Egy helyen a hét legfontosabb irodalmi rendezvényei.
FÉL_búcsúest | Március 6. 18 óra
Helyszín: Három Holló
A 2023. március 6-án megrendezésre kerülő összművészeti rendezvényen a FÉL szerzőinek különleges felolvasásán túl pop-up kiállítást, kortárs tánc előadást láthattok, de lesz spoken word, versfeldolgozások is hallhatók majd, sőt, a szervezők egy, a lap fennállásának 15 évét összefoglaló filmet is levetítenek.
Az esten a vezető, fiatalok által szerkesztett kortárs művészeti lapok, periodikák is képviseltetik magukat: a Nincs online folyóirat, a ROST irodalmi lap és az f21.hu magazin alkotóinak felolvasása után izgalmas kerekasztal-beszélgetés során ismerkedhetünk meg a 2020-as évek első felének lapszerkesztőivel, szerzőivel.
A FISZ Fiatal Írók Szövetsége könyvvására teszi még színesebbé a búcsúest programját: az esten a FÉLonline.hu szerzőinek a kiadónál megjelent könyvei megvásárolhatók. A helyszínen vehetők át a FÉL_búcsúbazár merchandise tárgyai és az idén késő őszre tervezett Emlékkönyv is nagy kedvezménnyel elővásárolható majd.
Részletes program:
Maczák Orsolya Rita pop-up kiállítása 18:00 órától az est végéig látogatható.
18:30-tól az L1 Egyesület metro action című performansza látható. Koncepció: Ladjánszki Márta | Előadók: Koroknai Zsolt, Ladjánszki Márta, Varga Zsolt. A metro action nem megszokott helyszíneken mutatkozik meg, így 2010-ben Ladjánszki Márta és Varga Zsolt kettőseként a Kisföldalattin (M1) közlekedve lehetett a performansszal találkozni; 2020-ban Koroknai Zsolttal kibővülve az M3-as metró vonalának néhány állomásán futhattak bele az utazók az előadásba, de előadták már piacon, erdőben, a Balaton-parton, művésztelepen és kiállítóterekben is.
Búcsúgig, a FÉLonline szerzőinek szöveges, zenés vetítéssel kiegészült előadása 19:00-tól látható. Szövegeiket felolvassák: Balázs Zoltán, B. Horváth László, Biró Zsombor, Borsik Miklós, Csillik Kristóf, Elter András, Endrész Aliz, Fehér Enikő, Gerebenics Nóra, Hodászi Ádám, Jahoda Sándor, Katona Ágota, Kerber Balázs, Körtesi Márton, Mokos Judit, Orbán Krisztina, Soltész Béla, Szarka Károly | zene: Girl in the Mirror, Csizmás Kinga | spoken word: Mészáros Péter
A búcsúgig után a FÉLonline.hu egykori szerkesztőivel beszélget Vincze Bence.
20:30 után a színpad a fiatal lapoké és szerzőké: bemutatkozik a Nincs, a Rost és az F21.
Felolvasnak: Biró Sára, Bodor Emese, Horváth Florencia, Korsós Gergő, Kupihár Rebeka, Ráday Zsófia, Radnóti Ádám, Szamosvári Bence, Szegedi Fanni. A kerekasztal körül: Vincze Bence, Tóth Ramóna Mirtill, Bordás Máté szerkesztők, a beszélgetést vezeti és az est házigazdája: Braun Barna a FÉL alapító-főszerkesztője.
Az est zárásaként 21:30-kor a FÉLonline.hu fennállásának 15 évét összefoglaló film kerül bemutatásra, melyben az archív felvételeken túl megszólalnak a lap egykori szerzői, szerkesztői.
Garaczi László: Magyar Mátrix – béta verzió | Március 6. 19 óra
Helyszín: RS9 Színház
„A Magyar mátrixba belépve a valóság magyar, azaz pont olyan, mint a te hétköznapi valóságod. A magyar valóság pedig nosztalgiaszagú, megfakult színű, múltban élő, és a jövőbe vágyakozó.
Valóban mi építettük fel a saját, közös életünket, vagy az események, velünk megesett történések építettek minket? És ezáltal felelősek vagyunk-e a sorsunkért, és a gyermekeink boldogtalanságáért/boldogságáért, vagy nyugodt lelkiismerettel dobhatjuk el a felelősség terhét magunktól?”
Forrás: artnews
Szereplők: Álmosd Phaedra, Kassai László, Kadlót Zsófi, Cseh Fruzsina, Kovács Andrea, Túri Hajnal, Benkő Bence, Nagy Ferenc, Kókai János
A hang: Koleszár Bazil Péter
Felvételről közreműködik: Mérai Katalin, Jászberényi Gábor
Írta: Garaczi László
Fény-látvány: Csáki Rita
Rendezte: Lábán Katalin
Literárium: Schein Gábor-est | Március 6. 20 óra
Helyszín: Müpa Budapest
Schein Gábor költő, író, műfordító, esszéista. 1969-ben Budapesten született. A kortárs magyar irodalom egyik legösszetettebb életművel rendelkező alakja.
