elkövetkező tíz napra egy élénk belvárossá változott.

f21

Talán a legfontosabb tanács, ha valaki először látogat el ide, mint én, hogy térképezze fel a különböző kis udvarok kiállításait, portékáit. A Sándor-udvarban például kézzel készített ezüstgyűrű gyűjteményt, importált mexikói gyűrűket árusítottak, különleges amorf alakjuk igazán rendkívülivé tette őket.

Sátramat délután kettőkor állítottam fel, majd kimentem fotózni, kicsit körülnézni alaposabban. Egyből megütötték a szemem a különböző kézművesek és kiskereskedők termékeinek a szó legjobb értelmében vett színes választéka. Viszont, ami számomra eddig a legkedvesebb volt, a Gombor-kiállítás, bár a szerkesztőségünkben dolgozó kolléga szerint ez már a kezdetek óta itt áll töretlenül. A Gombor Galéria szürreális karakterei, álombéli tájai szinte tökéletesen visszaadják a fesztivál hangulatát, még ebben a rekkenő hőségben is. Persze ebben a felfokozott vizuális sokkban is szükség van arra, hogy néhol leüljünk és csak nézelődjünk, próbáljunk kikapcsolódni.

művészetek völgye f21

Alvóhelyem egy kedves, fiatal társaság mellé vertem le, akikkel kártyapartik és közös beszélgetések mellett tudtam igazán otthonosságra találni. Mély tudományos beszélgetéseket folytattunk a Dunántúl élővilágáról, és egy régi típusú családi fotógéppel kattintottuk le a legkellemesebb pillanatokat. Este koncertlátogatást tettem. A Panoráma színpadhoz mentem, ahol a Bohemian Betyars koncertezett. A hangulat szokás szerint magával ragadó volt. A nagy forróság után megváltó volt a hűvös sötétség, megtelt a színpad előtti tér az egy lényként lüktető tömeggel.

Másnap reggel már jóval magabiztosabban jártam be a völgyet. Meglátogattam az ARTPool galéria egész fesztiválon átívelő kiállítását. Először a jegyirodáknál hallottam trance zenei alapot a háttérben zúgni, ott már egyből tudtam, hogy el kell látogatnom az előadássorozatra. Az épületbe lépve videó- és fotókollázsok fogadták az érdeklődőket, de nem csak ezen az egy helyszínen folytak az előadások. Máshol Najmányi László-rajzokat és -verseket olvashattunk egy kriptaszerű helyen, ami egyben humoros módon rávilágított arra is, milyen volt a fesztivál nevét is adó első művészek megtelepedése a völgyben. Najmányi László grafikái költészeti modelléről adtak egy átfogó, összegző képet, amely inkább volt ars poetica, mintsem egy személyre jellemző, körökre osztott világértelmezés.

De nem csak az elmélyülni vágyók számára biztosít lehetőséget a fesztivál. A Momentán Udvarban rendezték meg délután a közös tudatjóga tornát, melynek lényege, hogy a fesztiválozók közös mozgással, halk zenére ki tudják pihenni a tegnap fáradalmait, átlendülve a következő napba. 

művészetek völgye f21

Külön érdekesség a templom a fesztivál központjában, ami minden este más-más színes fényshow-t kap, bár főleg a képzőművészeti mélység, fél-absztrakt formák kapnak szerepet, így a délután folyamán egy Aknay János templomábrázolást megidéző képet vetítettek a falra.

A Nemzeti Filmintézet kettő sátorral is képviseltette magát. A nagyobbikban filmvetítéseket tartottak, ott mutatták be Kis Hajni Külön Falka című, a tavalyi Inkubátor Program keretében megvalósult filmjét. A légkör arra késztetett, hogy kimozduljak a hétköznapokból, egy szabadtéri vetítés pedig csak hozzáadott a fényekben gazdag, társadalmi problémákat hozó film hangulatához.

