Számos könyvbemutató és beszélgetés mellett a héten indul a Móricz-ösztöndíjasok bemutató sorozata, a hétvégébe kanyarodva a 25 éves Szépírók Társasága ünnepli negyed évszázados jubileumát izgalmas rendezvényekkel, de foglalkozhatunk a görög nyelvű költészettel és Halloween-hez közeledve a borzongató ifjúsági irodalommal is az elkövetkező napokban. Egy helyen a hét legfontosabb irodalmi rendezvényei.
Móricz-ösztöndíjasok irodalmi estjei #1 – Október 24. 18 óra
Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)
„…életét írásban tovább tudja élni” – Irodalmi estek a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj 2022-es díjazottjainak részvételével.
Az estek során a volt ösztöndíjasok a honorált időszak alatt született verseikből, prózáikból olvasnak fel.
Közreműködnek: Horváth Florencia, Nagy Lea, Székely Márton, Székely Zoárd
Az estet Mirtse Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíjreferense moderálja.
MÁSSALHANGZÓ I vendég: Spiró György – Október 24. 18 óra
Helyszín: B32 Galéria és Kultúrtér
Utak – és nem végállomások, történetek – és nem befejezések, nem a siker, hanem ami és aki mögötte van. A Mássalhangzó megmutatja a részeket az egészben, a titkot a sztoriban, a valódi embert a munka és az alkotás mögött.
Kulturális beszélgetéssorozat Gréczy Zsolt vezetésével. Minden hónapban egy prominens kulturális szereplővel indul meg a beszélgetésfolyam a világlátásukról, művészetükről, magukról, nekünk.
„Arra való az irodalom, hogy ne érezzük magunkat magányosnak, és megtapasztaljuk azt a sokszor keserű, de alapvetően mégis felemelő érzést, hogy olyan szörnyű helyzetben, mint amilyenben most éppen vagyunk, voltak már mások is; amint ezt megérezzük, helyzetünk máris kevésbé reménytelen.” – írja Spiró György. A kortárs irodalom egyik élő klasszikusa minden műfajban alkot, munkásságát nagyjából minden létező díjjal elismerték már. Szókimondóan fogalmaz a közélet kérdéseiben is. Vele beszélget Gréczy Zsolt írásról, színházról, kultúráról, hogy honnan hová tartunk, és jó-e ez nekünk.
Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító. Munkái között olyan alkotásokat találhatunk, mint a Csirkefej, Az imposztor, a Prah, az Árpádház, a Fogság vagy akár a tavaly megjelent esszékötete, a Mikor szabad ölni?
A rendezvényre való belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a b32@ujbuda.hu e-mail címen lehet.
Borzongató ifjúsági irodalom – Kinek? Mikor? Hogyan? Miért? – Október 24. 20:30
Online: https://www.facebook.com/egigerokonyvek/
Hogyan kerül a borzongás az ifjúsági könyvekbe? Szabad-e, jó-e félelmetes történeteket írni, szülőként a gyerekünk kezébe adni vagy megengedni, hogy ilyen könyvet válasszon magának? Mennyi idős kortól engedjük a gyereknek a „para-sztorikat”? A rémisztő történeteket kedvelő gyerekeket vajon mi vonzza ezekben a történetekben? Szülőként hogyan mérjük fel, mi való már nekik, mi az amivel várni kell és melyik az a történet, ami a gyerekünknek nem lenne baj ha teljesen kimaradna. Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ Peer Krisztina gyermekpszichológussal, meseterapeutával és Kovács Attilával, aki Holden Rose néven írt már számtalan ifjúsági könyvet és most jelent meg két igen „paráztatós” kötete, A lapátos fickó és az Azonosított repülő tárgy a Móra Kiadó Lapozz és parázz! sorozatában.
A görög nyelvű költészet Magyarországon a 16. században: műfajok és tendenciák – Október 25. 16 óra
Helyszín: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet
2022. október 25-én, kedden 16 órakor a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya és a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyek közös vitaülésén Kiss Farkas Gábor (ELTE) tart előadást: A görög nyelvű költészet Magyarországon a 16. században: műfajok és tendenciák címmel.
