Öt évvel ezelőtt, amikor Kőszegre kerültem középiskolába, hatalmasnak tűnt a város, az évek során azonban rá kellett jönnöm: nagyon apró és nagyon nyugodt. Óvodásként, majd a szüleimmel többször is kirándultunk az Alpokalja ékszerdobozának nevezett aprócska (mindössze alig 12 ezres) településen és környékén. Mindig is érdeklődtem iránta, hiszen tanultunk róla történelem órán (1532-es török ostrom, Jurisics Miklós), megyei szinten híres nyári várszínházáról, Ottlik Géza pedig az Iskola a határon című regényében mutatja be a hely szellemiségét.
Kulturális, történelmi és természeti szempontból kimagasló értékekkel rendelkezik a kisváros. A már említett vár rengeteg izgalmas eseménynek ad otthont: História futás, szüret, Orsolya-napi vásár, Jurisics nap, karácsonyi hangversenyek, kiállítások, Concordia bál, művészeti szemle, az 1740-től vezetett és minden évben megünnepelt “Szőlő jövésnek könyve” ünnepe, a madarak és fák napja (amelynek keretében kerül sor a középiskolások erdei ballagására), az Ostromnapok. A város méltán híres néptánc egyesületéről és fúvószenekaráról. A környező települések (Cák, Bozsok, Léka, Horvátzsidány, Kőszegfalva – csakhogy néhányat említsek) pedig mind-mind büszkélkedhetnek természeti szépségükkel. Itt található a Dunántúl legmagasabb pontja (Írottkő, 892 méter), valamint a Kéktúrának is kiemelt útvonalai húzódnak errefelé (Írottkő, Alpokalja). A Hétforrás, az Óház-tető, a Chernel-kert, a régi alreál kertje (ma már Gyógypedagógiai Intézet), illetve a Várpark kedvelt kiránduló- és piknikező helyek az itt élők körében.
A település három középiskolával és egy posztgraduális képzést adó egyetemmel rendelkezik. Az Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium már hároméves kortól komoly vallási nevelést biztosít a gyermekeknek (gimnáziumként 2014 szeptembere óta működik). A Kőszegi Evangélikus Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (röviden Teki) pedig a mezőgazdaság és turizmus iránt érdeklődő diákokat neveli (három- és négyéves szakok, plusz technikusi év). A város legrégebbi iskolája a Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, amely 342 éve végez kimagasló munkát nyelvi oktatásával (kéttanítási nyelvű, nyelvi előkészítő osztályok), ötéves gimnáziumi képzést biztosít. A már említett egyetem (iASK) az Európa-házban működik. Épült egy SOS Gyermekfalu is 1933-ban, ahol 12 családi házban élnek nevelőszüleikkel a családjukból valamilyen ok miatt kiszakított gyermekek. A Dr. Nagy László EGYMI a speciális nevelést igénylők számára létesített intézmény. Az említetteken kívül (Ottlik Géza, Jurisics Miklós) számos híres ember kötődik Kőszeghez: Hadik András, akihez Berlin megsarcolását köthetjük, a gimnáziumban tanult, itt született Lóránt Gyula, az Aranycsapat tagja (róla nevezték el a futballpályát is, ahol minden tanév végén az ő nevével fémjelzett emléktornán csap össze a Gimi és a Teki focicsapata), Bechtold István és Chernel István ornitológusok, Széchy Mária, Kristóf Ágota, valamint Arató András (Hide the pain Harold). Mindemellett magas értékelésű, minőségi éttermek és szálláshelyek gazdagítják a várost. A rengeteg testvérváros, az osztrák határ közelsége és a színvonalas programok széles választékkal látják el a lakosságot – például sok Erasmus, Erasmus+ és testvérvárosi projekt készül minden évben, főleg fiatalok számára.
Összességében Kőszeg történelmi jelentősége és természeti értékei egy igazi kulturális aranybányává teszik a települést. Azonban a középiskolák diákjainak létszáma – a hozzájuk tartozó kollégistákkal – és a havonta megrendezésre kerülő különböző kultúrprogramok ellenére a város nem büszkélkedhet pezsgő – sőt, szinte semmilyen – éjszakai élettel. Ahhoz, hogy megtudjuk, mégis hogyan és hol szórakoznak az itt élő fiatalok, elvégeztem egy szubjektív közvélemény-kutatást, amelyben 18-25 év közöttieket kérdeztem meg.
