Kezdőlap Blog Oldal 130

„Sakkbábuként játszanak emberi életekkel” – Közszereplők reakciói a pedofiltörvényre

Hatalmas port kavart a „pedofiltörvény” címszó alatt elhíresült törvényjavaslat, melyet keddi ülésén 157 igen szavazattal el is fogadott az országgyűlés. A rendelkezés nemcsak összemossa a pedofília és a melegség kérdéskörét, hanem mindezt jószándékúként feltüntetett, gyermekjogi védelemre hivatkozva teszi meg. A törvényt nemcsak szakmai szervezetek bírálták, hanem számos közszereplő is elítélően reagált.

Gyermekjogi védelem a pedofília ellen

Az elmúlt napokban több ezren vonultak utcára Budapest-szerte, és a médiában is számos közszereplő adott hangot nemtetszésének az újdonsült pedofiltörvénnyel kapcsolatban. A rendelkezés elsősorban a pedofília területét érinti: többek között egy ügyfélkapus adatbázist készítenek majd a pedofil bűncselekmények elkövetőiről, amely biztosítaná, hogy a pedofilok ne tölthessenek be olyan állásokat, amely gyermekközeliséget feltételez. Egészségügyi és oktatási területen már korábban sem dolgozhattak pedofil bűncselekményt elkövetők, a tiltólistás helyek sora azonban tovább bővül a vidámparkokkal, állatkertekkel és strandokkal. A rendelkezés ezen területe gyermekek jogait hivatott védeni, és ugyancsak ezt szolgálja a Büntetőtörvénykönyv módosítása is, amely szigorítja a pedofil bűncselekmények büntetéseit.

Orosz vonások

Magyarország fokozott szimpátiája a keleti államok felé nem újkeletű dolog, elég a Fudan Egyetem-projektre, vagy a számos, Magyarország által megvétózott EU-törvényjavaslatra gondolni, amelyet a Kína-párti politika motivált. A pedofiltörvényt is keleties szellemiség és ideológia hatja át, a rendelkezés kísértetiesen hasonlít a 2013-as orosz propagandatörvényre, amely ellehetetleníti a szexuális kisebbségekről történő felvilágosító munkát az országban. A 2013-as rendelkezés óta drasztikusan megnőtt a transz- és homofóbia jelenléte az országban, ugyancsak nőtt az öngyilkosságok száma az LMBTQ+ közösségen belül, általánosak a sztereotípiák, kirekesztések és hátrányos megkülönböztetések.

A magyarországi pedofiltörvény valami egészen hasonló gondolkodásmódot közvetít: megtiltja, hogy a 18 éven aluli fiatalok bármilyen forrásból – legyen szó egy tévéműsorról, sorozatról, vagy éppen iskolai felvilágosító óráról – értesülhessenek a szexuális kisebbségek jelenlétéről. A magyar iskolarendszerben gyökeresen jelenlévő kirekesztések, és a diszkrimináció mérséklése, az érzékenyítés és az elfogadásra buzdítás helyett tovább mélyülő szakadékot eredményez az újdonsült pedofiltörvény.

 „A magyar LMBTQI emberek 42%-a gondolt már az öngyilkosságra, és 30%-uk meg is kísérelte azt. Az ILGA-Europe kutatása is kimutatta, hogy LMBTQI fiatalok túlnyomó részben azért követnek el öngyilkosságot, mert kilátástalannak gondolják a helyzetüket: a családon belül, oktatásban, kortársi vagy vallási közösségükben tapasztalt kirekesztést és zaklatást elviselhetetlennek tartják.” – fogalmaz a Társaság a Szabadságjogokért, civil szervezet.

 „Sakkbábuként játszanak emberi életekkel” – Közszereplők reagáltak a pedofiltörvényre

A törvényjavaslat felmerülését követően többezres tüntetés szerveződött a főváros utcáin, ahol számos közszereplő is megjelent az ügy támogatása érdekében, vagy éppen közösségi média-felületein fejtette ki gondolatait. Színes zászlóval vonult többek között Szentesi Éva szerző, a wmn.hu újságírója, míg Antal Éva, Vászonzsákoslányként ismert, környezettudatos-tartalomgyártó Instagram-feedjében osztotta meg következő történetét:

Antal Éva, Vászonzsákoslány (forrás: Instagram)
Antal Éva, Vászonzsákoslány (forrás: Instagram)

„…Én felnőttként jöttem rá, hogy biszexuális vagyok. Tinédzser koromban szerelmes voltam egy lányba, aki akárhányszor szembejött velem az iskolában, fülig pirultam, ha hozzám szólt, megnémultam. De sosem mertem elhívni randira, mert féltem, hogy mit szólt volna. Azt gondoltam, hogy ez lehetetlenség és ezért elnyomtam magamban, ami azt illeti, éveken keresztül. (..) Nagyon megérintett és lesújtott az új, bevezetésre kerülő törvény, és bele se merek gondolni, milyen következményei lesznek. Sakkbábuként játszanak ártatlan emberi életekkel. A gyerekek védelmének nevében hoznak olyan döntést, amivel gyerekek életét keserítik meg.”

Alföldi Róbert, színész, rendező az országgyűlés ülése előtt Facebook-bejelentkezésében szólt az ellenzéki pártokhoz, és ahogy ő fogalmazott, „egyszerű, magyar állampolgárként” arra kérte a politikusokat, hogy a „hamis, zűrzavaros, egy bűncselekményt a szabad, emberi választással összemosó” törvény ellen szavazzanak. A neves rendező mellett számos tartalomgyártó, énekes és színész csatlakozott az együttműködéshez, többek között Szinetár Dóra, színész és énekes, Magyarósi Csaba, youtuber, Döbrösi Laura, színésznő és még sokan mások fejezték ki támogatásukat egy-egy Instagram-poszttal, vagy egy színes profilképpel.

Tatár Csilla műsorvezető, riporter szintén Instagramon osztotta meg gondolatait, kiemelve, a rendelkezés nemcsak az LMBTQ+ családokat és gyermekeket, hanem egy komplett társadalmat tesz tönkre.

Tatár Csilla, műsorvezető és riporter (forrás: Instagram)
Tatár Csilla, műsorvezető és riporter (forrás: Instagram)

Emlékeztek, hogy mit írtam 2 nappal ezelőtt..:
„Egyszer baj lesz abból, ha elváltál, egyszer partvonalra kerülsz, mert nem vállaltál gyereket, egyszer megbélyegeznek, mert a macskáddal élsz, egyszer ciki lesz a társaságod, mert nő létedre rövid a hajad, egyszer kellemetlen lesz az ismerősödnek lenni, mert férfi létedre, hagyod, hogy az asszony dolgozzon. Egyszer baj lesz abból, amiben hiszel… Egyszer mindenki sorra kerül..”
A jövőidőt és egyben az illúzióinkat hagyhatjuk is a fenébe.. Ez tegnap 157 aljas igen volt, olyanoké, akik arra akarják tanítani a gyerekeket, hogyan kell gyűlölni, hogyan lehet kitaszítani és ha mindez megvan, akkor hogyan lehet büszkén veregetni majd a vállukat, hogy oké, nekem ez megy, nem tartozom a „mások” közé, tehát egy felsőbb, elit kaszt tagja lehetek. (ismerős valahonnan?)

Reagált a zeneipar, a tévé, de az Amerikai Nagykövetség is

Az RTL Magyarország tévécsatorna közleményben bírálta a rendelkezést: úgy fogalmaznak, a törvény alapján csak késő este, 18 éven felülieknek lehetne sugározni olyan népszerű alkotásokat, mint a Bridget Jones naplója, a Harry Potter sorozat, vagy éppen a Jóbarátok. Nemcsak nemzetközi műsorokat sújtana a rendelkezés, hasonlóan tiltólistára kerülne a magyar gyártású Szomszédok, vagy éppen a Barátok Közt jónéhány epizódja.

