Összművészeti jubileum – Ilyen volt a X. Weöres Sándor Olvasótábor és Nyári Szabadegyetem Csöngén

Lutor Katalin 2017. Júl. 6. 0 0

Ha jubileum, akkor nosztalgia. Ha nosztalgia, akkor kedves emlékek. Ha kedves emlékek, sok nevetés. Ha sok nevetés, jó hangulat. Ha jó hangulat, akkor nosztalgia. Ha nosztalgia, akkor Csönge. Ezen gondolatok jegyében telt régi és új táborlakókkal, régi emlékekkel és újak teremtésével az immáron 10. alkalommal rendezett Weöres Sándor Olvasótábor.

A plébánia udvarának kapuja tárva nyitva várt minket: a tábor életének legelső táborozóit, az alapítókat és az új lakókat. Az érzés viszont hasonló volt, mindannyian otthon voltunk. Bár nem a lakcímkártyánkon szerepel csöngei lakcím, mégis összeköt minket a sok jó levegőn szerzett közös élmény. A korábbi évekhez képest idén kevesebben voltunk, de talán ezáltal sikerült létrehozni mindenkiben ezt a háromnapnyi nyitottságot, ahol bátran beszélgettek generációk az öregedésről alkotott véleményükről vagy a jövővel kapcsolatos eltérő álláspontjukról.

Ha meg kellene határozni egy témát, ami mégiscsak keresztülölelte ezt a három napot, akkor az minden bizonnyal az élményközpontúság, valamint az irodalomtanítás örökké aktuális problematikája. S íme egy tábor, ahol nem csak kezdő-, és gyakorló tanárok vitatják meg, milyen is a jó irodalomtanítás, már ha van ilyen, hanem lehetőség van egy másik oldalát is meghallgatni, kortárs költők, írók szemszögét. Kukorelly Endre is szintén sokat töpreng napjaink irodalomtanításán, és komoly gondolatait a nemrég megjelent Porcelánbolt című kötetébe gyűjtötte össze. Beszélgetőpartnerével, Fűzfa Balázzsal, igazán inspiráló és vitaindító témákat jártak be. Például egy kicsit tágabb gondolat: Kukorelly kijelentette, ha lenne egy olyan élete, amiben majd nem ezt szeretné csinálni, amit most, akkor minden bizonnyal utcaseprő lenne. Mert az utcaseprés is komoly feladat, mégsem csinálja senki jól.

Az irodalomtanítás és az összművészetiség jegyében megtekintettük Horváth Zoltán és Boros Ferenc közös filmjét is Élmények (B)irodalma címmel, melynek meghatározó része a tavalyi csöngei táborban készült. A filmnek is sikerült felcsigáznia a nézőket, utána egy kellemes vitába is keveredtünk a nagy fűzfa árnyékában – természetesen a minket is minden szempontból érintő oktatás és főként irodalomoktatás okán.

Az előadások sokszínűsége tényleg lehetőséget adott az irodalomtanítás körüljárására, hiszen Pávlicz Adrienn gyakorló pedagógusként mesélt tapasztalatairól, az élményközpontúság intézményi keretek között való alkalmazásáról, legalábbis az efelé törekvésről, s még egy kisebb rendhagyó irodalomórába is becsöppentünk általa. Elő a feladatlap, kezekbe toll, s indulhat a fejtörés.

Az előadások során természetesen költőóriások is a listába kerültek. Láng Gusztáv irodalomtörténész Ady és Léda szerelmének történetét és finomságait mesélte el, Sárközi Balázs egyetemi hallgató pedig az OTDK-n is bemutatott tanulmányát hozta el. Pilinszky János monumentális alkotásával foglalkozott egy egészen új elemzési, értelmezési módszerrel. A történeti emlékezeti helyek kutatásának irodalmi diskurzusban való alkalmazását kóstolgatta, s egy igazán magával ragadó elmélkedést tálalt a hallgatóság elé.

Korábbi évekhez hasonlóan, idén is gitárok tömkelege sorakozott az előtérben. A megnyitó után Doma Bence önálló műsora vette kezdetét, melyben régi és új dalokat egyaránt hallhattunk. Ezt követően pedig a Háklár Banda is fellépett, akiknek fülbemászó dalaikat már-már együtt énekeltük a mini koncert végére. Nagy szerencsénkre Dóri a tábor végéig velünk maradt, így a koncert után a tűz körül is újra elénekelhettük kedvenceinket.

Az utolsó nap fókuszába nem a pakolás került. Bokány Péter tanár úr még odatett három pontot az elmúlt napok töprengései mellé, s különleges példákon át gondolkodtatott el bennünket ismét a minket körülvevő irodalom nagyságáról és befogadhatatlanságáról. A rövidke sátorbontó időben pedig megérkezett Szabó T. Anna és Dragomán György is, hogy kicsit visszakanyarodhassunk a lényeghez, az alkotáshoz, a művekhez. Fűzfa Balázs tanár úr izgalmas beszélgetést vezetett fel, olvasástól sem kímélve beszélgetőpartnereit. Szabó T. Anna nemrég megjelent, Törésteszt című kötetéből olvasott fel, míg Dragomán György vaskosabb regényeiben tévelygett, oldalakat keresve számunkra.

Így kell tökéletes pontot tenni egy jubileumi táborozás egészére. Köszönjük Csöngének, hogy évről-évre befogad, Rozmán Lászlónak, hogy csöngeiként csodás dolgokat mesél nekünk, dr. Fűzfa Balázsnak, hogy táborvezetőként hihetetlen emlékekkel gazdagít minket és minden résztvevőnek, hogy hozzátett jelenlétével ehhez a néhány naphoz.

Forrás: vaskarika.hu

Tags: Bokány Péter, csönge, Doma Bence, Dragomán György, Élmények (B)irodalma, Fűzfa Balázs, Háklár Banda, Kukorelly Endre, Láng Gusztáv, Sárközi Balázs, Szabó T. Anna, Weöres Sándor Olvasótábor Categories: IRODALOM
Related Posts