Ifjúsági véleménykutatásunk során – amely az éjszaki életet deríti fel a fiatalok nézőpontjából – most az Alpokalja ékszerdobozának is nevezett Kőszegre látogattunk.
Hova jártok a városban szórakozni? A zenés helyeket, kocsmákat, esetleg házibulikat részesítitek előnyben? Van ezekben választék, lehetőség?
Hanna (18): Kőszeg egy elég kicsi város, limitált szórakozási lehetőségekkel. Ha jól szeretnénk érezni magunkat, előbb oldjuk meg “saját magunk” valakinél, vagy egy közösen egy kibérelt helyen, mint hogy beüljünk a kevés kocsmák egyikébe. A nagypanyóban túl fiatalnak érzem magam, sokszor az idősebbek pampogása miatt, máskor az Elevenben túl idősnek, amikor nálam jóval fiatalabbak parádéznak a helyen.
Enikő (20): Szórakozni nem nagyon tudunk járni sehova, talán az Eleven Music Gardenbe, ami egy romkocsma, de szinte mindig üres, így az sem élvezhető. A házibulik se gyakoriak, legalábbis az én baráti körömben nem, de mástól se nagyon hallom, hogy ez népszerű lenne. Illetve van egy szórakozóhely, ami évente háromszor üzemel egy-egy sulis rendezvény után, tehát összefoglalva egyáltalán nem kielégítő a választék.
Márk (21): Gardenbe, esetleg Relaxba szoktunk menni, de jobb egy házibuli.
Bence (23): Elsősorban kocsmázni szoktunk járni, Kőszeg ezekben az élen jár. Vannak a klasszik helyek, mint a Kis- és Nagypanci, Portéka, Kapufa Söröző és vannak kicsit ú jhullámos, fiatalokat megfogó helyek, mint az Eleven, Garabó, Relax. A társaság általában, főleg az elmúlt egy évben, a klasszikus helyeket választja. Ez lehet azért is, mert boldog nosztalgiával gondolunk vissza a gimnazista időkre, ahol suli után folytatni lehetett az eszmecserét. Öt-hat éve kezdtek feltörni az új helyek, először is az Eleven, amit mi is pozitívan fogadtunk. Utolsó vendégig tartó nyitvatartás, nagyobb választék, minden tök jól hangzott. Aztán mostanában hígult az ottani közösség, esett a színvonal, ez is egy oka annak, hogy inkább a klasszikus helyekre járunk vissza, ahol ugyanazok az ismerős arcok támasztják a pultot tíz éve. Zenés szórakozóhely sajnos jelenleg nincs a városban, ez egy nagy hiány szerintem. Szívesen elmenne az ember egy kis italozás után lötyögni. Remélem a jövőben lesz erre lehetőség. Házibuli…? Hát ez nálunk úgy szokott menni, hogy elmegyünk egymáshoz, iszogatunk, beszélgetünk, de nincs olyan hatalmas bulihangulat, inkább ilyen chillezés. Na a kocsmázás után ez a második legjobban kedvelt kikapcsolódás.
Bálint (25): Az az igazság, hogy nagyon kevés a szórakozásra alkalmas hely. Akkor inkább már Szombathelyre megyünk, de ha nem akarunk utazni, akkor a Pancinak hívott kiskocsmába. Választék nem igazán van, főleg borok terén, de koktélok például egyáltalán nincsenek.
Mik a szórakozási trendek, népszerű helyek, hóbortok a lakóhelyeteken? Milyen és mennyi alkoholt isztok, ha éjszaka szórakozni mentek? Mennyit vagytok hajlandóak költeni egy ilyen alkalommal?
