Törzsi ritmusok, torzított gitár, taps, és rock’n’roll a Dorota nagylemezén. Solar, a szerzetes készségesen vezeti végig a hallgatót az intenzív, egyórás utazáson. Fedezd fel kis hazánk nagy zenéit az f21-en!
Szabadság
Ha Dorota-trio, akkor szabadság. A majd’ egy órás Solar the Monk albumon a lehető legtermészetesebb módon váltakoznak a hangulatok, stílusok, érzelmi világok. A Dorota tálalásában teljesen magától értetődőnek hat egy grunge-os zúzás után egy – látszólag – attól élesen eltérő világot, például egy törzsi szertartás hangulatát megidézni.
A szabadság a hangszeres játékok dimenziójában is érvényesül, a trio mindhárom tagja a hangszerek széles palettáján játszik a lemezen. Somló Dávid a gitárok mellett orgonázik, szintizik, loopol, Makkai Dániel a basszer mellett szintizik, furulyázik, Porteleki Áron a dobokon túl játszott gitáron, furulyán, kazoon. A Dorotában pedig énekelni, kiabálni és tapsolni mindenkinek kell.
A Solar the Monk sokszor él a repetíció eszközével, hogy a dalokban megteremtett zenei-érzelmi terek kinyitása minél szélesebben, átélése minél mélyebben történjen. Az egész albumot áthatja a stílusokon kívüliség,mely által a zene szelleme szépen kiteljesedhet. A lemez szelleme és az általa közvetített spirituális utazás a hallgatás során annyira előtérbe kerül, hogy az a könnyűzene határaira sodorja a zenevilágot, így első hallgatásra érdemes nyugalodt környezetben, egyben végighallgatnunk a Solar the Monkot.
A szerzetes
A tapson és a transzcendens jellegen kívül mi az, ami képes egyben tartani egy 57 perces, más-más stílusú és hangulatú dalokkal telepakolt lemezt? Mi az az erő, ami egyben tartja a punkos gitárt, a kazookat és a kiabálást? Ez az összetartó erő maga Solar, a szerzetes, aki, ha hagyjuk neki, örömmel végigvezeti szellemünket az egy órás intenzív és szokszínű utazáson.
Fedezd fel a Dorotát!
A lemez Spotify-on is hallgatható. Ha elnyerték tetszésed, Bandcampenkazetta és póló vásárlásával is támogathatod a zenekart!
Víg oszcilláció, felszabadult rendezés, a reálisból kivezető alanyiság. Mindez megtalálható a Run Over Dogs legújabb nagylemezén, melyben csalódni legfőképp azért nem lehet, mert ez az anyag a folytonosság jóleső fonákjáról gördült elénk, önmagát szelíd fénnyel megvilágítva. Ha benne utazunk, mégis bebizonyítja: ha ragyogni kell, akkor ragyog.
GENEZIS
A rockzenei gesztus egy úgynevezett „keletkező” megszólalás, egy olyan véletlenszerűség, mely által újra és újra megmutatkozik a rockzene keletkezéstörténete és annak egyes fejlődési szakaszai. A Run Over Dogs kapcsán azért érdemes ezt megemlíteni, mivel a hazánkban működő, angolszász hagyományozódásból merítkező zenekarok közül ők azok, akik az említett kultúrkör gesztusait a leghatásosabban koncentrálják zenéjükben (a zenei rendezés ezen természetszerűleg árnyal).
Nem óhajtok általánosító magatartást tanúsítani az ügyben, csak azért emelem ki a folytonosság fontosságát, hogy tisztán és világosan elkülönítsem azt a mintavételtől, egy olyan irányultságtól, mely kizárólag egy piaci szegmensre játszik egy reprodukciós folyamattal. Szinte végtelenül sorolhatnánk az intermuzikális példákat, de ha javasolhatom, ezt ne tegyük, mivel a felgyorsult áramlatokban már korszerűtlennek és avétosnak hathat, ha ilyen konkrétumokat hozunk fel, inkább jellegekre kell gondolnunk, illetve jelzésekre. Egyáltalán nem posztmodern gondolat ez, csak annak a rögzítése, hogy inkább az alkotói attitűdökhöz való kötődés a fontos, a folytonosság ebben érhető tetten.
A Run Over Dogs: Now Let The Monsters Shine lemez itt hallgatható:
A Run Over Dogs esetében az elmúlt harminc év dalzuhataga ránk nehezülhet, ha nem hallgatjuk elég figyelmesen a lemezt. Amennyiben ez lehetséges, az intenciónk forduljon az alanyiság felé, ismerjük fel azt a tényt, hogy a Now Let The Monsters Shine hiába vezet ki minket a magyar zenei valóságból, és hiába szólal meg egy más nyelven, mindvégig hozzánk közeli, alanyi szerzői megszólalás marad, Czeglédi Szabolcs megnyilatkozása. Ebből fakadóan evidensen felviláglik előttünk, hogy Czeglédi igen is a mi nyelvünkön beszél (talán érthetőbben is teszi ezt, mint a szcénán belüli társai), és ha ugyan magához is intézi a szavakat, akkor is mi vagyunk megszólítva.