Az RTL Magyarország számára kiemelt fontosságú a családok és a gyermekek védelme, nemcsak műsoraiban, de társadalmi szerepvállalásában is. Azt is valljuk azonban, hogy fontos európai érték a sokszínűség és a tolerancia, ezért aggasztónak tartjuk, hogy egy múlt héten beterjesztett törvénytervezet súlyosan sérti a szólásszabadságot, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai uniós egyezmény diszkrimináció tilalmáról szóló rendelkezéseit is.  (…)

A tervezet a médiapiac minden hazai szereplőjének jelentős gazdasági károkat okoz, és minden állampolgár számára megnehezíti egyes tartalmak elérését, de ennél is fontosabb, hogy a tervezett szabályozás tulajdonképpen kirekeszti a szexuális kisebbségeket a tömegmédiából, ezzel ellehetetleníti a velük szemben a társadalomban élő negatív sztereotípiák elleni küzdelmet.
Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink közössége sokszínű, ahogy a társadalom is, így számos nem heteroszexuális dolgozónk és nézőnk is van. Így miattuk is tiltakoznunk kell az ellen, hogy a tervezett törvény miatt a többségitől eltérő nemi identitású embereket csak olyan kitételekkel és olyan késő esti idősávban lehetne ezentúl bemutatni, ahogy például horrorfilmek szereplőit.
#rtlmagyarország
” – írja a csatorna Instagram-oldalán. Az RTL Klubhoz hasonlóan az HBO és a Music Hungary szövetség is közleményben reagált a törvényjavaslatra.

Az Amerikai Nagykövetség Facebook-bejegyzésben osztotta meg véleményét a törvényjavaslatról, a közlemény angol és magyar nyelven is olvasható:

Amerikai Nagykövetség (forrás: Facebook)
Amerikai Nagykövetség (forrás: Facebook)

Az Amerikai Nagykövetség mély aggodalmát fejezi ki a parlament által ma elfogadott törvény LMBTQI+ ellenes részei miatt. Az Egyesült Államok szerint a kormányok kötelessége a szólásszabadság előmozdítása és az emberi jogok védelme, beleértve az LMBTQI+ közösség jogait is. Ahogy Biden elnök az LMBTQI+ jogvédők felé a Pride-hónap alkalmából június 1-én tett nyilatkozatában fogalmazott, „Látunk titeket, támogatunk titeket, és inspiráló a teljes egyenlőség elérése érdekében mutatott bátorságotok.”

Közös nyilatkozatban állnak ki a gyerekirodalom szakma képviselői a törvénymódosítás ellen

A hazai gyerek- és ifjúsági irodalom szakma képviselői közös nyilatkozatban állnak ki a kormány június 15-én elfogadott, a heteroszexualitástól eltérő szexuális orientációk, a másság irodalmi ábrázolását (is) tiltó törvénymódosítás ellen. Nyilatkozatukat és az aláírók listáját hiánytalanul közöljük, folyamatosan frissítjük. Cikkünkben a nyilatkozat szövege alatt megtalálható Google-dokumentumban pedig a szakma képviselői a továbbiakban is hozzájárulhatnak aláírásukkal a kezdeményezéshez.

Nyilatkozat

Mi, gyerek- és ifjúsági szerzők, írók, illusztrátorok és gyerekkönyves szakemberek nem mehetünk, és nem is megyünk el (írott) szó nélkül a június 15-én elfogadott, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 6/A. §-ának megalkotott rendelkezései, és az abból következők mellett. E rendelkezés szerint, az „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

Határozottan valljuk, hogy a fenti rendelkezés utolsó, nagyon tág kategóriát nyitó „jeleníti meg” kitétele súlyosan korlátozza a szólás- és gondolatszabadságot, az alkotás szabadságát és sértheti a gyermeki jogokat annak ellenére, vagy különösképpen azért, mert a módosító jogszabály tervezetéhez fűzött indoklásában önmagát mint a gyermekjogok védelmében megalkotott szabályozási eszközt definiálja.

Az elfogadott rendelkezések magukban hordoznak egy olyasféle értelmezést, amely a gyermeki jogokra hivatkozva csak a 18. betöltött életév felett tenné lehetővé, hogy gyerekek számára a homoszexualitásról, transzneműségről beszélni, írni vagy egyéb, e témákat megjelenítő művészeti alkotást bemutatni lehessen. Amellett, hogy ez önmagában képtelenség (tekintve, hogy 18. betöltött életéve fölött már nem minősül senki gyermekkorúnak, a Gyermekjogi Egyezmény alapján sem), álláspontunk szerint megfosztja a gyerekeket attól a lehetőségtől, hogy az őket körülvevő teljes társadalmi valóságról, az abban létező sokféle kisebbségről, azok helyzetéről képet, méghozzá a nekik szóló irodalmi szövegekben, művészi igényességgel megalkotott képet is kaphassanak.

Mi, gyerek- és ifjúsági szerzők, irodalmi alkotói vagy illusztrátori tevékenységünk során a gyerekekre, olvasóinkra eddig is a lehető legnagyobb tisztelettel, mint velünk teljesen azonos méltóságú személyekre tekintettünk, és munkánk során arra is különös figyelemmel voltunk és vagyunk, hogy életkoruknál fogva kiszolgáltatott helyzetű olvasóinknak legjobb tudásunk szerint kínáljunk irodalmi alkotásokat és élményeket, esztétikumot, vizuális kultúrát.

Az irodalom, a művészetek szerepe azon túl, hogy gyönyörködtessen és szórakoztasson, álláspontunk szerint az is, hogy leképezze a minket körülvevő társadalmi valóságot és a jelenkor társadalmának sokszínűségét. Szerepe még, hogy teret engedjen olyan élethelyzetek belsővé tételéhez, megéléséhez, átéléséhez, ami nem a mi személyes valóságunk, így téve lehetővé a másfajta nézőpontok elsajátításának képességét, a kritikai gondolkodást, az együttérzést, az elfogadást, a megismerést, a saját álláspont kialakításának lehetőségét. Az irodalom szerepe, hogy segítsen átvészelni krízishelyzeteket, amelyekbe kerültünk, vagy felkészítsen olyanokra, amelyekbe kerülhetünk, vagy szeretteink, barátaink kerülnek, és kapaszkodókat nyújtson, megtartson, szélesítse látókörünket és a megismerés felületeit.

Álláspontunk szerint a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalomban és gyerekkönyv-illusztrációban azonos értékűként helye van a többségi értékrendek mellett a kisebbségi lét, a sokféleség és a sokszínűség bemutatásának is. A gyerekirodalom a gyerekek iránt érzett tiszteletből nem lehet képmutató, és nem hallgathat el, mert akkor hamis és hiteltelen lesz.

Mindezért valljuk és vállaljuk, hogy munkánk során – a jövő felnőtt generációja iránt érzett legnagyobb felelősségvállalással – ezt követően is törekedni fogunk arra, hogy a létező társadalmi sokféleség a maga valóságában jelenjen meg alkotásainkban, szövegeinkben és képeinkben, ahogyan azt is, hogy minden számunkra rendelkezésre álló eszközzel kiállunk minden olyan pályatársunk mellett, akit ilyen tárgyú alkotói tevékenysége okán hátrány vagy megvetés érhet

2021. június 17.


A nyilatkozat még mindig elérhető és aláírható a gyerek- és ifjúsági irodalom szakma képviselői számára, amit IDE kattintva lehet szerkeszteni. Kérjük, hogy tartsa mindenki tiszteletben a dokumentum nyitottságát és ténylegesen a szakma képviselői töltsék ki, hiszen cikkünk célja a befogadóközösség elérése mellett a szakemberek megszólítása is. Más esetben szimpátiájukat a megmozdulás megosztásával és híresztelésével, esetleg üzenet formájában fejezzék ki! Köszönjük a megértést!


A nyilatkozat eddigi aláírói:

  1. Adamik Zsolt, író
  2. Agócs Írisz illusztrátor
  3. Agócs M. Tamás író
  4. Alács Anna grafikus, illusztrátor
  5. Aradi Bence tanár
  6. Aranyossyné Bondi Judit szerkesztő, korrektor
  7. Bacsó Péter tanár
  8. Bajzáth Mária mesepedagógus
  9. Bakos Barbara, illusztrátor, animációs filmrendező
  10. Balássy Fanni író
  11. Balázs Eszter Anna főszerkesztő
  12. Balázsy Panna gyerekkönyvíró, újságíró
  13. Balogh Edit könyves
  14. Bán Zsófia író
  15. Banyó Péter kiadó
  16. Baranyai András illusztrátor
  17. Bartók Imre író
  18. Békés Márta pedagógus, költő
  19. Bencsik Orsolya író
  20. Bendl Vera író
  21. Bense Mónika műfordító
  22. Berg Judit író
  23. Bernát Barbara grafikus, illusztrátor
  24. Bertók Eszter kiadó
  25. Bertóthy Ágnes illusztrátor, grafikus
  26. Biró Eszter grafikus, illusztrátor
  27. Boczán Bea szerkesztő
  28. Bódi Kati grafikus, illusztrátor
  29. Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes
  30. Bodor Attila író
  31. Bogdán Viki illusztrátor
  32. Bojti Anna író, játékkiadó-főszerkesztő
  33. Mayer Tamás illusztrátor, grafikus
  34. Bolla Eszter szerkesztő
  35. Borsos Dóra író
  36. Bosnyák Viktória író-műfordító
  37. Both Gabi író, szerkesztő
  38. Bölecz Lilla illusztrátor
  39. Simon Réka Zsuzsanna író
  40. Böszörményi Gyula író
  41. Buglyó Gergely író
  42. Burján Monika, műfordító
  43. Csányi Dóra kiadó
  44. Csapody Kinga kiadóvezető-főszerkesztő, író
  45. Cserny Timi Pookah grafikus, illusztrátor
  46. Dániel András író, illusztrátor
  47. Darvas Adrienn kiadói marketing
  48. Dávid Ádám író, szerkesztő
  49. Deák Panka tervezőgrafikus, illusztrátor
  50. Debreceni Boglárka író, költő, kritikus
  51. Demény Eszter kiadó
  52. Demeter Katalin tanár
  53. Dér Adrienn író
  54. Dóka Péter író, szerkesztő
  55. Domján Edit tanár, kritikus
  56. Dufka Hajnalka, szerkesztő, műfordító
  57. Dusik Móni grafikus, illusztrátor
  58. Ecsédi Orsolya író
  59. Edinger Kata szerkesztő
  60. Egri Mónika illusztrátor, író
  61. Elekes Dóra író, műfordító
  62. Eszes Rita író
  63. Faludi Laura, szerkesztő
  64. Farkas Nóra író
  65. Fekete András író, könyvkiadó
  66. Fekete Judit kiadó
  67. Fekete-Szabó Viola gyógypedagógus, szerkesztő
  68. Ferth Tímea illusztrátor
  69. Ferenczi Szilvia író
  70. Ficzere Krisztina Kyrú illusztrátor
  71. Finy Petra író
  72. Fodor Marcsi író
  73. Fodor Veronika író
  74. Forgács Róbert tanár, kis író
  75. Gangl Eszter író
  76. Garamvölgyi Andrea műfordító
  77. Gáspár-Singer Anna író
  78. Gáti István költő
  79. Gévai Csilla gyerekkönyv író, illusztrátor
  80. Gimesi Dóra író, dramaturg
  81. Grancsa Gergely szerkesztő
  82. Greff András szerkesztő
  83. Gyöngyösi Adrienn illusztrátor
  84. Győri Bori grafikus
  85. Győri Hanna szerkesztő
  86. Hajdu Zsanett kiadó
  87. Halász Bálint író, programozó
  88. Hanga Réka illusztrátor
  89. Harcos Bálint költő, író
  90. Hatvani Csaba író, lektor
  91. Haulitus Anikó szerkesztő
  92. Herbszt László tervezőgrafikus, illusztrátor
  93. Hitka Viktória illusztrátor
  94. Horgas Judit szerkesztő
  95. Igaz Dóra író
  96. Igor Lazin illusztrátor
  97. Jásdi Juli illusztrátor, grafikus
  98. Jeli Viktória író, dramaturg
  99. Jeney Zoltán író, műfordító
  100. Kádár Annamária pszichológus, író
  101. Kalapos Éva Veronika író, műfordító
  102. Kalas Györgyi író, újságíró
  103. Kálmán Anna illusztrátor
  104. Kálnay Adél író
  105. Kárpáti Tibor illusztrátor
  106. Kasza Kriszta író, képzőművész, tanár
  107. Katona Alexandra kulturális újságíró, kritikus
  108. Kelényi Gabi grafikus
  109. Kemény Zsófi író
  110. Kepecs Judit tanár, szerkesztő
  111. Kerékgyártó István író
  112. Kertész Edina író, szerkesztő
  113. Kertész Erzsi író
  114. Király Anikó író
  115. Király Levente költő, író
  116. Kismarty-Lechner Zita illusztrátor
  117. Kiss Judit Ágnes író
  118. Kiss Noémi író
  119. Kiss Ottó író
  120. Kleinheincz Csilla író, szerkesztő, műfordító
  121. Kocsis Laura író
  122. Kolosi Beáta kiadó
  123. Kolozsi Angéla bábszínész, rendező, író
  124. Koncz Gábor főszerkesztő
  125. Korbuly Ági illusztrátor, kulturális antropológus
  126. Kormos Mercedes rajz–vizuális kommunikáció tanár, képzőművész
  127. Kovács Andrea kiadó
  128. Kovács Attila író, előadóművész
  129. Kovács Brigitta Efi író, újságíró
  130. Kovács Eszter kiadó-szerkesztő
  131. Kozma Réka szerkesztő
  132. Kótai Katalin olvasószerkesztő, korrektor
  133. Ķőszeghy Csilla illusztrátor
  134. Kriston Attila tanár
  135. Kun Fruzsina illusztrátor, grafikus, képzőművész
  136. Laboda Kornél író, rendező, dramaturg, színész
  137. Lakatos István rajzoló
  138. Lakatos Levente író
  139. Láng Anna illusztrátor
  140. Lencse Máté játéktervező, pedagógus
  141. Limpár Ildikó író
  142. Lipták Ildikó író
  143. Lovász Andrea gyerekirodalom-kutató, kritikus
  144. Lovranits Júlia Villő író, biológus, mesemondó
  145. Lőrinc László történelemtanár, gyerekkönyvíró
  146. Lőrincz Noémi pedagógus, irodalomterapeuta
  147. Kácsor Zoltán író
  148. Majoros Nóra író
  149. Makoviczki Dóra Lahara illusztrátor
  150. Maksai Kinga író
  151. Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő
  152. Marék Veronika író-illusztrátor
  153. Maros Krisztina illusztrátor, grafikus
  154. Marosi László szerkesztő
  155. Máté Angi
  156. Mécs Anna író
  157. Mészáros Gabriella nyomdai produkciós
  158. Mészáros János szerkesztő
  159. Mészöly Ágnes író, konduktor-tanító
  160. Mihóczy Mercédesz kiadói marketing, műfordító, blogger
  161. Miklya Luzsányi Mónika pedagógus, író, szerkesztő, teológus
  162. Miklya Zsolt költő, szerkesztő, tanító, hitoktató, gyerek- és ifjúsági irodalmi szakember
  163. Miks-Rédai Viktória író, műfordító
  164. Milbacher Róbert író, egyetemi tanár
  165. M. Kácsor Zoltán író
  166. Molnár Jacqueline, illusztrátor
  167. Molnár Krisztina Rita író, költő, tanár
  168. Molnár T. Eszter író, biológus
  169. Mucha Dorka író, esztéta
  170. Nádori Lídia műfordító
  171. Nagy András író, esszéista
  172. Nagy Anikó Johanna író, tanár
  173. Nagy M. Boldizsár szerkesztő, kritikus, műfordító
  174. Nattán-Angeli Nóra író, kommunikációs szakember
  175. Navratil Dominika kiadó
  176. Németh Eszter író, gyerekirodalom-kritikus, szerkesztő
  177. Neset Adrienn műfordító, újságíró
  178. Nyáry Luca író
  179. Nyulász Péter gyerekkönyv-szerző
  180. Orbán Orsolya illusztrátor
  181. Orosz Annabella illusztrátor, grafikus
  182. Pacskovszky Zsolt író, szerkesztő
  183. Pais Andrea grafikus, műszaki szerkesztő
  184. Palásthy Ágnes író, műfordító
  185. Pap Kata illusztrátor
  186. Papp Dóra író
  187. Katona Ildikó kiadóvezető
  188. Pásztohy Panka író, illusztrátor
  189. Pavlovic Tijana szerkesztő
  190. Péczely Dóra szerkesztő
  191. Pengő Edit író
  192. Péró Gabriella író, szerkesztő
  193. Piróth Attila műfordító
  194. Rácz-Stefán Tibor író, blogger
  195. Rádai Andrea szerkesztő, színikritikus, műfordító
  196. Rátkai Kornél illusztrátor
  197. Régner Eszter tanár, szerkesztő
  198. Réti Blanka műfordító
  199. Révész Emese író, művészettörténész
  200. Rippl Renáta illusztrátor
  201. Róbert Katalin író, szerkesztő
  202. Rojik Tamás író
  203. Rudolf Anna műfordító
  204. Ruff Orsolya író, kritikus, műfordító
  205. Rutkai Bori író, illusztrátor, előadóművész
  206. Sárdi Dóra kiadó
  207. Sárossi Bogáta műfordító
  208. Seres Tamás grafikus
  209. Seres Lili Hanna, szerkesztő
  210. Sólyom Melinda tipográfus
  211. Stiglincz Milán Igor író
  212. Szabó Borka grafikus, szöveggondozó, író
  213. Szabó Imola Julianna író, táncelméleti szakíró, grafikus
  214. Szabó Lea szerkesztő
  215. Szabó Sándor kiadó
  216. Szabó T. Anna író műfordító
  217. Szalma Edit grafikus, illusztrátor
  218. Szegedi Katalin illusztrátor
  219. Szekeres Niki kritikus, szerkesztő
  220. Szentendrei Judit meseíró
  221. Szigethy Katalin kiadó
  222. Szokács Eszter író, szerkesztő
  223. Szollár Vera kiadó
  224. Szőnyi Gergely illusztrátor
  225. Szűcs Adrienn szerkesztő
  226. Szűcs Edit grafikus, illusztrátor
  227. Szüdi János grafikus
  228. Takács Erzsébet műfordító
  229. Takács Mari illusztrátor
  230. Tamás Zsuzsa író
  231. Tar Krisztina kiadó
  232. Tarr Ferenc gyerekirodalmi szakember
  233. Tasi Katalin író
  234. Tasnádi István író
  235. Tóth B. Judit író
  236. Tóth Eszter író
  237. Tóth Kinga költő, intermediális alkotó, performer
  238. Tóth Krisztina író, költő
  239. Tóth Réka Ágnes író, dramaturg
  240. Trogmayer Éva író
  241. Tulics Mónika szerkesztő, műfordító
  242. Turi Lilla illusztrátor
  243. Turbuly Lilla író, kritikus
  244. Tuza Edit grafikus/illusztrátor
  245. Ughy Szabina író, szerkesztő, meseterapeuta
  246. Ürögdi András kiadó
  247. Vadadi Adrienn író
  248. Vallasek Júlia műfordító, irodalomtörténész
  249. Valtinyi Lídia kiadó
  250. Varga Bea író, szerkesztő
  251. Varga Orsolya műfordító
  252. Várszegi Adél író, műfordító
  253. Vereckei Andrea szerkesztő
  254. Vészits Andrea író, dramaturg
  255. Vibók Ildi író
  256. Vicsek Rita kiadói marketing vezető
  257. Vincze Bence, szerkesztő
  258. Vinczellér Katalin tanár
  259. Vörös István író
  260. Vörös Jutka illusztrátor
  261. Wéber Anikó író
  262. Wittmann Ildikó kritikus, programszervező
  263. Wunderlich Péter tipográfus
  264. Zágoni Balázs író
  265. Zengővári Judit illusztrátor, grafikus