Hanna: A legújabb trend szerintem az, hogy egy egész éjszakás kocsmázás helyett szívesebben bérel ki egy baráti társaság valamilyen helyet. Kőszegen a lehetőségek limitáltak, Szombathely már relatíve messze van, főleg éjszakai buszjárat hiányában. Mindemellett a kocsmázás is drágább. Én a fröccsömmel mondjuk így is olcsón megúszom! Talán nem is a pénzről szól, hogy “külön” bulizunk szívesebben. A közeg és a társaság néha nagyon taszító ilyesfajta szórakozóhelyeken.
Enikő: Ahogy az előbb említettem, nincs lehetőségünk szórakozni Kőszegen, legalábbis nekem nincs, biztos vannak olyanok is, akiknek teljesen megfelelő egyetlen egy kocsma, ahol alig van pár lélek. Szombathelyre szoktam járni, ahol általában bort fogyasztok (nagy rosé fröccs málnaszörppel), szerintem ez teljesen elfogadható árban van; 3000 Ft-nál többet alkoholra nem költök, tehát személy szerint egyáltalán nem szoktam sokat inni.
Márk: Parkokba szeretünk nagyon kiülni, többen bevásárlunk, azt isszuk meg. Sört, rumot, whiskyt. Persze szigorúan csak egy pohárkával.
Bence: Az első kérdésre szerintem meg is adtam a választ az előbb. Elsősorban megfizethető, minőségi italokat szoktunk fogyasztani. A mennyiség? Az változó nagyon. Azt szoktam mondani, hogy a Hold állásától függ. Magamból kiindulva, egy átlag kocsmázós estén megiszok öt-hat sört, plusz pár rövidet, ami lehet Jäger, tequila, Unicum, whisky. A pénz, amit elköltök, az háromtól ötezer forintig terjed. Az ötezer az már plafon egy átlagos iszogatásnál. Vannak nagyobb alkalmak: szülinap és társai, itt már azért jobban nyílik a tárca.
Bálint: Szórakozási trend nagyon nincs, főleg a városi programokkor vannak sokan ezeken a helyeken. Általában éppen eleget iszunk, ez személytől is függ. A lepukkant helyek olcsóbbak, Szombathely drágább, főleg a koktélozós helyek, nálam a limit 3000 forint.
Mennyire érzitek biztonságban magatokat a városban éjjel? Hallottatok-e balhékról, bűnesetről? Találkoztok-e az éjszakai kalandok során kábítószerekkel?
Hanna: A félelemmel gond nincsen, biztonságos környéknek tartom alapvetően egész Vas megyét, bár kábszit már láttam többször is. Engem nem mozgat meg.
Enikő: Szerintem Kőszegnél biztonságosabb város nem nagyon létezik. Személy szerint én az autómat soha nem zárom be, sokan a bejárati ajtójukat sem zárják, éjszaka gond nélkül lehet sétálgatni, mert egyszerűen itt nincs mitől félni. Balhék persze itt is vannak, de említésre se méltóak, talán ha két részeg ember összeverekszik valami apróságon, ez számít itt a legnagyobb szenzációnak, bűntettnek. Kábítószerrel én nem találkoztam még, de köztudott, hogy Kőszegen jó pár drogos ember tartózkodik, köztük vannak tizenévesek is, de szerintem ez sajnos minden városra igaz.
Márk: Bűnesetekről, drogról nagyon ritkán hallani. Szerintem abszolút biztonságos kisváros.
Bence: Kőszeg a könnyű drogok városa. Na jó, nem. Teljesen biztonságban érezzük magunkat, még sosem volt olyan, hogy féltem volna. Drog előfordul sajnos, de szerintem ez mindenhol. Aki szerezni akar magának, az megoldja.
Bálint: Szerintem egy város nem lehet teljesen biztonságos, bárhol bármi előfordulhat, az emberben mindig ott van az, hogy mi van, ha most ilyen-olyan dolog történik velem. Balhék mindig vannak szinte, piti verekedések, alkoholmérgezések. Drogot is biztosan árulnak egyes emberek, ezt több forrásból is tudom. Szemtől szembe még nem találkoztam ilyenekkel, de biztos van.
Hogyan és kikkel mentek szórakozni, majd miként juttok haza? Gyalog, taxival, esetleg tömegközlekedéssel? Melyik a legpraktikusabb?
