Lehet izgalmas a szombati suli – Filmvetítés és közönségtalálkozó a szombathelyi Zrínyiben

Lutor Katalin 2018. dec. 2. 0 1

A hatnapos iskolahét könnyen elrettentőnek tűnhet, de nem akkor, ha az ember gyereke a szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola diákja. Szombat reggel közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítéssel kezdték a napot Várnainé Balogh Beáta, az iskola egyik történelem tanárnője szervezésének köszönhetően.

December elsején sokan az adventi naptárak első kis ablakait, csomagjait bontogatják, így hát a Zrínyisek is kaptak egy nagy ajándékot, csomagolás nélkül, de annál nagyobb szívvel. A reggeli órákban a Barakkváros foglyai című filmet tekintették meg, majd a film készítőivel hallgattak meg egy beszélgetést mind a tartalom, mind pedig a szerkesztés, operatőri munka kapcsán. A beszélgetőpartnerek Boros Ferenc, a film egyik készítője, Tóth Kálmán múzeumpedagógus, a film közreműködője és Tóth Róbert hagyományőrző vettek részt, akiket Várnainé Balogh Beáta kérdezett.

Tóth Kálmántól először azt tudhattuk meg, hogyan is találtak rá erre a témára, melyből végül elkészítették a dokumentumfilmet. “Ostffyasszonyfa itt van a város közelében és a legtöbben azt tudjuk róla, hogy ott készült a Pannónia-Ring. Azt már kevesebben, én sem tudtam sokáig, hogy hadifogolytábor is van. Aztán Boros Ferenc és Horváth Zoltán párosa is találkozott a témával, így végül egyszer csak összeértek ezek a pontok.”

“Mi Zolival egy padban ültünk a középiskolában – emlékszik vissza Feri, amikor a filmezés kezdeteiről kérdezik – “Biológia meg kémia órán a pad alatt írtuk a forgatókönyveket. Ekkor már kamerát is ragadtunk és nem sokkal később elkészítettük az első kisfilmjeinket.” A dokumentumfilmezés világának hangulata hamar elérte a párost, hiszen, ahogy Feri fogalmaz: “A dokumentumfilm maga az ember”. Igazán őszintén, tisztán megnyilvánulni úgy érzik, csak ezen keresztül tudnak. “Mi amatőr filmesek vagyunk” – határozza meg magukat Feri – “hiszen körülöttünk nincsen stáb.” Alapvetően ketten dolgoznak minden alkotáson, de segítők mindig akadnak, valamint a filmzene már sok éve Puskás Mátyás keze munkája.

Egy film alkotófolyamatához mindent át kell gondolni: mikor hova utazzon a csapat forgatni, melyik ismeretanyag hova kerüljön, ki mondja el azokat, egyáltalán mi kerüljön bele ezekből a végső alkotásba. A Barakkváros foglyai című filmhez közel tíz órás nyersanyagból dolgoztak, hogy végül egy kicsit hosszabb, mint egy tanórányi filmet készítsenek az alkotók, hogy iskolákban is bemutathassák, mint ahogyan ez alkalommal is tették.

Hogy a diákoknak még életszerűbbé tegyék az élményt, Tóth Róbert egyenruhában érkezett és bemutatta annak előnyeit, hátrányait egyaránt. Kiemelte a lábszártekercset, amely, hogy jobban láttassuk csupán szavakkal, fáslihoz tudnánk hasonlítani. Ez nyáron a portól, télen a hótól véd. Azonban felvétele ránézésre is időigényesnek tűnik – ezt Róbert is nehezményezte a ruhaneművel kapcsolatban.

A diákokra biztosan nagy hatással voltak mind a képkockák, mind pedig az elhangzott információk – végig csendben, figyelmesen ültek a teremben. Ha már szombaton iskolába kell jönni, úgy gondolom, így érdemes, hogy ilyen élményekkel – filmélménnyel, alkotókkal való találkozással – indulnak haza a hosszú hét végén a rövid hétvégére. 

A film az osffyasszonyfai hadifogolytábor történetét mutatja be – a Vasi Múzeumbarát Egylet Örökségpedagógiai Programjának részeként, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával készült.


Lutor Katalin galériája


Tags: Boros Ferenc, fogolytábor, hadifogoly, Horváth Zoltán, Ostffyasszonyfa, Puskás Mátyás, Szombathely, Tóth Kálmán, Várnainé Balogh Beáta, Zrínyi Ilona Általános Iskola Categories: VILÁG
Related Posts