A téli, ünnepi pihenés után újra beindult az irodalmi élet, számos könyvbemutató, kerekasztal, előadás és évfordulós esemény várja az újévben is az érdeklődőket. Egy helyen a hét legfontosabb irodalmi rendezvényei!
Akarsz-e játszani? – A Kaláka együttes és Máté Gábor Kosztolányi-estje | Január 16. 19 óra
Helyszín: Katona József Színház
Összeállítás Kosztolányi versekre írott (a Hangzó Helikon sorozatban megjelent) dalaiból és publicisztikájából, a Nyelv és lélek című kötet írásaiból. Kosztolányi Dezső versei dalokban szólalnak meg, Máté Gábor pedig prózai írásaiból válogat, megmutatva Kosztolányi írásművészetének másik fontos elemét, másik aspektusát.
Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Máté Gábor
Borda Réka: Égig érő csalán | Január 16. 20 óra
Helyszín: Jazz Kocsma (Szeged)
A Törzsasztal Műhely bemutatja: Borda Réka Égig érő csalán című kisregényének bemutatója. A szerzővel Taskovics Viktória beszélget. Zene: Fazekas Gábor.
Égig érő csalán (Scolar, 2022)
„Elvárás volt a családban a sírokhoz beszélni, hiszen inkább a holtakkal, mint az élőkkel”, mondja az Égig érő csalán elbeszélője a nagybátyja sírja előtt állva – majd csendben marad. A történettöredékekből felépülő regény ezt az emberek közötti csendet próbálja életre kelteni, megszólaltatni a gyermekkori csongrádi nyaralások felidézésével. Nem ringathatjuk magunkat nosztalgiába, a mezőkön éget a nap, csíp a csalán, roppan a nyúlgerinc, különös, titkokkal teli feszültség jellemzi a mindennapokat és az embereket. A családi dinamikák azonban változnak, a fiatalabb generációk tagjai inkább beszélni szeretnének, fel akarják dolgozni a traumáikat. A 2017-ben Hoax című verseskötetével debütáló Borda Réka ezúttal egy ilyen beszédkísérletet alkot meg. Az Égig érő csalán mellé olyan jól csengő, kurrens hashtageket biggyeszthetnénk, mint #bántalmazás vagy #szociopróza, de a szöveg ennél finomabb és szövevényesebb. Éles mikromegfigyelések, költői képek és már-már szürreális természetleírások teremtik meg azt a fojtogató atmoszférát, ami éppen annyit beszél el a kiszolgáltatottságról és a megaláztatásokról, amennyi azokról elbeszélhető. A többi „napszítta, gesztenyehajú, jövőtlen vidék.”
(Kiss Tibor Noé)
Borda Réka: Író, költő, szerkesztő, a MOME doktorandája. Első kötete, a Hoax 2017-ben jelent meg, Égig érő csalán című kisregénye 2022-ben jött ki a Scolar Kiadó gondozásában.
Taskovics Viktória: Szegeden született 1995-ben, gyerekkora óta zenél, gitározik, basszusgitározik, újabban ordibál. Most nem fog. Két éve Budapesten él. Jelenleg harmadéves doktori hallgatója az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéknek.
Fazekas Gábor: Bölcsészből transzponált grafikus. A Vacsora Zsuzsival énekese, gitárosa, szövegírója. Szegeden gyüttment, a Jazzben törzsvendég. Inkább sörös, inkább macskás, inkább északi partos.
Szávai János: A követ minden követ követ | Január 17. 17 óra
Helyszín: Írók Boltja
Bevezeti Kemény István, a szerzővel beszélget: Mészáros Sándor.
