Az Amigos Kihívásokban résztvevők hetente kapnak újabb izgalmas feladatokat, amikben a játékos tanuláson, gondolkodáson, problémamegoldó készség fejlesztésén van a hangsúly. Az első kihívással most gyereknapon jelentkezik a szervezet, amiben a gyerekek számára legideálisabb világot kell elkészíteni; építőkockákkal megépíteni, rajzolni vagy épp hajtogatni. A beküldők között pedig minden hónapban értékes ajándékcsomagot sorsolnak majd ki.
Az Amigos a gyerekekért Alapítvány egyetemista önkéntesei, az Amigók, közel hét éve látogatnak kórházakat, hogy a bent lévő gyerkőcök hétköznapjait tegyék szebbé barátságukkal és a gyógyulásra motiválják őket játékos nyelvtanuláson keresztül. Új kezdeményezésükről Sára, az alapítvány megálmodója így fogalmazott:
„Az elmúlt időszakban mindenki olyan helyzetbe került, mint a kórházban lévő gyerekek: négy fal közé zárva, egy új helyzetben, távol a barátoktól. Egy évvel a pandémia után, online programok, mesetananyagok fejlesztésén át, mi is látjuk, hogy az alkotás és a képzelet világa mennyire felszabadít. Összegyúrtuk az elmúlt egy évben szerzett tapasztalatunkat az online-offline játékos tanulásról, és május 30-án, gyereknapon elindítjuk az Amigos Kihívásokat, ahol ezt a kalandozást a gyermekek és a családok hétről hétre otthonunk kényelmében is megtapasztalhatják.”
A kihívásokban megjelenik a játékos tanulás, amit az önkéntesek már egy éve nap mint nap használnak élményalapú foglalkozásaik során. A hetente megújuló izgalmas feladatok nemcsak kikapcsolódást jelentenek, hanem érdekes és aktuális témákról is lehet közben beszélgetni a gyerekekkel, melyekből különböző erkölcsi tanulságokat is levonhatunk. Ilyenek például a barátság, a megbocsátás, az elfogadás, de akár a környezetvédelem is. A mesébe bújtatott játék és móka közben a gyerkőcök észre sem veszik, mennyit tanulhatnak a körülöttük lévő világról.
Miért különlegesek? Mert helytől és tudásszinttől függetlenül bárki végrehajthatja őket és önállóan a gyerekeknek, de akár az egész családnak is közös élményt biztosítanak! Mi az első kihívás? Egy gyors feliratkozás után az www.amigos.hu/kihivasok oldalon már küldik is az első gyereknapi élményalapú feladatot. Ezután pedig hetente újabb kihívásokat küldenek, és csak a gyermekeken múlik, hogy mikor vágnak bele a következő kalandba! A feltöltők között pedig minden hónapban egy résztvevőt értékes LEGO szettel ajándékoznak meg az Amigók.
A PesText irodalmi fesztivál szeptember 22–26 között esedékes programsorozatának előeseményeként a szervezők május 14-re egy online beszélgetéssel készültek. A program meghívottjai Szirák Sára (a Fiatal Írók Szövetségének sajtós, kommunikációs munkatársa) és Vincze Bence (az f21.hu főszerkesztője, az Irodalom rovat vezetője, a Nyolc Ág Művésztábor főszervezője) voltak, az estet Szerényi Szabolcs, a PesText marketing és kommunikációs vezetője moderálta. A beszélgetés fókuszában a fiatal-irodalom népszerűsítésének kérdésköre állt.
A beszélgetésből kiderült, hogy a meghívottak, Szirák Sára és Vincze Bence két különböző múlttal és tevékenységi körrel rendelkező szervezetet képviselnek, mégis a Sára által reprezentált írószervezet, valamint a Bencéhez kötődő kulturális magazin céljai között is egyaránt szerepel a fiatal-irodalom népszerűsítése.
Sára a beszélgetés során elmondta, hogy a FISZ egyik legfontosabb feladatának a fiatal tehetségek támogatását tartja, míg Bence azt hangsúlyozta, hogy az f21.hu struktúráját tekintve is egy olyan összművészeti magazin, amely magukra a fiatalokra épül, ők működtetik és többnyire ők is olvassák.
Szerényi Szabolcs azon kérdése kapcsán, hogy miért érezte öt éve az f21.hu szerkesztői csapata szükségességét az új kulturális platform létrehozásának, Bence szintén a fiatalság szerepét emelte ki, hiszen a magazin egyik elsődleges céljának tartja, hogy megmutassa, a fiataloknak is helyük van a kultúrában. Emellett hangsúlyozta, hogy az egyik legnagyobb különbséget a szerzőik megszólalásmódjában látja. Véleménye szerint az f21.hu fiataloktól szól fiataloknak, amely nyomán többen tudnak közülük kapcsolódni a témákhoz, cikkekhez, a kultúrához, több fiatalhoz juthatnak el az üzenetek. Bence a későbbiekben azt is kiemelte, hogy az f21.hu-t inkább közösségként látja, mint munkahelyként, és többek között a lap, valamint a köré szerveződő események mozgalomként való értelmezhetőségének lehetősége is felmerült a beszélgetés során.
Az esemény az utánpótlás, valamint a növekedés kérdéskörét is érintette, melynek kapcsán Sára a fiatalok kultúrában való reprezentációjával kapcsolatban a folyamatos megújulás fontosságát hangsúlyozta. A beszélgetés során elmondta, hogy a FISZ egy több mint húszéves szervezet, amely rendkívül fontosnak tartja az „utánpótlás” nevelését. Ennek kapcsán bíztatják a fiatalokat a publikálásra, a pályázatokon való részvételre, az irodalmi műhelyek látogatására. Azt is hozzátette, hogy fontosnak találja, hogy maguk a szerzők is részt vegyenek az irodalom népszerűsítésében, a kampányolásban, toborzásban.
