A BLACK MONGO debütáló albuma kiváló példaként hirdeti: igenis érdemes új utakat keresni itthon a rockzenében. Fedezd fel kis hazánk nagy zenéit az f21-en!
A 2018-ban alakult négytagú zenekar a hazai könnyűzenei palettán viszonylag szokatlan, stílusfüggetlen, de kellően átgondolt és izgalmas albummal jelentkezett a 2021-es év első negyedében. A szokatlanság leginkább abban rejlik, hogy míg elmondható, hogy nincsenek egymásra igazán hasonlító trackek a Nightmares Always Come Without Warningon, mégis teljesen egyben van és egyként lélegzik a lemez.
A teljes Nightmares Always Come Without Warning album itt hallgatható:
Nemcsak a dalok különböznek egymástól, hanem az azokon belül történő zenei egységek is: a 25 perces lemezen a trackeken belül is egymást követik a kellemes, zaklatott, lazulós, dühös, nyugodt és pörgős dalrészek.
Ez a folyamatosan változó, pulzáló, élettel teli zenei környezet minden egyes pillanatban leköt és magával ránt. A dallamos lemezt megszakító disszonanciák is üdítő átgondoltsággal épülnek a dalok dramaturgiájába (ehhez talán lehet némi köze Egyedi Petinek is, aki a lemez hangmérnöki és produceri feladataiban segített).
Black Mongo – Forrás: Black Mongo Facebook oldala
A BLACK MONGO nem csak az összképre figyelt – a dalokban a díszítések, az apróságok sem pusztán önmagukért léteznek. Funkciót látnak el, és szépen szólnak, vegyük például a The East Side is Different jólfésült vokáljait.
A Nightmares Always Come Without Warning a maga 25 percével azok közé az albumok közé tartozik, amelyeket biztos kézzel írtak, és amelyek hanganyaga gondos válogatáson esett át. Huszonöt perc, tizenkilenc másodperc tömör zene – Fedezd fel a BLACK MONGO-t! Az albumot Spotifyon itt meghallgathatod.
Kortárs, az f21.hu rovata pályakezdők és rendszeresen publikáló szerzők részére.
Ezúttal Mészöly ÁgnesMárta evangéliuma című regényének részletét olvashatjátok.
Gyorsan elmúlik, ami még tébét havából maradt, elszalad sebát is, s Szírus lánya Mártának oly sok intéznivalója van, hogy el is feledkezik magányáról, bár, ha olyasvalakikkel találkozik, akik a Jordánon túlról jöttek, kifaggatja őket, tudnak-e valamit a názáreti Jézusról és követőiről. S az utazók mindig örömmel mesélnek, főként, ha a leány meghívja őket egy xesztész borra.
Ha nem a birtok ügyeit intézi Márta, megjavítja a takarókat és a derékaljakat, vagy leül szövőszéke elé, kendőket vagy más vásznakat sző, hogy eladhassa őket a piacon, s feltölti a ház kamráját minden jóval. Bort is hozat Kánaán vidékéről, mert Bertalan, Tádé s a többi vendég szomjúsága okán igen megfogyatkozott korsóinak tartalma. A polcok nemsokára ismét roskadoznak az eledeltől, két zsák liszt várja, hogy kenyértésztát gyúrjanak belőle. Mostanában ritkán látogatnak csak vendégek a házba, ám ha valaki messze útról jön, Márta mindig nagy tisztelettel fogadja. Néha olyanok is érkeznek Bethániába, akik őt keresik, s üzenetet hoznak testvéreitől, az ilyen vándorokat bőségesen megvendégeli, s még néhány dénárral is megjutalmazza, mert ujjong a szíve a jó hírek miatt. Azoknak pedig, akik visszaindulnak Galileába, a lelkükre köti, hogy beszéljék el Máriának és Lázárnak, ha ismét találkoznak, milyen nagyon hiányolja őket legidősebb nővérük.
S a napok hosszúra nyúlnak, ahogy hosszúra nyúlnak a cédrusok árnyékai a hegyek tetején tébét havában, amikor lemenőben van a sápadt napkorong. De az éjszakák még hosszabbak, mert a sötétség óráit nem szabdalja szét semmi, csak az egerek motozása s a szúnyogok zümmögése, s a hajnal egyre többször találja a leányt szövőszéke mellett, ahogy néhány mécses halvány fényénél gyapjúszövetet sző. S ezek a szövetek, legyenek akár takarók, akár köpönyegnek vagy khitónnak való vásznak, esetleg puha gyolcsok, olyan finomak és hibátlanok, mintha a legtapasztaltabb takács készítette volna őket. Csak a hosszuk hibádzik, mert Márta, ki máskor heteken át állhatatosan szőtte egymásba ugyanazokat a mintákat és színeket, hogy kiteljen a vég vászon szabott mérete, most mihelyt kiad a kelme egy ruhának valót, új fonalakat választ és új mintába fog, mintha sosem lenne elégedett azzal, amit addig készített.
Azután pedig minden vásárnapon felmegy a városba, hogy túladjon a kelméken, és ott is igyekszik hírt hallani testvéreiről, s nagy boldogsággal hallgatja a cselekedeteket, amiket Jézus előbb a Jordán vidékén, aztán megint Galileában vitt véghez. De azt is meghallja, hogy a papok már nemcsak Jeruzsálemben fenekednek a Mesterre, s hogy Jézus igen megbotránkoztatott egy főfarizeust, ki házába fogadta, mert vendégeskedése alatt szombatnapon meggyógyított egy vízkóros asszonyt. Máskor meg arról beszél neki egy testvérpár, kik nemrégiben átutaztak Galileán, hogy a názáreti valahol egy vámszedő házában szállt meg, s más bűnösökkel is beszélt és találkozott.
Egy reggelen pedig szokatlan öltözékű, mézszín hajú asszony jelenik meg a vásárban. Dúsan redőzött hófehér tunikát visel, mely alól csak akkor látszik ki pántokból készült szandálba bújtatott lába, amikor lépked, és a tunika felett égszínkék, fényes anyagból szőtt pallát. Haját és köpönyegét egyforma mintázatú ékszerek díszítik. Olybá tűnik, mintha egyedül járna-kelne az árusok asztalra vagy földre terített portékái között, de Márta észreveszi, hogy két zsidó ruhába öltözött férfi, kiknek arca jobban hasonlít a rómaiakéra, mint Ábrahám fiaira, folyvást a sarkában van.
Az asszony pedig elsétál Márta földre terített vásznai előtt, de aztán megfordul, s megkérdezi a leányt, hogy ki szőtte ezeket a szép kelméket. S a beszéde idegen hangzású, ugyanúgy, mint a vonásai.
– Magam dolgoztam velük, asszonyom – felel neki főhajtással Márta.
– Igen szépek. A színek és a minták viszont, miket beléjük tettél, szomorúságot árasztanak.
– Hetek óta magam vagyok házunkban, és testvéreimről régóta nem kaptam híreket.
– Úgy – bólint a mézszín hajú asszony. – Megveszem tőled ezt, ezt és ezt – mutat három szövetre. – A többit csak azért nem, hogy ne mondhassák, akik látnak minket, hogy Róma mindent magának akar. De ha újra a szövőszék mellé ülnél szomorúságodban, amit készítesz, hozd egyenesen Pilátus palotájába, s akik az ajtóban állnak, azoknak mondd, hogy maga a helytartó asszonya, Claudia parancsára kérsz bebocsáttatást.
