Húsvéti szokások a világ körül

f21.hu 2020. ápr. 12. 0 1

Szerte a nagyvilágban érdekes húsvéti hagyományokkal és gasztronómiai szokásokkal találkozhatunk. Ezek közül szemezgettünk most.


Szerző: Czirók Dániel


Kelet- és Észak-Európa

Kezdjük saját kontinensünk országaival. A külföldiek szerint az egyik leginkább Magyarországra jellemző hagyomány a locsolás, amit nem mellesleg az egyik legfurcsább húsvéti szokásnak is tartanak. Egyesek szerint ez a keresztséggel, a testi és lelki tisztasággal, valamint a termékenységgel van összefüggésben.

Ezzel szemben szlovák szomszédaink el is fenekelik a fiatal hölgyeket egy fűzfavesszőkből készült, díszes szalaggal átkötött náspánggal. Ez a hagyomány ugyanúgy él Csehországban is, ahol Prága öreg, ám gyönyörű történelmi belvárosának utcáin a lányok sikítva menekülnek a locsoló és náspángoló fiúk elől. Emellett fontos hagyomány náluk nagycsütörtökön a németektől átvett zöld színű sör fogyasztása.

Forrás: nemcsakpraga.blogspot.com

Lengyelországban a legfontosabb hagyományok a húsvétvasárnaphoz kötődnek. Reggel szentelni viszik a templomba a náluk szokásos húsvéti ételeket; ez némileg hasonlít a miénkre is. Tojást, kalácsot, kenyeret esznek ilyenkor, valamint tortát, sót, fehérkolbászt és marcipánt. A húsvéti reggeli az egyik legfontosabb ünnepi összejövetel, a karácsonyi vacsorával egyenértékű; az egész család összegyűlik ilyenkor. A reggeli előtt jó szerencsét és boldogságot kívánnak egymásnak, valamint a feltört főtt tojás egynegyedét elcserélik egymást között jelképes ajándékképpen. Az étkezésnél még előkerülnek hagyományos lengyel ételek is, minta zurek, ami egy savanyú krumplileves. Érdekesség még, hogy a húsvéti házi kenyér dagasztásánál a ház ura nem vesz részt; ellenkező esetben a babona szerint nem fog megkelni a tészta.

Tőlük nem messze, Lettországban tojáskoccantó versenyt rendeznek. Két tojást egymásnak gurítanak, és akié nem törik el, az nyer.

Oroszországban egy furcsa és hangos hagyomány kötődik a húsvéthoz. Nagypéntek éjjel összegyűlnek az emberek, és éjfélkor a „Krisztus feltámadt” jelre egy mozsárágyúból tűzijátékot lőnek a levegőbe.

Forrás: lonelyplanet.hu

Finnországban nagyon csendes az ünnep; a nagyhetet is így nevezik, csendes hétnek. Nagypénteken gyászruhába öltöznek. Ilyenkor tilos a tűzgyújtás, és nincsenek összejövetelek sem. Ilyenkor enni csak naplemente után szabad, ami igencsak furcsa, tekintve, hogy ennek a hagyománynak a legközelebbi rokona a muszlim vallásban fedezhető fel a ramadán időszakában. Viszont miután a nap átbukott a horizonton, előkerülnek a tipikus finn ételek, mint a malátából és rozslisztből készült kása (mamni) és a kardaminos fonott kalács (pulla).

Svédországban a nők boszorkánynak öltöznek, és ők járnak házról házra a locsoláshoz, mivel azt mondják, ilyenkor a legerősebb a fekete mágia, és így lehet megóvni a családot a gonosztól. A boszorka felszereléshez tartozik egy nyírfa gallyakból készült seprű, amit szalaggal kötnek át és tollakkal díszítenek. Náluk a tojás papírból készül, és cukorkával töltik meg. Persze nem csak cukrot kapnak a gyerekek: egy személyes levélért cserébe gyümölcs az ajándék. 

Norvégiában elég szokatlan és új keletű hagyománynak hódolnak a helyiek. A norvégok az ünnep nyugalmát olvasásra használják fel, és évtizedek óta bűnügyi regények végigizgulásával töltik az ünnep nagy részét.

Nyugat-Európa

Angliában is élnek különféle húsvéti népszokások. A helyi férfiak piros-zsinórós rövidnadrágban énekelnek és táncolnak, valamint az angolok előszeretettel gyűlnek össze domboldalakban az ünnep alkalmával, hogy tojásgurító versenyeket rendezzenek. Az nyer, akié a legmesszebb gurul és nem törik össze. Hungerford városának pedig saját hagyománya van: a rangidős rendőr szó szerint összetrombitálja a városka lakosságát a főtérre, hogy kiválasszanak két szerencsés férfit, akik végigvonulhatnak a város utcáin, és narancsért cserébe az általuk választott nőkkel csókot válthatnak.

