Szamosvári Bence verse

f21.hu 2019. ápr. 23. 0 10

A pályakezdők és a rendszeresen publikáló szerzők részére az f21.hu elindította Kortárs rovatát. A cél egy megjelenési lehetőség biztosítása, ahol kizárólag a szövegek értékére helyezzük a hangsúlyt, erőteljes nemet mondva ezzel az ismertség alapján történő publikációkra. 

Ezúttal Szamosvári Bence versét olvashatjátok.


Értelmetlen, de olyan szép

Ígérem, megeszem: elém lett rakva,
Ígérem, nem alszom át a kis piros halált,
Csak ne kelljen megutálnom az életet, abba beleöregednék.

Mert tudom, hogy arányiban még mindig nekem a jobb;
Nem arra gondolok, hogy Afrikában éheznek, mert itt is éheznek,
És nem arra gondolok, hogy tömeggyilkolják a gólyákat.
Semmiben sem kell a legjobbat látni, mert nincs benne,
Mindenért megjutalmaznak akkor is, ha nem.
A lényeg az, hogy a lényeg az?

Nem érteni dolgokat és érteni dolgokat,
Ez az értelme vagy nem,
De akármi lesz, leszek én is,
És ínhüvelygyulladásig szorítom majd az összes évemet,
És az összeset el fogom ismerni egy kicsit,
Hogy nézd csak, ekkor voltam pszichiátrián,
Fél évig hánytam a placebo-gyógyszerektől,
Nézd csak, ekkor törtek be velem egy üvegajtót,
Ez meg a foggal öncsonkított hús emléke a bütykömön,
De ha ezután még meg kéne az életet utálnom, akkor nem lehetne,
Hogy nézd csak, itt olyan jót sírtam, mintha kimostak volna,
Itt meg integrálódtam a be nem illeszkedőkbe,
Nézd, mennyi csillagon keringek.

Akármi lesz, úgy legyek én is,
Hogy ne tudjam megutálni, ne,
Hogy minden rámragasszon valamit és minden széjjelvágjon a vonalak mentén,
Mert értelmetlen, de olyan szép,
Mikor szép.


Szamosvári Bence 2001-ben jött ide. Jelenleg él valahol. Nagyon jól van ott. Jól is érzi magát. Általában. Vannak versei is, járjatok utána.


Kiemelt kép: instagram.com/avant.arte

Tags: irodalom, költészet, kortárs, publikáció, Szamosvári Bence, vers, versek Categories: KORTÁRS
Related Posts