Ezzel int egyet, s az egyik férfi, ki követi őt, máris ott terem mellette, kifizeti Mártának a három szövet árát, s magához veszi a kelméket, ő pedig továbbsétál a vásár forgatagában.
Márta hosszasan néz utána, mert ez az asszony az első római, kivel valaha személyesen szót váltott. S nemcsak szokatlan szépsége miatt marad meg sokáig az emlékezetében, vagy szavai miatt, mit a zsidók nyelvén, de a rómaiak hangján mondott, de a szomorúság miatt is, ami az asszony hideg kék szeméből áradt. Ám soha többé nem látja őt a piactéren.
Még sok vásznat sző Márta azokban a hetekben, de csak keveset talál méltónak Claudia számára, így inkább a vásárba jár továbbra is, itt legalább mindig kap messzi földről való híreket.
Amikor közeledik ádár hava és a tavasz, egy reggelen mégis elmerészkedik a helytartó palotájába a kelméivel, s igencsak meglepődik, mert tisztelettel bánnak vele az őrt álló fegyveresek. Úgy fogadják, mintha régóta várnák érkezését, s azonnal az átriumba vezetik őt. Poncius Pilátus asszonya pedig hellyel kínálja Mártát, mintha régi ismerősök volnának, hűsítő italt és édességet hozat neki szolgáival, s hosszasan kérdezgeti életéről és testvérei útjáról. Márta előbb igencsak megilletődve válaszol neki, mert szemét elkápráztatja a buján zöldellő belső kert pompája, de aztán megered a nyelve, s elbeszéli, milyen hatalmas szeretettel van Mária és Lázár Jézus iránt. S elmondja azt is Claudiának, hogy maga is örömmel követné a Mestert és tanítványait, ha nem kellene gondot viselnie a birtokra és a házra. Szírus leánya Márta úgy beszélget a római nemesasszonnyal, mintha kisleánykoruktól fogva jó barátságban lennének, mert bár különböző az öltözetük, és más isteneket dicsérnek, ugyanaz a magányosság felhőzi homlokukat.
Mikor pedig egy teli erszénnyel, melyben háromszáz római ezüst zörög, kilép a palotából Márta, igencsak meglepődik, hiszen a nap már régen elhagyta a delelőt. Mégis könnyű szívvel indul Bethánia felé, s közben felidézi Claudia szavait, mellyel útjára bocsátotta őt, s azon gondolkodik, vajon milyen színeket s mintákat szőjön a következő szövetbe, hogy az méltó legyen a helytartó asszonyának szépségéhez és kedvességéhez.
S ahogy közeledik a ház felé, melyet Szírus örökül hagyott rá és testvéreire, Márta már messziről látja, hogy nyitva áll az ajtó. Megijed, hogy rablók törtek fényes nappal otthonába, ám ez az ijedelem semmi ahhoz képest, ami akkor markolja meg szívét, amikor meglátja a kúthoz kikötve a szamárkát, mellyel Máriát és Lázárt indította útnak. Semmi más okát nem tudja elképzelni visszatérésüknek, mint hogy Lázárnak valami baja történt. Sietve fut a szobába, s amikor meglátja, hogy mindkét testvére egészségesen és vidáman ül az asztalnál, sírva fakad az örömtől.
– Nagy szomorúság volt otthagyni a Mestert Galileában, de igen vágytunk már látni téged – öleli át őt Mária.
– Sokasodik a munka, nem hagyhatok minden terhet a te válladra szállni – mondja komolyan Lázár. És Márta szíve újra megmelegedik, s fényesség költözik a lelkébe, mint amikor egy pince ajtaját kinyitják a tavasz kezdetén.
Napokon keresztül igen boldog a három testvér. Mária és Lázár hosszan mesél az utazásukról s a Mester cselekedeteiről, Márta pedig büszkén sorolja, melyik bérlővel miben állapodott meg a nyarat illetően. Napközben együtt intézik a ház körüli dolgokat, esténként pedig felemlegetik Jézus látogatását, s azt találgatják, vajon mikor érkezik megint Jeruzsálembe a Mester. Amikor pedig álomra hajtják fejüket, együtt adnak hálát, ugyanúgy, mint gyermekkorukban, bár már nem a próféták szavaival, hanem a názáreti Jézus imájával dicsőítik az Urat.
Mészöly Ágnes
Mészöly Ágnes (1971) író, pedagógus.
Fontosabb könyvei:
Sünimanó (Meseregény, Ruttkai Bori illusztrációival, 2006, Noran)
Heaven Consulting (Regény, 2008, Noran)
Darwin-játszma (Lélektani regény kamaszoknak, 2014, Móra)
Szabadlábon (Ifjúsági regény, 2016, Tilos az Á)
Hanga és Várkony, I-V kötet (Krimisorozat kiskamaszoknak, Jósa Belmont Tamás illusztrációival, 2015-2017 Cerkabella)
Rókabérc, haláltúra (Krimi, 2018, Prae Kiadó)
Fekete nyár (Ifjúsági regény, 2020, Tilos az Á Könyvek)
A kupolák titka (Ifjúsági regény, 2020, Cerkabella)
A Szabad Európa TV Szombathely Stúdió most a belvárosi mozi kirakatába költöztetett képújsággal, utcai adásmenettel és tárgykollekcióval ad betekintést a 2021. tavaszi művészeti kutatási folyamatba, ahol a rendszerváltást követő évek helyi emlékezetét, a szabadság egykori töredékeit, helyszíneit, közösen megtapasztalt eseményeit keresték.
A megnyitón a Szabad Európa TV körzeti stúdiójának egyik állandó moderátora, Salamon Júlia vezet be a kirakattévézés mikéntjébe.
Installáció: Vincze Márton és Salamon Júlia
Médiaanyagok: a Szabad Európa TV Stúdió Szombathely stábja: Farkas Boldizsár, Feiner Emma, Fodor Levente, Fókás Márton, Nakada Anna Róza, a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium mozgókép- és animációkészítő szak harmadéves diákjai, W. Horváth Tibor és Salamon Júlia
Szakmai partner: Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME), Pneuma Szöv. művészcsoport
Kirakattévézési lehetőség 2021. július 8-ig, az AGORA Savaria Filmszínház Kőszegi utca felőli kirakatsorán, az árkádsor alatt lesz elérhető.
A SZABAD EURÓPA TELEVÍZIÓ Szombathely – Identitás és helyi emlékezet összekapcsolása (TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01398) projekt keretében, Széchenyi 2020 program támogatásában valósul meg.
A Szabad Európa TV küldetése:
A TV Free Europe egy tele-színházi vízió – 5 különböző országban működő 6 körzeti stúdió együttműködése –, amely a performansz és a multimédia művészet, a kulturális örökség és a művészetoktatás területeit öleli fel.
Mi történt a szabadság reményeivel a hidegháború befejezése után? Mit jelent ma a szabad Európa? Mi szabadíthat meg egyáltalán egy globális járvány idején? És mi van a határokkal?
Harminc évvel az után, hogy a Szabad Európa Rádió közvetítette és segítette a Vasfüggöny leomlását, végre elindult a Szabad Európa TV!
1989 – a Vasfüggöny leomlásának és a határok feloldásának az éve. Remény volt a levegőben. Ma mi van a levegőben? Mi lett az akkori szabadság-ígéretekből? Különben is: mi a szabadság?
A szabadságot keressük (we’ve been looking for freedom…): „szabad” művésznek lenni a „szabad” piacon? Mindenki ügynök: csak most nem az állambiztonságnak, hanem magunknak dolgozunk?
