Éjjel a városban 3. – Célkeresztben Gyöngyös

Madaras Márton 2019. jún. 3. 0 2

Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy mit is jelent nekem az otthon, akkor azt válaszolom, hogy számomra mindig is Gyöngyöst és környékét jelentette. Egy olyan közösséget, ami még valamilyen formában közel áll a természethez. A szőlőkkel teli domboldalakat, a bicikliutakat, a Mátrát, és a közelben lévő síelési lehetőséget. A finom borokat, a bor- és bányásznapokat. A buszutat, ami során tíz perc alatt átjutottam „vidékről” a „városba”, Solymosról Gyöngyösre. Szoros barátságokat, egy kis közösség összetartását.

Azonban Gyöngyös ennél sokkal árnyaltabb. Valószínűleg az ország jelentős része nem is hallott még a „Mi folyik itt Gyöngyösön?” videó előtt erről a Heves megyében, a Mátra lábánál található, körülbelül 30 ezer fős településről. Pedig a város maga járásközpont, és mind a mai napig számos kulturális látnivalóval rendelkezik. Csak hogy párat említsek a fontosabbak közül, ide sorolható a Mátra Múzeum, aminek talán a legnagyobb különlegessége egy fiatal mamut csontváza, vagy esetleg a méltatlanul, de kevésbé híres gyöngyösi zsinagóga. Ezeken kívül még a város szélén található egy kisebb állatkert is, hogyha valaki könnyedebb szórakozásra vágyna. De a sportkedvelőknek is kedvez mind a város, mind a járás: van egy kifejezetten jól kiépített kerékpárút Gyöngyöstől Mátrafüredig, amin tekerve a túrázók megfigyelhetik a természet szépségét.

Az oktatás terén sem kell más városokat választania a fiataloknak, számos általános- és középiskolával is rendelkezik a település. Talán ezek közül a két legismertebb a Berze Nagy János Gimnázium és a Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium. Az utóbbiban, ahogy a neve is hirdeti, még a távolabb élő diákoknak is kedveznek, hiszen nem szükséges ingázniuk.

Mindezek mellett viszont a városnak van egy, a méretéhez képest kifejezetten pezsgő éjszakai élete is. Számos kocsmát és több éjszakai szórakozóhellyel is rendelkezik a település. Persze nem lehet azt kijelenteni, hogy Gyöngyös sosem alszik, ezek a helyek leginkább csütörtöktől szombatig vannak igénybe véve. Az éjszakai élet tágabb és objektívebb átlátásához öt embert kértem meg, hogy pár kérdésen keresztül mesélje el a saját tapasztalatait a város ezen oldalával kapcsolatban. A neveket kérésükre megváltoztattam.

A szubjektív közvélemény-kutatás (amelynek módszertana a linkre kattintva elérhető) most a középiskolásokra koncentrált, hiszen válaszadóink mindannyian 17-18 évesek, jellemzően gimnazisták.

Hova jártok a városban szórakozni? A zenés helyeket, kocsmákat, esetleg a házibulikat részesítitek előnyben? Van ezekben választék lehetőség?

Bence: A Kastély–Noszti (Nosztalgia bár – a szerk.) páros, ami a kocsmázást kimeríti számomra a városban, de ezekből van számtalan, szinte méterenként van egy. A házibulikat részesítem inkább előnyben. A zenés táncos szórakozóhelyekkel nem vagyok kimondottan jóban, de arra is van lehetőség, kettő is a városon belül.
Ferenc: Mindenféleképpen a házibulikat részesítem előnyben, viszont ha erre nincsen lehetőség, elmegyünk kocsmázni és ezek után esetleg táncos helyekre is.
Vendel: Jók ezek a kocsmák Gyöngyösön, de a fiatalság általában a Noszti és a Kastély környékére jár. A többi kocsmát inkább más társaságok és korosztályok kedvelik, vannak durvább helyek, késdobálók is. A házibulik talán azért „faszásabbak”, mert oda ismerősök, barátok járnak, könnyebb ellazulni is, lehet több mindent is csinálni.
Mátyás: Én igazából a házibulikat kedvelem, mert ott tényleg egy összeszokott baráti társaság van jelen, de ha nincs erre lehetőség, akkor ugyanúgy inkább a Noszti–Kastély tengelyt választjuk.
Károly: Szerintem Gyöngyös a fiatalok szórakoztatásának tekintetében alacsony szinten van. Gyakorlatilag egy fiatal az előbb említett két helyre mehet el, ott olyanok a körülmények. A szűk lehetőségek miatt van itt annyi feljelentés, tábla, forgalmirend-változás, mindig itt vannak a közteresek, a rendőrök. Az a baj a közösségi helyekkel Gyöngyösön is – de az egész országban –, hogy annyira sok a sötét arc, hogy szinte biztos, hogy valami kellemetlen helyzetbe kerülsz. Ezért vagyok teljesen a házibulik mellett: még ha idegen is van ott, tudsz hozzá barátsággal viszonyulni. Meg amúgy is, a kocsmák legkésőbb éjfélkor zárnak péntek-szombaton is, és nincs kedve az embernek lemenni a Boxba (BlueBox – a szerk.) kétezer forintért, pedig bulizna tovább. Ilyenkor az emberek elmennek egy játszótérre, így lesznek a feljelentések.