„Néhány évvel ezelőtt arról faggatott egy barátom, mikor írom már meg végre a saját önéletírásomat, és ha megírom, mennyire lesznek segítségemre a műfajt vizsgáló elméleti írásaim. Készülök rá, feleltem akkor neki, de egyelőre még nem is tudom, melyik végénél foghatnék hozzá. Mert hiszen a lehetőségek korlátlanok. Annyi bizonyos, hogy mint minden emlékírónak, nekem is meg kellene találnom azt az archimédeszi pontot, ahonnét el tudnék indulni, ahonnét visszatekintve ki tudnám emelni mindazt, ami felfogásom szerint valóban fontos, hogy azután valamiképpen elrendezzem, narratívába foglaljam az így kiválasztottakat. Végül arra jutottam, de ez már jóval az idézett beszélgetés után történt, hogy a párizsi évek adhatják a keretet. De maga a szöveg semmiképpen sem krónika formájában áll össze. Inkább kiemelem a csomópontokat, amelyekből kiindulva szükségképpen más idősíkok is bekerülnek az elbeszélésbe, hiszen mindennek vannak előzményei és mindennek vannak következményei. A párizsi időszak többek közt azért is izgalmas, mert a magántörténet itt összefonódik közös történetünkkel, patetikusan szólva: a Történelemmel; hiszen nem létezhetnek egymás nélkül. Ez a választás egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy hozzáfűzzem mindazt, ami a gondolataimban, a tudatomban jelenik meg, ami foglalkoztat, akár akkoriban, akár később.”
Átlátszó hang 2023 – Ladik Katalin + Studio Dan (A) | November 17. 18:30
Helyszín: Fonó Budai Zeneház
18:30–19:30 A Sikoly Ars-Poetikája – Ladik Katalin portréfilm – magyar nyelven angol felirattal
Ladik Katalin szerb-magyar költő, színésznő és képzőművész dokumentarista portréja. A film végigköveti rendkívüli pályafutását az 1960-as évekbeli Újvidéken zajló happeningektől egészen a performanszművészként végzett úttörő munkásságáig. Szilágyi Kornél (Igor Buharov) filmje egy különleges életutat tár elénk.
20:00–21:30 Koncert
A bécsi Studio Dan zenei és előadóművészeti „mindenevők” gyülekezete. Az újzene mellett egyaránt otthonosan mozognak a jazz, az improvizált zene vagy a hangszeres színház műfajaiban is többek között. Vendégszólistájuk, Ladik Katalin költő, performer, a magyar hangköltészet úttörője, aki idén ünnepelte 80. születésnapját. Kettejük közös produkciója Gryllus Samu számukra komponált darab-párja, a Demilitarizációs tanulmányok. Ennek kiindulási pontja John Cage gondolata a nyelv lebontás általi demilitarizálásáról, illetve Cage Empty Words sorozatának milánói 1977-es bemutatója, mely a felszabadult közönség, és a 140 percen keresztül rövid szövegtöredékeket előadó Cage provokatív happeningje volt. Az esten szerepel a 2016-ban elhunyt amerikai zeneszerzőnő, Pauline Oliveros hangszerekre és kavicsokra írt Pebble Music-ja, valamint az amerikai születésű, svájcban élő Jalelu Kalvert-Nelson az együttes számára írt új kamaraműve, a The Heart´s Residue. Ez utóbbi kiindulási pontja az emberi élet trauma utáni felépülése, a megtört szív „maradékának” továbbélése.
További részletek: https://fb.me/e/3d1iwZrPC
FFJA irodalmi est sorozat: Beszélgetés Vörös István József Attila-díjas költővel | Január 18. 18 óra
Helyszín: Párbeszéd Háza
Az FFJA irodalmi est sorozatának keretében ezúttal Vörös Istvánnal Lehóczky Ágnes költő, egyetemi tanár beszélget.