Végre eljött a Szabad Európa TV ideje!
A Szabad Európa TV kritikus közeg, amely kérdéseket tesz fel, és maga is kísérletet tesz élhető élet- és munkastruktúrák létrehozására. Nyitott folyamat és kudarc. Üzeneteket küld a jövőből, és élőben közvetíti a múltat a képernyődre. Mindenki saját, személyre szabott TV-je lehet. Boldogan bányásszuk elő a félmúlt közös tévénézésekről alkotott kliséit, majd ezt közös tévékészítésbe és -nézésbe fordítjuk. A katódsugaras tömegmédium találkozik a mai valósággal és képzelőerővel.
Az Oxigén a Netflix egyik legnépszerűbb idei premiere, ám sajnos csak a felszín ennyire megkapó.
Mélanie Laurent sokakban a Becstelen BrigantikShosannájaként rögzült, az átlag néző aligha asszociál a színésznőről más alakításra. A Netflixen nemrég debütált Oxigén kitüntetett szerepbe helyezte Shosanna megtestesítőjét, a horror műfajban sokak által nagyra tartott Alexandre AjaTarantinóéhoz hasonló maximalizmussal nyúlt a színésznő képességeihez. Mélanie Laurent tehetségét ismét kiaknázták, ezúttal egy megfeszített, klausztrofób sci-fi thriller keretei között.
Ahogy Laurent karaktere a film elején magához tér, úgy kerül a néző is egy koporsószerű zárt térbe, fogódzkodó nélkül, bizonytalanul. Így a történet felütése egyből megidézi az élve eltemetésről szóló filmeket (kézenfekvő példa a 2010-es Élve eltemetve, Ryan Reynolds főszereplésével, vagy a Kill Bill 2 idevágó szekvenciája), illetve a kevés- vagy egyszereplős, egy adott feszült helyzethez kötött filmek hagyományát.
Már az első néhány képsor sejteti, hogy itt többről van szó szimpla koporsónál; a vörös neonfények és a futurisztikus látványvilág hamar elülteti a nézőben annak gondolatát, hogy a zárt helyzetek jól ismert izgalmán túl egy egészen sajátos történet fog kibontakozni előttünk.
Az Oxigén nem könnyíti meg az utat
Válaszokhoz pedig a főszereplővel együtt jutunk, a néző nincs „előnyben” az elsőre – saját maga számára is – ismeretlen ébredőhöz képest, aki emlékezetének teljes hiányában próbál rájönni, ki is ő valójában. Erre segítségéül lesz a kapszulába beépített „Mesterséges Intelligencia Léttámogató Operátor”, vagyis Milo, mély orgánumú, tárgyilagos rendszerjelentésekkel, előre beprogramozott válaszokkal megadva főszereplőnk egyetlen társaságát. Laurent karakterének a megfelelő kérdéseket kell feltennie Milónak, ahhoz is, hogy saját nevét megtudja: Elizabeth Hansen, a kriogén kapszula feltalálója szorult vívmányának falai közé.
A kapszula szabadulószobájában Milo válaszai, Liz visszatérő emlékei és a külvilággal felvett kapcsolat lesz a kulcs. Liz és a néző együtt spekulálnak, feszülten várjuk és meglepetten fogadjuk az új információt. Az Oxigén nem vet ki magából; onnantól, hogy belehelyezett a kapszulába, nem nyugszunk, amíg választ nem kapunk. Ehhez kellett egy olyan forgatókönyv, ami képes precízen felvázolni a megoldókulcshoz vezető utat, logikus, de nem feltétlen könnyen kiszámítható algoritmussal; A-ból következik B, B-ből C, majd a megcsavart végkifejlet a másfél órás utazás végén.
A zárt tér pedig nem válhatott egysíkúvá; a monodráma jelleget megtörik a telefonhívások, fontos- vagy kevésbé fontos, testetlen karakterek, a kamerakezelés változatosan jeleníti meg a kapszula belső terét, Liz visszatérő emlékei álomszerű flashbackek formájában szakítanak ki a falak közül.
A kép forrása: TMDb.com
A történet, és annak konklúziója a sci-fihez hűen emel be társadalmunkra reflektáló, lehetséges jövőképeket, a film nézése közben viszont nem érezzük, hogy a műfaji elemek a sci-fi irányába próbálnák korlátozni a cselekményt. Az se biztos, hogy elhagyjuk-e a kapszulát, és milyen irányba terelődhet azután a történet, már a felütéstől könnyen asszociálhatunk például a bosszúfilmek világára. Vagyis az Oxigén történetének központjában nem egy meghatározott műfaj kiszolgálása, hanem a nézőben keltett bizonytalanság áll. Olyanok is végigizgulhatják, akik világ életükben utálták a science fictiont.
A hasonlóan zárt helyzetben játszódó filmek halmazában az Oxigén méltán lehet emlékezetes alkotás, de az ilyen típusú filmek könnyen megúszhatják, hogy bizonyos aspektusaikban bizonyítaniuk kelljen. Elég visszaemlékeznünk a feszült figyelemmel végikísért percekre és a váratlan csattanóra ahhoz, hogy magasztaljuk a filmet. Fontos azonban megjegyeznem, hogy a feszültség fenntartásán és Mélanie Laurent alakításán kívül aligha találni átütőt az Oxigénben.
A történet egyedi, és mindenképp jót tesz a Netflix felhozatalának, de formailag jól bevált sémákra építkezik, a tömegízlés kiszolgálására és felületes hatáskeltésre törekszik, emiatt helyenként iparosmunkának éreztem. Mindezt azonban jól egyensúlyozza az igényesen megírt, figyelemfelkeltő történet, így bárkinek bátran ajánlom a filmet.
A saját, és a környezetemben élők bőrén tapasztaltam meg, milyen a gyász. Milyen, amikor egy szeretted távozik, hogyan lehet ezt feldolgozni. Sajnos az utóbbi időben a vírus miatt rengeteg embernek kellett ezt megélnie. De nemcsak akkor megyünk keresztül a gyász folyamatain, amikor valaki elhunyt, hanem bármikor, amikor valami veszteségélmény ér minket. Így például szakításkor, váláskor, munkahely elvesztésekor, költözködéskor is.
Mindenki máshogy birkózik meg a veszteség feldolgozásával, a gyászfolyamattal.
Ez a negatív élmény nemcsak arra van hatással, aki azt elszenvedte, hanem a környezetében élőkre is. Fontos tudni, hogy ilyenkor mit tehetünk egymásért, magunkért, és nem árt, ha mi magunk is tudjuk, mi megy végbe bennünk. Ha úgy érezzük, segítségre lenne szükségünk a veszteség feldolgozásában, merjünk segítséget kérni szakembertől! A gyász folyamata mindenkinél eltérő módon, eltérő ideig tart.
A pszichológiában több, különböző fázisokból álló folyamatként írják le a gyász lefolyását.
Több modell is van a szakaszolására, a kezdeti modellek három szakaszt különböztetnek meg: érzelmi sokk, a veszteség tudatosulása és a felépülés.Sigmund Freud, osztrák pszichiáter írta le elsőként a gyász elméletét, továbbá kiemelte azt, hogy a szeretett személyhez fűződő érzelmek elengedése nélkül depresszió is kialakulhat. Elizabeth Kübler-Ross, svájci pszichiáter pedig megfogalmazta könyvében, az „On Death and Dying”-ban, hogy a gyászfolyamatban öt fázist lehet megkülönböztetni: tagadás, harag, alkudozás, depresszió és elfogadás. Egyes elméletek három, vagy hét fázist is megkülönböztetnek. A fázisok nem sorrendben követik egymást, és vissza lehet esni egyikből a másikba, akár többször is, de a végén eljutunk az elfogadásig, ami sokszor nagyon hosszú időbe, és rengeteg energiába telik.