Az aláírók névsorát folyamatosan frissítjük!

Kiemelt kép: Don Freeman: A Rainbow of My Own című könyvének egyik illusztrációja 

Töröljük a másságot a (gyerek)könyvekből? – Összegyűjtöttük a szakma képviselőinek véleményét

vélemények

A pedofiltörvényként elhíresült törvénymódosítás tiltja, hogy 18 éven aluliak halljanak vagy olvassanak a másságról, a különböző szexuális orientációkról és az LMBTQ+ mozgalomról. Cikkünkben írók, szerkesztők, pedagógusok és (gyermek)irodalmi szakemberek nyilvános megszólalásait gyűjtöttük össze, hogy párbeszédre hívjuk azokat a tanulókat, szülőket és szakembereket, akik ki akarják nyilvánítani a véleményüket a témával kapcsolatban.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöksége a következő nyilatkozatot közölte a weboldalán:

„A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöksége aggasztónak és átgondolatlannak tartja a parlament által elfogadott T/16365. számú törvénymódosító csomag tartalmát, ezért kérjük a jogalkotóktól annak mielőbbi felülvizsgálatát.

Szervezetünk teljes mértékben támogatja a gyermek- és fiatalkorúak védelmét, azonban semmiképp sem értünk egyet a bűncselekménynek számító pedofília és az alapvető emberi jognak számító szexuális orientáció összemosásával. Mindemellett, elfogadott formájában a gyermekek fokozottabb védelmének biztosítása helyett a művészi és szólásszabadság, a könyvkiadás és -terjesztés korlátozásának feltételeit teremti meg, amit elfogadhatatlannak tartunk.

Nem világos számunkra továbbá, hogy mit jelent a szexuális tartalmak öncélú megjelenítésének, a nemváltás ábrázolásának tilalma, hiszen eszerint a világ- és a magyar irodalom remekművei, többek közt a középiskolai tananyag részét képező számos szerző (Sappho, Ovidius, Verlaine, Rimbaud, Thomas Mann, Proust, Shakespeare, stb.) művei, de pl. Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György erotikus utalásokat tartalmazó versei is a tilalom alá eshetnek, ami, feltételezzük, hogy nem lehetett célja a jogalkotóknak.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjai sokféle ízlést, világnézetet képviselnek, de mindannyian az olvasók igényeinek kiszolgálását, a magyar- és világirodalom, valamint az egyetemes kultúra értékeinek közlését és terjesztését tartják feladatuknak, az olvasás és a könyvkiadás szabadságát pedig olyan értéknek tekintik, amely mellett mindenkor ki kell állni.”

könyv
Forrás: unnepikonyvhet.hu

A Pedagógusok Szakszervezetének Országos Ifjúsági Tagozata a Facebook-oldalán a következő nyilatkozatot tette közzé:

„NYILATKOZAT

A Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozataként tiltakozunk a „pedofiltörvény” néven ismert javaslat legújabb módosítása ellen. A tervezetben foglaltak szerint az iskolai szexuális felvilágosító órák korlátozása számunkra elfogadhatatlan. Kiállunk ezen foglalkozások szabadsága mellett.

Továbbra is szeretnénk, ha a diákjaink tabuk nélkül, nyitott szellemben kérdezhetnének az őket érintő/érdeklő kérdésekben, amelyekre hozzáértő választ kaphatnak. Úgy gondoljuk, hogy a módosítási javaslat további feszültséget generálhat az óvodai és iskolai közösségekben is.

Tagozatunk minden embert egyenlőnek tekint, etnikai hovatartozástól, vallási meggyőződéstől és szexuális orientációtól függetlenül.

Kelt.: 2021. 06. 13.

Balázs-Chrappán Tímea
elnök”

Szekeres Nikoletta szerkesztő, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke, gyerekirodalomkutató. Privát Facebook-oldalán a következő nyilatkozatot tette közzé:

„Én, Szekeres Niki, kiállok az egyenlő bánásmód mellett.

Hiszek abban, hogy a család az család. Nem félek attól, ha a gyerekek a mássággal találkoznak, attól szexuális orientációjuk megváltozik. Tudom, ha a könyvekben olyan dolgokról olvasnak, amelyek számukra ismeretlenek vagy furcsák, attól nem megijednek, elborzadnak, hanem tudják, hogy kérdezhetnek és dönthetnek, már ha van kitől, és van miről. Attól sem félek, ha a könyvekben olyan dolgokról olvasnak, amelyek számukra ismeretlenek vagy furcsák, és megijednek, vagy elborzadnak, mert jó esetben tudják, hogy mi ott vagyunk nekik.  

Ma egyre gyakrabban láthatjuk azt a kormányzati törekvést, hogy kivegye a pedagógusok kezéből a pedagógiai kérdésekben való döntést. Azt gondolom, hogy a pedagógia legavatottabb szakemberei egy rendesen működő országban a pedagógusok: tanítók, tanárok, iskolapszichológusok, igazgatók és igazgatóhelyettesek. Akik képesek eldönteni, hogy kitől kérnek segítséget. Annak meghatározása, hogy miről és milyen szakmai szervezet tarthat szexuális felvilágosítással, drogprevencióval, az internet veszélyeivel vagy egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos előadást – a tervezet szerint jogszabályban kijelölt szerv által –, számos olyan jelentést hordoz magában, amely egy autoriter, félelemre alapuló, és elutasító retorikára épül, és ez komolyan felveti azt a kérdést, hogy mi a cél?

Megvédeni hazánkat? Évek óta hallgatjuk, hogy meg kell védeni hazánkat, hol a menekültektől (migránsoktól), akik az ország lakóinak túlnyomó többsége számára fantomként vannak jelen a média torz tükrén keresztül, hol olyan honfitársainktól, akik velünk élnek, csak azért, mert néha beszélnek magukról, jelezve, hogy köztünk élnek, adót fizetnek, esznek, dolgoznak, szeretnek, családban élnek, akik oktalan félelmek jegyében kitagadtatnak. (Kik lesznek a következők?)