Szabolcs a közösségi média irodalom-népszerűsítéssel kapcsolatos szerepére is rákérdezett, amely kapcsán a meghívottak főként a vírushelyzet miatt kialakult szituációról, az élő események hiányáról, valamint a közönség egyre lankadó figyelméről számoltak be. Sára az irodalomnépszerűsítéssel kapcsolatban a kiadók, az írószervezetek és a szerzők szerepét egyaránt kiemelte, és hangsúlyozta az autentikusság jelentőséget. Bence a videós, YouTube-os tartalmak szerepére világított rá, illetve az online, valamint offline jelenlét közti hídépítés kérdéskörét is fókuszba emelte.
A beszélgetés során az offline és online platformok nyomán különbségekről és kiegészíthetőségi lehetőségekről is szó esett. Ennek kapcsán a szakmai elismerés, az olvasottság, a tempó, valamint az offline-online átjárhatóság témájáról beszélgettek a meghívottak.
Az esemény végén Szerényi a nyitással kapcsolatban a jövőbeli tervekről, eseményekről kérdezte a meghívottakat. A válaszokból kiderült, hogy mind a FISZ, mind az f21.hu tervezi a nagy népszerűségnek örvendő hagyományos nyári programjainak megvalósítását, azonban előfordulhat, hogy a pandémia miatt máshogy, nem megszokott formában kerülnek majd megrendezésre a várt események.
A test ördöge – megnyitó: 2021. 05. 28. 19:00; helyszín: Törökbálint, Gallery MAX.
Most, hogy minél több korlátozás kerül feloldásra, várhatóan annál több offline eseményre kínálkozik lehetőség. Ennek keretében új helyszínen, más elrendezésben, de ismét megrendezésre kerül Győrffy László, Kis Róka Csaba és Szöllősi Géza közös kiállítása.
A test ördöge nevű tárlatban, habár más-más technikával, különböző irányból, a három alkotó mégis összeér abban, hogy munkáik átlépik a megszokott testformák ábrázolásának határait.
A tárlatot elsőként a Pécsi Galériákban lehetett megtekinteni 2020 őszén, azonban a novemberi szigorítások miatt A test ördöge idő előtt véget ért. Most a törökbálinti Gallery MAX (a City Max Bevásárlóközpontban található) ad otthont új felállásban a közös kiállításnak. A kurátor Fekete Vali, aki az előző kiállításért is felelt.
A „határsértők”
Emberutáni (vagy poszthumán) esztétikának is nevezhető az a fajta alkotói magatartás, ami Győrffy László, Kis Róka Csaba és Szöllősi Géza munkáira jellemző. Mégis, ez mindegyiküknél másképp nyilvánul meg.
Az első kiállításon Győrffy munkái közül megtekinthetők voltak többek között Bosch groteszk kavalkádjára emlékeztető rajzai, amelyeken egy egész testből burjánzik minden, akár egy súlyos mutáció vagy fúzió eredménye. Továbbá említést érdemelnek még „dekonstrukciónak” nevezett installációi, amik fémmel és faanyagokkal párosuló apró, testi elemeket tartalmaznak egy diszfunkciós szerkezet benyomását keltve.
Kis Róka Csaba képei a Pécsi Galériákban mind a festő előző önálló kiállítása, a New Dissorder vonalán haladtak tovább a testiség színekben való elmosódásával. A festményein látható minták között a poszt-apokaliptikus, szétfolyó és háttérbe olvadó formákból még felsejlik valami élet, ami nem hasonlítható se emberihez, se állatihoz – csak halványan emlékeztetnek rá.
A test ördöge pécsi tárlatán Szöllősi Géza régebbi, de legújabb projektjeiből is több darab kiállításra került. Köztük a Kedvenceim állati preparátumai, mint például a Duster műcímmel bíró boxerrágcsáló. Láthatóak voltak még az állati húsból vart női arcok, részek (Hús projekt) és a kitinpáncélokból felépített akciófigurák (Kitin projekt). Szöllősi ezekben a műveiben meghazudtolja a test kötöttségeit és nevetségessé teszi azokat.
Részlet az első tárlatból (forrás: szabadpecs.hu)
Tisztátalan testek a letisztult lakberendezési bevásárlóközpontban?
Az első után az új helyszín most talán más megvilágításban engedi látni a tárlatot. Ugyanis a Pécsi Galériák pince-szerű auráját felváltó Gallery MAX-ban, az ország egyik legnagyobb lakberendezési bevásárlóközpontjában található.
A kiállítást Nemes Z. Márió költő, esztéta fogja megnyitni, aki Antropológiai töredékek című írásában már korábban rávilágított a három alkotó munkássága között fennálló kapcsolatra.
A kiállítás megnyitóján védettségi igazolvánnyal lehet részt venni. A tárlat augusztus 22-ig lesz látogatható.
Az idén első alkalommal megrendezésre kerülő fesztivál három, irodalom iránt elkötelezett közösségi tér, a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház, a Jazz Kocsma és a Grand Café kollaborációja, melynek célja, hogy újragondolja nemcsak a szerzői estek, de Szeged kulturális erővonalainak berögzött szabályrendszerét is. Ahogyan azt egy posztjukban írják, tervük az, hogy június 19-én bemutassák a város legfüggetlenebb közösségi tereit, és úgy juttassanak el mindenkit egyik irodalmi programról a másikra, hogy közben se a kerék, se a hangulat ne legyen lapos.
Az egynapos, mozgó rendezvény június 19-én 10 órakor, a Megálló Közösségi Házban kezdődik, ahol a programok között olyan, családok számára is látogatható gyerekirodalmi felolvasások szerepelnek, mint például egy Kollár Árpád által vezetett papírszínházas előadás, egy Szabó Imola Juliannával közös gyerekirodalmi és illusztrációs trendeket ismertető beszélgetés, vagy Darvasi László Pálcika, a detektív című regényének bemutatója. Mindezeket a Soul Kitchen vegán közösségi konyhája révén biztosított piknikhangulatban hallgatja meg a közönség ingyenes vagy a fesztivált jelképes összeggel támogató belépés mellett.
