Ráday Zsófia verse és Nagygéci Kovács József írása a Pannon Tükör legújabb számában

Szerző:

-

2021. jún. 23.

A Pannon Tükör Kulturális Folyóirat 2021-es évfolyamának harmadik számát Ráday Zsófia Hasonlat helyett című versével és Nagygéci Kovács József Csengey Dénesre emlékező cikkével ajánljuk.

2021. június 18-án mutatta be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban idei legújabb lapszámát és Szálinger Balázs Al-dunai álom című kötetét a Pannon Tükör Kulturális Folyóirat. A lapban számos fiatal, pályája elején álló szerző neve mellett találkozhatunk: Sárközi Richárd írásaival a januári Egymondatokban, Csengey Dénes verseivel, Szilágyi-Nagy Ildikó novellájával, Svoboda Róbert (James Orchard Halliwell által gyűjtött angol gyerekversek) műfordításaival és, ahogy az a Pannon Tükörnél lenni szokott, nemcsak az irodalom, hanem más művészeti ágak és a helytörténet terén is izgalmas cikkek, tanulmányok fogadják az olvasót.

„Csengey Dénes halálának 30. évfordulója volt idén tavasszal. Egy jelentős gondolkodó, író, aki a rendszerváltás előtt és közben írásaival, beszédéivel hozzájárult a változásokhoz, eközben szépírói munkája is jelentős, különösen a Cseh Tamással közös alkotásai. A hagyatékban maradt szövegek azt mutatják, hogy nemcsak a Mélyrepülés címmel műsorrá lett versek születtek meg, hanem sok olyan is, ami végül nem lett dallá, de jó tudni róluk, már csak azért is, mert hiába telt el ennyi év, a bennük megfogalmazott kérdések, javaslatok, az indulatok és a következtetések érvényesek ma is” – fejtette ki lapunknak Nagygéci Kovács József, a Pannon Tükör főszerkesztő-helyettese. Majd megtudhattuk azt is, hogyan alakult a kéziratok útja az idei harmadik lapszám hasábjaiig: „Csengey Balázs, Csengey Dénes fia és a hagyaték gondozója bocsátotta rendelkezésünkre ezt a ket szöveget, mi pedig főhajtással, egy országos jelentőségű, de közben azért zalai, keszthelyi alkotó előtt külön rovatban közöltük ezeket. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy az idei Ördögkatlan fesztiválon – ahol a Pannon Tükör díszvendégként lesz jelen – jelentős magyar zenészek egy egész estés műsorral készülnek Csengey eddig kiadatlan szövegeiből, érdemes majd követni a fesztivál programját. Jó volna, ha Csengey Dénesnek, ennek az Európára és a nemzetre egyformán figyelmet fordító alkotónak mai olvasói is lennének. Nagyon sokat nyernénk vele.”

Csengey-Denes f21 — Budapest, 1989. március 11. – Csengey Dénes (MTI Fotó: Pintér Márta)

Ráday Zsófia: Hasonlat helyett

Mint aki nagymosás után
éppen zoknikat válogat
és menne, de csak áll bután,
mert nem talál már párokat,

pont úgy botlik meg istened
– egy percnyi mozdulatszünet -,
de még csak fel sem ismered,
viszi tovább a lendület

és véletlenül még teremt:
szennyeskosárra két fület,
a szárítókra új jelent,
min száraz lábbal átjöhet

és újraindul fel se vett
zoknik nélkül meg nélküled
– amit a gépben bentfeled,
forgatja még a rémület.

Ráday Zsófia (1999, Budapest) költő

Nagygéci Kovács József: A kortalan Csengey Dénes

Csengey Dénes József Attila-díjas író, közíró, szerkesztő, politikus Szekszárdon született 1953. január 24-én és harminc évvel ezelőtt, 1991. április 8-án Budapesten hunyt el. Életének utolsó és egyben legaktívabb írói és közírói éveit Keszthelyen töltötte, ily módon nemcsak a rendszerváltás egyik legfontosabb alakjaként, hanem a pannon kultúra kiemelkedő alkotójaként is emlékezhetünk rá. Életútja a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán nem volt példa nélkül való: magyar–történelem szakos tanári diplomájának megszerzése után sokféle munkahelyen dolgozva elsősorban az alkotómunka végzésére készült, hiszen első írásai már korán bekerültek különböző lapokba.

Írt kritikát, esszéket, tanulmányokat (legismertebb gyűjteményes kötete A kétségbeesés méltósága címmel 1988-ban jelent meg, regényt (Találkozások az angyallal), színpadi műveket, köztük a Cseh Tamással közösen készített és lemezen is megjelent Mélyrepülés címűt.

A tragikusan fiatalon, harmincnyolc éves korában elhunyt szerzőt 2020. júniusában a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta, ennek köszönhetően a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán egyre több írása olvasható digitálisan formában. Írásai évtizedek múltán is aktuálisak, kérdései és válaszai ma is időszerűek. Eltelt harminc év a halála óta, és ezalatt az derült ki, hogy Csengey kortalan.

Hagyatékban maradt kéziratai közül két szöveget közlünk fia, Csengey Balázs jóvoltából és engedélyével.

A dalszövegként íródott versek formájukat és hangulatukat tekintve is leginkább a Cseh Tamással közösen készített Mélyrepülés című zenés monodrámához illeszkedne, az egyszemélyes, de a közösségért szót emelő panaszok mintha az abban szereplő főhős, Novák Béla hangján szólnának. Ennek a Nováknak a történet szerint volt egy „kipróbálatlan hangfekvése”, amiről próba nélkül is tudta, hogy, „ha azon énekelni kezd, akkor az ország elemelkedik a talajszinttől és ezer méteres magasságba fellebeg”. Ez a személyes felelősség a közösségért és éppen ezért önmagáért a Csengeyre oly jellemző attitűd. Ezért is lett ő a rendszerváltás környéki idők kevés hangja közül az egyik, aki pátoszosság nélkül használhatta a nemzet és a nemzedék kifejezéseket. Azokat képviselte, „akik Európába akarnak végre eljutni, hazatalálni. De épségben. És mindannyian!” – írta 1989 őszén. Arról, hogy ez miként megvalósítható, pedig ezt mondta: „Nem vagyok képzett magyarázója a Szentírásnak, de van egy apokrif elképzelésem arról, hogyan lehet néhány hallal és néhány kenyérrel ezreket jóllakatni, hogyan lehet kifogyhatatlanná tenni a laposhasú boroskorsókat. Ketté kell törni a kenyeret, a bort pedig gondosan kétfelé kell tölteni. Ha még mindig több a vacsoravendég, mint az adag, akkor meg kell ismételni az osztozkodást. Aztán megint és még egyszer. Nincs olyan kicsiny darab kenyér, amit ne lehetne még egyszer kettétörni. Végül mindenki enni fog.” Ahhoz, hogy a kijelölt célok felé el lehessen indulni, fontos, hogy meg legyen határozva a starthely. Hogy honnan is van az indulás. A „ki vagyok? hol vagyok?” állandó kérdése a Bereményi Gézával írt Cseh Tamás daloknak is. A mibenlét című versben a válasz: maradékként, szétszakadt családban, betegen, láz idején és Európa szívében, de beteg szívében. És szakadt a kabát és az ing, de nem golyó roncsolta az anyag, az ing könyöke szakadt, mint azoknak, akik túl sokat ültek-álltak asztalra dőlve, könyökölve. Ez van, ez maradt, innen kell, mert muszáj elindulni.

Az Újabb utolsó dalban kárhoztatja az elszalasztott lehetőségeket és keresi az új idők új elindulásait. A szövegben jól azonosíthatóan évtizedek szerepelnek, a minden kísérletet, (újjá)születést lehetetlenné tévő hetvenes és a nem sokat, de valamit mégis engedő, elérhető eredmények illúzióját keltő, hazugságokat gyártó nyolcvanas. A világ zuhan, a régi veszett legény pedig súlytalanná válik, tánca csak rángás (kötéllel mozgatott) és hiába tudja, hogy más dallamra és más lépésre volna szükség: legvégül még tánc sem lesz, már beszéd sem lesz, csak egy utolsó rándulás, egy arc rándulása. Ebben a keserű szövegben ezzel együtt sincs teljes lemondás. Csengey egész életművére, különösen a publicisztikai írásaira jellemző, hogy a felismert igazságok, törvényszerűségek kimondása, leírása nála nem öncélú, elemzései mindig egy cselekvési program első lépései, és amikor az 1980-as években arról beszél, hogy mennyi évtizedet pazarolt el az elmúlt nemzedék akkor ezzel azt is mondja, hogy a következőt már nem lehet, nem szabad. „Most már engedjünk hazudni mást” – írja, de ez a szöveg, ahogy a Mélyrepülés album, mi több, a teljes Csengey-életmű minden betűjével ez ellen az engedés ellen dolgozik. A szöveg szerint, ha a test a helyzet, a körülmények, a valóság hatására zuhan is, a szívben megfészkelő, búvó, rejtőző galambnak (a léleknek? a reménynek? a vágynak?) nem lehet nem szállnia. Csengey Balázs egy nemrég megjelent esszéjében többek között ezt írja apja szellemi örökségéről: „Csengey Dénes félbeszakadt, torzóban maradt pályájának beteljesítésére nincs lehetőség, de a kiadatlan írások publikálásával, megismertetésével legalább tehetünk egy lépést, hogy teljesebb, átfogóbb képet kaphassunk fájdalmasan rövid írói munkásságáról, illetve, hogy a róla emlékeinkben fennmaradt, harminc éve halványuló képek kontúrjait újra meghúzzuk, megerősítsük.”

