2016 januárjában még az újságírásról úgy általában nagyon keveset tudtunk, de lelkesen indítottuk el az Éjjel a városban nevet viselő cikksorozatunkat: ennek ellenére a témaválasztás példás módon sikerült, hiszen egy olyan problémával kezdtünk el foglalkozni, ami – az oldal nevéhez is híven – fokozottan érinti a tizen- és huszonéveseket. Mennyire érzi biztonságban magát egy-egy városban a szórakozni vágyó fiatal? Hol és hogyan bulizik a legszívesebben? Milyen veszélyek és örömök jellemzik ezeket az éjszakai kalandokat? Ezekre a kérdésekre keressük újra a válaszokat!
Volt egyszer egy cikksorozat
Bár a három évvel ezelőtti projekt is megért hét cikket, visszagondolva már látszik, hogy a biztonságérzetet firtató minikutatás módszertanával akadtak problémák: jellemzően kevés embert és őket is egy-egy szűkebb baráti társaságból interjúvoltunk meg, ráadásul kimondottan a balhékról és a rossz közbiztonságról szóló történeteket gyűjtöttük össze – kissé hatásvadász módon. Viszont, ha ezektől eltudunk vonatkoztatni, akkor látható, hogy a negatív előfeltevéseket a fiatalkori szorongás szülte; az interjúsorozat pedig értékes színfoltként számos ember figyelmét felkeltette és nem egy olvasói visszajelzés született a nyomán. Idén tavasszal és nyáron ezt a kérdés- és problémafelvetést szeretnénk megismételni immár professzionálisabb módon, az éjszaki életet új irányokból, horizontálisan és vertikálisan is összetettebben vizsgálva: a fő célunk most is a fiataloknak hasznos, tanulságos és őket érintő tartalmat gyártani.
Annak idején a Tolna megyei Bonyhádot vettük elsőnek célba: cikkünkből egy barátságos és biztonságos kisváros képe rajzolódott ki. A második állomás az ország második legnagyobb városa volt, ennek megfelelően debreceni tudósításunk már mozgalmasabbra sikeredett. Veszprém pezsgő és a fiatalokat általában kielégítő városként mutatkozott be, Kaposvár ezzel szemben inkább ellentmondásosnak bizonyult. Pécsről meglehetősen sok rossz tapasztalattal távoztunk, dacára annak, hogy egyetemi és kulturális központ. Győrről csak egy nyúlfarknyi írás született, Körmend pedig a betyáros arcát mutatta meg.
Fontos téma új köntösben
Vannak dolgok, amiket az új kezdeményezés is megőriz: Sárbogárdtól Békéscsabáig, Szentgotthárdtól Kecskemétig, Szombathelyt és Budapestet sem mellőzve járunk be több mint húsz magyar települést. Az egyetlen kitétel a városi jogállás, nem vagyunk tekintettel az új sorozat során sem a lakosságszámra, sem arra, hogy szórakozási centrum-e az adott település; természetesen minden fontos helyre így sem fogunk eljutni. Eklektikus és a lehetőségeink határán belül átfogó betekintést szeretnénk adni a magyar fiatalokat az éjszakában váró veszélyekről és örömökről.
Természetesen azzal most sem hitegetjük magunkat, hogy reprezentatív és pontos eredményeket kapunk. Íróink minden cikkben öt tizennégy és harminc év közötti, egymást nem ismerő fiatalt interjúvolnak meg (tehát összesen száznál több válaszadó fog nyilatkozni): az ő válaszaik fogják adni a cikkek lényegi részét; a válaszaikat a jó helyismerettel rendelkező szerző foglalja keretbe. Mivel egy-egy város kapcsán csak öt ember véleménye és válasza hangzik el, eredményét tekintve akár a gonzó újságírással lehet rokon a most bemutatott műfaj: „A gonzó újságírás azt vallja, hogy a tényekhez való makacs ragaszkodás nélkül is lehetséges az igazat írni.” – tájékoztat bennünket a legnépszerűbb internetes enciklopédia. Ez a kitétel azonban nem ok arra, hogy ne a lehető legigazabb és legobjektívebb képet ragadjuk meg a cikksorozatban bejárt települések kapcsán.
