Egy helyen a hét legfontosabb irodalmi rendezvényei.
Tandori Dezső Emléknap | Február 13. (Hétfő) 17 óra
Helyszín: Jókai Anna Szalon
A Facebook-esemény leírásából: „Tandori Dezső halálának negyedik évfordulóján sokszínű és izgalmas rendezvénnyel emlékezünk a nagyszerű költőre, íróra, műfordítóra. Azt szeretnénk, ha ez a délután és este közelebb hozná azokhoz Tandori életművét, akik esetleg annyira nem ismerik, és újra felidéződhetnének a közös emlékek, illetve a szerző szövegei azok számára is, akik akár nap mint nap olvassák még mindig műveit.”
Részletes program: https://fb.me/e/3p1stZZFQ
BETONSZFÉRA – Keletfuturizmus, város, költészet – könyvbemutató és beszélgetés | Február 13. (Hétfő) 19 óra
Helyszín: Urbanum
„Volt egyszer egy Betonszféra. Ez a mese ugyanakkor mégsem a régmúltban játszódik, de nem is a jövőben. Hiszen az elveszett utópia lenyomata máig itt lappang az arctalan hatalmak által tervezett tudattalanunkban. Szabó Márton István második verseskötete ezt az utóéletet próbálja feltárni egyfajta lírai archeológia keretében. Hogy az épített környezet mennyiben élővilág az ember számára, hogy milyen módon ülepedik le az emlékezet a beton médiumában, és hogy mit hagy örökül az elveszett jövő egy új, digitális nemzedék számára. Mert a technotörzsfejlődés utolsó himnusza a Betonszféra-zenéje.”
A kerekasztal beszélgetésen a nemrégiben megjelent verseskötet apropóján keletfuturizmusról, a tervezői szemlélet irodalomba szivárgásáról, urbanista irodalmi megközelítésről, iróniáról és mozgalmi lendületről beszélgetnek: Szabó Márton István (költő, designermérnök), Miklósvölgyi Zsolt (szerkesztő, kritikus) és Kulcsár Géza (kutató, író)
Késelés Villával: Negatív kritika | Február 14. (Kedd) 19 óra
Helyszín: Nyitott Műhely
Mégis miben áll a negatív kritika funkciója? – Az irodalmi nyilvánosság felületein az elmúlt évben több aspektusból is (szakmai, társadalmi, személyes stb.) felvetődött a kérdés, komoly vitákat generálva. Milyen legyen a szerző és a kritikus viszonya? Mekkora egy bírálat hatása, mik a tétjei? Milyen szerepeket kell betöltenie a negatív kritikának?
A beszélgetés résztvevői Fenyvesi Orsolya, Modor Bálint, Mohácsi Balázs és Nemes Z. Márió.
Az est házigazdái Csete Soma és Kőszeghy Ferenc.
A klasszikusok szavatossága. Beszélgetés Nádasdy Ádámmal | Február 14. (Kedd) 19 óra
Helyszín: Három Szerb Kávéház
Nádasdy Ádám műfordítói munkássága (tucatnyi Shakespeare-dráma, valamint Dante Isteni színjátéka) a magyar olvasóközönség számára széles körben ismert, műfordítói figyelme az utóbbi időben híres magyar klasszikusok felé fordult: 2019-ben jelent meg a Magvető Kiadónál a Bánk bán „felfrissített” változata, amelyben Katona József eredeti szövege mellett Nádasdy modern fordítása, valamint bőséges magyarázó jegyzet szerepel. Ennek a vállalkozásnak a következő állomása Vörösmarty Mihály nagy klasszikusa, a Csongor és Tünde, amely 2022-ben jelent meg Nádasdy magyarázó jegyzeteivel.
Nádasdy Ádámmal a Csongor és Tündéről, műfordításról, valamint a nagy klasszikusok szavatosságáról Keresztes Balázs, a Három Szerb Kávéház olvasókörének (Négy Falon Túl) vezetője beszélget majd.
Szendrői Csaba és Jakobovits Kitti – #olvasniszabad, vendég: Révész Renáta Liliána | Február 15. (Szerda) 19 óra
Helyszín: K11 Művészeti és Kulturális Központ
Februárban újra #olvasniszabad a K11-ben! Az olvasniszabad mozgalmat Szendrői Csaba, költő, Artisjus díjas szövegíró, énekes, az Elefánt zenekar frontembere találta ki 2020-ban, azóta Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeutával bővült a „csapat”. Célja az olvasás népszerűsítése, az önfejlesztés, az olvasás hatása az egyén személyiségére, tudatára és gondolkodására. Nem valós terápiát kíván nyújtani, csupán eszközöket igyekeznek adni az olvasók kezébe, amik segítenek abban, hogy mindenki a maga módján és útján hozza ki magából a legtöbbet.