A Pannon Tükör fontos feladatának tekinti, hogy ebből a munkából részt vállaljon.

Nagygéci Kovács József (1977, Erdőkertes) kritikus

A Pannon Tükör 2021/3. lapszámának borítója és tartalomjegyzéke:

Pannon Tükör online: pannontukor.hu/

Facebook: https://www.facebook.com/ptukor/

Impresszum: pannontukor.hu/impresszum/

Szerkesztőségi cím: Pannon Tükör Szerkesztősége, 8900 Zalaegerszeg,
Landorhegyi út 21.

Tel.: 06/92 951-513

E-mail: pannontukor2018@gmail.com

Kiadja a Pannon Írók Társasága

Felelős kiadó: Gyimesi Endre elnök

Előfizethető csekken vagy számlázással, mely a szerkesztőség címén igényelhető. További előfizetési adatok ITT.

Egy éves előfizetés ára: 4500 forint

Lapszámonként: 1000 forint.

Pásztor Andrea novellája

Szerző:

f21.hu

-

2021. jún. 22.

Kortárs, az f21.hu rovata pályakezdők és rendszeresen publikáló szerzők részére.

Ezúttal Pásztor Andrea novelláját olvashatjátok.

Rítus

– Na, gyertek emberek, fogja meg mindenki a pálinkás poharát! – … és ennek a szeánsznak innentől kezdve a Papp Józsi bácsi lesz a vezéralakja egész nap. Még elmond valami rímelős verset is az egészségről, a torkunkról, meg a nyelvünkről, a többiek soronként utána ismétlik a poharukat emelve, de én nem tudom megjegyezni a rigmust, egyrészt azért, mert nem értem, másrészt mert nagyon hideg és korán van, teljesen sötét. Fél hat. Még akkor is később szoktam kelni, ha nulladik órával kezdek a suliban.
A versen a férfiak hangosan röhögnek. Néhány másodperces késéssel én is jókedvet szimulálok. Jó értelmi képességemet erőteljes nevetésem bizonyítja. Itt a hülye embert nem szeretik.
Bevallom őszintén, nagyon izgatott vagyok, és a felnőtteken is azt látom, ünnepélyes hangulatban vannak, hiába nem ezt sugallja az öltözékük. Egytől egyig gumicsizmában, polárpulóverben, sokan kantáros nadrágban vannak, néhányuk sapkát vagy kalapot is visel. Gyuszi bácsi, a böllér hívószavai – “Munkára, Urak!” – után elindulnak az ólakhoz. Beterelik Sárit a kandisznóhoz. A két állat köröz néhányat, majd a kan felugrik Sári hátára. Nagyapám odalép, a kan disznó hasa alá nyúl, kezével segíti a termékenyítést. Az egész néhány percig tart. A disznó szája habzik, a nyugodt Sárit visszaterelik a helyére. A férfiak is kimennek mind. Papp Józsi bácsi pálinkát tölt. Nagy az öröm. Sokat nevetnek. Esznek a nagyanyám káposztás pogácsájából, majd visszamennek a kutricához, ahová belépve azonnal felvísít a disznó, mintha tudná, mi vár rá. A süldők és a kocák is rákezdenek. Olyan az egész mint egy halottkísérő asszonykórus. Hallom Sárit és Bóbitát. A nagyapám nevezte el őket így, de a kan disznóinknak sosem adott nevet.
A disznó felső fogsorába egy dróthurkot akasztanak, azzal húzza ki három ember a kétségbeesésében hátráló állatot. A sokkolót belenyomják a tarkójába, de az valamiért nem kap áramot. Újra beledöfik. A disznó már vérzik és olyan sivalkodó hangot ad ki, amit még sohasem hallottam.
– A jó édesanyja bassza meg a kurva uniós hülyeségeket! – mérgelődik Gyuszi bácsi, majd odaint két embernek, hogy fogják le az állatot, ő pedig a kezébe vesz egy kést és nyakon szúrja kétszer. Aztán még legalább tízszer. A száztíz kilós hústorony eldől.
– Ádámka, hozzad azt a piros edényt és tartsd ide, ahol vérzik! – utasít engem nagyapám. A friss, meleg vér ráfolyik a kézfejemre is, miközben az edényt tartom. A szaga semmire sem emlékeztet, de émelygés fog el tőle.
A férfiak a négy lábánál fogva átteszik a testet a pallóra. Az egyik ember a perzselővel égetni kezdi. Az égett szőr szagára megérkeznek a környék macskái. Bogi kutyánk a házából tartja szemmel az eseményeket. Ő már tudja, ha nem kontárkodik bele az elején, később bőségesen megjutalmazzák.
Nagyapám mossa a disznót. Kézfeje éles pirosra fagyott a januári hidegben. A súrolókefe hangja mellett a férfiak röhögése elhalkul a fejemben. Az émelygés múlni kezd, de csak egy rövid időre, mert a tisztítás befejeztével a disznót megfordítják és a hasa aljától felfelé hosszában felhasítják. A belsőségeket kiszedik. Nagyanyám és Gyuszi bácsi felesége elviszik a beleket. Egy teknőbe teszik, hogy kimossák a hurkához és a kolbászhoz. Az ehető részeket nagyapám sorban mutatja felém.
– Ez itt a gyomor… , a máj…., a tüdő…. a szív…
– Ez a szív…? – álmélkodom. De hát miért…? A szív nem szív alakú kellene, hogy legyen? Ennek datolya alakja van. Vagy körte… vagy nem is tudom, de nem szív. Az utóbbiakat nem merem hangosan kimondani, csak bólogatok, hogy értem.
– Meg akarod fogni? – nyújtja felém ezt a vöröses, barnás árnyalatú, fehér zsírhálózatú valamit.
Nem. Ezt válaszolnám, de nem akarom megszégyeníteni nagyapámat a gyávaságommal a többi férfi előtt. Ismerem az összes haverját. Nagyapám mindig, mindenhova magával visz. Még a kocsmába is. Tudom, hogy irigylik őt, amiért neki ilyen unoka jutott, mint én, aki kitűnő tanuló és akinek a csapata sorra nyeri a megyei focimeccseket. A többi velem egykorú mind semmirekellő, egész nap a tévét bámulják, vagy nyomják a számítógépet. Legalább is így panaszkodnak ezek az öregek az unokáikról…
Remegve nyújtom ki a felfordított tenyeremet. Összeszorítom az állkapcsomat, a fogaimat jó erősen szívom, hogy kibírjam ájulás nélkül. Az inak megfeszülnek a nyakamon. Nagyapám beleteszi a szívet a tenyerembe. Meleg és puha.
– Vigyázz, mert még dobog! – ijeszt rám a két vállamat hirtelen erősen megrázva Gyuszi bácsi.
A szívet ijedtségemben elhajítom, mire a társaságban kitör a röhögés. Nagyapám szemrehányóan rámnéz, majd méltóságteljes lassúsággal felveszi a földről az élettelen, sáros és ragadós szervet és a vödörben lemossa.
– Menj be a nagyanyádhoz! – szól rám ellenkezést nem tűrő határozottsággal.
Lehajtott fejjel elindulok a téli konyhába, ahol nagyanyám a húsdarálót készíti elő. Fokhagyma, majoranna és más fűszerek illatának keveréke lengi be a helyiséget. Megint émelyegés fog el, de igyekszem férfiként tartani magam.
– Mit lógatod úgy az orrod? Gyere segíts nekem előkészülni! – tereli el a gondolataimat Piri mama. Miközben én bent segédkezem, kint is megy a munka. Újra és újra poharak koccannak. “A megboldogult disznó mennybemenetelére!” és ehhez hasonló áldomások hangzanak el, amiket röhögés követ.
A kenyérsütő kemence felső részét előkészítjük a füstölésre, kinyomkodjuk a savanyúkáposztát, aztán a nagymamám a kezembe adja a fűszertartó kosarat, hogy vigyem ki Gyuszi bácsinak. Szó nélkül hajtom végre az utasításokat.
– A fahéj? … azt mért nem hoztad ki? – néz rám kérdően.
Fahéj??? Egy pillanatra elbizonytalanodom, aztán elindulok Piri mamához elkérni a fahéjat. Csak futás közben esik le nekem, hogy a röhögésnek, amit most hallok, én vagyok a kiváltó oka. Meg a fahéj. Szégyellem magam. Úgy képzelem, mindenki látja, ahogy feszengve állok, és a szívem olyan szaporán, olyan erősen üti a taktusokat, hogy átlátszik a négy réteg ruhán is.
Sötétedésig bent maradok. Az orrom lassan megszokja a gyomorforgató szagokat, amik a szobámban is átvették az uralmat, és úgy tűnik, már sohasem hagyják el. Odakint hangosan szól a zene. Gyengének érzem magam. Megkordul a gyomrom. Talán éhes vagyok. Szédelgek, de erőt veszek magamon és felállok a heverőről. A számon veszek egy mély levegőt. Teszek néhány lépést, megpróbálom lenyomni a kilincset, de nem bírom. Ráz a hideg. Éppen ekkor lép be nagyapám, de nem veszi észre a gyengeségemet. Talán mert annyira részeg, talán, mert nem akarja. Átkarolja a vállamat, miközben homályosan dereng, hogy olyanokat mond, büszke rám… igazi férfi vagyok… mindig ilyen fiúra vágyott… Az ő kíséretében kimegyek az udvarra a többi férfi közé, akik körben állnak. Lassú tűz ég, terjeng a füstje. Bogi kutya a maradékba feledkezve lakmározik a lámpa alatti fényben. A vihogást, vijjogást, röhögést és röfögést túlharsogják az erőteljes beszédhangok. Papp Józsi bácsi egy pohár pálinkát nyom a kezembe.
– Isten hozott a férfiak között, fiam! – köszönt nagyapám és emelik egyszerre poharukat mind.

