A feminizmus szó hallatán valószínűleg sok embert még a hideg is kiráz. A többségben negatív jelzőként él az, hogy ha valaki feminista, és sokan azt gondolják, hogy a feminista nők azok, akik utálják a férfiakat, nem akarnak gyereket és teljes mértékben karrieristák. Meg persze, hogy csak nő lehet az. Mindez csak tévhit, a feminizmus ennél sokkal több és összetettebb fogalom.

Szerző: Zachariás Zsuzsanna

Mit is jelent a feminizmus?

„Olyan politikai ideológia és emberi jogi mozgalmak gyűjtőfogalma, melyeknek közös célja a nemek közti egyenjogúság politikai, gazdasági, személyi és társadalmi szintű megvalósítása.” – így definiálja a fogalmat A Nőkért Egyesület Honlapja. A feminizmus egy igen sokrétű fogalom, többféle irányzata van és mára már tág értelmezhetőséggel bír – nagyon sok mindenről szól és tulajdonképpen mindenkinek mást jelent. Míg eleinte főleg az volt a célja, hogy a nők jogait erősítse, ma már nem csak erről szól. A lényege az elfogadás, hogy mindenkire, nemtől függetlenül egyformán tekintsünk. Férfiak is lehetnek feministák, hisz számos formában származik előnyük a feminizmusból.

Múltidéző

Már a 17. században voltak felszólalások a nők jogaiért, de a feminizmus első hullámai a 19. század második felére tehetők. Egyre fenntarthatatlanabbá vált, hogy a nők nem rendelkezhettek választójoggal, mivel az egyes társadalmi rétegek közti jogi értelemben vett különbségek már megszűntek. A feminizmusnak három hullámát különböztethetjük meg, mindezeket az úgynevezett „protofeministák” előztek meg, akik elsősorban írónők voltak és a nők érvényesülésének korlátozásairól szólaltak fel. Egyéni erőfeszítéseik nem eredményeztek változásokat a nőelnyomó rendszerben. A 19-20. század fordulóján a nők már magánéleti kérdésekben is nagyobb szabadságot kívántak elérni, mint a szabad párválasztás vagy a gyermekvállalás.

Az első hullám a 20. század elején indult Angliában, majd az Egyesült Államokban (Lucy Stone és Susan B. Anthony vezetésével) és a világ többi pontján (Magyarországon Bédy-Schwimmer Rózsa, A Nő és Társadalom folyóirat főszerkesztőjének vezetésével) is. Ez volt az úgynevezett szüfrazsett mozgalom, amelynek célja elsősorban a nők szavazati jogának megszerzése volt. Az egyre inkább radikalizálódó mozgalomban a Nők Társadalmi és Politikai Szövetsége (WSPU), 1912 és 1914 között 300 erőszakos akciót hajtott végre, köztük például gyújtogatást. 1907-ben elsőként Finnországban sikerült kivívni a választójogot, 1918-ban Angliában a 30 év feletti nők szavazhattak, 1930-tól pedig egyenlő feltételek kerültek bevezetésre a férfiak és nők számára. Európában legkésőbb Svájcban történt előrelépés (1971), míg a Közel-Keleten az Egyesült Arab Emirátusokban csak 2006-tól szavazhatnak nők is. Szaúd-Arábiában a mai napig meg vannak fosztva a nők a szavazati joguktól. Magyarországon az első nőjogi szervezetet a fent említett Bédy-Schwimmer Rózsa, Glücklich Vilmával karöltve alapította meg 1904-ben, ez volt a Feministák Egyesülete, amely 1949-ig létezett. Az országban 1918-ban nyert szavazati jogot először a nők egy része. Az általános választójogot 1945-től vezették be, amely többek között a nemi alapú diszkriminációt is eltörölte.

A második hullám a ’60-as években az Egyesült Államokból indult. A második világháború alatt a nők dolgoztak a férfiak helyett, viszont a háborút követően igyekeztek őket újból visszaszorítani a hagyományosnak számító életvitelükbe, a háziasszony szerepébe. A mozgalom célja ekkor az volt, hogy a nőknek is legyen joguk a munkához és akár vezetői pozíciókhoz is hozzáférhessenek. A magánszférába való korlátozás (otthon, háztartás, gyermeknevelés) enyhítésén kívül a hangsúly a nő saját testéhez való jogára helyeződött (pl. fogamzásgátlás, abortusz). A második világháború után a feminizmus több irányzata is megjelent, mint például a szocialista feminizmus, kulturális feminizmus, radikális feminizmus, liberális feminizmus. Magyarországon nem igazán lehet beszélni második hullámról. A nők vállalhattak különböző munkaköröket, de a házimunka és a gyermeknevelés is kizárólag a nő feladata volt.