Az #olvasniszabad eseményeken:
- az első 1 órában mindenki „csak” olvas egy általa hozott könyvet, ezt követően a résztvevők átbeszélik az aznap olvasottakból a leginkább megmaradt mondatokat, bekezdéseket;
- majd egy rövid szünet után, az est második felében Jakobovits Kitti és az adott hónap vendége tart előadást, ahol közös beszélgetésre invitálják a résztvevőket.
A februári #olvasniszabad esemény vendége Révész Renáta Liliána pszichológus, kulturalis antropológus, gyásztanácsadó és meseterapeuta. Krízishelyzetekben lévőknek segít különösen gyász, válás, párkapcsolat megszakadása esetén. 2016-ban végzett metamorphoses meseterapeutaként, azóta mesékkel is dolgozik a terápiás folyamatokban. A vallásantropológia érdekli különösen, így a mítoszokkal és rítusokkal már az egyetem óta foglalkozik. Ami foglalkoztatja: miként tehetjük harmonikusabbá a létezéshez és a halálhoz való viszonyunkat a mesék segítségével.
A februári előadás témája: irodalom- és a meseterápia közti hasonlóságok, különbségek.
Felhajtóerő – a Jelenkor és a Vates kortársvers-antológiájának bemutatója | Február 15. (Szerda) 19 óra
Helyszín: Mixát (1088 Budapest, Krúdy u. 7.)
Egy antológia. Két műhely. Negyvennyolc vers. Megszámlálhatatlan közös történet.
Ezen az estén mutatjuk be a Felhajtóerőt, a Jelenkor Kiadó és a Vates közös kortársvers-antológiáját.
Az est házigazdája: Pion István
Zene: Girl in the Mirror (Ruskó Eszter)
Közreműködnek: Bárány Bence, Deres Kornélia, Élő Csenge Enikő, Erdős Virág, Fehér Renátó, Kemény István, Kemény Zsófi, Kósa Eszter, Kustos Júlia, Simon Márton, Szenderák Bence és Závada Péter
A helyszínen is meg tudjátok vásárolni a Felhajtóerőt, a fellépő szerzők dedikálnak az rendezvény után.
„A tartásunk, a felhajtóerőnk: az elemi hiány, hogy éppen abból a valamiből nincs nekünk, amiről azt gondoljuk, lennie kell. Mondjuk, szeretetből, Istenből, humorból, szülőből, lelkiismeretből. Leginkább pedig tartásból, felhajtóerőből.
Ezzel jön létre a Mi. Mert alighanem mindannyian így vagy úgy, de benne vagyunk ebben a könyvben, hiába nem gondoljuk magunkat egyként összetartozónak – talán csak ha nagy és közös, igazán fenyegető ellenséget találnánk. Keresni akkor is külön-külön, párban vagy legfeljebb kisebb csoportokban keresnénk, és egymásra is csak akkor ismernénk, ha szemközt vagyunk az ellenséggel. Azzal a valamivel, amitől annyira féltünk, hogy el kellett indulnunk megkeresni. Állunk előtte, és körbetekintünk:
»beértünk mindannyian,
hogy egyszerre értünk,
hogy most értünk be –
és most elbukunk.«
Hogy ne bukjunk el, végtére is két út kínálkozik. Megmenekülünk néhányan, ügyességünknek vagy a véletlennek köszönhetően, hátrahagyva a többieket. Lehettek volna ők is ügyesek vagy szerencsések. A másik út mára nehezen komolyan vehető, titokban mégis vágyott kockázata a létezésnek. Az, hogy megszólalunk: önmagunkról például, és nem önmagunkért.” – Beck Zoltán
Kötődéseink / Irodalmi Szalon #145. | Február 15. (Szerda) 19 óra
Helyszín: MITZI – Kávé, Konyha, Bár
Vendégeink: Hidas Judit, Al Ghaoui Hesna, Pelsőczy Réka
A Facebook-esemény leírásából:
Február 15-én, az Irodalmi Szalonban kötődéseinket tesszük fókuszba: amellett, hogy felnövéstörténeteket elemzünk, megnézzük, milyen hatással van ránk gyermekkorunk, családunk, szüleink, azt is átbeszéljük, felnőtt döntéseinkre, házasságunkra és érzelmi életünkre milyen befolyással van egy kamaszkori trauma vagy boldogság. Olyan sokszor említjük, hogy mindenki a maga sorsát cipeli, de mit tudunk kezdeni ezzel a sorssal, hol vannak döntéseink, és hogy tudjuk letenni a korábbi mintákat? Mik a legszorongatóbb helyzetek, amiről mi sem beszéltünk anno, mi nyomaszt egy mai fiatalt, mennyire várható el az őszinteség kapcsolatainkban felnőttként? Létezik élet hazugság nélkül, tudunk elfogadni? Van-e megbocsátás és valódi megkönnyebbülés kötődéseinkben? Mi a bátorság és mi a félelem?