Mik a gyászfolyamat fázisai?
Az első a tagadás, mely egy olyan állapot, amikor még nem igazán tudatosul a veszteségélmény. Ilyenkor a gyászoló gyakran nem hiszi el, hogy ez megtörtént, nem tudja elfogadni, és próbál nem tudomást venni róla. Ez egy védekező mechanizmus, egy átmeneti állapot, amely segít kezelni a sokkot, és az intenzív érzelmeket. Később viszont ezek az elfojtott érzelmek a felszínre törnek.
A következő szakasz a harag, ami elrejti azokat az érzelmeket és azt a fájdalmat, amit a gyászoló cipel. A düh kivetülhet más emberekre, az elvesztett személyre, de magára a gyászolóra is, aki saját magát okolja a bekövetkezett események miatt. Bár racionálisan gondolkodva tudja, hogy az okolt személy nem hibás, az érzelmei mégis túl erősek ahhoz, hogy ne így érezzen. Míg az öt fázison belül az első, a tagadás, és később az utolsó, az elfogadás fix, addig a harag, illetve a köztes szakaszok van, hogy kimaradnak, vagy csak rövid ideig, kis mértékben tapasztalhatóak, de fel is cserélődhetnek, és akár vissza-visszatérhetnek.
A gyász fázisai (Forrás: https://www.counselling4brighton.co.uk/)
A harmadik az alkudozás, mely fázisban a gyászoló valamiféle egyezségre próbál jutni. Megoldásokat próbál keresni, visszaszerezni az irányítást, és azon gondolkodik, hogy mit kellett volna másképp tennie, ami megakadályozta volna a veszteségélményt. „Mi lett volna, ha…” és ehhez hasonló kezdetű gondolatmenetek játszódnak le benne. Nem ritka, hogy a vallásos egyén ilyenkor Istennek vagy bármely felsőbb erőnek is próbál ígéretet tenni, egyezséget kötni a gyógyulásért cserébe. Az alkudozás mögött az áll, hogy megvédje a gyászoló saját magát a fájdalmas valóságtól.
Minden gyászfolyamatban jelentős fázis a depresszió, mely úgymond egy „csendes” szakasz. Az elfojtott érzelmek a felszínre törnek, csak úgy, mint az emlékek az elvesztett személyről. Ahogy a többi szakasz, ez is elképesztően bonyolult és nehéz a gyászoló számára. Intenzív érzelmek jellemzőek, szomorúság, fájdalom, de ez már sokkal racionálisabb, mint a harag vagy az alkudozás, és az egyén egyre közelebb kerül az elfogadáshoz. Sokáig elhúzódhat ez is, viszont ha úgy érezzük, teljesen megrekedtünk ebben az állapotban, nem tudunk tovább lépni, akkor érdemes szakember segítségét hívni. A depresszió gyakran alvási problémákkal, motiválatlansággal, fásultsággal, étvágytalansággal is jár.
Végül, egyfajta lezárásképp a gyászoló eljut az elfogadásig. Ez sem egy boldog, felemelő érzés, nem azt jelenti, hogy túllépett a veszteségen és a gyászon, csupán képes belátni, elfogadni és megérteni azt. Még előfordulhatnak rossz napok, hisz a veszteséget mindenki örökre magában hordozza, de egyre kevesebb a felhő, és a gyászoló képes folytatni az életét, megerősödve.
A gyász nincs időhöz kötve, mindenkinek eltérő ideig tart.
Fontos, hogy mindenki elegendő időt adjon magának, élje meg az egyes fázisokat, engedje ki az érzéseit, beszéljen róla, ne szeparálja el magát teljesen a külvilágtól. A mozgás, egészséges étkezés, elegendő alvás sokat tud segíteni, figyeljünk oda magunkra, és arra, amit a szervezetünk jelez, kér!
A Dope Calypso csapata híres arról, hogy csak úgy ontja magából a lemezeket. 2014. óta minden évben új anyaggal jelentkeztek (2017-ben kettővel is!). Új, Tears To Freshwater című albumuk azonban több, mint három év kihagyás után lát napvilágot, és igencsak kalandos úton jutott el végleges formájához.
A zenekar 2018. őszén vágott bele a Tears To Freshwater felvételeibe: szokásosnak mondható, hogy útnak indultak, hogy kedvenc észak-olasz kisvárosukban rutinból rögzítsék az anyagot. Mivel 2018. elég sűrű év volt a zenekar életében és a tagok magánéletében is, két dolgot felejtettek csak el: egyrészt megírni előtte egy albumot, másrészt pár gitáron és egy pár dobverőn kívül bármit is vinni a felvételre. A baj innen csőstül jött: kiderült, hogy a stúdióban lecseréltek minden hangszert, amit korábban használtak, és szinte kizárólag az ‘50-es évekből származó gyűjtői cuccok fogadták őket. Ezen a ponton saját bevallásuk szerint már a Dope Calypso tagjai is kicsit megijedtek, hogy olyan korszak hangszerein játsszanak, amikor a torzítás gondolatára keresztet vetettek, és újraszentelték a fellépőzakókat. Sarkadi Miklós, a zenekar frontembere erről a következőképp mesél:
„Laci gitárja, ha nem pengeti, hanem ujjal leheletfinoman pöcörög rajta, akkor nagyjából használható, az én gitárom sajnos instant kuka. Kaptam helyette egy bronzkorszakbeli utánpótlást, amin bónuszként olyan hajszálvékony húrok vannak, hogy ha hozzáérek becsületes földműves mancsaimmal, egyből fél hanggal feljebb mászik bármilyen akkord.
Sebaj, mondtuk magunknak, majd Laci különösen lírai angyalként pöcörög, én óvatosan lantozgatok, mint az élet félédes habzóborában olvadó jégkockákon szökellő kövérkés faun, nem lesz itt semmi probléma.”
Hála az alsópolcos akciós dél-olasz vörösboroknak, a felvétel végül sikeresen zajlott, a nyersanyagokat meghallgatva pedig különösen büszkék voltak a kényszerszülte újszerű hangzásra. Majd a hangmérnöküktől kézhez kapták az első mixet, amire a következőképp emlékeznek vissza:
Az orgona a kukori kotkoda legirritálóbb pillanatait idézte, pár hang ráadásul néha váratlanul felüvöltött, tovább fokozva a baromfiudvaron létezés érzését. A legfurcsább az volt, hogy nekünk még mindig tetszett – aztán bárkinek megmutattuk, tulajdonképpen kiröhögött minket.”
Mindeközben egy békés elválás során új billentyűs (Bencze) került a zenekarba, remek szintiparkjának köszönhetően pedig teljesen új irányt vett a lemez. Sarkadi Miklós a dalokat atomjaimra szedte, majd újraalkotta az egészet.
„A legváratlanabb időpontokban szóltam Lacinak, hogy jöjjön pár hangot felgitározni általa ismeretlen részekbe, és lelkesen mutogattam ugyanazt a dalt ortodox vokális részekkel megtűzdelt szláv techno, majd mandolinos falzett erdei trash-pop crossover manótánc változatban pár nap csúszással, és szólítottam fel mindenkit, válasszák ki a legszebb lézerfegyverre emlékeztető hangot egy különösen monumentális csúcspont lezárásához. Hetekig válogattunk pl. vákuumcsöves TV kikapcsolás imitációs hangot, majd kihagytuk az egészet.”