A harmadik hullám az 1990-es évekre tehető, és leginkább a második hullám hibáira próbált rávilágítani. Eddig nem vették figyelembe például a munkásnők, az afro-amerikai és a harmadik világbeli nők problémáit, jogait, hátrányos helyzetét, csak a középosztálybeli fehér nőkön volt a hangsúly. Továbbá felmerült a férfiak és nők jelentős fizetésbeli különbsége is és a nők munkahelyi feljebbjutásának gyakorlati nehézségei.

Egyes helyeken beszélnek negyedik hullámról is, ami lényegében napjainkban is jelen van. Ez a feminizmus közösségi médiában való jelenlétéről szól, tüntetésekről, illetve kampányokról, amelyeket folyamatosan szerveznek. Ilyen például a Me Too mozgalom, ami 2017 októberében indult és a szexuálisan zaklatottakat, főként nőket képviseli. Az előző hullámokhoz képest ez a hullám egységesen valójában nem különíthető el. Ma már az egységes szerveződés helyett inkább a sokféleség hangsúlyosabb.

Fontos megemlíteni Virginia Woolf írónőt, akinek 1938-ban megjelent Három adomány című esszéje jelentette az igazi töréspontot a feminizmus történetében. Woolf volt az, aki elavultnak tartotta a feminizmus szót, mert kirekesztőnek érezte, ugyanis ő a feminizmus azon programját, miszerint azért van háború, mert nincs valódi szabadság és egyenlőség az emberek között, kiterjesztette minden emberre, nőre, férfira, gyerekre. Az őt követő feministák már a fogalom nevét megtartva, új köntösbe bújtatták a mozgalmat.

Tévhitek, sztereotípiák, feminizmus a férfiakért

„A feministák férfigyűlölők.” Nem, nem azok, csak a férfi felsőbbrendűség képzetével nem értenek egyet, és helytelenítik az elnyomás, erőszak minden formáját, köztük a férfiak férfiak elleni támadásait is. A feminizmus nem szól arról sem, hogy a nők férfiak akarnak lenni, hanem velük jogilag egyenlőek. Így a nemek közti különbségek nyilvánvalóan megmaradnak, ezt elismerik.

„A nők már megszerezték maguknak a jogaikat, akkor már nincs szükség feminizmusra.” Mivel ahogy már többször említettem, a mozgalom ma már nem csak erről szól, így szükség van rá, főleg itt, Magyarországon, ahol még mindig alig kerül nő vezetői pozícióba, még mindig vannak fizetésbeli különbségek, még mindig a nőnek „kötelessége” a háztartás vezetése és a gyermeknevelés. Ráadásul még sok helyen “irányítják” a nőket, nem házasodhatnak szabadon, belekényszerítik őket olyan helyzetekbe, amiket nem akarnak. Mindaddig, amíg létezik ilyen a világon, szükség van feminizmusra.

„A feministák egytől egyig törtető, önző, karrierista nők.” A karrierista, szingli, család vagy gyermek nélküli nő nem egyenlő a feministával. Mindenkinek szíve joga, hogy mit szeretne kezdeni az életével, egy nőnek és egy férfinek is egyaránt. Már a mozgalmak második hullámában ez volt a cél, hogy a nők is dönthessenek a saját életük felől.

Nézzünk néhány példát arról, hogy a férfiak miket köszönhetnek a feminizmusnak:

A szexizmus mindkét nemet korlátozza, szerepeket, szabályokat ír elő mindenki részére. A feminizmus miatt lazultak a sztereotípiák a nőkre és a férfiakra vonatkozóan, így a nőkre már nem csak az „érzelmes” szerep „jut”, ezáltal pedig a férfiaknak sem „kell” macsónak lenniük. Nem kell elrejteniük az érzelmeiket, és mindig erősnek mutatkozniuk. A fiúgyermekekre sem erőltetik rá, hogy nem szabad sírniuk, erősnek kell lenniük, és muszáj mindig egyedül megvédeniük magukat. Ebből adódik, hogy ma már a férfiak elleni nemi erőszak is nagyobb hangsúlyt kap, fejlődött a férfiáldozatok támogatása.