Én nem szeretném, ha állandóan harcra hívnának, amikor egy valódi ellenség egészen másképpen mutatja meg magát.

Kérem a törvényjavaslatok megalkotóit, hogy felelős, demokratikus kormányzatként párbeszédre és ne elutasításra, az utóbbi hetek eseményei alapján ütés helyett kézfogásra hívják a közösséget.”

Szekeres Nikoletta. forrás: Magyar Narancs
Szekeres Nikoletta (forrás: Magyar Narancs)

Dragomán György író a Facebook-oldalán osztotta meg újra A fal című novelláját. A novella egy részletét és a szerző hozzá kapcsolódó gondolatait osztjuk meg:

„»Fogtam a volánt, hallgattam, hogy játszanak, ott a betonfal túloldalán, rád gondoltam, a szenvedélyes dühre, amivel azt szoktad mondani, hogy a falakat le kell dönteni, és nem hagyhatjuk, hogy börtönbe zárjanak bennünket, mert azzal magukat is éppúgy börtönbe zárják, és arra, hogy mit fogok neked mondani, hogy fogom elmondani neked, hogy nincsen erőm, nem tudom végigcsinálni, belefáradtam. Igen, ahogy neked is, nekem is minden vágyam, hogy együtt nevelhessük a gyerekünket békében és szeretetben, pont annyira vágyom rá, mint te, talán még jobban is, tudom, hogy mellettünk áll az igazság és az európai jog, csak tudod, a remegő kézre nincsen paragrafus, meg a fáradságra se, meg arra se, amikor azt érzed, hogy a léted minden pillanata politikai tett, nem harcolni akarok, csak normálisan élni, úgy, mint mindenki más. Tudom, ki kell harcolni, neked ez a normális, neked lételemed a harc, lehet, hogy pont ezért is szerettem beléd, lehet, hogy pont ezért akartam összekötni veled az életem, mert el akartam hinni magamról, hogy pont ugyanolyan vad és elszánt vagyok, mint amilyen te, de ahogy ott ültem a nevelőintézet kerítése mellett, meg kellett értenem, hogy gyenge vagyok, hogy nincsen erőm hozzá, nem fogom tudni végigcsinálni, nem leszek képes arra, hogy végigharcoljam Európát, csak azért, hogy úgy élhessek, mint mindenki más. «


Ez A fal című novellám, hat éve írtam, azóta sajnos sokkal de sokkal aktuálisabb lett, egyre szomorúbb vagyok, ahogy évente újra és újra megosztom. Hiszek abban, hogy mindenkinek jogában áll boldognak és szabadnak lenni, ismerek egymást nagyon szerető, harmonikus boldogságban élő meleg párokat, igen, olyanokat is, akiknek a börtönt is vállalni kellett a szerelemükért. Hiszek abban, hogy a politikának és társadalomnak nem arra kéne törekedni, hogy megnehezítse, hanem arra, hogy megkönnyítse az életüket. Ha mindannyian megértéssel próbálnánk egymás felé fordulni, jobb hely volna a világ.
Egy interjúban egyszer rákérdeztek arra, mért írtam ezt a szöveget, nem gondolom-e hogy provokatív, stb. Közben a fotós végig fotózott. Nem, válaszoltam, azért írtam ezt, mert hiszek abban, mindenkinek könnyebb volna az élet, ha nem kellene hazudni. (Lehet, nem egészen pontosan idézem magam.) Azt vettem észre, hogy a fotózás csattogó ritmusa kicsit lelassul, ahogy odanéztem, láttam, a fotós arcán csorognak a könnyek.”

A teljes poszt ide kattintva érhető el.

Dragomán György (forrás: dragomangyorgy.com)

Péterfy Gergely író a Facebook-oldalán a követkető néhány sorral reagált a történtekre:

„A ma megszavazott náci törvénnyel a NER betiltotta a középiskolások számára a Kitömött Barbárt. Roppant barátságtalan lépés. Ígérem, viszonozni fogom. Addig is arra bíztatok minden középiskolást, olvassa el – igen, van benne szex, hetero- és homoszexuális is. Pont, mint az életben. Mondjuk nem kerültem épp rossz társaságba: egy szusszal az Íliászt (meg nagyjából az egész klasszikus irodalmat) és pl. a Varázshegyet is betiltották.

Péterfy Gergely és a betiltott Kitömött barbár (forrás: litera.hu és a szerző Facebook-oldala)

Veszprémi Szilveszter költő, slammer, az Egy meleg srác olvas blog bloggere nemcsak Facebook oldalán reagált az eseményekre, hanem slam poetry szövegben is megírta „amit érez, és amit éreznie kellene cikkünket ezzel a szöveggel zárjuk:

„Orwell az 1984-ben így ír az újbeszél nyelvről:

Végül lehetetlenné fogjuk tenni a gondolatbűnt, mert nem lesznek szavak, amelyekkel elkövethető lenne. Minden fogalmat, amelyre egyáltalán szükség lesz, egyetlen szóval fogunk kifejezni. A forradalom akkor ér majd véget, mikor a nyelv tökéletessé válik.

Utálom, hogy Orwell-mottót választottam. Hogy nem tudom, én vagyok-e ennyire szarfej, unalmas közhely, vagy ez már tényleg az a pont-e. Hogy vajon mostantól lehet-e? Vagy én is olyan szarfej, unalmas, közhelyes Orwell-durrogtató leszek, mint azok, akiket rettenetesen megvetek ugyanezért, miközben lehet, hogy nekik van igazuk?

Tegnap a magyar parlament megszavazott egy törvényt, amelynek az értelmében tilos tizennyolc éven aluliak számára olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást jeleníti meg.

Megkérem a jelenlévő, még nem 18 éves nézőket, hogy maradjanak nyugodtan, Áder János még nem írta alá, még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, és, bármennyire kedves is azt gondolni, hogy nem így van, épp az utolsó pillanataitokat töltitek, amiben buzipropagandát hallgathattok, köszönöm, hogy engem választottatok.

Szóval itt az ideje beszélni arról, mi lesz ezután. Hogy egyszer csak már nem lehet a ———–-ről beszélni, csak mert 18 év alattiak is hallják. Hogy egyszer csak már nem lehet a ———–-t érezni, amíg nem múltál el 18. Hogy nincs miről beszélnie egy tanárnak, amikor ———–-t lát.

Először csak a szavakat veszik el és az ábrázolást, a megmutathatóságát. Aztán az érzést, hogy lehet boldognak is lenni ———–-ként, mert nem látjuk, hogy lehet. A vigasztaló szavakat azoktól a ———– fiataloktól, akiknek erre a legnagyobb szükségük volna. A ———– nehéz terhét pakolják tovább, ami elől csak elbújni lehet. Ha valaha volt más, szebb szó ide, azt már eltörölték. Aztán, lassan, mert amire nincs szó, annak a hiányára sincs, nem letagadhatóak leszünk, hanem nem leszünk. Nem csábítjuk viccelődésre a miniszterelnök urat többé, és nem fogunk provokálni, nincs is hogy, nincs is aki.

Úgy képzeltem, egyszer majd csillámpónikat állítunk minden lovasszobor mellé. Úgy képzeltem, hogy minden szivárvány színűre festett óvodakerítés mellé festünk egy árpádsávos zebrát, hogy lássuk, milyen jól megférnek egymás mellett. Úgy képzeltem, hogy majd nagyhatású beszédeket hallgatunk együtt a szivárvány alatt, és örülünk, hogy mindent ki lehet mondani, mert többé nem akarjuk bántani egymást.

Végül lehetetlenné teszik a gondolatbűnözést, mert nem lesznek szavak, amelyekkel az elkövethető volna.

Minden fogalmat, amelyet egyáltalán használni kívánunk, egyetlen szóval fogunk kifejezni.

A forradalom akkor ér majd véget, amikor a nyelv majd tökéletessé válik.

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszex, aszexuális kamaszoknak segítségre van szükségük, nekünk pedig vigyáznunk kell rájuk.”

A szöveget tartalmazó teljes bejegyzés ide kattintva érhető el.

Veszprémi Szilveszter (fotó: Kiss Ferenc Mátyás)
A privát oldalakon közzétett szövegek a szerzők beleegyezésével szerepelnek cikkünkben.
Kiemelt kép: f21.hu

Az AGORA-Savaria Filmszínház moziműsora (június 17-től 23-ig)

Az AGORA-Savaria Filmszínház ezen a héten is kitűnő programokkal készül. 