A fesztivál Facebook-oldala szerint ugyanakkor érdemes a teljes programot végigtekerni. Ehhez elővételes támogatói jegy vásárlása szükséges, mivel a második helyszínen, a Jazz Kocsma kertjében tartandó, Cserna-Szabó András és Bíró-Balogh Tamás párosával 16 órától meghirdetett gasztro-irodalmi eseményre, valamint az azzal járó bográcsos estebédre korlátozott a férőhelyek száma. A Falnivaló és Szomjas fantázianevekre keresztelt támogatói jegyekről ide kattintva lehet bővebben tájékozódni.
Szintén a két keréken közlekedőknek kedvez a 13 órakor, a Megálló Közösségi Házból induló Baka István kerékpáros emléktúra is, amely Balog József és Darvasi László vezetésével az 1995-ben Szegeden elhunyt költőhöz kötődő helyszínek és emlékek nyomába ered. A eseményleírás alapján a következő állomásokon keresztül juthatnak majd a résztvevők a Jazz Kocsmáig: Molnár utca, Victor Hugo utca, Kass Galéria és SZTE BTK.
A fesztivál a Grand Caféban ér véget. 20 órától a korábbi helyszíneken már bemutatkozó szerzők, valamint Lengyel Zoltán és Orcsik Roland olvasnak fel élőzene kíséretében; 21 órától a Szeged Soul keretein belül DJ Kő szelektál az ötvenes és hatvanas évek legizgalmasabb funk, soul, rock ‘n’ roll, surf és r&b zenéiből – kizárólag vinylen.
A Tricikli Fesztivál kiemelt támogatója az 1997 óta működő Szépírók Társasága, valamint a Szabad Terek független közösségi tereket és civil szervezeteket összefogó, országos hálózata. A fesztivált és az abban résztvevő független közösségi terek működését természetesen a látogatók is támogathatják: helyszíni támogatást a Megálló Közösségi Házban reggel 9 órától, a Grand Caféban este 19 órától lehet leadni. 500 forinttól fesztivál zine, 800 forinttól 1 darab 0.5 l-es vagy 0.3 l-es Tricikli Fesztivál logóval ellátott repohár jár ajándékba.
A részletes program egyben megtekinthető a Facebook-eseményben, vagy az alábbi, Kicsi Tihamér grafikus (shed designs) által tervezett plakáton.
A migráció és a menekültválság kétségkívül az egyik legmeghatározóbb és legtragikusabb történése az utóbbi évtizedeknek, mely az Elveszett gyerekek archívumának is alapmotívuma. Az USA mexikói határához érkező felnőttek és a főleg kísérő nélküli gyerekek számának drámai növekedésére sem az Obama-éra, sem Trump elnöki ciklusa nem hozott kegyelmes megoldást, az egyedül útnak indított gyerekek megpróbáltatásai és szó szerinti raboskodásai pedig komoly felindultságot eredményeztek világszerte.
A szerző
Valeria Luiselli, mexikói származású író testközelből nézte végig ezeknek a gyermekeknek hányattatott sorsát, amikor önkéntes tolmácsként vett részt a határon átszökött fiatalkorúak tárgyalásain. Az ott átéltek alapján írta meg a Tell Me How It Ends: An Essay in 40 Questions című könyvet.
Ezt követte saját utazása családjával Manhattanből Arizónáig, a kettő egyvelegeként pedig megszületett első angolul írt regénye, az Elveszett gyerekek archívuma. Ez a fiktív történet tele van valósággal, szövevényes intertextualitásával és témaérzékenységével az elmúlt évek egyik legérdekesebb műve lett.
Valeria Luiselli: Elveszett gyerekek archívuma (Forrás: lira.hu)
Luisellihez hasonlóan a főszereplő mozaikcsalád útja is New Yorkból indul.
A nő és a férfi egy projekt keretében találkoznak, ahol a New Yorki-i Egyetem Urbanisztikai és Városfejlesztési Központ programján belül hangképeket rögzítenek a városban beszélt nyelvekről és zajokról. A munka során egymásba szeretnek, az egyedülálló szülők pedig összekötik az életüket. A férfinak egy fia, a nőnek pedig egy lánya van, erre a négyesre épül fel az Elveszett gyerekek archívuma.
A regény elején in medias res, az úton találjuk magunkat a családdal, visszaemlékezésekből áll össze a kép, hogyan nőttek össze a kis manhattani lakásban – idillinek tűnő– boldogságban, majd hogyan távolodott el egymástól a férfi és a nő, ami végül az utazásukhoz vezetett.
Közös hanganyaguk befejeztével a feleség menekült gyerekekkel kezd foglalkozni, így találkozik Manuelával, akinek két lánya az idegenrendészeti őrizetből tűnt el, ő pedig felajánlja segítségét a kétségbeesett anyának.
Mindeközben a férfi is új témát talál, egy apacsokról szóló kutatáson kezd dolgozni, külön figyelmet szentelve Geronimónak, az egyik utolsó indián törzsfőnöknek.
Mindkét fél életében eluralkodik a munka iránti sóvárgás, átveszi az irányítást az archiválás és dokumentáció vágya, így kocsiba ültetik a gyerekeiket, és dobozaikkal együtt elindulnak a New Yorkból, a mexikói határig tartó road tripre.
Luiselli egy grandiózus, az Egyesült Államokat átszelő utazást vetít elénk.
Ebben az amerikai látkép és a folyamatos kulturális utalások elegyednek egymással egy családtörténettel kiegészülve. A család életéből a legtöbbet a kocsiban történő utazásuk során látunk, ahogy városról városra közelednek Arizona felé. Érzékeljük a férfi és a nő között tátongó szakadékot – főleg az apa passzivitásán –, a gyerekek lelkesedését és a valójában cél nélküli, határozatlan feleség kétségeit széthulló családjával kapcsolatban.
Az Elveszett gyerekek archívumának hangulata
Luiselli mesterien teremt atmoszférát, nem lehet elmenni a tény mellett, milyen irodalmisággal vezet be minket a poros amerikai kisvárosok neonfénnyel világított moteljeibe, útszéli étkezdékbe és a helyiek emberábrázolásába. Ezek a jellegzetes útiregényhez illő leírások erősítik a tényt, hogy az Elveszett gyerekek archívuma nem az a mű, aminek olvasása után az ember a cselekményre emlékszik vissza, hanem inkább az érzésekre és képekre, amiket megalkotott közben magában.