Mivel a nők is dolgozhatnak, egy családban legtöbbször nem csak a férfi keres pénzt, nem neki kell egyedül eltartani a családot, így sok esetben csökken a rájuk helyeződő nyomás. A férfiak is otthon maradhatnak a gyerekkel, sok állam teszi lehetővé, hogy ők vehessék igénybe a gyermekvállalási támogatásokat. A nők is végezhetnek „férfimunkát”, a férfiak is végezhetnek „nőimunkát” – ahogy a gyermekkel is otthon maradhatnak akár. Ma már teljesen megszokott például, ha férfi a szakács, vagy esetleg légiutaskísérő. (A megosztott házimunka pedig kiegyensúlyozottabb párkapcsolatot eredményez.)

Feminizmus a neten

A feminizmus negyedik hullámának kezdete nagyjából 2012-re tehető, ekkortól kezdtek egyre népszerűbbé válni a közösségi oldalak. A mozgalom egy új, modern formát öltött, most már online kampányokkal „veszik fel a harcot” a feministák. Mondhatni, legnépszerűbb a #metoo-kampány, mely 2017-ben terjedt el, ekkor a szexuálisan zaklatott nők emelték fel a hangjukat. Rengeteg tartalom készült ebben a témában, számos nő és férfi ennek hatására beszélt először az őt ért sérelmekről.

@miafemme

Ma már az Instagramon is nagyon sok feminista profil van jelen, akik a mozgalommal kapcsolatos tartalmakat osztanak meg kreatív formában. Rajzokkal, vicces, de fontos jelentéssel bíró képekkel, vagy éppen művészi alkotásokkal próbálják felhívni a figyelmet a feminizmus lényegére. Az egyik legnépszerűbb és talán a legnagyobb követőtáború külföldi oldal a @feminist, mely angol nyelven tesz közzé naponta több posztot is a feminizmussal kapcsolatban, és áll ki nemtől, származástól, kortól, szexuális identitástól stb. függetlenül mindenkiért. Egyenlőséget hirdet, pozitív, motiváló gondolatokat oszt meg, melyek az önelfogadásban is nagy segítséget nyújthatnak. Viszont mindenképp fontos megemlíteni, hogy magyar aktivitást is találunk ebben a témában, például a @miafemme oldalon, melyet Luca és Antonia készítenek közösen. „Girltalk tabuk nélkül.” – áll a bemutatkozásukban. Luca és Antonia podcastet (rádiószerű online beszélgetőműsort) vezetnek, ahol elsősorban nőket érintő, sokszor tabunak számító témákról beszélnek.

Könyv- és filmajánló

Scarlett Curtis: Egy feminista nem jár rózsaszínben – és egyéb hazugságok című könyvben számos külföldi és magyar nő írását olvashatjuk a feminizmusról. (Többek között Emma Watson, Zoe Sugg, Scarlett Curtis, a hazai oldalról pedig Kemény Zsófi, Kalapos Éva, D. Tóth Kriszta stb.) „Vicces, erőteljes és személyes történetek nőktől nőknek arról, hogy mit is jelent számukra az F betűs szó.” – idézet a fülszövegből.

Nagyon híres feminista könyv még Naomi Alderman: A hatalom című disztópikus sci-fi regénye, mely jelentős visszhangot váltott ki az irodalmi, politikai életben, a közéletben és a sajtóban is. A New York Times az év tíz legjobb könyve közé választotta (2016).

A Kisasszonyok című regényt már számtalanszor adaptálták, 2019-ben pedig megjelent egy újabb film Kisasszonyok címmel. A March-lányokat Saoirse Ronan, Florence Pugh, Eliza Scanlen és Emma Watson alakítja, de többek között szerepet kapott benne még Meryl Streep és Timothée Chalamet is.

 

Felhasznált források:

Nőkért.hu

Wikipédia

Életmagazin.blog.hu

She.hu

Instagram

Moly.hu

Port.hu

Kiemelt kép: GreenBiz