Ingyenesen megnézhető vasárnap éjfélig a FilmiónJankovics Marcellemblematikus animációs filmje, a Fehérlófia. A formabontó, pazar színvilágú alkotást 1984-ben a Los Angeles-ben megrendezett „animációs olimpián” minden idők legjobb 50 filmje közé választottak. A felújított filmet a május 29-én elhunyt, világhírű alkotó emlékére tették szabadon elérhetővé a Nemzeti Filmintézet streaming oldalán. – Írja a Film.hu
Az 1981-ben készült egész estés rajzfilm a Fehérlófia című magyar népmesén alapul, cselekménye az avar, hun és magyar eredetmondák jelképtárából merítkezik.
A Fehérlófiát minden idők legjobb ötven animációs filmje közé választották az 1984-ben Los-Angeles-ben megrendezett „animációs olimpián”. A 4K felbontású digitálisan felújított változat, mely a Filmión ingyenesen nézhető csütörtöktől vasárnap éjfélig, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatóság és a Los Angeles-i Arbelos Film együttműködésében készült el 2019-ben. Ennek köszönhetően újra világszerte látható az egyetemes animáció történet kiemelkedő alkotása.
Forrás: filmarchiv.hu
„A film különös, pszichedelikus látványvilágát erősíti, hogy a film grafikai tervezői (Jankovics Marcell, Richly Zsolt és Hegedűs László) a Fehérlófia figuráiban a klasszikus rajzanimációs eljárással szemben egy leginkább csak szerzői rövidfilmekben alkalmazott technikát alkalmaztak, amikor a karakterek körvonalát nem húzták ki fekete kontúrvonallal, így a mozgó figurák nem válnak el élesen a statikus hátterektől. A Vajda István hangmérnök által kreált, máig frissnek és modernnek ható, morajlásszerű zörejekből álló, ambientszerű, atmoszferikus kísérőzene évekkel megelőzte korát. Jankovics Marcell nagyívű animációs mozifilmje a magyar kultúra évszázados értékeinek egyedi átirata, amely az újrateremtés és a nemzeti identitást erősítő ismeretátadás gesztusával születtek ”
Jankovics Marcell felbecsülhetetlen örökséget hagyott ránk.
Írta: Tóth-Bertók Eszter
Mit adott nekünk Jankovics Marcell?
Rettenetesen nehéz elbúcsúzni olyasvalakitől, aki gyermekkorunkban s aztán egész életünkben mesét mondott nekünk. Most mégis ezt kell tenni. Május 29-én elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész és író, Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó, az egyik legnagyobb mesélőnk és művészünk. Erősen hatott mindannyiunk vizuális kultúrájára, meséi pedig már igen kicsiként megtanították nekünk, hogyan kell gondolkodni és megértésre törekedni, és ami talán a legfontosabb: hinni a csodákban.
A kép forrása: Felvidék.ma
Jankovics Marcell nevét még gyermekként ismertem és jegyeztem meg. A Magyar népmesék ment a tévében – amelynek legtöbb epizódját, akárcsak a Mondák a magyar történelemből (1986–1988) című sorozatot, ő készítette –, és annyira, de annyira tetszett, hogy egyszerűen tudnom kellett, ki rajzolta. Rögtön megkérdeztem édesapámat, aki rávágta: Jankovics Marcell. Milyen különleges neve van – válaszoltam, és máig emlékszem rá, hogy arra gondoltam: ha valakit így hívnak és ilyen mesét készít, csakis csodálatos ember lehet.
Kép forrása: Promotions.hu
El is képzeltem egy daliás, őszinte és kedves mosolyú férfit, egy igazi, hús-vér mesehőst, amikor pedig nagyobb lettem és utánanéztem, mit lehet tudni Jankovics Marcellről, és mi mindent lehet beszerezni és megnézni a munkái közül, rájöttem, hogy kislányként nagyon helyes megállapításokat tettem, Jankovics Marcell ugyanis tényleg csodálatos ember és szakasztott olyan, mint egy daliás mesehős.
Még az életútja is mesébe illő – jelentettem ki, immár egyetemistaként. Egy házi dolgozatot írtam a Fehérlófia című munkájáról, amelyet addigra már rongyosra néztem, s amelyről máig azt gondolom: a világ egyik, ha nem a legjobb rajzfilmje. A dolgozatban azonban nemcsak ezt emeltem ki, illetve azt, hogy Jankovics Marcell határtalan tudással és tehetséggel alkot, emellett alázattal, no meg gyermeki kíváncsisággal nyúl a magyar kultúrtörténethez, hanem azt is, hogy a munkássága mellett az életrajzát is érdemes ismerni.
Élete és pályája
Hihetetlenül nehéz sorsot kapott. Születése után, a kommunizmusban a családját kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. Szülei 1955-ben a pannonhalmi bencés gimnáziumba íratták be, az érettségit követően pedig kétszer egymás után is jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, „reakciós” származása miatt azonban nem nyert felvételt. Így lett fázisrajzoló a Pannónia Filmstúdiónál, ahol 1965 és 1968 között Dargay Attila és Nepp József oldalán dolgozott a Gusztáv című sorozaton. A szamárlétra legaljáról küzdötte fel magát a legmagasabbra; jobbnál jobb művei egymást érték.