KIVEZETÉS
A rock and roll-ban hihetetlenül fontos az „itt és most” világa, egyrészről ebből a világból vezet ki minket a Run Over Dogs. Látszólagosan. Az angolszász kultúrkörbe való kivezetés csak a jellege a dolognak és semmiképpen sem a lényege, hiszen a dalok köztünk játszódnak, az alany nem tud olyannyira megbújni, hogy ne vegyük észre. Akkor is így van, ha a G0t W0rse/All G0ne önreflexiójára gondolunk, ami a zenekar önmagára való utalása az „itt és mostban”, vagy ha a Wish you were gone alapvonulatáról, az élettel való túltelítettségről beszélünk.
A lemezkivezetés abban az értelemben is, hogyoszcillál az „itt és most” alatti világ és az „itt és most” között. Pilléreken, széleken egyensúlyoz, de mindig felkapaszkodik, biztonságba helyezi magát, de csak azért, hogy utána újra a veszélyzónában mozoghasson. Mélyről indul, aztán felhúzza magát, feltápászkodik, hogy aztán újra jólesően lezuhanjon. A lemezegész kellemesen pilickázik a reális és a nem reális között, az utóbbi számomra a lemez első négy dala, melyet a reálisba az Oh Boy húz vissza, aztán a Still Childish című dallal újból alámerülünk. A reális, a lemez értelmében leginkább az életigenlés lángján való égést jelenti, az „itt és most” dinamikáját, a nem reális pedig egy olyan drámaibb, elidegenítőbb atmoszférát, melyben olyan elemek mozgolódnak, amik nem az „itt és most” szférájában találhatóak meg.
Forrás: facebook.com/runoverdogs
RENDEZÉS
Nóvé Soma, a lemez zenei rendezője, jó ízléssel érkezett ezekhez az alanyi megszólalásokhoz, és a már említtet hagyományozódást elsimította, mindezt úgy, hogy a lemez hallgatása közben elsődlegesen nem az merül fel, hogy egyből intermuzikális kapcsolódásokat kell keresnünk. Ellenkezőleg, a simításokkal – melyek lehetnek hosszú reverbek, különös zajok, illetve zajgitárok – elérte azt, hogy ezek a kapcsolódások fel se merülnek, vagy legalábbis enyhén érzékelhetőek, az anyag unikális jellegűvé válik, ahogy hallgatjuk.
Külön dicséret illeti a Run Over Dogs dramaturgiai érzékét, ahogyan az anyag, mint egy völgyekkel tűzdelt hegyvonulat, úgy áll előttünk, a mélységek és a magasságok letéteményeseként, illetve az alanyi megszólalás eminenciájának hirdetőjeként.
Kiemelt kép: Run Over Dogs hivatalos facebbok oldala
„A Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat keretében a Pilinszky János és Székesfehérvár kapcsolatát bemutató online program felvétele kapcsán került elő egy negyven éve lappangó keményfedeles füzet. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először” – számolt be róla a Petőfi Irodalmi Ügynökség.
Pilinszky100 centenárium
Országos méretű rendezvénysorozattal emlékezik Pilinszky János születésének 100. évfordulójára Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség. A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb költőalakjának sokrétű életművét egy egész éven átívelő centenáriumi rendezvénysorozat mutatja be Juhász Anna irodalmár vezetésével és szerkesztésében. Hogyan kell, és miért érdemes Pilinszkyt olvasni 2021-ben? E kérdés megválaszolására tesz kísérletet a centenárium központi eseménye, a Pilinszky 100 fogalom / centenáriumi szószedet. A kéthetente jelentkező, húsz epizódra tervezett online irodalmi beszélgetéssorozatban Juhász Anna vendégül lát egy-egy írót, irodalomtörténészt, zenészt vagy épp színészt, akikkel közösen felszínre hozzák Pilinszky költészetének személyes és jelenkori értelmezési lehetőségeit. Minden beszélgetés alkalmával a meghívott vendég összegyűjt öt-öt szót vagy fogalmat, ami bekerül a jubileumi szószedetbe. Így 2021 végére összeáll az a százas lista, ami a későbbiekben iránytűként utat mutathat Pilinszky János műveinek megértéséhez.
A centenáriumi beszélgetéssorozat hetedik adásában Czinki Ferenc író, szerkesztő, kritikus és Pallag Zoltán költő, író, szerkesztő, régész mesélt a költő fehérvári kötődéseiről és a Pilinszky és Fehérvár című kiállításról, amelyet még 2015-ben tartottak a Szent István Király Múzeumban. Szó esett olyan szimbolikus helyszínekről, mint Pilinszky kedvenc kávézója és otthona.