Az öt, minden írásban egységes kérdéshalmaz megkísérli, hogy a lehető legtöbb aspektust felvonultassa a sorozatban szereplő települések kapcsán; fontos továbbá, hogy a kérdések attitűdje semleges akár az alkohol, akár a kábítószer-fogyasztással kapcsolatban. Az első kérdéscsoport a lényegre térve, de kissé messzebbről vezeti fel az interjút: Hova jártok a városban szórakozni? A zenés helyeket, kocsmákat, esetleg házibulikat részesítitek előnyben? Van ezekben választék, lehetőség? Ezt a kört kísérli meg tényekre szűkíteni az interjú második pontja: Mik a szórakozási trendek, népszerű helyek, hóbortok a lakóhelyeteken? Milyen és mennyi alkoholt isztok, ha éjszaka szórakozni mentek? Mennyit vagytok hajlandóak költeni egy ilyen alkalommal? A harmadik kérdést gyakorlatilag az előző cikksorozatból örökölte az újraindított projekt: Mennyire érzitek biztonságban magatokat a városban éjjel? Hallottatok-e balhékról, bűnesetekről? Találkoztok-e az éjszakai kalandok során kábítószerekkel? Ugyanez a helyzet a negyedik kérdéshalmazzal, ami szintén az életszerűséget helyezi középpontba: Hogyan és kikkel mentek szórakozni, majd miként juttok haza? Gyalog, taxival, esetleg tömegközlekedéssel? Melyik a legpraktikusabb? Az ötödik pont az interjúalanynak biztosít lehetőséget, hogy a témákkal kapcsolatban személyes történetet oszthasson meg: Mesélj egy rövid történetet, személyes sztorit az éjszakai élettel kapcsolatban. Örömök és bánatok is jöhetnek!
A hatodik és a hetedik kérdés a helyismerettel rendelkező kérdezőre van bízva: ezzel szeretnénk elérni azt, hogy bár a cikksorozat egyes tagjai összehasonlíthatóak legyenek, de ezzel párhuzamosan csak az adott városra jellemző élethelyzetek is felbukkanjanak, színesítve ezzel a vizsgálatot. A fentebb idézett kérdéssorból valószínűleg világos, hogy ha általános tanulságokat nem is, de egy-egy érdekes mintavételt elérhető célként tűzhetünk ki magunk elé.
Az elkészült írások a sajtóműfajok skáláján valahol az interjú és a riport határmezsgyéjén állnak majd: egy, az aktuális cikk szerzője által írt keretbe lesznek bennfoglalva a válaszadók által közölt információk és történetek a klasszikus, kérdezz-felelek formában. Fontos kitétel az is, hogy állami, megyei vagy önkormányzati szerveket és hatóságokat nem vontunk be a projektbe: ennek a legfőbb oka az, hogy intim, emberek és nem szervezetek közötti párbeszédre késztessenek az elkészült munkák.
Amit az ötlettől várunk
Mit várunk a kezdeményezéstől? Egy érdekes és színes sorozatot, amely kérdésfelvetéseiben és a hagyományostól eltérő merítésében példaként állhat az országos sajtó előtt is; amely sajtóban sokkal kevesebb, a fiatalokat mindennapjaikban érintő téma merül fel, mint amennyire ez a generáció lélekszámától és jövőbeli fontosságától elvárható lenne. Releváns és hasznos diskurzust a tízes és húszas korosztály biztonságérzetének növelése és az igényes kikapcsolódás joga érdekében.
Olvasóinkat pedig arra biztatjuk, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat, illetve a témához kapcsolódó hozzászólásaikat osszák meg velünk az f21.szerkesztoseg@gmail.com e-mail címen!
Források:
A kiemelt kép Lutor Katalin fotója