Első egész estés filmje, a János vitéz (1973) máris hatalmas sikert aratott: másfél millióan látták moziban. Ezt követte – többek között – a Magyar népmesék-sorozat (1977–2011), az Oscar-díjra jelölt Sisyphus (1974), a Cannes-ban Arany Pálmát nyert Küzdők (1977), a Fehérlófia (1982), valamint a közel harminc évig készült grandiózus rajzfilmje, Az ember tragédiája (2011), amelynek különlegessége, hogy mind a tizenöt színt más-más stílusban készítette el, ám mindvégig hű maradt a Madách-mű szövegének szellemiségéhez és értelméhez.
A kép forrása: Cinego
Jankovics Marcell egyaránt képes volt megszólítani a gyermekeket és a felnőtteket, s olyan melegséggel és szeretettel mesélt, hogy bátran és hálás szívvel mondhatom: a lehető legnagyobb ajándék volt az ő meséin felnőni, és azokból tanulni meg gondolkozni a világról és a benne élő emberekről. Rengeteget köszönhetek neki. Rengeteget köszönhetünk mindnyájan. És azt hiszem, képtelenek leszünk betömni azt az űrt, amely a távozásával keletkezett a világunkban. De talán nem is kell betömni. Elég, ha újra s újra leülünk a filmjei elé és hagyjuk, hogy elvarázsoljon minket. Hogy mesét mondjon nekünk. Úgy, ahogy csak ő tud.
A Millenáris Parkból kiszorult huszonhetedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a Magyar Állami Operaházhoz tartozó Eiffel Műhelyházban rendezhetik meg november 4–7. között — számolt be róla a Magyar Narancs és a Könyves Magazin.
Hagyományosan áprilisban szokták tartani a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a Millenáris Parkban, ám idén sok minden máshogy alakul. Ahogy azt már korábban megírtuk, a könyvünnepet a koronavírus-járvány miatt novemberre halasztották, és most bejelentették: a helyszín is más lesz. A Magyar Narancs információi szerint a Magyar Állami Operaházhoz tartozó, Kőbányán lévő Északi Járműjavító helyén kialakított Eiffel Műhelyházban fogják megtartani a rendezvényt.
A 27. nemzetközi könyvfesztivál eredetileg április 22. és 25. között lett volna, de amikor március közepén a kormány a pandémia miatt megtiltotta a 100/500 főnél nagyobb látogatottságú beltéri/kültéri rendezvényeket, lefújták. Az új időpontot november 4. és 7. között jelölték ki, a tervek tervek szerint akkor már gond nélkül megtarthatják a Műhelyház belső tereiben a beszélgetős programokat is, előzetes regisztrációval.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált 2008 óra rendezték meg a Millenáris Parkban. A lap információi szerint a helyszínváltoztatásra azért volt szükség, mert abban az időszakban a kormány Álmok álmodói című kiállítása lesz látható a Millenáris Parkban.
Kétségtelenül van abban valami öröm, hogy a hazai popzene lépten-nyomon próbál kitörni az ipari tendenciák által fabrikált kalitka-létből. Megjöttek a Fiúk, és bár igaz, hogy részben a popkánonnak udvarolnak, dalaikban mégis felsejlik valami igazán unikális.
A POPZENE ÚTJAI
Ha pontosan szeretnénk meghatározni a Fiúk unikalitásának eredőjét, akkor onnan kell kiindulnunk, hogy maga a zenekar hogyan szeretné meghatározni magát, mit képzel el magáról. A Velem egyedül esetében egyfajta identifikációs libikókajátékot látunk, a lemez egyrészről a poptoposzok világába helyezi magát, másfelől vannak olyan gesztusai, melyek ezeket a toposzokat megpróbálják leépíteni.
A zenekar két jól artikulálható világot már felépített maga köré, és voltaképpen ennek a két valóságnak a határán kíván mozogni. Ez a különös játék, mely a lemez egészén átível, adja a Fiúk egyediségét, a kérdés csupán az, hogy ez mennyiben tudatos mozzanat a részükről. Bizonyos értelemben egy abszolút narratíva kikezdését érzékeljük, mikor a progresszív elemeket halljuk a Fiúk zenéjében, igaz, ezek a megszólalások csak pillanatnyi töredékek, melyeket a megkapó és magától értetődő dallamívek könyörtelenül leuralnak.
Ha univerzálisabban szeretnék rátekinteni a Fiúk első lemezére, akkor azt gondolom, hogy a hazai popzene legitim útját mindenképpen az el-nem-rejtettség/elrejtettség kettőségében látom: egyfelől köntörfalazás nélkül vállalni kell a popkánon előírásait, másfelől hallatni kell az öndefiniáló alkotói közösség progresszív hangját.
TEXTUS
A szövegek tekintetében szintén megjelenik a fent említett játék, bár meg kell hagyni, a Fiúk nem kimondottan egy szövegcentrikus zenekar, úgy gondolom, hogy nem is tartja magát annak. Az egyszerű közlések közé bekúsznak olyan sorok, melyek kirántanak minket a popkánon előírt világából, jóllehet, az erős megnyilatkozások kizárólag a többi sor viszonyában élnek meg.