A két órás irodalmi est első felében a József Attila-díjas költő korábbi, illetve legfrissebb versesköteteiből olvas majd fel: elsősorban a Heidegger, a postahivatalnok (verses regény, Pécs, 2003, németül: Wien, 2008.), A Vörös István gép vándorévei (versek, Pécs, 2009), Százötven zsoltár (versek, Pécs, 2015) és a Nem ti kussoltok (versek, Bp. 2021) c. kötetekből. A felolvasást egy irodalmi beszélgetés követi: a kortárs irodalom paradoxonairól, elméletről és gyakorlatról, kreatív írásról, műfordításról, filozófia és költészet kapcsolatáról, a költői, lírai és személyes én metamorfózisairól, nyelvi rejtőzködésről, a kortárs vers szerepéről, a költő szerepvállalásairól, a nyelv dominanciájáról és a kortárs versről mint állandó kísérletről, ekfrázisról, parafrázisról, irodalmi kabátokról, és nem utolsósorban a vers ellentmondásairól, hagyományról és hagyatékról, szemüvegek szemüvegeiről, többszerzősségről, eredetiség paradoxonjairól, reményről, múltról, jelenről, az új és a régi kapcsolatairól, kint és bent kríziseiről, irodalmi szellemekről, szellemidézésről, szellemiségről, történelemről, környezetről, világról, emberről.
SZÓKÖZ I. – Beszélgetés a „gyermekfejjel gondolkodó” íróval, Haász Jánossal | Január 18. 19 óra
Helyszín: Három Szerb Kávéház
SZÓKÖZ – a Három Szerb Kávéház irodalom- és olvasásnépszerűsítő eseménysorozata, amelynek ingyenesen látogatható alkalmain mérvadó kortárs magyar írók és költők mesélnek legújabb könyveik elkészülésének folyamatáról, (élet)pályájuk alakulására nézve is meghatározó tapasztalataikról.
Ezeken a havi rendszerességű esteken olyan gondolatébresztő, önmagunk és környezetünk mélyebb megértését is elősegítő beszélgetések részeseivé válhatnak az érdeklődők, amelyeknek kiindulópontjait a legaktuálisabb kérdésekkel foglalkozó szépirodalmi alkotások adják.
A SZÓKÖZ házigazdája Juhász Tibor író, költő, a pozsonyi Irodalmi Szemle és a zalai Pannon Tükör szerkesztője.
A SZÓKÖZ első vendége Haász János író, újságíró, szerkesztő. Csaknem húsz évig dolgozott az Index.hu-nál, jelenleg a Telex.hu szerkesztője, a lap tárcarovatának elindítója. Az Élet és Irodalom Tarnói Gizella-emlékdíjasa, a XIII. kerületi önkormányzat Kassák Lajos-díjasa. Legújabb, Apám óriás lesz című kötete egy megindító novellafüzér, amelynek különálló szövegekként is olvasható alkotódarabjaival az író arra tesz kísérletet, hogy a ’80-as évek Magyarországának sajátos miliőjét újrateremtse. De az Apám óriás lesz nem csupán az internet előtti időszak megkapó ábrázolása miatt érdemes a figyelemre, hiszen aparegényként, sőt egy különös felnövéstörténetként is olvasható. Hogyan tudjuk megőrizni magunkban évtizedeken át a gyermeket? Milyen volt apának lenni a ’80-as években? A saját elmondása szerint „gyermekfejjel gondolkodó” Haász János ezekhez hasonló kérdésekre válaszol majd az esten!
Kollár-Klemencz László: Öreg Banda | Január 18. 19 óra
Helyszín: K11 Művészeti és Kulturális Központ
Kollár-Klemencz László első regénye Öreg Banda címmel 2021. októberében jelent meg. A szerző az erdőből a család erdejébe költözött. A könyv az író többgenerációs zenész családjának és a családja alkotta Öreg Bandának izgalmas, sokszínű életét kíséri végig az ezernyolcszázas évek közepétől, háborúkon, családi és társadalmi drámákon keresztül az ezerkilencszázhetvenes évekig Pest-megye egy kis sváb falujában, ahol a tradíciókat, az ünnepeket, a szokásaikat, hitüket, de sokszor az életben maradásukat is a zene, az Öreg Banda mentette meg.
Bemutatkoznak a 2022-es Írótanya Antológia szerzői | Január 18. 19:30
Helyszín: MANYI – Kulturális Műhely
A Facebook-esemény leírásából:
Szokásainknak megfelelően az Írótanya irodalmi tábor résztvevőinek írásaiból összeállítottunk egy online kiadványt, melynek bemutatójára várunk mindenkit szeretettel.