Az előkerült Pilinszky-kézirat (forrás: Petőfi Irodalmi Ügynökség)
„Pilinszky ezt a kisvárosi Fehérvárt szerette”
„Pilinszky ezt a kisvárosi Fehérvárt szerette… Szerette az itteni embereknek és barátoknak a pestiek számára ismeretlen finomságát, amellyel elfogadták és tisztelték otthona zárt magányát: csak a közeli sarokig kísérték, szemérmesen elkerülve, hogy lássák, melyik kapun lép be aztán. A zavartalan csöndet szerette sűrűn befüggönyözött ablakai mögött, azt, hogy következmények, akárki tolakodó kíváncsisága nélkül élhetett” – írja Kovács Péter művészettörténész, a költő unokaöccse Pilinszky közelében című, összefoglaló kötetében, amelyből kibontakozik Pilinszky élete, gyermekkora és a fehérvári művészeti élet is. Kovács Péter és felesége, Kovalovszky Márta, aki szintén művészettörténész, az 1960-as évek elejétől szerveztek ikonikus kiállításokat a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A Pilinszky számára fontos alkotók – Korniss Dezső, Ország Lili vagy Kondor Béla – tárlatait pedig rendre a költő nyitotta meg. Pilinszky mondhatni, hazajárt a városba, lakott a Budenz-házban, legtöbbször azonban Kovács Péterék Jókai utcai otthonában látták vendégül. 1980 nyarán, anyai nagyanyja halálakor költözött végleg a Királyok városába, ahol 1981 májusában bekövetkezett haláláig élt. Barátokra, nyugalomra, békére és „otthonra” talált, távol a zajtól. Életének utolsó hónapjait csöndesen tölthette el otthonában, egy tízemeletes panelház hatodik emeleti garzonlakásában.
Bokrosné lakása nem kiadó
A centenáriumi év szervezői nemcsak gondolatiságban, hanem a valós térben is megidézik Pilinszky Jánost. Juhász Anna exkluzív videósorozata olyan vidéki és külföldi helyszínekre kalauzolja el hamarosan a nézőt, amelyek Pilinszky számára nagy jelentőséggel bírtak, mint például a Vas megyei Velem és Szombathely, Székesfehérvár, vagy éppen Róma.
Juhász Anna első videós irodalmi útja forgatásakor csöngetett be Pilinszky utolsó lakásába. „Pár napja még azt hittem, csak városi felvételeket tudok majd készíteni a séta alkalmával. A székesfehérvári élő bejelentkezésünk után azonban megkeresett Bokros Judit újságíró, akinek édesanyja Bokros Jánosné, Pilinszky egykori főbérlője. Az is kiderült, hogy még ma is abban a lakásban lakik, amit egykor a költőnek kiadott. Jeleztem, hogy szívesen váltanék pár szót az édesanyjával” – meséli az irodalmár.
A találkozó április 24-én létre is jött, Bokros Jánosné várta a stábot a lakásban. A belépés előtt Judit félrehívta Annát: „Judit elmesélte, hogy édesanyja előző este – a fotóalbumok között kotorászva – egy addig sosem látott füzetet talált, tele feljegyzéssel, Pilinszky kézírásával. A füzetet senki nem látta korábban, még ő, Judit sem. Lehet, hogy irodalomtörténeti pillanat vár a lakásban, egy elfelejtett füzet került elő a sorozatnak és az útnak köszönhetően?” – mondta Juhász Anna, aki ezután szűk egy órát töltött a költő egykori lakhelyén Bokros Jánosné, Judit nénivel.
Az albérletkeresés nem volt annyira bevett szokás a ’80-as években, mint most. Az akkor pár hónapja házas Bokrosné sem akarta kiadni panellakását, míg a szomszéd nem szólt neki, hogy ki az, aki szívesen beköltözne oda.
„Az utolsó évben Ingriddel még nyár elején, Velemről érkeztek Fehérvárra. Mindketten feszültek, zaklatottak voltak, szüntelen és számunkra érthetetlen, átláthatatlan vitákban egymással. Hetek múltán Ingrid mélyen megbántva utazott el, bátyám pedig kórházba került” – olvasható Kovács Péter kötetében.
Ugyanerről a hangulatról számolt be Bokrosné, aki egy keményfedeles füzetet és Pilinszky János neki címzett levelét is kikészítette az asztalra. Elmesélte, hogy kétszer találkozott a költővel, egyszer 1980 nyarának végén, amikor Pilinszky János és felesége, Ingrid Ficheux megtekintették a panellakást. Meg is felelt számukra, ám Pilinszky végül egyedül költözött be. Bár sok támogató barátra talált a városban és a házban, a költő mégis a világtól elzárkózva élt. Sok zenét hallgatott, amiről a füzet lapjai között található magnók, kazetták és műszaki tárgyak borítói is tanúskodnak. Talán a betűzött papírok miatt nem tulajdonított nagy jelentőséget a füzetnek az egykori főbérlő. Ennek ellenére megőrizte azt.
Eddig ismeretlen Pilinszky-kézirat került elő – Pilinszky álmai (forrás: Petőfi Irodalmi Ügynökség)
„Bébivel az ivóban” – A Pilinszky-kéziratról
Az idős asszony emlékeit felelevenítve a füzetért nyúlt, amelyből több oldalnyi jegyzet került elő a költő kézírásával. Jórészt zenei feljegyzések, azoknak a zenéknek, zeneszerzőknek a listája, akiket hallgathatott. Vannak benne családi utalások, rövidebb és hosszabb bejegyzések is, valamint álmok leírásai. „2-dik álom: Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa. Fénycsík az ajtó alatt. Vörösmárvány szobor. Fogpaszta-csók. (Tubus)”
Klasszikussá vált költőink kéziratai közül ritkán kerül a kezünkbe ilyen típusú dokumentum. A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában őrzött, mintegy harminc autográf analekta, levél alapján nagy biztonsággal állítható, hogy Pilinszky János utolsó kézzel írt jegyzetei vannak a lapokon, ezt a benyomást a felbukkanás körülményei csak megerősítik. Az irodalomtörténeti szempontból is különleges, megtalált füzet hamarosan a jogörököshöz, Kovács Péter művészettörténészhez kerül, aki az eddig látottak alapján megállapította, a jegyzet „egyértelműen P. J. kézírása.” Csak remélni lehet, hogy a teljes műtárgyegyüttes közgyűjteménybe kerül – és így előbb-utóbb a kutatók és nagyközönség számára is elérhető lesz.