Hanna: Kőszegen gyalog vagy biciklivel keveredek általában haza bulikból. Rossz idő esetén hazavitetem magamat valahogy. Szombathelyről csak a taxi az opció sajnos, elég drágára tud kijönni, ha pont egyedül utazom, de ez a legpraktikusabb.
Enikő: Barátaimmal szoktam szórakozni járni Szombathelyre. Ha valamelyikünk nem szeretne alkoholt inni, akkor általában ő szokott vezetni, ha senki nem vállalja be, akkor busszal indulunk le, ha szerencsénk van, akkor pedig egy ismerőssel haza. Ha nem találunk senkit, aki hazavihetne minket, akkor taxit hívunk, ami elég drága, de hát ahogy a mondás tartja: “Koporsón nincsen zseb”.
Márk: Kőszegen általában gyalog közlekedünk, barátokkal szoktunk menni. Szombathelyről néha taxival, bár az húzós, nyolc-kilenc ezer is lehet, azonban a busz, ami olcsóbb, csak reggel megy.
Bence: Általában régi gimis társaság szokott elmenni együtt kocsmázni, szórakozni. De ez persze változó, elég nagy az ismerősi kör, szóval a csapat mindig más. Eljutni a kocsmába mindenki gyalog szokott, körülbelül én vagyok az egyetlen, aki biciklivel. Ez amiatt van, mert nem lakom közel a belvároshoz, meg amúgy is szeretek gyorsan eljutni A-ból B-be.
Bálint: Barátokkal megyünk, általában busszal, vagy ha valaki nem iszik, autóval. A legpraktikusabb egyértelműen az, ha oda mész bulizni, ahol laksz, így bármikor hazasétálhatsz. A taxi elég drága ahhoz képest, ráadásul sok az udvariatlan sofőr. Busz, vonat a legutolsó 22:10 vagy 22:30-kor megy, az első pedig reggel négy körül, nincsen alternatíva.
Mesélj egy rövid történetet, személyes sztorit az éjszakai élettel kapcsolatban. Örömök és bánatok is jöhetnek!
Hanna: A “kóboros” bulikon mindig történik valami. Aki kőszegi, az tudja, hogy a régi Kóbor macska pincehelyiségét ki lehet bérelni bulikra. Egyik alkalommal széttörött a márványasztal egy véletlen folytán! Ahogyan az összes biliárddákó is két darabban végezte… A router is eltűnt, pedig azok tényleg nem mi voltunk!
Enikő: Egy barátnőm születésnapját ünnepeltük az egyik kocsmában, ami akkoriban nagyon népszerű volt, minden fiatal oda járt, mindenki ismert mindenkit, azon az estén is tele volt a hely. Életemben először ittam alkoholt, (talán 15-16 éves lehettem) nem tudtam mennyit szabad. Annyira berúgtam, hogy mindenki előtt, ordítva szerelmet vallottam egy fiúnak, aki természetesen elutasított, ezután következett a sírásnak még jóindulattal sem nevezhető bömbölés és üvöltés, amit szintén mindenki végignézett. Mondanom sem kell, hogy ez milyen hosszú ideig volt téma a városban, de legalább egy életre megtanultam, hogy hol a határ, ezen a sztorin pedig már csak nevetek.
Márk: A Kőszegi sör jóvoltából részt vehettünk egy sörpong-bajnokságon, ahol sajnos kikaptunk. A hangulat viszont király volt, jó kezdeményezés volt a program!
Bence: Egyik személyes kedvencem, amikor busókkal találkoztunk a városban és úgy összehaverkodtunk, hogy nekünk is adtak jelmezt, így busó jelmezbe nyomtuk tovább az estét.
Bálint: Az a jó az ilyen helyekben, hogy bárkivel összebarátkozhatsz. Mindenki iszik, sokkal lezserebb a hangulat, tényleg bármi megtörténhet, bárkivel megbeszélheted a problémáidat. Viszont ittasan sok minden felerősödik, a félreértések is, és sok a verekedés, kötekedés. Sok ilyet láttam már, az összes ugyanolyan, kiemelni egyet sem tudnék.