A meghívó letölthető: https://iti.abtk.hu/images/rebakucs_meghivo_2022_oktober.pdf
A görög költészet 15–16. századi nyugat-európai reneszánszával több kutatási program kezdett foglalkozni az elmúlt években.
Az európai kultúrtörténetnek ezt a kevéssé ismert szeletét elsőként próbálja meg szélesebb horizonton bemutatni a 2021-ben megjelent The Hellenizing Muse: A European Antholog y of Poetry in Ancient Greek from the Renaissance to the Present című antológia (szerk. Filippomaria Pontani, Stefan Weise), amelyben az előadó, Kiss Farkas Gábor és Németh András közösen válogatott szemelvényei jelentek meg a magyarországi szerzőktől származó ógörög költészetből.
Az előadás a 16. századi források feltárása során megfogalmazódott kérdésfelvetésekről számol be, egyúttal néhány egyértelműnek látszó költészettörténeti és konfesszionális tendenciát is érintve.
Falfirka-felolvasás: Kustos Júlia | költő, író – Október 25. 19 óra
Helyszín: Bookta
zene | beszélgetés | irodalmi kikapcsolódás
A Falfirkán meghívott szerzők olvasnak fel saját műveikből, havonta, a Bookta kávézóban.
Októberben Kustos Júlia hozza el szövegeit, a szerzőtől G. Szabó Sarolta kérdez, Hellenpárt György pedig zongorán játszik.
„Dús legelőiden,
dús legelőiden
elengedtél minket.
Mégis kinek mondhatnám,
kinek mondhatnám
el titkaim,
mikor a nyírbe, a fűzbe,
a hársba az égből
villám csap, lángol a rét?”
Kustos Júlia: Dús legelőiden (részlet)
Kustos Júlia (1996, Szombathely) költő, író. Első kötete, a Hullámtörő idén tavasszal jelent meg a Jelenkor Kiadónál. Szabadúszó szerkesztőként és fordítóként is dolgozik. Jelenleg Pozsonyban tartózkodik a V4 Literary Residency program keretében – versein, egy regényen és egy verses regényen dolgozik. Amikor nem ír, akkor jógázik, amikor nem jógázik, olvas.
Hellenpárt György nappal építész, éjszaka zenész. A klasszikus zenétől a jazzen át a populáris műfajokig szinte mindenbe belekóstolt már. Az Újhold alter-versmegzenésítő formáció alapító tagja és billentyűse. Jelenleg saját albumán dolgozik, melynek szövegvilágát a kettősségek, szétfeszítő ellentétpárok ihletik – a zenében is a disszonanciát keresi.
A Falfirka alapító-házigazdája: G. Szabó Sarolta, kulturális szervező, szerkesztő, újságíró
A Falfirkát az Imagine Budapest, a Budapest Pont és a József Attila Kör hívta életre 2017-ben.
Verses Est ’22-23 I. – Október 25. 19 óra
Helyszín: K30 Art Cafe
A Facebook-esemény leírásából:
Kedves PPK-s versekedvelő barátaink! Kedves ELTE-sek!
Sok szeretettel várunk titeket október 25-én este a K30 Cafeba őszi Verses estünkre!
A Kazyval szemben található K30 mélyén egy-egy saját verssel vagy bármely költőtől hozott alkotással csatlakozhattok hozzánk az estére – jelentkezéseteket az alábbi Formon tudjátok leadni: https://forms.gle/e6mZ1EiZTMaNdhtv6
A Cafe kérésére felhívjuk figyelmeteket, hogy a részvétel levásárolható belépési minimuma: 1200 Ft – amelyet teljes egészében a pultnál egy finom kávéval, teával, itallal tudtok náluk fogyasztani!
A verselők 2-10 perces blokkokban saját verseket, más költők műveit (akár vegyesen is) felolvashatják/szavalhatják! Az est a jelentkezők számától függően 1 vagy 2 részben lesz megrendezve! (Közötte egy 10 perces szünettel)
Az est menete:
18.30-19.00: verselők helyszíni regisztrációja a Formokon összegyűjtött névlista alapján
19.00-19.15: megnyitó és italfogyasztás első kör
19.15-től: versek minden mennyiségben
A szünettel a jelentkezők számát igyekezzük majd megfelezni!
