Kedd délután van ugyan, de a Campus Club legutóbbi bulijáról még bekapcsolva maradtak a lézerfények. Fel-felvillannak néha a zöld, piros, sárga csíkok, s vizuális kapcsolatot teremtenek a jelenlévő fiatalok és fiatalosak között. Nagy részük az árnyékban, kisebb részük a fényben ül. Ez utóbbiak a beszélgetés főszereplői, az f21.hu alapítói, akiket Dr. Czetter Ibolya késztet mesélésre kérdéseivel.
A formális bemutatkozás nem maradhat el, bár a résztvevők nagy része pontosan tudja, kik ülnek előttük: Kocsis Marcell, Vincze Bence, Lutor Katalin és Lóránt András. Mind a négyen kötődnek valamilyen módon Szombathelyhez, s ugyanígy az újságíráshoz is. András sajtótechnikusnak tanult Pécsett, ő barátkozott össze először a műfajjal. 2014 környékén készítették első cikkeiket a többiek: Marci kemény fába vágta a fejszéjét, Alföldi Róberttel készített interjúja során a rendező le is törte a szarvait, Bence pedig Gyurcsány Ferenc-portrét írt először.
Történetük 2015-ben fonódott össze, Bence szavaival élve akkor, amikor Marci meghívta egy Hubertusra. Az akkor még csak gimnazista Bence fejéből pattant ki az ötlet, hogy a Nyugat mintájára szülessen egy azonos értékeket képviselő felület, ahol a 21. századi fiatalság megmutathatja magát. Ehhez társult az a cél, hogy legyen egy platform, amely színvonalával rácáfol a generációt érintő sztereotípiákra, és megmutatja, hogy van érdeklődés a kultúra iránt ebben a korosztályban is. Lobogó lelkű ifjú, mondja Bencéről Czetter Ibolya, mire ő hozzáteszi: „A tűz azért van, mert ilyen csapat van mellettem. Mindenkiben megvan az energia.”
És valóban, a 2016-ban elindult f21.hu már három éve fejlődik és erősödik folyamatosan, mutatja ezt a lájkok, a megtekintések száma, az írások színvonala, a szerkesztőség bővülő létszáma. Kezdetben egy 25 fős csapat indította el az oldalt, most 58, főként középiskolás és egyetemista ír a „fiatalság százada” zászló alatt, de a szerkesztőség ajtaja továbbra is nyitva áll mindazok előtt, akik elszántak, és szeretnék magukat kipróbálni. Sok minden csiszolódott e három év alatt, mondják Katáék. Már precízebben tudják szerkeszteni a cikkeket, megtanulták kukába dobni a rosszabb írásokat. Az oldalnak van saját korrektora is Hengszter Norbert és Németh Míra személyében – ez is segíti azt, hogy komolyan vehetők legyenek a megjelenő írások.
Az újságírók az ország legkülönbözőbb pontjairól töltik meg tartalmakkal az oldalt, talán ez is hozzájárul annak sokszínűségéhez. Helyi eseményekről is gyakran tudósít az f21, mely alatt leginkább a két központot, Budapestet és Szombathelyet kell érteni. Bence azonban elmondta, hogy hosszútávon céljuk az ország kulturális központjainak lefedése, biztos bázisok kialakítása.
„Na és hol van a szerkesztőségetek?” – hangzik a kérdés, s Kata nevetés közepette válaszolja: „A szívünkben.” És talán ott is van a legjobb helyen, nem pedig egy irodában. Ezen kívül pedig ott az internet, az oldal privát Facebook-csoportjában zajlanak az értékelések, a cikkmustrák, az újságírók itt minden fontos információról értesülhetnek, de a szerkesztők szinte bármikor rendelkezésre állnak, például ha saját ötlettel áll elő valaki. Folyamatos a kommunikáció, de egy-egy vitás helyzetben megnehezíti a problémamegoldást a netes szerkesztőség. Ehhez csak annyit fűznek hozzá a vezetők: „Már halljuk, hogy épp kinek milyen a hangneme.”
A weboldalt megnyitva jelenleg tíz fület találunk, ezek a kultúra valamennyi ágát lefedő rovatok, melyek közül az Irodalom az alapítók szívügye. Nem csoda, hisz Marci, Bence és Kata részben magyartanárnak tanul(t). A legfiatalabb, #áthatás elnevezésű sorozatot Kata álmodta meg a helyi napilap, a Vas Népe Jó reggelt Vas megye! néven futó glosszasorozata alapján. Minden reggel egy maximum pár perces olvasási időt igénylő humoros, tanító jellegű vagy éppen évfordulóra emlékező jegyzet jelenik meg e rovatban annak érdekében, hogy az olvasók napja kellemesen, kultúrával induljon.
„Miért írjak a Szigetről, ha arról írnak még százan? Amiatt nem minket fognak keresni. Így vagyunk a portrékkal is.” – fogalmazza meg Bence. Az f21 tehát nem csak a lelkes újságíróknak ad bemutatkozási lehetőséget, Portré rovatán keresztül a feltörekvő művészeket is támogatja.
A vezetőség sajtóvetítésekre, színházi előadásokra való bejutással is fizet az íróknak, de az oldal már elért egy olyan szintre, ahonnét pénzforgalom és profit nélkül nem tud továbblépni, így idén tavasszal megalakult a Nyolc Ág Kultúraközvetítő Bt., amelynek tulajdonosai kivétel nélkül a szerkesztőség tagjaiból állnak, s amelynek tulajdonát képezi a Savaria Irodalmi Műhely és a Nyolc Ág Művésztábor is.
Ez utóbbit idén harmadik alkalommal rendezik meg a Vas megyei Kám községben, a természet lágy ölén. A tábor négy napján négy különböző művészeti ággal ismerkedhetnek meg a résztvevők, így a színházzal, az irodalommal, a zenével és a képzőművészettel. Workshopok, előadások, saját alkotások bemutatása, drámapedagógiai foglalkozás, slam poetry, versírás, tábortűz melletti gitározás – minden, amiről egy művészlélek álmodik. A tábor fővédnöke Háy János, író, költő, de a beszélgetés során Marci és Bence elárulták, lehetséges, hogy a 30Y frontembere, Beck Zoli is elvállalja a fővédnöki címet.
Úgy, ahogy a bemutatkozás, a saját mű felolvasása sem hiányozhat a kerekasztal-beszélgetésből. Kata kezdi SzívTv slamével, Marci folytatja saját utazási tapasztalatai alapján írt stoppolási kalauzával, végül Bence olvassa fel egy új versét, mely Petri György egy művére reflektál. Négy teljesen különböző fiatal ül a fényben. Marci szavait idézve: „Mint egy ökoszisztémában, kiegészítjük egymást. Bence a kötőszövet, aki nagyon jól kommunikál a többi emberrel. András bioritmusába építette már az f21-et, minden nap leül és csinálja és pontosan dolgozik. Kata feltűnik nagy lelkesedéssel, mint a monszuneső, majd eltűnik és olyankor szélcsend van. Én pedig mindenki memóriája vagyok, a titkár.”
Ők tehát azok a fiatalok, akik a hét szabad művészetet egy nyolcadik ággal, a közösséggel kiegészítve fejlődnek, csiszolódnak, nőnek fel megvalósított ötletükkel, s értékekkel építik tovább a fiatalság századát.
Bánhelyi Judit Léna galériája
Szabados Petra galériája