Hidas Judit legfrissebb kötete, a Nem vagy többé az apám ezen az úton kalauzol bennünket – a könyv egyszerre szól a szüleinkről, a fájdalmakról és traumákról, a ragaszkodásról, a dühről és a fullasztó légkörről, ugyanígy a bukdácsolásról a saját utunkon, a saját felnövéstörténetünkről, a nehézségek letételéről és a saját anyaságunkról.
Al Ghaoui Hesna könyvei, a Félj bátran! és a Holli, a hős a bátorságról szólnak – Ha egy magas szikla szélére állunk, ha sötét terembe lépünk be, vagy sokak előtt kell szerepelnünk – teljesen természetes, hogy félünk! Sőt, bármilyen furcsán is hangzik: a félelem fontos és hasznos érzés! A cinkosunkká válhat, ha megtanuljuk kezelni. Hesna éveket szentelt a félelem megismerésének, kutatásának.
Az est harmadik vendége Pelsőczy Réka Jászai Mari-díjas színművész, aki kapcsolódó szövegeket idéz a rendezvényen.
Kettős Bázis // könyvbemutató | Február 15. (Szerda) 19 óra
Helyszín: Kis Présház
Kettős könyvbemutatóra kerül sor 2022. február 15-én a Kis Présházban, ahol a Bázis irodalmi és művészeti egyesület első két önálló kötetét, a Természetes vadság (2022) című líraantológiát és a Transzkulturalizmus és bilingvizmus 4. (2022) című tanulmánykötetet mutatja be a két kötet szerkesztő-összeállítója, Németh Zoltán, illetve Pénzes Tímea, aki verssel és tanulmánnyal szerepel a két könyvben.
Moderátor: Nemes Z. Márió.
Felolvas: Nagy Márta Júlia és Gyurász Marianna.
„Az emberi tapasztalat azonban sajnos még mindig az, hogy a virtuális világ tökéletes vizuális formái mögött lakódobozába és távolságokat legyőző közlekedési eszközeibe szorítva, testében vizeletet és ürüléket őrizve, fogai résében bomló ételmaradékot, húscafatokat és növényi rostokat tárolva, folyamatos harcot vívva a szeméttel és a Földet elborító szennyeződésekkel mégiscsak ott reszket és remeg az állatember, amely nem tudja kitörölni a testét saját történetéből.