A kérdésünk, amennyiben ez a libikókajáték tudatos, zenei értelemben kevésbé okoz-e zavart, mint a textusok terén; ugyanis azt látjuk, hogy a szövegek poétikusabb soraihoz megformáltságban közelebb lehetne húzni a többit. A progresszív és a populáris zenei megoldások szorosabb viszonyban állnak egymással, mint a szövegekben fellelhető poétikus és nem-poétikus megszólalások. Az alábbi párok jól mutatják a sorok közti esztétikai távolságokat:
„Sokan vagyunk még, de így is mindenki kikerül / üvegfóliás-szemű nép vagyunk, majd kiderül” (Megremeg)
„Ma nem agyalok, beakadok / szememnek a szaru fala ég” (Van az úgy)
„Vadcseresznye szívem / a víz lombjára ül” (Csónak)
MUZSIKA
A már említett két realitás, melyet a Fiúk képvisel, az utómunkában is tetten érhető, Lázár Domokos és Csöndör László „Diaz” legalább annyira távol eső világokban mozognak, mint a lemezen fellelhető populáris és progresszív gesztusok. Ezzel az együttállással szépen kirajzolódik, hogy a Velem egyedül milyen széles spektrumon mozog.
A lemez klasszik-poppos indítása után (Megremeg, Ezt rád, Egyedül) felüdülést nyújt egy gitáros intro, mely egy pillanatra a rocktoposz világ felé ránt el minket, ráadásul megjelenik egy új énekhang is, és egy egészen ötletesnek mondható szövegelés, melyet aztán a rádióorientált indíttatások egyszerűen legyűrnek (Van az úgy).
Hihetetlen felüdülést nyújt a Hattyú című instrumentális szerzemény, melynek van egy interlude jellege is, megbolygatja a Velem egyedül addigi dinamikáját, és lehetőséget ad arra, hogy a szívrengető groove-ok után egy pillanatra megpihenjünk. A Hattyúhoz hasonló meglepettség-élményt okoz a lemez rockzenei lezárása (Ki beszél), mely megmutatja, hogy a Fiúk nem kívánja magát bezárni a tendenciák börtönébe, végtelenségig a zenei pluralitásban hisz, bár valószínűleg ez is okozza azt, hogy nehezen képes identifikálni magát.
Mindazonáltal azt gondolom, hogy a Velem egyedül egy komoly lépés a még önreflexívebb alkotómunka felé, ami által a zenekar továbbléphet egy lényegibb öndefiníció megalkotása felé.
A Pannon Tükör Kulturális Folyóirat 2021-es évfolyamának második, a Hévíz Folyóiratot vendégoldakon befogadó számát Lukács Flóra Frekvenciák és Korsós Gergő A humorista című versével ajánljuk.
2021. április 15-én mutatta be online, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárból közvetítve az Egymondatok 2020 című kiadványát és idei legújabb lapszámát a Pannon Tükör Kulturális Folyóirat. A friss megjelenés rendhagyó jellegét az adja, hogy vendégoldalakon helyet kapott testvéroldaluk, a Hévíz Folyóirat, melynek idén nem jelenik meg új száma. A lapban számos fiatal, pályája elején álló szerző neve mellett találkozhatunk: Mécs Anna írásaival a januári Egymondatokban, Marno János verseivel, Vörös István (Marie Iljasenko) és Szeles Judit (Martin Svedman) műfordításaival és ahogy az a Pannon Tükörnél lenni szokott, nem csak az irodalom, hanem más művészeti ágak és a helytörténet terén is izgalmas cikkek, tanulmányok fogadják az olvasót.
Lukács Flóra: Frekvenciák
Nem tudom miért kiabálok,
emelem a hangomat,
mintha megafonból szólna.
Mélyül, recseg, felszakad.
Dadogok, úgy préselem ki
a szavakat, mintha előttem
nem lett volna ember a Földön.
A falon a festékréteg megvastagszik tőlük.
Valaki kaparja le, bontsa ki,
essen neki késsel, ollóval, tíz körömmel.
A padlón fekszem, körülöttem
kattogás, sercegés, berregés.
Nem mozdulok.
Merre mennek a huszonöt percenként felszálló repülők,
ki hallgat még Zámbó Jimmyt 2020 augusztusában,
ki gyújtott rá és miért már a harmadik szál cigarettára?
Ugyanaz a galamb csapódik az ablaknak, aki tegnapelőtt?
Lukács Flóra (Budapest,1994) költő. Kötete: Egy sanghaji hotel teraszán (2021).
Korsós Gergő: A humorista
ma is
leadta, előadta.
Pedig ma nem,
ma nagyon
nem akart vicces lenni.
Ma mást akart:
tíz részeg törpről,
a büdös őzről
vagy
az öregedő pókról beszélni.
Mindegy is,
csak ne nevessenek,
amikor ő szomorú.
Korsós Gergő (Szekszárd, 2000) költő.
A Pannon Tükör 2021/2. lapszámának borítója és tartalomjegyzéke:
A Pannon Tükör 2021/2. számának borítója Németh János képzőművész alkotásaival
A képre kattintva nagyítható a tartalom!