Az est legjobban várt előadása egyértelműen a Hobo Blues Band-koncert volt, amelynek kötelékében idén egy életmű-kiállítás is megtekinthető volt Hobóról Taliándörögdön. A völgy jellegzetes csigabusza szállított a helyszínre, amely egy Baliwood-i filmet idéző utazást teremtett; rengeteg ember, hatalmas tumultus, de mindezek ellenére mégis folyamatos átláthatóságot tudott biztosítani.

művészetek völgye f21

A koncertet a naplementében rendezték finom, lengedező szélben, ami a közönségből sokakat arra biztatott, hogy ülve hallgassák meg a zenekart. Az első szám előtt vendégmeglepetés érkezett a színpadra. Puzsér Róbert tartott egy beszédet, amely egyszerre volt koncertajánló és kiállításmegnyitó is egyben. Beszédében kiemelte az előző rendszerben a művészeti közegből kiszakadt alkotó szokatlan stílusát, intellektuális, szövegbéli, hangzásbéli nagyságát, valamint szót ejtett a meg nem alkuvás fontosságáról, ami szerinte azoknak szól, akik valóban megdönthették a rendszert. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy ezt az országot sosem saját maga szabadította fel, hanem külső események határozták meg a sorsát, és ebben a mai napig nem lát változást.

A koncert után leültünk, hátha elcsípjük az önismereti technót, de egy óra várakozás után jöttünk rá, hogy ahhoz még túl korán van. Ezt érzékelve visszamentünk a központba, ahol a Mufflon Jazz Udvarban telepedtünk le a társasággal, itt elkapott minket az eső. Kicsi aggodalommal töltött el, hiszen a sátorban hagytam minden cuccom, ami kis híján teljesen elázott. Reggel felkelve kitisztult az idő, felszáradt a táborhely, és napsütésben, immáron kicsit esőtől hűtve vártuk a fesztivál harmadik napját.

Stamler Emma galériája

Ha nincs mit mondani, akkor minek? – Kritika az Áldozatok 2006 című filmről

Áldozatok 2006

15 év telt el a 2006. szeptember 17-én indult erőszakba fulladt, kormányellenes tüntetéssorozat óta, melyben rengeteg civil és rendőr sérült meg. A 2021-ben megjelent Áldozatok 2006 ugyan nem volt kampányfilm, de időzítése miatt a 2022-es országgyűlési választások előtti kampányidőszakban joggal merült fel a kérdés, hogy a kormánypárt retorikájában visszatérő hivatkozási alapként szolgáló eseménysorozatról lehet-e bármi újat mondani egy dokumentumfilm keretein belül?

Nyolcévesen, vidéki kissrácként izgalommal vegyes félelemmel néztem a tankot elkötő tünetetőket, a fenyegetően vonuló rendőröket és a harcokat a híradóban. Próbáltam felmérni a helyzetet – olyan, akkor rendkívül komolynak tűnő kérdéseken agyaltam, mint például: Vajon mennyire vagyunk veszélyben? Kimegyünk-e majd harcolni? A szüleimet arról kérdeztem, hogy mikor érnek kisvárosunkba, Ajkára a tüntetők, hogy a főtéren látványosan összecsapjanak a helyi rendőrökkel.

Egy évtizeddel később nagyon frusztráló azzal szembesülni, hogy a gyerekként átláthatatlannak tűnő káoszról teljes biztossággal ma sem jelenthető ki egyéb, mint hogy jogellenes agresszió történt a rendőrök és a tüntetők oldaláról egyaránt. Közben évről évre több ezer olyan magyar állampolgár kap szavazójogot, akiknek – a szavazókorú lakosság egy bizonyos részével ellentétben – nem jelentenek személyes és meghatározó élményt a 2006 őszén lezajlott események. Nem befolyásolják őket a mai napig olyan mítoszok és hisztériák, melyeket az őszödi beszéd, az azt követő kaotikus időszak és a felelősök elszámoltatásának elmaradása szült. Skrabski Fruzsina Áldozatok 2006 című dokumentumfilmje ebben a helyzetben kíván valamit mondani az erőszakos összecsapásokról.