A városi séta, a megtalált füzet és az átadás története a Pilinszky100 centenáriumi sorozat Pilinszky és Székesfehérvár videójában mutatkozik be.
2021. április 30-án ünnepeljük a 120. évfordulóját annak, hogy elkészült az első megrendezett magyar film, A TÁNCZ. Azóta minden időszakban forgattak olyanokat, amik hazai vagy nemzetközi pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet. Az f21 szerkesztősége néhány örökérvényű alkotást ajánl olvasóinak és ezzel egyben tiszteleg is a magyar filmek előtt.
György Alida ajánlója:
Taxidermia (2006, r.: Pálfi György)
Pálfi György 2006-ban bemutatott Taxidermia című filmje megkerülhetetlen, ha magyar filmekről beszélünk. Mindenképp látni kell, viszont nem árt mellé az edzett gyomor, hiszen a bizarr jelenetek és témák, mint a nemi- és belsőszervek, hányás, ürítés, nyúzás, embrió-preparálás, kendőzetlenül, közelről vannak megmutatva. Nekem kellett a második nekifutás, hogy hányinger nélkül tudjam végignézni, de mindenképp megérte. A film egy családtörténetet mutat be, ami három generáció életén vezet végig. Mind a történet szempontjából, melynek Parti Nagy Lajos novelláskötete adta az alapot, mind pedig filmes, technikai szempontból húsbavágóan pontos.
Forrás: port.hu
Madaras Márton ajánlója:
A hentes, a kurva és a félszemű (2017, r.: Szász János)
Az elmúlt évek alapján talán kijelenthetjük, hogy a magyar filmművészet felszálló ágban van. Oscar, Ezüst Medve-díj és több, nem díjazott, ám mégis meghatározó alkotás. Én ezzel a jelenséggel először 2017-ben találkoztam, mikor egy nagyon kedves gyerekkori barátommal elmentünk moziba. Nem döntöttük el, hogy mit nézzünk, ezért találomra ráböktünk egy filmre, A hentes, a kurva és a félszeműre. Rajtunk kívül nagyjából két-három ember lehetett a teremben, azonban az élmény közel leírhatatlan volt. Az a fajta letisztult naturalizmus, amit Szász János használt a művében, hideg késként hatol az ember zsigereibe. Az I. világháború utáni Magyarország kiszolgáltatottsága, és az emberek egymással szemben való ridegsége, ami a létbizonytalanságból eredő kegyetlenségben gyökeredzik, kézzel fogható. Nem nevezhető korszakalkotó műnek, de talán az egyik legjobb történelmi film, ami valaha Magyarországon készült. A korhatáros besorolás pedig mindenképpen csak hozzáad az élményhez. Igenis van jó magyar művészfilm!
Forrás: port.hu
Vigh Martin ajánlója:
Moszkva tér (2001, r.: Török Ferenc)
Török FerencMoszkva tér című alkotásában minden megvan, amely miatt évtizedek múltán is emlékezünk egy filmre. Idézhető párbeszédek, remek karakterek, fantasztikus hangulat, és valamiféle megfoghatatlan báj. Az a báj, ami minden bizonnyal a film személyességéből fakad. Klasszikus „így jöttem” -mozi, mely egy egész nemzedék életérzését örökíti meg, olyan, azóta már ismertté vált színészekkel, mint Balla Eszter vagy Szabó Simon. A legemlékezetesebb alakítást persze az egyik mellékszerepben brillírozó Csuja Imrétől látjuk. A Moszkva teret tehát látni kell, mert empatikusan, mégis kellő humorral és távolságtartással fog meg egy korszakot, illetve egy életszakaszt. Ráadásul a végkifejlet még egy meglepően érett, önreflexív réteget is ad a filmnek.
A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum idén is kiosztja az Év Gyerekkönyve díjakat. A tavalyi évhez képest az Év Gyerekkönyv Írója elismerést két, 0-6 év és 6-12 év közötti kategóriára osztották, továbbá a díjazás két kategóriával bővült: idén az Év Ismeretterjesztő Könyvét és az Év Illusztrátorát is kiválasztják. A HUBBY friss shortlistje a tavalyi év legkisebbeknek szóló legjobb gyerekkönyveit vonultatja fel.
Csatlós Judit, muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa Győrei Zsolt, író, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára Hansági Ágnes, irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a HUBBY elnökségi tagja Halupa-Tiba Gabriella, könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja Péterfy Gergely, író Sándor Enikő, a HUBBY elnökségi tagja.
Az Év Gyerekkönyve díj 0-6 év közötti korosztály kategóriájának shortlistje:
Kortárs, az f21.hu rovata pályakezdők és rendszeresen publikáló szerzők részére.
Ezúttal Márton Ágnes verseit olvashatjátok.