Kérünk titeket, hogy a pontos érkezésre fókuszáljatok (ezzel elkerülve a sok várakozást és a csúszást is)!
Rendezvényünkön való részvételetekkel hozzájárultok ahhoz, hogy a #mediagroup képi- és hangfelvételt készíthessen rólatok! Eseményünket a rendezvényszervezési bizottság kulturális referense, Aranyosy Blanka koordinálásában hozzuk létre!
Várunk titeket sok szeretettel:
Feller Zorka – animátor
Csipke Ági – PersPeKtíva főszerkesztő-helyettes
Gál Panni – PersPeKtíva főszerkesztő
ÉS-kvartett: Nádas Péter Rémtörténetek – Október 26. 17 óra
Helyszín: Írók Boltja
A beszélgetés témája Nádas Péter Rémtörténetek című regénye.
Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Márjánovics Diána, Puskás Panni, Zelei Dávid
#SZÉPÍRÓK25 – Szépírók Őszi Fesztiválja – Október 26 – 30.
Helyszín: Nyitott Műhely, Werk Akadémia, Három Holló
Az idén 25 éves Szépírók Társasága bemutatja: Szépírók Őszi Fesztiválja (5 napon át)
Október 26., szerda, 18:00
Nyitott Műhely
Szociális Alap – Szatellit a Fesztiválon: irodalompolitikai beszélgetés a Szépírók Szociális Alapjáról. Felkért hozzászóló: Balogh Endre. A beszélgetést vezeti: Fehér Renátó és Kustos Júlia. A Nyolc Ág Kultúraközvetítő Stúdió és a Szépírók Társasága közös rendezvénye.
Október 27., csütörtök, 18:00
Werk Akadémia
Let’s Talk – Podcastok és kulturális aktivizmus – Az ötlettől a megvalósításig, témaválasztás, kérdések és kihívások. A Szépírók Társasága Erasmus+ projektjének budapesti rendezvénye. Vendégek: Solti Hanna (Vénusz Projekt), Fórizs Mátyás (444), Kadarkai Endre. Moderátor: Pion István
Október 28., péntek, 19:00
Három Holló
Versopolis – Nemzetközi költészeti est. A Versopolis egy jelenleg összesen 39 ország 320 költőjét bemutató európai költészeti platform. 2014-ben jött létre, a Szépírók Társasága 2020 óta a tagja. Vendégeink: Gaia Ginevra Georgi, Valentina Colonna (Olaszország), Borda Réka, Závada Péter. Moderátor: Lévai Balázs. Közreműködik: Bánky Sára
Október 29., szombat
Három Holló
15:00 Közgyűlés (zártkörű rendezvény, csak a Társaság tagjai számára)
18:00 BE(p)ART – Határtalan irodalom. Folyóiratok találkozója: Kalligram, Látó, Székelyföld, Műút. Szervező: Karádi Éva
20:00 A 2022-es Szépíró-díjak átadója. A kuratórium tagjai: Deres Kornélia, Péntek Orsolya és Németh Gábor. Közreműködik: Németh Róbert
Október 30., vasárnap, 18:00
Online
A Szépírók Társaságának 25. születésnapja alkalmából készült videóüzenetek online premierje
Krizsai Fruzsina: A haláltól a búcsúzásig – könyvbemutató – Október 26. 18 óra
Helyszín: Három Szerb Kávéház
A Szépirodalmi Figyelő Alapítvány szeretettel meghívja Önt a Gondolat-Jel könyvsorozat 4. kiadványának, Krizsai Fruzsina A haláltól a búcsúzásig – Halottbúcsúztató versek funkcionális kognitív pragmatikai vizsgálata című könyvének bemutatójára.
A kötetről Prótár Noémi (ELTE) beszélget a szerzővel.