Felolvasnak: Kováts Hanna Judit, Vigvári Tamás, Bónus Angéla, Szegedy-Maszák Blanka, Kessler Emma, Nagy Levente Tamás, Csáki Botond, Bodor Emese, Bálint Marcell, Brutyó Bertalan, Lakits Hanna, Szász Péter, Fox Prouvaire, Bálint Ákos, Szebedy Bodza, Hajós Kira, Pásztor Máté.
Moderátor: Modor Bálint
A kiadvány szerkesztésében és/vagy a táborban a műhelymunka során a szöveggondozásban részt vettek: Borda Réka, Csete Soma, Kőszeghy Ferenc, Modor Bálint, Nagy Hilda, Rékai Anett.
A tábor támogató: Bakos Gyöngyi, Halász Rita, Élő Csenge Enikő, Fehér Renátó, Gesellschaft Helvetia Hungaria, Kazsimér Soma, Szenderák Bence, Tóth Kinga
A szervezők: Borda Réka, Csete Soma, Vida Kamilla
Nincs-műhely | Január 19. 16 óra
Helyszín: Mester Galéria és Közösségi Tér
A Facebook-esemény leírásból:
A szokásos műhelyezés a Mester Galériában. Mindenkit szívesen látunk, hozzatok nyugodtan prózát/lírát (és mindent, ami ezeken kívül esik). Hogy mindenkire legyen idő, max. 8 ezer karakterrel (szóközökkel) küldjetek szövegeket.
A szövegeket a műhely napján 12 óráig tudjátok elküldeni. Az alkalmon pedig az első 5-7 szövegre tudunk időt biztosítani.
Mielőtt jöttök műhelyre, kérünk titeket, a nincs.muhely@gmail.com e-mail címre küldjétek el word dokumentumban a szöveget/szövegeket.
Bármilyen kérdésetek van a műhellyel kapcsolatban, a fentebbi e-mailen elértek minket.
A műhelyt vezetik: Fehér Renátó, Szabolcsi Alexander.
Ferenczi – a katalizátor | Január 19. 17 óra
Helyszín: Írók Boltja
A kötet Ferenczi Sándor pszichoanalitikusi munkásságának első, 1908. és 1913. közötti időszakát öleli át. Ebben a hat évben kibontakozik Ferenczi személyes elköteleződése, elméletalkotói, pszichoterápiás és intézményteremtő képessége, alkotói tevékenységének meghatározó pillérei.
Ferenczi 1908. februárjában látogatja meg Freudot bécsi otthonában. A kapcsolatfelvételből élethosszig tartó barátság és szellemi közösség lesz. Ferenczi aktív alakítója a nemzetközi pszichoanalitikus közösségnek, és javaslatára alakul meg a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület 1910-ben. 1913-ban létrehozza a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesületet. Ferenczi hatalmas energiával terjeszti a pszichoanalízis eszméjét és gondolatrendszerét orvosi és nem orvosi körökben egyaránt. Legjelentősebb írásai először német nyelven, a pszichoanalízis nemzetközi folyóirataiban majd magyarul is megjelennek a Gyógyászat orvosi hetilapban, de ír a Nyugatba, a Huszadik Századba és előadásokat tart a progresszív magyar kultúra sokféle fórumán. Barátain keresztül – Ignotus, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Berény Róbert – utat talál a pszichoanalízis interdiszciplináris kapcsolódásához. E kötet tanulmányai közül sok a Ferenczi teljes életműben is jelentős írás, közöttük a Pszichoanalízis és pedagógia, amely társas-szociologikus szinten tárgyalja Ferenczi állandó érdeklődésének újító irányát, az emberi lélek elfojtott és tárgykapcsolatokon keresztül kibomló természetének titkait. A valóságérzék fejlődésfokai már a relációs létezés preödipális énkonstrukcióját írja le a felnőtté válás folyamatában.
Ferenczi gondolatai közül sok ma is igen aktuális. Élvezetes megfogalmazásai vonzóvá teszik mondanivalóját a 21. század olvasóinak.