Pásztor Andrea 1990-ben született Budapesten, Üllőn nőtt fel. Szabadbölcsészetet és pedagógiát tanult. Jelenleg általános iskolában tanít alsó tagozaton. Verset és prózát ír.

Kiemelt kép: Yue Minjun – Free and Leisure-10 (szerkesztett)

Czinki Ferenc a Szépírók Társasága új elnöke

Szerző:

f21.hu

-

2021. jún. 22.

„A Szépírók Társasága még májusban új elnököt és alelnököket választott. Az elnök ezentúl Czinki Ferenc író, szerkesztő, kritikus, programszervező, a társaság eddigi alelnöke lesz. Alelnök az eddig is ezt a tisztséget betöltő Józsa Márta író, újságíró, televíziós és rádiós szakember, valamint az újonnan választott Babiczky Tibor költő, szerkesztő, újságíró” — írja a Litera.hu.

Szociális alap az egzisztenciális nehézségekkel küzdő tagok számára, a női munkacsoport tevékenységének kiszélesítése, a vidéki és határon túli szépírókörök megalakulása és folyamatos jelenléte az irodalmi közéletben, a magyar irodalmi élet egyre intenzívebb bekapcsolása a nemzetközi irodalmi és kulturális életbe – ezeket az eddig elért eredményeket a Szépírók Társasága újonnan választott elnöksége a továbbiakban is folytatandónak tartja.

A májusban, a társaság történetében először elektronikusan megtartott elnök- és alelnökválasztás minden korábbinál nagyobb legitimitással tisztelte meg a vezetőség újonnan választott két tagját. A Szépírók Társasága egymás irodalmi munkásságát megbecsülő, hasonló szellemiségű írók szakmai és érdekvédelmi szövetségeként jött létre 1997-ben. Jelenleg 398 tagja van. 238-an adták le szavazatukat, az érvényes szavazatok száma 236.

szépírók társasága f21 — Forrás: Szépírók Társasága

Az új elnök Czinki Ferenc író, szerkesztő, kritikus, programszervező, a társaság eddigi alelnöke, 231-en szavaztak igennel a programjára. Ebben fontos tervként szerepel egy tanácsadó testület létrehozása, többek között a szociális alap, a női érdekvédelmi munkacsoport, a vidéki Szépíró-körök képviselői, a társaság különböző korosztályai és korábbi, vezető tisztséget betöltő tagjainak bevonásával.

Babiczky Tibor költő, szerkesztő, újságíró alelnököt is meggyőző többséggel, 229 igen szavazattal választotta meg a többség. Pályázatában hangsúlyosan szerepel, hogy a magyar és a külföldi nyilvánosságban való erőteljesebb megjelenés jelenti az írók érdekeinek egyik leghatékonyabb védelmét. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a Szépírók Társasága érdekvédelmi szervezet, ami azt is jelenti, hogy a kultúrát, kulturális életet érintő döntésekhez, eseményekhez a testületnek – ahogy eddig is – a tagság elvárásainak megfelelően van és lesz is mondanivalója.

A vezetőség harmadik tagja az ősszel megválasztott Józsa Márta író, újságíró, televíziós és rádiós szakember, az ő megbízatása még két és fél évig tart. Az elnökségi programmal egyetértve folytatja az előző ciklusban megkezdett munkát. Ahogy a leköszönő elnök, Szkárosi Endre költő, művészeti író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész is változatlanul segíti utódja tevékenységét.

Kiemelt kép: Litera, Feol, Szépírók Társasága – montázs

Teljes a Bánkitó programja

Szerző:

f21.hu

-

2021. jún. 21.

A Bánkitó idén a szokásosnál kisebb fesztiválként jelentkezik a csodaszép tó partjáról, ahol a már bejelentett zenei programok mellett idén is szép számmal lesznek színházi, civil-kulturális és képzőművészeti programok. A fesztivál a magyarság mibenlétének boncolgatását tűzte idei zászlajára és ennek jegyében intenzív program várja a tóhoz érkezőket. Jön a FreeSZFE Egyesület, a TÁP Színház, beszélgetni érkezik Orbán Balázs és Schiffer András, de lesz rengeteg interaktív workshop, kísérleti performansz és látnivaló is.

A Bánkitó Fesztivál 2021-ben egy óriás Hungaroterápiába fog, hogy a nagy karanténolások után közösen keresse a válaszokat arra, hogy mitől magyar a magyar. A korábbi évekhez hasonlóan a kérdések boncolgatására egy sokszínű és izgalmas programsorozatot raktak össze a szervezők, hogy a képzőművészet, színházi társulatok, a civil szféra, a kulturális szcéna szereplői mellett közszereplők is megmutassák a saját értelmezésüket.

A Bánkitó tudományos és közéleti ismeretterjesztő programsorozata, a Szájensz Szeánsz izgalmas beszélgetéseket ígér. Érkezik Orbán Balázs, miniszterhelyettes, és Schiffer András, akik arról értekeznek, hogy a nyugat és kelet határán vajon létezik-e a magyar út a politikában. A Tabumentes Ország egy kerekasztal során arra keresi majd a választ, hogy milyen pénzügyi lehetőségek és veszélyek leselkednek a magyar emberekre a koronavírus leköszöntével. Ebben Dr. Győrffy Dóra és Dr. Bod Péter Ákos fog segíteni.

Érkezik a Polémia Intézet ,,Ezeket meg ki választotta meg?” beszélgetése és interaktív workshopja, ahol az Intézet munkatársai a legfrissebb kutatási eredmények alapján mutatják meg, hogy milyen szavazóbázisa van a pártoknak 2021-ben.

Réz Anna előadásában arról lesz szó, hogy mi a célunk, amikor önmagunkat erkölcsileg fényezzük, és hogy miért van tele erkölcsi önfényezéssel a közösségi média. Prof. dr. Szummer Csaba abban fog segíteni, hogy hogyan értelmezhetjük a pszichedelikus élményt tárgyilagosan, a józan ész, a filozófia, a pszichofarmakológia vagy a kulturális antropológia eszközeivel.

A Bánkitón is bebizonyosodik, hogy a színház a jég hátán is megél, aminek a szárnyalásához egyetlen dolog kell: a közösség. Az alkotók és befogadók közössége. Az idei program fő jelszavai a közösségi és kísérleti színház, amelyek jól rezonálnak az idei fesztivál arcához, így nem is a színházi térben kell a produkciókat keresni, hanem a fesztivál különböző helyszínein.

A három nap esti sávjában érkezik a FreeSZFE Egyesület kötelékéből a Morzsabál, a most végzős színész osztály és a másodéves dramaturg osztály közös munkája, igazi kollaboratív munka, terápiás, közösségi feldolgozás jelleggel. A legnehezebb szó című előadás és a hozzá kapcsolódó workshop a Független Színház programja, amely az állampolgári engedetlenség kérdését érinti és a cselekvés lehetőségeit keresi elnyomó helyzetekben. Esti előadást hoz az Andaxínház Alkotócsoport az Arcból arcba – Petri György-versek címmel, hiszen Petrinél jobban talán senki nem csapott arcon bennünket a magyarságunkkal.

Performansz projekttel érkezik idén a Pro Progressione, a Secret Hotel és a Triage Live Art Collective Méhek című előadásukkal, ami egy igazi közösségi színház élmény lesz a nézőknek, míg a TÁP Színház egyperces előadásai lebontani készülnek a műfaj negyedik falát meghökkentéssel, megnevettetéssel és kizökkentéssel. Végül, egy kanyargós-szürreális beszélgetésfolyam szentanúi lehetnek a nézők a FAQ Színház Gyakran ismételt kérdések interjúszínházában.

A fesztivál főtámogatója idén is az Erste. A pénzintézet Social Banking területének elsődleges küldetése ugyanaz, mint a Bánkitó Fesztiválé: a civil szféra támogatása. Ők repítik egészen a Tószínpadra a Superar kórust: nagyon kedves és lelkes gyerekeket, akik büszkén mutatják meg a Bánkitó közösségének, hogy milyen egy motivációra és megerősítésre épülő oktatási program. Az örömzenélésen túl komoly témák feszegetésének is nekiállunk együtt.