Vad víz – Aqua Hungarica (6)

magyar természetfilm, 72 perc, 2021

Június Jávor Pál terem
22. 23.. 14:30

Magyarország a vizek országa. A Kárpátok lábánál összecsapó természeti erők mellett maga az idő alakította vízrajzát. Az itt kialakult élővilág mindennapos harcot vív az elemekkel és az emberi tevékenységgel. Hazánkban, ahol a folyók vadul törtek utat maguknak, patakok zúdultak a mesebeli erdőkre, hévízi források és változékony lápok tarkítják a környezetet, az élővilág változatosabb, mint bárhol máshol Európában. Ez Magyarország vadvizeinek története…

Zoltánt, a film rendező-operatőrét dokumentumfilm operatőrnek járó díjjal ismerték el. A hazai filmszínházakba június 3-tól érkezik meg a Pannonia Entertainment forgalmazásában.


Gunda (6)

feliratos norvég-amerikai dokumentumfilm, 93 perc

Június Nagyterem
17, 21, 22, 23 14:55
18. 14:15

 

Június Jávor Pál terem
19. 20. 14:10

Gunda egyike a világon élő egymilliárd sertésnek. Ő is pusztán azért született meg, hogy beteljesítse azt a sorsot, amit az emberi civilizáció szánt neki: utódokat szüljön, majd élelemként szolgáljon. Gunda azonban erről mit sem sejt, számára idilli környezetben neveli malacait a tanya többi állata között, minden egyes nappal közelebb jutva az elkerülhetetlenhez. A Gunda egyszerre intim portré egy állatcsaládról és megdöbbentő erejű, szöveg nélküli dokumentumfilm, amely különleges vizuális megközelítéssel tesz fel súlyos morális kérdéseket.

Luca (6)

szinkronizált amerikai animációs kalandfilm, családi film, 95 perc, 2021

Június Nagyterem
17, 21, 22, 23 16:45
18. 16:05
19 16:40
20 14:00, 15:55

A gyönyörű olaszországi tengerparti településen játszódó Luca hőse egy kisfiú, aki feledhetetlen, fagylalttal, tésztával és végeláthatatlan robogózásokkal teli nyarat él át. Lucával együtt részese a kalandoknak újdonsült barátja is, ám a sok mókázást beárnyékolja egy súlyos titok: mindketten tengeri szörnyek a víz alatti világból. A Disney és a Pixar új filmje 2021 nyarán a mozikban!

Hang nélkül 2 (16)

szinkronizált amerikai horror, 96 perc

Június Nagyterem
17, 21, 22, 23 18:40
18. 20:15
19. 18:30
20. 17:50

Az otthonukban történt halálos eseményeket követően az Abbott családnak a külvilág borzalmaival kell szembesülnie, miközben tovább küzdenek a túlélésért – a legnagyobb csendben. Miután arra kényszerülnek, hogy nekivágjanak az ismeretlennek, gyorsan ráeszmélnek, hogy nem csak a hangra vadászó szörnyek jelentenek fenyegetést a homokösvényen túl…

Démonok között – Az ördög kényszerített (18)

szinkronizált amerikai misztikus thriller, horror, 112 perc, 2021

Június Jávor Pál terem
18 21:15
19 20:15

 

Június Nagyterem
17. 21. 23. 20:40
22. 20:30

 

A gyilkosnak nem jár felmentés. Kivéve, ha ártatlan. Ed és Lorraine Warren (Patrick Wilson és Vera Farmiga), a legendás démonűző pár mindig a jót szolgálta, de néha a gonosz eszközévé válik. Ezúttal egy olyan ügyben harcolnak a nem evilági hatalmak ellen, amelynek során valaki meghalt – és a brutális gyilkosságot talán egy ártatlan ember követte el: akit a benne bujkáló démon kényszerített szörnyű tettére.

A Warren-házaspár úgy érzi, akkor is választ kell találnia a kérdésre, ha közben a saját életük kerül veszélybe…

Az elmúlt évtized talán legsikeresebb és legkülönösebb horrorfilmjei a Démonok között-sorozatból kerültek ki. A hátborzongatóan rémes történetek különlegessége, hogy megtörtént esetek alapján készülnek: a démonűzéssel foglalkozó Warren-házaspár valódi feljegyzései alapján.

Bon Jovi – Drive-in Night (12)

amerikai koncertfilm, 125 perc, 2021

Június Nagyterem
18. 18:00

A Rock and Roll Hall of Fame-tag Bon Jovi exkluzív, teljes hosszúságú új koncertjét mozivásznon láthatják világszerte a rajongók.

A kifejezetten a moziközönség számára megrendezett élő koncertet május 22-én rögzítették New Jersey-ben és világszerte számos moziban bemutatják. A Bon Jovi 1983-as indulása óta közel negyven éves töretlen karrierrel kivívta helyét a nemzetközi rocklegendák között, a Rock and Roll Hall of Fame mellett beválasztották a Songwriters Hall of Fame-be is. Több mint 130 millió eladott albummal, rajtuk több örökérvényű rockhimnusszal, és több mint 50 ország 35 millió rajongója előtt tartott ezernyi koncertjével a Bon Jovi máig az egyik legnépszerűbb rockegyüttes. 

A fészek (16)

feliratos angol-kanadai filmdráma, 107 perc, 2020

Június Jávor Pál terem
19. 20. 15:55
22. 23. 15:55

Rory ambiciózus vállalkozó, aki amerikai feleségét és gyermekeit szülőföldjére, Angliába hozza, hogy új üzleti lehetőségeket fedezzen fel. Miután elhagyta biztonságos amerikai külvárosi környezetük szentélyét, egy brit udvarházban élik szerénynek cseppet sem nevezhető életüket. Ahogy egyre többre és többre vágynak, a családi egység egyre inkább megbomlik.

Perzsa nyelvleckék (12)

feliratos orosz-német-belorusz filmdráma, 127 perc, 2020

Június Jávor Pál terem
19. 20. 17:55
21. 15:15
22. 23. 17:55

1942. A fiatal belga férfit, Gilles-t szökés közben letartóztatják az SS katonái, és zsidó társaival együtt koncentrációs táborba viszik. Hirtelen ötlettől vezérelve perzsának vallja magát, így az utolsó pillanatban megmenekül az azonnali kivégzéstől. Ideiglenesen biztonságba kerül, de lehetetlen feladattal szembesül: a tábor élelmezéséért felelős tisztet, Kochot kell fárszi nyelvre tanítania. Koch a háború után Teheránban szeretne éttermet nyitni, ezért lelkesen veti magát bele a nyelvtanulásba. Gilles-nek ki kell találnia egy nyelvet, amelyből egyetlen szót sem ismer, miközben tudja, hogy egyetlen rossz mozdulat vagy hang, és a sorsa megpecsételődik.

Kiemelt kép: TMDb

Anya beteg, és nincs, aki segítsen – Papírpókok (2020) – kritika

A Papírpókok című film bemutatja, milyen lehet a mentális betegségek árnyékában felnőni. 

Írta: Tóth-Bertók Eszter

Az elmúlt időszakban készült filmek közül kétségtelenül kiemelkedik Az apa (The Father, 2020) Anthony Hopkins főszereplésével, valamint Viggo Mortensen Zuhanás (Falling, 2020) című rendezői debütálása, amelyek egy demenciában szenvedő szülőt és a róla gondoskodni próbáló gyermekét helyezik a középpontba, s érzékenyen, egyenesen és valósághűen mesélnek arról, mit tesz az emberrel és a környezetével egy mentális betegség. Ez utóbbiak elmondhatók Inon Shampanier Papírpókok (Paper Spiders, 2020) című drámájáról is, mely egy fiatal lány szemszögén keresztül mutatja be, miként írja át a betegség a terveket, az álmokat, sőt az egész életet.

A papírpókok új megközelítése

Melanie végzős középiskolás. Hamarosan már az otthonától távol élő egyetemista lesz, nemrég megözvegyült édesanyja pedig érthetően cseppet sem várja ezt. Dawn olykor-olykor érezteti szomorúságát és a távolléttől való félelmét a lányával, de úgy tűnik, azért nagyjából zökkenőmentesen haladnak az elkerülhetetlen jövő felé, ahol mindkettejüknek egyedül kell majd boldogulniuk.