Áldozatok 2006
Pillanatkép a filmből. Forrás Filmhu

A film egy nagyon rövid bevezető rész után egyből a dolgok közepébe vág, így nem kapunk részletes magyarázatot a (politika)történeti előzményekről. A mozi a későbbiekben is rendre evidenciaként kezel egy sor olyan alapinformációt, mely lényeges lehet az események kontextusba helyezéséhez és mélyebb megértéséhez; például nem derül ki időben, hogy a tárgyalt időszakban pontosan kik voltak kormányon, mi hangzott el az őszödi beszédben, vagy melyik volt a legnagyobb ellenzéki párt stb. Mindez arra enged következtetni, hogy ez a film elsősorban nem azoknak az új szavazóknak szól, akiknek még nincsenek tudatosított élményei, emlékei a 2006-ban történtekről. 

Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás egyaránt megszólaltatnak a mai jobboldalhoz köthető figurákat, és pártokhoz nem kötődő jogvédő szervezetek képviselőit is. Ez egyértelműen jelzi számunkra, hogy a hasonló témájú és időzítésű Elkxrtukkal szemben az Áldozatok 2006 szeretné meghaladni egyik vagy másik oldal leegyszerűsítő mítoszait, igyekszik politikai szekértáborokat meghaladó felfogást képviselni.

Áldozatok 2006
A film szereplői és alkotói a díszbemutatón. Fotó: Keller Zita/Szemlélek.net

Ezenkívül azonban nem találunk a filmben semmit, amitől az hitelesebbé válna – sőt, a megkérdezett tucatnyi sérült tüntetővel szemben egyetlen egy rendőrt látunk, aki arcát vállalva számol be arról, hogy a rendőrség tagjait hogyan támadta meg a tüntetők erőszakos része. Nem állítható, hogy a film a rendőrök-tüntetők összevetésben mindkét oldalnak kellő figyelmet szentelne

A tények feltárására tett kísérletek értékelendők, hatásosságuk azonban a nullával egyenlő: amit 15 év alatt a magyar igazságszolgáltatás képtelen volt felderíteni, azt Skrabski Fruzsináéknak sem sikerült. Az Áldozatok 2006 megnézése után semmivel nem vagyunk beljebb a felelősök megtalálásának kérdésében, mert a film nem támaszkodik másra, mint a tüntetők és az akkor szolgálatban álló rendőrök beszámolóira. A rendőrök jelentős része ráadásul az arca eltakarását és hangja torzítását is kérte, vagy csak írásban közölt nyomasztó részleteket, így nem állítható, hogy bármilyen új és hiteles információt megtudunk a dokumentumfilmből. 

Válaszok tehát továbbra sincsenek, viszont a film bő egy órás játékideje alatt sorra zúdulnak a nézőkre a korabeli felvételek és beszámolók elsősorban a rendőri brutalitásról, eltört ujjakról, lábakról, egyéb komoly sérülésekről. A film folyamatosan csúszik a nyomorpornó irányába, de összességében mégsem válik azzá; az (egyébként silány minőségű) animációk és az erőszakon túlmutató jelenetek, például az ügyvédekkel és a sajtó munkatársaival készült interjúk igyekeznek kontextualizálni a kegyetlenségről szóló beszámolók végtelen sorát, mégha ez kevéssé sikerül is.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mi a feladata a 2006-os eseményeket 2021-ben bemutató dokumentumfilmnek. Az Áldozatok 2006 nem kampányfilm, de nem is a fiatal generációknak szól. Hatásosan mutatja be a tomboló erőszakot, és hívja fel a figyelmet a felelősségre vonás hiányára – megoldásokat azonban nem kínál, nem képes sem új, sem jól strukturált tudást átadni az eseményekről, így a huszonévesek és a fiatalabbak számára sem nyújt kapaszkodót.

 

A teljes film ezen a linken tekinthető meg. 
Kiemelt kép: Demokrata

Elkezdődött a 31. Művészetek Völgye Fesztivál

völgy f21

Július 22-én elindult a Művészetek Völgye Fesztivál, ahol egészen július 31-ig 2000-nél is több programmal várják a fesztiválozókat Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre. A koncertek mellett már az első napon színházi bemutatóval, a Mr. és Mrs. premierjével várják a nagyérdeműt, de a 10 nap alatt rengeteg színházi, újcirkuszi, kortárs irodalmi produkció, kézműves vásár, izgalmas beszélgetések, workshopok, kiállítások, bringatúrák, sőt terepfutó verseny is lesz az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján.

f21

A Művészetek Völgyében mindenki megtalálhatja a saját ritmusát: a Panoráma Színpadon olyan előadók játszanak, mint az Aurevoir, a Bagossy Brothers Company, a Bohemian Betyars, a Blahalouisiana, a Carson Coma, a Csík zenekar, a Budapest Bár, az Anna and The Barbies, a Hiperkarma, az Elefánt, a Vad Fruttik, az Esti Kornél, a Margaret Island, a 30Y és a  Szabó Balázs Bandája. Dés László vendégeivel érkezik, a Parno Graszt pedig itt ünnepli 30. születésnapját.