Az idei év egyik legelgondolkodtatóbb cikkét Horváth Bence 444-es újságíró vetette képernyőre „Fiatal felnőttek, akiknél a kiégés az alapállapot” címmel. A cikk szerzője és Kósa Krisztina, az Erste Bank Ügyfélélmény és Szegmensmenedzsment vezetője egy Szájensz Szeánsz beszélgetés keretében keresik majd, hogy hogyan áll a millenniumi generáció a pénzhez és a munkához. Az erstés programokban is van játék, mégpedig egy pénzügyi tabu óriás-társasjáték, amely a pénzügyi alapfogalmakat segít mindennapi nyelven megfogalmazni, a kimondhatatlant is kimondhatóvá tenni.

A nagy magyarságos öndefiníciós projektben a közösség megtartó ereje is kulcskérdéssé válik. Hova tud eljutni az egyén, mi mindent tud megtenni az ember, ha összefogunk egymással? Az idei civil-kulturális program cselekvésre ösztönöz, megértésre és közös alkotásra invitál, hogy megtanuljunk újra együtt értéket teremteni és a meglévőket megtartani.

E vezérfonal mentén érkeznek az újragondolt néphagyományokra építkező programok, mint a tarsolykészítő Kamay Ko workshop, a Repityke lányok ruhaműhelye, ahol alkotásainkra még a nagyi is büszke lenne, valamint a Kísérleti Fonó programjai, akik 21. századi köntösbe csavarják majd a klasszikus „fonós” tevékenységeket, mint a népdaléneklés és a történetmesélés.

A nagy szeretetben lesz közös reggelizés, de együttszorongás is Oláh Norbert festőművész workshopján. Grecsó Zoltán táncművésszel testtudatot lehet tanulni, míg az AdniJógával napüdvözölni a Bánki-tó partján. A Nők Egymásért Mozgalom izgalmas együttgondolkodásra hívja a napon érlelt fesztiválozókat, mégpedig pornó és szexuális visszaélés témakörben.

A sokszínű programkavalkádban lesz játék is, mint az Auróra nemzeti számháborúja vagy a Cortex pszicho/film/klub identitást feszegető programja, ahol kinevethetjük a sztereotípiákat, amelyek gyakran közösségérzetünk alapjaiként szolgálnak.

Lesz látnivaló is, mégpedig a #freeszfe mozgalomhoz kapcsolódó Autonómia Vára, ami júliusban felépül Bánkon is, míg az Építész Szakkollégiumnak hála saját Trinanon-emlékműve is lesz a fesztiválnak, hogy mielőtt még mélyebbre süllyedünk az emlékezés ingoványos talaján, újraértelmezzük, hogy mit üzen nekünk a múlt.

Vetíteni való is akadt a programba, amit a Malter Vándor Filmfesztivál sugároz majd. Egy biztos: az év legizgalmasabb rövidfilmjeiből válogattak, így friss lesz és ropogós. Exkluzív vetítés is lesz, mégpedig Hajdu Szabolcs Békeidő című filmje, amely egy igazi karanténprojekt, bemutatva életünk egy pillanatképét.

A már bejelentett zenei program mellett lesz még elhivatott csellózás Friderikusz Pétertől és Kertész Endrétől, valamint a Szabad Tér helyszínen feltörekvő zenekarok, a Kereplő, a Szikra by Viso Reacto és Keret házban pedig hajnalig tartó mulatozás várja majd a bánkitósokat. Napi bontás elérhető a weboldalon!

Kiemelt kép: Bánkitó Fesztivál

Svájci mesehősből biomárka – Alois Carigiet, Selina Chönz: Schellen-Ursli

Szerző:

Rudinszki Ines

-

2021. jún. 21.

Szóljon most a történet egy alpesi fiúról, akit ugyan Heidi kiszorított a legnépszerűbb svájci mesehős posztról, de a második helyet megcsípve komoly népszerűségnek örvend nemcsak Svájcban, hanem az egész németajkú régióban. Ő pedig nem más, mint Schellen-Ursli, azaz a csengettyűs kis Urs.

Az 1945-ben kiadott – eredetileg romans (retoromán) nyelven íródott – verses mese egy ősi, svájci faluban, a retoromán Guardaban játszódik, ahol a kisiskolások, így Ursli is, minden évben összegyűlnek, hogy kisebb-nagyobb kolompokkal házról házra vonulva kilármázzák a megunt telet. A gyerekek a helyi kovácsmestertől, Gian apótól rendre kapják a kolompokat, ám mire Ursli sorra kerül, csak a legkisebb marad neki, ami azt is jelenti, hogy ő kell zárja a sort a menetben.

Miután társai hangosan kicsúfolják, a kisfiú nagyon nekikeseredik. Ahogy sírdogál, hirtelen eszébe jut, hogy fent a hegyekben a szülei kis hüttéjében van a falon felakasztva egy hatalmas réz kolomp. Nosza, az éjszaka felkerekedik: útra kel a hegyekbe, hogy a csengettyűt lecserélve megvédje becsületét. A történet szerencsés véget ér, főhősünk megbirkózva a veszélyekkel teli vadregényes úttal, megszerzi a kolompot, és hazatérve büszkén vezeti a harsány menetet.

Schellen-Ursli akkora sikert aratott és arat a mai napig, hogy nincs olyan Svájcban élő gyerek vagy felnőtt – legyen az akár külföldi –, aki ne ismerné. Kulturális jelenséggé, nemzeti értékké nőtte ki magát: a Schellen-Ursli mintás ruhákon, plüssfigurákon, társasjátékon és étkészleten – lásd nálunk a Zsolnay mesekészlet – túl még Schellen-Ursli-s bélyeget is kiadtak, amelyeket minden nagyobb boltban kapni. Sőt, saját biomárkával is influenszál, amivel SPAR-os óriásplakátok hirdetik zöld üzletpolitikájukat. Van Schellen-Ursli szobor, túraútvonal, készült musical, opera, majd 2015-ben egy csodaszép új filmadaptáció is belőle – természetesen dialektusban.

Schellen-Ursli biotermékek és étkészlet.

A 4-5 éves korosztálynak szánt képeskönyv legalább akkora sikert hozott az illusztrátornak, Alois Carigietnak, mint a szerzőnek, Selina Chönznek (1910-2000). Egyedi karaktereik és az illusztrátor svájci alpesi környezetet életre keltő dinamikus ábrázolásmódja beleég az ember emlékezetébe. A könyvet számos elismerés mellett – kétszer lett az év gyerekkönyve Svájcban – 1953-ban a New York Times az év legszebben illusztrált gyermekkönyve díjjal tűntette ki, de elsőként nyerte el 1966-ban az évben létrehozott illusztrátori kategóriában a Hans Christian Andersen-díj arany medálját is. Carigiet a Schellen-Urlslival a nemzet illusztrátora lett.

Na de miért is olyan népszerű ez a régi történet?

Belföldi sikere egyrészt az ország sajátos konzervatív, hagyományait, értékeit óvó és arra rendkívül büszke, erős identitására vezethető vissza, amit a télűző helyi népszokás (Chalandamarz) megörökítése – ráadásul rétromán nyelven – jól megsimogatott. Másrészt a bátor, ámde szüleit tisztelő karakterre épülő, feszesen megírt történet, az alpesi hangulat és a morális tanulság – miszerint, ha először a bajban neki is keseredsz, próbálj megoldáson gondolkozni, és ha mersz tenni is érte, elnyered a jutalmad – mindenkori aktualitásával a történet olyan értékeket képvisel, amit a szülők szívesen továbbörökítenek.

Hozzá kell tenni, mára már a felmenők nosztalgiája is hozzájárul ahhoz, hogy a furfangos, jószívű Ursli belopja magát újabb és újabb nemzedékek gyermek-szíveibe. A Schellen-Ursli egy szép, kalandos, igazi helvét mese, amit a helyieknek, a fent említetteken túl, illik is szeretni. Mindez azonban nem lenne elég a sikerhez, ha Ursli nem tudná a gyerekeket is megszólítani. A kisfiú olyan (nép)mesei karakter, akivel bárki szívesen azonosulna, a szöveg ütemes rigmusai pedig könnyen gyökeret vernek a kíváncsi kis fejekben.

Heidi belevaló honfitársának történetét noha 14 nyelvre, köztük japánra és koreaira is lefordították – angolul A Bell for Ursli címen lelhető fel –, magyarul eddig még nem jelent meg, noha ez a kedves, kalandos történet, biztos vagyok benne, hogy itthon is sok örömet okozna. Arról nem is beszélve, hogy egy szép kulturális betekintést enged a svájci hagyományok világába, amibe hacsak félórára is, de érdemes beleereszkedni.

Kiemelt kép: Alois Carigiet illusztrációja
pinterest.se

Ezerarcú festészetem – Verebics Kati Oázisa

Szerző:

Takáts Fábián

-

2021. jún. 20.

Kollázsszerű, kezükkel orcájukat takaró, egzotikusan szép női fejek, torzók fogadnak Verebics Kati új tárlatának otthont adó Karinthy Szalonban. A kiállítás fókuszába – mint korábbi munkáinál – ezúttal is az arcot, a testet helyezte az alkotó, akit afrikai utazása inspirált.