Mik a szórakozási trendek, népszerű helyek a lakóhelyeteken. Milyen és mennyi alkoholt isztok, ha éjszaka szórakozni mentek? Ilyenkor mennyit költötök?

Bence: Hát itt az a trend, hogy hétvégente mindenki csattra vágja magát, ezen kívül még moziba járnak a fiatalok. Én általában mindent iszok és sokat. Azért nem, általában sör vagy bor, a töményeket ritkábban.
Ferenc: A szórakozási lehetőségek tényleg kimerülnek a moziban, a bowlingozásban és a teniszben, de ezek azért drágák, legalábbis az esti sörözéshez képest. Viszont egy-két sör után lecsúszik azért a többi is. Szóval, végül is nagyon sokat iszunk.
Vendel: A mozin túl még kondiba járnak el a fiatalok, de ezt általában hét közben. Én annyira nem szeretem halálra vágni magam, mert szar és hazafelé buszoznom kell. Ilyenkor inkább füvezek. Sokat inni házibuliknál meg nagyobb buliknál szoktam, mert ilyenkor kell betölteni rendesen.
Mátyás: Hét közben a mozi, a Sportkert és a kondi van. Hétvégente bulikor sokan úgy vannak vele, hogy egyszer isznak, de akkor nagyon, mert nincs saját keresetük és így sok pénzük sem. Szerencsére én nem ebbe a körbe tartozom.
Károly: A mozin és a sportoláson kívül még van lehetőség Mátrafüreden a bobozásra és a kalandparkra, de ezzel kevesebben élnek. Az ivással kapcsolatban azt mondanám, hogy 16-17 évesen sokan belecsöppennek ebbe a világba, mert „ez a felnőtt és ez a férfias”. Mivel vendéglátásban dolgozom, sokszor láttam, hogy vannak, akik még a maradék pár ötforintosukból is venni akarnak valamit. Ilyenkor ennek két véglete van. A jobbik, hogy elfogy a pénze és rájátszik. Rosszabb esetben tényleg bebaszik, és széthányja magát, amjd megfogadja, hogy soha többet nem iszik. Ennek az az oka, hogy aki nem helyi, az buszokhoz van kötve. Az utolsó bányászjárat elmegy tizenegykor. Bejön az ember nyolckor, kilenc-tízig tud inni és utána már mennie kell a buszhoz, amikor rosszul van.

Mennyire érzitek magatokat biztonságban az éjjel? Hallottatok-e balhéról, bűnesetről, találkoztatok-e kábítószerrel?

