Nemrég Steiner Kristóf újságíró, műsorvezető élő videóját néztem, ahol egy külföldi cég kannabiszból készült termékeinek jótékony hatásairól beszélt, ami már hazánkban is kapható. Felmerült bennem, hogy minden évben akad egy újabb „csodanövény”, amelynek pozitív hatásairól ódákat zengenek. Ilyen volt pár évvel ezelőtt az aloe vera, amit mindenre – külsőleg és belsőleg – ajánlottak, és úgy tűnik, idén a kannabisz vette át helyét, amiről sokaknak rögtön a marihuána jut eszébe. Van már belőle arckrém, sampon, és ehető olaj is. De hogyan lehetséges ez, amikor Magyarországon elvileg illegálisnak számít még a használata is? És miért tartják olyan szuper szernek?
Akkor ez most kábítószer?
A válasz: igen is, meg nem is. Valóban, a hatályos magyar szabályozás szerint a kábítószer – amely csoportba beletartozik a marihuána is – birtoklása, átadása, a vele való kereskedelem, sőt még fogyasztása is bűncselekmény. Azonban, vízválasztó vonalnak számít az ún. THC (tetrahidrokannabinol) tartalom, ami a kannabisz növény fő pszichotrop alkotóeleme. Ez az elsődleges hatóanyag, amely a kannabisz használatával összekapcsolható tudatmódosító hatást, más néven a „betépést” okozza. A természetben a vegyületnek valószínűleg az a szerepe a növényben, hogy megvédje azt a kártevőktől és a kórokozóktól.
A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésére, forgalmazására és felhasználására hazánkban külön kormányrendelet tér ki, amely szerint Magyarországon a maximálisan engedélyezett szint a 0,2%, de ez az érték más európai országokban (kivéve Hollandiában) is maximálisan a 0,2% és 0,3% között mozog, a CBD-tartalom (mely a kannabisz egyik nem tudatmódosító alkotóeleme) pedig 1-5% között van. Így lehetséges az, hogy jelenleg hazánkban is sokféle kannabiszos termék található meg az üzletek polcain.
Kannabisz, vadkender, marihuána, hasis? Tegyük rendbe!
A kannabiszról sokaknak a „vicces cigi” ugrik be elsőként, ellenben a Cannabis szó annyit tesz magyarul, hogy kender. Pontosabban a kenderfélék összefoglaló neve, tudományosabban a kenderfélék családjának névadó növénynemzetsége.
Ezen belül helyezkedik el a vadkendernek, gyomkendernek, vagy ipari kendernek nevezett, alacsony THC-tartalmú fajta, ami szinte bárhol megterem, de tudatmódosítóként való fogyasztásra alkalmatlan. Ez az a kender, amiből általában a ruházati cikkeket, kenőcsöket és olajokat vagy építőanyagokat készítenek. Illetve, az indiaiként vagy nemesítettként emlegetett kender, aminek a vadkenderhez viszonyítva már jelentősebb a THC-tartalma, ezért a kereskedőket és a fogyasztókat is ezek a fajták érdeklik jobban. A hétköznapi nyelvben az ebből készült „termékeket” emlegetik kannabiszként.
Marihuánának az indiai kender szárított virágjából, magjából és leveléből készült keveréket nevezik. A hasis pedig a kannabisz egy másik formája, amit az indiai kender gyantájából készítenek.
A kannabisz hatásai
Az utóbbi években tudományos körökben is nagyobb figyelmet kapott a kannabisz használata – azon belül is leginkább az ipari kender egyik fő hatóanyaga, a CBD.
Kétféle kannabisz-olajat különböztetünk meg. A sima kenderolaj a kender magjából származik és minimális a CBD- és THC-tartalma. A kendermagból kisajtolt olaj étolajnak, vagy szappan, és kozmetikai cikkek készítésére is használható. Az étolajként használt kendermagolaj nagy arányban tartalmaz esszenciális omega-6 valamint omega-3 zsírsavakat is, amik jót tesznek a szervezetnek. A felhasználást illetően kendermagolajban szuper rántott húst süthetünk a vasárnapi ebédhez, illetve salátaöntetnek is tökéletes választás.
