Tartozni szeretnénk valahová – akárhova is, de tartozni kell. Beilleszkedni, vagy keresni a hozzánk hasonlókat, akikkel igazán összetartozunk. Kis Hajni első nagy játékfilmje, a Külön Falka egy ilyen egymásra találás története apa és lánya között. Két amatőrszínésszel a főszerepben (Dietz Gusztáv és Horváth Zorka) egy lélektani dráma rizikós vállalkozásnak tűnik.

A tizenkétéves Niki (Horváth Zorka) nagyszüleivel él, akik alig tudják kordában tartani az iskolába nehezen beilleszkedő, rakoncátlan kislányt. Niki megtudja, hogy apját, Tibort kiengedték a börtönből, a tiltás ellenére elindul, hogy megtalálja a budapesti éjszakában kidobóként dolgozó férfit. Tibor erőszakos természete miatt folytonos konfliktusba kerül, nincsen maradása sehol. Kettejük kapcsolatáról, illetve a környezetükkel meglévő állandó ellentétről szól a film története. 

Fotó a filmből: Nyoszoli Ákos; forrás: mozinet.hu

Falkatagok

A jó gyerekszínész ritka, pláne nálunk. Horváth Zorka Niki szerepében ennek ellenére kitűnően alakít. Nem lehetne megmondani, hogy ez az első filmszerepe. Vannak sajátos, apró mozzanatok az alakításában, amik vissza-visszatérve hihetővé teszik a karaktert. Niki megismerhetővé válik non-verbális kommunikációján keresztül. Újra feltűnik egy tekintet, és tudni lehet, mire gondol a szereplő.

Fotó: Nyoszoli Ákos; forrás: mozinet.hu

A volt MMA-harcos Dietz Gusztáv szintén jól hozza az erőszakos kidobó figuráját. Mintha rászabták volna a szerepet, rezzenéstelen arcából és tekintetéből sugárzik az elfojtott agresszió és feszültség. Azonban a valódi erénye abban rejlik, hogy fel tudja oldani ezt az arcot, megmutatva Tibor lágyabb oldalát. Keménységéből történő átfordulása nem hirtelen, inkább fokozatos, nem teljes, részben mindig ott van a támadásra kész farkastekintet.

Fotó: Nyoszoli Ákos; forrás: index.hu

A többi szereplő jól asszisztál a kívülálló apa-lánya páros mellett. Legyen szó tanárokról, szülökről, más kidobókról; azt az érzést keltik, hogy a főszereplők körükben nem kívánatos elemek. Ez még sincs diszkriminációig eltúlozva.

Eszembe jutnak a francia újhullámos filmek alakjai, akik leginkább törvényen kívüliek, különcök, outsiderek voltak, akárcsak a Külön Falka párosa. A különbség azonban, hogy míg előbbiek felszabadító hangulatot teremtenek, addig Kis Hajni hősei a feszültséget fokozzák. Ez veszélyes vállalkozás, mert a szereplőket ellenszenvessé teheti, amivel az egész film lényegét vesztheti el. A fiatal rendező mégis finoman bánik a feszültséggel, fokozva a film izgalomfaktorát.

Miből van a falkafilm?

Nem elég, hogy a forgatókönyv jól legyen megírva, számít a képi világ, az operatőri munka, a vágások és a zene is, ezek együtt teremtenek egészet. Szerencsére a dialógusok nem ömlengősek, nagy megfejtéseket adó monológokkal nem piszkolja össze magát a film. Hétköznapi félmondatokkal mélységet adhat a történet egy pillanatának, anélkül hogy erőlködne. Ez Kis Hajni mellett Szántó Fanni érdeme is.

Az operatőri munka Nyoszoli Ákost dicséri, aki szintén nem esik túlzásokba, tudja, mikor van szükség egy közelire, egy intim pillanatnál mikor működik jól a kis- vagy épp nagytotál. A vágások pontosak, és megteremtik a film tempóját. Különösen a klubjelenet akciófilmhez hasonló hangulatot idéző, gyors vágásai emlékezetesek. A vágó, Gorácz Vanda hibátlanul vált sebességet, illeszkedve a dramaturgiához.

Fotó: Nyoszoli Ákos; forrás: mozinet.hu

A film atmoszférájának elengedhetetlen része még a képi világ és a zene. Az emberi szemet mint a szobába tévedt bogarat vonzza a fény, ezzel az ösztönnel leginkább az éjszakai jelentekben játszik a film. A Külön Falkának erénye még, hogy a semleges, szembarát árnyalatok mellett nem fél a vadabb színektől. Az élénk környezet és ruhák érdekesebbé teszik a történetet, még ha ez tudatosan fel sem tűnik.

A zene pedig ez első perctől megkerülhetetlen. Borsos Oleg (másképp Polar Dear) elektronikus kompozíciói egyaránt teremtik meg a könnyed, vagy akár a feszült hangulatot. Az egyéni szerzeményeken kívül még helyet kap a film zenéjében némi izlandi darkwave és Scooter is.

Egyben a falka

Összeségében a Külön Falka megható alkotás, de zsebkendők nélkül. Nem nehézkedik rá a szívre, de nem is hagyja hidegen. Sok film játszik arra, hogy megérintsen, így aki tapasztalt, felismeri a bejáratott allűröket, amitől libabőrös lesz vagy összeszorul a torka, még a szemek is benedvesednek. Kis Hajni nem dolgozik kipróbált sémákkal. Habár nem találta fel a spanyolviaszt, őszinte és nem hatásvadász, szimplán jól rendez. Tudja, hogy kell elmesélni egy történetet a maga tisztaságában.

Megvannak az eszközök, és hibátlanul használja mindegyiket. Az elsőre sztereotip karaktereknek mélységet ad kis mozdulatok, rezdülések és félmondatok segítségével, anélkül, hogy túl direktnek hatnának. Nem siet és nem is túl lassú, lehetne precíz szakmunka, ha nem lenne lelke. Kis Hajni rendezésének legnagyobb erénye, hogy patyolat tiszta. A film különböző elemei nem nőnek túl egymáson, nincsen túlhangsúlyozás, minden egyensúlyban van. A Külön Falka azért érdemelheti ki a sikerfilm jelzőt, mert nem törekedik arra, hogy az legyen.

A moziból hazafelé tartva minden apró hétköznapi pillanatban megsejtethetővé vált számomra valami mélyebb, kibontásra váró történet. Ez van, ha az ember másfél órán át Kis Hajni szemével lát.

Kiemelt kép: Nyoszoli Ákos; forrás: mozinet.hu