Nyugat az új Kelet?

f21.hu 2020. aug. 3. 0 0

Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb teret nyernek a keleten honos vallások, különösen a buddhizmus. Mégis, miért ennyire hihető és emberközeli ez a vallás? Miben rejlik a “keleti filozófia” varázsa, amelyet egyre több ember érez magáénak?

Szerző: Bodor Júlia

A buddhizmus az időszámítás előtti hatodik században indult el a mai Nepál és India területéről. Alapítója, Siddhartha Guatama, aki később Buddhaként („a megvilágosodott”) lett ismert, egy indiai előkelő család sarja volt. A legenda szerint nagy fényűzésben élt, alig érintkezett a külvilággal, a szülei meg akarták óvni őt a vallás befolyásától és mindenféle szenvedéstől. Szórakozási lehetőségekkel, ágyasokkal, nagyszerű tanítókkal vették körbe, amit kívánt, csak rá kellett mutatnia.

Egy napon azonban meglátott egy öregembert, egy csontvázat és egy beteget. Ez mélyen megrázta őt, hisz ekkor tapasztalta meg életében először a mulandóságot és a szenvedést. Rájött, hogy mindezen állapotok részei az ember életének, és nem talált semmi maradandót, amire támaszkodni tudna. Másnap elhaladt egy jógi mellett, aki mély meditációban időzött, és tudatuk találkozott. Időtlen és állandó dolgot tapasztalt.

Mégis hogyan lett ő ,,Buddha”, a megvilágosodott? Elhagyta a királyi palotát, és hat éven keresztül meditált Észak-India erdeiben. Hat év meditáció után felismerte a tudat valódi természetét, így elérte a megvilágosodást. A történelem folyamán ő volt az első, aki rámutatott arra, hogy a tartós boldogság forrása maga a tudat. Rájött arra is, hogy ennek elérésére bárki képes, így az elkövetkezendő 45 évben Buddha tehetséges tanítványok ezreinek adta át módszereit.

Azt viszont fontos leszögezni, hogy Buddha sohasem tartotta magát istennek vagy bármiféle isteni lénynek, inkább ,,tanítóként” jellemezte magát. A buddhizmus azt tanítja, hogy a Nirvána, vagyis a megvilágosodás a legmagasabb tudatállapot, a tiszta létezés helye, amelyet mindenki más egyéni eszközökkel érhet el. Nirvánát tanítani nem lehet, hisz szemben áll minden racionális magyarázattal és logikai rendszerrel.

,,Buddha három különböző típusú embernek adott tanításokat – írja a buddhizmusma.hu – Azok, akik a szenvedést akarták elkerülni, az ok és okozatról kapták tanácsokat, míg azoknak, akik belső gazdasággal rendelkeztek, és szerettek volna másokért tenni, a bölcsességről és együttérzésről tanított. A Gyémánt Úton pedig Buddhát a saját tudatunkban rejlő képességek időtlen tükreként látjuk, megtanuljuk gazdag, önfelszabadító nézőpontból tapasztalni a világot.

Mire Buddha meghalt, a buddhizmus meghatározó vallássá vált Indiában, háromszáz évvel később pedig szinte egész Ázsiában elterjedt. A neki tulajdonított írásokat és mondásokat halála után mintegy négyszáz évvel később jegyezték le. Az évszázadok során a buddhizmusnak több iskoláját alapították meg, melyek közül a legismertebb a tibeti buddhizmus.

De hogyan is jutott mindez el Európába? A tizennyolcadik században számos buddhista szöveget hoztak Európába a keleten járt emberek, ezek pedig egyre inkább felkeltették az európai tudósok érdeklődését, és elkezdték tanulmányozni, vizsgálni őket. A tizenkilencedik században pedig a tudósok már jó pár szöveget lefordítottak az európai nyelvekre. Jó páran a buddhista hit befolyása alá kerültek, és beleszőtték Buddha tanításait saját írásukba. A 20. században a jobb fordításoknak köszönhetően már sok buddhista szöveget lefordítottak angol, francia és német nyelvre. Mindez azonban nem volt kielégítő a nyugati ember számára. Többen keletre utaztak, hogy testközelből megismerjék a buddhista gyakorlatokat és megtapasztalják a szerzetesi életet. Ezenfelül buddhista szervezeteket is alakítottak, ezek közül a legrégebbi Londonban, 1924-ben alakult. A társaságok a meditációs foglalkozások, előadások és a buddhista irodalom terjesztése révén hozzájárultak a buddhizmus iránti érdeklődés növekedéséhez.

,,Ma a buddhizmus igyekszik felvenni egy olyan stílust, amely sokkal inkább megfelel a nyugat művelt és független tudata számára – árulták el a hazai Gyémánt Út Buddhista Közösség tagjai. – Azonban ez nem azt jelenti, hogy bármi újat találnak ki vagy adnak hozzá a valláshoz, hisz 84 000 tanítás közül válogathatnak, így ez nem szükséges. A buddhizmusban nem kell elhinni semmit, csupán azért, mert egy Buddha mondta. A Buddhát képviselő tanítók tanácsai napjainkban az érettségre és a józan észre épülnek, de szükséges van éppúgy az egyén kritikus gondolkodására, és a nyitottságára is. Úgy tűnik, a nyugati emberek tudatához passzol ez a fajta érett és kritikus gondolkodás.’’

A vallás népszerűsége származhat abból, hogy nem ismer dogmákat, sőt bátorít is arra, hogy tegyünk fel kérdéseket. ,,A megértett információ a megfelelő meditációkon keresztül saját tapasztalattá válik, a kiegészítő módszerek pedig megszilárdítják az elért tudatszinteket.” – mondták el a közösség tagjai. Tapasztalat, hogy a rendszeres buddhista meditációt ötvözve a tanításokkal és látásmóddal bárki úgymond ,,szabaddá” válhat.

De hogy mennyire és miért is terjedt el nyugaton ez a varázslatos keleti vallás? A megkérdezett Gyémánt Út Buddhista Közösség tagjai elmondták, hogy sosem végeztek semmilyen felmérést vagy vezettek statisztikát arról, hogy ki hogyan talált rá a buddhizmusra. Ami biztos, az általuk gyakorolt Gyémánt Út kagyü (a tibeti buddhizmus egyik ága) iskolát 750 központ képviseli ma Nyugaton. Európa több nagyvárosában lehet találkozni a Gyémánt Út buddhizmussal, hisz Budapest mellett a közösségnek számos vidéki központ mellett olyan városokban van helye, mint London, Prága, a München melletti Immenstadt, vagy éppen Berlin és Varsó.

Vonzó lehet az emberek számára, hogy a buddhizmus tapasztalatokra épül, és rendkívül gyakorlatias – így nem kell hinni valamiben csak azért, mert valaki azt mondta. ,,Nem kell azonban mindenkinek buddhistának lennie. Nyugaton szabad országokban élünk, mindenkinek érdemes azt választania, amit a leginkább közel érez magához.”  – hangsúlyozták a közösség tagjai.

Felhasznált források:

http://www.buddhanet.net/e-learning/buddhistworld/to-west.htm

https://baloghpet.com/2009/09/15/a-buddhizmus-varazsa-a-nyugat-embere-szamara/

https://www.buddhizmusma.hu

Kiemelt kép: goodfon.com

Tags: Buddha, buddhizmus, Európa, filozófia, Gyémánt Út Buddhista Közösség, hit, India, kelet, vallás, vallások, világ Categories: 5PERC
Related Posts