Irodalmi találkozások a Limában: Kiss Dávid – Medvék bolygója – Október 26. 18 óra
Helyszín: Lima Pub & Hostel (Győr)
Kiss Dávid 1988-ban született Sopronban. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott politológus szakon. Verseit 2015 óta rendszeresen publikálja, műfordítással is foglalkozik. A Fiatal Írók Szövetségének tagja és a győri ambroozia.hu munkatársa. Az utolsó hazaérkezés és a soron következő elindulás között Budapesten él. Első kötete a Medvék bolygója címmel jelent meg 2022-ben a Napkút Kiadónál, Nádasdy Ádám ajánlószövegével: „Kiss Dávid verseit egyfajta komolyság jellemzi. Érett, néhol egyenesen bölcs ez a líra, amit érdekesen ellenpontoz szerzőjének fiatal volta. A komolyságot úgy értem, hogy nyilvánvalóan, minden igaz, amit leír: a tájak, az ősök, a beszédmódok, vagy a szerelmes elvesztése. Az igazat persze ne tévesszük össze a valódival: Kiss Dávid versei néha váratlanul átcsúsznak a fantasztikumba, majd vissza: szlalomozik évtizedek és évszázadok között, nyelvek és nevek között, szerte a Kárpát-medencében. (Van is szójegyzék a kötetben!). Én örömmel olvasom, örülök, hogy a költészetet lehet így is használni.”
Dávid beszélgető partnere Szabó Gergely lesz, akinek 2022-ben a Napkút Kiadónál jelent meg első verseskötete Közös vizeink címmel.
Benned zajt csapok / SZALON #141. – Október 26. 19 óra
Helyszín: MITZI – Kávé, Konyha, Bár
Vendégek: Háy János, Ohnody-Hegyi Dóra, Berecz István
Október 26-án az Irodalmi Szalonban három kivételes alkotó lép színpadra, intim környezetben, az őket összekapcsoló alkotói-emberi pontokat keresve-mutatva.
Miképp találkozik egy fiatal énekesnő: Ohnody, egy tehetséges énekes-néptáncos, a „Fölszállott a páva” tehetségkutató egykori győztese, Berecz István és a József Attila-díjas író, Háy János alkotói világa? Kik számukra a meghatározó írók és milyen dallamokat hoznak magukkal gyerekkorukból? Mit jelent számukra az alkotás és mit a szabadság? Hogy kalandoznak a művészeti ágak közt és miként lép be életükbe az idő?
Háziasszony, szerkesztő: Juhász Anna irodalmár
Jelentkezés: anna.irodalmiszalon@gmail.com
Belépőjegy: 1000 Ft
Esterházy Miklós: Málna és a csotrogányok / Könyvbemutató – Október 27. 17 óra
Helyszín: Magvető Café
Esterházy Miklós Málna és a csotrogányok című könyvéről a szerzővel és Németh Gáborral Ott Anna beszélget.
Málna és a csotrogányok ismét az elvarázsolt magyar vidékre, az Öreghegyre kalauzolnak minket: ahol a bokrok megrezzennek, az állatok megszólalnak, és egy Málna nevű kislány különös üzenetet talál egy fa tövében. Visszaköszönnek az első kötetből megismert helyszínek és szereplők, két- és négylábúak, hüllők és lombhullatók.
Esterházy Miklós a legősibb műfajjal, a mesével foglalkozik, és miközben megtartja az alapvető mesei elemeket, ízig-vérig mai történeteket ír. Arra mutat rá, hogy felnőtt életünkben is éppúgy van lehetőségünk rácsodálkozni a természetre, és visszatalálni a bennünk élő gyermekhez, amikor a napok végtelen hosszúak voltak, és minden lehetségesnek tűnt.
Családban marad – vendégünk Závada Pál és Závada Péter – Október 27. 18:30
Helyszín: Jókai Anna Szalon
A Facebook-esemény leírásából:
Sorozatunkban olyan családtagokat ültetünk egymás mellé, akik közül az egyik, néha akár mindkettő, valamilyen módon kapcsolódik az irodalomhoz. Beszélgetünk könyvekről, családi kapcsolatokról, a minket körülvevő világról és mindarról, ami színesebbé, jobbá teheti a mindennapokat. Az októberi vendégek Závada Pál és fia, Závada Péter.
Légrádi Gergely: Alkalomadtán író-olvasó találkozó – Október 28. 17 óra
Helyszín: Írók Boltja
A szerzővel Tóth Ramóna Mirtill beszélget, moderál: Mészáros Sándor.
Alkalomadtán címmel jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában Légrádi Gergely új regénye, egy feszültséggel teli családtörténet, amelyben a család legfiatalabb tagjának kell szembenéznie a feldolgozatlanul hagyott múlt örökségével.