Bence: Balhék vannak bőséggel, de én abszolút biztonságban érzem magam, mert szerencsére az nem azt a közeget érinti, amiben én mozgok. Nekem nem nagyon volt részem ilyenben. Kábítószerrel pedig természetesen találkoztam már. Szerencsére kemény-droggal kevésbé, az nem forog annyira abban a közegben, amiben én mozgok. A szegényebb réteg az általában biót szív, de én még csak fűvel futottam össze.
Ferenc: Én abszolút biztonságban érzem magam, mert van egy jó társaságom, akik nem balhésak. Csak akkor van gond, amikor egyedül mész haza a városból, mert azt már magadnak kell megoldanod. Kábítószerrel pedig az a helyzet, hogy az utcán itt csak a bio mozog, de arról fölösleges cikket írnod, mert Gyöngyösről már van ebben a témában negyvenmillió. Szórakozóhelyeken viszont sokszor azt látni, hogy éjfél után már mindenki csak a vizet veszi, rágózik, és nem lehet az emberekkel beszélni.
Vendel: Én nem igazán érzem magam biztonságban. Nem azért, mert nem bízom a barátaimban, hanem azért, mert a többi emberben nem bízom. Sajnos nekem volt olyan, hogy egy félreértés miatt szétverték a fejem. Azóta sokkal elővigyázatosabb vagyok. Kábítószerrel pedig már találkoztam. Sok olyan cikk és videó van az interneten, hogy Gyöngyös a „drogfalu-drogváros”. Legkönnyebben itt a herbálhoz lehet hozzájutni, de ezt csak a szegényebb réteg tolja. Én általában csak a fűhöz nyúltam hozzá, nagyon-nagyon ritkán esetleg tabihoz.
Mátyás: Egy ideig biztonságban szoktam érezni magam, de ha megjelennek kötekedősebb társaságok, ott már az embernek nagyon vigyáznia kell, hogy kihez ér hozzá. Drogból sokféle van a városban: tabi, ecstasy, superman, fű, csak, hogy néhányat mondjak. Nagyon néha én is elszívok egy cigit, de azért ez nem jellemző.
Károly: Én nem tudom azt mondani, hogy Gyöngyös egy biztonságos város. Sok olyan hírt hallani, ha valaki egyedül megy haza, rossz emberekkel találkozik az utcán, körbeállják és már meg is van a baj, elveszik mindenét. Vannak emberek, akikkel itt jóba kell lenni és kész. Drogból van persze Gyöngyösön nem is kevés, főleg herbált látni az utcán, azt akár itt a sarkon is kapsz, azonban az én közegemben a legnépszerűbb a fű.

Egy gyönygösi szórakozóhely – Fotó: Indigo, Mihály Péter/kekesonline.hu

Hogyan és kikkel mentek szórakozni, majd miként juttok haza? Gyalog, taxi, tömegközlekedés? Melyik a legpraktikusabb?

Bence: Én általában taxizom, vagy hazavisznek. De sajnos a taxi elég drága. 
Ferenc: Én mint nem helyi, buszhoz vagyok kötve. Általában a 23:10-essel szoktam hazamenni, de ha nagyobb buli van, akkor bejövök kocsival és nem iszom.
Vendel: Legtöbbször van a társaságban valaki, aki hazavisz kocsival, szóval nekem az a legpraktikusabb.
Mátyás: Mindig van a társaságban, aki mikor kimegyünk szórakozni, nem iszik, és ilyenkor ő szokott hazavinni minket kocsival.
Károly: Mivel én helyi vagyok, ezért gyalog szoktam hazamenni. Persze, ha van lehetőség, akkor én is örülök, ha haza tud valaki vinni, mert az gyorsabb és biztonságosabb.

Mesélj egy személyes sztorit az éjszakai élettel kapcsolatban.