A 2021/2-es lapszám szerzői:
Hévíz: Bocsik Balázs, Marie Iljasenko, Lövétei Lázár László, Lukács Flóra, Marno János, Sánta Miriám, Vincze Bence, Vörös István
Pannon Tükör: Acsai Roland, András László, A. Gergely András, Csekő Tibor, Debreceni Balázs, Domonkos László, Gyuris Fruzsina, Konyecskiné Haász Beáta, Lackner László, Juhász Kristóf, Korsós Gergő, Mécs Anna, Megyeri Anna, Nádasdi Éva, Nagy Dániel, Nagygéci Kovács József, Nyirán Ferenc, Oláh András, Pál Dániel Levente, Petrusák János, Rékai Anett, Martin Svedman, Szabó Dárió, Szabó Fanni, Szeles Judit, Szényi Krisztina, Szilágyi Zsófia Emma, Vasas Tamás, Zakály Viktória
A lapszámbemutatón Nagygéci Kovács József beszélgetett Fehér Renátóval és Vajna Ádámmal, a Hévíz folyóirat szerkesztőivel a testvérlap befogadásáról és a rendhagyó konstrukcióról. A beszélgetésről készült felvétel az alábbi linken visszanézhető:
A Szabad Európa TV szombathelyi stábja helyi történeteket gyűjtött az elmúlt hónapokban, amelyekből művészek bevonásával egy városi túrát gyúrt össze Szabad területek címen. A június 4-ei kerékpáros videotúrára már elindult a regisztráció.
Az esemény leírása:
Szeretettel meghívunk időutazó túránkra. Olyan helyekre látogatunk, ahol a késő nyolcvanas évektől a kilencvenes évek végéig valakik a szabadság lehetőségét keresték.
„Kerekek és lépések”: olvashattuk, pontosabban nézhettük annak az 1990-ben készült televíziós sorozatnak a címében, amely az egy évtizeddel korábbi legendás Másfélmillió lépés Magyarországon folytatásaként készült. Rockenbauer Pál tévéstábjához hasonlóan mi is nyakunkba vesszük a lábunk, de nem a Kéktúrán, hanem az időben utazunk. A lépéseket is kerekekre váltjuk, kerékpárral tesszük meg a túrát. Videótúránk során jövőbeli multimédia-eszközökkel mutatjuk meg nektek a múltat.
Az általunk feltárt szabad területek felderítése közben megismerhettek elfeledett katonatörténeteket, lesznek látomásos animációvíziók, beszélő szobrok, kultúrház-kémlelés és az elveszett szabadidő keresése. A séta során azt a kérdést is feszegetjük, hogy hol vannak és melyek a szabad területek ma.
Forrás: Szabad Európa Tv
Szabad Európa TV – Stúdió Szombathely stábja: Farkas Boldizsár, Feiner Emma, Fodor Levente, Fókás Márton, Nakada Anna Róza, a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium mozgókép- és animációkészítő szak harmadéves diákjai, W. Horváth Tibor és Salamon Júlia.
Szakmai partner: Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME), Pneuma Szöv. művészcsoport
A túra hossza: 4,5 km, hozzávetőleges időtartama: 120 perc (A túra csak komoly eső/vihar esetén marad el.)
Találkozópont: 9700 Szombathely, 11-es Huszár út 110. melletti parkoló (Huszárlaktanya mellett)
Technikai információ a részvételhez: kényelmes, sportos öltözék, cipő, kukker vagy távcső (ha van), okostelefon + fülhallgató (ha van, mobilinternet kapcsolattal)
A regisztrációval elfogadod, hogy az eseményen készülő, téged is ábrázoló fotók és videók később dokumentáció céljából fel lesznek használva. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A sétán részvévők létszáma a járványügyi szabályozások szerint limitált férőhelyes. A regisztrációt követően megerősítést küldünk a részvételről.
Háttér: A szabad területek felderítéséhez egy korábbi, fenti időszakot vizsgáló, általunk interjúk és archív újságcikkek alapján szerkesztett térképes gyűjtés volt segítségünkre.
A SZABAD EURÓPA TELEVÍZIÓ Szombathely – Identitás és helyi emlékezet összekapcsolása (TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01398) projekt keretében, Széchenyi 2020 program támogatásában valósul meg.
Kira Poutanen finn írónő debütáló regénye, A csodálatos tenger már megjelenésének évében, 2001-ben elnyerte Finnország legrangosabb ifjúsági irodalmi kitüntetését, a Finnlandia Junior díjat. A szöveg nyolc évvel később jelent meg magyarul a Cerkabella Könyvkiadó gondozásában, 2019-től kezdve pedig POKET zsebkönyvként is elérhető.
A történet központjában az anorexia, a tanulás miatti stressz, a megfelelési kényszer és a tinédzserkor nehézségei állnak, valamint megjelenik a női egyenjogúság kérdése is. A könyvet a szerző saját érzelmei és tapasztalatai ihlették.
Ezt a személyességet hangsúlyozza, hogy a A csodálatos tenger naplóregény, így minden lejegyzett szó nagy jelentőséggel bír benne. Bába Laura fordítása lírai, nyelvezete és beszédstílusa élőbeszédszerű. A könyv nagyon metaforikus, rengeteg képpel és motívummal dolgozik: a sötétség, a tenger, a víz, a süllyedés élménye rendszeresen visszatérő jelenet a történetben.
A könyvfőszereplője és elbeszélője a 15 éves Julia. A szorgalmas lány az osztály egyik legjobb tanulója, otthon pedig segítőkész gyermek. A történet az elbeszélő középiskolába készülés előtti, igen fontos évét mutatja be. Az iskolai terhekkel párhuzamosan Julia vállára a környezetéből fakadóan más típusú gondok is nehezednek: a barátnői egyre többet foglalkoznak a saját súlyukkal és külsejükkel, a szülei között lappangó feszültség pedig egyre gyakrabban tör felszínre. Julia lelki problémái az anorexiájában kezdenek el fizikailag is megmutatkozni.
