A párizsi Eiffel-torony kétségkívül a világ egyik leglátogatottabb és egy 2015-ös felmérés szerint a második legtöbbet fotózott turistalátványossága. Nem telik el nap, hogy ne történne legalább egy lánykérés a gyönyörű panorámával övezett toronyban. De azt vajon hányan tudják, hogy milyen célból is készült az Öreg hölgy, vagy hogy a tervezőnek milyen magyar vonatkozású munkái vannak?
Előzmények
Eredetileg az építményt az 1889-es világkiállításra készült, amit a tervek szerint később lebontottak volna. Gustave Eiffel vásárolta meg az 1884.szeptember 18-án bejegyzett szabadalmat. Ebben az időben a világ építészeit hajtotta a becsvágy, hogy egy ezer lábnál magasabb tornyot építsenek, ezzel azonban több gond is akadt. Eiffel először Barcelona polgármesterét kereste meg, de ő a tervet kissé irreálisnak és főleg túlságosan költségesnek ítélve, így elutasította. Végül számtalan próbálkozás és nagy erőfeszítések árán 1886. május 1-jén elfogadták, így az építésznek lehetősége nyílt szerződést kötni a kormánnyal. Érdekesség, hogy Eiffel zsebből megelőlegezte a költségek 80%-át, ami valljuk be már akkor sem volt kevés pénz.
Születésének körülményei
Az alapokat 1887. január 26-án kezdték el lerakni. Az építmény hihetetlen sebességgel épült: havi 12 méterrel lett magasabb. 1888. július 14-én elérték a második emeletet, 1889. március 31-én pedig a harmadikat fejezték be. Ma 129 éve. A 26 hónapos kemény munka tette lehetővé, hogy két év elteltével végül felavathassák. A világkiállítás alatt a torony több mint 2 millió látogatót fogadott, és kétségkívül elsöprő sikert aratott.
A nagyközönség 3 emeletről gyönyörködhet a csodálatos párizsi és környéki panorámában. Az első emelet 57, a második 115, a harmadik pedig 276 méter magasságban van. A torony magassága 312 méter (antennával 324 m), a tetejéig 1665 lépcsőt kell megtennünk (ami talán egy edzéssel is felér), összesen 2500000 szegecs rögzíti az elemeket egymáshoz, és 60 tonna festék borítja az építményt, amit 7 évente újra kell festeni.
Életének különlegességei
Kezdetben a párizsiak gyűlölték az Öreg hölgyet, állítólag féltették a romantikus városképet. Híres művészek alá is írtak egy petíciót, hogy tiltakozzanak az építkezés ellen. E nevek arany betűkkel állnak az első emelet peremén. Attól tartottak, hogy egyszer csak rájuk dől „a tragikus utcalámpa”-ként is csúfolt torony. Guy de Maupassant francia szerző is különösen visszataszítónak tartotta, ennek ellenére nap mint nap ellátogatott a második emeleti étterembe:
Ez az egyetlen hely a városban, ahonnan nem látom a Csúfságot.
-mentegetőzött.
Az 1930-ig a világ legmagasabb tornya címet viselő vasszerkezet először rozsda piros, majd mustársárga színben pompázott. Az 1960-as években elnyerte végleges, hivatalosan „Eiffel-torony barna” néven futó színét. Hét évente festik újra három különböző árnyalatban, (az alsó szinten a legsötétebb és felül a legvilágosabb tónust alkalmazva) hogy optikailag magasabbnak tűnjön.
A legendás építmény már sokakat megihletett sajátos formában: Erica San Franciscóból utazott Párizsba, hogy hivatalosan is hozzámehessen a toronyhoz. Victor Lustig saját portékájaként árulta és árverezte el sikeresen, akit azóta csak úgy emlegetnek, hogy „az ember, aki eladta az Eiffel-tornyot, kétszer”. Legmegrázóbb mégis a magát Batman-ként becéző szabó története, aki vakmerő marketingeszközhöz folyamodott: saját készítésű szárnyaival leugrott az Eiffel-torony első szintjéről. A Vasasszony életét a 24 méteres antenna mentette meg, így a torony nem csak szép, de hasznos szerepet is játszott az első világháborúban: a francia hadsereg innen fogott el rádióadásokat és fejtett meg kódolt üzeneteket.
„Édesapjáról”
Alexandre Gustave Eiffel jómódú családból származott. Apja rendőr volt, anyjának pedig különféle vállalkozásai voltak, például fa- és kőszénkereskedés. 1850-ben az École Polytechnique-re felvételizett, sikertelenül. A vizsgán elért eredménnyel azonban bekerült az ugyancsak nagy hírű Központi Iskolába, ahol 1855-ben kiváló eredménnyel végzett, és vegyészmérnöki diplomát szerzett. A fiatal mérnök csakhamar megmutatta tehetségét: mindösszesen 26 évesen az első munkája a bordeaux-i vasúti híd volt. Ő alkalmazott először sűrített levegős alapozást a csőszerű pillérek kivitelezésénél. 1868-ban Levallois-Perrett-ben megvett egy fémszerkezet-építő műhelyt, és megalapította később világhírűvé vált Eiffel & Cie céget. A tehetséges mérnök nyitott volt minden új ötletre és tervre, talán ennek is köszönheti a sikereit.
Néhány szó a magyar „testvérekről”
- Nyugati pályaudvar
A mai épület helyén egykoron álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Időközben elkészültek a Nagykörút tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. Az Osztrák Vasúti Társaság kezében volt az épület, így kezdeményezték a lebontását és egy új felépítését. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész, később Gustave Eiffel cége készítette. A társtervező Bernárdt Viktor volt, amiért később Ferenc József-rend kitüntetést kapott. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.
- Központi Vásárcsarnok
Budapest I. számú Vásárcsarnokának tervezője egyes források szerint Pecz Samu, máshol úgy említik, hogy Gustave Eiffel. Az utóbbi név azért is lenne elfogadható, mert az Öreg hölgy tervezőjének van magyar munkája, és a két épület vasszerkezete több hasonlóságot is mutat.
Kétféle ember létezik: aki járt már az Eiffel-toronyban, és aki még nem. Az utóbbiak többségének bakancslistáján egészen biztosan szerepel a felkeresése. Máig mágnesként vonzza a turistákat: egyedülálló és titokzatos. Éljen sokáig az Öreg hölgy!