A budapesti József Attila Gimnáziumban érettségizett. 1993-ban magyar szakos, 1994-ben német szakos diplomát szerzett az ELTE-n. 1995-ben kezdett az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén oktatni, ahol ma is dolgozik, 2020 óta professzorként. A számára különösen fontos alkotókról, Paul Celanról, Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Füst Milánról könyveket írt. Hosszabb időszakokat töltött külföldön, amely időszakok hozzájárultak a rá jellemző tágasság megőrzéséhez, művészi gondolkodásának folyamatos módosulásához, miközben a sarokpontok változatlanok maradtak. Az évek során több irodalmi folyóirat (Határ, Pannonhalmi Szemle, Nagyvilág, Irodalomtörténet) szerkesztője volt. Kurátora a Magyar Műfordítóház Alapítványnak. Versei, regényei, esszéi és tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban, önálló kötetekben. Tíz verseskötete, hat regénye jelent meg a Jelenkor, a Kalligram és a Magvető Kiadónál. Írt gyermekkönyveket, színdarabokat, operalibrettót, elbeszéléseket, politikai esszéket. Könyvei angolul, németül, franciául, spanyolul, bolgárul, szerbül, szlovénül és románul jelentek meg. Ő maga németből és angolból fordít. József Attila-, Füst Milán-, Artisjus- és Déry-díjas. Legutóbbi könyvei: Üdvözlet a kontinens belsejéből (versek, Jelenkor, 2017), Megleszünk itt (regény, Magvető, 2019), Ó, rinocérosz (verses regény, Magvető, 2021), Autobiographies of an Angel (regény, Yale Univ. Press, 2022, ford. Ottilie Mulzet). Szerzői estje a Literárium színpadán a kortárs magyar irodalmi szcéna egyik legsokoldalúbb, elsőrangú alkotójának műhelyébe enged izgalmasnak, igazi szellemi kalandnak ígérkező betekintést.
Imitálható-e Pindaros az 1810-es években? Bepillantás Ungvárnémeti Tóth László műhelyébe | Március 7. 16 óra
Helyszín: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet
A BTK Irodalomtudományi Intézet 18. századi osztályának vitaülése
Keisz Ágoston: Imitálható-e Pindaros az 1810-es években? – Bepillantás Ungvárnémeti Tóth László műhelyébe
Ungvárnémeti Tóth László 1818-ban többször is publikált Pindarosról: a Tudományos Gyűjtemény júniusi (VI.) kötetében tette közzé róla szóló tanulmányát, júliusban pedig megjelent kétnyelvű kötete Ungvárnémeti Tóth László Görög versei magyar tolmácsolattal címmel, amelynek élén négy Pindaros-imitáció áll, magyar és ógörög nyelvű párhuzamos szöveggel.
Egyik ódája kapcsán így ír: „Mert nem elég annak, a’ ki ma görögűl akar írni, szovat szóra fordítani; hanem szükség, hogy az annak megfelelő értelem, ’s képzet a’ Régiségből vétetett legyen. Egy kertből való tehát mind a’ két virág, ’s egyenlő szaga, ’s formája első visgálattal; de a’ külömbféle színelet, ’s árnyékozat által szoros öszvevetés szerint, hol egyik, hol másik kellemesebb.”
Ungvárnémeti éveken át dolgozott görög versein. Először 1814-ben Kazinczynak írt leveleiben merült fel a kötet megjelenésének terve. 1814 őszétől a pesti egyetemen orvostudományt tanult, ám közben részt vett a város értelmiségi életében, csiszolta verseit, bővítette irodalmi ismereteit.
Milyen hatások formálták gondolkodását, és milyen célok vezérelték, amikor a korszakban sem megszokott módon ógörög verskötetet publikált? Hogyan helyezhető el a kor szellemi irányzatai és költészettörténeti jelenségei között? Milyen dilemmákkal nézett szembe Pindaros-imitációi elkészítésekor, hogyan dolgozott? Milyen szempontból utánozta Pindaros költeményeit, és hogyan értékelhetjük vállalkozását?
Folyamatban lévő kutatásai nyomán az előadó ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. Először Ungvárnémeti görög költészetének néhány általános problémájával foglalkozik, majd a Hermina főhercegnő halálára írt óda görög és magyar változatának elemzésén keresztül mutatja be, miként imitálja a Pindaros-óda műfaját, és hogyan kötődik mindeközben saját korának kifejezésmódjaihoz.