A könyv első jelenetében egy orvosi vizsgálóban találja magát az olvasó. Innen tudhatjuk meg, hogy a főszereplő lány 48 kilóról indul a történet elején. Kira Poutanen regényében az anorexia sok tényező együttes következménye: a lány élete egyik legkiszolgáltatottabb pillanatában kezdi el azt érezni, hogy kihúzták a lába alól a talajt. Sem a jövőjében, sem a családjában nem talál biztonságot, a környezete állandó, nőiséggel kapcsolatos megjegyzései pedig mélyre fúródnak a lelkében, még ha nem is kifejezetten neki szánják azokat.
Julia épp csak elkezd ráébredni saját női mivoltára, máris temérdek kritikát és különböző véleményt hall a média felől, az iskolából, sőt a saját családi életéből is. Az egyik percben az apja diszkriminálja neme miatt, a másikban csodálatosnak nevezik a lányokat a TV-ben. Ebben az önmagával ellentmondó világban kell Juliának meghatároznia önmagát és a céljait. Bizonytalansága, útkeresése és frusztrációja miatt kezd el futni, majd drasztikusan edzeni és diétázni. Számára nemcsak az ideális alakot jelképezi a fogyás: egyfajta sikerélményt, (ön)kontrollt, erőt és függetlenséget is lát a lepergő számokban.
A csodálatos tenger finn és magyar kiadása. forrás: goodreads.com / cerkabella.hu
Az összezavaró példák végül egy gyenge női jellem benyomását vetítik elé, ő pedig egyenlő féllé szeretne válni mind a barátnőivel, mind a férfiakkal szemben, ehhez pedig szüksége van a fogyással járó érzésekre. Julia drasztikusan lefogy, a súlya brutálisan alacsonyra esik. A körülötte élők hosszú ideig nem tapasztalnak problémát a lánynál, és amikor először észreveszik, a legtöbben pozitívan értékelik az átalakulást. A felelősségvállalás kérdése végig ott motoszkál a könyvben – ki tehet minderről? –, de ahelyett, hogy embereket nevezne meg, az egész társadalmat és a rendszert ítéli el.
Julia életének egyik legmeghatározóbb tényezője a szüleivel való kapcsolata. Julia látszólag tökéletes családban él, az idő előrehaladtával viszont egyre inkább ráébred arra, hogy milyen problémák lappanganak a háttérben. A szerző ügyesen rajzolja fel a rokonok közötti erőviszonyokat, az általuk képviselt ellentétes értékeket.
Miközben Julia saját identitását keresi, azt tapasztalja, hogy a saját szülei is nap mint nap csatát vívnak önmagukkal és egymással egyaránt, amelyek feladataik és szerepeik meghatározásából és újradefiniálásából fakadnak. Nagyon fontos motívum az ő vitájukban a férfitekintély, gyakran akaratlanul is belekeverik saját gyereküket a férfi–női párharcokba. Julia a sok nehézség, kétely, elutasítás miatt tehernek kezdi el érezni női mivoltát.
A kötet előrehaladtával egyre inkább hatalmába keríti az olvasót a szorongás. Egyrészt amiért aggódik Juliáért, másrészt pedig mert ő maga is nagyon jól ismeri ezeket a motívumokat. A csodálatos tenger egyik legnagyobb erőssége a valósághű ábrázolásmód: a kamaszok könnyen tudnak azonosulni a gimnáziumi jelenetekkel és a főszereplő élményeivel.
A szöveg nagyon jól kapcsolódik sokak tapasztalataihoz, és ez az összeköttetés teremti meg végül azt a légkört, amiben tényleg lehet nyíltan beszélni nehéz témákról. Bennem is felszakított olyan emlékképeket a testnevelés órákról vagy a rokoni találkozókról, amiket egy ideje már elfelejtettem, mégis jelentőséggel bírtak akkoriban.
A lélektani könyv bárki számára érdekes és tanulságos olvasmány lehet. Segít abban, hogy még több és még pontosabb párbeszéd tudjon kialakulni az anorexiáról és a tinédzserkor nehézségeiről. Kira Poutanen senkit sem hiteget, a valóságot írja le. A regény pontosan olyan, mint egy tenger: habár tele van hordalékkal és tartalommal, mégis tiszta és egyszerű.
2021. július 8. és 11. között a Hermaion Irodalmi Társaság, az Ambroozia folyóirat és Szépirodalmi Figyelő Alapítvány tizenharmadik alkalommal rendezi meg a Véneki Alkotótábort. A táborba olyan pályájuk elején járó írók, költők, kritikusok jelentkezését várják, akik már publikáltak szépirodalmi lapokban, ám igényük van rá, hogy az alkotás ne csak magányos folyamat legyen, és nyitottak arra, hogy közös irodalmi programokon szélesítsék látókörüket. A próza munkacsoportot Tompa Andrea, a lírát Terék Anna, a kritikát Vass Norbert vezeti.
