A magyar költészet napjára az f21.hu kulturális weboldal a magyar líra különböző tereit bejáró programsorozattal készül: április 10-től 12-éig három élő kerekasztal-beszélgetés lesz megtekinthető a portál Facebook-oldalán. Az volt a szervezők célja, hogy a kortárs líra három olyan területét dolgozzák fel ezeken a beszélgetéseken, amelyek vagy alulreprezentáltak, vagy egy új szempontú megközelítés izgalmassá teheti a vizsgálatukat.
A magyar költészet napját 1964. április 11-e óta ünnepeljük; azon kevés ideológiai gyökerű ünnepeink közé tartozik, amely sikerrel honosodott meg a magyar kultúrában – természetesen nem függetlenül József Attilától, akinek a születésnapja színesíti minden évben ezt a jeles napot.
Vincze Bence, a lap főszerkesztője elmondta, hogy szó lesz a fiatal erdélyi líra jelenéről, a kortárs magyar líra elmúlt öt évének legjelentősebb eseményeiről, köteteiről és karaktereiről, harmadikként pedig a gyermekköltészet helyzetéről. „Úgy gondolom, hogy mindhárom beszélgetés képes lehet elindítani az adott témakörökben egy fontos diskurzust, ezért is helyeztük ezekre az ágazatokra a nagyobb hangsúlyt” – árulta el a témaválasztás metódusát.
„Személy szerint a kortárs líra elmúlt öt évével kapcsolatban tudok nyilatkozni, amit Eszenyi Fannival együtt szervezünk és moderálunk majd. A mi beszélgetésünk kulcsfontosságú eleme a sokszínű megközelítés lesz, hiszen megszólítjuk a kritikusi, az irodalomszervezői, a szerkesztői, a vizsgálói és a szerzői hangnemet is, továbbá érdekesség, hogy magának a beszélgetésnek az apropóját egy közösségszavazás adta, ami sok tekintetben meglepetést okozott, emellett pedig fontos részleteit mutatta meg a kortárs irodalom működésének is.”
Az erdélyi líra jelene
Időpont: április 10. 16 óra
A magyar költészet napja alkalmából indított eseménysorozat első állomásán az erdélyi líra kerül terítékre. Szó lesz a metamodernizmusról, generációs vonulatokról, irodalmi csoportosulásokról és mindenről, amire kíváncsi vagy az erdélyi líra kapcsán.
,,Amikor kortárs magyar líráról akarunk beszélni, akkor kihagyhatatlan, hogy a határon túli magyar líráról is beszéljünk. Erdélyben van egy nagyon erős mag, amire érdemes odafigyelni. A nemrég szerkesztett Címtelen föld antológia is erre erősít rá, ahová huszonhat fiatal szerző versei kerültek be. Ezeknél a szerzőknél egyedi kísérletező jelleg figyelhető meg, amely eltér a magyarországi líranyelv fősodrától. A másféle szocializációs közeg által a kérdésfelvetések egy eltérő nézőpontból születnek meg. A kétezres évek közepén jelenlevő hiány után az elmúlt fél évtizedben több, mint tíz tehetséges fiatal alkotó jelentkezett kötettel. A digitális világ miatt azt hinnénk, hogy kisebbek lettek a távolságok, de mégis méltatlanul kevés figyelem irányul a határon túli szerzőkre. Arról mindig érdemes beszélni, ami jó” – vallja a romániai magyar irodalomról György Alida író, a beszélgetés egyik moderátora.
A meghívottak: André Ferenc, Codău Annamária, Horváth Benji, Kemenes Henriette, Mărcuțiu-Rácz Dóra
A beszélgetést vezeti: György Alida és Nagy Zalán.
A beszélgetés az f21.hu Facebook-oldalán lesz megtekinthető. A Facebookon az élő interjú keretében bárki kérdezhet a meghívottaktól hozzászólás formájában.
Hol állunk most? – Költészet napi szemle az elmúlt öt év lírájáról
Időpont: április 11. 17 óra
Az f21.hu az elmúlt hetekben szavazást indított; azt szerettük volna megtudni, hogy mik voltak az olvasók számára az elmúlt öt év (2015–2020) legjobb, legmeghatározóbb kötetei. A szavazás kapcsán a szerkesztők most egy beszélgetésre is invitálják az érdeklődőket, amelynek keretében az elmúlt öt év magyar líráját tekintik át a meghívottak.
Milyen szempontok alapján választja ki és értékeli a versesköteteket a mai irodalomkedvelő? Milyen változásokat figyelhetünk meg az irodalom-népszerűtési tendenciák terén? Fontos-e a közösségépítés? Lehet-e költészetből brandet, arculatot építeni? Miben változott és merre tart a kortárs magyar líra? Emellett szó lesz a szavazók által választott top 10 verseskötetről, a fiatalok költészethez való közeledési lehetőségeiről, a kritika és a kritikai nyelv szerepéről, a hagyományos irodalmi platformokról és koncepciókról, az elmúlt öt év legfontosabb irodalmi eseményeiről és persze a kortárs magyar líra jövőjéről.
A beszélgetés az f21.hu Facebook-oldalán lesz megtekinthető.
Meghívottjaink:
Beck Zoltán (1971, Devecser) a 30Y frontembere, dalszerző, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója, a Libri irodalmi díj zsűrijének tagja.
