A videóbíró rendszere 2022-ben ünnepli az ötéves bevezetését. Eleinte kétkedve fogadták az új módszert a labdarúgásban, de megannyi előny is származik belőle. De mi is az a VAR és hogyan is működik?
A video assistant referee, röviden VAR, nem helyettesíti a mérkőzésen jelenlévő játékvezetőt, kizárólag csak asszisztensi feladatokat lát el. Segít a vitás esetekben videofelvételek alapján, célja a játékvezetői hibák minimalizálása, hiszen a bíró ott és akkor változtathat az ítéletén, ha a VAR bebizonyítja, hogy tévedett.
Négy esetben nyújt a videóbíró rendszer segítséget.
Az első és legfontosabb, hisz a focit is erre játsszák, a gól. A VAR feladata a találatnál fennálló esetleges szabálytalanságok kiszűrése. A második eset a tizenegyes szituációk. Mindenkiben élhet talán egy olyan eset, mikor a bíró jogtalanul ítélt meg egy büntetőt, és ezáltal hátrányba került a kedvenc csapata. A VAR ezt is kiszűri, az IFAB (International Football Association Board) első jelentései között a rendszerről olvasni lehetett, hogy a tizenegyes rúgások 90%-ban jogosan ítélték a játékvezetők, azonban a rendszer miatt ez már jócskán 98% felett van.
A harmadik eset egy szabálytalanság, vagy jogtalan piros lap felülbírálása. Azonban, a második sárga lappal járó kiállítást a VAR-nak nem áll jogában felülvizsgálni. A negyedik eset is a bíró által adott piros vagy sárga lapokra vonatkozik, hisz a videóbíró a jogtalanul szankcionált szabálytalanságot bírálja felül.
A kérdéses szituációkban a videóbíró és az AVAR bírál, akik korábbi vagy még aktív játékvezetők. Nekik egy külön szoba áll rendelkezésükre. Bírói kérésre vizsgálják felül az adott esetet, vagy éppen ők maguk ajánlják fel az adott eset újranézését. A visszanézés feljogosítja a bírót a döntése megváltoztatására, és helyszínen ellenőrizheti azt (egy téglalapot rajzol a levegőbe jelzésképp), vagy éppen mellőzheti ezt.
2016-ban, az IFAB éves gyűlésén hagyták jóvá a videóbíró rendszer bevezetését.
A videóbíró rendszer első próbája az észak-amerikai bajnokság volt, ahol két játékvezetői hiba esett, így a VAR-ral folytatott megegyezés alapján egy piros és egy sárga lap került kiosztásra. A 2016-os klub világbajnokságon vezették be a monitoros segítséget, ahol a játékvezetők visszanézhették a vitás eseteket.
Az első hivatalos profi mérkőzése a rendszernek az ausztrál A-Leauge-ben volt 2017 áprilisában. Ezt követően alkalmazták a 2017-es konföderációs kupán, majd a nagyobb európai bajnokságok is bevezették, a Premier League kivételével. Azonban 2018 januárjában mégis lehetőséget adtak neki, majd 2018-ban az oroszországi világbajnokságon is szabad utat kapott a rendszer használata.
Magyarországon az OTP Bank Ligában évek óta tárgyalóasztalon van a videóbíró rendszer bevezetése.
A konkrét terv a videóbíró rendszer debütálását illetően a 2020/2021-es szezon lett volna, azonban a koronavírus járvány miatt ez nem valósult meg. A tervezettek szerint a 2021/2022-es szezon kezdetére azonban minden alkalmas lesz, hogy a magyar NB1-ben is a játékvezetők segítségére lehessen a VAR rendszere.
A videóbíró rendszer kritikája
A VAR rendszert számos kritika érte. A 2017-es konföderációs kupán vádolták a rendszert azzal, hogy zavart okoz a meccseken, miután több vitás eset után többször félbeszakították a játékot. 2018-ban pedig szintén az ausztrál ligában a Newcastle Jets–Melbourne Victory mérkőzésen vélhetően lesről született a gól, ám a VAR rendszer meghibásodása miatt nem lehetett ezt megnézni, így a Melbourne nyerte eggyel a mérkőzést.
Hátrányaként még felhozták, hogy hosszabb lesz/lett így a játékidő, ám az IFAB jelentései szerint az eddigi 94 perc helyett 95 percig játszanak a csapatok.
Mint mindennek, ennek is vannak előnyei és hátrányai. Folyton érik támadások, azonban, ha nem lenne hasznos a labdarúgásnak, már beszüntették volna, hisz az IFAB-nak is az elsődleges célja, hogy a foci továbbra is élvezhető és izgalmas legyen.
Kiemelt kép: medium.com