Az egyik legcsaládiasabb irodalmi táborként emlegetett rendezvény minden évben más központi téma köré szerveződik. 2021-ben a metahistóriára, a történelem és az irodalom kapcsolatára fókuszálva épül fel a szakmai program. Előadások, kerekasztal-beszélgetések, viták során a résztvevőknek lehetősége nyílik feltérképezni a múlthoz fűződő rendkívül gazdag viszonyrendszert. A történetiség alapvető tapasztalata a hozzáférés egyik lehetséges iránya, amely az irodalmi műalkotások értelmezésének egyik meghatározó perspektívája lehet. Megismerhető, gazdagítható, formálható-e a múlt? Emlékezés és/vagy tapasztalat? Kinek a nézőpontja jut érvényre, kifejezésre, mit reprezentálnak a történelmi narratívák? Hogyan viszonyul mindehhez az irodalom, a szerző, az olvasó, a kutató kifejezésrendszerével? Milyen szerep jut a személyes tapasztalatnak, mennyiben igazolhatók azok a mikrotörténet, a történelmi narratíva perspektíváiból?
A táborban a történelem, a szépirodalom, a kultúrantropológia és az irodalomtudomány képviselői ösztönzik együtt gondolkodásra a táborlakók közösségét. A családias létszám elmossa a határt közreműködők és táborozók között, a szervezők minden jelenlévőre a tábor szellemi műhelyének alakítójaként tekintenek. Az előadásokhoz kapcsolódó, a történetiség irányából értelmezhető művek köré csoportosulnak a résztvevők, hogy az alkotásokról véleményt cseréljenek, a szövegekből kiindulva esztétikai, társadalmi vagy épp életmód-történeti problémákról vitatkozzanak. A munkamódszerben, feldolgozás módja szabadon választható – a Véneki Alkotótábor szervezői hisznek abban, hogy alkotó, kreatív emberek megtalálják a számukra legizgalmasabb utakat a közös gondolkodáshoz. Mindemellett ezt a tevékenységet is koordináljuk a jelen lévő pályatársak, munkacsoport-vezetők bevonásával.
Az alkotótáborban olyan idősávok is a résztvevők rendelkezésére állnak, amikor el tudnak vonulni egy ártéri sétára, le tudnak ülni írni, vagy éppen egymástól, a jelenlévő pályatársaktól kérhetnek segítséget egy-egy írásuk kapcsán.
Az esti felolvasások a saját művek megosztására biztosítanak alkalmat.
Jelentkezés feltételei: a táborban csak felnőtt, védettségi igazolvánnyal rendelkező táborozók vehetnek részt
Május 30-án megjelent Efkilenc debütáló albuma, a Vagy amit akartok. A HOLDUDVAR csapatában is tevékenykedő producer-mc első lemeze a budapesti lo-fi hiphop színteret erősíti.
Kondor Tamás Efkilenc (aka F9) művésznéven producerként és rapperként egyaránt tevékenykedett az utóbbi években. Tagja a HOLDUDVAR nevű formációnak, korábban egy mixtape-et és több dalt, remixet dobott ki, jó részt a SoundCloudon. Több éve készül megjelentetni első albumát, amely most végre Vagy amit akartok címen válik elérhetővé minden zenei platformon.
A Vagy amit akartok május 30-án 18 órától minden streaming-platformon hallható ezen a linken.
A Vagy amit akartokdalai leginkább a lo-fi hiphophoz állnak közel, de érezhető azokon mindaz a sokszínű zenei hatás, amely Efkilencet érte az utóbbi években. Alkotójuk az old school és new school hiphop között félúton helyezi el magát, ez pedig a közreműködők kiválasztásán is látszik: a HOLDUDVAR és a Rímbiózis egyes tagjai, Layerson (zїp), valamint SLA és Nyhill egyaránt szerepelnek a lemezen. A beatek mindegyikét F9 készítette.
A DIY-előadó első albuma zenei útkeresés, ami együtt jár egy coming-of-age-sztori kibontakozásával, melyben a bizonytalanság, a megfelelési kényszer és a végül megtalált otthonosság egyaránt jelen van. Ez a közösségi örömzenélésből született magánuniverzum egy mindenki számára nyitott nappali, amelybe F9 debütáló albumával invitál minket.
Most, hogy újra van lehetőség egyre több rendezvényt megvalósítani, korábbi népszerű sorozatunkat felélesztettük Nektek, melyben ismét összegyűjtöttük a következő hét legjobb irodalmi rendezvényeit, eseményeit.
Szerb Antal A világirodalomtörténete című könyvének első teljes, modern kiadásáról Pálfy Eszterrel és Havasréti Józseffel beszélget Szegő János a Líra Könyv oldalán.
A világirodalom történetéről:
A 2019-ben újra sajtó alá rendezett Magyar irodalomtörténet után most A világirodalom története is megújult formában lát napvilágot. Az először 1941-ben megjelent művet nem kímélte a politikai cenzúra: a Rákosi-korszak kiadásaiban a Mai orosz irodalom fejezetet a sztálini Szovjetunió eredményei iránti lelkesedés jegyében teljesen újraírták, de a későbbi kiadások is eszközöltek kisebb-nagyobb változtatásokat a szövegen. A napjainkban is friss és izgalmas világirodalmi kalauz új kiadása az eredeti, még Szerb Antal életében megjelent szövegváltozat alapján készült.
A művet jegyzetekkel és a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre.
Irodalmi rendezvények a hétre – május 31-től június 6-ig
Csak azért, mert Az arc holdfogyatkozásai című előadásunkkal egy csapásra híresek lettünk, még nem maradhat el a gyakorlás. Június első napján várunk mindenkit szeretettel műhelyezni.
Link hamarosan.
MIVEL KÉSZÜLJEK?