Szomjúság
Paul megsértődött, amikor a tízéves fia
az ő számlájára élcelődött.
Megtiltotta neki, hogy igyon. Egész nap.
A Taranakiban túráztunk, ő választotta.
Még a szemöldököm is izzadt.
Becsúsztattam a termoszom Jim hátizsákjába,
de ő visszalökte.
A csúcson egy bogár, nem tudom a nevét,
megpróbálta kiszívni a vérem.
Elhessegettem, ahogy az időt.
Régóta vágytam rá, hogy tengerentúli otthonom
erre cseréljem.
Némán siettünk lefelé. Paul tudta, amit én nem,
hóvihart jósolt az időjárás-jelentés.
Talán kihívásnak szánta. Túlélem-e.
Díj mindenesetre nem volt.
Ahogy visszaértünk a túrapontra
(be kell jelentkezni, tudják,
hol keressenek, ha eltűnsz),
vettem egy pólót, felirat:
TARANAKI HARDCORE.
Emlékbe. Jó kis emlék.
Nem beszélgettünk az autóban.
Paul egyszer csak felkiáltott: „How poetic!”
A naplementére gondolt. Ezt szokták
mondani az emberek, amikor nincs
semmi mondanivalójuk,
csak jó fejnek akarnak látszani.
És kifinomultnak.
Ahogy tekerte a kormányt, rákönyökölt a fejemre.
Elhúztam a számat.
Hallottam, ahogy a tea lötyög a termoszomban.
A zsebemben a kulcsomat birizgáltam.
A 18 953 km-nyire lévő
lakásomnak a kulcsát.
A látogató
Arra ébredek, hogy anya él,
de bajsza van.
Oroszlán.
Hát hol voltál ilyen sokáig?
Vadásztam.
Szőrös a nyelve,
csiklandozza az orrom.
Kacagnék, de milyen az már.
Igaz, mit vesz ő zokon.
Hozzádörgölöm a homlokom.
A konyhában volt ilyen szag,
amikor klopfolta a húst.
Őrzöm azt a kötényt,
nyirkos sifon.
Fogtál valamit?
Nem.
Sovány is tényleg. Integet,
áttetsző a mancsa.
Mindent megbocsát, aki árva
vagy halott?
Vagy csak visszaalszik, mindegy már?
Álmomban sörényem lobog.
Márton Ágnes
Márton Ágnes (Ózd, 1965): író, költő, műfordító, az Ofi Press és a One Hand Clapping szerkesztője, a Royal Society of Arts tagja. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban jelentek meg főbb kötetei. Több nemzetközi díjat nyert, Angliában például első helyezést ért el a Költészet Napjára meghirdetett pályázaton. Vasiliki Legakivel írt operájának Londonban volt a premierje. Egy megzenésített versét a BBC Singers adta elő. „Guardian of the Edge” című kiállításának, melyre harminchárom neves képzőművész küldött a versei által ihletett műalkotásokat, az Európai Unió Bírósága (Luxembourg) adott otthont. Számos írói ösztöndíjat kapott, többek között egy északi-sarkvidéki kutatóhajóra, valamint Costa Ricára, a jaguárfolyosók tanulmányozására, illetve Fårö szigetére, Ingmar Bergman házába.
Amennyiben a járványhelyzet engedi, idén július 23. és augusztus 1. között valósul meg a különleges atmoszférájáról is ismert Művészetek Völgye, ahol a főszerepet 1989 óta a művészet és a természet kapja.
Új helyszínekkel készül a stáb, több irodalmi, színházi és képzőművészeti udvar nyílik, valamint egy napra az Opera kamion is a Völgybe érkezik.
“A Művészetek Völgye három csodálatos települése szerencsére lehetőséget ad arra, hogy szabadtéren, minél szellősebben, kis létszámú helyszíneken töltődhessenek a látogatóink kulturális és közösségi programokkal. Nyitottunk a tereken, Vigántpetenden és Taliándörögdön is új udvarok indulnak, valamint a vásár részt is kicsit átalakítjuk, hogy elkerüljük a sokadalmat. A programunk már kész, rendületlenül dolgozunk, hogy amennyiben lehetséges majd, biztonságban találkozhassunk a Völgyközösséggel. Egyre biztosabbnak látjuk, hogy nyárra javul a helyzet és meg tudjuk valósítani ezt a tíz napot. Sokan nevezik a Völgyet kulturális oázisnak, amire most talán a szokásosnál is nagyobb szüksége van mindannyiunknak, fellépőknek, látogatóknak egyaránt.” – mondta Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye Fesztivál igazgatója.
A Művészetek Völgye csapata alig várja, hogy újra találkozhassanak a Völgylakók, szervezők, fellépők, látogatók és szeretnék méltó módon megünnepelni a fesztivál tavaly elmaradt harmincadik jubileumát.
A Művészetek Völgyével kapcsolatos régebbi írásainkat ide kattinthatva olvashatja.
Koncertet ad a Völgyben az Erik Sumo Band, Dés László, a Margaret Island, a Csík Zenekar, a Bohemian Betyars és Rúzsa Magdi, hetvenötödik születésnapját ünnepli Hobo, Plusz-Mínusz koncerttel készül a Quimby.