Két szerelmesek. Válogatás Móricz Zsigmond és Holics Janka levelezéséből – Kötetbemutató | Március 7. 17 óra
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum
A POKET legújabb kiadványa hiánypótló jelentőségű, ugyanis Móricz Zsigmond és Holics Janka levelezése még sosem jelent meg nyomtatásban. Móricz kéziratos szöveguniverzumából a legavatottabbak, a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz Műhelyének kutatói készítettek válogatást. A kötet különlegessége, hogy Holics Janka női szólama menyasszonyként, feleségként, múzsaként kíséri Móricz Zsigmond íróvá válásának, alkotói sikerének kibontakozását. Az 1902 és 1925 között írott dokumentumokból kibontakozó végzetes szerelmi történet további újdonsága, hogy a 21. századból visszatekintve levélregényként is olvasható.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Asztalos Emese, Babiczky Tibor, Cséve Anna, Mirtse Zsuzsa, Sidó Anna
PetersPlanet Könyvklub – Buenos Aires | Március 7. 18 óra
Helyszín: Jókai Anna Szalon
Gurubi Ágnes Szív utca című könyve folytatódik Szűcs Péter népszerű könyvklubja a Szalonban.
A múlt végül mindannyiunkat utolér. Ott visszhangzik indulatos mondatainkban, zátonyra futott kapcsolatainkban, megmagyarázhatatlan testi tüneteinkben. Ahhoz, hogy rájöjjünk, a nagyon is mainak gondolt életünket át- meg átszövi az elmúlt idő, el kell kezdenünk az ismerkedést. Az ismerkedést anyáink, nagyanyáink, dédanyáink bánataival, örömeivel, szenvedéseivel, veszteségeivel. Ezekből, mint apró igazságdarabokból végül összeállíthatjuk sorsunk képletét. Megérthetjük döntéseinket, vonzalmainkat, választásainkat. Menjünk vissza a Szív utcába, mert nekünk is van Szív utcánk! Kérdezzünk, kutassunk, emlékezzünk, ahogy Gurubi Ágnes teszi ebben a lebilincselő családregényben, ami visz, sodor magával, mintha egy színes, szélesvásznú filmet néznénk. Ahogy a múlt, úgy a Szív utca története sem múlik el nyomtalanul. Képei, szereplői napok, hetek múlva is felbukkannak, pontosan úgy, ahogyan a legjobb regényekkel történni szokott.
Orvos-Tóth Noémi
CEU Határtalan Tudás: Minek nevezzelek? Petőfi 200 | Március 8. 18 óra
Helyszín: Central European University
Hogy kerül Petőfi egy pólóra, az étterem menüjére, egy 37 milliós nézettségű rapdal refrénjébe? Petőfi brand lett. Mitől vonzó a cári orosz csapatok elleni csatában fiatalon elesett, lázadó költő még 200 év után is?
A Nemzeti dalon és az Anyám tyúkján túl van egy nagy életmű, amit az agyonszavalt versek elfednek. Ki van valójában a versek mögött? Miért mennek ma is tömegek a Petőfi-kiállításra? Hogy lehet izgalmassá tenni a fiataloknak Petőfit a tanórán? Felveszi-e a harcot a János vitéz a mangával?
A Határtalan tudás következő rendezvényének főszereplője: Petőfi Sándor.
Előadók: Dr. Margócsy István irodalomtörténész; Dr. Kalla Zsuzsi irodalmi muzeológus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese; Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesülete választmányi tagja, magyar–angol szakos tanár.
Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” – születésnapi könyvbemutató | Március 9. 18 óra
Helyszín: Puskin Art Mozi
Boldizsár Ildikóval az új kötetről és az életműről Szűcs Péter beszélget.
Segíthet-e Csipkerózsikának Csizmás Kandúr? És Hamupipőkének a táltos paripa? Miért nem a tündérkeresztanya jelenik meg a sárkányviadalra készülő hős előtt? Ki segít az állatvőlegényeknek és állatmenyasszonyoknak, hogy visszanyerjék valódi önmagukat? Boldizsár Ildikó mesekutató, a meseterápia meghonosítója új könyvében a mesék segítő alakjait veszi szemügyre abból a szempontból, hogy kit, miben és hogyan támogatnak. A mesekutatás módszertanát felhasználva és megújítva hatvan segítőből és tizenhat segítő kapcsolatból alkotta meg azt a hálózatot, amely lenyűgöző módon mutatja be a segítségnyújtás ősi formáit. A Hogyan segítsek én terajtad e kapcsolatok feltárásán túl történeti áttekintést nyújt a metamorphoses-meseterápia kidolgozásáról és működéséről, bemutatja a mai magyar meseterápiás irányzatokat is. Boldizsár Ildikó könyve nemcsak a meseterápia iránt érdeklődő olvasók és szakemberek, hanem a néprajzosok és antropológusok számára is számos meglepetést tartogat, bizonyságot téve arról, hogy napjaink módszereit a mesék évszázadok óta ismerik.