Ha lehetőséged nyílna, mi az amit megváltoztatnál a helyi éjszakai életben?
Hanna: Próbálnék valami újítást kezdeményezni, hogy felkavarja az állóvizet. Kőszegen nagy múltja van a várdiszkónak, de egy jó ideje (legalább 20 éve) nem működik. Ha lenne rá igény (márpedig van), nyitnék egy romkocsmát, ahol enni is lehet. Az nagyot dobna szerintem.
Enikő: Igazából azon nem tudok változtatni, ami nincs. Nincs helyi éjszakai élet. Ha lehetőségem lenne, mindenképp működtetnék legalább egy szórakozóhelyet (nem, nem olyat ami egy évben háromszor üzemel), ami minden hétvégén biztosítaná a fiatalok kikapcsolódását és ahol lehet táncolni!
Márk: Mindenképp egy diszkóra lenne szükség, nem igazán vannak zenés helyek.
Bence: Csinálnék egy olyan közösségi teret, ahol a fiatalok szórakozni tudnak. Ezt olyan formában, hogy esténként diszkó, napközben kulturális előadások, beszélgetések. Szerintem hely is lenne neki a várban, ahol ez régebben működött is “JUK” néven, csak sajnos megszűnt.
Bálint: Jobban kinéző szórakozóhely, alkoholisták kiiktatása, nagyobb kínálat. Ezek lennének a programpontjaim.
Mennyire nézik véleményed szerint, hogy a kiszolgált személy hány éves? Az említett szórakozóhelyeken/kocsmákban mi az átlagéletkor? Milyen közegbe mentek szívesebben?
Hanna: Semennyire. Bárkinek kiadják, aki nem tízévesnek néz ki (bocsi tízévesek!). Engem kimondottan nem zavar sem az idősebb, sem a fiatalabb közeg – a bunkóság zavar és az indokolatlan ordítás, ezért nem megyek bizonyos kocsmákba.
Enikő: Ez abszolút helyfüggő. Van ahol nagyon szigorúan nézik, van ahol egyáltalán nem. Itt a kőszegi kocsmákban szerintem örülnek, ha egyáltalán betéved valaki, nem nagyon szoktak személyit kérni. Nyilván 13 éveseket nem szolgálnak ki, de 16-17 éveseket már igen, amivel szerintem nincs is gond. De vannak olyan helyek, ahol tőlem még mindig elkérik a személyimet, pedig már 20 éves vagyok. Erre nem tudok egy általános megállapítást adni, mert mindenhol más. Az átlagéletkor is teljesen helyfüggő. Vannak olyan szórakozóhelyek, kocsmák, ahol tiniket találunk, máshol pedig csak húsz felett járnak. Én az utóbbit támogatom, abban a közegben szívesebben mozgok.
Márk: Átlagéletkor 18 körül van ott, ahova mi járunk. Szeretem a zenés helyeket, azok a legkellemesebbek.
Bence: Ezt nem tudom pontosan megmondani. Amikor mi még annyi idősek voltunk, minket kiszolgáltak. Persze csak olyan helyen, ahol ismertek és nem volt belőle problémánk. Szerintem ez manapság is így megy. Az átlagéletkor 18 év körül van, mondjuk az Elevenben nagyon sok a fiatal, más helyeken magasabb sokkal, mert ott nem nagyon szolgálják ki őket. Szívesen vagyunk mindkét közegben, nem zavar az, hogy fiatalok vannak körülöttünk, az sem, ha öregebbek.
Bálint: Egyáltalán nem nézik a személyiket, általános iskolások is isznak már konkrétan. Persze zavaró lenne minden embernél egyesével megnézni, de az, hogy egy normális helyre nem lehet menni, mert tele van csitrikkel, akik húsznak néznek ki, felháborító. De így, több vendéggel a bevétel is nagyobb, ezért nem nézik.
A vélemények alapján egyszerű összerakni az igényeket: a kőszegi fiatalok több zenés helyet szeretnének, ahova be tudnak ülni, enni, inni, majd táncolni. A helyi vezetők akár kitűzhetnék ezt következő céljuknak!
Képek forrása: Rieglair