A szokásosnál is több irodalmi program várható, Taliándörögdön indít udvart a Petőfi Irodalmi Múzeum, Vigántpetenden Vecsei H. Miklós és a Poket közösség. A kapolcsi evangélikus templomba költözik a Magyar Írószövetség, Lackfi János Versműhelyein és zenés versimpróin a szokott helyen, a Kaláka Versudvarban lehet majd részt venni.
Hobo előadóestjeivel egy új, vigántpetendi helyszínen várja a rajongóit. Az Operaház jóvoltából szintén Vigántpetendre, kamionon érkezik Donizetti legnépszerűbb vígoperája, a Szerelmi bájitalt a csillagos ég alatt láthatja a közönség. A Recirquel a My Land című darabjával tér vissza a Völgybe, az Imre Zoltán Programnak köszönhetően további kortárs táncművészeket is megismerhet a közönség. Táncelőadásokkal, valamint a kortárs művészet és környezettudatosság kapcsolatát boncolgató programokkal a MANK Artporta is készül. A Völgyhétvégéken tesztelt új udvarukba, a kapolcsi Kalapos Kertbe hívják az alkotni vágyó látogatókat, itt látható majd Szőke András és Badár Sándor stand-up estje is.
Kapolcs új főterén a Nemzeti Filmintézet és a Művészetek Völgye közös Némafilmhez filmzenét! pályázatának döntős alkotói élőzenés filmvetítésen mutatják be zeneműveiket, ugyanitt esténként a százhúsz éves magyar film kínálatából vetítenek válogatott filmeket.
Új játékteret nyit tánccal, zenével, mesével a gyerekek számára a húsz éves Hagyományok Háza, a Muharay Népművészeti Szövetség programjai a Pest-Buda Udvarba költöznek, az esti koncertek előtt izgalmas napközbeni gyerekprogramokat szervez Kőbánya Udvara. A gyerekjogokról informál az Unicef Magyarország, Ébresztő-óra programjuk képzett önkéntesei és Fiatal Nagykövetei a Harcsa Veronika Udvarban tartanak interaktív foglalkozásokat.
Az Aktív Magyarország támogatásával még több gyalogos, tematikus és e-bike túra indul, bemutatva a környék természeti szépségeit. A zöld úton tovább haladva helyszíni komposztálót is telepítenek a Völgybe.
Meglepetésekkel készül a Kaláka Versudvar, a Momentán Udvar, a Harcsa Veronika Udvar, Kőbánya Udvara és az elmúlt év feszültségeit feldolgozó beszélgetések, előadások, foglalkozások és közösségi programok sem maradhatnak el.
A FényArtban a Művészetek Völgye fényfestő (mapping) verseny nyertesei fényművészeti alkotásaikkal adnak egyedi hangulatot a kultikus taliándörögdi Klastromnak. Színdarabokkal és színházi workshopokkal tölti meg idén induló színterét az Új Színház, visszatér a Völgybe a huszonötéves Fonó, meglepetésekkel készül Palya Bea.
A jubiluem kapcsán tíz napon át új életre kel egy-egy korábbi Völgyprogram az elmúlt harminc évből és egy Völgyarcokat bemutató portrékiállítás is nyílik.
A Művészetek Völgyére már kaphatóak a jegyek, az elővásárlás nagy segítség a szervezési folyamatokban, de természetesen, amennyiben a fesztivál nem tartható meg, a jegyárak automatikusan visszafizetésre kerülnek.
A legkisebbeknek szóló lapozóval bővül Kiss Judit Ágnes népszerű Babaróka-sorozata. Kőszeghy Csilla és Szálinger Balázs lapozójában vicces mondókák kísérik a rajzokat, Jesztl József és Lencse Máté új kötetében pedig olyan társasjátékok találhatók, amelyekhez nem kell semmi más, csak a fejünk és az ujjunk.A Pagony új megjelenései a legkisebbektől hatéves korig.
Kiss Judit Ágnes: Apróka sír (Egri Mónika rajzaival)
Babarókának kistestvére született: Apróka. Apróka pedig sír. Babaróka igazán rendes nagytestvér – mindent megpróbál bevetni, hogy jobb kedvre derítse a kisrókát. De Apróka vigasztalhatatlan, csak sír, sír és sír. Lehet, hogy itt csak Mamaróka tud segíteni?
Kiss Judit Ágnes Babaróka-meséit rögtön a szívükbe zárták gyerekek és felnőttek egyaránt. Eddig 4, óvodásoknak szóló rész jelent meg – most pedig egy, a legkisebbeknek szóló lapozóval bővült a sorozat, mely a kistestvér-témát dolgozza fel. Babaróka igyekszik a lehető legügyesebb, legmegértőbb és legsegítőkészebb lenni, de van, hogy a legjobb szándék sem vezet eredményre: ebben a kis lapozóban is mindent megtesz, hogy felvidítsa Aprókát, még kedvenc játékait is felajnálja neki, de nem jár sikerrel. A végén persze kiderül, hogy egészen egyszerű a megoldás a problémára, és az igazán fontos egy ilyen helyzetben a jó szándék. Ajánljuk minden apró nagytesónak és Babaróka-rajongónak!