A Hogyan segítsek én terajtad? Segítő kapcsolatok a mesékben című kötet a bemutató után kedvezményes áron megvásárolható.
Írók egymás közt – Szabó T. Anna és Molnár Krisztina Rita | Március 8. 19 óra
Helyszín: Budaörsi Jókai Mór Művelődési Ház
Szabó T. Anna (Budaörsön élő költő, író, műfordító) most Molnár Krisztina Ritával (író, költő) beszélget a JMMH színpadán.
Biró Zsombor Aurél – Kötetlenül | Március 9. 19:30
Helyszín: Kis Présház
Biró Zsombor Aurél 1998-ban született Budapesten, a Bécsi Filmakadémián végzett filmíró szakon. 2021-ben Móricz-ösztöndíjat nyert, prózai szövegeit többek között a Litera, az Alföld és a Kulter közölte. Mit csináljak, hogy jobban érezd magad? című drámája a Táp Színház műsorán fut, első, Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek munkacímű kisregénye megjelenés előtt áll.
A szerző az est során legújabb szövegeiből olvas fel.
A rendezvényt Horváth Florencia költő, kulturális újságíró moderálja.
Az Ady-nők – A Léda-szerelem és a Csinszka-korszak | Március 10. 17 óra
Helyszín: Ady Emlékmúzeum
Emberi kapcsolataink, személyes viszonyrendszereink számos összefüggést rejtenek, és személyiségünk nagyban meghatározza attitűdünket, amely erősen gyökerezik a korai tapasztalások, hozott „hangolások” és „rögzülések” révén az ismerősségben és megszokottban. Ady Endrével kapcsolatban nem a szabálykövetés, a sémákba illeszkedés, az elvárásokhoz idomulás, a megfelelés jut eszünkbe, azonban a jobbára rendhagyó életvitelű költőzseni esetében is vannak alaphangolódást jelentő tényezők, amelyek hatással voltak személyisége jellegzetességeinek kialakulására.
Kimondható, hogy Ady Endre életében a nők fontos szerepet töltöttek be – vagy így, vagy úgy. Rövidre szabott életének egyetlen szakaszában vagy helyzetében sem nélkülözte a női nem hatását, ezért érdekes közelebbről megismernünk azokat, akik hozzájárultak Ady karakterének megformálásához. Ily módon tanulságos lehet utánajárni, ki mit „adott hozzá”, milyen „nyomot hagyott”, vagyis mit jelentett, jelenthetett Ady Endrének.
Előadók: Borbás Andrea és Zeke Zsuzsanna irodalomtörténészek
Ruhavásár és Könyvárusítás | Március 12. 13:00
Helyszín: Három Holló
A Facebook-esemény leírásából:
Ha búcsút mondanátok régóta elfeledett ruhadarabjaitoknak, akkor itt és most lesz lehetőségeket új gazdát találni számukra. Aki inkább a könyveket lapozgatja a gardróbja helyett, vagy netán mindkettőt, a nálunk megforduló kiadók könyvei közül is válogathat.
Zenéről gondoskodunk, és a szokásos ételeink, italaink is várnak, a nézelődés közben, ha csupán a kíváncsi szemeid hoznak el, ne maradjon hoppon a füled és az ízlésed sem.
A nagy himnusz sztori – Jó kedvvel, bőséggel | Március 12. 19 óra
Helyszín: Óbudai Társaskör
Közreműködik az Anima Musicae Kamarazenekar
Művészeti vezető: G. Horváth László
Miért telt el 166 év, amire Kölcsey Ferenc Himnusz című verséből törvényes nemzeti himnusz lett? Miért nem tetszett Erkel és Kölcsey műve a legkülönbözőbb rendszerek politikusainak és milyen alternatív indulókkal próbálkoztak? Mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta a szobafogságban Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Hogy hangzik Erkel Szózata és Egressy Béni Himnusza? Miért sértődött meg Liszt Ferenc, miután himnuszt írt a magyaroknak? Miért nem engedték a Himnuszt templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni, és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi Mátyás kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már magyarok által írt himnuszok: mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európai Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot?
Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai és hogy kerül a magyar operett az izlandi focistadionba? Mitől magyar az uruguayi és a paraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar? Mindez kiderül Nyáry Krisztián és Bősze Ádám jókedvű és bőséges irodalom- és zenetörténeti kalandozásán – a Himnusz születésének 200. évfordulóján.