Ám ekkor egy napon új család költözik a szomszédba, s a családfő kipécézi magának Dawnt – legalábbis ő ezt érzékeli és állítja. Melanie kezdetben elhiszi az anyjának, hogy a szomszéd férfi figyeli, követi és terrorizálja őt, idővel azonban rájön, hogy valójában paranoid téveszmék gyötrik. És a helyzet egyre csak súlyosabb és súlyosabb lesz…

Papírpókok
Papírpókok. Kép forrása: Mafab

Mit érez egy fiatal lány, ha látja, hogy az édesanyja nagyon beteg? Mit tud tenni, ha a segítségét megkérdőjelezésnek, bántásnak, ellenségeskedésnek, sőt egyenesen árulásnak érzi és tekinti az anyja? Kihez fordulhat, ha az egyetlen szülőjén kívül nincs senki, akire igazán számíthat? Meddig képes kitartani? – teszi fel sorra a kérdéseket Inon Shampanier rendező-forgatókönyvíró, aki lehetőséget ad nekünk arra, hogy azonosuljunk egy, a fiatal felnőttkor kapujában álló lánnyal, s vele együtt fokozatosan ismerjük fel, hogy óriási a baj, és rajtunk kívül nincs, aki segíthet.

Ez a fokozatosság és azonosulásra késztetés az Inon Shampanier és felesége, Natalie Shampanier által írt forgatókönyv két legnagyobb erőssége, ám nem szabad elfeledkeznünk a kiszámíthatatlanság erejéről sem. Ahogy Melanie, úgy mi sem tudhatjuk pontosan, mi történik a következő napon, e félelemmel, ugyanakkor bizakodással teli bizonytalanság pedig nagyban segíti a feszültség folyamatos fenntartását és fokozását, továbbá fontos szerepet játszik az igen súlyos dráma kibontásában is.

De a forgatókönyv kapcsán meg kell említenünk azt is, hogy bár Dawn paranoid téveszméi, még inkább azok következményei sokszor a legszörnyűbb rémálmainkat idézik és néha eléggé túlzónak hatnak, mégsem válnak hihetetlenné vagy hiteltelenné.

Kulcs a valószerűség

Ez egyébként nagyrészt a Dawnt alakító Lili Taylornak köszönhető, aki mélyen belül játszik, s finom arcjátékkal és gesztusokkal kelti életre árnyalt karakterét, akinek elméjében mind jobban eluralkodik a káosz. És természetesen ott van az a remek, a hitelességet igen könnyen biztosító fogás is, hogy a mentális betegség szülte pokol nem szüremkedik át a valóságba, hogy a képi világ – egy füves tripet megragadó jelenetet leszámítva – nem rugaszkodik el a realizmustól, az egyszerűségtől. Zach Kuperstein operatőr a hétköznapi világot festi a vászonra, és mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy két lábbal a földön álljunk, s így lássuk meg, milyen rémisztő is tud lenni a valóság.

Kép forrása: Mafab

A Papírpókokban tehát a borzalom nem expresszionista filmeket, vagy giallót idéző megvilágítás és színhasználat, esetleg egy-egy elemelt rémálom-jelenet által jelenik meg, hanem csak úgy ott van, megbújva a valóságban: egy anya zavart tekintetében, egy lánygyermek könnyében, egy szomszéd házra néző ablakban, egy híd alatt… És éppen ez az, amitől nemcsak hitelessé, de igen erőssé is válik ez a film. Legfőbb ereje azonban nemcsak a valószerűség, hanem az anya-lánya párost megformáló színésznők emberi, átható játéka is.

Stefania LaVie Owen méltó társa a megrendítő hitelességgel és szívszorító pontossággal játszó Lili Taylornak, és nem mellesleg méltó arra is, hogy már-már abszolút főszereplő legyen. Végtelenül természetes, s magabiztosan engedi közel magához a nézőt és osztja meg vele nemcsak a nézőpontját, de a legmélyebb érzelmeit, kétségeit és félelmeit is. És neki, illetve a karakterének köszönhető, hogy a kissé felesleges szerelmi szál és a néhány, akusztikus popszámra összevágott, a cselekmény sűrítése céljából alkalmazott montázs sem zavaró!

Míg Florian Zeller Az apa című filmjében némiképp a címszereplő demens édesapa szemszögét vesszük magunkra, addig a Papírpókokban egy fiatal, a nagybetűs élet előtt álló lányhoz és az ő személyes nézőpontjához kerülünk nagyon közel, s abba nyerünk betekintést, hogyan rajzolja át az életet egy szerettünk mentális betegsége akkor, amikor még nem is éltünk igazán. Talán nem is kell hangsúlyoznom, de azért szeretném leírni, hogy rendkívül fontosnak tartom ezeket a filmeket, melyek empatikusak, emberiek és őszinték, és egyebek mellett arra is törekszenek, hogy eloszlassák a mentális betegségekkel járó szégyent.

Kép forrása: Mafab

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a Papírpókok tökéletes film. Nem az. Az imént említett szerelmi szál például valóban kilóg a cselekmény és a történet szövetéből, s a végén nemcsak a valamelyest megúszósnak tűnő sűrítés, hanem a szálak gyors elvarrása is szembetűnő, de mindez semmiség ahhoz képest, mennyire érzékeny, egyenes és igaz ez az alkotás. Inon Shampanier nem kecsegtet hiú reményekkel, szépelgő happy enddel és könnyű megoldásokkal, inkább őszintén „beszél” és valósághű képet ad a mentális betegségben szenvedők és közvetlen hozzátartozóik életéről és küzdelméről, s kimondja: ezt senki sem választja vagy választhatja. Ez veled is megtörténhet.

A Papírpókok az HBO GO-n látható.

Kiemelt kép: Mafab

Szabolcsi Viktória verse

szabolcsi viktória kortárs ver

Kortárs, az f21.hu rovata pályakezdők és rendszeresen publikáló szerzők részére.

Ezúttal Szabolcsi Viktória versét olvashatjátok.

Reggeli hírek

a világ leghíresebb részecskegyorsítójából
szenzációs eredményeket közöltek. ütközéskor egyes
parányi részecskék úgy bomlanak még parányibb
részeikre, ahogyan az a fizika ismert kölcsönhatásait
összesítő standard modell szerint nem lenne
lehetséges. a parányi részecske egyik részéből
több keletkezik, mint a másikból. a természet
szimmetriájába vetett hitünk ismét szertefoszlik.
annyi mindenben kellett csalódnunk már.
álmatlanul forgolódunk, húzgáljuk magunkra
a takarókat, de mindig kilóg valahol egy láb,
egy testrész. a relativitáselmélet nem fér össze
a kvantummechinkával, akárhogy igazgatjuk
őket egymásra. a világegyetemben megtalálható
összes anyag és energia kevesebb mint öt
százalékát ismerjük. évtizedek óta keressük a sötét
anyagot alkotó részecskét vagy nem-részecskét,
hegyek alá vájt alagutakban, óceánfenéken álló
detektorokban, őserdőkben álló teleszkópokkal,
elképzelhetetlenül drága részecskegyorsítókban.
de a sötét anyag bujkál előlünk. nem vagyunk
egyebek, mint alkimisták. és ha ez nem lenne
elég, az univerzum meg csak tágul és tágul,
feszíti szét valami energia, és egyre több űr
lesz körülöttünk. erről még annyit sem tudunk,
mint a sötét anyagról. csak, hogy van, és hogy úgy
néz ki, még a gravitáció sem tehet ellene semmit.
menthetetlenül szét fogja szórni a világot,
és mi az egészből soha semmit nem értettünk.


szabolcsi viktória vers kortárs
Szabolcsi Viktória

Szabolcsi Viktória 1984-ben született Kisvárdán, Debrecenben végzett általános orvosi szakon. Neurobiológiai kutatással foglalkozott a svájci Université de Fribourg egyetemen, 2017 óta pedig pszichiáter és pszichoterapeuta szakorvosjelöltként dolgozik. Jelenleg is Fribourgban él. Verset és prózát ír.


Kiemelt kép: Wayne ThiebaudApartment View (szerkesztett)

Teltház előtt mutatta be legújabb lemezét a Bëlga a Kobuciban

„Elindult a Karneválszezon” – Május végén bemutatott, Karnevál című új lemezét a Kobuci színpadán, teltház előtt mutatta be a Bëlga június 11-én. A koncertre már előzetesen is olyan nagy volt az érdeklődés, hogy pillanatok alatt elkapkodták a jegyeket, így aki lemaradt volna a 23 éves zenekar albumbemutató-koncertjéről, június 21-én átélheti a ráadásfellépésen a Kobuciban. Mi pedig elhoztuk a hétvégén színpadra vitt hamisítatlan Bëlga hangulatot képeken. 