Csete Soma (1996, Szekszárd) költő, kritikus, irodalomszervező, a Késelés Villával irodalmi beszélgetéssorozat moderátora, a Késelés Késsel reflexiós rovat kritikusa.
Péczely Dóra (1968, Gyöngyös) szerkesztő, kritikus, a Szívlapát és a Lehetnék bárki című fiataloknak szóló népszerű versantológiák szerkesztője, a Prae Kiadó szerkesztője, a Tilos az Á Könyvek egykori főszerkesztője.
Visy Beatrix (1974, Budapest), irodalomtörténész, kritikus, esztéta. A Lakásszeminárium művészeti műhely megálmodója. A kortárs irodalom elkötelezett olvasója.
Az est moderátorai Eszenyi Fanni (költő, kulturális újságíró) és Vincze Bence (kultúraszervező, az f21.hu főszerkesztője) lesznek.
Gyerekköltészetről a költészet napján
Időpont: április 12. 17 óra
Miben különbözik a gyerekköltészet a „rendes” költészettől? Milyen a kortárs gyereklíra, egyáltalán hol van a helye a klasszikusok uralta kánonban? Milyen utakon juthat el egy szöveg a gyerekekhez? És a gyerekversek tényleg csak gyerekeknek szólnak? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járnak körül egy izgalmas beszélgetés során a téma magyar művelői.
Az f21.hu és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum közös szervezésében megvalósuló kerekasztal-beszélgetés során a kortárs gyereklíra helyzetét szerzői, szerkesztői, kutatói, kritikusi és pedagógiai nézőpontból térképezik fel, miközben mindenkit arra igyekeznek sarkallni, hogy ne higgyen annak, ha valami komolytalanul hangzik, hiszen a legkomolyabb dolgokról is lehet – sőt, kell – néha komolytalanul beszélni.
,,Az a tapasztalatom, hogy amikor gyerekversekről beszélünk, évtizedek óta ugyanazon panelek mentén gondolkodunk. Például tudjuk, hogy Weöres Sándor megírta a Bóbitát, amit iskolai szavalóversenyen Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz című versével egyetemben legalább tízszer hallottunk (és persze mindenkinek cseng a fülében a »Donászi Magda verse« mondat is), és miközben a tanáraink talán elejtik azt a félmondatot, hogy Weöres gyerekversei nem csak gyerekeknek szólnak, ez a gondolatmenet itt általában meg is reked” – szemlélteti a problémafelvetését Katona Alexandra, az f21.hu gyermekirodalom rovatának vezetője – „Úgy érzem, valamiért az oktatás és az irodalmi élet is hajlamos szőnyeg alá söpörni azt, hogy a gyerekversek nem egy, az ún. „magasirodalmi” téren kívül álló, annak egy „alacsonyabb” szintjén megszólaló kategóriát képeznek – főleg, hogy ez távolról sem homogén kategória, így újfent a túláltalánosítás csapdájába eshetünk bele. Amit pedig az oktatási rendszer felépítése miatt fontos hangsúlyozni, az az, hogy a gyerekvers-költők – és egyáltalán a költők! – még ma is élnek és alkotnak, és nem Varró Dani a kortárs magyar gyereklíra egyetlen képviselője. Sőt, az úgymond nem gyerekvers-költő költők – mint például Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc, Szabó T. Anna, Kukorelly Endre vagy Krusovszky Dénes – is írnak gyerekverseket, ami megint csak intő jel lehet arra nézve, hogy érdemes lenne elgondolkodunk a gyerekeknek és a nem gyerekeknek írt versek hierarchikus, jelenleg kissé torz viszonyáról.”
A beszélgetés az f21.hu Facebook-oldalán lesz megtekinthető.
Résztvevők:
Kollár Árpád (1980, Zenta): József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomszervező. Kötetei: Például a madzag. Versek, FISZ, 2005; Nem Szarajevóban, FISZ, 2010; Milyen madár; Csimota, Bp.; 2014; A völgy, írta Tárkony, Csimota, 2016.
Szekeres Nikoletta (1978, Budapest): Kritikus, szerkesztő, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke, irodalomszervező.
Vojnics-Rogics Réka (1996, Szeged): Kritikus, irodalomtörténész, magyar–történelem szakos tanár, a századfordulós gyermekirodalmi sajtó kutatója.
Moderátor:
Katona Alexandra (1997, Veszprém): az f21.hu gyermek- és ifjúsági irodalom rovatának szerkesztője. Kritikákat ír, kutatási területe a kortárs magyar ifjúsági krimiirodalom.
Polc előtt Vida Kamillával
Időpont: április 13. 17:00
Az f21 költészet napi programsorozatának utolsó eseménye és egyben debütáló interjúsorozat első epizódja a Polc előtt, ahol megjelenés előtt álló kötetek szerzőivel ismerkedhetnek meg a nézők fél órában.
A Polc előtt debütáló részében Vida Kamilla lép színre első kötetével, a Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal (Magvető, 2021). Művei kapcsán generációzásról, közéletiségről, zenéről és iróniáról is szó esik.
Vida Kamilla (1997, Pécs) költő, az ELTE BTK-n diplomázott, jelenleg a BME GTK és a Társadalomelméleti Kollégium hallgatója.
A beszélgetést vezeti:
Kovács Boglárka (2001, Székesfehérvár) költő, újságíró, az ELTE BTK hallgatója.