Forrás: angliaikisokos.com

Walesben más szokások élnek, bár már több is kihalófélben van ezek közül. Az egyik a vasárnapi templomba látogatáshoz kapcsolódik, ugyanis a helyiek ilyenkor mezítláb mennek, így nem zavarják meg a holtakat befogadó föld nyugalmát. Itteni szokás még a krisztusi fekhely is: a gyermekek nádból készítenek egy jelképes „fonott Krisztust”, amit keresztre fektetnek, azt pedig egy csendes mezőn hagyják, ezzel is békességet üzenve neki.

Hollandiában karnevállal és álarcosbállal ünnepelnek, ahol húsvéti herceget is választanak. Itt is vannak helyi hagyományos ételek, úgy mint az édes-mazsolás paasbrood kenyér, amit az asztalon virágok és festett tojások díszítenek.

Belgiumban vásári forgatag fogadja az odalátogatókat: az egyik a szokásos kirakodóvásár a kulturális épületek és kastélyok kertjeiben, a másik pedig a nagy múltú tojásvásár. A hagyomány szerint erre engedélyt még maga a Napkirály, XIV. Lajos adott a helyieknek, akik húsvéti herceget és hercegnét, valamint tojás herceget és hercegnőt is választottak az ünnepek alatt.

Németországban vasárnap délben ül össze a család, ahol piros tojások és bárány alakú torta kerül az asztalra. A tojások ezt megelőzően a kertbe rejtve várják az őket kereső gyermekeket. Fontos szokás még a karácsonyfákból rakott máglya meggyújtása is, ezzel hivatalosan is vége a télnek az országban. A tüzet körül állva az emberek nevetnek és beszélgetnek, ezzel is kifejezve a tavasz hozta vidámságot.

Svájcban a szökőkutakat díszítik fel – leginkább – virágokkal, ezzel is köszönetet mondva az életet adó vízért.

Franciaországban a harangok hozzák az ajándékokat a gyermekek számára. A keresztény szokást követve a harangok nagycsütörtökön Rómába mennek, majd onnan ajándékokkal megrakva térnek vissza, amelyeket a lelkes gyermekek a földről szednek össze. Furcsa hagyomány kötődik az ilyenkor szokásos papírból kivágott halakhoz (Poisson d’Auril) is, amelyeket ekkor viccből egymás hátára ragasztanak a gyermekek, egymást megtréfálva. A francia területeken is hagyomány a tojásgurító verseny és a tojásfestés. Viszont egyedi módon a sonkát fehérborban főzik meg, ezzel elkergetve az azokat ellopni akaró boszorkányokat. Haux városának egyedi szokása van. A kis városban 5000 tojásból sütnek rántottát, amelyből mintegy 1000 embernek jut reggeli vasárnap reggel.

Forrás: cosmopolitan.hu

Spanyolországban a Semana Santa (nagyhét) fontos részét képezi az ünnepkörnek. Madridban sokan keresztutat járnak a város szűk utcáin, kereszttel a vállukon és vasláncokkal a lábukon, mások a halált jelképező csontváz jelmezekbe bújnak. Sevillában nagy vallási körmeneteket tartanak, ahol több templom kerület (corfadius) tagjai vonulnak közösen. Ám előre megbeszélve minden corfadius tag egységesen a saját gyülekezetének megfelelő színű ruhát visel a körmeneten.

Portugáliában az 1600-as évektől kezdve hagyományosan folart készítenek, ami többféle ízesítésben létezik: lehet sós, citromos, fahéjas vagy karamellás. Vasárnap a portugálok is körmeneten vesznek részt.

Dél- és Délkelet-Európa

Olaszországhoz sok kulináris húsvéti szokás kapcsolódik. Szívesen fogyasztanak az ünnep alkalmával borssal és articsókával ízesített sült bárányt, valamint korona alakú kenyeret sütnek, tojás alakú cukorkákkal tálalva. A gyerekeknek az ajándékaik mellé szüleiktől tésztából készített figurákat kapnak, amik a hagyomány szerint baba, galamb, ló, nyúl és harang alakúak lehetnek.

„Az olasz csizma” hagyományaitól eltérőeket találunk Szicília szigetén. Itt a legfontosabb a vasárnap délben rendezett körmenet, ahol körbehordozzák Jézus és a 12 apostol szobrát, majd a templom előtt eljátszanak egy feltámadási játékot. Ennek tetőpontja az a pillanat, amikor Mária megtudja, hogy Krisztus él, és leveszi fátylát, hogy újra fia szemébe nézhessen.

Forrás: orokvaros.network.hu

A Róma ölelésében fekvő Vatikán is rendelkezik saját hagyományokkal. Nagycsütörtökön a lateráni bazilikában a pápa jelképesen megmossa 12 papja lábát. Pénteken indul a pápai keresztút a Colosseum mellől, ahol az ott mártírhalált halt keresztényekre is megemlékeznek. Vasárnap délben pedig emberek ezrei vonulnak a Szent Péter térre, hogy élőben hallhassák a mindenkori római pápa urbi et orbi (városnak és világnak) áldását.

