Miközben az európai kultúrkörben egyre kevesebb az esküvő, a távoli Kínában a szellemek is örök hűséget esküsznek: persze nem mindenhol és nem minden szellem, de a több mint háromezer éves rituálé a mai napig tartja magát.
Kínában szégyennek számít egyedül lenni, egyedül maradni. Peking mára e szempontból is fejlettebbnek tekinthető, ott jóval elfogadottabb az egyedüllét. De az elmaradottabb területeken a mai napig csúnyán néznek rád, ha nem találsz társat magadnak, ha nem házasodsz meg. Ez az elvárás olyannyira él, hogy hokszor a család az illető „szingli” halála után se nyugszik bele a szégyenbe, és a hajadonon elhunytaknak társat választanak: ne maradjanak egyedül a túlvilágon.
Két halott közötti házasságnál is van pénz és hozomány, ezt a lány családjának kell adni. A két félnek összeillőnek kell lennie, a megfelelő pár kiválasztásánál egy feng shui mester segédkezik. Ha ez megvan, a ceremónián kiássák a menyasszony földi maradványait és áthelyezik új „lakóhelyére”. „Holtomig vagy holtáig” áll a katolikus szöveg esküjében, ez a kínai hagyomány kissé túlmutat rajta. Az ilyen házasság illegális, sírrablásnak minősül; a néhai kínai vezető Mao Ce-tung határozottan fellépett e furcsa szokás ellen, azonban kigyomlálnia neki sem sikerült a társadalomból.
Néha előfordul, hogy a „menyasszony” családja mit sem sejt az esküvőről, hanem valódi sírrablók hantolják ki a csontvázat, de előfordult olyan eset is, 2016-ban Északnyugat-Kínában, hogy egy férfi két mentálisan beteg nőt gyilkolt meg, hogy testüket eladhassa szellemesküvőkre. 2007-ben pedig egy másik férfi hat nővel végzett, elfogásakor pedig azt mondta: „kevesebb fáradsággal járt nőket ölni, mint kiásni tetemüket a sírból”.
A BBC híradása szerint a szellemesküvők létezésének egyik oka, főleg az olyan tartományokban, mint Sanhszi, hogy az ott dolgozó, főként egyedülálló férfiak veszélyes munkát végeznek a bányában. Sokan már fiatalon meghalnak, és családjuk azt szeretné, ha a túlvilágon lenne társuk. Huang Csing-csun, a Sanghaji Egyetem tanszékvezetője a BBC-nek elmondta, hogy a kínai családok attól tartanak, ha nem teljesítik gyermekük földi kívánságait, az szerencsétlenséget hoz rájuk.
„A halott folytatja életét a túlvilágon. Tehát ha nősülni akart, akkor ott is nősülni akar.” – magyarázza Huang Csing-csun.
