A 2018-as POSZT versenyprogramja

Kovács Viktória 2018. Már. 30. 0 1

Nemrég nyilvánosságra hozták a magyar színházi szakma egyik legfontosabb eseményének, a Pécsi Országos Színházi Találkozónak idei versenyprogramját. A nívós rendezvénysorozatnak – ahogy 2001 óta mindig – ebben az évben is Pécs városa ad otthont, igazi, pezsgő fesztiválhangulatot teremtve.

Válogató

A találkozó idén június 7-én, pénteken veszi kezdetét, és két héttel később, június 16-án ér véget. Az előkészületek azonban már sokkal korábban elkezdődtek: a 18. fesztivál versenyprogramjának két válogatója, Regős János (színpadi szerző, szakíró, színész, rendező, a Szkéné Színház igazgatója 1979 és 2010 között) és Térey János (író, költő, drámaíró, műfordító) hosszú ideig járták az országot és a határon túli vidékeket, hogy közel kétszáz előadás megtekintése után kiválaszthassák azt a tizennégyet, amik végül a programba kerültek. A hét nagyszínpadi és hét kamaraszínházi előadás között találhatóak budapesti, vidéki és határon túli produkciók is. A 2018-as repertoár meglehetősen színes, és a kőszínházi darabok mellett kellő teret enged az alternatív szféra csodáinak is. A válogatók egy, a POSZT által készített interjúban így nyilatkoztak a munkafolyamatról:

Versenyprogram

Henrik Ibsen: Rosmersholm

Kolozsvári Állami Magyar Színház

Rendező: Andriy Zholdak

Számos kritikus véleménye szerint a Rosmersholm Ibsen mesterműve, amit talán csak a Vadkacsa múlhat felül. Ebben a történetben Rosmer, korábbi lelkész és Rebecca, a férfi elhunyt feleségének barátnője szerelmi drámájába nyerhetünk bepillantást. Ezzel egy időben pedig markánsan megjelennek az egyénre és a társadalomra vonatkoztatható politikai, vallási és erkölcsi kérdések, mint például a bűn és a bűntudat mibenléte, vagy a szabadság (vagy annak vágyának) megélése.

Az ukrán rendező a darab színrevitele során kiemelten figyelt a karakterek aprólékos kidolgozására, és arra, hogy előadásában visszaadja azt a nyomasztó hangulatot, amelyet vélhetően a szerző is kelteni akart olvasójában.

A.P. Csehov: Három nővér

Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen

Rendező: Ilja Bocsarnikovsz

A debreceni társulat Csehov legismertebb darabját, a Három nővért viszi színpadra, amelynek jól ismert története három testvér boldogságkeresésének különböző aspektusait tárja elénk. Különböző személyiségek, különböző megközelítési stratégiák, egy azonban közös bennük: a moszkvai, régi életük és a szerelem utáni kiolthatatlan vágyakozásuk. Velük ellenpontban talán Natasa karaktere áll leginkább, aki az álmodozás helyett a realitás talaját érzi kényelmesnek, és figyelme olyan mindennapi kérdésekre koncentrálódik, mint az anyagi javak, társadalmi rang, de leginkább családja boldogulása.

A fiatal orosz rendező eltökélt célja, hogy kiemelje a darab intenzitását, humorát és a karakterek szenvedélyességét, akik az elvágyódáson és filozófián keresztül valójában az élet értelmét keresik.

Forrás: http://poszt.hu/

Alfred Döblin: Berlin, Alexanderplatz

Katona József Színház, Budapest

Rendező: Kovács D. Dániel

Az előadás Döbling azonos című, világirodalmi alkotásának adaptációja, amely a nácizmus előtti Németország 20-as éveibe repíti a nézőt. A darab egy egyszerű szállítómunkás történetén keresztül láttatja a társadalom szorításában sínylődő névtelen tömegek életét. A börtönviselt férfi szabadulása után igyekszik jó útra térni, ám minden próbálkozása kudarcba fullad, amit sosem rossz szándéka, inkább mérhetetlen tudatlansága okoz. A főhős barátokat, megfelelő munkát, szerelmet akar találni, vagyis keresi a maga boldogságát, de képtelen túllépni a múlton és a jövő felé orientálódni. Ez pedig egy olyan általános és egyben nagyon mai probléma, amelyhez minden nézőnek köze van, az alkotók is ezen állítás felől közelítik meg a történetet.