Ebben a hatásban pedig nagyban közrejátszik a regény utalásoktól, könyvektől, zenéktől és fényképektől hemzsegő intertextualitása. Az Elveszett gyerekek archívumában visszatérő fontosságú a család 7 darab doboza, ami a csomagtartóba süllyesztve utazik velük, és kazettákkal, jegyzetfüzetekkel, térképekkel, önéletrajzi és szépirodalmi szövegekkel van tele.
Ezek az anyagok folyamatos beszédtémák lesznek, külön figyelmet szentelve egy fiktív író fiktív művének, Ella Camposanto Az elveszett gyerekek elégiáinak, amelyet a nő és a fiú felváltva olvas, és ami a Bestián (egy valóban létező) vonaton utazó menekült gyerekek tragikus történetét meséli el. Sokszor felbukkanó elem ezenkívül Susan Sontag, Golding, Cormac Mccharty és egy polaroidkamera is.
Ezek a kulturális utalások nemcsak a könyvek és különböző archív elemek formájában jelentkeznek, hanem történelmi és irodalmi alakok fel-felbukkanó anekdotáiból is:
„Aztán ott van a cseh író, Bohumil Hrabal kicsit inkább komikus, mint tragikus halála, aki nem Arkansasban halt meg, de az exelnök Bill Clinton, aki Little Rockban élt, amikor még Arkansas kormányzója volt, valamiért imádta őt, úgyhogy ennyi kapcsolat azért van. Egyszer láttam a sörtől kipirult, pirospozsgásan vigyorgó Bill fényképét Prága közepén egy sörözőben. […] Nehéz belegondolni, hogy az a kedélyes ember a fotón ugyanaz az ember, aki a Mexikót az Amerikai Egyesült Államoktól elválasztó fal első tégláját lerakta, aztán úgy tett, mintha ez sosem történt volna meg.”
Gyermeki belső világ
A regény legnagyobb dinamikája a gyerekek kíváncsisága a szülők munkája iránt; az egyik legerősebb tartóerő pedig a szülők folyamatos érdeklődése, szinte már megszállottsága az elveszett gyerekek sorsa és az apacsok története iránt. Ahogy a felnőttek egyre többet osztanak meg velük, ők annál jobban élik bele magukat a varázslatosnak tűnő történetekbe indiánokról, fehérszemekről, Sas harcosokról és sivatagban keringő gyerekekről. Megalkotják a saját mágikus világukat, ez alapján kapnak nevet maguk a szereplők is: az anya Szerencsés Nyíl, az apa Papa Cochise, a fiú Fürge Toll, a lány pedig Memphis lesz.
A gyermeki lélek ábrázolása mindig kifejezetten nehéz, pláne egy nem ifjúsági könyvben, hiszen egyrészről reálisan kell bemutatni a gyermekkor játékosságát, és sokszor irritáló szeszélyeit, ugyanakkor elég érdekesnek és értelmesnek kell bemutatni a személyiségüket ahhoz, hogy az a felnőtt olvasót se zökkentse ki.
Megnehezítette a feladatot, hogy a gyerekek nemcsak szerves részei az anya történetének, de egy idő után a fiú veszi át az elbeszélő szerepét, és rajta keresztül nézzük tovább az utazást. A fiú és a lány karakterét egyrészről ügyesen megoldotta, hiszen ők a legvalóságosabbak, belőlük látunk a legtöbbet és a legmélyebb formában, mégis néhol erőltetett magaslatokba fullad a velük való interakció.
Anélkül, hogy bagatellizálnám a fiatalok fogékonyságát, erősen kétlem, hogy egy tízéves kíváncsi lenne A Legyek Urában megjelenő társadalmi problémák természethez való eredeztethetőségére. Ilyen és ehhez hasonló, magasröptűnek szánt párbeszédek nem feltétlenül a legerősebb részei a regénynek.
Ezek persze csak ritkán megjelenő jelenetek, összességében igazán szép és reális képet kapunk a fiatal természet gondolkodásáról. Meg kell említeni továbbá a gyermekek nyelvi játékait, amik hozzáadnak az alapvetően is szövevényes szöveghez, amit Mesterházi Mónika kiváló fordítása tett gördülékennyé.
Hangzó sivatag
Akármilyen magával ragadó a regény, az tény, hogy Luiselli végig misztifikálja a kontextust, a migráció és a menekült gyerekek csupán lebegnek a történetben rádiós riportok, beszélgetések és könyvek formájában, de nem találkozunk velük szemtől szemben, nem látjuk a határon uralkodó állapotokat. Úgy olvasunk róluk végig, hogy sose érünk el igazán hozzájuk.
Az Elveszett gyerekek archívuma spanyol fordításban Desierto sonoro címen látott napvilágot, ami annyit tesz, mint Hangzó Sivatag. Kevés ennél találóbb elnevezést tudnék elképzelni a regénynek, ahol a hangok és zajok dokumentálása, őslakosok és gyerekek sivatagba veszett kiáltásai úgy ismétlődnek bennünk is, mint a Visszhang a kanyonbanban David BowieSpace Oddity-ja. Az utalás megértéséhez ajánlom a könyv elolvasását.
Négyszázezer forint összdíjazású, nyílt, szépirodalmi pályázatot hirdet a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál. A pályázat hívószava a „buborék”, műfaji megkötése nincs, egy szerző viszont csak egy, másutt még nem publikált alkotással nevezhet.