Ugrókötelezni spagettivel? Hintázni kiflin? Csónakázni egy apró szem szotyin? Ez a kis könyv úgy játszik az ételekkel, ahogyan nekünk még sosem jutott eszünkbe. Szálinger Balázs vicces mondókáiban Kőszeghy Csilla kedves rajzai elevenednek meg sok-sok játékos kisállattal és még több enni- és innivalóval. A mondókák a legkeresettebb, piciknek szóló könyvek közé tartoznak – kedvesek és fülbemászóak, nagyszerűen fejlesztenek sok-sok készséget. A ritmusos szöveg megnyugtatja a babákat, később pedig, amikor kicsit nagyobbak lesznek, már a szöveg jelentésére is könnyebben odafigyelnek a ritmusosság miatt.
A Koala a kiflin hintázik Kőszeghy Csilla tündéri illusztrációira épül, amikhez Szálinger Balázs írt mondókákat. Sőt: a lapozó sok állattal és étellel is megismerteti a kicsiket.
0-3 éves kor között ajánljuk.
Jesztl József – Lencse Máté: Lovagi ujjtorna – 8 táblás játék ovis kortól (Illusztrátor: Vörös Jutka)
A Lovagi ujjtornanemcsak könyv, hanem 8 táblás játék is. Sőt: olyan játékok, amelyekhez nem kell dobókocka, bábu, semmilyen eszköz, csak a fejünk és az ujjunk. A könyv segítségével közösen végigjátszhatjuk a négy kis lovag útját, hogy végül mindenki eljusson a várába. Útra kelünk velük, kiálljuk a hét nehéz próbát, átjutunk az erdőn, a lápon, a labirintuson.
A 8 különböző társas mind-mind más készséget fejleszt: van köztük memóriára épülő, gyorsasági és logikai játék is. Mindegyiket maximum 4 fő játszhatja, de van köztük olyan is, amihez egyáltalán nem kell társaság, egyedül is abszolút élvezhető. Kooperatív, együttműködésre épülő és versengős verzió közül is választhattok, így biztosan mindenki megtalálja a hangulatához leginkább illőt. A játékok 4 éves kortól játszhatóak, de felnőtteknek is kihívást jelenthet mindegyik, mert az elsőre könnyűnek tűnő logikai és ügyességi feladványok is hamar nehézzé válnak, ha nyolc kéz tapad a táb-lára! Ráadásul míg szórakozunk, fejlődik a térbeli tájékozódás és a finommotorika, valamint az írás-olvasást megalapozó készségek is.
3-6 éves kor között ajánljuk.
A kiadvány egyik szerzőjével, Lencse Máté társasjáték-tervezővel készült interjúnk ide kattintva olvasható.
Ebben a filmdrámában ez a veszteség a hallás. Egy dobos, Ruben (Riz Ahmed) hallása. Olyan veszteség, amelyet sokan el sem tudnának képzelni. Sound of Metal filmkritika.
Ruben élete a barátnője Lou (Olivia Cooke) és a közös metál zenekaruk, a Blackgammon körül forog. Míg a lány énekel és gitározik, addig a férfi dobol. Már a film elején nyilvánvalóvá válik, hogy két elveszett lélek kapaszkodott egymásba, akik közül egyikük sem találja a helyét és így járják ketten egy busszal a világot. Kettejük carpe diem élete olyan, amit elsőre talán még irigyelne is a néző.
De ennek az életnek magas ára van: egy nap a dobos megtudja, a hallása gyorsan romlik, csak idő kérdése, hogy teljesen siket legyen. Orvosa ezután azt tanácsolja, határolódjon el a zenétől és mindentől, ami hangerejéből adódóan veszélyeztetheti a hallását. Ez viszont a férfi számára elképzelhetetlen, így minden reményét az operációba és a hallókészülékbe fekteti. Azonban nem a műtét magas ára jelenti az egyetlen problémát; az új helyzethez a pár mindkét tagjának alkalmazkodnia kell, ami cseppet sem könnyű feladat.
Forrás: theguardian.com
Mikor a drogfüggőségéből felépülő Ruben élete villámcsapásszerűen megváltozik és világa kezd összeomlani, a visszaeséstől tartva Lou egy siketeknek fenntartott rehabilitációs központba viszi párját. Rubennek itt kell megtalálnia a továbblépés módját. Ebben a közösségben fel tud készülni a rá váró megpróbáltatásokra, képessé válik együtt élni a halláskárosodásával.
Riz Ahmed a Sound of Metal megsüketülő dobosaként nyújtott teljesítményéért most elnyerheti az elismerést, ebben a díjszezonban. Miután Golden Globe-jelölést kapott, a pakisztáni származású 38 éves sztár történelmet ír, mint első muszlim, akit jelöltek legjobb férfi főszereplő kategóriában. Az alkotás több fontos kategóriában is jelölést kapott, mint a legjobb film, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb férfi mellékszereplő (Paul Raci), és legjobb vágás. Az Oscar-gáláról itt számoltunk be.
Bár személy szerint Lou karakterétől kicsit többet vártam volna, a színésznő teljesítménye itt is kiemelendő, az egészestés kategóriában pedig a többi mellékszereplő karaktere a lehetőségekhez mérten egész kidolgozott, emellett viszont a film fő ereje még mindig az atmoszférateremtésben rejlik.