Henrik Ibsen: Hedda Gabler

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat

Rendező: Keresztes Attila

Ibsen egy másik méltán híres darabjának feldolgozása is felkerült a listára. Ezúttal egy jómódú katonatiszt lánya kerül főszerepbe: a fiatal, énközpontú nő rettenetesen unalmas házasságban él egy nála sokkal idősebb kutatóval. Ezen élethelyzete, magas társadalmi rangjából fakadó arroganciája és önző idealizmusa pedig olyan meggondolatlan lépésekre késztetik, amik végzetes következményekhez vezetnek.

Keresztes Attila az előadásban az egyén önmagával és másokkal való disszonáns kapcsolatára, a külső-belső konfliktusokra, a társadalmi szerepek befolyásoló közegére helyezi a hangsúlyt. A mindenkori emberről szóló klasszikust pedig olyan modern csomagolásban tálalja, amely a történetet igazán maivá teszi.

Varga Andrea / Marosvásárhelyi Nemzeti Színház / Hedda Gabler / Fotó: Rab Zoltán (Forrás: szinhaz.org)

Leo Stein – Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Katona József Színház, Kecskemét

Rendező: Béres Attila

Bizony, az egyik leghíresebb, legtöbbet játszott operettnek is jutott hely a válogatottak között A darab középpontjában egy primadonna és egy herceg szerelme áll: a nagy társadalmi különbség következtében a pár kénytelen megszakítani titkos viszonyukat, azonban a lány orfeumi barátai segítségükre sietnek, hogy összehozzanak egy utolsó találkozót a fiatalok számára.

A történet klasszikus, az operett sokat megélt darab, ám a társulat előadása debütálása során olyan nagy sikert aratott, hogy meghívást kapott egy kanadai turnéra. Ez is bizonyítja, hogy színházi berkekben régi darabokkal is lehet újat mondani.

Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör

Szigligeti Színház, Nagyvárad

Rendező: Anca Bradu

Meglepő, de idén három azonos drámát feldolgozó előadás is szerepel a POSZT repertoárjában, Brecht A kaukázusi krétakör című darabja tarolt. Az mű azonos, a kivitelezés és a hangsúlyok azonban mind egyéni, eredeti rendezői koncepciókról árulkodnak.

A szóban forgó dráma kiváló, összetett alapanyag. Történetének középpontjában egy szolgálóleány áll, aki magához veszi munkaadói polgárháború idején hátrahagyott gyermekét. A fiatal nő vállal minden veszélyt, terhet, szegénységet, hogy fel tudja nevelni a kisfiút. Azonban vér szerinti anyja a béke beköszöntése után visszatér és magának követeli a fiát. Az ügy bíróság elé kerül és megkezdődik a szülői jogokért folytatott küzdelem.

A nagyváradi társulat célja a produkció bemutatásával, hogy folytassa a korábban megkezdett lelkiismereti témákkal foglalkozó diskurzust, amelyek egyetemes mivoltuk révén a mai emberre és társadalomra is vonatkoznak. Anca Bradu rendező a szeretet irányából igyekszik megragadni a történet velejét, hiszen szerinte az egymás iránti szeretet és odaadás hozhat reményt a nehéz időkben. Előadásában korhű díszlettel, jelmezekkel, és az élőzenével klasszikusabb hatásra törekszik.

Forrás: szinhaz.org

Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör

Katona József Színház, Budapest

Rendező: Székely Kriszta

A Katona előadása külsőségeiben modernebb köntösbe öltöztette a művet. Napjaink ruhatárát idéző kosztümök, kellékek és minimális díszlettel dolgozó kamaratermi közeg. A produkció térszerkezetéből adódóan a nézőkhöz közel játszódik, ez a közelség a rendezésben hangsúlyos szerepet kap. A dráma révén megtart valamennyit a Brecht-féle „elidegenítésből”, de láthatólag nem ez a cél, hiszen a közönség négy oldalról veszi körül a játékteret, tehát a megmutatás szándéka egyértelműen érezhető. A rendezőnő leginkább a változás oldaláról közelíti meg a darabot. Azt a kérdéskört igyekszik körbejárni, hogy mi zajlik a folyton önmagát kereső individuumban a társadalom változásai idején.

Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör

Miskolci Nemzeti Színház

Rendező: Szőcs Artur

Szőcs Artur feldolgozásában a háború problémájának vezérfonalát tartja fontosnak. Úgy gondolja, hogy bár évtizedek óta békés időknek örvendünk, a háború lehetősége folyton ott lóg az ember feje felett, ezért kell láttatni a szörnyű dolgokat is, hogy annak hatására másként akarjunk élni. Ennek kidomborítása érdekében Kovács Dániel díszlettervezővel karöltve különleges látványt álmodott meg. A színpadon autógumi hegyek magaslanak, ezek egyaránt reprezentálják a fogyasztói társadalom „elhasználtam-vegyünk újat” marketingjét, és közben elnyűhetetlen anyag révén emlékeztetnek minket mindarra, ami a háború borzalmai után is megmarad a világban.

Kokics Péter, Rózsa Krisztián, Tenki Dalma, Papp Endre / Miskolci Nemzeti Színház / A kaukázusi krétakör / Fotó: Éder Vera (Forrás: szinhaz.org)

László Miklós: Illatszertár

Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza

Rendező: Mohácsi János

A POSZT palettájára került egy különösen közkedvelt, határokon túl is nagy sikernek örvendő romantikus komédia feldolgozása, amit a sokszorosan díjnyertes Mohácsi János rendezésében láthat a közönség.

A történet helyszíne egy egyszerű illatszertár. Az üzlet leterhelt alkalmazottai mindannyian nagy párkeresési lázban égnek, és sosem látott partnereknek küldött levelek révén akarják megtalálni a nagy őt. De arra egyikük sem gondol, mi történne, ha a titokzatos idegen sokkal közelebb élne hozzájuk, mint azt sejtenék.

A félreértéseken alapuló, érzelmes és humoros darab egyszerre szól önmagunkról, szerelemről, csalódásról miközben szórakoztató helyzeteken és diskurzusokon keresztül elgondolkodtatja a nézőt a mindennapi élet dolgairól. A rendező is ezt az általános felhangot és közvetlenséget igyekszik megragadni a naturális díszlet, valamint az esetlegesen beemelt helyzetkomikumok alkalmazásával.

Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke 

Újvidéki Színház

Rendező: Alekszandar Popovszki

Az Újvidéki színház a jugoszláv irodalom egyik legfontosabbnak számító novelláját, a Borisz Davidovics síremlékének színpadi változatát tűzte műsorra. A különös szerkezetű alapanyag tények és hiányosságok rendezetlen egyvelege, ami egy megfoghatatlan személyű forradalmár hiteltelenül fiktív életrajzát írja le. A biográfia v önellentmondásai számos ponton érződnek, tehát a történet nem próbálja meg elhitetni a szemlélővel, hogy valóságot lát.

A rendezésben a steril tér modern, újragondolt kivitelezést kölcsönöz a darabnak, kifejezetten hangsúlyos tartalomként pedig a temetés, a tömegsírhoz vezető út jelenik meg.

Fotó: Srđan Doroški (Forrás: poszt.hu)

Matei Vișniec: Migránsoook – avagy túlsúlyban a bárkánk

Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely

Rendező: Zakariás Zalán

A migránsok egy olyan kortárs darab, amely talán az egyik legaktuálisabb társadalmi problémáról, a bevándorlás kérdéséről szól. Zárt jelenetekben ábrázolja életünk kulturális, politikai, etnikai gondolkodásunk körvonalait. Ez a mű a világ állampolgárai és otthonukat vesztett egyének viszonytagságos kapcsolatáról mesél történetfüzéreken keresztül; az otthon fogalma egészen más jelentéssíkokra vándorol.

Zakariás Zalán előadásában igazán letisztult formában, kamaratermi közegben szembesíti a nézőt a minden nap megélt, vagy éppen eltaszított jelenünk problémáival, amelynek mélységét mind a színészi alakítások, mind a folyamatosan átalakuló tér még inkább hangsúlyoz.