Herczeg Orsolya galériája

Micsoda vigasság – Képeken az Aurevoir és a Parno Graszt Budapest Parkos koncertje

A hihetetlen tempóban fejlődő és növekvő, de még mindig szemtelenül fiatal, mindössze öt éves Aurevoir zenekar születésnapi vigasságát június 10-én tartotta a Budapest Parkban. És ez igazi vigasság volt, hiszen vendégzenekarként a magyar cigányzene legkiemelkedőbb zenekara, a Parno Graszt lépett színpadra, akik nem fogták vissza magukat a hangulat megteremtésében, megtáncoltatták az egész közönséget, majd ezt a lendületet és ünnepi atmoszférát átvéve az Aurevoir csinált olyan bulit az estébe, hogy valószínűleg az egész közönség durva izomlázzal és felejthetetlen élménnyerl gazdagodott a hétvégére.

Herczeg Orsolya galériája

Megvannak az Év Gyerekkönyve díjak és a HUBBY-díj nyertesei

Június 11-én, a Margó Irodalmi Fesztivál keretein belül adták át a Libri és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum Év Gyerekkönyve díjait, amellyel az előző év, vagyis 2020 legjobb gyerekirodalmi megjelenéseit tüntetik ki, valamint a kimagasló szakmai teljesítményt jutalmazó a HUBBY-díjat. tavalyi évhez képest az Év Gyerekkönyv Írója elismerést két, 06 év és 612 év közötti kategóriára osztották, továbbá idén kiválasztották az Év Ismeretterjesztő Könyvét is.

A díjakat odaítélő zsűri:

Csatlós Judit, muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa
Győrei Zsolt, író, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára
Hansági Ágnes, irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a HUBBY elnökségi tagja
Halupa-Tiba Gabriella, könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja
Péterfy Gergely, író
Sándor Enikő, a HUBBY elnökségi tagja.

év gyerekkönyve
Az Év Gyerekkönyve díj szakmai zsűrijének tagjai.

Idén a szakmai díjakat hét kategóriában adták át, ezek a következők: ismeretterjesztőinnováció, fordításillusztráció, ifjúsági irodalom, valamint a 0–6 és 6–12 éves kor közötti gyermekeknek szóló könyvek idén különálló kategóriát kaptak. Hagyományosan a gyerekzsűri tagjai is kiválaszthatják kedvenceiket, a vírushelyzetben azonban a szervezők úgy döntöttek, a találkozás és az alkotás lehetőségeinek korlátozottsága okán a gyerekzsűri díjait még nem osztják ki.

Az Év Gyerekkönyve díjak nyertesei:

Az Év Fordítója: Érsek-Obádovics Mercédesz Ulrich Hub Az utolsó bárány című művének fordításáért.

Az Év Ismeretterjesztő Könyve: Tittel KingaA Duna kincsei, Kolibri Kiadó, Garaczi Glória rajzaival

Az Év Ifjúsági Könyve: Lipták Ildikó: Csak neked akartunk jót, Csimota Kiadó

Az Év Leginnovatívabb Könyve: Amikor a kukák világgá mentek, szerkesztette Ughy Szabina, Móra Könyvkiadó

Az Év Illusztrátora: Grela Alexandra, A vakok és az elefánt, hindu népmese című kötet vizualizálásáért (szerkesztette Csányi Dóra), Csimota Kiadó

Az Év Gyerekkönyve (06 év): Dániel AndrásA kuflik és az elveszett folt, Pagony

Az Év Gyerekkönyve (612 év): Kiss Ottó: A bátyám öccse, Pagony

A HUBBY-díj nyertese:

Csimota Kiadó


„Az eltelt lassan két évtized során a Csimota csaknem száz, hazai grafikusművészek által illusztrált kötetet adott ki. Emellett a nyugat-európai (ezen belül kiemelten a francia) könyvkiadás legkiválóbb alkotásait hozták el fordításokban a hazai közönségnek. Nyitottak a fiatal, új írói és grafikusi tehetségek felé. Könyveik képi megvalósítása különösen igényes, nyitott az újszerű megoldások irányába. A hazai gyerekkönyv-kiadás egyik legizgalmasabb vállalkozása a képkönyvek (Silent book) legkorábbi hazai példái közé tartozó Design-könyvek sorozata, amelyben klasszikus meséket szöveg nélkül, kizárólag képekben dolgoz fel 5-5 grafikus. A Csimota kiadó egyedüliként vállalta fel Magyarországon a japán Papírszínház műfaját, amelyben a mesék képről-képre, színpad-szerűen bontakoznak ki a hallgatóság előtt. Emellett korszakalkotó versantológiák (Friss tinta), lapozók és felnőtteknek szóló képkönyvek fűződnek a Csimota nevéhez. Minden kiadványuk könyvművészetileg átgondolt alkotás, amelyben szöveg és kép kivételes egységben jelenik meg.” (Részlet Révész Emese laudációjából)


év gyerekkönyve

A díjátadó képekben:

Kiemelt kép: Vincze Bence

Czakó Zsófia és André Ferenc a Mastercard® Alkotótárs nyertesei

Június 11-én, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár keretein belül adták át az első alkalommal meghirdetett Mastercard® Alkotótárs alkotói ösztöndíjat, melyre várakozáson felüli számú 81 pályázat érkezett. A döntősök névsorát múlt héten hirdette ki a Könyves Magazin, az új hagyományt teremtő, nagyszabású verseny végső győztesei pedig Czakó Zsófia és André Ferenc lettek. 

A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhetett minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete. Az Antal Nikolett, Lapis József és Valuska László alkotta előzsűri kiválasztotta a legjobb tíz pályázatot, amelyek közül az ösztöndíj első évére felkért, Grecsó Krisztián, Máté Gábor, Simon Márton, Szabó T. Anna és Tóth Krisztina alkotta szakmai zsűri választotta ki a végső győzteseket – egy nőt és egy férfit –, akik a Mastercard® Alkotótárs díjazottjaiként 2-2 millió forintot kapnak, hogy kötettervüket megvalósíthassák.

mastercard
Fotó: Vincze Bence

A Mastercard Alkotótárs 10 döntőse: 

André Ferenc: első két verseskötete után Európai álomparalízis. Kepler könyve című munkatervével pályázott, amely játékba hozza Madách Imre Az ember tragédiája című művét.

Czakó Zsófia: a Scolar Kiadónál megjelent Nagypénteken nem illik kertészkedni című könyve után új tervével, a Szívhanggal pályázott, amely részben egy vidéki kórház női patológiai osztályán játszódik. A főszereplő, Anna nehezen fogadja el első magzatának elvesztését.

Fehér Renátó: a Garázsmenet és a Holtidény című verseskötetek (Magvető) szerzője Torkolatcsönd című kötettervével pályázott. A verseskötet folytatja a megkezdett költői pályát, a költészet és társadalmi valóság határsávjában vizsgálja a nyelv társadalmi funkcióját.

Kállay Eszter: 2020-ban jelent meg a Magvetőnél Kéz a levegőben című verseskötete. A Ha kijöttél, megbeszéljük? című kötetterve saját tapasztalatokból kiindulva mutatja meg a nőkre háruló gondoskodási munkát.

Laboda Kornél: az eddig megjelent két kötetét (mátéPONTindul, Gavarin és az álomantenna) követően személyesebb elbeszélésfüzérrel pályázott. A Zilver tanulóévei egy Budapestre, a Színház- és Filmművészeti Egyetemre kerülő kamaszfiú felnövéstörténetét beszéli el.

Mécs Anna: Kétszer három méter című regénytervével jelentkezett a Gyerekzár és a Kapcsolati hiba szerzője. Az elbeszélő két idősíkon, 25 és 88 éves korában meséli el édesapja történetét.

Mohácsi Balázs: a költő prózahibridjében személyes történeteken keresztül beszél betegségről, tragédiáról, egy kiadhatatlanná vált verseskötetről.

Seres Lili Hanna: Somlai Janka, a húszas évei végén járó budapesti újságíró egy emlékbetörés hatására kutakodni kezd a múltjában, hogy aztán emlékfoszlányait önreflektív, kritikus gondolatmenetekkel, a jelen történéseivel és fantáziaképeivel keverve följegyezze.

Simon BettinaStrand című verseskötetét követő Rengeteg állat a vonatból című munkatervével pályázott, amelynek fontos szervezőeleme a tévedés, amely építi, és nem rombolja a vers igazságát.

Vajna Ádám: Az egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? munkacímű verseskötetbe két klasszikus verstémához, a közéleti és szerelmi lírához igyekszik friss irányokból közelíteni.

Kiemelet kép: Vincze Bence

LEGUTÓBBI CIKKEK