Hol tart most az észak-koreai atomprogram?

f21.hu 2020. Már. 31. 0 0

Észak-Korea az elmúlt években egyre több olyan fegyvertesztet bonyolított le, amelyet a határaikon túl is érzékelni lehetett. Ugyan mostanában a koronavírus elterelte a figyelmet az ázsiai országról, de Kim Dzsongunt ez sem akadályozta meg abban, hogy márciusban újabb teszteket hajtson végre.


Szerző: Agárdi László Lehel


A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (közismert nevén Észak-Koreában) korántsem új keletű jelenség, hogy időről időre nagyobb hadászati teszteket hajtanak végre. Így volt ez már Kim Dzsongil, az előző vezető idejében is; regnálása alatt két nagyobb művelet történt. Miután 2002 októberében bejelentették, hogy az ország atomprogramot indított, először 2006. október 9-én jegyezhettünk fel nemzetközi visszhangot kiváltó eseményt. Ezen a napon 4,3-as erősségű szeizmikus rezgést okozott egy föld alatti atomrobbanás – elevenítette fel a BBC összefoglalója. Számítások szerint kevesebb mint 1 kilotonnányi robbanóanyagot – feltételezhetően plutóniumot – használtak fel ehhez. (Viszonyítási alap lehet, hogy 1945-ben Hirosimánál 15 kilotonnás bombát dobtak le az amerikaiak.)

A következő jelentős esemény 2009. május 25-ére datálódik, amikor 4,7-es erősségű rezgést lehetett érzékelni. Számítások szerint 2 és 8 kilotonna közötti mennyiségű robbanóanyagot használtak fel ekkor. Noha abban minden ország egyetért, hogy atomrobbanás történt, mégsem lehetett sugárzást érzékelni ezt követően. Az első kísérlet annak a jegyében zajlott, hogy megmutassák a világnak, valóban rendelkeznek atombombával. A második már arról szólt, hogy Észak-Korea atomprogramja fejlődik, és képesek már nagyobb mennyiségű robbanóanyagot is kontrolláltan felhasználni.

A fegyverkísérletek egyre nagyobb szeizmikus rezgéseket idéznek elő – Forrás: bbc.com

Kim Dzsongil 2011. december 17-én meghalt, helyét pedig a legkisebb fia, Kim Dzsongun vette át. Észak-Korea jelenlegi vezetője folytatta azt az utat, amit az apja megkezdett, és egy ideig úgy tűnt, hogy továbbra is „csak” 3-4 évente kell számítani egy olyan fegyverkísérletre, ami megrengeti a világot. 2013. február 12-én az addigi legnagyobb, 5,1-es erősségű rezgést lehetett érzékelni. Ennél aggasztóbb volt az a hír, amit Észak-Korea kommunikált a világ felé, miszerint egy sokkal kisebb és könnyebb nukleáris fegyvert teszteltek. Ez csakis azt jelenthette, hogy plutónium helyett már uránnal robbantottak.

2016-ban felgyorsultak az események. Január 6-án ismét 5,1-es erősségű szeizmikus rezgést váltott ki egy robbanás. Ezt követően bejelentették, hogy sikeres volt az ország első hidrogénbomba-kísérlete. Március 9-én Kim Dzsongun arról tájékoztatta a világot, hogy olyan atombombát sikerült előállítaniuk, ami egy robbanófejben elfér. Amennyiben elfogadjuk, hogy ez igaz, akkor ez azt jelenti, hogy nemcsak a szomszédos Dél-Koreát, hanem akár az Egyesült Államokat is célba tudnák venni. Szeptember 9-én újabb tesztet hajtottak végre, hozzávetőlegesen 10 és 20 kilotonna közötti robbanóanyag felhasználásával. Egy évvel később, 2017. szeptember 3-án 100-150 kilotonnányi robbanóanyagot használhattak fel annál a kísérletnél, ami 6,3-as rezgést váltott ki. Észak-Korea ezután arról tájékoztatta a világot, hogy sikeresen kifejlesztettek egy távolra kilőhető hidrogénbombát.

2017-ben sikeres teszteket hajtottak végre a Hwasong-14 és a Hwasong-15 elnevezésű rakétákkal is. Július 28-án a Hwasong-14-et közel 3,000 kilométeres magasságba lőtték fel, ami azt jelenti, hogy módosított pályaívvel akár 10,000 kilométert is megtehetett volna. Ha ezek a számítások helytállóak, akkor Phenjan akár New Yorkot is elérhetné egy rakétával. November 29-én 4.500 kilométert tett meg felfelé a Hwasong-15. A pályaív optimalizálásával akár 15.000 kilométeres távolságba is eljuthat ez a típus, vagyis az Egyesült Államok bármelyik pontjára.