Gyűjts össze pár általad írt szöveget, hogy mások is olvashassák, véleményezhessék. Javasoljuk, egyszerre két műnél többet ne válassz, hogy biztosan mindenki sorra kerüljön.
MI IS AZ A TÖRZSASZTAL?
Havi rendszerességgel megtartott íróműhely, ahová lírával és prózával egyaránt érkezhetsz. Támogató közösség, amelyben visszajelzést és konstruktív kritikát kaphatsz tapasztalt íróktól, költőktől, szerkesztőktől és az irodalom friss művelőitől. Törzs, ami alkalmi összetételében változékony, mégis állandó csoport.
Irodalmi rendezvények a hétre – május 31-től június 6-ig
Helyszín: A38 Hajó – az esemény online is követhető
„Le a gáztűzhellyel, a sütővel, a fritőzzel! Ki a magyar vendéglők teraszára a bográcsot, a fát, a faszenet, a kemencét, a grillrácsot!”
Cserna-Szabó Andrással nyitja a nyári szezont a kortárs-széria, a József Attila-díjas író-újságíróval Horváth László Imre beszélget a fedélzeten.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket és gasztronómiai írásokat – írt már könyvet a pacalról, mérgezett hajtűkről, szakácskönyvet másnaposoknak, drámát, emellett több folyóiratnak is szerkesztőségi tagja vagy szerkesztője volt. 2020-as nagysikerű ExtraDry regénye után Rézi a páczban címmel jelent meg idén az ötödik gasztrokönyve, melyben szellemes gasztrotörténeti írásokban merülhetnek el az irodalomra éhes olvasók. Tartsatok velünk a zenei-irodalmi esten június elsején online vagy a fedélzeten!
Az est során közreműködik az ATMO zenekar és Dj Lee n’gum.
Az ATMO zenekar tagjai:
Usztics Péter – gitár
Antal Gábor – billentyű
Gyarmati Gábor – basszusgitár
Baki József – dobok
Az aktuális járványügyi szabályok értelmében a zenei-irodalmi programot csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők látogathatják – ami csak a személyi igazolvány egyidejű bemutatásával érvényes. A maszk viselése a Kiállítótéren kívül az A38 Hajó egyéb belső tereiben (mint például a mosdók, folyosók) kötelező.
Helyszíni jegy: 500 Ft
Irodalmi rendezvények a hétre – május 31-től június 6-ig
A Könyves Magazin Esterházy-számáról Turi Tímea, Fehér Renátó és Szegő János beszélget.
A Könyves Magazin a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentet meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A 100 oldalas, családi fotókkal gazdagon illusztrált magazin többféle irányból közelít Esterházyhoz: a Berlinbe került hagyatékról, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárról, a történelmi Esterházy családról, a foci szerepéről az Esterházy testvérek életében, az intertextualitásról, a hitről, és a mai napig támadási felületet adó Így gondozd a magyarodat című magyarhang-játékáról mesél történeteket. Láthatóak lesznek Nádas Péter 1977-ben készült Esterházy-portréi, valamint híres dolgozószobája.
A különszám posztermelléklete a híres Ottlik-másolat: Esterházy 1982-ben kézzel, egy oldalra másolta le Ottlik Géza Iskola a határon című regényét egy 57×77 cm-es papírra. A tematikus lapszám annak rögzítése, hol tartunk most Esterházyval: hogyan olvassuk a szövegeket, azokhoz milyen irányokból közelíthetünk.
2021-ben ünnepeljük Pilinszky János költő születésének 100 évfordulóját – a centenárium okot és lehetőséget teremt arra, hogy programokkal, közösségi és online együttlétekkel, videókkal kiemeljük a szerző sokrétű életművét.
A centenáriumi sorozatban tizedik vendégünk Beck Zoltán zenész, énekes-gitáros, író, egyetemi tanár és Grecsó Krisztián író, költő. Az eseményre egy különleges, közös gondolattal-produkcióval is készülünk, míg megismerhetjük két vendégünk Pilinszky János-kapcsolódását, olvasatát, középpontban az Apokrif című verssel.
Irodalmi rendezvények a hétre – május 31-től június 6-ig
Az aktuális járványügyi előírásokat betartva újra jön a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét! Június 3–6. között Kolozsvárra hozzuk a legfrissebb kortárs magyar irodalmat.
Közönségtalálkozókkal, könyvbemutatókkal és könyvvásárral várunk benneteket, ez alkalommal a Bánffy-palotában.
Idén velünk lesz Bereményi Géza, Nádasdy Ádám, Szilágyi István, Nyáry Krisztián és még sokan mások.
A Bálnadal című kötetről Csepelyi Adrienn beszélget Tóth Krisztinával.
A Bálnadal Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót. A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével, máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mi végre. A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete.
Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten. Egyik legnépszerűbb írónk, számos verseskötete, regénye, novelláskötete és gyerekkönyve jelent meg magyar és idegen nyelven. 2020-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta.
Irodalmi rendezvények a hétre – május 31-től június 6-ig
10:10–11:20 Kerekasztal: Pilinszky János, a 20. század költője
Pataky Adrienn beszélget Hafner Zoltánnal, Hernádi Máriával, Horváth Kornéliával és Lator Lászlóval
11:30–11:45 Bartal Mária: „vadállati figyelme”. A tapasztalat nyers elevenségéről és a figyelem természetéről Pilinszky A szerelem sivataga és Dél című verseiben
11:45–12:00 Kulcsár-Szabó Zoltán: Önmegszólítás és dekreáció (Magamhoz)
12:00–12:15 Burján Ágnes: Pilinszky, Rilke és az ikon
12:15–12:30 Szénási Zoltán: Pilinszky János, a katolikus költő. Sztereotípia vagy komplex irodalomtörténeti kérdéshalmaz?