Bánki Éva író, irodalomtörténész exkluzív tárlatvezetése Lovas Ilona emlékkiállításán | Január 19. 18 óra
Helyszín: Műcsarnok – Kunsthalle Budapest
„Az anyaméh nem veti ki a magzatot, pedig a felnőtt nő testében növekvő magzat egy »idegen test«. Az evangélium vagyis az »örömhír« is ráíródhat textilre, bélre vagy más romlékony anyagra – az üzenet nem veszíti el a fontosságát és az értelmét, ha egy sebezhető test(rész), vagy bármilyen köznapi, »talált tárgy« hordozza azt. Milyen eszközei vannak a kortárs képzőművészetnek és a 20-21. századi lírának, ha test és lélek, mulandóság és örökkévaló, partikuláris és egyetemes viszonyát akarja érzékeltetni?”
A séta során Lovas Ilona Műcsarnokban látható alkotásait a magyar transzcendens költészet (Dsida, Pilinszky, Tandori, Győrffy) verssorainak tükrében vizsgálják.
Szendrői Csaba – #olvasniszabad, vendég: Moskát Anita | Január 19. 19 óra
Helyszín: K11 Művészeti és Kulturális Központ
Januárban újra #olvasniszabad a K11-ben! Az olvasniszabad mozgalmat Szendrői Csaba, költő, Artisjus díjas szövegíró, énekes, az Elefánt zenekar frontembere találta ki 2020-ban, azóta Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeutával bővült a „csapat”. Célja az olvasás népszerűsítése, az önfejlesztés, az olvasás hatása az egyén személyiségére, tudatára és gondolkodására. Nem valós terápiát kíván nyújtani, csupán eszközöket igyekeznek adni az olvasók kezébe, amik segítenek abban, hogy mindenki a maga módján és útján hozza ki magából a legtöbbet.
Az #olvasniszabad eseményeken:
- Az első 1 órában mindenki „csak” olvas egy általa hozott könyvet, ezt követően a résztvevők átbeszélik az aznap olvasottakból a leginkább megmaradt mondatokat, bekezdéseket
- Ezt követően egy rövid szünet után, az est második felében Szendrői Csaba, Jakobovits Kitti és az adott hónap vendége tart előadást, ahol közös beszélgetésre invitálják a résztvevőket
A januári #olvasniszabad esemény vendége: Moskát Anita (1989) író, szerkesztő. Eredeti végzettsége biológus, Budapesten él. Irha és bőr c. regényéért Zsoldos Péter-díjat kapott. Legutóbbi kötete: A hazugság tézisei (2022).
További részletek: https://fb.me/e/37whQYsbB
A Dunakanyar aranykora – Bohumil Hrabal, Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Nádas Péter a Dunakanyarban | Január 19. 19 óra
Helyszín: Zsengélő Café
Hrabal Mészöly Miklós invitálására érkezett Kisorosziba, ahol az író feleségével, Polcz Alaine-nel élt. Szomszédjuk Nádas Péter volt, aki végigfotózta mindennapjaikat, és számos írásában is megemlékezett róluk. Felolvasószínházunkban vetített képek és idézetek segítségével elevenítjük fel barátságukat!
A Dunakanyarkult Egyesület és Fábián Erika jóvoltából, fantasztikus és különleges történeteket hallgathattok a Zsengélő Caféban.
Frici & Aranka – Vetítés a Magyar Kultúra Napján az Urániában | Január 22. 11 Óra
Helyszín: Uránia Nemzeti Filmszínház
Frici & Aranka című film vetítése január 22-én, vasárnap 11 órakor, a Magyar Kultúra Napja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében.
Film a szerelemről, a múlt századelő Budapestjének életéről, az irodalmi, kávéházi kultúráról. New York, Centrál és Hadik, ahol „ott volt Aranka, a királynő, és ott volt Karinthy, a főisten.” A film középpontjában Karinthy Frigyes (1887-1938) és Böhm Aranka (1893-1944) közel két évtizedes kapcsolata áll, a film irodalmi szövegek megidézésével teszi élővé a száz évvel ezelőtt történteket.