Az alkotó

A Dégen született festő számára nem idegen a művészközeg. Édesapja a dégi Festetics-kastély kurátoraként számos kortárs kiállítást rendezett, édesanyja pedig rajztanárként dolgozik. Húga, Verebics Ági festő, akivel a közelmúltban együtt állított ki (Permanens Konfliktus, Új Műhely Galéria 2020). Verebics Kati visszaemlékezése szerint már szakközépiskolásként versesköteteket illusztrált, így számára nem volt kérdés, hogy ő maga is művészi pályára lépjen. 1999-ben felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakjára, később átiratkozott az intézmény festő szakjára, ahol mestere Klímó Károly Munkácsy Mihály-díjas festő és grafikus volt. Tanulmányai után nemzetközi workshopokra, művésztelepekre szerzett akkreditációkat, többek között Abu-Dzabiban, Katarban, de a művészet fellegvárában, Párizsban is dolgozott. Az ott szerzett ismeretségek pedig hozták egyik felkérést a másik után. A nemzetközileg is elismert alkotó egyéni (Godot Galéria 2018) és csoportos (Peace, Bécs 2018) kiállítások sokaságát tudhatja maga mögött, a hazai művészeti szcéna egyik „stabil” résztvevőjeként itthon is méltán tett szert ismertségre.

Verebics Kati női arcokat, testeket ábrázoló festményein keresztül a lélek rejtőzködő és fájdalmas mélységeit próbálja minél alaposabban feltárni. Realista ábrázolásmódú kompozícióiba előszeretettel sző be szürreális elemeket. Szívesen kísérletezik változatos technikákkal, anyagokkal. Líraian érzékeny, kollázsolt képein gyakran használ csipkét, sarat, dolgozik olajjal, hidegtűvel és monotípiával, de műalkotásai létrehozásához úgynevezett transzfer fotóátviteli eljárást is alkalmaz. Művészetének ars poeticáját a következőképpen összegzi: „Sokszor naplószerűen festem ki és rajzolom a bennem zajló történéseket, legyen ez akár egy pszichologizáló portré, vagy egy közeli kontextusba helyezett testkivágat, gyakran a helyek, amelyeken járok. A figuratív megfogalmazás érdekel leginkább”.

Verebics Kati világa

Az idősebb „Verebics-lány” festészetére rendkívül inspirálóan hatott egyiptomi utazásának színhelye, Kairó, a líbiai sivatag, ahol néhány hetet hamisíthatatlan paradicsomi környezetben tölthetett el. Az Oázis képein érződik ennek az utazásnak a hatása, amelyen az alkotó megfigyelhette az afrikai országban élő nők egzotikus arcának vonásait, természeti sajátosságait, átérezhette egy ősi kultúra szellemiségét, és azt, ahogyan ma élnek.

A Karinthy Szalonbéli tárlatának vásznain többnyire ilyen különleges női arcokat figyelhetünk meg, amelyeket realista módon örökített meg, ám a rajtuk látható régészeti (ókori szobortöredékek, dobókockák) tárgyak és természeti elemek (megkövesedett kagylók, kövek, dobókockák) miatt mégis szürreálisnak, bizarrnak hatnak. Az Oázis alkotásain ezek a természeti és régészeti „kellékek” izgalmasan keverednek Verebics Kati bravúrosan montázsolt arcaival, kezeivel.

Az alkotások

A Siwa 1 (2020) című olajképről egy fiatal lány jóformán teljesen eltakart arca néz ránk. Tekintetét a nézőre szegezi, türkizkék szeme élettel teli. A színes közel-keleti szőttes mögé rejtett arc takarása ellenére is érzelemdús, köszönhetően a lélek tükreként is aposztrofált gyönyörű szemnek, amely a keleti nők rejteni kénytelen szépségéről és a megmutatkozástól való félelméről vall.

Verebics_Kati_Siwa-1 — Siwa 1; 2020, olaj, vászon, transzfer; a Karinthy Szalon jóvoltából, a képeket Verebics Kati és Mádl Janka készítette

A Kagyló maszk (2021) körbe foglalt női modellje is takarásban van, arcának alsó felét kezével elfedi. Finom ujjai között a tengeri búvárok „zsákmányát”, egy kagylót tart, a nőiség, a megnyílásra való hajlam jelképét, amelyből Aphrodité, Vénusz született, és belseje igazgyöngyöt rejthet. Az oldalra néző kék szemek a kitárulkozás merészségétől való riadtságot sugároznak.

Kagyló maszk; 2021 olaj, fa, karton, transzfer; a Karinthy Szalon jóvoltából, a képeket Verebics Kati és Mádl Janka készítette

Izgalmas alkotás a Cím nélkül (2021) monotípia, amelyen egy mezítelen női test részletét látjuk. A karcsú derekú, oldalra fordult törzsön egy fekete párduc félelmetes alakja rajzolódik ki, csipkeként betakarva a női testét, dísszé szelídítve a vadság jelképét.

Cím nélkül, 2021 transzfer, monotípia, vászon; a Karinthy Szalon jóvoltából, a képeket Verebics Kati és Mádl Janka készítette

A Parafrázis 1 (2021) egy felnagyított női arc alsó részét ábrázolja részletekbe bocsátkozóan. Még a bőr legapróbb hibái is fellelhetők, köszönhetően a reális ábrázolásmódnak. Verebics vásznára a száj és áll fölé, elé szürreális, állati elemeket montírozott. Az egyik ilyen bizarr elem egy „menyét” szeme, mintegy az arc folytatásaként, a másik a vörös száj szegletében vicsorító hermelin, amely Leonardo: Hölgy hermelinnel című képét juttatja eszünkbe.

Parafrázis 1; 2021 transzfer, vászon; a Karinthy Szalon jóvoltából, a képeket Verebics Kati és Mádl Janka készítette

A kiállított munkák elemzését még lehetne folytatni, hiszen a festő számos műalkotása rejt érdekes utalásokat. A többrétegű, változatos textúrájú képek fotószerű „arcai” a látványtól elrugaszkodva válnak egyszerre szürreálissá és misztikussá, izgalmasan egyedivé Verebics Kati „ezerarcú” kiállításán.

Verebics Kati: Oázis, kiállítás, Karinthy Szalon, Budapest 2021. május 20.- 2021. június 18.

Kiemelt kép: Cím nélkül, 2021 transzfer, monotípia, vászon, a Karinthy Szalon jóvoltából, a képeket Verebics Kati és Mádl Janka készítette

Irodalmi rendezvények a hétre: június 21– június 27

Szerző:

f21.hu

-

2021. jún. 20.

Most, hogy újra van lehetőség egyre több irodalmi rendezvényt megvalósítani, korábbi népszerű sorozatunkat felélesztettük Nektek, melyben ismét összegyűjtöttük a következő hét legjobb eseményeit.

4. Irodalmi Karaván Székelyföldön – Június 22-24.

Helyszín: Csíkszereda (június 22. 16 óra), Sepsiszentgyörgy (június 23. 17 óra), Kovászna (június 24. 16 óra)

Immár negyedik alkalommal indul felolvasókörútra az Erdélyi Híradó Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája június 22-24. között. A karaván során Csíkszeredában, Kovásznában és Sepsiszentgyörgyön három fiatal erdélyi szerző: André Ferenc költő, műfordító, slammer, Láng Orsolya költő, író, műfordító és Varga László Edgár költő, író, újságíró. A fellépőkkel Codău Annamária kritikus, a Látó folyóirat szerkesztője beszélget.

Program:

Csíkszereda
Június 22. kedd, 17 óra
Kájoni János Megyei Könyvtár (Stadion utca 1.)

Sepsiszentgyörgy
Június 23. szerda, 18 óra
Tein Teaház (Szabadság tér 2.)
https://www.facebook.com/events/531456537879131

Kovászna
Június 24. csütörtök, 17 óra
Városi Művelődési Ház (1918. december 1. utca 10.)
https://www.facebook.com/events/961202134666227
A szerzők kötetei a helyszínen megvásárolhatók.

A fellépőkről:

André Ferenc (1992, Csíkszereda) költő, műfordító, slammer, szerkesztő. Az Erdélyi Híradó Kiadónál megjelenő Hervay Könyvek sorozat társszerkesztője. A Bretter György Irodalmi Kör volt elnöke (2014–2018), a Helikon folyóirat volt szerkesztője (2016–2019). Eddig két kötete jelent meg. A MasterCard Alkotótárs ösztöndíjasa, Látó folyóirat nívódíjasa, az I. Erdélyi Slam Poetry Bajnokság Győztese, volt Székely János alkotói ösztöndíjas, a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa, illetve a Romániai Írók Szövetsége debüt-díjasa.

Láng Orsolya (1987, Szatmárnémeti) költő, író, illusztrátor. Marosvásárhelyen járt iskolába, filmrendezést tanult Kolozsváron, majd Budapesten animációból szerzett mesterszakos diplomát. Három kötet szerzője: Tejszobor (2015, próza), Bordaköz (2016, líra), Pályamatricák (2020, útirajzok). A Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa.

Varga László Edgár (1985, Székelyhíd) költő, író, újságíró. Biológiát tanult a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, majd újságíró lett, jelenleg a Főtér portál munkatársa. Kötetei: Cseréptavasz (2014, líra), bejárónőm: isten (2017, líra). Csiki László-díjas, Méhes György-debütdíjas, a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa.