Végül a teljesen kifordított Tears To Freshwater anyagot egy finn úriember, Matt Lepannen (Animal Farm) keverte meg Londonban. Így több, mint egy év alatt nyerte el végleges formáját, ami az őskáosz zsákjából kiszabadulva született, és oda is lett visszatömködve, és ami valahogy a sok viszontagság ellenére mégis működik.
A zalai dombok között megbúvó Zalacsány-Örvényeshegy újra összművészeti hétvégének ad otthont. Július 9. és 11. között zenével, irodalommal, színházzal, gyerekprogramokkal várja a kikapcsolódni vágyókat az Örvényeshegy Piknik, összhangban a természettel!
A reggelek jógával kezdődnek, majd hangtálfürdővel és a szomszédban élő barátságos dámszarvasok látványával töltődhetnek a látogatók.
Az Örvényeshegy Piknik erdőszéli színpadára péntek este Dés László, szombat este a Budapest Bár áll. A buliról a Candyman Duo és a Dynamite Dudes gondoskodik. Érkezik Apey és a Nehézlemez Műhely, a Momentán Társulat új előadásában Molnár Levente Farkasházi Rékával improvizál.
A gyerekeket kézműves foglalkozás és játszóház várja, valamint a Kalandozó Komédium utcaszínház. Visszatérő vendégként lép fel Varró Dániel és Molnár György. A kétszeres Fonogram-díjas Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar Életmesék albumuk anyagával készül. A Junior Príma Díjas Laposa Julcsi lemezbemutató koncertjén népzenei utazásra hívja a kicsiket. Népi hangszerekkel, ritmus-zajkeltő eszközökkel, közös játékokkal, együtt énekléssel ismerteti meg a közönséget hagyományainkkal, tavaszi, nyári népszokásokkal.
Az idei évben először indulnak e-bike túrák a fesztivál helyszínéről. Az elektromos rásegítéses kerékpárok segítségével a túrák bárki számára könnyen teljesítők, a résztvevők felfedezhetik a környék természeti szépségeit és a Zala-völgyi Nyitott Portákat útba ejtve kóstolót is kaphatnak helyben készült gyümölcslevekből, mangalica-termékekből, sajtkészítményekből.
Pálos Szentmise
A fesztiválnak otthont adó Pálos Resort közvetlen közelében egykor jelentős Pálos Kolostor állt, melynek története egészen az 1300-as évekig nyúlik vissza. A kolostor emlékére 2021. július 10-én negyedik alkalommal rendeznek szabadtéri szentmisét. A örvényeshegyi misét egy Vállusról induló délelőtti gyalogos zarándoklat előzi meg, amelyhez bárki csatlakozhat. A mise előtt Eperjes Károly beszél a hittel, pálosokkal való kapcsolatáról. A program a Pálos Resort, Zalacsány Község Önkormányzata, a Magyar Pálos Rend és a Zalacsány Római Katolikus Plébánia együttműködésében valósul meg.
A zalai pálos kolostorok régészeti kutatásán az elmúlt években a Göcseji Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és Régészet Térinformatikai Laboratóriuma, valamint a Civil Régészeti Alap dolgozik. A feltáró munkálatok a fesztivál ideje alatt is zajlanak, az ott dolgozó szakemberek vezetett ásatási bemutatóval, régészeti előadásokkal színesítik a programot, sőt az ásatáson szívesen segédkező önkénteseket is várnak.
A rendezvény helyszíne: Örvényeshegy – Pálos Resort
A zalacsányi Pálos Resort 2021-ben második alkalommal került be a legjobb 25 európai szálláshely közé. A lenyűgöző természeti környezetben található szálláshely balaton-felvidéki népi építészeti stílusban épült. Mára közel 10 hektáros birtokán 22 dámszarvas él, akiket az egyedi Safari Lodge szállásokról a vendégek közvetlenül is megfigyelhetnek. Az Örvényeshegy Pikniken mutatják be új, innovatív helyi terméküket, a Zalai Jóságos Törkölylét.
A pedofiltörvényként elhíresült törvénymódosítás tiltja, hogy 18 éven aluliak halljanak vagy olvassanak a másságról, a különböző szexuális orientációkról és az LMBTQ+ mozgalomról. Folytatjuk vitaindító sorozatunkat, amelyben írók, szerkesztők, pedagógusok és (gyermek)irodalmi szakemberek nyilvános megszólalásait gyűjtöttük össze, hogy párbeszédre hívjuk azokat a tanulókat, szülőket és szakembereket, akik ki akarják nyilvánítani a véleményüket a témával kapcsolatban.
Magyar Műfordítók Egyesülete
„A Magyar Műfordítók Egyesülete csatlakozik ahhoz a közleményhez, amelyben aMagyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökségeaggodalmát fejezi ki a Parlament által 2021. június 15-én elfogadott törvénymódosító csomag tartalmával kapcsolatban.
A MKKE közleményében leírtakon túl szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy éppen az általános és középiskolás korosztálynak van legnagyobb szüksége megfelelő tájékoztatásra és érzékenyítésre a szexuális beállítódás változatosságával kapcsolatban. Először is azért, hogy azok a gyerekek, akik felfedezik magukban a heteroszexualitástól eltérő irányultságot, ne traumatizálódjanak, ne sérüljenek lelkileg, és eszükbe se jusson önkezükkel véget vetni az életüknek, amire jelenleg sajnos több példa is van. Másodszor azért, mert az elfogadásra és a nyitottságra nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Harmadszor pedig azért, mert nem minden gyerek kapja meg otthon az efféle nevelést, ezért ez az iskola feladata is kell legyen.
Ennek a korosztálynak (is) alapvető emberi joga a hozzáférés a megfelelő és a naponta frissülő tudáshoz – az élet minden területén. Joga továbbá, hogy megtanulhassa, miként kell empatikusan tiszteletben tartani a heteroszexuális többségtől eltérő szexuális orientációjú társaik emberi méltóságát. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a közösségi, iskolai beszélgetés, az önkifejezéshez megfelelő szavakkal megismertetés, amelynek elsődleges elősegítője az irodalomoktatás. Számos nyugat-európai országban a gyermek- és ifjúsági irodalom már régen beemelte témakörei közé a szexuális orientációk különféleségét feldolgozó történeteket.
A műfordítókat semmilyen, az alapvető emberi jogokkal szembemenő, politikai indíttatású törvény nem korlátozhatja abban, hogy milyen témájú könyveket fordítsanak.
A világirodalom és benne a magyar irodalom minden olyan jelenséget feldolgoz, ami a világban előfordul. Ha e jelenségek körét önkényesen és a hatalommal visszaélve megnyirbálják, ez a műfordítót megillető szabadságjogok korlátozása is egyben. Amennyiben a könyvkiadókat megfélemlítik, és tiltják nekik a meleg, a transzneműséggel vagy a nemváltással kapcsolatos témákat tárgyaló irodalmi vagy non-fiction művek megjelenését, akkor ez a tiltás a műfordítókat is korlátozza munkájukban. Ez nemcsak a tizennyolc éven aluli, hanem a felnőtt lakosságot is megfosztja attól a lehetőségtől, hogy a világirodalom remekművein keresztül megismerkedhessen a szexuális orientáció sokszínűségével, ennek érzelmi és intellektuális vonzatával. Megfosztja továbbá a társadalmat a tájékozódáshoz és a kultúrához való alapvető emberi jogától. Ez semmilyen törvénynek nem lehet célkitűzése.
