A kortárs irodalom tananyagba való integrálásának, valamint a kortárs és a klasszikus szövegek közelítési lehetőségeinek vizsgálata az irodalomtanítás legizgalmasabb kérdéskörei közé tartoznak. Bár az elmúlt években több hasznos segédanyag jelent meg a kortárs irodalom tanításához, természetes, hogy a magyartanárokban számos kérdés merülhet fel a művek, illetve a hozzájuk kapcsolódó megközelítések közötti mérlegeléskor.
A Kortárs folyóirat új, Irodalom most címet viselő beszélgetéssorozatának egyik elsődleges célja, hogy elméleti, valamint módszertani kapaszkodót nyújtson a pedagógusok számára egyes kortárs irodalmi művek középiskolai tanításához. A sorozat harmadik részének fókuszában Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskötete állt. Az alkalom meghívottjai Balajthy Ágnes irodalomtörténész és Fenyő D. György magyartanár voltak. Az eseményt Szekeres Nikoletta, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke moderálta.
A beszélgetéssorozat fő koncepciója – az elméleti értelmezési keret biztosítása mellett – a pedagógiai és a módszertani perspektíva diskurzusba hívása. Ez az előző két alkalom meghívottjainak névsorából is megállapítható, ugyanis a szervezők Szabó T. Anna Ár című verseskötete, valamint Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című regénye kapcsán Szlukovényi Katalin és Hansági Ágnes irodalomtudósok beszélgetnek. Emellett két, a szakmában nagy elismerésnek örvendő magyartanárt, Fábián Lászlót és Vinczellér Katalint is felkértek a beszélgetésre, ezzel segítve és hitelesebbé téve a pedagógiai-módszertani megközelítés érvényesülését.
Ha laikusként állunk a kortárs irodalom tanításához, az első (vitathatatlanul jogos) kérdések között merülhet fel bennünk, hogy hol kapnak helyet a kortárs szövegek a NAT-ban, valamint, hogy mennyi időkeret áll rendelkezésre a kortárs irodalmi művek tanítására. A válasz a következőképpen néz ki: ahogy azt a kronologikusan haladó irodalomtanítás koncepciója alapján feltételezhetjük, a kortárs irodalmat mint különállóan tanítandó kategóriát a 2012-es és a 2020-as NAT is 12. osztály végére pozicionálja.
Ha a kortárs irodalmi szövegeket külön, a klasszikustól szeparálva szeretnénk tanítani, egyértelművé válik, hogy rendkívül csekély óraszámmal kell operálnunk: a 2012-es NAT által meghatározott tíz óra a 2020-as NAT-ban már a felére csökken. Ezen csökkentés többoldalú problematikusságát jelen írásomban nem kívánom vizsgálni, ezzel szemben szeretnék rámutatni arra a tényre, hogy
ha célként tűzzük ki a diákok kortárs irodalmi szövegekkel való megismertetését, módszertani és időbeli aspektusok miatt is elengedhetetlen, hogy a kortárs szövegeket a klasszikus szövegekkel párhuzamba vonva, a szabad órakereteinkben tanítsuk.
Ezen párhuzamok kidolgozása, feltárása és módszertani megközelítése esetleges nehézségeket jelenthet a pedagógusok számára, többek között ezért is hasznosak az olyan beszélgetések, mint az említett programsorozat.
A szeptember 30-án, a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett, Nádasdy-kötettel foglalkozó beszélgetés több szempontból is rendkívül releváns. A legkézenfekvőbb aspektus a választott szerző és a kötet jelentősége. Vitathatatlan ugyanis, hogy Nádasdy Ádám szakmailag mind „saját” munkái, mind fordítói tevékenysége miatt Magyarországon az irodalom egyik legmeghatározóbb alakjának tekinthető, ennek köszönhetően rendkívül nagy népszerűségnek is örvend.
Amikor pár hónapja az f21.hu-val szavazást indítottunk közönségkedvenceket keresve az elmúlt öt év lírakötetei közül, korántsem ért minket váratlanul, hogy Nádasdy Jól láthatóan lógok itt című könyve a toplistán végzett. Talán az sem légbőlkapott kijelentés, ha azt mondom, Nádasdy lírája megkerülhetetlen, ha kortárs magyar líráról van szó. Mindez jó kiindulópontot jelenthet ahhoz, hogy verseit integráljuk a középiskolai tananyagba, de emellett számos tényező, kapcsolódási pont is indokolja az említett kötet tanítását. A beszélgetés többek között ezeket a szempontokat emelte ki.
Ahogy az irodalomtörténész látja
A programot Balajthy Ágnes indította, előadása Nádasdy életrajzi hátterébe, versnyelvének általános jellemzőibe, illetve fő poétikai vonatkozásaiba nyújtott betekintést. Az irodalomtörténész Nádasdy költészetét a későmodernség és posztmodernség határán helyezte el.
