Léda meg a többiek – Irodalmi múzsák

Szőnye Alexandra 2018. feb. 15. 0 3

Mint mindannyian tudjuk, az irodalomban a költők és írók sokszor hívták segítségül múzsáikat ihletszerzés gyanánt. Ezek a múzsák több életműben is mély és látható nyomot hagytak, nem csak a magyar, de a világirodalmat tekintve is.

A múzsák története az ókori Görögországban kezdődik, a mitológia szerint lakhelyük Apollón istennel karöltve a Parnasszus volt, Delphoiban pedig szentélyt állítottak számukra. A görögök a költészetet a múzsák ajándékának tekintették, ha éppen nem volt ihletük, fohászkodtak ezekhez az – általában feminin – alakokhoz. A későbbiekben már műfajokhoz kötöttek különböző múzsákhoz, de valójában nem csak az irodalomban tűntek fel, hanem minden olyan dolognál megjelentek, amely az önmegvalósítással, az önmegfogalmazással kapcsolatos.

A magyar irodalom leghíresebb múzsája Diósy Ödönné Brüll Adél, jelenlétének több versciklust is köszönhetünk. Adél egy művelt, intelligens, és pezsgő társadalmi életet élő nő volt, a család anyagi helyzete miatt ment feleségül Diósy Ödönhöz, akihez egyes pletykák szerint nem fűzte szerelmi viszony, részben a férfi szexuális beállítottsága miatt. Brüll Adél volt az, aki meghívta magához Adyt Párizsba, aminek eredményeképpen számos jelentős vers is született a költő életművében. A pár szakítása fennmaradt az irodalomban, két gyönyörű költemény képében (Elbocsátó szép üzenet; Valaki útravált belőlünk).

Léda, Ady Endre egyik nagy múzsája. Kép forrása: wikipedia.org

Ady Endre: Lédával a bálban

Sikolt a zene, tornyosul, omlik
Parfümös, boldog, forró, ifju pára
S a rózsakoszorús ifjak, leányok
Rettenve néznek egy fekete párra.
„Kik ezek?” S mi bús csöndben belépünk.
Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk
S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat
A víg teremben némán szerte-szórjuk.

Elhal a zene s a víg teremben
Téli szél zúg s elalusznak a lángok.
Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve
Rebbennek szét a boldog mátka-párok.

Ady másik kiemelkedő nőalakja Boncza Berta, akit el is vett feleségül. Berta, azaz Csinszka az irodalommal és a képzőművészettel is kacérkodott, azonban inkább inspiráló, mint alkotó személyiség volt. A nő kezdeményezett levelezést a nála sokkal idősebb költővel, melyből szerelem született. és kapcsolatuk Ady haláláig tartott. Általa ihletett versek például: Őrizem a szemed; Vallomás a szerelemről; Nézz, Drágám, kincseimre; De ha mégis?.

Csinszka (Boncza Berta) és Ady Endre. Kép forrása: hvg.hu

Ady Endre: Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia nevét sokan ismerhetik középiskolai tanulmányaik alapján. 1846-ban találkoztak először, a nő apja nem támogatta a házasságot, ők azonban mégis egybekeltek. Sok évet nem töltöttek el együtt, de Júlia mégis Petőfi legjelentősebb múzsájává vált (futottak még: Csapó Etelke, Mednyánszky Berta). A nő naplót írt, Petőfi halála után újraházasodott, amiért a közvélemény nem nézte jó szemmel. Petőfivel való kapcsolatában sorsfordító vers volt a Reszket a bokor, mert…; de más példák: Szeptember végén; Minek nevezellek?; Elhull a virág, eliramlik az élet…

Szendrey Júlia Petőfi Sándor felesége és múzsája. Kép forrása: mnm.hu

Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert…

Reszket a bokor, mert
Madárka szállott rá.
Reszket a lelkem, mert
Eszembe jutottál,
Eszembe jutottál,
Kicsiny kis leányka,
Te a nagy világnak
Legnagyobb gyémántja!
Teli van a Duna,
Tán még ki is szalad.
Szivemben is alig
Fér meg az indulat.
Szeretsz, rózsaszálam?
Én ugyan szeretlek,
Apád-anyád nálam
Jobban nem szerethet.

Mikor együtt voltunk,
Tudom, hogy szerettél.
Akkor meleg nyár volt,
Most tél van, hideg tél.
Hogyha már nem szeretsz,
Az isten áldjon meg,
De ha még szeretsz, úgy
Ezerszer áldjon meg!

Juhász Gyula tragikusan végződött életét nagyban befolyásolta Sárvári Anna. A nőt nagydarabnak, molettnek írják le a kortársak, Juhász azonban halálosan beleszeretett a szőke hölgybe. Nem találkoztak sok alkalommal, de a költő többször megleste a színésznőt a színházi próbáin, vagy utána lévő mulatozásai során. Még fiatal elment Nagyváradról egy másik társulathoz, nem találkozott többet a férfivel és többször is elmondta, hogy nem érzett iránta semmit, azonban Anna öngyilkosságakor egy Juhász Gyula verseskötetet találtak a nő mellett. Róla szóló versek: Anna örök; Anna minden; Anna után; A régi Anna…; Annabál; Annának; Milyen volt…

Anna, Juhász Gyula elérhetetlen szerelme. Kép forrása: www.sk-szeged.hu

Juhász Gyula: Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen

Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme a híres Lilla-dalok ihletője, Vajda Julianna volt. A nő jómódú családból származott, így a szülők nem preferálták lányuk döntését, miszerint egy poétához akarja kötni az életét. Bár viszonzott szerelem volt, míg a költő távol tartózkodott, a szülők máshoz adták Lillát, ezzel teljesen összetörve Csokonait. Lilla-versek például: A Reményhez; A boldogság; Pillantó szemek; Tartózkodó kérelem.

Csokonai Vitéz Mihály és Lilla (Vajda Julianna). Kép forrása: www.olvassbele.com

Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

Több múzsája volt például Balassi Bálintnak (Losonczy Anna, Dobó Krisztina és sok azonosítatlan hölgy); Kosztolányi Dezsőre felesége, Harmos Ilona volt ihlető hatással; Karinthy Frigyes számára az igazi szerelem tragikusan hamar elhunyt első felesége, Judik Etel volt, de a bestiaként leírt Böhm Aranka is megemlítendő. József Attila eléggé csapongó volt a szerelembe esés terén, múzsai például Vágó Márta, Kozmutza Flóra és Gyömrői Edit. Még számos példát említhetnék a magyar irodalomból, de kitekintésként felsorolok pár világirodalmi példát: Petrarca ikonikus szerelme a gyermekként megismert Laura volt; Az ifjú Werther szenvedéseiben Lotte alakját Goethe egy valós hölgyről mintázta, akibe szerelmes volt, Dosztojevszkij szintén így alkotta meg Nasztaszja Filippovna karakterét A félkegyelműben. Ezek a beteljesült vagy éppen reménytelen szerelmek számos csodálatos művet eredményeztek és mai napig helyt állnak az irodalmi kánonban.

Tags: Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály, Juhász Gyula, Léda, Petőfi Sándor, Szendrey Júlia Categories: IRODALOM
Related Posts