Kérjük tehát e meggondolatlanul hozott törvény visszavonását, különös tekintettel arra is, hogy benne összemosódik a pedofilokkal szembeni fellépés szükségessége és az LMBTQ közösséggel kapcsolatos ismeretterjesztés és érzékenyítés, ily módon kriminalizálva ez utóbbi csoportot.”
A napokban magyar, angol, német, spanyol, katalán, olasz és szlovák nyelven jelenik meg a Szépírók Társasága tiltakozása a magyar kormány homofób, kirekesztő intézkedései ellen.
A nyilatkozat teljes szövege alább olvasható:
NYILATKOZAT
A magyar Országgyűlés a napokban tárgyalta és fogadta el »A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról« szóló javaslatot, aminek alábbi passzusa vált leginkább ismertté és vitatottá: »E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.«
Nem szükséges sem jogtudósnak, sem nyelvésznek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, már a cím, aztán pedig részleteiben maga a törvényszöveg, miként próbálja összemosni a pedofíliával szembeni, feltétlenül szükséges erősebb törvényhatósági fellépés ügyét és igényét a vélemény- és művészeti szabadság, valamint az alapvető emberi jogok drasztikus korlátozásával. Politikai célokból szándékosan helyez egymás mellé össze nem tartozó dolgokat, csúsztat és homályosít. Hiszen a megjelenítés legalább annyira nem egyenlő a népszerűsítéssel, mint a homoszexualitás a pedofíliával. A jobboldali a fasisztával. A baloldali a kommunistával. A magyar a kormánypártival (és fordítva). A menekült a terroristával. A közpénz a magánvagyonnal. A tájékoztatás a propagandával. A kormányzás a hatalmaskodással. A sor tetszőlegesen folytatható.
Ha szó szerint értelmezzük a törvényt, mást pedig nem tehetünk, akkor tisztán látszik, hogy mindezek alapján a világirodalom, más művészeti ágak és lényegében az egyetemes kultúra egy fontos része kerül ki a közoktatásból, valamint csúszik át a késő esti műsorsávba a médiában. Köztük számos író tagtársunk műve sem lehet érettségi tétel a jövőben. A magyar kormány tehát egy teljesen értelmetlen, csúsztatásokon alapuló és előre jól láthatóan betarthatatlan törvényt erőltetett át a parlamenten, amivel aligha lehetett más célja, mint hogy: 1. beindítsa a választási kampányt; 2. felbomlassza az ellenzéki összefogást; 3. kisszerű hatalmi-politikai célokért emberi méltóságában sértse meg és lehetetlenítse el állampolgárai különböző csoportjait. És nem mellesleg, mintegy járulékos sikerként, újabb határozott lépést tegyen a vélemény- és művészeti szabadság minél szélesebb körű korlátozása felé.
A Szépírók Társasága tiltakozik az alapvető szabadságjogok korlátozása, a magyar kormány megosztó és káros politikája, valamint a törvény bevezetése és betartatása ellen.
Ugyanakkor, ha a kormánynak valóban az a terve, hogy a mai kor tömegkommunikációs platformjain nevelkedő, a különböző tartalmak szabad kiválasztását és fogyasztását alapvetésnek tekintő, egyébként pedig nyitott, érzékeny, felvilágosult és tájékozott magyar fiatalságot kérés nélkül megvédje saját magától, hát, sok szerencsét kívánunk hozzá.
Tartunk tőle azonban, hogy az elgondolás nem ez lehetett. Akkor viszont a helyzet sokkal súlyosabb, mint ami egy törvény szövegéből kiolvasható. A történelmi süllyedés egy várhatóan emlékezetes pontjára jutottunk. Ahol minden felelős magyar állampolgár kötelessége az ellenállás.
A szervezet nyilatkozatának egy részletét osztjuk meg:
„Végtelenül káros lenne, ha tiltott népszerűsítésnek minősülne, amikor a pedagógus, pszichológus vagy más szakember például a transzneműség vagy homoszexualitás témakörével, vagy egyáltalán, a nemi identitással, elfogadással és kirekesztéssel kapcsolatos problémákat dolgozza fel a gyerekekkel, diákokkal.
[…] A törvénnyel azonban az a legfőbb probléma, hogy súlyosan stigmatizál. Az a törvény által alkalmazott megfogalmazás, hogy »a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés« egész egyszerűen nem ismeri el a diáknak azt a jogát, hogy a születési nemnek nem »megfelelő« önazonossága legyen: elvitatja tőle identitását és mindezek mellett ki is szolgáltatja őt:
a nevelés-oktatás rendszere ilyen körülmények között – megfosztva a mentálhigiénés segítségnyújtás lehetőségeitől – képtelen lesz hatékonyan megvédeni a szexuális kisebbségekhez tartozó diákjait, kiszolgáltatva őket adott esetben erőszakos, kirekesztő dinamikáknak.
Mindez nem lehet egy felelősen gondolkodó jogalkotó célja. Ezzel személyes tragédiák sorát indíthatják el – nincs olyan politikai cél, ami legitimálhatja ezt a következményt.
A fentiek mellett már szinte eltörpül az a számos kérdés, amelyeket a pedofília elleni törvényjavaslat egyes szexuális orientációkkal történő összemosása állít a nevelés-oktatás elé. Hogyan tanítsunk irodalmat? Elfogadható-e Szapphó oktatása a továbbiakban? Mennyit mondhatunk el a görög kultúráról? Megtiltjuk-e a Harry Potter-kötetek olvasását?
A most elfogadott törvénycsomag pusztán politikai célt szolgál – szellemisége nehezen lenne európainak, vagy akár keresztényinek nevezhető. Ezzel szemben szellemisége viszont kirekesztő és gyűlöletkeltő.
Csak remélni tudjuk, hogy a honatyák normakontrollt kérnek, majd az Alkotmánybíróság megsemmisíti ezt a sok honfitársunkat súlyosan kirekesztő törvénycsomagot.”
Magyarország a vizek országa. A Kárpátok lábánál összecsapó természeti erők mellett maga az idő alakította vízrajzát. Az itt kialakult élővilág mindennapos harcot vív az elemekkel és az emberi tevékenységgel. Hazánkban, ahol a folyók vadul törtek utat maguknak, patakok zúdultak a mesebeli erdőkre, hévízi források és változékony lápok tarkítják a környezetet, az élővilág változatosabb, mint bárhol máshol Európában. Ez Magyarország vadvizeinek története…
Zoltánt, a film rendező-operatőrét dokumentumfilm operatőrnek járó díjjal ismerték el. A hazai filmszínházakba június 3-tól érkezik meg a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Hang nélkül 2 (16)
szinkronizált amerikai horror, 96 perc
Június
Jávor Pál terem
24. 25. 26. 27.
18:30
28.
18:15
29. 30.
18:30
Az otthonukban történt halálos eseményeket követően az Abbott családnak a külvilág borzalmaival kell szembesülnie, miközben tovább küzdenek a túlélésért – a legnagyobb csendben. Miután arra kényszerülnek, hogy nekivágjanak az ismeretlennek, gyorsan ráeszmélnek, hogy nem csak a hangra vadászó szörnyek jelentenek fenyegetést a homokösvényen túl…
A kivégzőosztag (12)
feliratos amerikai dokumentumfilm, 104 perc, 2020
Június
Jávor Pál terem
25. 26. 27.