Bence: Volt egy idő, mikor az itteni sportpálya tetejére felszökögettünk, de azóta sajnos azt már bezárták. Ez abszolút egy pozitív emlék, mert – úgy éreztük – ott vagyunk a város tetején, iszogattunk, cigizgettünk és mindent be lehetett látni. Az éjszakai Gyöngyös gyönyörű látvány.
Vendel: Egyszer szórakozni voltam és táncoltam egy lánnyal. Egyszer csak azt éreztem, hogy valaki hátulról megkocogtatja a vállam, erre megfordultam és a semmiből megütöttek. Teljesen ledöbbentem, hogy mi történt, úgy rángatták el a srácot. Kicsit később kimentem cigizni és még mindig ott volt kint, láttam, hogy méreget. Kiderült, hogy a lány exbarátja az. Egyszer csak megindult felém, többször is megütött, a földre kerültem és még ott is megrugdosott.
Mátyás: Egyszer, mikor taxival mentünk haza a Boxból a Mátrai úton, hirtelen megjelent a reflektorfényben az út közepén kiterülve egy férfi. Ez a semmi közepén volt, két település között, és eléggé megijedtünk.
Károly: Egyik este, amikor vendéglátásban dolgoztam, volt egy hangos, idősebb társaság. Egyszer csak bejött egy fiatal, vékony srác és nagyon elkezdtek neki kiabálni, hogy „Szia X! Ülj le ide közénk X!”. Le is ült közéjük, aztán egyszer csak felálltak ketten X-szel és bementek a wc-be. Kicsit később felálltak a többiek is, és ők is utánuk mentek. Itt már csak fogtam a fejem, hogy mi a francot művelnek öten abban a kétszer két méteres wc-ben ennyi ideig. Aztán kijön az első, nagyokat szipog, dörzsölgeti az orrát, kábán néz maga elé. Utána sorra jönnek ki az emberek ugyanilyen állapotban, X is kijött, ekkor már nem lehetett ráismerni, ember alatti állapotban volt. Végül a legnagyobb is megjelent, rákvörös arccal, kitágult szemekkel, alig fogja föl, mi történik körülötte. Odajönnek a pulthoz és kérnek kettő viszkikólát. Egy darab ötszáz forint, ezért nyújtott felém egy szívószállá összegöngyölt ezrest. Mikor venném el, megragadja a kezem és odahúz magához. Ekkor kicsit megijedtem, de azt kiáltotta a fülembe, hogy „Hallod, nagyon vigyázz erre az ezresre, olyan utcát toltunk fel vele!”. Ezután elmentek, én meg, mikor kitekertem az ezrest, azt láttam, hogy tele van neon lopásjelző festékpatronnal.

Milyen eséllyel kerülhet egy fiatal rossz társaságba, és ismertek-e olyan embert, aki ilyen helyzetbe került és nem is tudott kijutni belőle?

Bence: Szerintem neveltetés kérdése. Attól függ, milyen közegben nőnek föl az emberek és milyen példát látnak maguk előtt. Persze azért valamennyi intelligencia is kell hozzá. Nekem nincs ilyen barátom, hála az égnek.
Ferenc: Elég könnyen belekerülhet az ember ilyenbe. Ez egy hosszú lépcső, először csak megtesz dolgokat az ember, aztán egyre feljebb küzdi magát. Azonban ez szerencsére az én baráti körömre nem jellemző.
Vendel: Neveltetésen múlik. Ha egy olyan közegből származik az ember, ahol ezt nem nézik jó szemmel, szerintem ebből gyorsan kirángatják mind a barátai, mind a családja.
Károly: Ez abszolút attól függ, hogy amikor először elkezdesz mozogni az éjszakai életben, akkor milyen társasággal kezdesz el jóban lenni. Ha egy fiatal rossz helyekre jár és rossz emberekkel mozog, amikor naivan belecsöppen ebbe az életbe, akkor sajnos erre nagy az esély. Nekem nincs ilyen ismerősöm szerencsére, de azért látni ilyet.

Az utolsó kérdés egy szituációs helyzet. Utazol haza a busszal Pestről és megkérdezi egy pesti fiatal, aki még soha nem járt a nagyvároson kívül, hogy merre laksz, milyen éjszakai szórakozási lehetőségek vannak a városodban és hogy tudod-e azt neki ajánlani. Mit válaszolnál?

Bence: Nem tudom, hogy tudnám-e ajánlani. Magammal kihívnám, hogy érezze jól magát, de akkor meg nekem kéne felelősséget vállalnom érte.
Ferenc: Egy szóval, nem. Meglátják, ha valaki nem idevalósi. Maximum, ha többen megyünk ki, hogy megmutassuk neki a legjobb helyeket.
Mátyás: Rosszul érezném magam, ha egy teljesen „szűz” gyereket elküldenék egyedül szórakozni Gyöngyösön. Kizárólag csak magammal hívnám ki, hogy Gyöngyösnek a jó oldalát lássa és „veszélytelenül” tudjon szórakozni.
Károly: Simán! Én szeretem, imádom Gyöngyöst. Persze megvan a rossz oldala is, de melyik városnak nincs? Végigvezetném nagyon szívesen a kedvenc helyeimen.

Kiemelt kép: utisugo.hu

Tags: alkohol, Éjjel a városban, fiatalok, Gyöngyös, Heves megye, kocsmák, közbiztonság, szórakozás Categories: VILÁG
Related Posts