Edison árammal megölt egy halálra ítélt elefántot. Találmányokat lopott, majd azokat saját neve alatt szabadalmaztatta. Zseni vagy közönséges tolvaj? Egy kicsit mindkettő, de mégis inkább zseni.

Edison feltalálta a villanykörtét (milyen szép, milyen találó elnevezés, zseniális ez a magyar nyelv), szabadalmaztatta a hangíró és visszajátszó eszközt, a fonográfot, de Edison megítélése hasznos találmányai ellenére sem egyértelműen jó.  Megközelítőleg 2300 szabadalma volt, a legtöbbet összevásárolta, például a villanykörtét is: Henrich Göbel el akarta adni az ötletét, de akkor Edisonnak nem tetszett, majd a férfi halála után özvegyétől vásárolta meg potom pénzért. Aztán másodszor is eltulajdonította, akkor már partnerétől, Joseph Wilson Swantól, akinek sikerült egy stabilan működőképes villanykörtét alkotnia, amivel Edison csak próbálkozott. Megalapították Edison & Swan United Electric Light Companyt. Swan? Swan?, hát igen, kevesen hallottak róla.

Miben volt mégis zseni?

Csak öt évig járt iskolában, ott írni olvasni tanult meg, a korban sokan eddig se jutottak, majd autodidakta módon képezte magát. Tizenkét évesen saját maga által szerkesztett és nyomtatott újságot árult a vonaton, az ebből származó jövedelmét pedig vegyszerekre és könyvekre költötte az újabb kísérletekhez. Kitanulta a távírászatot, megalkotta a duplex telegráfot, ami egyszerre két irányba volt képes továbbítani. Sikerén felbuzdulva napi húsz órákat dolgozott, megszállottá vált. Sikeresen valóra váltotta az amerikai álmot, egy szegény hallássérült, nem támogatott, nem iskolázott gyerekből az ország legnagyobb feltalálójává vált. A cége készítette az első cselekményes filmet, A nagy vonatrablás (1903) címmel.

Edison és a legnagyobb „találmánya”, a villanykörte. Kép forrása: prezi.com

Váltóáram><Egyenáram

Edison a kisfeszültségű egyenáram mellett tette le a voksát, míg ellenfelei George Westinghouse és Nikola Tesla a nagyfeszültségű váltóáram képviselői voltak. Ekkor már nagy csata folyt a kontinens elektromos infrastruktúrájáért. Edison ebben a harcban semmitől sem riadt vissza, 1903-ban odáig merészkedett, hogy ellenfelei áramával megölt egy Topsy nevű elefántot (Coney Island Luna Park állatkert lakóját): a szóban forgó elefántot már korábban kötél általi halálra ítélték, mert megölte gondozóját, aki égő cigarettát próbált a szájába gyömöszölni (három év alatt a harmadik embert taposta össze). A biztonság kedvéért ciános sárgarépával etették meg az áramütés előtt. Edison egy kisebb város lakosságát is a helyszínre csábította, élőben 1500-an tekintették meg a kivégzést, de ez még nem volt neki elég, filmre is vette, hogy bizonyítani tudja milyen veszélyes a váltóáram.

Mi volt a célja?

Meggyőzni a politikai hatalmasokat, illetve az egyszerű polgárokat, hogy a váltóáram rossz (veszélyes, halálos) és az általa preferált egyenáram jó, azt kell mindenkinek használnia; saját üzleti előnyei miatt akarta lejáratni a váltóáramot. A marketing egy elég érdekes eszközét választotta Edison, de a hatás nem maradt el. Ezzel a tettével meggyőzte a New York-i városvezetést, hogy használják Westinghouse „halálos” váltóáramát a villamosszékekben. Sőt, olyan jól sikerült a kampány, 1960-as évekig nem sikerült felváltania a sokkal hatékonyabb, kisebb költségű váltóáramnak az egyenáramot, ezzel évtizedekre vetette vissza az elektromosság fejlődését.

Erős idegzetű olvasóink tekintsék meg a videót, a jelenetsor a nyugalom megzavarására alkalmas.