Codău Annamária (1993, Marosvásárhely) kritikus, szerkesztő, irodalomszervező. Rendszeresen közöl kritikákat, recenziókat erdélyi és magyarországi folyóiratokban, tanulmányokat, esszéket, filmfeliratokat fordít. A Látó folyóirat nívódíjasa, a Communitas Alapívány alkotói ösztöndíjasa.

A rendezvény partnerei és támogatói:

Erdélyi Híradó Kiadó, Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsa, Bod Péter Megyei Könyvtár, Kovászna Megye Tanácsa, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Ignácz Rózsa Irodalmi Kör, Kovászna Városi Művelődési Ház, Fiatal Írók Szövetsége, Erdélyi Magyar Írók Ligája, Székelyföld folyóirat, Tein Teaház.

irodalmi rendezvények — Irodalmi rendezvények a hétre: június 21– június 27

Áprily Lajos: Jelentés a völgyből – Árnyjátékok az A38 Hajón – Június 22. 20 óra

Helyszín: A38 Hajó

Áprily Lajossal invitál természetközeli barangolásra az Árnyjátékok-széria június 22-én. Az életművet Szikszai Rémusz és Crespo Rodrigo színészek elevenítik meg, a szöveget Balázs Imre József válogatta és szerkesztette. Az estet a PIM Youtube csatornáján élőben közvetítik: https://youtu.be/qpobDBUgyQw

Áprily Lajos a természet nyelvén beszélő költő. Tetőül, völgyül, ösvényül, madárul is tud. És pontosan ahogy a természet, szeret kissé el is rejtőzni szemlélői elől, amíg rá nem jövünk, hogy a természet ott is jelen van, ott is megszólal, ahol emberi jelenlétként gondolunk rá.
A költő Erdélyben és Magyarországon írt verseit egyaránt meghatározza a tájak, állatok, erdők hol rejtettebb, hol kitárulkozóbb közelsége, ennek az összefüggésnek ered nyomába a válogatás.

Az est során közreműködik DJ Lee n’gum és az ATMO zenekar:

Usztics Péter – gitár
Antal Gábor – billentyű
Gyarmati Gábor – basszusgitár
Baki József – dobok

– Belépőjegy: 500 Ft –

Irodalmi rendezvények a hétre: június 21– június 27

Irodalom Éjszakája 2021 | Budapest – Június 23., 24., 25. 19 óra

Helyszín: Budapest VII. kerülete

Az Irodalom Éjszakája, amely egy világirodalmi happening, Budapesten évről évre új helyszínre vándorol, hogy az irodalmi élményen túl a város kulturális sajátosságaira is felhívja a közönség figyelmét. Az idei három napos eseménynek Belső-Erzsébetváros ad otthont.

Három estén át 24 ország 25 szerzőjének művéből színészek olvasnak fel részleteket az irodalomhoz nem feltétlenül kötődő vagy kevéssé ismert, különleges helyeken.

Az idei téma: VÉSZKIJÁRAT.

A belépés I N G Y E N E S!

Közreműködik: Orlai Produkció, Gólem Színház, Egy Éjszakás Kaland (alkalmi formáció)

További részleteket az eseményről a https://www.irodalomejszakaja.hu weboldalon talál.

Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában konferencia – Június 24. 9 óra

Helyszín: Online esemény – Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport eseménye

Az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének rendezvénye a Biopoétika a 20-21. századi magyar irodalomban című NKFIH kutatási program (ELTE ‒ DE) keretében

A 20-21. századi magyar líra biopoétikai tendenciáinak feltérképezésekor az élet fogalmának és értelmezhetőségének fókuszba állításával reményeink szerint új megvilágításba kerülhet a költői nyelvnek az a létesítő teljesítménye, amely élő és élettelen, állat és ember, natúra és kultúra viszonyainak elgondolhatóságát performatív módon alakítja.

A konferencia nyilvános, a részvétel a közönség számára regisztrációhoz kötött. A regisztrációt Murzsa Tímeánál lehet kérni a következő címen: murzsa.timea@btk.elte.hu

Program: https://www.facebook.com/events/647954149937077

Édes Anna-séta – Június 24. 18 óra

Helyszín: Vérmező

Irodalmi séta

„…csodálatos nyári nap. Forró és fényes. Vizy már átugrott a Polgári Kaszinóba feketézni. Felesége egyedül merengett a rizsfelfújt romjai előtt.” Ez a legjobb pillanat, hogy elinduljunk és meglessük őket szelíden kétségbeesett mindennapjaikon. Bolyongjunk együtt az Édes Anna regény utcáin, pillantsunk be a szereplők ablakain, fedezzük fel, megvannak-e még a Krisztinaváros százéves hangulatai. Édes Anna-sétánkon a regény egyes fejezeteit és ma is látható helyszíneit járjuk végig.

Maximális létszám: 25 fő

Találkozási pont: a Vérmező északi, a Széll Kálmán tér felőli sarka, a Kun Béla-szobor egykori helye

Sétajegy: 2500 Ft

A séta pedagógus igazolvánnyal ingyenes. Kérjük, előzetesen regisztráljanak a kodolanyi.judit@pim.hu címen!

Jegyek a Jegymesteren, elővételben a PIM jegypénztárában és a sétavezetőnél is kaphatók.

VATES – POKET | Együtt. Működünk – Június 24. 18 óra

Helyszín: Westend Tetőtér Tetőkert

A Facebook-esemény leírása:

A POKET és a VATES célja, hogy az irodalom és a kultúra elérhetővé és szerethetővé váljon mindenki számára. Ezért összefogtunk, hogy megálmodjunk nektek valamit, ami csak együtt, összefogva működik igazán – összefogásra pedig a mostani időszakban különösen nagy szükség van.

A közös kalandunkat pedig a Vates és a Poket közösségével, azaz veletek együtt szeretnénk átélni. A ti idézet ajánlataitok alapján készült el, és az eseményünkön debütál közös ruhakollekciónk, ami az összefogásról, egymás támogatásáról és nem utolsó sorban az irodalom szeretetéről szól.

Nem csak egymásért fogunk most össze, ha vásároltok a kollekció darabjaiból a Magyartanárok Egyesületét is támogatjátok vele, akiknek vezetősége (választmánya) önként és ingyen munkálkodik azon, hogy minél több olvasó fiatal kerüljön ki minél több jól képzett, szakmáját magas szinten művelő, elkötelezett irodalom és nyelv tanár szárnya alól.

A kollekció darabjait elsőként a helyszínen vásárolhatjátok meg, a későbbiekben pedig a VATES oldalán lesz elérhető.

Program:

18:00 Kapunyitás

19:00 – 19:45 – Vers élőben
• Színészek, versek, és két DJ, a többit a fantáziátokra bízzuk. Az előadók az eddig megjelent POKET antológiákból válogatnak műveket.
• Előadók: Nagy Márk, Kónya Merlin Renáta, Dér Mária, Karácsony Gergely, Tink (Slow Village, Mulató Aztékok), Hanzee

20:00 – 20:45 – Slam poetry és spoken word showcase
• Előadók: Kemény Zsófi, Simon Márton, Mészáros Péter, Bárány Bence

21:00 – 21:45 – Zenés, rapes, dalos, verses eklektik blokk
• Pontosan annyira experimentális, mint amilyennek hangzik.
• Előadók: Agócs Marci (Aurevoir), 6363, Kemény Zsófi, Tink (Slow Village, Mulató Aztékok), Hanzee

Műsorvezetők: Bárány Bence, Mészáros Péter

A belépő ára 2000 HUF, amely a Westend ajándékutalványt elfogadó üzleteiben levásárolható.

„Egy páratlan fenomén” – Darvas Ferenc 75 / Szalon #127. – Június 24. 19 óra

Helyszín: Magvető Café

Júnus 24-én, a tíz éves Irodalmi Szalon szezonzáró estjén ünneplünk – a 75 éves Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista lesz estünk fókuszába, akit barátai köszöntenek egy kivételes, zenés irodalmi esten. Külön apropó a programhoz, hogy Darvas színház dalaiból készül lemez – ezt idézzik meg Várady Szabolcs költővel, Darvas legszorosabb szerzőtársával és Csákányi Eszter színművésszel.

A „Te vagy a legjobb ötletem” című albumon Darvas Ferenc Várady Szabolcs szövegeire írt színházi dalaiból hallhatunk majd egy válogatást – ezek a dalok eddig még sehol sem jelentek meg, ebből kapunk elsőként ízelítőt a szalon estjén, június 24-én, 19.00 órakor a Magvető Caféban.

A program a tervek szerint – limitált számban – látogatható, és online közvetítik.
Belépő: 1000 Ft

Regisztráció: anna.irodalmiszalon@gmail.com

DELTA – Makáry Sebestyénnel beszélgetünk – Június 25. 18 óra

Helyszín: Online esemény – f21.hu Youtube

Makáry Sebestyén jelenleg az ELTE történelem–magyar tanárszak végzős hallgatója. Erasmus-ösztöndíjasként Kolozsváron is tanult. A Dunát, a Börzsönyt, a Naszályt járja, egy fatelepen dolgozik és nemrég jelent meg az első kötete Delta címen a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában.

