Peres ügyek – A kissomlyói Somolygó Amatőr Színtársulat előadása

Kocsis Marcell 2019. ápr. 20. 0 7

Az amatőr színjátszás szókapcsolat a színházértőkben és a laikusokban is gyakran egy erőltetett vásári bohózat képét hívja elő. Ennek megfelelően kellemes meglepetés az, amikor a néző egy szereptudatos, merész hangú, a lehetőségekből a létező legjobbat felépítő félprofi előadással találkozik. A Kelemen Zoltán által írt és dirigált A Géczy per című darab pont ilyen.

Az emberi tényező

A szombathelyi Weöres Sándor Színház színművésze és az apró vasi falucska amatőr színjátszó csoportjának együttműködése szinte csak a közelmúltban kezdődött, de máris egy érett, bátor témaválasztású és átgondoltan megformált bemutatóval örvendeztetik meg 2019 tavaszán a szűkebb nagyérdeműt.

Fotó: Mészáros Zsolt

A háromszáz lelket sem számláló község példamutatóan elől jár a kulturális életben: az április elején tartott félhivatalos főpróba előtti beszélgetésekből egy összetartó, egymással törődő és a másikat felkaroló közösség képe bontakozott ki, amelyet a polgármester asszony (és a darab egyik szereplője), Gulyás Zsanett minden eszközzel igyekszik támogatni. Ez a másolandó közeg és hozzáállás részint annak is köszönhető, hogy a nagyobb városokból ide költöző fiatalok tudásukat és nem ritkán művészi látásmódjukat szívesen kamatoztatják a falu hétköznapjaiban is: többek között ennek köszönhető az alázatos és formálható színtársulat, amelyben Kelemen Zoltán saját bevallása szerint rendezőként jó alapanyagra lelt.

A falu művelődési házában tartott előbemutatóra pedig nemcsak a szakmabeli barátok és az ismerős újságírók jöttek el, hanem már első alkalommal telt házzal hálálta meg a falu népe az ekkora településeken nem megszokott programlehetőséget.

Leplek és létrák

A darabnak már a szinopszisa kettősséget, egymással homlokegyenest szemben álló befogadói lehetőségeket hordoz. Részint örvendetes, hogy egy számtalanszor ismételt, népszerűnek tartott mű helyett egy ismeretlen történet saját feldolgozását kínálja, másrészt pontosan ezért el is idegenít: ugyan mi releváns napjainkban egy, a kuruckorszak végnapjaiban lefolytatott peres ügyben? A drámai alaphelyzet szerint a hazaárulás vádjával illetett “lőcsei fehér asszony”, Géczy Julianna néz szembe a halállal; sorsa felől mintha már döntöttek volna, de a kirakatpert akkor is le kell folytatni, hiszen az út a fontos.

Fotó: Mészáros Zsolt

Ezt a máig tisztázatlan, passiószerű vajúdást helyezte Kelemen Zoltán egy 21. századi, mégis szürreális kerettörténetbe: két, egymást Ady-versekkel bombázó takarítónő csetlik-botlik a vidéki panoptikumban, ahol a per szereplőinek fehér lepellel letakart “viaszbábúi” várják, hogy újra és újra megelevenedjen a múlt, a nem is igazán bűnös, nem is igazán ártatlan Géczy Julianna kínpadra küldése és megölése. A mozdulatlanul, a fehér szövetek által elfedett játszók ünnepi nyugalma és dermedtsége éles kontrasztot képez a két nő ideges és zaklatott felelgetésével. Ahogyan a leplek lekerülve szerepeket indítanak és visszakerülve zárnak, úgy a két takarítónő is túllép a révész-szerepen, saját történetük párhuzamosan sejlik fel a régi magyar alakok meg-megszakadó sorsdrámáival. Mert drámája nem csak a Kostyák Borbála által rendkívül emberien megformált nemesasszonynak van. Saját dimenzióval bír a magát erősnek mutató, ám a hatalom felé végletesen szervilis főbíró, Korháry István, akinek bőrébe Léránt Zoltán bújik, de a vehemens főügyész, Majláth Károly Csiszár Máté-féle ábrázolása is egyéni utakat sejtet.

A görög drámákat idéző leosztások főkérdése természetesen az ártatlanság és a bűnösség mibenléte marad. Ezek körtáncát egészítik ki a kőszínházakban is helytálló megoldásként felbukkanó elidegenítő zajok és váratlan gagek, illetve a hangulatteremtésben megkerülhetetlen fontosságot kivívó zene (Horváth Dániel, Gergácz András); de ide kell sorolni az előadás stilizáltan ábrázolt, érzelmi csúcspontját, ami megkoronázza az összetett és alázatos társulati munkát.

Fotó: Mészáros Zsolt

A Somolygó Amatőr Színtársulat és Kelemen Zoltán által jegyzett A Géczy per egyórás játékidejével kellően komoly kihívás a befogadónak és a játszóknak is: nagyon reméljük, hogy a májusban majd hivatalosan is bemutatott előadás nem egyszeri, kirívóan minőségi fellobbanás, hanem a vidéki amatőr társulatok is ebbe a munkás és eredményes irányba haladnak a jövőben.

Kiemelt kép: Mészáros Zsolt

Tags: A Géczy per, amatőr színjátszás, Csiszár Máté, Géczy Julianna, Gulyás Zsanett, Kelemen Zoltán, Kissomlyó, Kostyák Borbála, kurucok, Léránt Zoltán, Somolygó Amatőr Színtársulat, Színház, Vas megye, Weöres Sándor Színház Categories: SZÍNHÁZ
Related Posts