14:50
29. 30
14:50
2017 februárjában Kim Dzsongun féltestvérét, Kim Dzsongnamot fényes nappal végezték ki Malajzia nemzetközi repülőterén. A hátborzongató gyilkosságot a biztonsági kamerák kereszttüzében hajtották végre. A felvételeken két fiatal nőt látni, amint hátulról közelítik meg áldozatukat, majd annak szemébe VX idegmérget dörzsölnek, az egyik leghalálosabbat. Kim Dzsongnam utolsó erejével még a hatóságokhoz fordul, de egy órán belül életét veszti. A vérfagyasztó gyilkosság mögötti magyarázat azonban még bizarrabb. A két fiatal nő ugyanis azt vallja, hogy őket egy videós csínytevésre bérelték fel, és az egész csak móka volt. A maláj kormány bebörtönzi őket és a vádak alapján kivégzés vár rájuk. Vajon igaz-e a lányok meghökkentő védekezése, és ha igen, hisz-e nekik bárki is?
Démonok között – Az ördög kényszerített (18)
szinkronizált amerikai misztikus thriller, horror, 112 perc, 2021
Június
Jávor Pál terem
24. 25. 26. 27.
20:20
28.
20:00
29. 30.
20:20
A gyilkosnak nem jár felmentés. Kivéve, ha ártatlan. Ed és Lorraine Warren (Patrick Wilson és Vera Farmiga), a legendás démonűző pár mindig a jót szolgálta, de néha a gonosz eszközévé váltak. Ezúttal egy olyan ügyben harcolnak a nem evilági hatalmak ellen, amelynek során valaki meghalt – és a brutális gyilkosságot talán egy ártatlan ember követte el: akit a benne bujkáló démon kényszerített szörnyű tettére.
A Warren-házaspár úgy érzi, akkor is választ kell találnia a kérdésre, ha közben a saját életük kerül veszélybe…
Az elmúlt évtized talán legsikeresebb és legkülönösebb horrorfilmjei a Démonok között-sorozatból kerültek ki. A hátborzongatóan rémes történetek különlegessége, hogy megtörtént esetek alapján készülnek: a démonűzéssel foglalkozó Warren-házaspár valódi feljegyzései alapján.
Egy felsőosztálybeli mexikói pár fényűző esküvője tragikus fordulatot vesz, amikor a társadalom peremén élők fellázadnak és kirobban a polgárháború. A menyasszony a zavargások által sújtott főváros legszegényebb negyedeibe is elmerészkedik, hogy próbálja menteni vagyonos családja és a kiszolgálószemélyzet életét. A közeli jövőben játszódó Új világrend meghökkentő disztópia a ma ismert politikai rendszer összeomlásáról.
A nagyszájú, kalandra éhes és különlegesen jó fej nyúl történetének moziváltozata elképesztően népszerűvé vált az egész világon. A CGI-animált nagyfülűek és az élő szereplők kombinálásával készített családi vígjáték természetesen nem érhetett véget az első résszel: Nyúl Péter és barátai visszatérnek, és visszatér velük Bea, a bájos kétlábú (Rose Byrne) valamint vőlegénye (Domhnall Gleeson) is.
De a boldog brit vidéket ezúttal lecseréli a nagyváros zaja, ahol semmi sem olyan békés, mint egy ötórai tea: ahova Péter és rokonsága beteszi a tappancsát, ott biztos a felfordulás…
Luca (6)
szinkronizált amerikai animációs kalandfilm, családi film, 95 perc, 2021
Június
Nagyterem
26. 27.
13:50
A gyönyörű olaszországi tengerparti településen játszódó Luca hőse egy kisfiú, aki feledhetetlen, fagylalttal, tésztával és végeláthatatlan robogózásokkal teli nyarat él át. Lucával együtt részese a kalandoknak újdonsült barátja is, ám a sok mókázást beárnyékolja egy súlyos titok: mindketten tengeri szörnyek a víz alatti világból. A Disney és a Pixar új filmje 2021 nyarán a mozikban!
Halálos iramban 9 (16)
szinkronizált amerikai akciófilm, kalandfilm, krimi, 145 perc, 2021
Június
Nagyterem
24. 25. 26.
17:40, 20:15
27. 28.
17:40, 20:15
29. 30.
17:40, 20:15
Nem számít, milyen gyors vagy, a múltad elől nem tűnhetsz el.
Dom Toretto visszahúzódva él egy félreeső helyen Lettyvel és fiával, a kis Briannel, de tudják, hogy a veszély állandóan ott les rájuk a békés horizonton. Ezúttal ez a veszély arra kényszeríti Domot, hogy szembenézzen múltbéli bűneivel, ha meg akarja menteni azokat, akiket a legjobban szeret. Összehozza csapatát, hogy megakadályozzanak egy olyan tervet, amely megrengeti a világot. A terv kiötlője a legképzettebb bérgyilkos és legprofibb sofőr, akivel valaha találkoztak – és aki történetesen Dom elveszett öccse, Jakob (John Cena)…
2021 nyarán jön a HALÁLOS IRAMBAN 9., a legújabb fejezet abból a filmsorozatból, amelynek részei közel két évtized alatt összesen több mint ötmilliárd dollár bevételt hoztak világszerte. A rendező a harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részt is jegyző Justin Lin. Az akció világkörüli helyszíneken zajlik, Londontól Tokióig, Közép-Amerikától Edinburgh-ig, egy titkos adzerbajdzsáni bunkerben, vagy épp Tbiliszi nyüzsgő utcáin. A már ismerős arcokon kívül a filmben szerepel még a Grammy-díjas szupersztár, Cardi B is.
A kortárs prózairodalom Eltűnt idő nyomábanja és Talpraesett Tomja 2018-ban jelent meg és különösen nagy visszhangot keltett maga után. A 90%-os moly értékelésről nem beszélve, Libri díjat is nyert, azonkívül számos nagynevű író (többek között Vámos Miklós) is méltatta, a regény-perspektíva megújítójának nevezte, váratlan fordulatnak a hazai narrációban. A szerző, Krusovszky Dénes korábban a líra (Elégiazaj) és a rövidpróza (A fiúk országa) műfajában is alkotott, első regénye, az Akik már nem leszünk sosem az idő és a felnövés fonalain, a megértés és reflektálás huzalain játszik.
„A regényhez tüdő kell” — írta Esterházy Péter A szavak csodálatos életéből című könyvében. Találó állítás, mivel egy sztori szövi magát, de a csattanók kisimulásához kitartásra, dramaturgiai érzékre is szükség van. Deczki Sarolta a Műúton megjelent kritikájában, Oidipuszhoz hasonlítja a főhőst, aki előtt lassan bontakozik ki sorsa iróniája, míg Vámos Miklós recenziójában a krimi műfajával való összevetés válik hangsúlyossá. Deczki a négy-öt cselekményszál lezárását azonban már kicsit idealizáltnak látja. Ez véleményem szerint annak köszönhető, hogy a (spoiler, karambol!) prológust követően túl sok téttelen esemény következik, ami könnyen megakaszthatja az olvasót. Ennek ellenére a történetvezetés kreatív és a kompozíció egészén belül is csavarokkal szórakoztat.