A kötet kapcsán beszélgetünk Sebivel, betekintést nyerve a debütáló kötetbe, ahol egy olyan világ elevenedik meg, ami fényekkel és illatokkal átjárt.

A beszélgetés az f21.hu Youtube-csatornáján kerül közlésre premierként. Kövessetek be minket Youtubeon is, hogy ne maradjatok le egyetlen tartalmunkról sem!
f21.hu Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCCytDueX2ubUP7PNcGx2c4A

Időpont: június 25. 18 óra

Riporter: Császár Tímea

Operatőr: György Alida

Technika: André Ferenc

Helyszín: KisPrésház

Együttműködő partner: PRAE

Kávé, tea: Orbán Bence

Pilinszky100 #13. Dragomán György & Pátkai Rozina & Dóczi Bence – Június 26. 18 óra

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum

A Facebook-esemény leírása:

A centenáriumi sorozat tizenharmadik, zenés irodalmi estje a Múzeumok Éjszakája keretében kerül megrendezésre.

A szabadtéri színpadon a sorozat szerkesztője, Juhász Anna irodalmár Dragomán György íróval és Pátkai Rozina énekes-dalszerzővel beszélget Pilinszky Jánoshoz fűződő viszonyukról, számukra legfontosabb Pilinszky fogalmakról, idézetekről, és az esten több vers-feldolgozás is felhangzik Pátkai Rozina és Dóczi Bence előadásában.

2021-ben ünnepeljük Pilinszky János költő születésének 100. és halálának 40. évfordulóját – a centenárium okot és lehetőséget teremt arra, hogy programokkal, közösségi és online együttlétekkel, videókkal kiemeljük a szerző sokrétű életművét.

A centenárium sorozat a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával jön létre.

Töröljük a másságot a (gyerek)könyvekből? – Újabb vélemények a szakmából

Szerző:

Katona Alexandra

-

2021. jún. 19.

A pedofiltörvényként elhíresült törvénymódosítás tiltja, hogy 18 éven aluliak halljanak vagy olvassanak a másságról, a különböző szexuális orientációkról és az LMBTQ+ mozgalomról. Folytatjuk vitaindító sorozatunkat, amelyben írók, szerkesztők, pedagógusok és (gyermek)irodalmi szakemberek nyilvános megszólalásait gyűjtöttük össze, hogy párbeszédre hívjuk azokat a tanulókat, szülőket és szakembereket, akik ki akarják nyilvánítani a véleményüket a témával kapcsolatban.

Kollár Árpád író, szerkesztő:

„A másságról. Az én másságomról. (Cikázós, érzelmes, darabos.) Kisgyerekként a világot kerek egésznek láttam, amiben megvolt a helyem. Kiskamaszként már világosan éreztem, hogy valami nincs rendben. Más vagyok. Sokszor és sokan figyelmeztettek erre, hol durván, hol megvetőn. Csak mert nem voltam olyan, mint ők. A létem, az ott létem számukra puszta provokáció. Más voltam, igen. Magyar. Voltam és vagyok.

A kilencvenes évek Szerbiája nekem egy nagy, szürke gomolyag. A megaláztatás helye. Nem találom magam benne és szorongok. Szorongok az utcán, szorongok a pénztárnál fizetéskor, szorongok az iskolaudvaron. Mert más vagyok. Miközben nem tudok és nem is akarok nem az lenni, aki vagyok. Az apám nyolcvanhétben halt meg. Agytumorban. Mit kaptam tőle? Azt, aki vagyok. Ezt az otthonos nyelvet, irodalmat, kultúrát. Ezt a világot, amire büszke vagyok.

Az identitás nem döntés kérdése, hanem vállalás. Meg Irapuatót. A magyar válogatottat. Mert a foci nem csak foci. Az apámmal beszélgetek minden elvesztett meccs közben makacsul évtizedek óta. És vele örülök egyre többször a győzelmek után. Most sem a negyven éves férfi zokogott befelé a Puskásban a himnusz alatt, hanem a hétéves kisfiú. Ezért vittem magammal a fiamat. Így beszélget tudtán kívül a nagyapjával ő is, akit sosem láthatott. Ez az ő keresztje. Majd megérti.

Más. Magyarországon hamar rájöttem, hogy itt is más vagyok. Kezdetben bántott, aztán megszoktam. Befogadott, aki befogadott. Vannak, még mindig vannak, és újra vannak, aki gyűlölnek, mert határon túli vagyok. (Mi az, hogy túli?) De már nem érdekel. Más. A húgom sérült aggyal született. Más mint a többi. Többszörösen más. Ezt már kisgyerekként is tudtam. Emlékszem a szavakra, a gesztusokra, a pillantásokra. Emlékszem a bélyegre, amit a kisvárosi környezet a homlokunkra nyomott. Mert ő olyan. Tudod. Hibás. Emlékszem az embertelenségre. A magukat többnek, jobbnak gondoló sötétek gőgjére. Az elutasításra. A megaláztatásra. Anyám arcára mindeközben. Egy jobb, egy befogadóbb világban nekik is könnyebb lett volna. Még most is könnyebb lehetne.

Más. Apám (a második) családja sosem fogadta el igazán, hogy mi lettünk neki a húgommal. Hogy készen kapott minket. Kemény, falusi törvény, a vér törvénye. A szemükben sosem lehettünk igazi család. Még ha apám vállalt is minket, még ha ő nevelt is föl minket. Becsülettel.

A család. Szeretek családban élni. Öt gyerek. Egyszer csak megtörtént velem és ez lett életem legnagyobb kalandja. Mert családban élni jó. Nagyon jó. Apának lenni a legeslegjobb.

Más. Sosem értettem, miért bélyegzik meg azt, aki más. Kisebbségből többségbe kerülve sem felejthetem, milyen érzés. Vannak barátaim, rokonaim, ismerőseim, akik utálják az úgynevezett másságot. Az úgynevezett melegeket. Nem értem őket, de megpróbálom nekik elmondani, milyen másnak lenni. Milyen, ha azért bántanak, amilyen vagy. Hátha megértenek belőlem valamit. Mert nem akarom, hogy mások rosszul érezzék magukat.

Mert a homoszexualitás nem választás kérdése. Nem lehet nem beszélni róla. Nem szabad a szőnyeg alá söpörni, a gyerekek elől elrejteni. Mert van. Mert természetes, hogy van. És nem attól van, hogy megmutatják vagy beszélnek róla. A gyereknek a maga életkorához mérten meg kell ismernie a világot. Annak pedig, aki érzi, hogy más, beszélnie kell az érzéseiről. Nem. A család nem ettől lesz gyengébb, hanem a hazugságtól, a képmutatástól. Íróként és apaként felelősen nem tudok mást mondani. Csak azt, hogy hajrá magyarok! A család az család.”

forrás: a szerző Facebook-oldala

Tóth Krisztina író, költő:

„Meddig folytatódhat ez még? Hány embert akarnak megalázni emberi méltóságában, hány embert akarnak elüldözni abból az országból, ahol él, hány embert akarnak fenyegetni, elhallgattatni?! Hány nemzedéket mérgez még meg a kirekesztés és a gyűlölet, és hány újabb nemzedéknek kell majd felnőnie, hogy mindez elmúljon? Most kik következnek majd?

Június 15-től a Pixel című könyvem sem lehet már érettségi tétel, ahogyan eddig volt számtalanszor a gimnáziumokban. Az érettségizők, ugye, még nem múltak el tizennyolc évesek, nekik nem szabad ilyesmiről olvasniuk.

Nem a gyűlölettől kellene inkább megóvni őket?

Sokan elmentek Magyarországról az utóbbi években. Most még többen el fognak. Akik maradnak, azoknak szembe kell nézniük a sunyi, állatias indulatokkal. Ha tesznek ellene, ők válnak majd céltáblává.

Előbb-utóbb mindenki áldozattá válik, aki nem cinkos.”

forrás: a szerző Facebook-oldala

a másságról — Tóth Krisztina. Forrás: fidelio.hu

Nyáry Krisztián irodalomtörténész, szerkesztő:

„Ki vegye ki a Shakespeare-kötetekből a törvénybe ütköző oldalakat?