A Kőbánya Udvarában játszik majd többek közt a Klasszik Lasszó, debütál a fesztiválon Tátrai Tibor új zenekara, a godfater., a Jazztelen, a Platon Karataev, az Ivan & The Parazol, a Hősök, a Sorbonne Sexual, a Ruby Harlem, a Subtones, a Fran Palermo, a Middlemist Red, a Konyha és a Mattset is.

A Művészetek Völgyében emellett külön helyszínt kap a folk, a világzene, a jazz és a komolyzene is. A fesztiválon ismét megszólalnak a némafilmek is: a Némafilmhez filmzenét!, a Nemzeti Filmintézettel közös pályázat nyertesei a régi mozik hangulatát idézik meg négy estén keresztül a Filmio Pajta Mozgóban, ahol győztes zeneművüket adják majd elő élőben a vetítés alatt. 

A magyar streetart egyik legismertebb művésze, Void is ott lesz a fesztiválon, aki Kapolcs Fő terén, a közönség előtt készíti el A város arca című monumentális alkotását július 23-án. Az elkészült alkotást az Országút Magazin és a Művészetek Völgye jótékonysági árverésre bocsátja a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Csecsemő-és Gyermekgyógyászati Centrum javára, ahol az összegből a kiságyakat szeretnék megújítani. A város arcára a fesztivál végéig lehet majd online licitálni.

völgy f21
Fotó: Fekete Tibor Kristóf

Az első nap debütál a taliándörögdi Színház Színpadon a fesztivál saját darabja, a Mr. és Mrs., amely főszereplői Janza Kata és Szabó P. Szilveszter lesznek. A Színház Színpadon emellett minden nap más-más társulat bútorozik be, a tíz nap alatt láthatjuk többek közt az Art-Színtér, az Orlai Produkció és a Nézőművészeti Kft. darabjait is. A vigántpetendi hatalmas Cirque du Tókert is varázslatos előadások helyszíne lesz csillagos tetejével: itt lép fel a Recirquel újcirkusz-társulat, akik My Land c. előadásukkal érkeznek, a Duda Éva tánctársulat a Ramazurit hozza el a fesztiválra, Szlovéniából érkezik Andrej TomŠe zsonglőr és a Firebirds is látványos produkcióval, valamint minden nap workshopokkal készül a Völgyre. A Cirque du Tókert ad majd otthont a Danubia Zenekar és Oláh Ibolya koncertjének is, az Opera pedig a Háry Jánossal érkezik.

Természetesen idén is a Művészetek Völgyébe költözik a Momentán Társulat, irodalommal tölti meg a fesztivált a Kaláka Versudvar, a Poket Zsebkönyvek Udvara és a Petőfi Udvar, különféle művészeti előadásokkal, workshopokkal, beszélgetéssekkel készül a MANK Art Porta, a Diabelli, az Analóg Udvar, a Tarisznya Evangélikus Udvar, a LéleKzet Református Udvar, az Ősök Háza, a LEMangUria vagy éppen a Petendi Pajta. A Művészetek Zöldje helyszínen a látogatók a környezetvédelemről, a környezettudatos életről tanulhatnak. Hobo ezúttal is a Hobo Udvarban minden nap saját előadásokkal és beszélgetésekkel készül.

