A 30. Művészetek Völgye minden páratlan napjáról én tudósíthatok, és ha valamelyikről, hát a csütörtökről ez aztán tényleg elmondható. Lóci játszik, Platon Karataev, Bohemian Betyars élőlánca a fogyó hold alatt.
De, van új a nap alatt
Minden úgy jó, ahogy van, énekli a Lóci játszik 2019-es azonos című lemezén Csorba Lóci, és nézzétek meg, fotósunk hogyan látta a Kőbánya partvonaláról, ahogy boldog-boldogtalan erre a dalra boldogul. A Lóci alatt nem lehet befordulni, ők olyanok, amilyennek a nevük sugallja őket: édesek, játékosak, de annyira, hogy a Völgy legaranyosabb, legeredetibb összekötő-szövegeivel szórakoztatták azt a csinos kis tömeget, ami összegyűlt, hogy jobban táncoljanak, mint én. (A második helyen a Kiscsillag jól bejáratott összekötő-szövegei állanának, de csak azért második, mert Lóci többet beszél, mint Lovasi. Kis rutinnal és fesztelenséggel a szerdai fellépő Mary Popkids is esélyes lehet majd.)
Ez a csodálatos banda olyan hangulatban, olyan tüzesen játszott, hogy csak a rendszeres Völgyes Boban Markovic Orkestarhoz tudom hasonlítani, akik hozzájuk hasonlóan széles vigyorral, látható és áradó boldogsággal zenélnek. Az embernek kedve van tőle elszállni és kicsit élni (Kiscsillag).
Konzerv-zene
Ezt a kifejezést általában az áruházakban játszott muzsikákra szokták használni, amit rongyosra koptatnak az évek alatt, engedtessék meg azonban, hogy átlényegítsem, kiklopfoljam, újragyúrjam, hogy ezentúl ezt a következő jelenséget írjuk le vele. Csütörtök este, vagi kis indie banda, Taliándörögd, Hangfoglaló Udvar, villogó csillagok, doboló talpak, gyűlik az embersereg, egyetlen lehetőségünk van a sikerre: felnyomakodni a Csigabuszra.
Csikorog a busz, nyílnak az ajtók, ablakra szorult tekintetek és izzadt kis testek préselődnek halomra, még ketten felszállnának, uram, nincsen itt már hely, dehogyisnincs, és dehogyisnincs, felhúzzuk őket is, minket is, csukódnak az ajtók, az alsó lépcsőn állni veszélyes, de muszáj is, heló szia, Platonra te is? én is, meg ő, meg ő, mi mind, és te ismered? én sem, és hogy ejted? karate? nem, ja persze, nem…
Lehömpölyög minden rajongó, leszálltában elköszön a decens úriember, hogy ő nem karatézni jött, mert a boomerek csehtamásra mennek, feltelik az udvar, ahogy a busz, mint egy szardíniásdoboz, és kezdődhet a fickándozás az emberszagú Platon Karataevben. (Amúgy karatevnek ejtik, ha valakiben közben megmaradt volna ez a megválaszolatlan kérdés.)
Bohém Betyárok és mi van mára
A megbokrosodott Bohemian Betyars csikók a Panoráma Színpadon zárták az estét, megágyazva egy erős másnapnak (nem úúúgy). Pénteken újra nagy tömeg várható, újságíró-tesztfesztiválozó-hadunk komolyzenével, Quimbyvel, bikini-workshopokkal és ki tudja, mivel készül, maga a Völgy pedig szeretettel várja vissza a hétközben dolgozó lakóit is.
Stamler Emma galériája