A Hwasong-15 rakéta megfelelő pályaív mellett az Egyesült Államok bármely pontját elérheti – Forrás: bbc.com

Az elmúlt évek során egyre sűrűbben hajtottak végre olyan teszteket, amik arra engedtek következtetni, hogy Észak-Korea egyre veszélyesebb és egyre hatékonyabb fegyverekhez juthat. Hamarosan tárgyalásokba kezdett Kim Dzsongun, illetve Dél-Korea vezetője, Mun Dzsein. A nemzetközi sajtóban sokkal nagyobb hírértéke volt annak, hogy Kim Dzsongun 2018. június 12-én Szingapúrban találkozott Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével is. A két fél természetesen arról tárgyalt, hogy Észak-Korea szerelje le az atomfegyvereit, cserébe pedig többek között azt kérték, hogy az Egyesült Államok (és Dél-Korea) ne helyezzen el atomfegyvert a Koreai-félsziget közelében, illetve a két ország szüntesse meg a közös hadgyakorlatokat.

Senki sem várta azt, hogy a szingapúri találkozó végére minden probléma megoldódik, viszont így is pozitív kicsengéssel ért véget, miután mindkét ország vezetője aláírt egy dokumentumot. Optimizmusra adott okot, hogy hamarosan ismét találkozott a két elnök; 2019 februárjában Hanoi városában ültek össze a felek. A tárgyalás során viszont klasszikus patthelyzet alakult ki:

  • Trump az atomprogram megszüntetéséhez kötötte a nemzetközi szankciók elengedését.
  • Kim Dzsongun a nemzetközi szankciók feloldásához kötötte, hogy visszavegyen az atomprogramból.

Amíg az egyik fél nem enged, addig a másik fél sem, a kölcsönös bizalmatlanság továbbra is érzékelhető a két ország között. Az álláspontok ezúttal sem közeledtek egymáshoz, ami viszont már azt jelentette, hogy két tárgyalás alatt sem sikerült megegyezni, ez pedig azt vetítette előre, hogy talán a későbbiekben sem fog ez sikerülni. 2019. június 30-án a koreai demilitarizált övezetben ismét találkoztak, ráadásul ezen a megbeszélésen Mun Dzsein is részt vett. Trump ezzel az első hivatalban lévő amerikai elnök lett, aki betette a lábát Észak-Koreába. És hogy miről egyeztek meg? Nem kevesebbről, mint arról, hogy folytatják az egyeztetéseket.

Az utolsó megbeszélés teljesen más hangulatban zajlott, mint az első kettő, ugyanis 2019 májusában Észak-Korea újrakezdte a fegyverkísérleteket. Május 4-én több rövid hatótávú rakétát is kilőttek, amik végül a Japán-tengerben kötöttek ki. Az egyes rakéták 70 és 200 kilométer közötti távolságot tettek meg. Hat nappal később újabb két rakétát indítottak útjára: az egyik 270, a másik 420 kilométert tett meg, mielőtt becsapódtak volna a tengerbe. Sokan úgy gondolták, hogy ezzel a két akcióval nyomást akartak gyakorolni az Egyesült Államokra, hogy az esetleges megegyezés számukra kedvező feltételekkel történjen meg. Ennek is köszönhetően tartották meg a demilitarizált övezetben a csúcstalálkozót, de mint tudjuk, nem vezetett eredményre.

A Japán-tengerben landoló kis hatótávolságú rakéták is egyre messzebbre jutnak el – Forrás: bbc.com

Júliusban és augusztusban újabb két-két rakéta kötött ki a Japán-tengerben. Az egyik már 690 kilométer távolságot tett meg, vagyis többet, mint bármelyik korábbi. Sokak szerint ez ismét üzenet volt az Egyesült Államok irányába, miután az előző tárgyalás nem vezetett eredményre. A két ország közötti kapcsolat látszólag ismét elmérgesedett. Noha az Egyesült Államok rendszeresen azt kommunikálja, hogy folyamatos a párbeszéd és az egyeztetés, az észak-koreai fél megnyilvánulásai nagyon másról tesznek tanúbizonyságot. 2019 októberében ők voltak azok, akik visszaléptek egy Stockholmba szervezett megbeszéléstől, majd decemberben Kim Dzsongun már arról beszélt, hogy 2020-ban tovább folytatják a rakétakísérleteket. Az év elején azt is elmondta, hogy egy újfajta, eddig ismeretlen fegyverrel fogják sokkolni a világot.

Március 2-án újabb két „valamit” lőttek ki, bár azt pontosan nem tudni, hogy mit. Feltételezhetően rövid hatótávú ballisztikus rakétákat teszteltek. Március 9-én három rakéta csapódott be a Japán-tengerbe. Március 21-én is így történt. Március 29-én ismét. Négy hét leforgása alatt négy alkalommal fordult elő, miközben 2019-ben összesen 13 rakétaindításról tudunk Észak-Koreából. Könnyen lehet, hogy idén ismét szintet lép a kísérletek száma, és előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy mindennapos eseményekké válnak ezek a tesztek. Most itt tartunk, és csak remélhetjük, hogy azelőtt születik valamilyen megoldás, hogy az egyik rakéta már ne a Japán-tengert venné célba.

Kiemelt kép: bbc.com

Tags: amerikai egyesült államok, Ázsia, Dél-Korea, diktatúra, Észak-Korea, Háború, Japán, Kim Dzsongun, Korea, politika, Történelem, usa Categories: VILÁG
Related Posts