Kortárs magyar szerzők magyar nyelvű műveit várják maximum 6000 leütés terjedelemben, buborék témakörében. A négyszázezer forint összdíjazású írópályázatra jeligés anyaggal lehet jelentkezni, kétlépcsős szakmai zsűri bírálja majd el a beérkezett műveket. Alapos előválogatást követően a legjobb tizenegy pályamű kerül az elismert szakemberekből álló főzsűri elé. Idén Szabó T. Anna, Mécs Anna és Dániel András dönt a szakmai díjról.A shortlistre került írások közül egy elnyeri a zsűri fődíját, egy pedig közönségdíjat kap. Mindkét írást lefordítják angolra, valamint megjelenik a fesztivál zinjében is. Szerzőik bruttó 200-200 ezer forint jutalomban részesülnek és meghívást kapnak a PesText fesztiválra. A pályázat hívószavához kapcsolódóan a következő kiírás olvasható:
A nyári szellőben szappanbuborékot eregető kisgyerek. Buborékok a strandbüfé frissen csapolt sörében. Eközben az elmúlt években a buborék szóhoz újabb jelentésrétegek tapadtak: véleménybuborékokba zárt, önismétlő közösségi médiás bejegyzések, buborékokban megrendezett sportesemények, a karantén bubija… Ez lett a biztonság és a bezártság szimbóluma, a burok, amin keresztül megszűrt információkhoz jutunk, a keret, ami megvéd minket a nekünk nem tetsző véleményektől – vagy épp a vírusoktól. Miért csak a mások vallási, politikai, erkölcsi buborékja tűnik bármikor szétpattanó illúziónak, míg a miénk racionalitásnak? Mi történik, ha a saját burkaink repednek meg? Mi szivárog át? Mi látszik belőlünk a buborékon túl, mire megyünk a buborék nélkül?
A világirodalmi fókuszú PesText ősszel harmadik alkalommal valósul meg Budapesten a Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) és a Petőfi Irodalmi Ügynökség szervezésében. Az esemény tervezett időpontja: 2021. szeptember 22-26.
A közönségdíjra bárki szavazhat 2021.07.13. és 2021.08.10. éjfél között. Az írásokat a pestextpalyazat@gmail.com címre várják, BUBORÉK tárgymegjelöléssel
Beküldési határidő: 2021.06.01.
Pályázók köre: bármely magyar nyelven alkotó szerző (alkotónként egy-egy művel lehet pályázni).
Szakmai zsűri által megítélt fődíj összege: 200 000 HUF
Közönségdíj összege: 200 000 HUF
A pályamunkákat műfaji megkötés nélkül, e-mailben, csatolmányként várják (word vagy pdf formátumban). A pályázatra kizárólag olyan művek nevezhetők, melyek sem online, sem nyomtatott formában nem jelentek meg, megjelenésük jelenleg nincs folyamatban és a pályázat lezárulásáig nem is várható.
Kizárólag jeligés pályázatot fogadnak el, a beérkezett dokumentumon nem szerepelhet a szerző neve. Az e-mailben szerepeljen a szerző neve, viszont a csatolt word vagy pdf dokumentumban csak a jeligét kell feltüntetni a pályamunka bal felső sarkán. A jelige minimum nyolc karakterből álljon, lehetőleg tartalmazzon betűket és számokat is.
Az adatkezeléssel kapcsolatos részletek a PesText weboldalán, ITT olvashatók
A PesText és a pályázat további híreiért érdemes követni a fesztivál Facebook-oldalát
terdel torzse lehajol l_h_j_l
kezeben ima
a homlokan ott van a _tt v_n _
botloko nyoma
felismerem Istenem _st_n_m
vezess a jora
amit visel adomany _d_m_ny
apam zakoja
szabad haza kuszobon k_sz_b_n
nem engedi at
tebe nelkul nem kezel n_m k_z_l
elfagyott bokat
erdo szelen parkol a p_rk_l _
belezett skoda
cigany feszke legjobb lesz l_gj_bb l_sz
nem nezni oda
a Balaton messze van m_ssz_ v_n
vilagosszurke
mint a regi szetrohadt sz_tr_h_dt
telefonfulke
felhokon ul anyja is _pj_ _s
nn a nevuk
mert a fold mar reg megtelt r_g m_gt_lt
nincs benne helyuk
szabad haza mindenben m_nd_nb_n
a tobbseg vagyok
nem lesznek a kolykeim k_lyk__m
hallhatatlanok
* Vö. FEHÉR Renátó, láthatatlanok = F. R., Garázsmenet, Bp., Magvető, 2014, 50–51.
Fehér Renátó / Fotó: Szilágyi Lenke
Fehér Renátó (Szombathely, 1989) költő. A Hévíz folyóirat és a Csirimojó Kiadó szerkesztője. Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, orosz, román és szlovák nyelvre is fordították. Kötetei: Garázsmenet (Magvető, 2014), Holtidény (Magvető, 2018).
Sofi Oksanen finn–észt szerző hatodik könyve egy olyan önismereti utazás, ami bármennyire is idegennek is tűnik, nem lehet tőle szabadulni. Mégis hogyan keveredhetünk bele mi is egy olyan történetbe, ami az ukrán béranyaság, a női test teljes kizsigerelése, a meddőség, orosz maffiózók és bürokrácia köré épül, miközben látszólag mindettől a lehető legtávolabb állunk? Oksanen regényeiben visszatérő téma a női sors, a maga kiszolgáltatottságával, összetartó, vagy éppen széthúzó erejével. Erről olvashattunk a Sztálin teheneiben, melyben a transzgenerációs traumafeldolgozásé a főszerep, de a Tisztogatás és a Norma története is nők köré fonódik.
A Kutyafuttatóban Oksanen újra olyan történetet ad a kezünkbe, amiben szembe kell néznünk azzal, hogy a MeToo-mozgalom és egyenjogúsági harcok mellett továbbra is csendesen létezik egy olyan világ, amiről nem beszélünk eleget. Ahol a nő legfontosabb és talán egyetlen erénye a mai napig egy egészséges petesejt. Váltakozó idősíkok, különböző helyszínek és élethelyzetek cserélődése adja a regény dinamikáját, melyben az összefüggések teljes zűrzavarában szép lassan göngyöljük fel a szálakat, és áll össze a kép. A kép, amely sosem lesz teljes, mégis átlátjuk. Akárcsak egy puzzle egyetlen hiányzó darabbal.
