Könyvajánló: Roberto Bolaño – A science fiction szelleme

Bándi Máté 2018. feb. 21. 0 0

A chilei származású író, esszéista Roberto Bolaño írói hagyatékából előkerült, és nemrég magyar fordításban is megjelent A science fiction szelleme. Kezdeti szárnypróbálgatásainak egyik termékeként és fiatalkori önarcképként értelmezhető regényét 1984-ben írta. Ebben az időszakban adta fel bohém, beatnik öntudatát, és váltott át a prózaírásra, hogy képes legyen eltartani családját.

A történet Mexikóvárosban játszódik, ahol Jan Schrella és Remo Morán, két tizenéves, megszállott irodalmár közösen padlásszobát bérel, egy a Wehrmacht egyenruhájával megegyező színű épületben. Jan nagy sci-fi rajongó és a nap legnagyobb részében a barátai által kérésére összelopkodott könyveket olvassa. Remo életében ezzel ellentétben mindennapossá válnak az újdonsült barátjával, José Arco-val megélt végtelennek ható éjszakai kocsmatúrák, és a mexikóvárosi irodalmi folyóiratok utáni nyomozás.

A regény három, szerkezetileg ismétlődő, jól elkülöníthető egységekre bontható: Jan Schrella levelei kedvenc sci-fi íróinak, Remo elbeszélései, és az interjúja egy regényíróval.
Bár ez a formanyelv a kezdeti szövegértést nehezítheti, később egy végtelenül eredeti hangulatot kölcsönöz a szövegnek.

A központi szereplők egytől egyig fiatal művészek, akik állandó, biztos munkahely hiányában minden idejüket és energiájukat az irodalom tanulmányozásával tölthetik. Az írói műhelymunkák tagjaiból formálódó baráti társaságban alighanem mindenki a hatvanas évek Amerikájának hippimozgalmával, annak mantráival azonosul, ennek fényében pedig nem meglepő, hogy a műben többek között a szexualitás is kiemelten fontos szerephez jut. A végletekig naturalista leírás mellett ez olyan erős eszközként jelenik meg, ami akár a háborút is képes megállítani, Remo és Jan életében pedig a szabad szerelem eszmeiségében szintén viszontlátjuk. Különböző helyszíneken: a padlásszobák mosdóitól kezdve a közfürdők fojtó gőzeiben sorozatosan leégő gyufák fényében átélt szorongató orgiákig mindenütt ott van.


A science fiction műfajának tartalmi kötöttségeit írásában teljesen elutasítja a szerző, a címmeditációból fakadó előérzetünkről néhány oldal elolvasása után kiderül, hogy hibás volt, azonban bőségesen kárpótol majd minket egy érzékeny, belső világ prózai leképezése. Bolaño írói hangjának keresése közben egy mélységeiben átélhető univerzumot formál, és tudósít az egzisztenciális biztonság megteremtése miatt feladni kényszerült szabadelvű, szertelen, züllött beatnik identitásáról is.

Tags: A science fiction szelleme, könyv, könyvajánló, Roberto Bolano Categories: IRODALOM
Related Posts