A Művészetek Völgye szervezői 0–99 éves kor között mindenkire gondoltak a programok kitalálásakor, így a gyermekek számára is számos izgalmas programmal készültek. A Pest-Buda Udvarban interaktív játékok, gyerekkoncertek, bábelőadások, az Egyszülős Központ szervezésében mesedélután, illetve beszélgetések várják a családokat, a Kőbánya Udvarban „babakocsma” és interaktív zenés-mesés koncertek, a Kaláka Versudvarban mondókás móka és gyerekkoncertek, a Hagyományok Háza Folkudvarban népi játéktér szolgálja a családok szórakozását. A fesztiválra a belépés hat éven aluliak számára ingyenes, de a programfüzetben és a honlapon a Gyermekvölgy fül alatt található programok 14 éves korig 1500 Ft-os, kedvezményes jeggyel látogathatók. A gyerekek kísérőire is érvényes a kedvezményes belépőár, maximum két főig. 

völgy f21
Fotó: Fekete Tibor Kristóf

A fesztiválon ingyenes Csigabusz közlekedik a három település között, idén újdonságként pedig esténként Veszprémbe és Tapolcára is el lehet jutni az ingyenes járatokkal, így a látogatók ott is megszállhatnak és biztosítva van számukra a kényelmes hazajutás éjszaka is. A Művészetek Völgyébe a MÁV és a Volánbusz járataival 50% kedvezménnyel lehet eljutni. 

A fesztivál idén 40 helyszínen, 2000-nél is több programmal várja a fesztiválozókat július 22. és 31. között. A programokat a www.muveszetekvolgye.hu oldalon lehet böngészni vagy a Művészetek Völgye saját mobilapplikációjában. 

Kiemelt kép: Fekete Tibor Kristóf fotója a Művészetek Völgye Főteréről

Az üvegburán innen és túl – Jászberényi Sándor: Tíz év háború

Jászberényi f21

Jászberényi Sándor eddig sem volt rest a világ kevésbé szívderítő helyeire kalauzolni Olvasóit, de legújabb kötete minden eddiginél exkluzívabb betekintést nyújt az emberen belül és kívül található pokolba egyaránt.

Nyilvánvaló – és kevésbé nyilvánvaló – okokból a Tíz év háború merőben különbözik Jászberényi előző műveitől. Ha valaki leveszi a polcról ezt a szó szoros értelmében súlyos könyvet, a korábbiakkal ellentétben nem egy írói alteregó „kalandjait” fogja a kezében tartani. Ezesetben a súlyt kitörölhetetlen emlékek adják, az ember elevenébe vágó fényképek és rövid esszék formájában. Kétszáztizenkét oldal igazán nem sok szerzőnknek, mégis elég, hogy keresztül-kasul bejárja velünk az elmúlt tíz év valamennyi konfliktuszónáját, közben pedig évtizedek vagy épp évszázadok óta aktuális témákra térjen ki.

Terítékre kerül a politika, a kultúra, a vallás – iszlám és keresztény egyaránt –, és újra meg újra reflektorfény vetül az elkerülhetetlen halálra. Jászberényi az ember napsütötte és árnyékba borult oldalát is felénk fordítja.

Ilyen szempontból előítéletekkel küzdőknek különösen tanulságos olvasmány lehet a Tíz év háború. Megismerkedünk a Sínai-félsziget beduinjaival, együtt ünneplünk a kurd hadsereg fiaival és lányaival, fotózkodunk dzsihádistákkal, autózunk a nigériai gyorsreagálású erőkkel, és betekintést nyerünk az ukrán katonák rítusaiba. Mindig megkapjuk a kellő háttértudást, de a szövegek soha nem csapnak át történelemórába. Főleg, hogy szerzőnk nem egyszer vitatja történészek álláspontját mint az események szem- és fültanúja. Miközben pedig világok tárulnak fel és kristályosodnak ki előttünk, Jászberényi csak úgy mellékesen elfeledett igazságokat porol le, és ráirányítja figyelmünket perifériára szorult tényekre.

Jászberényi f21
A „fotóalbum” egy darabja (forrás: litera.hu)

Ez az egyik kulcsfogalma a kötetnek. Tény.