Finnország, Ukrajna, Oroszország, majd megint Finnország. Jelenetek egy nő életéből. A történet elbeszélőjével in medias res-kezdéssel Helsinkiben találjuk magunkat, ahol teljes tudatlanságba csöppenünk. Nem tudjuk, ki ő, hogy mi, vagy ki elől menekül, értelmetlen számunka a kutyafuttató iránti lelkesedése, és halálvágya, amely gyakran erőt vesz rajta. Mintha már szinte várná az elkerülhetetlent. A történet úgy ugrál az idősíkok között, hogy mire megszoknánk egyet, már át is kerültünk a másikba. Az egyikben fiatal lány, aki kétségbeesetten próbál pénzt szerezni családjának, a másikban magas pozícióban lévő nő, aki fiatal lányok teste fölött rendelkezik, a harmadikban egy gyerek, aki mit sem sejtve a halálba küldi saját apját, a negyedikben pedig a jelenben élő szorongó és menekülő takarítónő.
Időbe telik, míg megértjük a történetet ezzel a különös felépítéssel, de ha egyszer elkaptuk a fonalat, lehetetlen elengedni. Úgy szippant magába a könyv, hogy már magunk is elfelejtjük, mi az az erkölcs. Az ukrajnai gyerekkor szegényes környezete után, ahol a tapétából is vodkaszag árad, és ahonnan apja halálának tragédiája elől menekülnek az anyjával, majd a derékba tört modellkarrier után szinte várjuk, hogy a nő végre elérje a sikert és jólétet. És mivel kereshet nagyobb mennyiségű pénzt egy fiatal lány Ukrajnában? Ha donor lesz. A béranyaság világába rémisztően kimért és tárgyilagos módon vezet be minket Oksanen, ahol egy szép haj, egészséges fog, és formás test az ára a szegénységből való kiemelkedésnek.
A külső azonban nem minden: több felmenővel visszatekintve képet kell kapniuk a klienseknek a donorról, hogy eldöntsék, ki a legjobb. A béranyasággal foglalkozó cégek azonban ezt nagyon egyszerűen megoldják. Eldugott kis faluban született Csernobil közelében? Problémára semmi ok, szerzünk új születési anyakönyvet. A kedves papa fejét levágták, majd egy bányába rejtették a testét? Egy tollvonás, és mérnökként dolgozó férfi lesz belőle, aki egy építkezésen vesztette életét. A rendszer számára veszélyes rokon? Nem is létezik. Így működtek ezek a cégek, ahol a fiatal lány, petesejt donorból vezetői pozícióba küzdi fel magát csak azért, hogy sikere tetején egy olyan ügybe keveredjen, ami örökös menekülésre készteti.
Képtelenség nem együtt örülni a magát egy penészedő házból orosz oligarchiák luxus villáiba felküzdő nővel, és mi is átadjuk magunkat a szemellenzős életmódnak minden kényelmével együtt, hogy egy olcsó és hideg hotelszobában találjuk magunkat, szegényen és örökös rettegésben. Ekkor nézünk vissza az ügyletekre, amiket a nő bonyolított, a lányokra, akik annyi petesejt donáción vettek részt, hogy saját gyerekük már nem lehet, azokra, akiknek kivették a méhét, vagy operáció közben véletlenül átszúrták. A könyv azonban ezekről a dolgoktól olyan diszkréten, már-már félmondatokban beszél, és annyira nem nyomja az orrunk alá, hogy a mi lelkiismeretünk is nyugodtan pezsgőzget Olenkával a nyugtalanság legkisebb jele nélkül.
Talán ez a pszichológiai bravúr a könyv legnagyobb erénye. A főszereplőnek nincs identitása, hiszen azt elvették tőle, nincs idő lelki traumák feldolgozására, hiszen a túlélés a cél. A csúcsra kell jutni, az odavezető út közben pedig vagy behódol, vagy elveszít mindent. Oksanen stílusában az az izgalmas, hogy pontosan tudja, miben jó. Nincsenek hidegrázós irodalmi bravúrok, csupán egy fegyelmezett, jól átgondolt írást kapunk, amit ez a posztszovjet környezetben játszódó meneküléstörténet tesz remek regénnyé. Egy gyilkosság és egy volt donor bosszújának furcsa kapcsolata adja a regény krimi, néha már thriller-szerű hatását, ahol megjárjuk a mélyeket és a csúcsokat, és folytonos izgalomban várjuk, fény derül-e valaha is a teljes igazságra. A kép összeáll, de egy darab hiányzik. Mint egy kirakós.
Most, hogy újra van lehetőség egyre több rendezvényt megvalósítani, korábbi népszerű sorozatunkat felélesztettük Nektek, melyben ismét összegyűjtöttük a következő hét legjobb irodalmi rendezvényeit, eseményeit.
Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehér csokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz, vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25–30. között megrendezésre kerülő Hálózatok Hete ilyen és ehhez hasonló összefüggésekre igyekszik rámutatni és magyarázatot adni.
„Manapság egyre inkább felismerjük, hogy semmi nem történik elszigetelten. A legtöbb esemény és jelenség része egy komplex, univerzális kirakós játéknak, amelynek sok-sok darabja egymással kapcsolatban áll, egymást befolyásolja. Elkezdtük belátni, hogy egy kis világban élünk, amelyben minden mindennel össze van kapcsolva.” Ha elméletben el is fogadjuk, gyakorlatban sokszor mégis nehéz elképzelni, hogy a Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató Behálózva című könyvében megfogalmazott gondolat mennyire szerves része életünknek és milyen sokrétűen határozza meg múltunkat, jelenünket, jövőnket – a mindenkori hétköznapokat –, legyen szó ízlésről, kommunikációról, művészetről, betegségekről.
A Hálózatok Hete programsorozatunkkal ebben igyekszünk újabb perspektívákat nyitni, és írók, költők, zenészek, kutatók bevonásával rámutatni arra, hogy bármerre is indulunk, bármilyen témát választunk, biztosan valamilyen hálózatba jutunk.