A „természetes vadság” szókapcsolat azokra a versekre utal, amelyek ennek a paradox és végletesre spannolt, szinte a szakadásig kifeszített világállapotnak a jelenével, történetével és lehetőségeivel foglalkoznak. Versbe írják az emberiben működő ősi, testi, ösztönös, sőt állati energiákat, amelyeket a globális civilizáció információs csatornái, vasbeton épületei, törvénnyé tett szokásai, idomítás céljára létrehozott kultúrái, uralkodó intézményei szorítanak mederbe (Tóth Kinga, Csehy Zoltán, Nagy Márta Júlia, Pénzes Tímea, Kabai Lóránt, Juhász Katalin, Gyurász Marianna, Mellár Dávid, Gužák Klaudia, Veres Erika, Nagy Hajnal Csilla). Szövegbe írják a burjánzó vegetációt, amely mégiscsak alapját jelenti az életnek, a „vadon”-t szólaltatják meg (Gužák Klaudia, Hajtman Kornél, Veres Erika, Korpa Tamás). Felmutatják a poétikai értelemben vett vadságot, az elemi erejű szembeszegülést a konvenciókkal (Tóth Kinga, Csehy Zoltán, Kabai Lóránt, Veres Erika, Nagy Hajnal Csilla). Beleírják magukat akár az aktuálpolitikai értelemben vett jelentésekbe is, a vadság természetességével lecsupaszítva a manipulációkból felépülő információs társadalmat (Tóth Kinga, Csehy Zoltán, Veres Erika, Nagy Hajnal Csilla).” (Németh Zoltán: Előszó)
„Eddigi tevékenységünk egyrészt kapcsolódik a magyar és nemzetközi transzkulturális kutatásokhoz, másrészt inspirálja is azokat. Az idei évben például konferenciánk résztvevői közül néhányan meghívott előadóként voltak jelen az ELTE budapesti, Az interkulturális irodalom poétikái című konferenciáján, illetve a szerbiai, vajdasági Újvidéken rendezett A minoritás poétikái II. című konferencián, amelyek tematikájukban szorosan kapcsolódtak a transzkulturális kutatásokhoz. Tagjaink felkért vendégszerkesztőként állították össze a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete által kiadott World Literature Studies nemzetközi folyóirat 2022/3., Transculturalism and narratives of literary history in East-Central Europe című számát, valamint meghívott szerzőként publikáltak a kolozsvári Korunk 2022/11., Az irodalom transznacionális hálózatai című számában, továbbá a szlovákiai Irodalmi Szemlében és a Partitúrában. Továbbá munkatársai a Transzkulturális szempontok külföldieknek szánt magyar irodalomtörténetekben című erdélyi és magyarországi projektnek, amelynek célja egy külföldieknek szánt magyar irodalomtörténet megírása.” (Németh Zoltán – Magdalena Roguska-Németh: Előszó)
Nincs-műhely | Február 16. (Csütörtök) 16 óra
Helyszín: Mester Galéria és Közösségi Tér
A Facebook-esemény leírásából: A szokásos műhelyezés a Mester Galériában. Mindenkit szívesen látunk, hozzatok nyugodtan prózát/lírát (és mindent, ami ezeken kívül esik). Hogy mindenkire legyen idő, max. 8 ezer karakterrel (szóközökkel) küldjetek szövegeket.
A szövegeket a műhely napján 12 óráig tudjátok elküldeni. Az alkalmon pedig az első 5-7 szövegre tudunk időt biztosítani.
Mielőtt jöttök műhelyre, kérünk titeket, a nincs.muhely@gmail.com email címre küldjétek el word dokumentumban a szöveget/szövegeket. Bármilyen kérdésetek van a műhellyel kapcsolatban, a fentebbi emailen elértek minket.
A műhelyt vezetik: Fehér Renátó, Szűcs Anna Emília, Szabolcsi Alexander.
Oravecz Imre – A megfelelő nap – Születésnapi könyvbemutató | Február 16. 17 óra
Helyszín: Magvető Café
A Magvető Kiadó A megfelelő nap kiadásával köszönti a nyolcvanéves Oravecz Imrét. A születésnapi könyvbemutatón Szegő János, a kötet szerkesztője beszélget Oravecz Imrével. A kötetből Bezerédi Zoltán olvas fel részleteket. A szerzőt pályatársak köszöntik.
A megfelelő nap Oravecz Imre életművében félúton van a Halászóember (1998) költői szintézise és a Távozó fa (2015) című időskori remekmű között. Egyfajta zajlás, átrendeződés figyelhető meg: a Töredékpótlás ciklus mintha a Halászóember kiegészítése lenne, egy másik ciklus, a Madárnapló motívumai pedig a Távozó fa természetmegfigyeléseire rímelnek.
A kötet verseiben mindennapos élethelyzetek kapnak egzisztenciális kereteket. Leírások, naplójegyzetek, töprengések váltakoznak a kötet lapjain, hol lírai nagyításokkal, hol epikus távlatokkal. Ez a kettősség teremti meg a kötet egyszerre realista és metafizikus jellegét: az élet és a halál ebben a költészetben mindennapos valóság és filozófiai probléma. A hangoltság alapvetően elégikus, mindezt a költőre jellemző szikár önirónia ellensúlyozza.
József Attila Irodalmi Szalon – Látószögek | Február 16. 18 óra
Helyszín: József Attila Emlékhely
Beszélgetés Szöllősi Mátyás író, fotóriporterrel.
Moderátor: Tallér Edina író, szerkesztő.