„Soha nem láttam egyetlen tárgyiasult bizonyítékot sem, amely igazolná a nagyszüleim kilétét. Se egy fénykép, se egy gyűrű, se egy irat. Nincs egy ábrázat, egy tekintet, amely előtt elmerenghetnék. Csupán néhány kurta mondat. Az is csak akkor, ha megfogalmazom és kimondom. Ezek az emlékek, emlékeknek képzelt foszlányok belőlem jönnek elő. Belőlem táplálkoznak és belőlem állnak össze. Önmagukba fordulnak. Nincs viszonyítási pont. A felmenőimet csend veszi körül. Csend és arctalanság.”
Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. A regény négy szólamban, a fiú, az apa, az anya és a nagyapa hangján szólal meg, ahol ki-ki a saját történetét meséli – míg észre nem vesszük, hogy mind ugyanarról beszélnek. Szereplői együtt- és egyet álmodnak, együtt-hallgatnak, együtt-olvasnak és nem utolsó sorban végérvényesen együtt kovászolódnak egy lezárt csatosüvegben.
„Elindultam a lépcsőn, felfelé. A fordulóban hátrasandítottam. Ott jött mögöttem. Nem nézett fel, a lépcsőfokokra koncentrált. Mintha számolta volna. Akárcsak én. Mindig, ha felszaladtam vagy lementem, számoltam a fokokat. Nekem úgy tűnt, hogy egy idő után már nem is a lábammal veszem a lépcsőket, hanem a számokkal. Ahogy eljutok tizenhatig, benne a fordulóval, megteszek egy emeletet. Ha tizenhatig számolok, lejutok, ha újra tizenhatig, a szobám előtt állok. Ha az anyám leküld valamiért, hogy hozzam fel, az egyenlő harminckettővel.”
II. NIOK-NAP – egy egész nap az olvasóknak Budapesten! – Október 29. 10 óra
Helyszín: JCC Budapest – Bálint Ház
A Facebook-esemény leírásából:
Töltsünk el egy teljes napot együtt a Bálint Házban! Válogass az öt helyszínen zajló rendezvények közül: részt vehetsz irodalmi kvízen, írástechnikai és önismereti workshopon, valamint a ruhatáradat is górcső alá veheted, és fenntarthatósági tippeket is kaphatsz. A kisebbeket egész nap gyerekprogramok szórakoztatják.
Részletes program: https://fb.me/e/2mRsTYbf8
Nők a fiatal költészeti kánonban – Október 29. 18 óra
Helyszín: Fuga – Budapesti Építészeti Központ
A Fiatal Írók Szövetsége szervezésében megvalósuló beszélgetéssorozatot az a jelenség hívta életre, hogy a női írók és a női irodalom kevéssé van jelen az irodalmi kánon(ok)ban az oktatástól kezdve a szakmai rangsorokon át a könyvkiadásig és adott esetben a különböző irodalmi díjak odaítéléséig. Szeretnénk ezeket a kérdéseket nem a kvótaszemlélet kötelező érvényűségével kezelni, hanem azon túlmutatva és nemzetközi viszonyrendszerbe helyezve. Magyarországi, erdélyi és vajdasági meghívottainkkal két estet szerveztünk, melyek közül az első az irodalomtörténeté, a második pedig a legfrissebb kortárs irodalomé.
Az első két alkalom tanulságaiból kiindulva úgy döntöttünk, hogy egy harmadik, műnemileg specializáltabb beszélgetésnek is teret adunk. Prózafordulat. Péterek. Kertész Imre Nobel-díja. Borbély Szilárd fontos esszékötete a Hungarikum-e a líra? Mindezek a jel- és hívószavak azt a benyomást keltik, mintha egy-egy korszakban a líra vagy a próza tudhatná dominálni az irodalmi alkotást. Továbbá intenzíven él egy olyan ártalmas sztereotípia is, hogy a nők „érzékenyebbek”, a líraiságot pedig a „női érzékenység” hívja életre.
Ezen a NŐK – SPECIAL EDITION rendezvényen Nagy Hilda beszélget három fiatal költővel: Horváth Florenciával, Katona Ágotával és Kupihár Rebekával.