A Ludwig Múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításához kapcsolódó online programok egy héten át, napi rendszerességgel jelentkeznek a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán.
Harmadik alkalommal indul felolvasó karavánra az Erdélyi Híradó Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája, május 25–27. között. A körút során Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában mutatkozik be három fiatal erdélyi szerző: Fischer Botond, költő, író, Gothár Tamás, költő és Mărcuțiu-Rácz Dóra költő, író, szerkesztő.
Folytatódik az Erdélyi Híradó Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája által szervezett irodalmi felolvasó maraton, amely során újabb három fiatal erdélyi szerző mutatkozik be a székelyföldi közönségnek. A fellépőkkel Horváth Benji költő, műfordító, slammer, a Hervay Könyvek sorozat társszerkesztője beszélget. A szerzők kötetei a helyszínen megvásárolhatók.
Gothár Tamás költő, 1995-ben született Csíkszeredában. 2014 óta publikál verseket és fordításokat erdélyi és magyarországi lapokban. Első önálló kötete 2018-ban jelent meg váltás címmel a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában.
Fischer Botond író, költő, 1982-ben született Nagykárolyban. 2007 óta rendszeresen jelennek meg versei, prózái és színikritikái különböző erdélyi és magyarországi folyóiratokban. Kötetei: Alsógolgota (Kriterion, 2013), Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó – FISZ, 2019).
Mărcuțiu-Rácz Dóra 1996-ban született Nagyváradon. Jelenleg a BBTE Bölcsészettudományi Karának mesterszakos hallgatója, az Echinox és a Helikon szerkesztője. Prózát, lírát, kritikát, tanulmány- és műfordításokat közöl, valamint rendszeresen tudósít irodalmi rendezvényekről. Kötetei: macska van az úton (Prolog, Nagyvárad, 2017.), már minden nő hazament (Erdélyi Híradó Kiadó – FISZ, 2020.)
Horváth Benji költő, műfordító, szerkesztő, 1988-ban született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztője, a Hervay Könyvek sorozat társszerkesztője, négy önálló verseskötet szerzője. Legutóbbi kötete: A dicsőséges Európa (Libri, Budapest, 2018.)
Az Irodalmi Karaván helyszínei:
Marosvásárhely: május 25. kedd, 19 óra, G. Café (Cuza Vodă u. 33.)
Sepsiszentgyörgy: május 26. szerda, 18 óra, Tein Teaház (Szabadság tér 2.)
Csíkszereda: május 27. csütörtök, 17 óra, Kájoni János Megyei Könyvtár (Stadion u. 2.)
Irodalmi rendezvények a hétre – Május 24-től 30-ig
Az online programokat a PIM Facebook- és YouTube-oldalán közvetítik, és később is visszanézhetőek.
„Mindegyik alakomnak meg tudnám adni pontos lakáscímét. Gyakran több lakáscímet is, mert némelyik kettőből-háromból van összeróva. (…) Minderre csak munka közben, vagy azután jöttem rá, mikor alakjaim már a lelkemben is éltek.” – írja Édes Anna című regényének megjelenése után Kosztolányi Dezső.
Hogy kik állnak ezek mögött az alakok mögött, az legtöbbször a legendák homályába vész. Ugyanakkor a kortársak visszaemlékezései, az alkotó magánlevelezése, naplóbejegyzései és számos interjú tanúskodik arról, hogy a fiktív regényhősöket nagyon is élő szereplők kapcsolták a valósághoz.
Parádi Andrea, a kiállítás kurátora rendhagyó online tárlatvezetés során izgalmas filológiai nyomozásba kezd, és felderíti Kosztolányi forrásait.
Irodalmi rendezvények a hétre – Május 24-től 30-ig
Új vizeken… Írók és művészek Székely Aladár műtermében.
Az online programokat a PIM Facebook- és YouTube-oldalán közvetítik, és később is visszanézhetőek.
Ki volt Székely Aladár, honnan indult, és hogyan lett a 20. század elejének egyik leghíresebb fotográfusa, többek között Ady és Móricz tisztelője és barátja? Műtermében írók és művészek fordultak meg, legtöbbjüket az ő portréin keresztül ismerjük ma is, jellegzetes pillantások, fejtartások és kézmozdulatok jellemzik munkáit, a portréfényképezés megújítása fűződik nevéhez.
A kiállításban E. Csorba Csilla kurátor tart online tárlatvezetést.
Irodalmi rendezvények a hétre – Május 24-től 30-ig
Kortárs irodalom a középiskolában című programunk újabb alkalmán Hansági Ágnes és Vinczellér Katalin Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című regényének és folytatásának ered a nyomába.
Határátlépések
Előadás: Huszti Gergely sikerkönyve, a Mesteralvók hajnala lehetne két regény is. De nem kettő, hanem egy. Ráadásul két olyan regénytípust és elbeszélői hagyományt kapcsol össze, amelynek jellemzően saját, kialakult olvasótábora van, és amelyek között nem feltétlenül van átjárás. A jelenkor mindennapi problémáira reflektáló Young Adult, az inszomniát tematizáló tabukönyv házasítása a Fantasy-val különös módon egy harmadik „műfaj”, a történelmi regény módszertanáról is sokat elárulhat a figyelmes olvasónak. De azt is kiprovokálja, hogy végiggondoljuk, tulajdonképpen mitől „hiteles” vagy „életszerű” egy elbeszélés.
Előadó: Hansági Ágnes
Módszertani ajánlás: Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című regényének feldolgozása Az irodalom határterületei érettségi témakör részeként izgalmas összegzése lehet a diákok tizenkét évnyi tudásának epikai műfajokról, magas és populáris irodalom közti különbségtételről, nyelvhasználatról, karakterépítésről és dramaturgiáról.
Középkor és 21. század, szépirodalmi igény és akció-fantasy találkozása.
Előadó: Vinczellér Katalin
Irodalmi rendezvények a hétre – Május 24-től 30-ig
Nádasdy Ádám májusi előadásában a Bánk Bán fordításának nyelvi érdekességeit, nehézségeit, különlegességeit, tanulságait meséli el nekünk.
