Gerlóczy Márton: Elvonókúra

Lóránt András 2017. jún. 14. 0 0

“Egy piás számára a kocsma otthon, és a kocsmáros, az igazi kocsmáros barát, a támasz, a biztonság, a gyám.” – részlet az Elvonókúrából.

Gerlóczy Márton az Igazolt hiányzással (2003) robbantott, (kikiáltották az új nemzedék egyik legígéretesebb írójának) bár az olvasókat eléggé megosztotta az említett mű. Sokak szerint olvashatatlan, nehéz mondatszerkezete miatt egyszerűen befogadhatatlan, értelmetlen vagy csak szimplán rossz. Tény, hogy vannak hibái; huszonegy éves korában írta, túl sokat akart elmondani és mégis túl kevés lett. Az azóta eltelt időben egyszerűsödött, közérthetőbbé vált írása, ezzel könnyebben befogadhatóvá téve művészetét. Az Elvonókúra 2016 őszén jelent meg és többek között ez olvasható a hátoldalán: „Az Elvonókúra a szerző első olyan regénye, amit mindvégig félmeztelenül, zokni nélkül írt. Ez nagy segítség volt számára, hiszen rengeteg manapság a pulóverben és zokniban készülő regény, és látjuk az eredményét.”

Adott egy alkoholista pincér, aki nem tud lélekben elszakadni a Margit-körúttól, ahol fiatalságát töltötte, és ami (negatív irányban) meghatározza egész életét. Természetesen az alkoholtól sem szabadulhat, nem sikerült neki Magyarországon, Párizsban, ezért elutazik barátjával, Márczy Lajossal, a középszerű magyar íróval, egy thai szigetre, hogy végre maga mögött hagyja az alkohol okozta rabságot, kiölje magából minden démonát. De nem tudja, hogy minden tette, mozdulata, minden torkán leengedett Chang (indiai sör) dokumentálva van, az író, tulajdon barátja által. Másként viselkedne-e, ha tudná? Szinte kizárt, ő ilyen.

“Mi lesz velünk tíz év múlva?” Ez a pincér fő kérdése, erre ad választ a könyv, a thai szigetre való utazás, az elvonókúra. Ha tudta volna, hogy mi lesz vele tíz év múlva (egyrészt, akkor nem kérdezi, bár a pincér szokott értelmetlen kérdéseket feltenni, szóval kitudja), másrészt, valószínűleg sírva fordul be egy sötét sarokba, vagy a kedvenc kocsmájának asztalához megy és sorra issza a söröket, fogszínező vörösborokat.  Próbálja az alkohol segítségével elfelejteni kudarcait, kilátástalanságát. Nem törekszik arra, hogy valahogy (egy nő, a munka által) értelmet találjon életének, kikecmeregjen a függőség okozta apátiából.

Az Elvonókúra nem csak a pincér elvonókúrájáról szól, benne van az ország lelkisége, lakóinak gondjai, kicsit mindannyian a thai szigeteken nyaraló, alkoholista pincérek vagyunk, vagy legalábbis értjük, tudjuk miről ír a középszerű magyar író tollával Gerlóczy Márton. Függőknek és nem függőknek, akit érdekel a függőség, utazónapló komoly gondolatokkal, gyakorlatilag mindenkinek ajánlott.

Elvonókúra borítója. Kép forrása: scolar.hu

Tags: Elvonókúra, Gerlóczy Márton, Igazolt hiányzás Categories: IRODALOM
Related Posts