William Shakespeare: III. Richárd

Radnóti Színház, Budapest

Rendező: Andrei Șerban

A POSZT listájára Shakespeare-adaptáció is került, ennek tárgya III. Richárd angol uralkodó hatalomra jutása és rövid uralkodása. A történet a Rózsák háborúját követő időszakot járja körül, amikor mindenki bosszúért kiálltott, az erkölcsi fertőből pedig egyedül a gátlástalan Richárd kovácsol előnyt, aki már inkább tekinthető reneszánsz uralkodónak, mint középkori királynak.

Az előadás Andrei Serban rendezésében és Alföldi Róbert főszereplésével lesz látható a fesztiválon, akik már sokadszorra dolgoznak együtt. Ebben a színrevitelben mindketten a központi karakter belső világának megértésére helyezik a hangsúlyt, hogy a véreskezű zsarnok meghatározáson túl a néző is feltérképezhesse a király kusza személyiségét. Ezt az alapkoncepciót egészíti ki a modern díszlet- és jelmezhasználat, valamint a színészek bravúrosan őszinte játéka.

Fotó: Dömölky Dániel (Forrás: poszt.hu)

Jon Fosse: Halál Thébában

Vörösmarty Színház, Székesfehérvár

Rendező: Horváth Csaba

A válogatók néhány fizikai színházi előadást is a repertoárba illesztettek. Ez az előadás a norvég Jon Fosse által egybegyúrt, korszerűsített Oidipusz-trilógiaátiratot dolgozza fel. Ezúttal az isteni szféra kevéssé hangsúlyos szerepet kap, sőt jóformán csak említés szintjén jelenik meg.

A kortárs színpadi darab Horváth Csaba rendező-koreográfus keze alatt élő köntöst kap. Mai öltözékek, steril, kamaratermi közeg, minimális díszlet. A figyelem középpontjában a történet, a szereplők és természetesen a mozdulatok. A pontos, nagy volumenű érzelmeket kifejező dialógokból, a rendező egyedi mozgásszínházi formanyelvéből pedig kifejezetten költői előadás született.

Forte Társulat / Thomas Bernhard: Vaterland

Forte Társulat

Rendező: Horváth Csaba

Bemutatóm utolsó darabja szintén egy mozgásszínházi előadás. A méltán híres Forte társulat előadásában, szintén Horváth Csaba rendezésében lesz látható a fesztiválon. A produkció Thomas Bernhard szövegeire épülő mozgás-mű, amely nem egy lineáris egység felállítására vagy egy adott történet elmesélésére törekszik, sokkal fontosabb szerepet játszik benne a múlttal való szembenézés és a véleményformálásra késztető kérdések feszegetése.

A történet helyszíne egy felső ausztriai udvarház, ahol az öngyilkos apa temetésére összegyűlt gyászolók magukban motyogva ismételgetnek különféle rágalmakat, miközben az udvarban lévő tömegsírra is emlékeznek. A rendező előadásában arra keresi a választ, hogyan néz szembe egy generáció elődei vétkeivel, és mi az, ami megbocsátható, mi az, ami megbocsáthatatlan.

Ajánló

Úgy gondolom, az idei felhozatal is nagyon izgalmasnak ígérkezik, úgyhogy minden kedves olvasót arra buzdítanék, hogy június 7-ei és 16-a között látogasson el Pécsre, ahol a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán és kamaraszínpadán tekintheti meg a bemutatott darabokat. Emellett pedig nagyszerűen szórakozhat a fesztivál egyéb programjain: felolvasószínház, zsonglőrprodukciók, workshopok és várják a látogatókat, hogy feltöltődjenek a POSZT szellemi energiáival. Látogassatok el a POSZT honlapjára (www.poszt.hu) és Facebook-oldalára további információkért!


Források:

A borítóképet Hegyi Júlia készítette a tavalyi POSZT-on

Tags: Csokonai Nemzeti Színház, Forte Társulat, Katona József Színház, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Miskolci Nemzeti Színház, Móricz Zsigmond Színház, Pécs, Pécsi Országos Színházi Találkozó, POSzT, Radnóti Színház, Regős János, Szigligeti Színház, Színház, Térey János, Tomcsa Sándor Színház, Tompa Miklós Társulat, Újvidéki Színház, Vörösmarty Színház Categories: SZÍNHÁZ
Related Posts