12:30–12:50 Vita
12:50–14:00 Ebédszünet
14:00–15:20 2. szekció – Pilinszky és a hit // szekcióelnök: Molnár Krisztina
14:00–14:15 Schein Gábor: A páriák művészete Pilinszky kései művészetfilozófiájában
14:15–14:30 Hankovszky Tamás: A „páriák művészete” és az evangéliumi esztétika
14:30–14:45 Mártonffy Marcell: Az Isten szó nyilvánossága – A publicista Pilinszky
14:45–15:00 Szávai Dorottya: „Dosztojevszkij vak volt, mint Homérosz”. Dosztojevszkij–Pilinszky–Takács Zsuzsa
15:00–15:20 Vita
15:20–15:30 Kávészünet
15:30–16:55 3. szekció – Pilinszky (utó)élete // szekcióelnök: Kondor Péter János
15:30–15:45 G. István László: Pilinszky János versnyelvének utóélete Tandori Dezső Töredék Hamletnek című kötetében
15:45–16:00 Mudriczki Judit: Angol versek Pilinszky tollából Csokits János és Ted Hughes tolmácsolásában
16:00–16:15 Érfalvy Lívia: A Pilinszky-líra tanítása, taníthatósága
16:15–16:35 Lukács Ágota–Zeke Zsuzsanna: Pilinszky János tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeum relikvia- és fotótárában
16:35–16:55 Vita
16:55–17:05 Kávészünet
17:05–18:10 4. szekció – Pilinszky a társművészetekben // szekcióelnök: László Laura
17:05–17:20 Maczák Ibolya: Abszurd dráma – másként. Pilinszky mint drámaíró
17:20–17:40 Kemény Aranka–Rozbroy Viktor: Pilinszky János hanglemezhagyatéka és a Pilinszkyvel készült hangfelvételek a PIM Médiatárában
17:40–17:55 Nagy Dániel: Inspiráció és átdolgozás. Pilinszky János költészete Kurtág György zeneszerzői életművében
17:55–18:10 Lang Ádám: Pilinszky verseinek könnyűzenei átdolgozásai
18:10–18:30 Vita
Irodalmi rendezvények a hétre – május 31-től június 6-ig
1920. augusztusában, alig több, mint 100 éve házasodott össze Böhm Aranka és Karinthy Frigyes, ezzel nemcsak egy különleges kapcsolat indult, de Budára költözött az irodalom. Megtelt élettel a Hadik Kávéház – Karinthy Frigyes és író-barátai lettek a törzsvendégek —, és a XI. kerület Frici & Aranka mellett, után fiuk, Karinthy Ferenc és az unoka, Karinthy Márton otthonává is vált. Ménesi úti lakástól Karinthy Színházig, a kor kivételes alkotóinak otthonáig sok helyszín idézi az írók életét – és ezt eleveníti fel a tavasszal forgott Frici&Aranka film is.
Ezt a 100 évet és a legendás házaspárt idézzük meg egy hangulatos, titkokkal teli programon. Június 4-én, a film színművészeivel felolvasószínházban elevenedik meg Frici és Aranka, a Kosztolányi-házaspár és barátaik izgalmas élete. A felolvasószínház mellett az irodalmi szálakat Juhász Anna irodalmár, Újbuda kulturális nagykövete mutatja be a közönségnek!
Regisztráció: anna.irodalmiszalon@gmail.com
Irodalmi rendezvények a hétre – május 31-től június 6-ig
Újbuda kanyargós utcái, terei, kávéházai telis-tele vannak irodalmi, kulturális örökséggel, történetekkel. A 10 éves Irodalmi Szalon és Újbuda közös irodalmi sétáján nemcsak kerületünk nevezetes helyszíneit és történeteit ismerhetjük meg jobban, de az irodalmi műveket is. 100 éve, 1920-ban „költözött” a XI. kerületbe az irodalom, amikor a Verpeléti úton lakó) legendás Böhm Aranka összeházasodott Karinthy Frigyessel. A Hadik Kávéház innentől kezdve megtelt élettel – és írókkal, de a kerületben Kosztolányi Dezső, Ottlik Géza, Illés Endre, Csontváry Kosztka Tivadar, Zelk Zoltán vagy Móricz Zsigmond kötődései is jelentősek. Az Irodalmi Séta alkalmával kapcsolódó műveket hallgathatunk és a Felső Boróka tervezte rejtvényes kvízt is megoldunk – és értékes nyeremények (belépőjegyek, könyvcsomagok) is kisorsolásra kerülnek! Tartsatok velünk, járjuk be irodalommal Újbudát!
Indulás: a Gárdonyi térről 10.00-kor
A sétát vezeti: Juhász Anna irodalmár, Újbuda kulturális nagykövete
A séta ára: 2.000 Ft
A sétához füleseket biztosítanak.
A séta limitált férőhelyes, jelentkezni az anna.irodalmiszalon@gmail.com címen lehet!
Irodalmi rendezvények a hétre – május 31-től június 6-ig
