A Cseles márkával legtöbben akkor találkozhattak, amikor a Cápák között című műsorban a srácok szereplésükkel több befektetőt is maguk mellé állítottak. Az ott elhangzott anekdota a felnőtt szörp teremtéstörténetéről azóta számos helyen fellelhető, úgyhogy épp itt az ideje megmutatni, mi van az ablakkereten túl.
Íme az a tanulságos történet, ami feleleveníti, hogyan lett a Cseles csapatából triumvirátus, hála a vállalkozásalapítást követő véletlen eseményeknek…
Marton Bálint és Varga Dávid ezer éve legjobb barátok. És mire valók a legjobb barátok? Hogy nem hagynak hülyeséget csinálni. Egyedül. Ugyanis saját márkával totális outsiderként beszállni az alkoholos italok túltelített piacára az. Bár ők inkább úgy szeretnek hivatkozni erre, hogy:
kellő vakmerőséggel és elég magas kockázatvállalási hajlandósággal vagyunk felvértezve”
A srácok ketten vágtak bele a legkülönbözőbb ízek vad mixelésébe. A kísérletezést felváltotta a barátok bevonásával történő tesztelés. Végül a bodzás-citromosról, az áfonyás-kardamomosról és a meggyes-fahéjas-szegfűszegesről döntöttek úgy, hogy elsőként forgalomba kerülnek. Ennél a háromnál az alapkoncepció szuperül működik: a sűrítményt szódával felhúzva az alkohol egyáltalán nem érződik. Az ital hatása pont olyan, mint tervezték – minden hűsítő korty egy-egy gyerekkori szörpözős emlék.
A Cseles 2021 szeptemberében startolt el hivatalosan. A fiúk teljes erővel bedobták magukat a felnőtt szörpök értékesítésbe, majd novemberben úgy döntöttek, hogy kétszemélyes hadseregüket külsősökkel erősítik; egy embert kértek fel szövegírásra, egy másikat grafikai munkákra. Sajnos az együttműködés hamar gondterheltté vált, amikor Varga Dániel (grafikus) minden áron új dizájnt akart készíteni. Az induláskor fennálló pénzhiány ezt nem tette lehetővé, helyette a régi kipofozására „kényszerítették”. Az arculatváltásra való törekvés mellé valahogy állandó jelleggel közbeszóltak az anyagi tényezők. Az alapítói oldal egyfolytában kapta az újabbnál újabb feladatokat, amihez – sajnálatos módon – a már meglévő dizájnt kellett használni grafikusuk nagy örömére, aki már egyre kevésbé kedvelte annak csinosítgatását.
Idővel már egyikük sem érezte magát komfortosan a kialakult helyzetben. Ennek a megoldására az alapítók viszont nem láttak más megoldást, mint elengedni a külső partnerekkel való együttműködést. A nagy dizájn-kérdés háttérbe szorult, főleg, hogy ezen a ponton körülbelül 300 liter eladott Cselesnél jártak – mindezt a termék kinézetétől függetlenül.
Össze is hívtak egy meetinget, amin Dávid szándékaiknak megfelelően próbálta felvezetni a témát. Dani viszont egy dörzsölt grafikushoz mérten keményen állta a sarat, az álláspontját minden ellenérvvel szemben megvédte. Ez egészen addig ment, amíg egyszer csak kontrollálhatatlanul feltört a leépítést tervezők valamelyikéből:
— Nekünk teljesen mindegy, hogy néz ki az az üveg, nem azon múlik, hogy el tudjuk-e adni…
Dani következő zseniális reakcióját viszont nem látták érkezni:
— Ha nektek tök mindegy, hogy néz ki az üveg, akkor miért nem úgy csináljuk, ahogy jónak látom? 10 éve ez a munkám, ezzel foglalkozom, ehhez értek! Egy okot mondjatok, hogy miért nem úgy csináljuk, ahogy én tanácsolom, és ahogy tényleg profi lenne?
Ezzel elég nehéz volt vitatkozni, de már megegyeztek, hogy túlesnek a kirúgáson… Úgyhogy nem volt mit tenni, erőltették a témát még egy ideig. Ezalatt mindketten érezték, hogy Daninak igaza van, de nem tudhatták, hogy a társuk is ugyanazt gondolja. A megbeszélésen végül abban maradtak, hogy átrágják a hallottakat és újra tárgyalják egy hét múlva gondolataikat. Amikor Dávid és Bálint beszállt a kocsiba, egymásra néztek és egyszerre szakadt ki belőlük:
— Te! Engem meggyőzött!
Röhögtek magukon, és ezen az abszurd helyzeten. Telefonon gyorsan megegyeztek a harmadik féllel, hogy mehet tovább együtt a biznisz, az arculatot illetően pedig letisztultak az elképzelések. Nagyjából innen kezdett el épülni köztük a jó viszony és a valódi csapatmunka.
Időközben a szövegíró elvált a csapattól, Dani viszont megmaradt, mert nagy potenciált látott ebben az egész Cseles dologban. Sőt, kialakult a lehető legideálisabb deal: a grafikai munkák kifizetésre kerültek az elmúlt hónapokból és egy kisebb tulajdonrésszel ő is beszállt az alapítók mellé a cégbe.
Bálint visszaemlékezése szerint nagy szükség volt melléjük egy ilyen maximalista alakra, amilyen Dani is. Dáviddal inkább olyan személyiségnek tartják magukat, akiknek ha van egy ötletük, akkor azt azonnal elkezdik véghez vinni. Nem baj, hogy még ingovány a talaj, ha valamennyire is működik, akkor menjen! Ezt a hozzáállást ellensúlyozza Dani. Amikor egy eszement terv néha felmerül, akkor csírájában elfojtja – persze a vétó olyan dolgoknak szól, amik negatívan érinthetik a brandet.
Rövidtávú sikerek elérésének érdekében soha nem áldoznak be semmit a hosszútávú célokból – ez lett hármuk együttműködésének egyik kulcspontja. Úgy tűnik, hogy ezt a hozzáállást az idő is igazolja. Az folyamatos érdeklődés a márka iránt legalábbis erre enged következtetni. A Cseles egyre inkább népszerű és nemcsak az átlagfogyasztók körében, a viszonteladók és a vendéglátóipari egységek közül is egyre többen rendelnek a termékekből.