Ezek a kisebb-nagyobb csavarok érdekes viszonyt mutatnak az aktualitásokkal. A váratlan és a be nem látható események sorozata befolyásolja a történéseket, ugyanakkor míg ez az eszköz az irodalomban általában belső, közvetlen folyamatként (például: Lizaveta szándéktalan fejbecsapása baltával Dosztojevkszijnél) jelenik meg, itt az átfogó, külső jellemzőket is érinti. A véletlen a csernobili atomreaktor, a 2017-es menekültválság, a hírportál tönkretétele, a kisváros hatalomcentralizációja általában negatív tényezőin keresztül hatást gyakorol a szereplők döntéseire, ahogy a világgal való viszonyukra, kiszolgáltatottságukra is.
Krusovszky szereplői horzsolódásig realisztikus, szinte hétköznapi figurák. Nem idegen a főhőstől, Lente Bálinttól, hogy az ötödik részben ötletszerű lélekanalízist végezzen magán, de Turóczy Balázs, Hárs Juli, Ildikó, Janka és a többi karakter is életszerűen felelős. Viszonyaik emiatt kuszák és nehezen felfejthetők, a főhős például zavarba jön anyja gondoskodásától, ugyanakkor a lekötelezettség érzését is átéli.
Barátnőjével bosszantóan szövevényes konfliktusban van a történet kezdetén. Az érthetetlenség és az értelmezések rendszere a narrációt is befolyásolja. (Ahogy Oidipusz sem látja explicit hibának Laiosz legyőzését, már csak az előbbi faragatlansága miatt sem.) Ellenképe a tűnődő főhősnek a morózus Tuba, kamaszkori kebelbarátja, de Hárs Juli is, a hőskori szerelem.
A mai morajló jelenben, különös ráérzésnek hatnak a műben megjelenő szimbólumok is. A már említett aktualitások mellett, a legtöbb szimbólum konfliktusként, ellentétként jelenik meg. A mű hősei általában két világ határán mozognak, a gyerekkor–felnőttkor, hontalanság–hazavágyódás, a túlélés–beilleszkedés, de a sorsom–sorsom tagadása, klisék peremein is. Helyzetekre és történésekre lebontva azonban ezek a klasszikus témák köznapinak, emberinek hatnak.
Kiemelt szerepet kap a múlt iránt tanúsított kíváncsiság (példa erre a cím, a kazettaszalag, a prológus, a váltakozó idősíkok), ám ezt a felfejthetetlenséget a jelen viszonyrendszerén keresztül ismerjük meg. Az egyes szimbólumok előtérbe kerülnek, majd újra eltűnnek, egyfajta asszociatív fonallal vezetve a narrációt.
Krusovszky Dénes (forrás: hang.hu)
A regény négy főbb síkon játszódik, 1990-ben, 2013-ban, 1986-ban és 2017-ben. Ezek közül a domináns sík 2013, mivel kétszer is megjelenik, és a cselekmény magját is ez adja. A narrátora, Bálint, éppen a saját döntéseivel küzd, útját keresi huszonvalahányévesen (hasonlóan a VAN Áronjához), miközben a döntései felelősségét is vállalni kénytelen.
A nyitórészt egy mindentudó elbeszélő írja, míg az 1986-os rész egy visszaemlékezéshez köthető. 2017-ben a már érettebb főhős a narrátor. Úgy a bevezető-, mint a zárójelenet, virtuális megjelenítése annak, amit egy bevezetéstől és zárástól hagyományosan elvárunk: az előbbinél a szokatlanság, izgalom, míg az utóbbinál a progresszió, a happy end. A mű középpontjába így az 1986-os betéttörténet kerül. Ez egy posztmodern vonás, míg a részenként váltakozó, írói belső hang a modernizmus jellemzője. A képzelt idő megágyaz a cselekmény flow-jának.
Műfaját tekintve több besorolással és alkotással is párhuzamba állítható. A kétkedő ’13-as Lente Bálint hangulata kísértetiesen Ottlik Iskola a határonjának az elbeszélőire hajaz, míg az érzékeny folyamatosság, ami a „külső” és a „belső” megélésű eseményeket övezi, Szabó Magdát idézi meg.
A hazautazás gesztusa elevenedik meg az Oldások és kötések című Jancsó-filmben is, míg a korábbi és későbbi Bálint dinamikája egy fordított Találkozás egy fiatalemberrel. A nevelődési regény és a tézisregény műfajaihoz lehet közel emelni a regényt (utóbbira főleg a cselekmény kompozíciója és a felelősség dilemmája utal).
Az egyén különös térbe kerül az Akik már nem leszünk sosemben. A kamaszkori helyszínre visszaérkező Lente Bálint egyszerre válik teljesen önazonossá a szomorkás és együgyű hajdúvágási miliőben mint józan és sikeres önmaga, és lesz suta kivetülése környezetének, elsősorban saját múltbéli és jelenbéli hibáinak. Turóczy Balázs karakterén keresztül a más döntéseket meghozni kényszerült ember szerepével is szembesülünk. A kényszer különböző árnyalatai, ahogy a megnyugvás, kibékülés is, jellemzi az helyszín auráját.
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem (forrás: Magvető)
Krusovszky fő elbeszélője, Bálint, sajátos, furcsa figura. Komplexusai valósak, érzései ellentmondásosak, mondatszerkesztései, ahogy arra Bartók Imre is felhívta a figyelmet, eklektikusak. Az érzelmeket és cselekvéseket gyakran egymással átfedésben halmozza a szerző, a hangulati telítettség miatt már-már a lírára hajaz (azon belül is a poszt-biedermeierre).
Ugyanitt jelenik meg a mozaikosság és a késleltetés eszköze is. Az elbeszélő világképe és szándékai mögött van egyfajta ok-okozatiság, ez viszont nehezen lekövethető. Lehet ez a cselekmény tétjének és a történetvezetésnek a folyománya, de alkotói fricska, ecce homo is. A narrátor lezáratlan mondatai ugyanakkor a brechti elidegenülés-effektushoz hasonlót is célozhatnak, hogy a „néző” önazonos befogadójává váljon a történetnek.
Hasonlóan az elfogulás és az eltávolodás húrjain játszik a mű stílusa is. Krusovszky gyakran használ filmes eszközöket, mint a perspektíva vagy a nézőpontváltás. A mai tudás, lélektani ismeretanyag is meg-megjelenik a főhős gondolkodásában, egy-egy mondatában a menekültválságot vagy a szegregációs feloldatlanságokat megemlítve. Ezek az elemek egyszerre hatnak dagályosnak, fecsegősnek és keltik fel az olvasó érdeklődését. Legnagyobb íróink elvégre fecsegő karakterek (is). Ez a kuszaság egyszerre felemelő és valószerű.
Összegezve tehát egyértelműen sikeresnek, telibb pohárnak látom a művet, amit az is erősít, hogy számos jeget megtört, a múlt, de a jelen problémáit is a szövegbe emelve (pl.: Csernobil Magyarországon, vagy az esztelen hatalomcentralizáció).
Nem elhanyagolható az sem, hogy minden korban íródik egy regény, amit fontoskodva lóbálhat(na) az ember, mivel kellőképpen átfog(hat)ná a bizonytalanságát. Talán akaratlanul is, de az Akik már nem leszünk sosem válhat ilyenné.
Azonban nyíltan nem teljes lefedettségre törekszik a szerző, hanem érzelmi ábrázolásra. A már a címben is érzékelhető szentimentalizmus és az, hogy a szerző nem egészíti ki a valóságot, ad neki egy különös ízt. Egyszerre provokál felismerést és erős hiányt.