Az egyszeri könyves kérdései a hétfőn elfogadott korlátozó törvény kapcsán:

A hétfőn elfogadott jogszabály szerint »tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.« A könyvszakmában dolgozó, jogkövető állampolgárként a következő jámbor kérdések merülnek fel bennem:

A homoszexualitás népszerűsítésének számít-e a szerző (pl. a középiskolai szöveggyűjteményekben is szereplő Szapphó, Rimbaud, Verlaine, Thomas Mann, Oscar Wilde, Whitman, Proust, Lorca, stb.) köztudomású szexuális orientációja? Ha igen, hogyan kell eljárni műveikkel a könyvesboltokban?
Megvásárolhatják-e kiskorúak a Halál Velencében vagy az Eltűnt idő nyomában példányait, ha a könyvben szereplő írói életrajzokat a könyvesboltban előzőleg kivágják vagy a törvénybe ütköző életrajzi adatokat felülragasztják egy másik, megszépített életrajzzal?
A törvény értelmében ezután nem lehet fiatalkorúak kezébe adni Shakespeare férfiakhoz írt szonettjeit. Sajnos ezek már együtt jelentek meg a szerző többi versével. A könyvesbolti dolgozók feladata lesz az inkriminált művek kivágása a kötetekből vagy erre központi intézkedés történik majd?
A nemváltás sajnálatos módon rengeteg helyen feltűnik a görög, római, indiai és egyéb korszerűtlen mitológiákban és a hatásukra megszületett irodalmi művekben. Az világos, hogy Ovidius Átváltozásait ezután nem lehet fiatalkorúaknak árusítani, de mi legyen a helyzet az Ovidiust sűrűn idéző Dante vagy Janus Pannonius műveivel?
Az antikvitás szabados szerelemeszménye eléggé el nem ítélhető módon megfertőzte Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György és mások költészetét. Verseik tele vannak homoerotikus utalásokkal. Egyelőre nem tisztázott, hogy egy erre kijelölt hivatal fog-e delegálni az ifjúság számára megfelelő kiadáshoz szerkesztőket vagy csak utólagos engedélyezésre kell benyújtani a kötetterveket?
Külön nehézséget okoz »a szexualitás öncélú ábrázolásának« értelmezése. Hunor és Magor a krónikák és Arany János szerint elrabolták Belár és Dúl fejedelmek kiskorú lányait, majd gyermekeket nemzettek nekik. A magyar nép megalapítása ebben az esetben öncélúnak tekinthető-e, vagy gyermekszületés esetén a kiskorú sérelmére elkövetett kényszerítés ábrázolása megengedhető? Biztosítani fog-e a tekintetes főhivatal a hasonló problémák feloldásához jogértelmező szakembereket?

(Abszurdnak tűnik, de a törvényből valóban ezek a kérdések is következnek.)”

forrás: a szerző Facebook-oldala

Molnár T. Eszter író, számos gyermek- és ifjúsági regény szerzője:

„Írok kamaszoknak a homoszexualitásról. Mert létezik. Mert fontos, hogy ebben az érzékeny korban ne kelljen elhallgatni semmit, hogy fel lehessen tenni kérdéseket. Iskolai osztályokban beszélgetünk a könyvekről, és sem a gyerekek, sem a tanárok nem pirulnak. És igen, boldog vagyok, ha csak egyetlen fiúnak vagy lánynak is segítettem abban, hogy el tudja fogadni önmagát és a saját érzéseit, vagy el tudjon fogadni a környezetében valakit, aki megéli a homoszexualitását. Azt, hogy olyan majdnem normális, mint amilyenek mind vagyunk. Hogy sokfélék vagyunk, és egyikünk sem illik pontosan a társadalom elvárásai által kivágott embersablonba.

Hogy pontosan mit is kéne és miért betiltani? Az iskolai látogatásokat? Az olvasást? A könyvet? Vagy a valóságot?”

forrás: a szerző Facebook-oldala

Agócs Írisz gyerekkönyvszerző, illusztrátor:

„Illusztrátorként, vállalva ennek minden következményét, továbbra is mindenkinek rajzolok, kivétel és kirekesztés nélkül mindenkinek, mindent és bármit, ami az elfogadást, a sokszínűség éltetését, egymás tiszteletét és támogatását erősíti.

Az elfogadás pedig itt nem azt jelenti, hogy elfogadom, hogy bárki bármit vagy bárhogyan tesz, hanem elfogadom, hogy mindenki más úton halad, máshogy látja a világot, és más kihívásokkal kell megküzdenie.

Miért hagynánk, és hogy hagyhatnánk magára bárkit is, hogy bármiben van, azzal egyedül kelljen elbánnia?

Mély meggyőződéssel hiszek az erőszakmentes kommunikációban, de ha valami kivágja nálam a biztosítékot, akkor az, ha gyerekekkel méltatlanul bánnak.

Itt lassan elfogy a józan ész a tehetetlen dühtől.

Ez a törvény védtelenné teszi a gyerekeket, kirekeszt, megbélyegez, ignorál és feljogosít a bántalmazásra.

Bármi elfogadható, amíg másnak nem árt, ez a törvény elfogadhatatlan.”

forrás: a szerző Facebook-oldala

Kiemelt kép: f21.hu

Megjelent az Alföld 2021. júniusi száma

Szerző:

f21.hu

-

2021. jún. 19.

Az Alföld júniusi lapszáma az éppen húsz esztendeje elhunyt Simon Balázsnak állít emléket. A szerzőre és életművére egykori pályatársai tekintenek vissza memoárjukban, számos érdekes és tanulságos közelképet hagyva az utókorra.

A rovat szerzői, Jánossy Lajos, Tóth Krisztina, Márton László, Sándor Iván és Vörös István az emlékezés és a tanúságtétel feladatát vállalják magukra, mellettük Halmai Tamás és Zoltán Gábor a Simon-költészet titkaiba való belepillantással e sűrű líranyelv olvasásához nyújtanak fogódzót. Az összeállítást Kerber Balázs és G. István László ez alkalomra írott verse nyitja, a lapszám illusztráció között pedig Nagy Hajnal Csilla Simon Balázsról is alkotott filcrajzokat.

Az hommage-verseket az aktuális szépirodalmi kínálatban Géczi János, Harcos Bálint, Gyukics Gábor, Werner Nikolett, Deák Botond, Győri László és Horváth Imre Olivér költeményei egészítik ki, mellettük még Orcsik Roland, Szalay Zoltán, Molnár T. Eszter és Kiss Tibor Noé prózája olvasható. Utóbbi szerző Beláthatatlan táj című regényéről e lapszámban kritika is található Baranyák Csaba tollából. Nagy Csilla Szöllősi Mátyás legújabb regényéről, Gregor Lilla pedig egy másik friss prózakötetről, Turbuly Lilla Az Alaszkai-öböl című könyvéről írt. Mellettük Nagy Gabriella Ágnes Zalka Csenge Virág rendhagyó meséskönyvéről számolt be. Végül két szakkönyvkritika zárja a nyár első Alföldjét: Béres Norbert Szilágyi Márton új tanulmánykötetét, Rálik Alexandra pedig a Korpa Tamás által szerkesztett, Kányádi Halottak napja Bécsben című verséről szóló esszék és tanulmányok gyűjteményét vette górcső alá.

Tartalom – Alföld 2021. június

Szépirodalom

Géczi János versei: Két poszt; Semmi; Gyűjtőszenvedély
Harcos Bálint versei: Szimuláció M; Szürke hab; Tanulmányrészlet
Orcsik Roland: Tor (regényrészlet)
Molnár T. Eszter: Hidegkút (regényrészlet)
Gyukics Gábor versei: [akár száz éve…]; [a megvilágosodás olyan…]; [a töltés szélén állok…]
Werner Nikolett versei: Reggeli; A szitakötőhöz
Deák Botond verse: Kijelentkezés
Szalay Zoltán: Sivatagi só (novella)
Győri László versei: Akinek igaza volt mindig; Pimodán; Büntetés; A lány asztala; Mit ér a szó?
Horváth Imre Olivér versei: Házasságkötő terem; Doing a filthy pleasure is; Formakényszer
Kiss Tibor Noé: Azt énekli, kókuszdió (novella)
Kerber Balázs verse: Kagylómítosz
G. István László verse: Tehát a styxi

Portré

Jánossy Lajos: Simon Balázs-rongyszőnyeg (Részletek egy készülő regényből)
Tóth Krisztina: Alapkövek
Márton László: „Finom a hal”, idézőjelben (Simon Balázsról, halála után húsz évvel)
Sándor Iván: A Terepőr
Vörös István: Mi van, ha nincs fősodor? (Simon Balázsról)
Halmai Tamás: Enigma és konfesszió (Egy Simon Balázs-vers meg nem értése)
Zoltán Gábor: Folyószöveg

Szemle

Baranyák Csaba: „csak egyenes, vízszintes vonalak” (Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj)
Nagy Csilla: A morál illemtana (Szöllősi Mátyás: Illegál)
Nagy Gabriella Ágnes: Értéket adni az elhagyottaknak (Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte. Rendhagyó mesék rendhagyó családokról)
Rálik Alexandra: Valami pompás koszorú („macht nichts mondta halottak napja van”. Közelítések Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verséhez, szerk. Korpa Tamás)
Béres Norbert: Utazás a hogyanba (Szilágyi Márton: Omniárium. Irodalomtörténeti tanulmányok)
Gregor Lilla: Mi van a fehér tajtékban? (Turbuly Lilla: Az Alaszkai-öböl)

Képek: Nagy Hajnal Csilla filcrajzai

A Kobuciban tért vissza a színpadra a Lóci játszik

Szerző:

Herczeg Orsolya

-

2021. jún. 18.

Június 16-án, a vírushelyzet okozta nagy leállást követően a Kobuci kertben lépett újra színpadra a Lóci játszik zenekar. Vendégként a Meg Egy Cukorka hangolta be a színpad előtt gyülekezőket, majd Lóciék hihetetlen energiával táncoltatták meg a közönséget, és legalább annyira magukat is. Nagy visszatérő buli volt ez, nem is győzték hangoztatni a dalok közti, mekkora vágy volt a zenekar életében, hogy újra emberek előtt léphessenek színpadra.

Herczeg Orsolya galériája