„Élőben a Mércén!” – Fotókiállítás a közélet elmúlt bő félévtizedéből
„Élőben a Mércén!” – A Mérce munkatársai az oldal 2017-es indulása óta több százszor írták le ezt a mondatot, illetve mondták kamerába helyszíni közvetítések, élő tudósítások során.
Vádirat a populáris zene ellen – Theodor W. Adorno kritikája 83 év távlatából
Theodor Adorno a kulturális tömegtermelés hajnalán olyan kritikát fogalmazott meg a zenefogyasztási szokások, a kultúripar és a populáris zene kapcsán, melynek egy jelentős része...
Zsákutcák, tévutak és járható ösvények – Jean–Louis Fabiani: Van-e kiút a kulturális kapitalizmusból?
„Miért olyan nehéz közjóként elképzelni a kultúrát?” – teszi fel a cseppet sem költői kérdést Jean-Louis Fabiani szociológus Van-e kiút a kulturális kapitalizmusból? című, a Fordulat társadalomelméleti folyóirat 30. lapszámát záró tanulmányában,
Sírjunk vagy nevessünk a politikai elit korrupcióján? – Kritika A nép szolgája című sorozatról
A jelenlegi ukrán elnök az ukrán elnököt alakítja ebben a sorozatban. Kritika A nép szolgájáról.
„Identitás és kultúra képződik ahhoz, hogy olcsón adunk el munkaerőt” – Interjú Konkol Mátéval
Interjú Konkol Mátéval a magyar filmipar helyzetéről.
Fehér Renátó: „Junior Prima Díjat a fiatal magyar irodalomnak (Kérdezed vagy mondod?)”
Fehér Renátó költő, író szerzői Facebook-oldalán posztolt vitaindító esszét az irodalmi Junior Prima Díjról, pontosabban annak hiányáról.
Tudományról szabadon, sörrel a kézben
Milbacher Dániellel, a tudományos megismerés módszertanát szélesebb körben népszerűsítő Kritika és Felelősség Szabadegyetem társszervezőjével többek között a szabadegyetemi formáról és a tudománykommunikáció lehetőségeiről beszélgettünk.
Ha nincs mit mondani, akkor minek? – Kritika az Áldozatok 2006 című filmről
Kritikánk Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás Áldozatok 2006 c. filmjéről.
ROMAKÉNT. – podcast, ami kihangosítja a hazai romák hangját
Itt a ROMAKÉNT., a Romaversitas Alapítvány videós podcastje.
A Végtelen Kontent – Esszé a kulturális termékek fogyasztásáról
Ha a tőkén múlik, örökké a monitor előtt tespedő fogyasztókká válunk, akik a legkisebb lelkifurdalás nélkül intenek búcsút a külvilágnak.