Mint azt szerzőnk is írja, a fényképek mögötti motiváció elsősorban a dokumentálás volt, mivel egy szöveghez képest egy fotót sokkal nehezebb megkérdőjelezni – bármennyire is eljárhat felette az idő. Jászberényi tehát visszakanyarodik a fotográfia eredeti céljához, a pillanat megörökítéséhez. Képei sokkal inkább hasznosak, mint művésziek, de pont emiatt a hasznosság, egyszerűség miatt válnak igazi műalkotásokká. Többségük ugyan szívbemarkoló vagy megrázó, mégis akad köztük, amelyik mosolyt csal az ember arcára – bármilyen hihetetlenül hangzik is. Az persze már más kérdés, hogy a mosoly őszinte örömből vagy cinizmusból fakad-e. Utóbbiról többször bebizonyosodik, hogy igen hatásos fegyver az elkeseredés, a kiégés és a megtörés ellen. Egyiptomi tüntető és magyar újságíró esetében egyaránt.

A másik kulcsfogalom éles ellentétben áll a cinizmussal, de szintén kéz a kézben jár az emlékekkel. Ez nem más, mint az érzelem. A száraz, olykor lélekölő témákhoz képest elképesztő emocionális kavalkád koncentrálódik a kötetben. Felszabadultság, félelem, elkeseredettség, düh és gyász mind ott rejtőznek a szavak között, és megbújnak a képeken. Az időjárás viszontagságai – forróság, hideg, szakadó eső – pedig sokszor kiegészítik ezeket, társulásukkal magával ragadó szimbolikát alkotva.

Végül egy harmadik központi fogalom, a már említett üvegbura. Jászberényi Sándor – mint azt rengeteg vele készült interjúban teszi – ebben a kötetben is újfent felhívja rá a figyelmet, mekkora veszélyt jelent az egész nyugati társadalomra ez a talán nem is annyira láthatatlan fal, amely sokszor felfogja előlünk a valóság józanító szelét. Legtöbbször a nyugati kultúra erőszakábrázolása, halálhoz való viszonyulása képezi kritika tárgyát.

Jászberényi f21
Fénykép a könyvből (forrás: litera.hu)

Tudjon az Olvasó bármilyen sokat is a világról, ez a könyv nagy valószínűséggel rá fogja döbbenteni ismereteinek ellenkezőjére. Írónk sok dolgot tartogat a tarsolyában, amelyet elgondolni sem tudunk, és még többet, amelyről valószínűleg tévesek az elképzeléseink.

Azonban amellett, hogy felnyitja Olvasója szemét, a kötet egyéb „feladatokat” is ellát. Ezek közül a legfontosabbak, hogy összegzi szerzőjének élményeit, összefoglalja egy életmű tíz fontos évét, betekintést nyújt egy lélek legszebb és legcsúnyább éjszakáiba, tiszteleg élők és holtak előtt, hálát ad barátoknak, és emléket állít elhunytaknak. Figyelmeztet jövőbeli veszélyekre – konfliktusok mellett egészségügyi és gazdasági krízisekre –, jó tanácsokkal szolgál kezdő vagy leendő tudósítóknak, és utat mutat bolyongó lelkeknek. Mert ha valami, akkor ez egy haditudósító átka: háborúban és békében egyaránt kívülálló. Viszont ennek a kívülállóságnak köszönhetően tud hidat képezni ott, ahol más nem. Például egy magyar olvasó és egy beduin férfi között.

A kötet tökéletes választás az idegen nyelvet preferálóknak is, mivel minden szöveg megtalálható benne angolul (ezeket Jászberényi saját maga fordította). Talán itt érdemes kitérni a könyv egyetlen – szerencsére nyomdai – hibájára, az apró szerkesztésbeli hanyagságokra. Ezek nem égbekiáltó pontatlanságok, leginkább duplán szereplő vagy következetlenül magyarosított szavakról van szó, de helyenként belerondíthatnak az olvasmányélménybe.

A könyv szerzője minden útjára alaposan felkészül, és példáját Olvasójának is érdemes követni. Tudásszomj, erős gyomor és az emberbe vetett hit – ha ez utóbbi nincs, akkor pedig egy nagy zsák cinizmus. Ezekre lesz szüksége annak, aki nekiül a Tíz év háborúnak. Lett légyen az illető kezdő vagy veterán Jászberényi-fogyasztó, a nagyvilág ügyeiben tájékozott vagy tájékozatlan, hívő vagy hitetlen, ígyis-úgyis maradandó élménnyel fog gazdagodni.