Máltára még Pál apostol közvetítésével jutott el a keresztény hit. Itt a templomok díszeit letakarják és vörös posztót terítenek mindenhova, majd körmenetet tartanak vasárnap reggel. Szombat éjjel az első harangszóra tüzes örömteli mulatozás és díszes játékok kezdődnek. Vasárnap az asztalra figolla, azaz cukormázas mandula, valamint kalácsfigurák kerülnek.

Cipruson a festett tojások már készen állnak a szombat esti misére. Ezen alkalommal az emberek égő fáklyákkal vonulnak a körmenetre. Vasárnap ebédre szabadban sütött báránysültet tálalnak.

Bulgáriában a tojásokat több színűre festik, és páratlan számú tojással rakják körbe az új „húsvéti kenyeret”. Az első piros tojással megdörzsölik a gyerekek arcát, ezzel a betegségeket elijesztve. Egy tojást a veteményesbe tesznek a jó termésért és a jégeső ellen. Az első tojást szombat este a mise után a templom falán törik meg, ezzel a böjti időszakot lezárva. Vasárnap a húsvéti csomagokat a pap viszi a templomba, ahol megáldja, majd ezeket tulajdonosuk ajándékba adja, ezzel is szerencsét kívánva barátainak. Ilyenkor Bulgáriában háromnapos táncmulatságokat is tartanak. Az ünnepek után az utolsó tojást nem törik fel; a hiedelem szerint az szerencsét hoz a családnak.

Európától távol – Amerika

Kolumbiában húsvét vasárnap reggel mindenki templomba vonul; a lányok fehér ruhát viselnek. A szentmise után körmenetet tartanak a karácsonyi időszakhoz hasonlóan feldíszített tereken. Gasztronómiai különlegességekből itt sincs hiány: előkerülnek a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, szószok, az erjesztett kukoricalé (chicha) és az erjesztett rizslé (guarrus).

Forrás: siofoki-hirek.hu

Mexikóban két hétig tart a húsvéti ünnepség, Semana Satnatától egészen a Pascuáig. Előbbin Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek (ez felel meg a szenthétnek), utóbbin pedig a feltámadást ünneplik (húsvét vasárnaptól a rá következő hét szombatjáig). Sok helyen tartanak passiójátékokat Krisztus korabeli öltözetben.

Az Amerikai Egyesült Államokban nem olyan jelentős az ünnepkör, mint a déli szomszédoknál, nem is munkaszüneti napok. Viszont a házakat rendszerint ellepi a tojásdekor, és itt is szokás az európai eredetű tojásvadászat, amiket a nyúl hoz az ajándékokkal együtt. Az USA-ban ilyenkor szívesen fogyasztanak mézes sült sonkát, tojást és zöldségeket. Ők is készítenek ételfigurákat, ám mályvacukorból: ezeket Peepsnek hívják.

A világ túloldalán – Ausztrália, Fülöp-szigetek és a Húsvét-sziget

Ausztráliában a helyiek nem igazán rajonganak a nyulakért, ugyanis rengeteg kárt tesznek a terményekben, így nem is szabad őket tartani. Maximum külön engedéllyel van erre lehetőség, amit oktatási intézmények és bűvészek kaphatnak meg, ám ők is nehezen. Itt a házi nyulat a helyi őshonos erszényes nyúl váltotta fel, amit a helyiek Bilbynek neveznek. A legkisebb kontinensen nagypénteken minden zárva tart, szombaton délelőtt pedig az egész ország templomba vonul. Húsvét alkalmával rendezik meg Sydney-ben a Királyi show-t: az ország legjobb terményei és tenyésztett állatai mérkőznek meg egymással, ami mellett a tánc, a zene és a finomabbnál finomabb ételek sem maradhatnak el.

origo.hu

Sok helyen szóba került már a keresztút és a passiójáték is, de talán a Fülöp-szigeteken ápolják a legfanatikusabb hagyományt. Húsvétkor Catad városában kiválasztanak 11 embert, akiket karneváli hangulatban megkorbácsolnak, majd ténylegesen keresztre feszítik őket, lábaikat-kezeiket valóban átszegelve, és akár órákig lógnak ott. Bár ezt az egész hagyományt az egyház ellenzi, minden évben egyre több embert vonz magához ez az aktus.

A húsvét-szigeti polinéz lakosok – nevükkel ellentétben – nem fektetnek túl nagy hangsúlyt az ünnepre. Bár keresztény vallásúak, fő ünnepük a helyi februári ünnepi kör. Húsvétkor templomba mennek, majd ősi polinéz dalokat énekelnek, és umuban, azaz földbe ásott ősi polinéz tűzhelyen halat sütnek. És miért Húsvét-sziget a neve? A válasz egyszerű: 1722. április 4-én fedezték fel, ami akkor épp húsvét vasárnap volt.

Kiemelt kép: luxtimes.lu

Tags: feltámadás, hagyomány, húsvét, nyúl, szokás, tradíció, ünnep Categories: VILÁG
Related Posts