A szerző versnyelvére jellemző fő szempontok közül többek között a versbeszéd antropomorf karakterére, a köznyelvi regiszterek egyedi használatára, az erős intertextualizáltságra, a versek történetszerűségére, illetve allegorikus- anekdotikus jelentésszerveződésére, a test és az érzékiség tapasztalatának reprezentációjára, a tárgyak szerepének fontosságára, a kötött formák gyakori használatára, valamint az angolszász irodalommal (különösen Philip Larkin és Billy Collins műveivel) való párhuzamba állítási lehetőségére hívta fel a figyelmet.
Balajthy a Jól láthatóan lógok itt című kötetet a létösszegző költemények jellemzőinek és főbb képviselőinek (pl. József Attila: Kész a leltár; Kosztolányi: Boldog, szomorú dal; Arany: Letészem a lantot) áttekintése után a megszólaló elmúlás közelségében való pozíciója, a létdefiníciók jelenléte, valamint a számvetés-retorika reprezentációja miatt az említett hagyományhoz kapcsolta. Azt azonban az általa kiválasztott versek (pl. Jól láthatóan lógok itt; Se fehér, se fekete) elemzésekor is hangsúlyozta, hogy
habár Nádasdy versei kapcsolódnak például a többek között Aranynál vagy József Attilánál is olvasható létösszegző költemények hagyományához, mégis ironikusságukban, humorukban, groteszk mivoltukban, csattanószerű zárlataikban eltérnek az elődök szövegeitől.
Az irodalomtörténész Nádasdy verseinek elemzése közben számos más szignifikáns szempontot is kiemelt, amelyek segítségül szolgálhatnak a szerző verseinek értelmezésekor. Ilyen tényezők között említette például a Kosztolányi Boldog, szomorú dalával párhuzamba állítható, már fent említett Se fehér, se fekete című vers kapcsán az egzisztenciális határhelyzetek megtapasztalásának hiányát, a szerepkényszer és szerepképződés jelentőségét, az őszinteség-hazugság kétpólusú mivoltának megszüntetését, valamint a meztelenség-metafora szerepét.
A beszélgetés második felében a résztvevők főként azokra az (egyébként alkalomra íródott) versekre fókuszáltak, melyekben a lírai én expliciten szólít meg egy-egy költőt. Az egyik ilyen vers Arany Jánoshoz, a másik Adyhoz íródott.
Ahogy a magyartanár látja
Az előbbi, Ijedt zavarban felkapott lepel – Arany Jánoshoz címet viselő vers, ahogy Fenyő D. György kiemeli, amellett, hogy erősen kapcsolódik az Aranyi János-i hagyományokhoz, „kettős portré” mivoltából adódóan lehetőséget ad a két szerző szövegeinek újraértelmező olvasására. Az Adyhoz íródott vers különlegességét ezzel szemben pont a különbözőség hangsúlyozásában és az ironikus megszólalásmód, valamint a távolságot áthidaló megbecsülés találkozásában látja a magyartanár.
Fenyő D. György Nádasdy ezen kötetének középiskolában való taníthatóságát a klasszikusokkal való párhuzamba állítás lehetősége mellett a beszélgetés végén, összegzésként több más faktorral is alátámasztotta. E szempontok között kapott helyet például a kamaszkorra is jellemző kérdések megjelenése, valamint az előadók által kamaszosnak nevezett hang reprezentációja.
A résztvevők azt is kiemelték, hogy
habár Nádasdy költészete vitathatatlanul szerepet vállal a melegséggel kapcsolatos tabuk megtörésében, a Jól láthatóan lógok itt szerelmes versei a homoszexualitás tematizálása nélkül is releváns órai anyagként szolgálhatnak.
Fenyő D. azonban hozzátette, hogy feltételezhető, hogy a mély, szerelmes, rendkívül intim, kamaszos hangot kidomborító prózavers, A Márk-változat is elnyerné a fiatalok tetszését egy irodalomórán.
Azt gondolom, hogy magyartanárként megéri követni a Kortárs új beszélgetéssorozatát, hiszen ezek az előadások jó kiindulási alapot nyújthatnak a pedagógusok számára a kortárs irodalom tanításához, azonban tanítás előtt mindenképp érdemes lehet továbbgondolni az elhangzottakat és megtalálni azokat a módszereket, technikákat, amelyeket szívesen alkalmaznánk a kötet tanításakor.
Ehhez többek között kiváló segítség lehet Arató László 2020-ban megjelent, az adott kötethez készített részletes oktatási segédanyaga, amelyet a beszélgetés során Fenyő D. is említett. A segédanyag elérhető a Magyartanárok Egyesületének honlapján.
Az Irodalom most-sorozat Nádasdy-kötethez kapcsolódó beszélgetéséről készült videó ide kattintva tekinthető meg.
A kiemelt képhez felhasznált fotók forrása: btk.unideb.hu, népszava.hu.