A József Attila Irodalmi Szalon Látószögek című sorozatában Tallér Edina vendége februárban Szöllősi Mátyás, író, újságíró, fotóriporter. A Szabad című 2022-ben megjelent verseskötet mellett szó lesz a szerző fotóriporteri munkájáról is, különleges fotósorozataiból meg is mutat egy válogatást a közönségnek. A személyes hangvételű találkozón költészetről, a fotózás és írás viszonyáról, valamint József Attilához fűződő személyes történetéről is kérdezi az Irodalmi Szalon vendégét Tallér Edina író, a sorozat szerkesztő moderátora.
PIM Esti Extra // különkiadás Nádasdy Ádámmal | Február 16. (Csütörtök) 18 óra
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum
„Áldozat. Érted, mi az?” – Pop-up tárlatvezetéssel egybekötött beszélgetés Nádasdy Ádámmal.
Mit jelent áldozatot hozni? Értjük-e egyáltalán, mit jelent a szó, hogy áldozat? Mik az áldozatvállalás, az áldozathozatal mai formái? Milyen áldozatot kíván az egyszerre költőként, nyelvészként és tanárként működő embertől a hivatástudat? A küldetéstudattal, mint életprogrammal, hogyan lehet megbirkózni alkotóként és magánemberkét?
Illetve, az áldozatvállalás – mértéke és irányultsága – szorosan összefügg külső-belső szabadságunk hányadosával. A lelki jóllétünkkel. Azzal a kérdéssel, mit engedhetek meg magamnak, hol húzom meg az – ugyancsak külső-belső – határokat. Mi az az erő, belső tartás, ami lépten-nyomon rólunk tanúskodik.
PIM Esti Extra rendezvénysorozat különkiadásában a Petőfi Irodalmi Múzeum Költő lenni vagy nem lenni című új, állandó tárlatának „Áldozat” termét mutatjuk be. A tárlatvezetést követően, meghívott vendégünkkel, Nádasdy Ádám nyelvésszel, költővel Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese, a Petőfi-kiállítás vezető kurátora beszélget a fenti kérdésekről.
Az esten a szerző néhány verse is elhangzik.
Közreműködők: Nádasdy Ádám költő és Kalla Zsuzsa irodalmi muzeológus, kurátor
A XX. század évfordulós írói #1. Petri György | Február 16. (Csütörtök) 19 óra
Helyszín: Lóvasút
A XX. század kiemelkedő írói és költői kerülnek a Petőfi Kulturális Ügynökség 2023-as irodalmi sorozatának a fókuszába, akik születésének vagy halálának idén kerek évfordulója van. Olyan neves írók estjeire kerül sor az idei évben, mint Nagy László és Szécsi Margit, Szőcs Géza, Petri György, Weöres Sándor és Károlyi Amy, Juhász Ferenc, Kormos István, Fejes Endre, Halász Péter vagy Kányádi Sándor.
Vendégek: Forgách András író, Garaczi László író, Simon Márton költő és Péterfy Bori színész, énekes.
A sorozat célja közelebbről, személyes aspektusból, a művek mellett az alkotót is hangsúlyosan bemutatva értelmezni a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő életműveit, illetve az irodalom mellett társművészeti ágakat megszólítva felolvasószínházzal, előadásokkal, koncerttel készülni. A XX. estjein helyet kapnak különféle műfajok, illetve témakörök is: színház, gyerekirodalom, hangsúlyos irodalmi lapok, háború, szerelem és barátság, irodalmi előképek – például kapcsolódások egykori példaképekhez, akár Petőfi Sándorhoz, illetve egyedi produkciók is.
Libikóka – Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés irodalmi estje | Február 17. (Péntek) 19 óra
Helyszín: B32 Galéria és Kultúrtér
A duó zenés-mesélő estjén megrázó, felemelő és könnyed családi történetek szólítják meg egymást és a dalokat. Mint egy olyan családi asztalnál, ahol három-négy generáció élvezi az együttlét örömét, és a régi adomák után dalt kíván a szív.
A remek hangzású zenés est egy olyan kiváló zeneszerző, énekessel, mint Hrutka Róbert, aki színészlemezek tucatjai és lélekemelő filmzenék után most az akusztikus, játékosan rusztikus, mégis érett oldalát mutatja meg.
És a mai középgeneráció kiemelkedő írójával, Grecsó Krisztiánnal, aki évtizedek után talált vissza az énekelt darabok segítségével a vershez, de aki ezen az estén sem hűtlen kedves formájához: a rövid prózához, a meséléshez.
Libikóka. Több mint egy koncert. Személyesebb, mint egy színházi este.