„Katona József Bánk bánja híresen nehéz szöveg, nemcsak a tartalma, hanem a nyelvezete miatt is. Kevesen olvassák ma már, pedig érdekes, fontos mű: ezért csináltam belőle mai magyar prózai fordítást. A munka során sok érdekes problémába ütköztem: mi van akkor, ha a szavak ugyanazok, a nyelvtani szerkezet változatlan, csak valahogy ilyet már nem mondunk? A heveskedő Petur bán többször így kiált föl: »Ördög és pokol!« – mit írjak ennek mai fordításául? De sok szereplő sokszor azt mondja: »Hah!« Ez ma komikus, nem hagyhattam így – de mi legyen helyette? Előadásomban az indulatkifejezés akkori és mai formáit vetem egybe.”
A videó a premier után bármikor megtekinthető a Csányi5 Facebook-oldalán a videó fül alatt.
Irodalmi rendezvények a hétre – Május 24-től 30-ig
„Egy ember lépked hangtalan” – Pilinszky János halálának 40. évfordulója – A Facebook-esemény leírásából:
2021-ben ünnepeljük Pilinszky János költő születésének 100., és halálának 40. évfordulóját – a kettős kerek évforduló okot és lehetőséget teremt arra, hogy programokkal, közösségi és online együttlétekkel, videókkal kiemeljük a szerző sokrétű életművét.
A centenáriumi sorozatban május 27-én, Pilinszky János halálának 40. évfordulóján több helyszínről jelentkezünk be Kovács Márton zenésszel és Wunderlich József színművésszel, megidézve a költő életének fontos helyszíneit, verseit hallgatva.
A centenárium sorozat a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával jön létre. A beszélgetéseket ingyenesen nézhetitek itt a Facebookon és mutatunk részleteket Instagramon is.
Irodalmi rendezvények a hétre – Május 24-től 30-ig
Nyerges Gábor Ádám 2020-ban megjelent regénye, a Mire ez a nap véget ér 2021-es „karanténmusical” feldolgozásának dedikálással egybekötött ingyenes, online vetítése a Nyitott Műhelyben.
Irodalmi rendezvények a hétre – Május 24-től 30-ig
Vízivárosi Mesék a Jókai Anna Szalonban – A Facebook-esemény leírásából:
Május 30-án, vasárnap 10:30-tól a Jókai Anna Szalonban (Iskola utca 28.) várjuk a gyerekeket, kiskamaszokat.
Rák Kati színművész tolmácsolásában Végh György (1919–1982) meseíró és költő fantáziavilágába pillanthatunk be. Megismerhetjük Don Makarémót, a szeleburdi játékmajmot és barátait, a Mária tér lakóit.
Az egykor valóban a Mária téren élt Végh György meséit sokan a Móra Könyvkiadó gondozásában, Réber László illusztrációival megjelent könyvből ismerhetik. Végh György özvegyének köszönhetően a programon olyan mesét is hallhatunk majd, amely még nem jelent meg nyomtatásban.
Gyermeknapi programunk egyúttal a Vízivárosi mesék sorozatunk első alkalma: az év folyamán a művésznő kalauzol majd bennünket a girbegurba, zegzugos vízivárosi utcácskákon játszódó mesék világában.
Figyelem: a gyermeknapi program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A programon maximum 30 fő vehet részt, előzetes regisztráció a jokaiannaszalon@budavar.hu címen, a levél tárgyában tüntessék fel: Vízivárosi mesék. A részvétel felnőtteknek védettségi igazolvány felmutatásával, maszk használatával lehetséges, kézfertőtlenítőt biztosítunk!
A gyerekeket május 29-én és május 30-án is apró meglepetéssel várjuk.
Irodalmi rendezvények a hétre – Május 24-től 30-ig
A Pandóra Projekt névre hallgató inspiráló duót Major Dóra (Dorci) és Végh Janka (Panka) alkotják. Az idén februárban startolt projekt gyakori vokálokkal fűszerezett szövegcentrikus dalai indie – folk stílusban mozognak.
„Azokat az energiákatszeretnénkátadni Nektek, amiket mi is képviselünk. Csillogó-villogó, hangosan nevetős, de a következő pillanatban már csendesen a sarokban zokogós, szerelmes, néha bolondos, inspiráló energiákat.
Az Aki Érdekelt fél óra alatt írtam meg éjszaka, másnap pedig átmentem Dorcihoz nótázgatni picit, mondom, gyere, mutatok valamit: írtam egy dalt. Alapvetően rendkívül önfejű és makacs lányka vagyok, zenében pedig válogatós. Nagyon. Le is tettem arról,hogy valaha találok valakit, akivel meglesz az összhang és a teljes bizalom.” – nyilatkozza a Pandóra Projekt a Phenomenon magazinban megjelent interjúban.
„Elkezdtem játszani és már az első pár sor közben bekapcsolódott nana-zva, és úgy szóltunk együtt, mintha ez így lett volna kitalálva. Neki is adtam a dal felét, és később jöttem rá, hogy valószínűleg ezt a dalt tudat alatt már tényleg nem csak magamnak írtam” – Janka.
Dorci így emlékszik vissza arra, mi volt az a szikra, ami elindította a Pandóra Projektet: „Megkezdtük a közös utunkat, dalolgattunk és kitaláltuk, ha már igazit (még) nem lehet, összehozunk egy virtuális live koncertet. Tündéri közönségünknek hála olyan sok pozitív visszajelzést kaptunk, és annyian maradtak velünk végighallgatva a majdnem 50 perces standupcomedynket a dalokkal vegyítve (hoppá), hogy akkor éreztük mindketten, hogy na jó, itt valóban óriási energiák szabadultak fel, valami igazán maradandót hoztunk létre!”
A dal február 18-án került fel a zenemegosztó platformokra, mint első single, és a Pandóra Projekt reményei szerint a Pandóra kinövi a „nagymamák kisunoka iránti rajongását”, és onnantól a határ a csillagos ég!
Kiemelt kép: Pandora Projekt hivatalos Youtube-csatornája
