Nyelvválasztás, nyelvek egymásra hatása, nyelvtanulás, nyelvtanulók tulajdonságai, típusai és minden, ami nyelvvel kapcsolatos… Erről szólt Putz Margit előadása a Mindentudás Középiskolája második előadásán.
Ez alkalommal a nyelvészet kapta a főszerepet; rengeteg fontos információ hangzott el ezzel kapcsolatosan a Gépipariban. Az első fő gondolat a nyelvi transzfert magyarázta: az anyanyelv és minden utána megtanulandó nyelv hat egymásra. A tanárnőnek például eleinte nehézséget okozott magyar anyanyelv és orosz nyelvtudás mellett angolt is tanulni, hisz mindegyik más nyelvcsaládba tartozik. Ha tehát több nyelvet is szeretnénk tanulni, fontos, hogy lehetőleg azonos nyelvcsaládba tartozókat válasszunk. Mindenesetre csak kevesek kiváltsága a Lomb Katóéhoz hasonló poliglott élet.
A nyelvészek pozitív és negatív transzfert is megkülönböztetnek: a pozitív szerint ugyanaz a mondat két hasonló nyelvben azonos szórenddel áll (Das ist Herr Fischer. – This is Mr. Fisher.); a negatív oka pedig az anyanyelv és a célnyelv közötti távolság, mely alul- és túlhasználtságot eredményez.
A fordítás is hozzátartozik a nyelvtanuláshoz, ám sokszor a tükörfordítás miatt kellemetlen helyzetbe lehet kerülni. Például ha mi tükörfordításban mondjuk angolul az „Örül, mint majom a farkának” vagy az „Itatja az egereket” szólásainkat, azt az angolok biztosan nem értenék, hisz ők teljesen leegyszerűsítve „She is jumping for joy”-t, illetve ,,She is crying”-ot mondanának. Ezért is nehéz magyar városneveket angolba átvinni,
hiszen mégsem hívhatjuk Szombathelyet Saturday Place-nek, His/Her lip-nek Ajkát, vagy Castle Palace-nek Várpalotát…
A tanárnő szóba hozta a hiperkorrekciót is, mely annyit jelent, hogy egy bizonyos hiba elkerülésére való törekvés miatt vét hibát a nyelvtanuló. Továbbá olyan szópárok is említésre kerültek, amelyek tagjai különböző nyelvűek, alakjuk hasonló, jelentésük különböző, viszont van közöttük valamilyen közös vonás. Ezek többnyire nem egyeznek meg betűről betűre, és jelentésükben van valami közös, ami a félreértést lehetővé teszi. Ehhez kapcsolódik egy nyelvi játék is, a tonaludátusz, melyben egy-egy idegen nyelvű mondatot magyarul kell olvasni („Tona ludatus, vis saus megatus.”; „Ban Zoli bol hat vo Gott in geben.”; „Le de la plafond.”)
Bizonyított, hogy jelentős különbség van a női és férfi nyelvtanulók között is. A nők előbb tanulnak írni, olvasni; könnyebben fejezik ki magukat szóban; jobbak a hallás utáni értésben; viszont gyakran átadják az irányítást a férfiaknak, akik határozottabbak, bátrabban nyilvánulnak meg szóban; ők azonban meggondolatlanabbak és kevésbé választékosak.
Ezek mellett négy nyelvtanuló-típust lehet megkülönböztetni: a konformista vizuális típus; a konvergens a nyelvről tanul önállóan; a konkrét igényli az osztálytermi- és csoportmunkát; a kommunikatív pedig mind a hallgatásban, mind a szövegértésben, a beszédben is remekel.
A legbiztosabb állítás a nyelvtanulással kapcsolatban az, hogy „sokkal jobb dolog magyar idegennyelv-tanulónak lenni, mint idegen magyarnyelv-tanulónak.”
Az előadás ezen a ponton véget is ért, de a sorozat természetesen folytatódik; legközelebb 18-án, szerdán, 13.00-kor, egy kémiai-fizikai előadással, ami a „Ha büdös, akkor kémia, ha pedig mozog, akkor fizika” címet viseli. Ezt is érdemes lesz megnézni, a jelentkezési űrlap kitöltése továbbra is elvárt, így azt senki ne felejtse el! Sok szeretettel várja az érdeklődőket a SZMSZC Gépipari és Informatikai Műszaki Szakgimnázium a további előadásokra!