„A hangosfilm találta fel a csendet” – Robert Bresson
A cím megtévesztő lehet, ugyanis a lényeg nem a zenén, hanem pont hogy annak hiányán van. A csenden és annak hatásán. A film egésze alatt ugrál a nézőpontunk a hallás szempontjából. Az elején minden normálisnak tűnik, aztán Rubennel együtt nekünk is leesik a tantusz, hogy valami nagyon nem stimmel. Ez a váltakozás a külvilág és Ruben hallása között valami igazán eredeti és megrendítő atmoszférát teremt, ami már önmagában is leköti a figyelmünket a film alatt.
A film ötlete Derek Cianfrance fejéből pattant ki, aki olyan filmekkel vált ismertté, mint a Kék Valentine vagy a Túl a fenyvesen. A Sound of Metal megvalósítását azonban Darius Marderre bízta, akinek ez a bemutatkozó alkotása.
Forrás: agoodmovietowatch.com
Marder alkotása azért zseniális, mert a rövid expozíció után egy pillanat alatt képes empátiát ébreszteni egy olyan állapot iránt, amit egyébként sokan elképzelni sem tudnának. Mint annyi mindent az életben, a hallásunkat is természetesnek, magától értetődőnek vesszük, Rubent is ezért éri hidegzuhanyként az elvesztése. Ez az empátia pedig cseppet sem amolyan kikényszerített sajnálatérzet. Akaratlanul is magunkra ismerünk, hogy mennyi mindent természetesnek veszünk, aminek az elvesztése, bár kétségkívül tragédia, mégis, mint Ruben esetében, egy új kezdet lehetőségét és új életcélok kialakítását kínálja fel, ha a kétségbeesés után a tisztán látás veszi át az irányítást.
A történet végén ennek megfelelően eljön a pont, amikor tudjuk, hősünk nem menekül tovább. Ezen a ponton pedig a csend mindennél beszédesebb.
A járvány a kulturális szféra számos területének nagy nehézségeket okozott, így sok szervezet és intézmény kéri a közössége, közönsége segítségét. A Homo Ludens Project egy támogatói hét segítségével szeretné biztosítani, hogy a nyitást követően teljes értékű munkát tudjanak végezni és be tudják mutatni új előadásaikat.
A Homo Ludens Project támogatói felhívásának szövege:
Alkotóközösségünk a segítségeteket kéri. A járvány miatt mi is csak negyed gőzzel tudunk működni, mint ahogy oly sokan. Most támogatóhetet szervezünk, hogy a nyitás után valóban be tudjuk Nektek mutatni új előadásainkat. Például a készülő Megfigyelő játékot. Valamint, hogy alkotóhelyünkön, a ZUG Színház és Művészeti Tetthelyen civil és közösségi programokat tudjunk szervezni Nektek. Adó-1%-od felajánlásával, jegyvásárlásoddal vagy akár nagyobb összeggel most Te is hozzájárulhatsz, hogy el tudjuk kezdeni 2021/2022-es évadunkat.
Hogyan támogathatod a HLP-t?
adó-1%-od felajánlásával
jegyvásárlással, ahol támogatásodért cserébe 2020 és 2021 között készült online előadásainkat nézheted meg:
Homo Ludens Project: Szövegdiszkó – A nők hangja
Homo Ludens Project: Szövegdiszkó – Karácsony
Homo Ludens Project: Szövegdiszkó – A férfiak hangja
Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete
Homo Ludens Project: Szövegdiszkó – A férfiak hangja projektplakát
Hogyan működik?
Jegyvásárlásod után a Tixa.hu e-mailben elküldi neked a választott előadás linkjét. Az előadást 2021. május 14. és május 20. között bármikor megnézheted. Támogatásotok gyanánt nagyobb összeget is elfogadunk.
Bankszámlaszámunk: 10700062-42910301-51100005
A támogató hét során ingyenes előadásokkal, archív előadás-felvételekkel kedveskedünk nektek.
Részletes program:
Május 14. 19:00 – Homo Ludens Project: Szövegdiszkó – Tragédia TV – 16 szín
Madách Imre: Az ember tragédiája alapján
A hangjátékot készítette, írta és előadja: Szetey András, Dudás Tamara, Ferenczi Anikó, Tenczer Franciska
Animáció és vágás: Kovács Gyula András
Május 15. 20:00 – HLP Retro – Átváltozás – Színházi előadás Franz Kafka azonos című elbeszélése alapján
Rendező: Benkő Imola Orsolya
Május 16. 20:00 – HLP Retro – Emberkiállítás – Színházi előadás. „Kutyából nem, de emberből még lehet szalonna!”
Rendező: Benkő Imola Orsolya
Május 17. 19:00 – Civil kiszólás – Beszélgetés a felelősségvállalásról és az aktivizmusról Antoni Ritával, a Nőkért Egyesület elnökével és Márton Jocival, roma aktivistával
Május 18. 19:00 – Civil kiszólás: A romák helyzetének ábrázolása a kortárs irodalomban
Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal
Május 19. 19:00 – HLP Retro – Tudatgála – Színházi előadás
A szkeccsjelenetek rendezői: Benkő Imola Orsolya, Kállai Ákos, Kovács Gyula András, Szilágyi Szabolcs
Május 20. 19:00 – Megfigyelő játék trailer premier, beharangozó videó