A másik fajtája a kannabisz olaj, amit CBD-olajnak is neveznek, és az ipari kenderből (vadkender) nyerik ki. Ezeket az olajokat kendermagolajjal, kókusz vagy olívaolajjal „hígítják”, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen, illetve erős, “legelőre” emlékeztető íze miatt. Ezáltal a CBD-olaj kevesebb mint 0,2% vagy egyáltalán nem tartalmaz laborban kimutatható THC-t.
Az olajat világszerte étrend-kiegészítő készítményként és nem gyógyszerként forgalmazzák. Egyes kutatások alapján széles körű egészségügyi előnyökkel rendelkezik, viszont kevés nem kívánt mellékhatással és alacsony függőségi kockázattal. Klinikai vizsgálatokban kimutatták epilepszia-ellenes és antipszichotikus hatását, azonban a fogyasztók elterjedten használják többek között bőrbetegségek, ízületi gyulladás, fájdalom, szorongás és egyéb betegségek kezelésére.
Ahogy a belső használattal, úgy a bőrön alkalmazva is kimutatható, hogy a CBD gyulladáscsökkentő hatással bír, valamint táplálja, nyugtatja a bőrt, és ellenállóbbá teszi a környezeti hatásokkal szemben. Nem mellesleg a növényből készült krémek, samponok, tusfürdők még jó illatúak is.
Miként hat a kannabisz a szervezetre?
Tudományos vizsgálatok alapján az emberi szervezet természetesen is állít elő kannabinoidokat (mind a THC, mind a CBD ebbe a kémiai osztályba tartozik), amiket endokannabinoidoknak nevezünk. Ezek gyakran speciális idegvégződésekre, a CB1 és a CB2 receptorokra kapcsolódva fejtik ki a pozitív hatásaikat, amiknek nagy szerepük lehet például a hangulat, az étvágy, a fájdalom és a figyelem szabályozásában. A CB1 receptorok főleg a központi idegrendszerben, a CB2 receptorok az immunrendszerben találhatóak meg. A kannabisz növény hatóanyagai többnyire ezekhez a receptorokhoz kapcsolódnak. A CBD hatással van azokra az anyagokra, amelyek blokkolják vagy stimulálják ezen receptorokat.
Dr. Karácsony Ferenc, orvos-természetgyógyász ezt így magyarázza A Kannabinoid Medicina Világa című könyvében: „Képzeljünk magunk elé egy hullámzó tengert. Ahogy jönnek-mennek a hullámok, úgy az ideg- és immunrendszer is néha túlműködik, néha alul működik. A kannabisz olaj ezeket az alul és túlműködéseket simítja el. Így segíti hozzá a szervezetet az ideális működéshez.”
Rá lehet-e szokni a használatára?
Az Egészségügyi Világszervezet, az Egyesült Nemzetek Közegészségügyi Hivatala szerint a CBD nem okoz függőséget, és azt írják róla: “A CBD-nek nincs olyan hatása, amely függőséghez vezethet, a CBD jól tolerálható és biztonságos az emberi fogyasztásra.” Ennek oka az, hogy a marihuánától eltérően a CBD-olaj csak nyomokban tartalmaz THC-t (kevesebb mint 0,2%-ot), vagyis pszichoaktív kannabinoidot, amely függőséget és eufórikus állapotokat okozhat.
Még a nagy dózisú CBD is biztonságosnak bizonyult. 2011-ben a humán CBD-t tanulmányozó tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a napi 1500 mg-ig terjedő magas dózisú rendszeres dózis jól tolerálható. Bár nagy mennyiségű CBD alkalmazása során nincsenek ismert súlyos mellékhatások, ajánlatos alacsony dózisú kezelést indítani és érzés szerint fokozatosan növelni a CBD bevitelét.
Több forgalmazó felhívja azonban a figyelmet arra, habár a CBD-olaj nem rejt veszélyt, hogy kipróbálása előtt érdemes lehet orvos véleményét kikérni, mivel ő meg tudja határozni, hogy az adott személy szervezete hogyan fog reagálni a CBD-re, és ez alapján szakmailag megbízható CBD-dózist állapíthat meg.
Bár furcsán néztem ezekre a termékekre először Kristóf videójában, mégis felkeltette az érdeklődésemet. Ugyan személyesen még csak kannabiszból készült sampont próbáltam ki, de hosszasabb utánaolvasást, videók megnézését követően nem tűnnek ördögtől valónak sem az olajok, sem a belőle készült kozmetikumok.
Kiemelt kép: Glossybox.co.uk