Jászberényi f21
A szerző (forrás: dunszt.sk)
Kiemelt kép: alexandra.hu

Luca Guadagnino, Olivia Wilde és Noah Baumbach új filmje is Velencében debütálhat

Velence

A Variety értesülései szerint a nagy stúdiók teljes fegyverzettel készülnek a szemlére. 

f21

Múlt héten beszámoltunk a velencei fesztivál idei remek zsűrijéről, most pedig az egyik legtekintélyesebb amerikai filmes lap, a Variety megszellőztette, hogy milyen felhozatalra lehet majd számítani a nyár végi szemlén. Velence egyike az A-kategóriás filmfesztiváloknak, így aki itt jó kritikai visszhangot zsebel be, akár Oscar-jelölésre is pályázhat.

A Lidón lehet Olivia Wilde második filmjének, a Don’t Worry Darlingnak a premierje. A fiatal rendezőnő első rendezése, az Éretlenségi nagy sikert aratott, második alkotásához pedig Florence Pugh-t, Harry Stylest és Chris Pine-t is sikerült megnyerni. A filmben egy fiatal pár életébe nyerhetünk bepillantást, miközben az idill a titkok hatására felbomlik. Az ’50-es években játszódó mozi műfaja szerint pszichothriller.

Szintén velencei premiert kaphat Noah Baumbach várva-várt új filmje, a White Noise, melyben Adam Driver és Greta Gerwig játssza a főszerepet. Don DeLillo regénye adaptációjában egy kisvárosnak kell szembenézni a közelgő katasztrófával és a halállal. A film a Netflixen debütál majd, de nem ez lesz a streaming-szolgáltató egyetlen fontos velencei premierje, hiszen Ana de Armas főszereplésével jön Andrew Dominik rendezésében a Marylin Monroe életéről szóló Blonde.

Alejandro González Iñárritu egy újságíróról szóló drámával vehet részt a fesztiválon, de a Szólíts a neveden direktora, Luca Guadagnino is ott lehet majd a szemlén, ráadásul legújabb, Bones and All című alkotásának ismét Timothée Chalamet a főszereplője.

A teljes versenyprogramot jövő héten jelentik be. A fesztivál idén augusztus 31-én kezdődik és szeptember 10-én ér véget.

Kiemelt kép: Dont Worry Darling (forrás:TMDb.com)

A Gyepek Titkai – Fotópályázat a gyepes élőhelyek állatvilágáról

Fotópályázat

Idén 10-18 év közöttiektől és 18 év felettiektől várják a gyepes élőhelyek gerinces állatfajait bemutató képeket.

A Grassland-HU LIFE integrált projekt keretében a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és projektpartnerei fotópályázatot hirdetnek, amelynek célja a gyepes élőhelyek értékeinek, jellemző növény- és állatfajainak bemutatása, népszerűsítése, és ezen keresztül a figyelem felhívása védelmük, illetve megőrzésük fontosságára. A pályaművekben az állatfajokat természetes élőhelyükön kell bemutatni.

Fotópályázat
A tavalyi pályázaton 2. helyezést és közönségdíjat nyert Káldi József Integetés című fotójával. Forrás: hermanottointezet.hu

Egy pályázó legfeljebb 5 fotót küldhet, melyeket a zsűri anonim módon bírál el. Az általuk kiválasztott 30 legjobb fényképet díjazzák – ezen belül a zsűri 1–3. helyezettet választ, s emellett a legjobb képek körében közönségszavazást is meghirdetnek a Grassland-HU Facebook-oldalán.

Az ünnepélyes díjátadót és kiállításmegnyitót 2022. szeptember végén rendezi meg a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. A díjazott képek a Grassland-HU LIFE IP honlapján is megjelennek. A kiállítást követően – az ősz folyamán – a képek vándorkiállításra indulnak az ország egész területén. Az alkotások a Grassland-HU LIFE integrált projekt partnereinek bemutatóhelyein lesznek megtekinthetők.

A teljes fotópályázati kiírást itt olvashatod el.

Kiemelt kép: Grassland-HU Facebook

LEGUTÓBBI CIKKEK